HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2003 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ 1.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerérıl 1.2. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció helye az Európai Uniós csatlakozás elıtt 1.3. A Koncepció elkészítésének stratégiai céljai 1.4. A Koncepció elkészítésénél alkalmazott munkamódszerek 2. HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS BEMUTATÁSA 2.1. Hódmezıvásárhely története és jelene 3. HÓDMEZİVÁSÁRHELY DEMOGRÁFIAI ÉS NÉPMOZGALMI ADATAI 3.1. A város demográfiai adatai 3.2. Hódmezıvásárhely külterületi tanyaszáma és lakosságszáma 2000 3.3. Csongrád megye népmozgalmi adatai 2000 3.4. Magyarország korfája 3.5. A születéskor várható élettartam Európa országaiban 1996-2000 3.6. Az idıs lakosság %-os aránya Magyarországon 3.7. Öregedési index 3.8. Eltartottsági index 3.9. Szociális Térkép adatai 2001 3.10. Fogyatékkal élık aránya Hódmezıvásárhelyen 3.11. Nyugdíjasok és nyugdíjszerő ellátásban részesülık aránya Hódmezıvásárhelyen 3.12. Hajléktalanok aránya Hódmezıvásárhelyen 4. HÓDMEZİVÁSÁRHELY LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 4.1. A 2001. Évi Szociális Térkép adatai 4.2. Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások Magyarországon 1996-1999 2

5. HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA 5.1. Jogszabályi elıírások 5.2. Finanszírozási eljárások 5.3. SWOT analízis 6. A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER SZEREPLİI 6.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 6.2. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város fenntartásában mőködı intézmények 6.2.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Szociális Otthona 6.2.2. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Gondozási Központ 6.2.3. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Értelmi fogyatékosok Nappali Otthona 6.2.4. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény 6.2.5. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Szivárvány Szakosított Szociális Otthon és lakóotthona 6.2.6.HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató 6.2.7. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsıdei Intézmény 6.2.8. Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat 6.3. Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátó rendszerben 7. HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SEGÉLYEZÉSI PROGRAMJÁNAK BEMUTATÁSA 7.1. Rendszeres ellátások 7.1.1. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 7.1.2. Gyermekétkeztetés 7.1.3. Lakásfenntartási támogatás 7.1.4. Rendszeres Szociális Segély 7.1.5. Rokkantak Rendszeres Szociális Segélye 7.1.6. Aktívkorúak Rendszeres Szociális Segélye 7.1.7. Idıskorúak járadéka 7.1.8. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 7.1.9. Ápolási díj 3

7.1.10. Adósságkezelés 7.2. Átmeneti ellátások 7.2.1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 7.2.2. Közgyógyellátás 7.2.3. Temetési segély 7.2.4. Átmeneti segély 7.2.5. Mozgáskorlátozottak támogatása 7.2.6. Bevonulási segély 8.. HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTÁSÁBAN MŐKÖDİ SZOCIÁLIS ALAP-ÉS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 8.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Gondozási Központ 8.2. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Értelmi fogyatékosok Nappali Otthona 8.3. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény 8.4. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató 8.5. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Szociális Otthon 8.6. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Szivárvány Szakosított Szociális Otthon és lakóotthona 8.7. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsıdei Intézmény 8.8. Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat 9. HÓDMEZİVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 9.1. Stratégiai célok 9.2. Középtávú Fejlesztési Célok 4

1.BEVEZETİ 5

1.1 Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerérıl A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró s azt követı tervezési folyamatok. A korábbi hatósági jellegő feladatok ellátása helyett a szükségletek felmérése, a stratégiai tervezés, ellátásszervezés és e folyamatot befolyásoló társadalmi változások elemzése kerül elıtérbe. Az ENSZ 1991-ben az idısügyi probléma kezelésére öt alapelvet fogalmazott meg: a függetlenség, a részvét, a gondoskodás, az önmegvalósítás és a méltóság alapelveit. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város vezetése mindezen alapelveket és az európai szellemiséget figyelembe véve egy megalapozott, individuális és alkalmazkodó ellátásra törekszik oly módon, hogy mindeközben rugalmasan alkalmazza a jogalkotói szándékot. Alapvetı szemléleti kitételként kezelik az egyéni és társadalmi szolidaritást. A szociális és egészségügy mint a város lakossága szempontjából két alapvetı egység közötti határok elmosódása látszik, melyet bizonyít a késıbbiekben is bemutatott szociális térkép néhány adatának ismertetése. Így gyakorlatilag a fenntartói feladatellátás egy más szemléletet, egy más attitőd vállalásával való megközelítést igényel. Nem elég csak egy oldalról látni egy intézmény munkáját (lásd: költségvetés), hanem szükséges struktúrájában gondolkodni, szorosan együtt kezelni a költségvetés, a szakmai munka, az ellenırzés és a fejlesztés feladatait. A megújult szemléletet, a változás igényét mutatja, hogy 2001 évben elkészült Hódmezıvásárhely Szociális Térképe. A város 18 év feletti lakosai közül 21.198 fı válaszát dolgozták fel a szakemberek. A válaszadók legnagyobb része a 30-49 évesek (34.1%) és az 50-69 évesek (32.0%)korcsoportjába tartozott. A koncepció további fejezeteiben részletesebb anyag kerül bemutatásra a felmérésbıl. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt fontosságú feladatának tartja partnerkapcsolatainak alakítását. Jelen helyzetben nem csupán az a cél, hogy a meglévı és jól mőködı civil szervezetek un.: tőzoltó munkát végezzenek, hanem hogy munkájukkal kapcsolódjanak be a már mőködı szociális ellátórendszer vérkeringésébe, integrálódjanak szolgáltatásaikkal a szükségletek kielégítésében feladatvégzı intézményekhez. A folyamatos párbeszéddel mód nyílik a szakmai munka revíziójára, szükség szerinti struktúraátalakításra, integrálásra. Rendkívül nagy szerepet kell, hogy kapjanak a civil szervezetek a lakosság szociális ellátó rendszerének munkásaiként a jövıben is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell az egyházak szerepét is e területen. Feltétlenül szükséges e munkába ıket bevonni, hiszen a város jelentıs rétege a legközvetlenebb kapcsolatban van velük. 6

