Előterjesztő: Tóth Béla Ózdi Szakképzési Centrum főigazgató T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye oktatási és szakképzési helyzetéről Tisztelt Közgyűlés! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 60/2015. (XII.17.) számú határozatával elfogadta 2016. évi munkatervét és ebben 2016. június 30-i ülésén napirendjére tűzte a Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési helyzetéről című előterjesztést, melynek előterjesztői egyidejűleg a megyei szakképzési centrumok vezetői és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. A fentiek alapján tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést Borsod-Abaúj-Zemplén megye szakképzési helyzetéről az Ózdi Szakképzési Centrum vonatkozásában. I. Ózdi Szakképzési Centrum I.1. A szakképzési centrum jogállása A szakképzési centrum (a továbbiakban: centrum) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított, szakképzési feladatot ellátó költségvetési szerv, köznevelési intézmény. A szakképzési feladatot a centrum a tagintézményei által látja el. 1
I.2. A Centrum működési területe, intézményei 2015. július 1-től az országban 44 szakképzési centrum alakult, ebből Borsod-Abaúj- Zemplén megyében három, egyike a 4 tagintézményt irányító Ózdi Szakképzési Centrum. Az új működtetési rendszert a szakképzési intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működésének elősegítésére és a gazdasági-piaci szereplők képzési igényeinek gyorsabb és rugalmasabb kielégítésére hozta létre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az új rendszerben a szakképzési centrumok gazdálkodási és szakmai önállóságot, a tagintézmények részleges gazdálkodási önállóságot kaptak. A szakképzési centrum fő feladataként szakközépiskolai és szakiskolai nevelést-oktatást, HÍD programok keretében folyó képzést folytat, nappali, esti formában felnőttoktatást, valamint kollégiumi nevelést is ellát. A Szakképzési Centrum feladata a centrumhoz tartozó tagintézmények szakmai munkájának koordinálása, működtetői feladatok ellátása, a gazdálkodással, munkáltatással kapcsolatos feladatok, felnőttképzés, felnőttoktatás koordinálása. Célja, hogy a négy tagintézményben színvonalas képzést biztosítson, az ehhez szükséges feltételeket megteremtse, szakmai segítséget nyújtson. Az Ózdi Szakképzési Centrum Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sajó völgyében elhelyezkedő, Miskolc után a két legnagyobb város, Ózd és Kazincbarcika két-két szakképző iskoláját foglalja magába. Az iskolák beiskolázási körzete azonban jóval túlmutat Ózd és Kazincbarcika városán, hiszen a környező településekről jelentős a bejáró tanulók száma. A centrum tagintézményei, azok telephelyei Tagintézmény megnevezése Telephely címe Ózdi SZC Bródy Imre Szakképző Iskolája 3600 Ózd, Petőfi Sándor út 20. Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolája 3600 Ózd, Bolyki főút 2. 3600 Ózd, Zrínyi Miklós út 1. 3600 Ózd, Árpád vezér út 13. Ózdi SZC Surányi Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma Ózdi SZC Deák Ferenc Szakképző Iskolája és Művészeti Szakközépiskolája 3700 Kazincbarcika, Irinyi János utca 1. 3700 Kazincbarcika, Herbolyai utca 9. 3700 Kazincbarcika, Herbolyai utca 7. 2
II. A képzési szerkezet A centrum intézményeiben a képzési szerkezet igen szerteágazó. A térségben nagy hagyományokkal rendelkező gépészeti szakmacsoportos képzések mellett az elektrotechnikaelektronika, az informatika, az építészet alkotja a kínálat egyik felét, a másik részt a szolgáltató jellegű szakmacsoportok, a kereskedelem-marketing, a vendéglátásidegenforgalom, az egészségügy, a szociális szolgáltatások és az ügyvitel szakmacsoportok teszik ki. A palettát színesíti művészeti képzés is. A szakmai képzések mellett az Arany János Kollégiumi Program a hátrányos helyzetű tehetséges fiataloknak nyújt lehetőséget, valamint a Híd Program keretében a leszakadók felzárkóztatása is feladatok közé tartozik. Az iskolák a képzések sokszínűségével lehetőséget nyújtanak a szülői, tanulói elvárásokat és a változó munkaerő-piaci igényeket