VISSZA A KEZDŐLAPRA 2011. OKTÓBER

VISSZA A KEZDŐLAPRA 2011. OKTÓBER

11. BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA 11.1. VÍZELLÁTÁS 11. 1. táblázat: Vízellátási nyomászónák kapacitása és kihasználtsága Zóna száma Zóna elnevezése Gépház neve Egyidejű elvi max. kapacitás (m3/h) Zóna maximális betáplálása 2010 ben (m3/h) Kihasználtság 1 Budai alap Békásmegyeri alap 9 000 Budaújlaki Alsójózsefhegyi 2 400 7 264 64% 2 Árpádligeti Rókahegy, Árpádligeti 30 30 100% 3 Testvérhegy I. Testvérhegy I. 350 350 100% 4 Szépvölgyi Szépvölgyi u i 100 42 42% 5 Csatárka Budaújlak, Csatárka 800 630 79% 6 Ruthén Ruthén, Rutén u i 128 70 55% 7 Felsőjózsefhegyi Budaújlka Felsőjózsefhegyi 750 320 43% 8 Vári Krisztina, Vári 2 600 1 225 47% 9 Lipóti Krisztina, Lipóti 2 600 1 928 74% 10 Pesthidegkút Bükkfa u i 1 150 650 57% 11 Fenyőgyöngye Rutén, Fenyőgyöngye 140 133 95% 12 Szépjuhászné Budakeszi u i 990 490 49% 13 Svábhegyi felső Diana, Svábhegy felső 270 264 98% 14 Svábhegyi torony Diana, Svábhegy torony 480 374 78% 15 Svábhegyi alsó Diana, Svábhegy alsó 340 277 82% 16 Diana úti Krisztina, Diana u i 1 000 862 86% 17 Sashegyi Krisztina, Sas 900 Sánc u i 192 699 64% 18 Irhasárok alsó Irhasárok alsó 170 61 36% 19 Dayka Budaörsi u i 1 700 1 700 100% Káposztásmegyeri 26 850 20 Pesti alap Csepeli 11 300 23 283 59% Radnóti u i 1 160 21 Budafoki alsó Budafoki 1 300 1 000 77% 22 Budafoki felső Losonc u i 650 Baross G. 250 450 50% Rákosszentmihályi 2 700 23 Keletpesti felső Kőbányai 3 144 5 685 73% Gilice téri 1 930 24 Rákoshegyi Ferihegyi u i, Rákoshegyi 1 400 1 201 86% 25 Rákoscsabai Ferihegyi u i, Rákoshegyi 980 556 57% 26 Rákoskerti Pesti u i 280 162 58% 27 Mátyásföldi Mátyásföldi 1 050 775 74% 28 Rákoskerti felső Rákoskerti felső 90 42 47% 29 Mikes u i Mikes u i 60 32 54% 30 Jánoshegyi Eötvös u i, Jánoshegyi 12 11 92% 31 Hármashatárhegyi Fenyőgyöngye 2 14 12 87% 32 Testvérhegy III. Testvérhegy 3 48 25 52% 34 Adyligeti Nagykovácsi u i, Adyligeti 220 171 78% 35 Rókahegyi Békásmegyer, Rókahegy 1 200 1 160 97% 36 Irhasárok felső Irhasárok felső 42 34 81% 41 Mézeskalács Mézeskalács téri 32 25 78% 42 Zápor u. Zápor u i 1 200 600 50% 43 Hadak+Nagykikinda Hadak útja alsó 0 Nagykikinda u i 900 380 42% 44 Újpest Újpesti 450 411 91% 45 Újpalota Újpalotai 660 443 67% 46 Csáktornya park Csáktornya 12 5 40% 47 Üteg Üteg u i 470 264 56% 48 Hungária Hungária 140 31 22% 49 Énekes Énekes u i 32 17 54% 51 Kálvária Kálvária téri 320 80 25% 52 Mádi Mádi u i 38 21 55% 53 Sibrik Sibrik 300 170 57% 54 József Attila Gilice téri, József A 1 200 Gilice téri, Keletpesti 1 890 1 610 52% 56 Széchenyi gh. Szécheny 300 188 63% 58 Vécsey Vécsey 60 42 70% 59 Árpád Árpád u i 600 447 75% 60 Testvérhegy II. Testvérhegy 2 90 68 76% 64 Mihálkovics u. Mihálkovics u i 32 11 34% 67 Nagyszénászug Nagyszénászug 60 23 38% 68 Alsótelki u. Alsótelki u i 34 32 95% 69 Vidám u. Vidám u i 36 19 54% 70 Gazdagrét Gazdagrét 762 425 56% 82 Fejér Lipót u. Fejér Lipót u i 20 5 25% 83 Füredi u. Füredi u i 30 12 41% 86 Hadak útja felső Hadak u felső 12 10 83% 87 Gula u..alsó Gula u i alsó 30 18 59% 88 Gula u. Felső Gula u. Felső 43 38 88% 90 Sashegyi alsó Sashegyi alsó 25 20 80% BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA

\ ~ _r ~ ~ PILISBOROSJENÖ" - _ r / " KEREPES /. /...... VÍZELLÁTÁST SZOLGÁLÓ NYOMÁSZÓNÁK, GÉPHÁZAK, TÁROZÓMEDENCÉK, VÍZTORNYOK BUDAPEST Jelmagyarázat: [TI Víztorony ITJ Medence és gépház ~ Gépház ~ T árazó - ellennyomó medence ---~ \ "-,j. Cl DIÓSD 1 sz. Budai alap zónna 2 sz. Árpádligeti zóna 3 sz. Testvérhegyi zóna 4 sz. Szépvölgyi zóna 5 sz. Csatárkai zóna 6 sz. Ruth én u.-i zóna 7 sz. Felsőjózsefhegyi c:::j zóna 8 sz. Vári zóna 9 sz. Lipóti zóna 1O sz. Pesthidegkuti zóna 11 sz. Fenyő gyöngye zóna 12 sz. Szépjuhászné zóna 13 sz. Szabadsághegyi felső zóna 41 sz. Mézeskalács téri zóna 42 sz. Zápor u.-i zóna 43 sz. Hadak u. alsó zóna 44 sz. Újpesti zóna 45 sz. Újpalotai zóna 46 sz. Csáktornya zóna 47 sz. Üteg u.-i zóna 48 sz. Hungária krt.-i zóna 49. sz. Énekes u.-i zóna 51 sz. Kálvária tér-i zónna 52 sz. Mádi u.-i zóna 53 sz. Sibirk M.u.-i zóna 54 sz. József A.ltp.-i zóna 56 sz. Széchenyi u.-i zóna 58 sz. Vécsey u.-i zóna 59 sz. Árp ád u.-i zóna 60 sz. Testvérhegyi 2. zóna 14 sz. Szabadsághegyi torony zóna 62 sz. Csíki zóna ( Budaörs) 15 sz. Szabadsághegyi alsó zóna 63 sz. Kistarcsai zóna 16 sz. Diana u.-i zóna - 18 sz. Irhás árok zóna 19 sz. Dayka G. u.-i zóna 20 sz. Pesti alap zóna 68 sz. Alsóte leki zóna 21 sz. Budafo ki alsó zóna 22 sz. Budafo ki felső 64 sz. Mihalkovics u.-i zóna 65 sz Budaörs. Széchenyi u.-l zóna 66 sz Budaörs. Beregsz ász u.-l zóna 67 sz Makkos Mária zóna (Budakeszi ) 17 sz. Sashegyi zóna 69 sz. Vidám u.-i zóna 70 sz. Gazdagréti zóna zóna 23 sz. Keletpesti fe l ső zóna 72 sz. Nagykovácsi zóna 24 sz. Rákoshegyi zóna 73 sz. Érdi zóna 25 sz. Rákoscsab ai zóna 74 sz. Budake szi község zóna 26 sz. Rákoskerti zóna 75 sz. Kisoroszi zóna 2 7 sz. Mátyásföldi zóna 76 sz. Pócsmegyer zóna 28 sz. Rákoskerti fe l ső zóna 77 sz. Szigetmonostor zóna 29 sz. Mikes u.-i zóna 78 sz. Surány zóna 30 sz. Jánoshegyi zóna 79 sz. Horány zóna 31 sz. Hármashatárhe gyi zóna 32 sz. Testvérhegyi 3. zóna 82 sz. Fejé r Lipót u.-i zóna (1 tömb) 83 sz. Füredi u.-i zóna 33 sz. Ilonate lapi zóna 86 sz. Hadak u.-i felső zóna 34 sz. Adyligeti zóna 87 sz. Gúla u.-i alsó zóna 35 sz. Rókahegyi zóna 88 sz. Gúla u.-i 36 sz. Irhásárok felső zóna 89 sz. Budaörs, Széchenyi felső zóna 3 8 sz. Diótö rő zóna 39 sz. O dvashegyi zóna ( Budaörs) felső zóna 90 sz. Sashegyi fel ső zóna 94. sz. Csepeli Erőmű ipari zóna 40 sz. Törökugrató zóna (Budaörs) SZIGETSZENTMIKLÓS HALÁSZTELEK DUNAHARASZTI ALSÓNÉMEDI / 2011. OKTÓBER HÓ