A szociális ellátórendszerre is egyre jobban jellemzı a professzionalitás. Mindenkinek ott kell megadni a legtöbb segítséget, ahol jelentkezik a problémájával, ott individuálisan, komplex módon kell biztosítani az ellátást. Emellett sajnos az egyre felgyorsuló társadalmi mobilitás, a rétegek egyre mélyebb távolodása, az egyén szintjén megjelenı szociokulturális hiányból adódó probléma komplex ellátást, magasan képzett szakembereket kíván. A város területén a szakmai integráció mindkét típusa megjelenik. A vertikális integrációt jól szemlélteti pl. a hajléktalanok ellátása. Horizontális integráció jelenik meg a fogyatékos emberek ellátásában, ahol a bentlakásos intézmény mellett elkezdte mőködését egy 8 fıs lakóotthon is. A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését az 1993. évi III. törvény 92. (3) írja elı a megyei önkormányzatok, illetve a 2000 lélekszám feletti települések számára. Az alapkoncepciónak kell meghatározni a fı szakmai, gazdasági irányokat, melyekhez kapcsolódnia kell a többi programnak. Pl: Fogyatékosügyi program. A koncepció elkészítésének célja: elıre meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányát és célját, segíteni az intézmények munkáját, integrációját és az új típusú intézmények elindulását. A jólét megteremtése, egyforma bánásmód, a jogosultságok összeszámíthatósága és exportálhatósága. Fı célcsoport: az idıs emberek, a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok. A koncepció elkészítésénél figyelembe vette a város vezetése azt is, hogy milyen hagyományai, kulturális hagyatékai vannak a lakosságnak. Hódmezıvásárhely mezıvárosként és kiterjedt tanyavilágával sajátos szerepet tölt be a régióban. Mőködı Olvasókörei arra inspirálják a vezetést, hogy segítse, támogassa e törekvéseket. Szoros és mély a kapcsolat a meglévı civil szervezetekkel, hiszen a város identitását, ısrégi hagyományırzı szemléletét adják át a fiatal korosztálynak abban a reményben, hogy morális értékítéletük, interperszonális kapcsolatuk az egymás segítésén, s a jobbítás igényén fog alapulni. 7

Bízunk abban, hogy Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának szociális szolgáltatásszervezési koncepcióját olvasva kitőnik a törvényi szabályozásnak való megfelelés, a szükséges szemléletváltás megléte, a partnerkapcsolatok megırzésének fontossága. 8

1.2. A koncepció helye az Európai Uniós csatlakozás elıtt. A Magyar Köztársaság valamint az Európai Közösségek és azok tagállamai még 1994-ben aláírták az európai Megállapodást, amely jogi formába öntötte azt a politikai szándékot, hogy Magyarország a Közösség tagjává kíván válni és a Közösség is segíti hazánkat e cél elérésében. Az 1998 óta folyó csatlakozási tárgyalások egyik fejezete (30 tárgyalási fejezet létezik) a Foglalkoztatás és szociális ügyek témakörrel foglalkozott. A fejezet lezárása 2001 tavaszán ideiglenesen befejezıdött. A fejezet felelıse az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium együttesen. Az elıbbi viszont több témakört önállóan gondoz, ilyenek pl. - a nık és férfiak esélyegyenlısége - a szociális biztonság, idıs emberek és perifériára szorultak kirekesztıdése elleni küzdelem - a fogyatékossággal élı személyek és - a munkahelyi biztonság. A csatlakozásra való felkészülés egyik legfontosabb feladata a hazai jogrendszernek a közösségi joghoz való közelítése, a jogharmonizáció. Mindez elsısorban a központi joganyag harmonizációját jelenti, de ezzel összefüggésben az önkormányzatok számára is jelentkeznek feladatok. Az Európai Unióban a szegénység, a társadalmi kirekesztıdés megelızésére, a csoportok integrációjára kétszintő együttmőködés van életben ún. nyílt koordinációs rendszerben. A tagállamok kétévente felülvizsgálják, irányvonalakat alakítanak ki a stratégiát illetıen, amelyet egyeztetnek tagállami és EU szinten. 2003-ban Magyarország és az Európai Bizottság közösen készíti el a Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandumot. A Memorandumban foglaltak egyrészt hátratekintés a már elvégzett munkára (társadalmi kirekesztıdés elleni törekvések), másrészt irányelveket tartalmaz a jövıre nézve. A szociálpolitika kérdése az Európai Unióban alapvetıen a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az egységes szociális védelmi rendszer, vagyis az egyes tagállamok szociális védelmi rendszereinek harmonizációja nem valósult meg. A tagállamok maguk döntenek arról, hogy milyen ellátásokat folyósítanak és milyen klientúrának. A meglehetısen visszafogott közösségi szabályozásra csak két területen került sor: - a gazdasági integráció elımozdítása érdekében a versenyfeltételek kiegyenlítése az élet-és munkakörülmények harmonizálása útján, valamint - a közösségen belül a munkaerı szabad mozgásának biztosítása céljából. A szociálpolitika fı feladata - épp úgy a tagországokban, mint a csatlakozás elıtt álló államokban - a társadalmi egyenlıtlenségek kompenzálása. Fı dimenziói a jövedelem, anyagi helyzet, a lakóhely, a családszerkezet, a foglalkoztatási helyzet, életkor, iskolázottság és az egészségügyi állapot. Végül vegyük szemügyre a 2000 tavaszán Lisszabonban megrendezett rendkívüli, ún. Szociális Európai 9

Tanács ülésén megfogalmazott célokat. Ma már egyértelmő, hogy egy jóléti, tudásalapú társadalom nem teremthetı meg a szegénység, a társadalmi kirekesztettség és a munkanélküliség talaján. Ennek megfelelıen a célok a teljesség igénye nélkül: - 2010-ig felére kell, hogy csökkenjen a szegénység kockázatának kitett emberek száma. - Elsıbbséget biztosítanak az életre szóló tanulásnak - Az EU foglalkoztatási rátáját 2010-re 61%-ról 71%-ra kívánják emelni. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város az elmondottakkal egyetértve a szociális ellátás területén olyan ellátórendszert kíván létrehozni, amelyben az egyéni igények szerint differenciált szolgáltatások mindenki számára elérhetıek lesznek. Az európai szellemiséget, a perifériára szorultak felkarolását, az idıs emberek és fogyatékkal élık segítését tőzte ki célul. A szociális szolgáltatásszervezési koncepció egy alapköve, mondhatni gyökere a további munkának, amelyhez társulnak majd a helyi rendeleti szabályozások. Tudni kell, hogy a közösségi jogelvek, az ún. puha jog (irányelvek, ajánlások, állásfoglalások) is jogharmonizációs kötelezettségeket keletkeztetnek az önkormányzatok hatáskörébe tartozó területeken. Emellett az önkormányzatok számára a feladataik ellátására kötelezı érvényő elıírásokat is tartalmazhat a puha jog rendszere.. 1.3. A szociális szolgáltatási koncepció elkészítésének stratégiai célja: - Hozzásegíteni a lakosságot egy minıségében értékesebb élethez a szükségletek kielégítésével. - A szervezés és tervezés összehangolásával dinamikusabb, rugalmasabb és individuális ellátás biztosítása. - Az ellátások megszervezésénél figyelembe kell venni a professzionalitás elvét. Minden ember a megfelelı helyen kapja meg az ellátást. Az idıs embert a lehetıségekhez mérten otthonában tartson meg a rendszer, míg a fogyatékkal és betegséggel élık számára a lakóhelyükhöz közeli ellátást kell biztosítani. - A munkahelyek, középületek akadálymentesítésével a fogyatékkal élık részére is elérhetık legyenek. - Új munkahelyek, különösen védımunkahelyek (szociális foglalkoztatók) kialakításával a társadalmi kirekesztıdés elleni küzdelem aktív résztvevıjeként kíván Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város fellépni. - A jelenleg mőködı HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató további bıvítésével minél több csökkent munkaképességő ember foglalkoztatása. - A roma lakosok ellátásának rugalmasabbá tétele, ösztönzı indikátorok kialakítása. ( képzések, foglalkoztatók) 10