is figyelembe vevő szakmaválasztáshoz. A térség vállalkozásaival együttműködve, a duális képzés keretei között, a megfelelő szintű szakmai tudás megszerzéséért és a személyes kompetenciák kialakításáért dolgoznak. A kor igényeinek megfelelő, színvonalas képzést a felnőttoktatásra és felnőttképzésre is igyekeznek kiterjeszteni, melyet a térségi igények is alátámasztanak. Míg az iskolák életét az utóbbi évtizedben a sorozatos fenntartóváltások és intézményszerkezeti átalakítások jellemezték, addig az intézmények képzési szerkezete hosszú évek óta meglehetősen stabilnak mondható. Ez a stabilitás azonban látszólagos. Természetesen folyamatosan igazodtak a köznevelés és oktatás, illetve a szakképzés területét érintő mindenkori törvényi változásokhoz. Az elmúlt időszak legfontosabb változásai: - szakiskolában a 2+2 éves képzés kifutó rendszerben való megszűnése, a 3 éves szakképzés indítása - szakközépiskolában az szakmacsoportos képzés helyett az ágazati képzés megjelenése. Szakközépiskolában a szakmacsoportos képzések kifutó jelleggel vannak jelen, 2013- tól már ágazati képzések folynak. Ebben a képzési formában a tanulók szakmai tárgyból is érettségi vizsgát tesznek, így az érettségi vizsgát követő technikus képzés ideje egy évre csökken. - moduláris képzések helyett az új OKJ szerinti képzések (komplex) bevezetése - HÍD II. programok indítása 3
Nehezíti az iskolák helyzetét, hogy a fent említett változások miatt párhuzamosan jelen vannak a régi és az új szabályok szerinti képzések is. Szakképzés Ózdon (2015.október 1-i adatok): A. Szakközépiskolai oktatás (ágazat / szakmacsoport) Ágazat / Szakmacsoport Tanulói létszám Tagozat Nappali/Esti Villamosipar és elektronika 51 N Informatika 60 N Vendéglátóipar 42 N Gépészet 15 N Elekrotechnika-elektronika szcs. 18 N Informatika szcs. 18 N Arany János Kollégiumi Program 23 N Érettségire felkészítés 75 E 302 fő B. Szakképzés (szakmák) Szakképesítés Tanulói létszám Tagozat Nappali/Esti Elektronikai technikus 23 N Műszaki informatikus 9 N Gépgyártástechnológiai technikus 26 N Cukrász 61 N Pincér 31 N Szakács 56 N Hegesztő 57 N Eladó 52 N Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 13 N Vendéglátó eladó 44 N Festő, mázoló, tapétázó 13 N Kőműves és hidegburkoló 3 N Asztalos 6 N Villanyszerelő 16 N Mechatronikai technikus 20 E Cukrász 27 E Szakács 25 E Hegesztő 24 E 506 fő 4
Szakképzés Kazincbarcikán (2015.október 1-i adatok): A. Szakközépiskola (ágazat / szakmacsoport) Ágazat / Szakmacsoport Tanulói létszám Tagozat Nappali/Esti Épületgépészet 34 N Gépészet szcs. 14 N Ügyvitel 13 N Képző és iparművészet 43 N Művészet, közművelődés, komm. szcs. 14 N Egészségügy 67 N Egészségügy szcs. 26 N Közlekedésgépész 70 N Közlekedés szcs. 29 N Kereskedelem 62 N Kereskedelem-marketing szcs. 63 N Villamosipar és elektronika 11 N Elektrotechnika-elektronika szcs. 12 N Vendéglátóipar 80 N Vendéglátás-idegenforgalom szcs. 23 N Szépészet 15 N 576 fő B. Szakképzés (szakmák) Szakképesítés Tanulói létszám Tagozat Nappali/Esti Épületgépész technikus 37 N Irodai asszisztens 12 N Alkalmazott grafikus 9 N Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 3 N Festő, mázoló tapétázó 6 N Hegesztő 104 N Kőműves és hidegburkoló 23 N Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 66 N Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 18 N Autószerelő 27 N Gyakorló ápoló 24 N Kereskedő 27 N Elektronikai technikus 10 N Villanyszerelő 81 N Gépi forgácsoló 54 N Eladó 140 N Pincér 92 N 5