11.2. CSATORNÁZÁS Nemzetközi szinten először Finnországban történt olyan részletes szabályozás (2004.), mely nem csak a városi szennyvíztisztítókra, hanem az egyéni tisztítókra is szabályozást, előírásokat fogalmazott meg. Erre azért volt szükség, mert a városoktól távol eső vidéki farmok és lakások vizei kezeletlenül maradtak, így ezen kis szennyvízek a felszíni és talajvizekben okoztak károsodást. A 2004 január 1. én hatályba léptetett A Szennyvízhálózaton Kívül Eső Lakossági Szennyvíz Kezelésére Vonatkozó Kormányrendelet (OWSD) olyan szennyvízrendszerek helyi alkalmazását taglalja, amely lakossági, kisebb kereskedelmi, vagy több lakóházból álló lakócsoportok szennyvízkibocsátását kezeli, mely nem haladja meg a 100 lakós egyenértékű kibocsátást. Az új házakat már csak ezen előírásnak megfelelően lehet megépíteni, a meglévő ingatlanok esetén egy tíz éves átmeneti időszakot engedélyezet a rendelet. Kis szennyvíztisztító telepek európai szabványosítása: Az Európai szabványosítás szervezete, a CEN keretein belül elkészítették az EN szabványokat és a CEN műszaki jelentéseit, amelyek különböző típusú kis szennyvíztisztító rendszereket öleltek fel 50 személyig kiszolgálással. Az EN 12566 átfogja azoknak a szabványoknak a skáláját, melyek a Kis víztisztító telepek 50 személy kiszolgálásáig témakörre érvényesek és a 41. sz. Munkacsoport (WG41) keze alól kerültek ki. A következő részekből állnak: Első rész (EN): Előre gyártott szeptikus tárolók (kiadták 2000 ben, első módosítás 2003 ban) Második rész (CEN/TR): Talajszűrő rendszerek (kiadták 2005 ben) Harmadik rész (EN): Csomagba rendezett és/vagy helyszíni összeszerelésű szennyvíztisztító művek (kiadták 2005 ben) Negyedik rész (EN): Helyszínen előre gyártott elemekből összeszerelhető szeptikus tárolók Ötödik rész (CEN/TR): Előre kezelt kifolyó szűrőrendszer Hatodik rész (EN): Előre gyártott kezelő egységek átfolyó szeptikus tárolóhoz Hetedik rész (EN): Előre gyártott harmadlagos kezelő egységek Az előírásoknak köszönhetően a gyártók is abban voltak érdekeltek, hogy minél hatékonyabb és költségkímélőbb víztisztító rendszereket fejlesszenek ki, így egy úgy piaci szegmens is kialakult, mely az egyéni, kis tisztítóművekre van hatással. 11. 2. táblázat: Szennyvízcsatornával ellátott települések és lakások Magyarországon (1990 ) ÉV ÖSSZESEN SZENNYVÍZCSATORNÁVAL ELLÁTOTT TELEPÜLÉS AZ ÖSSZES TELEPÜLÉS % ÁBAN ÖSSZESEN LAKÁS AZ ÖSSZES LAKÁS % ÁBAN SZENNYVÍZCSATORNA HÁLÓZAT HOSSZA, KM 1 KM VÍZVEZETÉK HÁLÓZATRA JUTÓ SZENNYVÍZ CSATORNAHÁLÓZAT HOSSZA, M 1990 429 14 1 616 714 41,6 11 964 228 1991 437 14,2 1 648 703 42,1 12 524 231 1992 447 14,5 1 679 988 42,7 12 933 234 1993 456 14,7 1 701 977 43,0 13 815 245 1994 460 14,8 1 724 746 43,4 14 902 260 1995 514 16,4 1 761 471 44,2 15 683 266 1996 547 17,5 1 801 687 44,9 16 974 284 1997 647 20,7 1 855 322 46,0 18 472 304 1998 724 23,1 1 925 604 47,6 20 922 342 1999 794 25,4 1 992 516 49,1 22 732 367 2000 854 27,2 2 078 762 51,0 24 683 396 2001 992 31,6 2 179 085 53,4 27 233 435 2002 1 156 36,9 2 299 383 56,0 30 536 484 2003 1 302 41,9 2 298 888 59,1 33 268 522 2004 1 392 44,2 2 595 470 62,2 35 447 551 2005 1 469 46,7 2 733 853 64,9 36 863 570 2006 1 545 49,1 2 856 674 67,4 38 744 597 2007 1 607 51,0 2 979 885 69,8 40 530 621 2008 1 669 53,0 3 066 861 71,3 41 897 643 2009 1 725 54,7 3 134 724 72,4 42 722 652 BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA

Bár a 90 es évek óta jelentősen javult a csatornázottság helyzete Magyarországon, a 2009 es adatok tükrében még mindig csak közel 65% osnak tekinthető a hálózat kiépítettsége az ivóvízhálózathoz képest. 11. 1. ábra: Magyarországon és Budapesten az 1 km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza méterben Jó példa erre a Budapesttől északra lévő térség helyzet is. A Pilisben és a Börzsönyben a vízszolgáltatás üzemeltető Duna menti Regionális Vízművek Zrt. látja el a szennyvízelvezetési és tisztítási feladatokat. A regionális szennyvízelvezető rendszer egy egy végpontján összesen 10 db szennyvíztisztítót telep létesült. A 160.000 vízfogyasztóhoz képest, a szennyvízhálózatba bekötött ingatlanok száma csupán 88.100 db. Mivel a térség vizeinek a befogadója a Duna, így ennek következménye, hogy a Duna Budapest feletti szennyezése nem csak a város egy meghatározó látképére, hanem az ivóvízbázisra is kedvezőtlen hatással bír. 11. 3. táblázat: A BKISZ projektből kikerült gyűjtőket az alábbi lista tartalmazza: Ssz. Kerület Utca Szakaszhatár Méret Hossz (fm) 1. II. Gábor Áron u. Orló u. Pasaréti út 58/116 272,0 II. Gábor Áron u. Bimbó út Orló u. 40/100 305,0 2. II. Szépvölgyi út Kolosy tér Csejtei u. Ø80 489,0 3. III. Sarkadi u. Királyok útja Hatvany u. Barátpatak Ø30 80 1528,0 Pünkösdfürdő u. 4. III. Királyok útja Napfény u. Bivalyos u. Ø50 409,5 Ø40 316,0 5. IV. Dessewffy u. Szent I. u. Mikes u. Ø80 196,0 Ø60 166,0 IV. Vécsey köz Ø50 78,0 6. IV. Vécsey u. Vécsey u. 101. Dessewffy u. Ø50 151,5 IV. Dessewffy u. Mikszáth u. Vécsey u. Ø50 146,0 IV. Fóti u. Attila u. Káposztásmegyeri u. Ø100 225,0 7. IV. Káposztásmegyeri u. Fóti u. Fénycső u. Ø100 120,0 Ø80 97,0 8. IV. Türr I. u. Nádor u. Attila u. Ø136 167,0 IV. Nádor u. Deák F. u. Türr u. Ø136 590,0 9. IV. Vécsey u. Nádor u. Attila u. Ø80 150,0 10. IV. Klára u. Tél u. Ősz. u. Ø40 131,0 11. IV. Pintér u. Váci u. Megyeri u. Ø50 396,0 12. IV. Berni u. Gyapjúszövő u. Madridi u. Ø80 303,0 IV. Madridi u. Berni u. Berlini u. Ø60 80 525,0 13. IV. Berda J.u. Aradi u. Pozsonyi u. Ø40 160 1475,0 IV. Pozsonyi u. Berda J. u. Erzsébet u. Ø140 444,0 14. IV. Garam u. Duna sor Váci u. Ø40 135,0 15. IV. Lőwy u. József u. Árpád u. Ø100 124,0 VI. Liszt F. tér Andrássy u. Király u. Ø120 254,0 VI. Király u. Kertész u. Erzsébet krt. Ø120 102,9 VII. Akácfa u. Dohány u. Rákóczi út Ø200 149,2 VII. Dohány u. Kertész u. Erzsébet krt. Ø160 42,0 VII. Dohány u. Akácfa u. Kertész u. Ø200 101,4 16. VII. Kertész u. Király u. Wesselényi út Ø120 400,1 VII. Kertész u. Wesselényi út Dohány u. Ø160 260,8 VII. Wesselényi út Kertész u. Erzsébet krt. Ø120 102,8 VIII. Somogyi Béla u. Blaha Lujza tér Gutenberg tér Ø200 340,0 VIII. Gutenberg tér Somogyi Béla u. Mária u. Ø200 70,0 VIII. Mária u. Gutenberg tér Baross u. Ø200 414,0 VII. Dózsa György út Jobbágy u. Istvánmezei u. Ø120 63,0 17. VII. Jobbágy u. Murányi u. Dózsa Gy. út Ø120 251,0 VII. Verseny u. Baross tér Jobbágy u. Ø136 137,5 XIV. Istvánmezei út Dózsa Gy. út Szabó J. u. Ø120 331,5 BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA

XIV. Szabó J. u. Istvánmezei út Szabó J. köz Ø120 246,5 18. VIII. Golgota u. Golgota u. Bláthy Ottó u. Ø50 562,0 19. X. Bolgár u. Cserkesz u. Gergely u. Ø120 146,5 20. X. Maglódi út Akna u. Szentimrey u. Ø80 371,0 X. Maglódi út Szentimrey u. Sibrik M. út Ø40 145,0 21. X. Kada u. Sörgyár u. Mádi u. Ø120 141,5 X. Maglódi út Kocka u. Algyógyi u. Ø80 371,0 22. X. Maglódi út Téglavető u. Kocka u. Ø136 184,8 X. Maglódi út Jászberényi u. Téglavető u. Ø165 701,2 X. Jászberényi út Kolozsvári u. Maglódi út Ø180 795,3 23. XII. Hollós út Eötvös u. Mátyás király út Ø30 168,0 XII. Mátyás király út Költő u. Vilma u. Ø50 438,0 XII. Normafa út Eötvös út Alkony út Ø50 319,3 24. XII. Normafa út Alkony út Vilma u. Ø80 766,0 Ø100 452,0 25. XII. Németvölgyi út Orbánhegyi út Nagyenyed út Ø100 291,0 Németvölgyi út 22. Orbánhegyi XII. Németvölgyi út út Ø80 34,0 26. XII. Diósárok u. Susogó út Béla király u. Ø50 657,0 XIV. Stefánia út Szabó J. köz Semsey A. u. 80/120 72,5 XIV. Szabó J. köz 80/120 163,5 27. XIV. Semsey A. u. Stefánia út Ilka u. 80/120 178,0 XIV. Semsey A. u. Ilka u. Gizella út 70/105 122,0 28. XIV. Egressy út Kövér L. u. Róna u. 60/90 178,0 29. XV. Nyírpalota u. Madách u. Gergő u. Ø180 98,0 XV. Károlyi S.u. Anyácska u. Pozsony u. Ø100 370,0 30. XV. Pozsony u. Károlyi S. u. Rákóczi u. Ø100 394,0 31. XV. Bem u. Fő út Batthyány u. Ø60 510,0 XV. Fő út Sződliget u. Bem u. Ø50 106,0 32. XV. Erdőkerülő u. Ø40 50 367,0 33. XV. Damjanich u. Szerencs u. Arany J.u. Ø80 253,0 34 XV. Szerencs u. Pattogós u. Bánk u. Ø50 145,0 XVIII. Üllői út József u. Tinódi u. Ø60 199,5 XVIII. Üllői út Kerülethatár József u. Ø80 104,0 35. XIX. Üllői út Vas Gereben u. Lenkei u. Ø80 339,0 XIX. Vas Gereben u. Tartsay u. Üllői út Ø80 271,5 36. XIX. Hárs u. Pozsonyi u. Temesvár u. Ø30 198,0 XIX. Jáhn F. u. Jáhn F. u.54. Üllői út Ø60 417,9 37. XIX. Áram u. Üllői út Móricz Zs. u. Ø60 471,0 38. XX. Tusnád u. Vasút sor Brassó u. Lázár u. Ø100 894,7 XX. János u. Helsinki út Ø100 10,3 39. XX. János u. Helsinki út Széchenyi u. Ø80 481,8 BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA

\ /J ~ ~- ""~/ A ( PILISBOROSJENŐ j " HALÁSZTELEK SZIGETSZENTMIKLÓS DUNAHARASZTI l KEREPES '----- "'--- ÜLLŐ.. Jelmagyarázat: CSATORNÁZOTT TERÜLETEK, CSATORNAHÁLÓZATI VÉGPONTOK (szivattyútelepek, szennyvíztisztítók) c=j Csatornázott terület - Szennyvíztisztító területe [JJ[J] Szennyviztisztító védőtávolsága BUDAPEST 2011. OKTÓBER HÓ