- A civil szervezetek és egyházak szorosabb bevonása. - A szükséges fejlesztések oly módon való tervezése és megvalósítása, hogy mindezek megalapozottak és szervesen illeszkedik a meglévı igényekhez. - Pályázati lehetıségek kihasználása a humán erıforrás és eszköz fejlesztés terén. Hatékony kommunikáció kialakítása a fenntartó az intézmények, illetve az egyházak között. - Többszöri folyamat-elemzéssel a rendszer gyenge pontjainak idıbeli észlelése, a tervezés aktualizálása és a párhuzamos ellátások kiküszöbölése. - Humán erıforrás fejlesztése és karbantartása. - Közösségi támogató hálózat kiépítése. 1.4. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció elkészítésénél alkalmazott munkamódszerek: - Adatgyőjtés KSH elemzések Meglévı adatok Irodalom felhasználás - Egyeztetı ülés Egészségügyi, Szociális, Népjóléti és Családvédelmi Bizottsággal Cigány Kisebbségi Önkormányzat 11

2. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város bemutatása 12

2.1. Hódmezıvásárhely története és jelene Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város már az ıskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel. A város és környéke korábban a Hód-tó, valamint az ahhoz kapcsolódó vízrendszer által volt övezve. A lakosság a halászatból, kereskedelembıl és földmővelésbıl élt. Korábban Hód és Vásárhely két különálló falu volt, majd a 15. században az említett két falu és Ábrány összeolvadásából jött létre ez a tipikus, alföldre jellemzı nagyhatárú mezıváros. A török hódoltság idején a falu és környéke szinte teljesen elnéptelenedett, csak a török kiőzése után indult meg a lassú visszatelepülés. Az 1700-as években a Károlyiak birtoka volt a város és környéke. A dualizmus idején indult a város dinamikus fejlıdésnek, a századfordulón bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a 20. század elejére a város arculata gyökeresen megváltozott. Hódmezıvásárhely megırizte mezıvárosi jellegét, a nagyhatárú települést kiterjedt tanyarendszer övezte. A tanyavilág megırzése a jelennek is célja, hiszen városunkat elsısorban ez különbözteti meg az uniós települések többségétıl. Ugyanekkor látni kell azt is, hogy a tanyavilág megváltozott, s ma a szociális peremvidéke is lett a városnak. A paraszt-polgársággal, mint élı hagyománnyal azonban most is számolni kell, mely karaktert ad ma is a városnak. A második világháború után a városban is megtörténtek azok az építkezések, amelyek során létrejött a város lakótelepe, a kertváros városrész ekkor indult fejlıdésnek. A város határában ipartelepet hoztak létre, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost. Ekkor jöttek létre azok a nagyvállalatok, amelyek elsısorban a könnyőiparhoz és a mezıgazdasági gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak. A rendszerváltozás után, az önkormányzati rendszer létrejöttével Hódmezıvásárhely erıteljes fejlıdésnek indult, elsısorban az infrastruktúra terén. Az akkor megfogalmazott fejlesztési koncepciót sikerült csaknem teljesen megvalósítani. A 90-es évek közepére Hódmezıvásárhely fejlıdését hazai és nemzetközi szinten is díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el. Európa Díjat kapott a város, csatornázás terén messzemenı eredményeket ért el. Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása ez évben befejezıdött. Hódmezıvásárhely jövıbeni fejlıdése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda létesült. Hódmezıvásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdıt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba. A városban nyugdíjas lakópark építése valósult meg sikeres pályázat által. Nemcsak infrastrukturális fejlıdés, hanem kulturális és mővészeti fellendülés is kezdetét vette. Nagyon fontos a város polgárainak megadni a kellemes és kulturált szórakozás és kikapcsolódás lehetıségeit. Nagy jelentıséggel bír a Hódmezıvásárhely - Algyı közötti utóútszakasz négysávossá 13

tétele, valamint a várost elkerülı és a nehézgépjármő-forgalomtól ezáltal tehermentesítı autóút megépítése. Ezek által a város is bekapcsolódhat a Közép-Európán keresztül húzódó autópályarendszerbe. A város további eredményes és kitartó munkával és erıfeszítéssel elérheti, hogy a Dél-alföldi régió egyik legkiemelkedıbb és legdinamikusabban fejlıdı településévé válhat, amelyre méltó módón büszkék lehetnek a város polgárai. 14

3. Demográfiai, népmozgalmi adatok 15

Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város lakosságának korcsoportos megoszlását tekintve elmondható, hogy egyre több 60 év feletti lakos él a városban. A demográfiai és népmozgalmi adatokat látva kitőnik, hogy a születések száma csökken, míg a halálozási arányszám magas. A 45-50 éves férfiak mortalitási adatai magasak, s a 60 év feletti emberek nagy része egyedülálló (özvegy) nı. Nagyszámban élnek fogyatékkal élı emberek a városban. Az ellátásuk komoly emberi és szakmai hátteret igényel. 3.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város demográfiai adatai. A lakosság létszám alakulása korcsoportos bontásban. Év 1995 1998 2000 2002 0-17 11.791 fı 10.570 fı 10.032 fı 9.657 fı 18-59 29.718 fı 29.490 fı 29.463 fı 29.111 fı 60 év felett 9.799 fı 9.727 fı 9.827 fı 9.923 fı Összesen 51.308 fı 49.787 fı 49.322 fı 48.691 fı Hódmezıvásárhely összlakosságának 20.38%-a 60 év feletti lakos. 3.2. Hódmezıvásárhely külterületi tanyaszám és lakosságszám megoszlása 2001 szétszórt 1691 Tanyaszám: 2430 Tanyaközpont 739 Szétszórt 2908 fı Tanya lakosság: 4086 fı Tanyaközpont 1178 fı A számadatok bizonyítják a Tanyagondnoki Szolgálat bevezetésének szükségességét. A XXI. század tanyavilága, az ott élı emberek szociológiai ismérvei ellentétei a múlt tanyavilágának. A közel 6 ezer tanyai lakos anyagi biztonságban erıs kulturális és helyi identitástudattal élt, önállóan szervezte önvédı szervezeteit. Mára a tanyasi létforma a periferizálódást jelenti minden vonatkozásban. Jelenleg sok az egyedül élı idıs ember, a létminimum alatt tengıdı sokgyermekes család, akik a városból költöztek a tanyára a lakásfenntartás magas költségei miatt. Megélhetésük nagyrészt segélyekbıl, a gyermekek után kapott családi pótlékból és alkalmi munkákból biztosított. Idıvel a tanya romossá válik, a föld mőveletlenné. 16