Szakács 93 N Karosszérialakatos 71 N CNC gépkezelő 10 N Élelmiszer-és vegyiáru-eladó 29 N Fodrász 14 N Géplakatos 19 N HÍD II. program 23 N Irodai asszisztens 13 E Hegesztő 22 E Gyakorló ápoló 12 E Pincér 12 E Szakács 14 E 1065 fő Tanulói létszámok Az iskolák erőfeszítései ellenére a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók száma az elmúlt öt évet figyelembe véve évről-évre csökken. A 2016/2017-es tanévet a Centrum intézményei 2449 fő tanulói létszámmal kezdték. A diákok 54%-a (1331 fő) szakiskolában, míg 1118 fő szakközépiskolában tanul. A tanulók 43%-a (1050 fő) leány. A kollégiumban elhelyezett tanulók száma 56 fő. Sajnos a tanulólétszám további csökkenése várható. A jelenlegi tanév végén a képzési struktúrában történt változás miatt (2+2-es, illetve 3 éves képzés) jóval több tanuló tesz szakmai vizsgát és fejezi be tanulmányait, mint normál időszakban, és mint ahány tanuló felvétele várható. II. Változások a szakképzésben A kormány által 2015-ben elfogadott Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepció kiemelten foglalkozott többek között a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igények kiszolgálásával, a duális képzés erősítésével, kiszélesítésével. Ez az átalakítás 2015. július 1-vel, a szakképzési centrumok létrehozásával megkezdődött. Ezek a centrumok lehetnek egy jól működő, hatékony szakképzési rendszer alapjai. A szakképzés kiszélesítése érdekében több jogszabály módosítás is történt. A köznevelési törvény módosítása ételmében 21 évről 25 évre került felemelésre az az életkorhatár, ameddig a tanuló nappali tagozaton kezdhet új tanévet. Ez segítség azok számára, akik valamilyen ok miatt év vesztesként már nem tudtak szakmát szerezni. 6
A felnőttoktatás megújulása Új életre kelt a felnőttoktatás a szakképzésben. A második szakképesítés is ingyenessé vált az iskolai rendszerű szakképzésben, amely felnőttoktatás keretében szerezhető meg. Ez lehetőséget ad a már dolgozó munkavállalóknak is arra, hogy új szakképesítést szerezzenek. Az Ózdi Szakképzési Centrum intézményeibe 221 fő iratkozott be szeptemberben a felnőttoktatás esti tagozatára, a keresztféléves képzésre pedig 18 fő. Igény mutatkozott a szakács, cukrász, pincér, hegesztő, mechatronikai technikus, gyakorló ápoló és irodai asszisztens szakképesítésekre, és a szakmával rendelkezők érettségire való felkészítésére. Nagyobb szerepvállalás a felnőttképzésben A korábbi években az iskolák önálló akkreditált felnőttképzési intézményként, majd később a Sajó-menti TISZK irányításával rendszeresen részt vettek a felnőttképzésben. 2014-2015-ben a Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolával, mint bázis iskolával együttműködve kapcsolódtak be iskoláink a közfoglalkoztatottak képzésébe. 2015-ben megtörtént a Szakképzési Centrum felnőttképzési engedélyeztetése (Eng.szám: 001378/2015), majd idén tavasszal számtalan képzési program engedélyeztetése is. Az intézmények a Miskolci Szakképzési Centrummal együttműködve részt vesznek a GINOP-6.1.1-15 Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése című kiemelt projektben. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal által meghirdetett GINOP 5.1.1 Út a munkaerőpiacra című projekt keretében a centrum 35 képzésre pályázott sikeresen, és kezdte meg a képzéseket. További jelentős változások, amelyek nagy része a következő tanévben lépnek életbe: Új intézménytípusok kialakítása A 2016/2017-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, benne 4+1 éves képzés folyik. A képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint az érettségit követő szakképzési évfolyamból áll. Az első négy évben növekszik a szakmai képzés, azon belül is a gyakorlati képzés aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók érettségi mellett szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig érettségire épülő technikus 7
szakképesítés szerezhető. Az érettségivel együtt megszerzett szakképesítés növeli a tanulók lehetőségeit (munkába állás, továbbtanulás technikus képzésben vagy felsőoktatásban), így növelheti ennek az iskolatípusnak a vonzerejét. A jelenlegi szakiskola elnevezésében szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbbtanulási lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ekkor a tanuló négy közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik, megszűnik a képzés zsákutca jellege. Változik az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)- 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet Az új képzési struktúrához igazodva a 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel módosult az