11.3. VÍZRENDEZÉS Az FCSM Zrt. üzemeltetésében lévő kapacitáshiányos, általuk rendezésre javasolt vízfolyások, vízfolyás szakaszok: III., Kőbánya úti árok I. ág (teljes hosszban, 1488 fm) Itt az amúgy is rendezetlen állapotokat súlyosbítja, hogy a 0+170 0 657 ákm. szelvények között az árok lekerített magáningatlanokon keresztül halad. Sok az illegális beavatkozás, és géppel az ároknak ez a szakasza gyakorlatilag megközelíthetetlen. Döntéselőkészítő tervet kell készíteni az árok rendezésére, különös tekintettel a 0+170 0+657 ákm szelvények közötti, magáningatlanokon húzódó szakasz későbbiekben történő kerülhet sor a vízjogi létesítési terv megrendelésére, melynek jóváhagyása után a kivitelezés elvégezhető. karbantarthatóságára. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. III., Ürömi úti árok (teljes hosszban, 578 fm) Az árok jókarba helyezése szükséges teljes hosszban. Az átereszek átépítéséhez el kell készíteni az árok teljes hosszát felölelő vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. (A torkolati szakasz bal partján, mintegy 50 fm en mellvédfalat kell építeni.) III., Bene árok 1. ág (teljes hosszban, 447 fm) engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. (Az árok fele lekerített magáningatlanokon húzódik, ellehetetlenítve a karbantartást). A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. III., Csillaghegyi árok (illegális zártszelvények és szennyvízbekötések, teljes hossz, 757 fm) Az árok ugyan hidraulikai szempontból megfelel, de az illegális szennyvízbekötések, és engedély nélküli zártszelvény építések miatt állandó jellegű probléma a szennyvíz iszap lerakódásból eredő bűzhatás. További problémát jelent, hogy a Rövid u. Szentendrei út közötti szakasz gépjárművel megközelíthetetlen az árokpartot elzáró létesítmények miatt. Szükséges vízjogi engedélyezési tervet készíttetni. Ezután XII., Diós árok (0+000 0+871 árok km szelvények között, 871 fm) BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA III., Aranyhegyi patak (Pomázi út környéke; Bécsi út Budapest határa között, 2+810 5+899 árok km szelvények között, 3089 fm) A 10. számú főút térséget érintő fejlesztésének felgyorsítása esetén a patak III.,Pomázi út Bp. határa közötti, szóbanforgó szakasza is rendezésre kerülne. III., Kerti árok (teljes hossz, 443 fm) Az árok túlnyomórészt lekerített magáningatlanokon húzódik, ellehetetlenítve a karbantartást. El kell készíteni a vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. III., Szépvölgyi árok (teljes hossz, 2603 fm) A nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére, jókarba helyezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. II., Nagy Ördögárok ( Turul utca Bp. határa, 5+100 6+991 árok km szelvény között, 1891 fm ) Az árok torkolati zártszelvény és a Turul utca közötti szakasza a 80 as évek közepére zártszelvények közbeiktatásával rendezésre került. A szóban forgó árokszakaszon mértékadó csapadék levonulása esetén komoly károkat okozó elöntésekkel számolhatunk. Rendezésére elvi vízjogi engedélyezési terv készült, melyet korszerűsíteni szükséges. A hatósági jóváhagyások után el kell készíteni a kiviteli tervet, majd a patakrendezési munkát el kell végezni. A rendezéssel egyidejűleg szükséges megkotorni a Budapest határában meglévő tározót is. XII., Kuruclesi árok (teljes hossz, 204 fm) A nem megfelelő vízemésztő képességű áteresz veszélyezteti az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Az árkot jókarba kell helyezni, az áteresz átépítésével. Vízjogi létesítési tervet kell készíteni, majd megépíteni. XII., Zalai úti árok (0+000 0+181 árok km szelvények között, 181 fm) A nyílt árok kapacitása itt helyenként jóval meghaladja az előírt mértéket, mégis gond van az árokkal, mert az illegálisan és szakszerűtlenül megépített átereszek miatt gyakori a dugulás. Itt is szó volt a korábbi években egy részletes rendezési terv szerinti beruházásról, mely az út és árok ügyét egyaránt rendezte volna. Érdemi változás e téren nem történt. Javaslunk egy Főpolgármesteri Hivatal XII. Ker. Önkormányzat FCSM Zrt. részvételével lefolytatandó egyeztetést a szándékokról, elképzelésekről, költségmegosztásról. Ezek függvényében szükséges a vízjogi engedélyezési tervet elkészíttetni. Ezután kerülhet sor a vízjogi létesítési terv megrendelésére, melynek jóváhagyása után a kivitelezést el kell végezni. XII., Denevér utcai árok (0+719 árok km szelvényben) A nem megfelelő vízemésztő képességű zártszelvény veszélyezteti az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Átépítésére vízjogi létesítési tervet kell készíteni, majd a kivitelezést végrehajtani. XII., Pinty Bürök utcai árok (0+313 0+774 árok km szelvények között, 461 fm en) III., Tégla utcai árok (teljes hossz, 523 fm) Az árok jókarba helyezése szükséges, a hidraulikailag nem megfelelő műtárgyak átépítésével. El kell készíteni a vízjogi Az árok kapacitáshiányos, el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. A nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést Az árok jókarba helyezését el kell végezni, az átereszek átépítésére vízjogi létesítési tervet kell készíteni, majd a kivitelezést végrehajtani.

XI., Határ árok (Tétényi út Solt utca, 1+502 1+888 árok km szelvények között, 386 fm) A töltések koronaszintjének minimális 30 50 cm es emelése megoldaná a közelmúlt csapadékvíz elvezetési problémáit. Vízjogi létesítési tervet kell készíteni, és a töltésmagasítást elvégezni. XI., Hosszúréti patak (7 es út Bp. határa, Tétényi út Solt utca, 3+657 5+886 árok km szelvények között, 2229 fm) A patak rózsavölgyi szakaszának rendezése folyamatban van. 2010 ben a 7 es út feletti szakaszon is volt vízkilépés, ezért a Látványtó mellett gátmagasítás, és a felette lévő szakaszon a Kamaraerdei útig árok rendezés szükséges, különös tekintettel a 41 es villamos melletti szakaszra, ahol úgy kell elvégezni a mederbiztosítást, hogy a villamospálya alépítményét is megvédje az eróziótól. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. XI., Spanyolréti árok (teljes hossz, 4345 fm (kivéve Sasad Resort lakópark, és Praktiker áruház mögötti rendezett mederszakaszt)) A patak helyenként kapacitás hiányos, a nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. A patak teljes hosszán (kivéve Sasad Resort lakópark, és Praktiker áruház mögötti rendezett mederszakaszt) szükséges a mederrendezés. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. XXII. Diós árok ( MO párhuzamos útja 70 es út, 1+320 3+600 árok km szelvények között, 2280 fm) Kis kapacitású, sok helyen géppel meg nem közelíthető árok. A Barackos út feletti árokszakasz magáningatlanok között halad, karbantartása igen körülményes. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. IV., XV., XVI., Szilas patak, 3+709; 4+256 4+552 árok km szelvények között, zártszelvény 296 fm, 13+750 14+250 árok km szelvények között, 500 fm) Az M0 autópálya északi szektorának fejlesztése során az M3 autópálya és a Rákospalotai határúti árok között a patakot rendezték. A fennmaradó kapacitáshiányok felszámolására vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet szükséges készíteni, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. XV., Csömöri patak (XV., Váci vasút Veresegyházi vasút között 1+050 1+862 árok km szelvények között, 812 fm) Az árok jókarbahelyezését a 90 es évek elején Csömör község beruházásában elvégezték, de a táblázatban szereplő mederkapacitás hiányok továbbra is fennállnak.az M0 útgyűrű keleti szektor megépítésével rendezésre került az árok mederkapacitás hiányos szakasza. A Váci vasút feletti szakaszon fennmaradó kapacitáshiányok felszámolására vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet szükséges készíteni, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. IV., Gumiréti árok (IV., Szilas patak végszelvény között 0+000 0+854 árok km szelvények között, 854 fm) Az árok helyenként kapacitás hiányos, nem megfelelő műtárgyakkal. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. XVI., Caprera patak (torkolati zártszelvényű szakasz végszelvény között, 0+094 1+750 árok km szelvények között, 1656 fm) Az árok helyenként kapacitás hiányos, nem megfelelő műtárgyakkal. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. X., XVI., Mátyásföldi árok (Rákos patak végszelvény között, 0+024 1+588 árok km szelvények között, 1564 fm) Az árok helyenként kapacitás hiányos, nem megfelelő műtárgyakkal. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. XXIII., Gyáli patak 2. ág (Gyáli patak 1. ág TSZ bekötő út, 0+000 1+191 árok km szelvények között, 1191 fm, + felsőbb szakasz rendezése tározóval mintegy 2000 fm en) Az 1994 ben a FŐMTERV Rt. elkészítette Soroksár szenny és csapadékvíz elvezetésének elvi vízjogi engedélyezési tervét, melynek része volt a patak rendezése a fővárosi kezelésű szakaszon. A mederrendezéssel összhangban került sor a soroksári iparterületek szennyvíz alapcsatornájának megtervezésére. 1998 ban az említett szennyvízcsatorna elkészült, azonban az árok rendezése elmaradt. 2000 ben készült el a mederrendezés kiviteli terve, mely figyelembe vette a megépült szennyvízcsatornát. Jelenleg a tulajdonviszonyok még mindig rendezetlenek, és a vízjogi engedély is folyamatban van. A XXIII., Ócsai út melletti terület fejlesztései kapcsán a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (B.I.L.K.) felől érkező csapadékvizeket a patak a jelenlegi csekély vízemésztő képessége miatt nem tudja biztonsággal elvezetni, ezért az elöntésmentes vízelvezetés biztosítása érdekében nem tud többletvizeket befogadni. Az M0 déli szektor fejlesztése kapcsán (az 51 es főút M5 autópálya között) újra korszerűsítették 2008 ban a korábbi tervet, amely viszont nem tartalmaz tározót. Szükségesnek látjuk azonban a folyó évi 20 hektáros elöntésre hivatkozva, az árok általunk nem üzemeltetett szakaszán a mederrendezést, ill. tározó építést végrehajtani. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. XIX., Gyáli patak 6/f ág (Autópiac mögött, a 0+457 árok km szelvényben) A nem megfelelő vízemésztő képességű áteresz veszélyezteti az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Az áteresz átépítésére vízjogi létesítési tervet kell készíteni, jóváhagyás után el kell végezni a munkát. XXIII., 625 ös utca árka (torkolati áteresz, a 0+005 árok km szelvényben) Hidraulikailag méretezett átereszt kell építeni. XXIII., Gyáli patak 5. ág (torkolati áteresz, a 0+005 árok km szelvényben) BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA

KEREPES SZIGETSZENTMIKLÓS DUNAHARASZTI... l "... '-- '- - ~ - FELSZÍNI VIZEK, MÉLYFEKVÉSŰ TERÜLETEK BUDAPEST Jelmagyarázat: E:::3 E:::3 CJ c::::::::j Felszíni vízfolyás Zárt szeivényű vízelvezetés Tó, állóvíz Mélyfekvésű terület 2011. OKTÓBER HÓ

A nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. Döntéselőkészítő terv készítése szükséges az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, majd létesítési tervet, jóváhagyásuk után el kell végezni az árokrendezési munkát. IX. X., Kuttó árok (teljes hossz, 0+000 2+780 árok km szelvény között, 2780 fm) Az árok helyenként kapacitás hiányos, a nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. A patak teljes hosszában, nyílt és zártszelvényű szakaszon egyaránt szükséges a mederrendezés. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. IX. X., Illatos árok (teljes hossz, 0+000 2+487 árok km szelvény között, 2487 fm) A nem megfelelő vízemésztő képességű átereszek veszélyeztetik az elöntés mentes csapadékvíz elvezetést. A patak teljes hosszában szükséges a meder jókarba helyzése, a műszakilag nem megfelelő átereszek átépítésével. Döntéselőkészítő terv készítése az árok rendezésére. A megfelelő alternatíva kiválasztása után el kell készíteni a vízjogi engedélyezési, egyben létesítési tervet, jóváhagyás után el kell végezni az árokrendezési munkát. 11.4. ÁRVÍZVÉDELEM Árvíz mentesítési, folyamszabályozási, partrendezési fejlesztésekre van szükség az alábbi területeken: elsőrendű védvonal kiépítése (3,3 km) e területek színvonalas kihasználhatóságához nagymértékben járulna hozzá. A Római part érintett szakaszán a tradicionálisnak mondható használatot a jelenlegi védmű parti továbbépítése megnehezítené. Ezért feltétlenül szükséges olyan új megoldást keresni, amely az árvízi biztonság mellett a karakteres üdülőterület hagyományos vízi sportokra való alkalmasságát is megőrzi. A budai oldalon az elöntések elkerülése érdekében biztonságos magasságúra kell fejleszteni a magassághiányos védvonalszakaszt, és meg kell építeni a hiányzó parapetfalat a III. ker. Óbudai rakparton, a Mozaik u. és Árpád híd között. Lágymányosi rakpart Kelenföldi magaspart Kopaszi gát A Kopaszi gát nem védvonal funkciójára nézve folyami vezetőmű rekreációs célú fejlesztéséhez a nagy dunai parton partbiztosítás, az öböl menti parton egyszerűbb burkolt rézsű építése szükséges, a gát koronáját 103,60 m Bf. i szintre célszerű rendezni. A Téli kikötő nyugati (budai) partja, valamint a Határ árokig terjedő Kelenföldi magasparton árvízvédelmi probléma nincs. Ezen a 2,0 km hosszú, rendkívül elhanyagolt partszakaszon a magasabb színvonalú területhasználat feltétele a partrendezés. Albertfalvai árterület A mély fekvésű, de rendkívül értékes ipari és lakóterület a harmincas években az albertfalvai töltés megépítésével került árvízmentesítésre (Határ árok Hosszúréti patak 2,2 km szakasz). A Hajó utca és környéke, a Gyárháromszög, a Háros utca és Növény utca közötti partsáv, az M0 ás autópálya melletti területek, a Duna telep (másodrendű védvonal), a Kastélypark jelenleg hullámtéren vannak, további beépítésükhöz az elsőrendű fővédvonal kiépítése szükséges. Nagytétényi Duna part A Duna teleptől a Nagytétényi sertéshizlaldáig terjedő kb. 2,5 km hosszú szakaszon a korábban fővédvonal szerepét betöltő székesfehérvári vasúti töltés és a középvízi partél között egy 0,2 0,5 km széles hullámtér van. A 6 os út korrekciós szakaszát e hullámtéren építették meg úgy, hogy töltése a vasúti töltés árvízvédelmi szerepét átvette. Ilyen módon az úttöltés és a vasúti töltés közötti terület teljes körűleg ármentesítettnek tekinthető. A Nagy Duna bal partja Északi közigazgatási határ (Megyer) Újpest A Szilas patak jobbpartja mentén az Óceán árok és az új nyomvonalra helyezett Mogyoródi patak völgyében kiterjedt mentett árterületek vannak. Lakóterületként történő hasznosítása esetén javasoljuk a mértékadó árvízszintig történő feltöltést; park vagy egyéb zöldterület létesítése esetén az eredeti terepszint megőrizhető. Megyeri úti mentett árterület A Váci úttól észak keletre fekvő ún. Megyeri úti ártér végleges árvízmentesítése céljából a Váci út Timár u. Szennyvíztisztító telep Kemény Zsigmond u. közötti tömb mértékadó árvízszint +1,30 m es magasságúra történő rendezését javasoljuk. BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA A Duna főágának jobbpartja (budai part) Római part, Római fürdő, Csillaghegy térsége A főváros ármentesítő rendszerének leggyengébb szakasza a Pünkösdfürdő u. és az Aranyhegyi patak közötti 3,3 km hosszú ideiglenes védvonal, amely a mögötte fekvő mintegy 400 ha nagyságú értékes, családiházas villás beépítésű lakóterületnek nem nyújt megfelelő árvízvédelmi biztonságot, az előtte fekvő hullámtéri jellegű üdülőparti sávot (kb. 60 ha) pedig védtelenül hagyja. A magasabb Duna vízállások során történő viszonylag gyakori elöntés időszakos gondot okoz a sport és üdülőterületek használata során. Az A Hosszúréti patak felett lévő 0,6 km hosszú szakaszon a gát mögötti mélyterületet a mértékadó árvízszint fölé rendezték. A Mezőkövesd utcától délre lokalizációs gát köti össze az árvízvédelmi töltést az elektromos alállomás platójával. A területet, legalább 102,50 m Bf. szintre kell tölteni. A Hosszúréti patak visszatöltésezését ki kell építeni a Dunától mintegy 700 fm en. Budafok Budatétény partszakasz Komp u. i mentett árterület A Komp u. térségében többek között a MAHART telep ármentesítését a meglévő árvízvédelmi fal biztosítja. Új beépítés esetén a terepszintet 1,0 1,5 m re célszerű feltölteni. Népfürdő u. i hullámtér Az Árpád híd pesti hídfője térségében, a Csehalom utca, Népfürdő u. és a Duna part között magas fekvésű hullámtér van, a hasznosításához jelentős tereprendezés szükséges,