3.3. Csongrád megye népmozgalmi adatai 2000 Területi Népesség az Házasságkö Élve Halálozás Természetes Egy éven egység idıszak elején, tés születés szaporodás ill. fogyás aluli meghaltak Ezer fı Bács- 532 2 500 5 300 7 500-2 200 50 Kiskun Békés 392 1 700 3 600 5 800-2 200 30 Csongrád 418 1 900 3 800 6 100-2 300 30 Dél-Alföld 1 342 6 100 12 700 19 400-6 700 110 Az adatokat látva elmondható, hogy a régióban a lakosság lélekszámának csökkenése mellett nı az idıs lakosság száma. Várhatóan ez a tendencia nıni fog 2010-ig, amikor is a Ratkókorszak hatását érzékeljük majd. A probléma gyökere mégsem ebben rejlik. Az idısek lélekszámának relatív növekedése egy súlyos problémát hordoz magában. Társadalmon belıl folyamatosan csökken azoknak az aktív keresıképes embereknek a száma, akik munkájukkal meg tudják teremteni a fedezetét a különféle szociális és egészségügyi ellátásoknak. 17

3.4. Magyarország korfája 18

3.5. A születéskor várható átlagos élettartam Európa országaiban 1996-2000.-ig. Születéskor várható átlagos élettartam Európa országaiban,1996-2000 Férfiak életév 73.5 76.8 (17) 70.2 73.5 (6) 66.9 70.2 (4) 63.6 66.9 (6) 60.3 63.6 (3) Nık életév 80.7 82.9 (12) 78.3 80.7 (9) 75.9 78.3 (6) 73.5 75.9 (7) 71.1 73.5 (2) nincs adat nincs adat 3.6. Az idıs lakosság %-os aránya (Magyarországon) 1960 1970 1980 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 1. 13.8 17.0 17.1 18.9 19.4 19.4 19.9 20.7 22.6 24.0 24.3 25.1 2. 5.4 6.9 8.4 8.1 9.1 9.7 10.0 10.0 10.5 11.3 13.0 14.2 Jelmagyarázat: 1. 60 éves és idısebb emberek aránya az össznépességen belıl (%) 2. 70 éves és idısebb emberek aránya az össznépességen belıl (%) Hódmezıvásárhely lakosságának 20.38%-a 60 év feletti. Tehát meghaladja ez az adat az országos átlagot, amely jelzi, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni az itt lévı települési önkormányzat az idıs emberek ellátására. 19

3.7.Öregedési index: az idıs népesség a gyermek népesség arányában (1999) Magyarország 85.5 Pest megye 119.4 Fejér megye 72.8 Komárom-Esztergom megye 76.2 Veszprém megye 72.8 Gyır-Moson-Sopron megye 82.6 Vas megye 91.6 Zala megye 96.2 Baranya megye 85.5 Somogy megye 84.9 Tolna megye 84.9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 72.0 Heves megye 97.6 Nógrád megye 91.9 Hajdú-Bihar megye 68.8 Jász-Nagykun-Szolnok megye 84.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 61.1 Bács-Kiskun megye 84.6 Békés megye 97.3 Csongrád megye 91.9 3.8. Eltartottsági arány: az idıs népesség az aktív korúak arányában (1999) Magyarország 46.4 Pest megye 44.3 Fejér megye 43.8 Komárom-Esztergom megye 43.9 Veszprém megye 44.2 20

Gyır-Moson-Sopron megye 44.3 Vas megye 45.8 Zala megye 45.9 Baranya megye 45.4 Somogy megye 47.3 Tolna megye 47.1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 50.0 Heves megye 48.7 Nógrád megye 48.0 Hajdú-Bihar megye 48.1 Jász-Nagykun-Szolnok megye 49.2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 50.1 Bács-Kiskun megye 48.2 Békés megye 49.1 Csongrád megye 47.4 Mindezen adatokból ismételten és egyértelmően kitőnik, hogy a koncepcióban kiemelten elsıdleges célcsoportként kell kezelni az idıs embereket. Az életkor határainak kitolódásával egyre több kihívás éri a társadalmat. Elvárás, hogy az idıs ember ne csupán passzív résztvevıje, gondozottja, betege legyen a társadalomnak, hanem a hosszú élet során felhalmozódott tapasztalatokból, szellemi és lelki képességekbıl profitálhasson a társadalom. Az életbe aktívan bevont idıs ember sokkal többet ad vissza, mint amennyit kap. Fontos momentum, hogy hatékony kapcsolat alakuljon ki az ellátórendszer, a fenntartó, s az idıs ember családja közt. 21

3.9. Szociális Térkép adatai 2001 A felmérésbıl kitőnt, hogy a válaszadók 45.8%-a aktív keresı, 54.2%-a inaktív. Magas arányt képez a nyugdíjasok aránya, 31.1% és igencsak magas a rokkantnyugdíjasok aránya is (9.9%) Foglalkoztatottság Fı % AKTÍV FIZIKAI Önálló 808 4.0 Szakmunkás 3500 17.0 Betanított munkás 1243 6.1 AKTÍV SZELLEMI Önálló 522 2.6 alkalmazott 3280 16.1 NEM AKTÍV Gyed-en, GYES-en van 626 3.1 Háztartásbeli 193 0.9 Nyugdíjas, korkedvezményes 6374 31.1 nyugdíjas Munkanélküli, szoc. Segélybıl 756 3.7 élı Tanuló 811 4.0 Egyéb 2991 1.5 Rokkant nyugdíjas 2024 9.9 Összesen 20 436 100 A koncepció kapcsán többször felmerülı kérdés, hogy az idıs emberek milyen ellátást és hol, hogyan kapnak. Természetesen az ideális helyzet az, amikor otthon családja körében éli életét. A Térkép elkészülte után erre a problémára is választ kapott a város vezetése. 60-70 év között a kérdezettek 20%-nak, 70-80 év között több mint 30%-nak, 80 felett már majdnem felének szüksége van valamilyen segítségre. Megállapítást nyert az a tény, hogy az idıs emberek magányosságát nem befolyásolja, hogy egyedül vagy családban élnek. Ennek fı oka a hagyományos társas támogató hálózat feloldódása. Ezért is rendkívül nagy szükség van a közösségi támogató hálózatok tovább építésére. 22