OKJ. Szakképesítések szűntek meg, jöttek létre, vagy alakultak át. Ezeket a változásokat kellett figyelembe venni az intézményeknek már a 2016/2017. tanév beiskolázása, valamint a 2017/2018.tanév beiskolázási tervének elkészítése során. A duális képzés erősítése A centrum intézményeiben megvizsgálva a gyakorlati képzések formáját, megállapíthatjuk, hogy a szakképzésben résztvevő diákok (1558 fő) 47%-a tanulószerződéssel, vagy együttműködési megállapodással vesz részt a gyakorlati képzésben. Figyelembe véve a 9. évfolyamos szakiskolai tanulók számát (408 fő), akik gyakorlati képzését az iskolai tanműhelyben kell ellátni, akkor a fenti arány 63%-ra változik, ami jónak mondható. Gyakorlati képzések formája, létszáma Együttműködési Saját tanműhelyben megállapodással foglalkoztatottak foglalkoztatottak Tanulószerződéssel foglalkoztatottak Érettségi utáni szakképzés 177 34 39 Szakiskolai szakképzés 655 14 639 Összesen 832 48 678 8
Cél, hogy a minőségi vállalati képzőhelyek bővülésével a duális képzési formában részt vevők száma növekedjen a valós gazdasági körülmények között zajló gyakorlati képzés arányának növelése érdekében. Ennek érdekében folyamatos az egyeztetés a Kamarával és a vállalkozásokkal. Az érettségi utáni szakképzésben is keresni kell legalább az együttműködési megállapodások lehetőségét. Örömteli, hogy az idei tanévben olyan cégek is szerepet vállaltak Ózdon az elektronikai technikusok képzésében, mint a Johnson Electric, illetve a General Electric. A hiány-szakmában tanulók számának növelése A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj (a továbbiakban: ösztöndíj) célja a Kormány rendeletében meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók támogatása. Az ösztöndíj forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze (a továbbiakban: képzési alaprész). A 297/2015.(X.13.) Korm. rendelet szerint a 2016/2017-es tanévben már húsz hiány-szakképesítés támogatása valósul meg. A Centrum intézményei az alábbi hiány-szakképesítések oktatásában érintettek: épületgépész technikus, gépgyártástechnológiai technikus, mechatronikai technikus, gyakorló ápoló, gépi forgácsoló, hegesztő, kőműves és hidegburkoló, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő. Jelenleg 209 fő tanuló részesül ösztöndíjban és 100 fő tanuló részére biztosítják a felzárkóztatást. Növelni kell a hiányszakmákat tanulók számát, hiszen ezekkel a szakképesítésekkel a diákok is nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el. Örömteli, hogy egyes érettségi utáni szakképzések is bekerültek a növekvő számú hiányszakmák körébe. A HÍD programok kiterjesztése Egyre nagyobb számban jelennék meg a munkanélküliek között a 8. évfolyamos végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők. A centrum megpróbálja ezeket a fiatalokat bevonni a szakképzésbe, és a megújult Szakképzési HÍD program segítségével számukra részszakképesítés megszerzését biztosítani. 9
Munkaerő- piaci igények A munkaerő- piaci igényeket szem előtt tartó szakképzési rendszer kialakításának és működtetésének egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdaság munkaerő-igényéről minél pontosabb információk álljanak rendelkezésre. Térségünkben is egyre több vállalat, vállalkozás ismeri fel a gyakorlati képzésben való részvételének fontosságát (együttműködés, tanulószerződés). Szorosabb kapcsolat és együttműködés kiépítése szükséges a vállalkozásokkal Pályaorientáció, pályaválasztás Az elkövetkező időszakban még több energiát kell fordítani az iskolák, a szakmák, az iskolai szakképzés megismertetésére, népszerűsítésére. Folytatni kell a jól bevált programokat (Pályaválasztási Kiállításon való részvétel, nyílt napok szervezése, szórólapok, hirdetések megjelentetése), de meg kell újítani a marketing tevékenységet a szakképzés megújult lehetőségeinek szélesebb körű megismertetése érdekében. Szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a térség általános iskoláival. A középiskolák a vállalkozásokkal és a Kamarával összefogva népszerűsíthetik a szakképzést. Ózd, 2016. június 13. 10