árvédelmi partfal kiépítésével, melyet elsőrendű védvonallá kell kiépíteni. A bal parti rakpartok A Dráva u. és a Petőfi híd között 1858 tól 1910 ig kiépített, műszakilag összefüggő, egységes megjelenésű partvédőmű és partfalrendszer hosszú távon sem változik. Kivétel a Belgrád rakpart térsége, azon a szakaszon, ahol a Molnár utcai mélyterület előtt halad. A Petőfi híd és Lágymányosi híd közötti parti sáv Az elsőrendű fővédvonalat a Soroksári úton lévő villamospálya alkotja. A Duna parton függőleges osztott partfal van, amely magassághiányos. Megoldás lehet a partfal megerősítése és az elsőrendű fővédvonal áthelyezése a Duna partra a Soroksári úttól. Csepel sziget, központi szennyvíztisztító telep A telep egy korábbi hullámtérre kerület elhelyezésre, ennek megfelelően a szennyvíztisztító telepet körül védő körgát létesült. A jelenlegi MAHART Rt. és az olajkikötők területe jogilag hullámtéren helyezkedik el, azonban magasparttal épültek ki. A volt Csepel Vas és Fémművek A fővédvonalat érintő fejlesztés, a mértékadó árvízszint fölé kiemelt parti területsávon kialakított út formájában megtörtént. a meglévő terepszint megőrzése, ez esetben számolni kell a nem túl gyakori (50 100 évenként előforduló) elöntéssel, az értékesebb új épületeknek a mértékadó árvízszint fölé történő kiemelésével. Védmű építése a nagymértékben vízáteresztő kavicsos altalaj következtében nem célszerű. A volt hajógyári partfalak rekonstrukcióra szorulnak, felújításuk indokolt. Népsziget A Népsziget a mértékadó árvízszint alatt, hullámtérben helyezkedik el. Bevédés igénye indokolt a hajógyár nyugati területén, de a megoldás a szigeten egységesen kezelendő. Margit sziget A Margit sziget legnagyobb része a 100 éves előfordulási gyakoriságú árvizek szintje alatt fekszik, azonban a sziget peremén létrehozott, a térszintbe beolvadó, kiemelt, feltöltött parti sávok a jelenlegi területhasználat szempontjából elegendő árvízvédelmi biztonságot adnak. Háros sziget A Háros szigetet a Hárosi mellékágon a századforduló körül épített keresztgáttal kapcsolták hozzá a budatétényi parthoz. A szigetet előbb a mélyedésekben a fakadóvizek, nagyobb árvizek során a kis védképességű töltéseket átlépő víz önti el. A szigeten olyan távlati terület felhasználást javasolunk, amely terepviszonyait nem bontja meg: elsősorban sportfunkció, amely a 10 20 évenként bekövetkező árvízi elöntés mellett is lehetséges. III., Római parti gát (Pünkösdfürdő utcánál Kossuth I. számú kapu) A 2010 es árvízvédekezés során a mentett oldalon lévő, használaton kívüli Kossuth I. számú kapunál (a Kossuth II. számú kaput zárjuk) erős szivárgást észleltünk. Az okok komplex kivizsgálása és az elhárítási munka elvégzése elengedhetetlen. III., Királyok útján, Nánási úton húzódó töltés (Rómaiparti gát II. ütem 1+729 4+830 gksz. 3101 fm) A III., Pünkösdfürdő utca Pók utca közötti szakaszon az 1965 ös árvíz során a Nánási út Királyok útja vonalában ideiglenes nyári gát épült. A gát az úttest mentén húzódik, nagy számú közműkeresztezés és mintegy 70 darab kocsibehajtó található rajta. Közvetlenül a földmű alatt húzódik a Vízművek 1935 ben fektetett 800 mm átmérőjű főnyomóvezetéke, mellette pedig a mentett oldalon a Gázművek 40 bar nyomású gázvezetéke. A 2002 es, valamint a 2006 os árvíz során a gát állékonyságát 1.370 fm hosszon 3000 köbméter agyagból épített támasztó töltéssel kellett biztosítani. A gáttest közelében lévő közmű vezetékek az építés során jelentkező dinamikus terhelést nehezen bírták, több hiba fordult elő, de szerencsére a főnyomócső nem törött el. A gerincvezetékek a terület ellátása miatt időszakosan sem helyezhetők üzemen kívül, esetleges törésük a gáttest azonnali robbanásszerű roncsolódását okozza. A Római parti gát Csillaghegy fő védelmi vonala, ezért annak szakadása esetén az öblözet 356 hektáros területe a 11 es útig víz alá kerül, veszélyeztetve az ott élő 20.000 ember életét. Az öblözet árvízvédelmét az előírásoknak megfelelő kiépítésű védmű kialakításával szükséges biztosítani. BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA Szigetek, félszigetek, mellékágak, öblök Az Óbudai szigeten lévő üdülőpark ármentesítése a térség jelenlegi funkciójának megfelel, új beépítés esetén legcélszerűbb az épületek térségét a legnagyobb árvízszint fölé kiemelni. A volt Hajógyár területe árvízvédelmi szempontból hullámtér, amelyet a 8,00 m feletti vizek szabadon elöntenek, ezért további beépítése nem lehetséges az árvízvédelem megoldása nélkül. A terület revitalizációja során két alapvető megoldás képzelhető el: Javasoljuk továbbá a feliszapolódott Hárosi öböl jóléti vízhasználati céljából történő rendszeres kotrását, a torkolatában lévő szűk mederszakasz kiszélesítésével. Az alábbiakban felsorolásra kerülnek az FCSM Zrt. által javasolt fejlesztések, melyeket kiemelten fontosak a főváros árvízvédelmi biztonságának megőrzése érdekében. A sürgős beavatkozást igénylő védvonalszakaszok fejlesztési javaslatai: III., Aranyhegyi patak bal parti töltéserősítése (1+180 1+790 gksz, 610 fm) Az Aranyhegyi patak bal parti töltése védi a Mocsáros dűlő teljes területét. A töltés magasságilag és szerkezetileg sem megfelelő kiépítettségű. Az Aranyhegyi patak balparti töltéserősítését szükséges elvégezni a Szentendrei út és a MÁV híd között. Itt a Péterhegyi árok, és zsilipjének zavartalan működése érdekében szükséges továbbá az Aranyhegyi patak medrének mélyítése, kisvízi mederbiztosítással együtt. A töltés erősítésének hiányában jelentős lakott területek maradnak veszélyeztetett helyzetben.