A Ki ápolja? kérdésre 84.5% azt mondta, hogy senki. Ez a magas százalékos arányszám természetes, mert a válaszadók többsége nem is szorul segítségre. A segítségre szorulók 12.7%-át családtag, 2.1%-át fizetett ápoló és 0.8%-át (ez 96 fıt jelent) eltartó ápolja. Ki ápolja? Fı % Családtag 1621 12.7 Eltartó 96 0.8 Fizetett dolgozó 261 2.1 Senki 10 743 84.4 Összesen 12 721 100 A témakörben a segítség megléte mellett a gazdasági helyzetet, a Mibıl él? kérdést is vizsgálta a felmérés. A segítségre szorulók több mint a fele (52.0%) öregségi, 17.1%-uk pedig rokkantnyugdíjas. Még fizetést kap 18.1%, a többieknek pedig nincs jövedelmük (6.4%) vagy segélybıl élnek. Mindezekbıl jól látható, hogy sarkalatos probléma az idısek, betegek ápolása, a családtagok, hozzátartozók segítése. 3.10. A fogyatékkal élık aránya Hódmezıvásárhelyen: A 2003 év a Fogyatékkal Élık éve. Ennek fényében kiemelt figyelemmel fordul a társadalom feléjük. Rendkívül fontosnak tartjuk minden fogyatékkal élı számára állapotának megfelelı szintő és formájú ellátásról gondoskodni. A Társadalmi Kirekesztıdés elleni program szerves része a fogyatékkal élık segítése, integrálása oly módon, hogy egészséges embertársaik ne csupán másságuk tényét, hanem belsı világukat, értéküket is lássák. E törekvések eszköze a lakossági találkozások, sport programok, amikor is egészséges és fogyatékkal élık versengenek egymás mellett s nem egymás ellen. Egy népességen belıl a fogyatékkal élık számára két féleképpen következtethetünk. 23

1. Elméleti számítással: Nemzetközi ajánlás: a populáció 3%-át valamilyen mértékő és fajtájú fogyatékosnak vehetjük. Hódmezıvásárhely összlakosságából a fogyatékosok száma 2002 évben: 1461 fı 2. Tényleges adatok figyelembevételével: Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén a következı intézmények foglalkoznak fogyatékkal élı emberekkel. Vegyes profilú intézmény: - Szivárvány Szakosított Szociális Otthon és Lakóotthona 127 fı ebbıl lakóotthoni elhelyezett 8 fı Tiszta profilú intézmény: - Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona 22 fı Civil szervezetek: Vakok és Gyengén látók Egyesületének Hódmezıvásárhelyi Csoportja 76 fı Siketek és Nagyothallók Egyesülete: 50 fı Mozgáskorlátozottak Egyesülete: 147 fı Értelmi Fogyatékosok Egyesülete: családban él: 29 fı Intézményben él: 71 fı Természetesen ezek a megadott intézményi és civil szervezeti adatok sem mutatnak teljes képet a városban fogyatékkal élı emberek lélekszámáról. A Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat által adott információk alapján közel 30 családban ápolnak a szülık halmozottan sérült, 24

súlyos állapotú fekvı gyermeket. Következtetésként levonható, hogy az elméleti számítás nem megfelelı, releváns adatot tényleges számításokkal kaphatunk. 3.11. Nyugdíjasok és nyugdíjszerő ellátásban részesülık aránya Hódmezıvásárhelyen : Nyugellátásban részesülık (fı) Nyugdíjszerő ellátásban részesülık (fı) 17.634 1.909 * 2003. január havi állapot, tartalmazza a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság nyugdíjasait is. 3.12. Hajléktalanok aránya: A Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény elsısorban Hódmezıvásárhely területén élı hajléktalan személyek, bántalmazott anyák, valamint szociális okból hajléktalanná vált egyének és családok elemi létfeltételeit biztosítja. Vertikális integráció alapján mőködı vegyes profilú intézmény, ahol a nappali ellátás mellett bentlakásos forma is jelen van. Intézményi adatok: Az intézmény teljes kihasználtsággal mőködik. Intézményi ellátásban jelenleg 105 fı részesül, bár van olyan idıszak, (lásd a részletes beszámolónál) amikor jóval 100% felett van a lakók aránya. Utcai szociális munka adatai: Jelenleg a város utcáin 40 fı hajléktalant regisztráltak. Az éjszakai munka sokkal gyakoribb lett. A felderítések száma növekedett. A téli idıszakban munkatársaink rendszeresen vittek, visznek ki az utcán és romos helyeken élı hajléktalanok részére forró teát, zsíros kenyeret, konzervet, ruhákat. 25

4. Hódmezıvásárhely lakosságának egészségi állapota 26

A teljesség igénye megköveteli, hogy amikor Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót készít a város, szó essék a lakosság egészségi állapotáról, a morbiditási, mortalitási adatokról. Ezen adatok elırevetítik a lehetséges igényeket, szükségleteket, amelyekre épülhet egy más és új struktúrájú szociális ellátási rendszer. 4.1. 2001 évi Szociális Térkép adatai, a lakosság szubjektív megítélése a következı. a.) Egészségi állapot minısítése: A válaszadó hódmezıvásárhelyi lakosok többsége, pontosan 66.4%-a e kérdés alapján egészségesnek tartja magát, 33.6% pedig nemmel válaszolt. Iskolai végzettség szerint markáns különbségek láthatók az egészségi állapot minısítésében. A választóvonal a legfeljebb 8 általánossal rendelkezık és az ennél magasabb végzettségőek között van. A diplomások 76.6%-a tartja magát egészségesnek, míg a 8 általánost végzettek csupán 45.6%-a. Az is megjegyzendı, hogy a tevékenységek végzésének szabadsága nagyon erıteljes összefüggést mutat az egészségi állapot bármely típusú minısítésével. Hangsúlyoznunk kell, hogy a közösség egészségi állapota döntıen attól függ, hogy a közösség hogyan vélekedik saját egészségérıl, tehát az egészség nem kifejezetten egészségügyi, hanem alapvetıen társadalmi és kulturális fogalom, amelyhez egyforma kompetenciával bírnak a humán szolgálatok munkatársai. Ez a tudományos tény azt is jelenti, hogy a hagyományos biológiai egészség fogalmát ki kell terjesztenünk a lelki, szociális és társadalmi jólét fogalmaival a WHO definíciójának megfelelıen. Az egészség-megırzést közüggyé kell tennünk a következı évtizedben, s ehhez az egészségügyi ellátó rendszerben most már valóban a megelızésre kell fektetnünk a hangsúlyt, az alap- és középfokú oktatási tantervbe egészségnevelı tantárgy beépítése megfontolandó (ahogyan azt Németh László tervezte). A lelki egészségvédelem területén a civil szervezetek és az egyházak bevonásával városi szintő koncepció fogalmazható meg. Ehhez a forrásokat megteremteni csak a bevezetıben is jelzett szemléleti változásokkal lehetséges. b.)információk a magas vérnyomásról: 27

Az egészségmagatartás egyik fontos indikátorának is tekinthetı, ha valaki egy olyan értékrıl, mint a vérnyomása rendelkezik-e információkkal. A hódmezıvásárhelyi lakosok a kérdésre adott válaszok alapján jól informáltak saját vérnyomásukról. A férfiak több mint 10%-a mondja azt, hogy vérnyomásuk normális, mint a nık. A magas vérnyomást tekintve nincsenek ilyen jelentıs eltérések a két nem között, bár itt nıi túlsúly mutatkozik. Az alacsony vérnyomás a válaszok alapján a nık jellemzıje. (A különbség a két nem között több mint kétszeres. Az életkor növekedésével egyenes arányban csökken a normális vérnyomásúak és jelentısen növekszik a magas vérnyomásúak aránya. A magas vérnyomás elsısorban az alacsony iskolázottakra jellemzı, érdekes viszont, hogy alacsony vérnyomásról a legnagyobb arányban a diplomások számoltak be. A gyógyszerek szedésérıl és az egészségre fordított kiadásokról elmondható, hogy minden esetben a nık állnak az élen. A nık többet költenek orvosra, ápolásra, természetgyógyászatra, illetve nagy arányú a fájdalomcsillapítókra, szívgyógyszerekre és nyugtatókra költött pénzösszeg. c.) Végül néhány adat az egészségvédelmére tett kérdésrıl: Mit próbál tenni, hogy egészségét megırizze? A válaszadók 86.4%-a megpróbál eleget aludni, 81.1% kíméli magát, 79.6% kevesebbet idegeskedik, de már csupán 58.5% válaszolta, hogy megpróbál kevesebbet enni. A testmozgás az évek elırehaladtával folyamatosan csökken, az idısek körében alig haladja meg a 20%-ot. A dohányzásról való leszokás szándéka az idısek, különösen a 70 évnél idısebbek körében már nem jelentkezik erıteljesen. İk megérve ezt a kort valószínőleg ezt már nem ítélik olyan fontosnak. Azok, akik nem tartják magukat egészségesnek, jóval nagyobb arányban nem tesznek semmit az egészségük érdekében, mint az egészségesek. Egy területen tapasztalható pozitív túlsúly a nem egészségesek javára, nevezetesen megpróbálnak kevesebbet enni. A lakosság döntı többsége semmilyen aktivitást nem vállal saját egészsége érdekében. Fizikai erınlétet fokozó testmozgás helyett a többet próbálok pihenni megoldást választja, és szinte alig akad, aki étkezési szokásainak minıségi megváltoztatására vállalkozna, pedig nemzetközi példákból tudjuk, hogy e két tényezı 5-10 évvel hosszabbíthatja meg az életet és az egészséges évek számát. 28

Alkoholfogyasztás Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások Magyarországon belül, 1996-1999 Férfiak Nık SHH (%) 150-105 - 150 95-105 50-95 10-50 WHO meghatározás szerint nyelıcsı rosszindulatú daganata, gége rosszindulatú daganata, alkohol okozta mentális és viselkedészavarok, májbetegség, májzsugor, erıszakos okok Forrás: HFA adatbázis Mindezek miatt ösztönözni kell a lakosságot az egészségtudatos magatartás napi gyakorlattá tételére. Segíteni és erısíteni kell a Johann Béla Egészséges Nemzetért Programban leírtak megvalósításával a lakosok életmód változtatásra irányuló igényét. Közismert tény, hogy a szociális problémák hátterében igen gyakran egészségi problémák állnak (betegség, rokkantság), ezért az egészségvédelem részét kell, hogy képezze a szociális prevenciónak is. A testi és lelki egészség megırzésével biztosítható a teljesebb élet, az önálló, független életvitel idısebb korban is, amibıl következıleg a szociális rendszer könnyebben elégítheti ki a szükségleteket. 29

5. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatási rendszerének bemutatása 30

5.1. Jogszabályi elıírások Az 1993. évi III. törvény 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Az 1993. Évi III. törvény 59-65/D -a és a 86. -87. -a alapján a szociális ellátás keretében a táblázatban felsoroltakról köteles gondoskodni. Település nagysága, lélekszáma Ellátási forma 2000 fı 2000 fı 10 000 fı 20 000 fı 30 000 alatt felett felett felett fı felett Étkeztetés * * * * * Házi segítségnyújtás * * * * * Családsegítés * * * * * Idısek klubja * * * * Fogyatékosok nappali intézménye * * Fogyatékosok bentlakásos intézménye * Lakóotthon * Nappali melegedı * * * Hajléktalanok éjjeli menedéke * * * Speciális alapellátási feladatok * * Támogató szolgálat * Utcai szociális munka * * * 93. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje kérelmére, indítványára történik. 31

94/L. (1) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban állószemélyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelı munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. 99. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (a továbbiakban: érdekképviseleti fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. 5.2. Finanszírozási eljárások Az egyes szociális ellátások pénzbeli finanszírozását, fedezetét a központi költségvetés biztosítja. Az 1993.évi III. tv. 124. (1) A rendszeres szociális segély 37/E. szerint folyósított összegének 90%-át, a hajléktalan személy részére folyósított rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés megtéríti. 124. (5) Az idıskorúak járadéka 32/C. (1) szerinti összegének 90%-át a bentlakásos intézményben ellátottak és a hajléktalanok részére folyósított járadék teljes összegét a központi költségvetés megtéríti. 125. A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmezı foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák mőködési és fejlesztési költségeihez az állam a)az állandó lakosok után járó szociális célú normatív támogatással (a továbbiakban: szociális normatíva) b) kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással, c) az idıskorúak járadékához, a rendszeres szociális segélyhez, a lakásfenntartási támogatáshoz, az ápolási díjhoz és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokkal, d) a fenntartott szociális intézmények után járó normatív állami támogatással, e) a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatással járul hozzá. 127. (1) A szociális intézményi normatívák tartalmazzák a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások mőködési költségeihez történı állami hozzájárulást. (2) A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön jogszabályban meghatározott, és az általa fenntartott szociális intézmény mőködéséhez biztosított normatív állami hozzájárulás kivéve a 32

kiegészítı támogatást teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. 128. (1) Kötött felhasználású állami támogatásként a helyi önkormányzatok a) címzett és céltámogatást a külön törvényben foglaltak szerint, b) központosított elıirányzatot, c) szociális szakmai programokhoz nyújtott támogatást kaphatnak. 33