III., Óbudai rakparti parapetfal, Mozaik utca Nagyszombat utca között (6+950 9+350 gksz. 2400 fm) Az Óbudai rakparti parapetfal csak az Árpád híd alvízi oldalánál készült el végleges kiépítettségben, de a leromlott állapotú támfal felújítása a gyorsvasút felújításakor nem történt meg. A hajógyári sziget déli bevezető hídjától a Mozaik utcáig húzódó szakaszon a fal nincs kiépítve. A 2002. augusztusi védekezés során a gyorsvasúti állomás mentén húzódó szakaszon az erős szivárgás miatt fóliázott homokzsákokból készült megtámasztást kellett építeni. 2006 ban az Árpád hídtól délre a III., Tímár utcánál kellett vízoldali fóliás homokzsákos védelemmel ellátni a HÉV pályatestet, mely egyben fővédvonal. Ezen a szakaszon is jelentős a magassághiány. A magassághiányos védvonal szakaszon a 2006 os nagy árvíznél magasabb tetőzési szinttel bekövetkező árhullám esetén veszélybe kerül a gyorsvasúti pályatest állékonysága, amely jelentős tömegközlekedési fennakadásokat okoz Békásmegyer irányában. Mivel a pályatest nem vízzáró szerkezetű, ezért azon keresztül Óbuda centrumábanvízkilépés következik be a mentett oldalra. Az elöntések elkerülése érdekében biztonságos magasságúra kell fejleszteni a magassághiányos védvonalszakaszt, meg kell építeni a hiányzó parapetfalat. IV., Vízművek gátja (Váci út Észak budapesti Szennyvíztisztító Telep között (3+128 4+600 gksz. 1472 fm) fejlesztési programmal összhangban, tekintve, hogy a területen értékes új beépítések várhatók. IV., Váci út Téli kikötő (Komp utcától délre 200 m É i összekötő vasúti híd között (6+100 6+800 gksz. 700 fm) A területen, mely félmagaspart egy parapetfal, ill. a helyi üzemek Váci úti kerítésfala a fővédvonal, mely a Téli kikötőnél egyértelműen magassághiányos, egyes részeken, ahol a védvonal már nem a Váci út mellett van közvetlenül, szintén magassághiányos szakaszokat regisztráltunk. Itt a fővédvonal egységes magasítása, vízzáró árvédelmi mű kiépítése szükséges az elöntések elkerülése céljából. III., Gázgyári védmű (III., Aranyhegyi patak Mozaik utca között (5+074 6+800 gksz. 1726 fm) A volt gázgyári védmű 2003 ban került a Fővárosi Csatornázási Művek (Z)rt üzemeltetésébe. Az elhanyagolt partvédőmű cserjékkel fákkal volt benőve, több helyen beszakadt, a parapetfal repedezett. Az elmúlt években el lett végezve a cserjeirtás és a nagyobb burkolatbeszakadások helyreállítása, de a biztonságot szolgáló mellvédfal vízzáróságának növelése nem történt meg. Időközben a térségben nagyarányú beépítések történtek, többszörösére nőtt a védendő ingatlanok értéke. Ez okból szükséges a szóban forgó parapetfal teljes hosszban történő vízzáró javítása. XXI., volt Csepel Művek területén húzódó fővédvonal (XXI., Budafoki út Loacker között (24+000 24+924 gksz. 924 fm) kerülhet az 1270 hektáros öblözet, veszélyeztetve a városrész működését. A térség árvízvédelmi biztonságának megteremtése érdekében felül kell vizsgálni a teljes védmű szakaszt az összes árvízvédelmi műtárggyal együtt, és jóváhagyott tervek birtokában el kell végezni a szükséges árvédelmi kiviteli munkákat. I., Döbrentei téri árvízvédelmi kapu az Erzsébet híd alatt A 17 m széles árvízvédelmi kapu biztosította régebben a közúti kapcsolatot a budai alsó és felső rakpart között. Mára ez a funkció megszűnt, árvízvédekezéskor komoly erőket köt le ennek a kapunak a zárása. Az árvízvédelmi munkák ésszerűsítése, valamint egy veszélyforrás végleges elhárításának érdekében szükséges a 17 m széles kapu megszüntetése, a helyi felső rakparti támfal megjelenésével megegyező, vízzáró, hidrosztatikus nyomásra méretezett támfal építése. I II., Bem rakpart (11+357 13+126 gksz 1769 fm), I., Várkert rakpart (13+255 14+263 gksz 1008 fm), XI., Szent Gellért rakpart (14+263 15+000 gksz 737 fm) A felső rakparti támfalakon foltonként jelentkező rongálódások, kifagyások, mállások kőfaragó technológiával történő helyreállítása szükséges a védképesség fenntartása érdekében, figyelembe véve a városképi igényeket (világörökség). BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA Az ún. Vízművek gátja a Megyeri úti 75 hektáros öblözetet védi az árvízi elöntésektől. A töltés magassághiányos, gyengén vízzáró, már kis szintkülönbségnél megjelenik az átszivárgó víz a mentett oldalon. A gát 10 m es szintig történő magasítása és szelvénybővítése feltétlenül szükséges a Tungsram strand és a Vízművek sportpálya között az elöntések elkerülése céljából. IV., Komp utcai árvízvédelmi fal között (5+700 5+930 gksz. 230 fm) A területet védő árvízvédelmi fal számottevően magassághiányos, szerkezete, alépítménye nem vízzáró. Egy 860 cm t meghaladó vízállás esetén komoly szivárgás alakulhat ki. A fal átépítése és erősítése, vagy a mentett oldali terület feltöltése szükséges az Újpest Városkapu A rendszerváltást megelőzően a volt Csepel Művek önálló védekezőként saját szervezettel látta el a gyár területén keresztülhúzódó fővédvonalon a védekezési feladatokat. A privatizációt követően az új tulajdonosok teher és kötelezettségmentesen vásárolták ingatlanaikat, ezért nem kötelezhetőek sem a védművek fejlesztésére, sem az árvízvédekezés ellátására. A terület egy részét nagy ipari beruházások kapcsán (Csepeli Erőmű, Loacker Rt.) a vállalkozók magaspart jellegűre építették ki, így ezen a szakaszon védekezni nem kell. A beruházásokkal nem érintett fővédvonal szakasz védképessége nem megfelelő. A Csepel Művek árvízvédelmi műtárgyai (zsilipek, tolózárak) korszerűtlenek. A védvonalat keresztező iparvágányok kulisszáit nem lehet szivárgásmentesen lezárni, mert alattuk zúzottköves vágányágyazat található. A felhagyott, tömedékeletlen, vagy nem megfelelő módon megszüntetett közművezetékek mennyisége és elhelyezkedése nem szerepel a nyilvántartásokban. Vízkilépés esetén elöntésre XI., Szent Gellért rakpart (14+263 15+000 gksz 737 fm) Az alsó rakparti lépcsősor oly mértékben tönkre ment, hogy teljeskörű helyreállítása feltétlenül szükséges a part, valamint a rakparti út és az alatta húzódó közművek állékonysága biztosításának érdekében. A Buda Közép, és a Pest Közép szakaszon összesen 3289 fm Duna parti öntöttvas ill. acélcső korlát komplex felújítására van szükség.