5.3. Szociális ellátások, szociális szolgáltatások Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város területén SWOT analízis ERİSSÉGEK - Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata területén a pénzbeli ellátásokat a törvény által elıírt módon biztosítja. - A törvény által kötelezıen mőködtetendı intézményeket fenntartja és mőködteti. - Szoros kapcsolat alakult ki a civil szervezetekkel, amelyek szolgáltatásaikkal szervesen beépültek a rendszerbe. - A szakosított ellátás területén elkezdte mőködését a Szivárvány Szakosított Szociális Otthon mellett újonnan épült lakóotthon 8 fı kitagolásával. - A városban mőködik Jelzırendszeres hívó 50 db. készülékkel. - A Gondozási Központ a Szociális Otthonba kerülés elıtt ún. szociális elıgondozást végez, amely segíti egyrészt a leendı lakó beillesz - kedését, másrészt a fogadó intézményt is releváns információkkal látja el. - 2001 évben elkészült a várost átfogó Szociális Térkép, amely kérdıív formájában mérte fel a lakosság szociokulturális helyzetét, az egészségérıl alkotott véleményét. Emellett választ adott a lakókörnyezet felıl felmerülı igényeket illetıen és az egészségügyi ellátás elégedettségére vonatkozóan is képet alkothatott a város vezetése. GYENGESÉGEK - A születések számának csökkenése, a mortalitási adatok kedvezıtlen alakulása és a születéskor várható élettartam növekedése a lakosság elöregedéséhez vezet, amely alapvetıen meghatározza a szociális gondoskodás irányait a következı évtizedekre. - Tény, hogy a roma lakosság közösségben, családban tartja meg idıseit. Ezt vehetnénk erısségnek is. Viszont átlagos élettartamuk kb. 10 évvel marad el a magyar lakosságétól. A város szociális ellátórendszerében igen magas a számuk, fıként az átmeneti segélyekben, a családi pótlék kiegészítı támogatásban és lakásfenntartási támogatásban. - A meglévı HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató nem képes a csökkent munkaképességőek teljes körő foglalkoztatására, nagy a várakozók száma. - Országosan egyedülállóan kiterjedt tanyavilággal rendelkezik a város, éppen ezért szükség volna Tanyagondnoki Szolgálat bevezetése. Nagyon sok az alacsony szociokulturával rendelkezı tanyasi család, akik önmagukat eltartani képtelenek. - A termelıszövetkezetek megszőnésével a külterületi utak is tönkrementek, a közlekedés 34

- A kiterjedt tanyavilágot illetıen a város birtokában van a mezıırök által készített Tanya térkép, amely magában foglalja az összes tanyán élı lakos élethelyzetét, szociális körülményét, szükségletét. - Az Önkormányzat önerıs szolgáltatásként novembertıl áprilisig 50 fı szociálisan rászoruló gyermek étkeztetését vállalta minden hét szombat és vasárnapján. - A társadalmi szolidaritás erıs hagyománya Vásárhelyen (például önerıbıl építettük a Sast és az Ógimnáziumot) - A kálvinista hagyomány. - Rendszerváltás óta kialakult szociális ellátórendszer fejlettsége. akadályozott, gondot okoz a téli tüzelı eljuttatása a rászoruló családoknak. - Egyre erıteljesebb igényként merül fel a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásának intézményi szintő ellátása. - Nem kielégítı a családban nevelkedı súlyosan halmozott fogyatékkal élı gyermekek nappali ellátása. Szükséges volna a szülık rekreációjának megoldása. - Több közintézmény és szociális intézmény akadálymentesítésének hiánya. - A dél-alföldi régió gazdasági leszakadása. - Új munkahelyek, különösen a képzett munkaerı részére nem teremtıdtek. - A mőszaki felsıoktatás hiányzik. LEHETİSÉGEK - A meglévı ellátórendszer szükségleteken alapuló bıvítése annak az elvnek elfogadásával, hogy minden embernek nem csupán joga, de lehetısége is legyen otthonában leélni az életét. Ennek érdekében: - A szociális és egészségügyi ellátás összehangolása (házigondozás-otthonápolás) - Új alapellátási formák bevezetése: pl.támogató Szolgálat kialakítása, Tanyagondnoki Szolgálat mőködtetése. - Minden olyan szolgálat erısítése/vagy szervezése, amelyek terepmunkát végeznek, pl. az országos tervben szereplı háziorvosi szolgálatokban plusz nıvér foglalkoztatása a megelızés területén. VESZÉLYEK - A nem megfelelı tervezés a már meglévı alapellátás-szakellátás közötti egyensúlyt bontaná meg, gazdaságtalan és torz ellátórendszert eredményezne és gátat szabna az egyén minél tovább otthonában megtartása elvének. - A civil szervezetek, egyházak és önkéntesek szerepvállalásának elmaradása az elıbb említett gazdaságtalan ellátórendszerben azt az egészséges viszonyt rontaná, amely az önkormányzati nem önkormányzati intézményeket jellemzi. - A társadalmi kirekesztıdés elleni küzdelem kudarcaként könyvelhetı el az akadálymentesítés elmaradása, a kellı 35

- Az idısek társadalmi elismerésének növelése, hasznosságtudatának fokozása, pl. a szociális alapellátások területén önkéntesként való bevonása. - A súlyosan fogyatékos embereket, különösen gyermekeket gondozó családtagok rekreációjának biztosítása gondozóház - létesítésével. integrált intézményi struktúra és/vagy védımunkahelyek ki nem alakítása. Mindezek elmaradása csökkenti az idısek és fogyatékkal élık önálló életvitelét, a rehabilitációs esélyeket a fogyatékkal élık számára. Egy ilyen elfásult és torzult ellátórendszerben csökken a meglévı intézmények kihasználtsága. - Az ellátórendszer struktúrája, az ellátást nyújtók tevékenységének összehangolásának és a meglevı információ áramlásának elmaradása párhuzamos ellátást vonhat maga után. Néhányan a jogosult ellátás többszörösét kaphatják, míg a tényleges rászorulóknak a rendszerbıl való kimaradását eredményezheti. 36

6. A szociális ellátórendszer szereplıi 37

6.1. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata A pénzbeli és természetbeni ellátások mellett az intézményrendszert érintı törvényi szabályozásnak is teljes mértékben eleget tesz. Minden olyan ellátási forma megtalálható a városban, amely szorosan igazodik a lakosság szükségleteihez. Fenntartóként hozzájárul a mőködésükhöz, segíti a pályázatok által kiírt kötelezettségek meglétét, pl: a saját forrás szükség szerinti biztosításával. Szoros szakmai koordináció és ellenırzı tevékenységével sikerült egy sajátos, flexibil ellátórendszert kiépítenie. 6.2. Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában mőködı intézmények. 6.2.1. Hódmezıvásárhely M.J.V. Szociális Otthona 6800 Hódmezıvásárhely, Serház tér 6. Fı feladatuk, hogy a bekerült idıs emberek részére a megváltozott életkörülmények mellett biztosítsa az emberhez méltó, tartalmas életet. Az intézmény hivatalos átadása 1989 januárjában történt. Lakóinak száma 200 fı. Elsısorban Hódmezıvásárhely és vonzáskörzetébıl fogadnak idıs embereket, bár ha hely adódik, az ország más területérıl is fogadnak jelentkezıt. Férıhelyek: Férıhely 1999 2000 2001 2002 2003 Engedélyezett férıhely/fı 200 200 200 200 200 Férıhely kihasználtság/fı 219 221 220 207 201 %-a 109.5 110.5 110 103.5 100,.5 38

Várakozói lista: 2003 19-60 év 61-70 év 70 - Összesen Átlag életkor Várakozók száma 2 3 1 6 65.5 1. Jövedelmi, ápolási-gondozási 2 2 1 5 65.2 rászorultság fennáll 2. Csak ápolási-gondozási 1 1 67 rászorultság 3. Csak jövedelmi rászorultság - - - - - Összes várakozóból: - - - - - Soron kívüli elhelyezésre tart igényt Ebbıl indokolt - - - - - 6.2.2. Hódmezıvásárhely M.J.V. Gondozási Központ 6800 Hódmezıvásárhely, Arany J. u. 8. A város Önkormányzata az idıskorúak alap- és nappali ellátásának biztosítására egy gondozási központot mőködtet, melynek feladata: a nappali intézményeket mőködteti az étkeztetést megszervezi, biztosítja, megszervezi a házi segítségnyújtást a város közigazgatási területén, az ellátási területén felméri a gondozási igényeket, a nappali intézmények és az alapellátás tevékenységének összehangolását ellátja. A gondozási központ telephelyei: Nappali Ellátást Nyújtó Intézmények: a./ Idısek Klubja - 30 fı Hódmezıvásárhely, Arany János u. 8. 39

b./ Idısek Klubja - 20 fı Hódmezıvásárhely, Szerencse u. 6. c./ Idısek Klubja - 20 fı Hódmezıvásárhely, Királyszék u. 92. d./ Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye 20 fı Hódmezıvásárhely, Andrássy u. 54. e./ Házi segítségnyújtás 300 fı Hódmezıvásárhely, Arany János u. 8. d./ Kedvezményes étkeztetés 180 fı Hódmezıvásárhely, Arany János u. 8. 6.2.3. Az Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona kiemelendı a Gondozási Központ telephelyei közül. 6800 Hódmezıvásárhely, Andrássy u. 54. Az intézmény mőködésének feladata az értelmileg akadályoztatott személyek nappali gondozása, felügyelete, foglalkoztatása. A mőködés célja a sérülteket nevelı családok tehermentesítése, a rászorulók korszerő ellátása, képességeikhez igazodó foglalkoztatása, fejlesztése az esélyegyelıség és az integrációs törekvések irányába mutató nevelı folyamatok beépítése a gondozásba. Néhány releváns adat az intézmény mőködésérıl. Lásd bıvebben a részletes intézményi beszámolóknál. 40

Létszám Nemek szer. Korcsoport szerinti felosztás Fogyatékosság mértéke szerint Nyitó Záró Étk. Átl. Nı Férfi 15-18 19-39 40-59 Enyh e Közép súlyos Súlyo s Halm. Fo Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı F 2002 20 23 19 10 13 2 1 6 11 2 1 3 4 6 6 1 3 1 23 22-9 13 2 1 5 11 2 1 3 4 5 6 1 3 1 2003. SZEPT. 30-IG 41

6.2.4. Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény 6880 Hódmezıvásárhely, József A. 38-40. A Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény elsısorban Hódmezıvásárhely területén élı hajléktalan személyek, bántalmazott anyák, valamint szociális okból hajléktalanná vált egyének és családok elemi létfeltételeit biztosítja. Az intézmény feladatai: - veszélyeztetettség megszőntetése - krízishelyzet feloldása - a kliens kiegyensúlyozott személyiségfeljlıdéséhez szükséges feltételek - megteremtése - munkalehetıségek felkutatása - életvitelszerő tartózkodás biztosítása - textíliával történı ellátás és a személyi higiénia feltételeinek megteremtése - információnyújtás a szociális problémák megoldásának lehetséges és meglévı - formáira - igény szerint pszichológus segítségével pszichés gondozás biztosítása - egyéni esetkezelés, önsegítıcsoportok szervezése - ingyenes jogi tanácsadás - segítségnyújtás albérlet keresésében - elıtakarékosság rendszerének kiépítése. 42

Létszámkimutatás az Anya - Gyermek Szállón 2003 évre vonatkozóan Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Gond.napok 393 363 532 360 378 385 434 401 120 Fı 13 13 17 12 12 13 14 13 4 Férıhely 21 21 21 21 21 21 21 21 21 Kihasznált ság 61% 62% 80% 57% 57% 61% 66% 61% 19% Létszámkimutatás az Átmeneti Szállón 2003 évre vonatkozóan Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Gond.napok 599 523 592 518 554 529 496 465 504 Fı 19 19 19 17 18 18 16 15 17 Férıhely 21 21 21 21 21 21 21 21 21 Kihasználtság 86% 86% 86% 77% 90% 81% 72% 70% 77% Létszámkimutatás az Éjjeli Menedékhelyen 2003 évre vonatkozóan Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Gond.napok 646 688 679 574 645 534 568 617 630 Fı 21 25 22 19 21 18 18 20 21 Férıhely 20 20 20 20 20 20 20 20 20 Kihasznált ság 105% 125% 110% 95% 105% 90% 90% 100% 105% 43

Kihasználtság alakulása 2003. szeptember hóig, a Nappali Melegedı és a Krízisszálló viszonylatában(%) szept. aug. júl. jún. máj. krízis nappali ápr. márc. feb. jan. 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 44

Az utcai gondozottak által igénybe vett segítségnyújtás formáinak megoszlása 2002. évre vonatkozóan munkalehetıség segítı beszélgetés étkezés információ nyújtás segély(ruha-élelem) segély(pénzbeli) esetszám hiv.ügy.levelezés iratpótlás férıhely biztosítása 0 5 10 15 20 25 30 35 40 6.2.5. Szivárvány Szakosított Szociális Otthon és Lakóotthon 6800 Hódmezıvásárhely, Klauzál u. 185/a. Az egészségügyi és fizikai ellátás mellett az intézmény nagy hangsúlyt fektet a mentálhigiénés ellátásra, a hozzátartozókkal való kapcsolattartásra. Fontos, hogy az akadályozott személyek is alkalmazkodjanak az intézményen kívüli szociális normákhoz. 2003 évben pályázat útján egy 8 fıs lakóotthon építése vált lehetıvé. Elsıdleges cél, hogy a kitagolásra került 8 lakó végleges integrációját érje el az intézmény. Tehát olyan szocializációs normákat, készségeket kell elsajátítaniuk, amelyek birtokában sikerrel integrálódhatnak. 45