\ J ~ ~"' / ""- / \A ~ ( PILISBOROSJENŐ j " DUNAHARASZTI KEREPES......,... ~ ÜLLÖ "'-,. ~. Jelmagyarázat: ~ Patak-töltésezés ~ Meglévő fővédvonal: földmű E::3 Meglévő fővédvonal: magaspart E:::::3 Meglévő fővédvonal: partfal Árvizi öblözet Ártér Hullámtér Részben beépült ártér Beépült hullámtér ÁRVÍZVÉDELMI VONALAK, ÁRVIZI ÖBLÖZETEK BUDAPEST 2011. OKTÓBER HÓ

11.5. TERMÁL ÉS GYÓGYVIZEK 11. 4. Táblázat: a budapesti termál és gyógyvizes kutak jellemző paraméterei A kút helye A kút neve Vízhőfok Eng.kiv. vízmennyiség Üzemi vízhozam oc m 3 /nap m³/év l/p Pünkösdfürdő Pünkösd kút 24,0 25,0 740 83 620 500 Csillaghegy Árpád II. forrás 21,0 23,0 600 218 825 1 800 József kút 21,0 22,0 140 51 000 500 Északi kút 21,0 22,0 205 74 825 2 000 Római strand I VII. források 21,0 22,0 300 109 500 3 500 Új kút 22,0 23,0 1 500 210 000 2 200 Lukács fürdő Antal kút 50,0 53,0 350 IV. kút 50,0 52,0 4 320 1 576 800 1 200 V. kút 49,0 50,0 1 000 VI. kút 43,0 45,0 1 000 Malomtó 21,0 22,0 2 200 803 000 2 100 Római forrás 21,0 22,0 1 600 Török forrás 23,0 24,0 1 000 Rác fürdő Nagy forrás 39,0 41,0 1 090 397 850 1 000 Mátyás forrás 38,0 39,0 58 21 170 100 Rudas fürdő Juventus kút 43,0 44,0 300 Attila II. kút 42,0 43,0 695 253 675 100 Hungária II. kút 40,0 41 0 30 Gellérttáró II. kút 42,0 43,0 666 240 000 300 VI kút 43,0 44,0 1 000 Gellért fürdő GT. I. kút 42,0 44,0 nyáron 1 300 235 000 1 000 III. kút 42,0 44,0 télen 1 139 205 000 1 000 I. forráscsoport 40,0 41,0 1 000 Csepeli strand II. termál kút 44,0 45,0 1 980 304 900 1 000 I.sz. aknakút 14,0 16,0 1 100 151 800 1 000 II.sz. aknakút 14,0 16,0 1 000 Pesterzsébeti str. Termál kút 42,0 43,0 410 149 650 500 Sós Jódos kút 15,0 16,0 100 36 500 200 I.sz. partisz.kút 14,0 15,0 2 500 II.sz.partisz.kút 14,0 15,0 5 900 2 500 Paskál strand Paskál kút 69,0 70,0 663 242 000 500 Margitsziget II. kút 69,0 70,0 1 250 456 284 1 400 III. kút 38,0 39,0 nyáron 8 500 1 045 500 2 500 IV. kút 38,0 39,0 télen 5 500 1 331 000 2 500 Palatinus strand 1. partisz. kút 12,0 15,0 600 2. partisz. kút 12,0 15,0 idény 1 200 180 000 900 3.partisz. kút 12,0 15,0 1 000 4. partisz. kút 12,0 15,0 1 000 Széchenyi fürdő I. kút 73,0 74,0 309 112 785 200 II. kút 76,0 77,0 3 614 1 319 110 3 700 11. hidegvizes kút 14,0 16,0 1 100 12. hidegvizes kút " 4 285 1 564 025 1 200 13. hidegvizes kút " 1 200 3,4,5,7,8,9,10.kutak " 1 000 Dagály strand Béke kút 37,0 38,0 4 500 1 642 500 3 000 BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA

\ /J ~ ~ ""~/ A ( PILISBOROSJENŐ j " HALÁSZTELEK SZIGETSZENTMIKLÓS DUNAHARASZTI l KEREPES ÜLLÖ ~--.. Jelmagyarázat: 111 Üzemelő kívül i fürdő, strand 111 Üzemen kívüli fűrdő,strand s Medencék száma 5 - ebbő termálvizes 2 - ebből gyógyvizes Források TERMÁL ÉS GYÓGYVIZES FŰRDŐK, STRANDOK, FORRÁSOK BUDAPEST 2011. OKTÓBER HÓ

11.6. ENERGIAELLÁTÁS 11. 5. Táblázat: Elektromos alállomások adatai (forrás Elmű Nyrt. 2011) SORSZ. ALÁLLOMÁSOK HRSZ. CÍM FESZÜLTSÉG SZINT KV BEÉPÍTETT TELJESÍTMÉNY MVA ÜZEMBIZTOSAN IGÉNYBEVEHETŐ TELJESÍTMÉNY MVA CSÚCSTE RHELÉS 10 KV MW CSÚCSTE RHELÉS 20 KV MW 1 ALBERTFALVA 43567/4 XI.MEZŐKÖVESDI ÚT 178. 220/120/10 2X40 48 34 70,8 2 ANGYALFÖLD 72329/2 XIII. ÚJPALOTAI ÚT 24. 120/10 3X40 96 53 52,2 3 ISTVÁNTELEK MÁV 72701 IV. TAKSONY SOR 120/25/10 16+8+3X6 28,8 5 4 BÉKÁSMEGYER 65529/2 III. MÁRTONHEGYI ÚT 64. 120/10 2X25 30 20 66,7 5 BUDAKÖZÉP 7610 I. KOSCIUSZKÓ T. U. 11 13. 120/10 2X63 75,6 39 51,6 6 VÉRMEZŐ 7072 I. BUGÁT U. 6. 120/10 2X31,5 48 31 64,6 7 CSARNOK TÉR 37054/18 IX. CSARNOKTÉR 2. 120/10 3X40 96 60 62,5 8 CSEPEL 210146/81 XXI. HŐERŐMŰ UTCA 3. 120/10 3X40 96 10 10,4 9 CSEPEL ÉSZAK (+PAPÍRGYÁR) 209951/5 XXI. DUNA U. 120/10 2X63 75,6 29 38,4 10 ERZSÉBETVÁROS 34196 VII. DOB U. 10. 120/10 2X63 75,6 51 67,5 11 HŰVÖSVÖLGY 11197/20 II. BETHLEN G. U. 120 12 KÁPOSZTÁSMEGYER 76485/102 IV. MEGYERI ÚT 118. 120/10 2X63 75,6 27 35,7 13 KATONA J. 25069/1 XIII. KATONA J. U. 2/C 120/10 3X40 96 58 60,4 14 KELENFÖLD 4042/109 XI. HAUSZMANN U. 5 7. 120/10 63+40 48 43 89,6 15 KASZÁSDŰLŐ 19829 III. KUNIGUNDA U. 18. 120/10 3X40 96 60 62,5 16 KISPEST 38303/63 X. BASA U. 120/10 2X40 36 29 80,6 17 KŐBÁNYA 42518/35 X. MAGLÓDI ÚT 26. 120/10 3X40 96 34 35,4 18 KŐTÉR 25671 XIII. KÁRPÁT U. 32. 120/10 2X63 75,6 56 74,0 19 LÁGYMÁNYOS 4158/1 XI. BARANYAI ÚT 2. 120/10 2X40 48 37 77,0 20 MÁTYÁSFÖLD 107210/3 XVI. ARANY J. U. 55. 120/20 2X25 30 29/29 29 100,0 21 NÉPLIGET 38440/38 X. VAJDA P. U. 120/10 2X63 75,6 54 71,4 NÉPLIGET MÁV 38440/38 X. VAJDA P. U. 120/25 2X16 19,2 28 22 GANZ 38599/3 X. KŐBÁNYAI ÚT 25 37. 120/10 25+40 30 2 23 PESTERZSÉBET 38221/2 IX. HATÁR ÚT 9. 120/10 3X40 96 41 42,7 24 PESTLŐRINC 152648/1 XVIII. JEGENYEFASOR 1 3. 120/25/10 3X40 96 48 50,0 PESTLŐRINC MÁV 152648/1 XVIII. JEGENYEFASOR 1 3. 120/25 2X12 14,4 3 25 RÁKOSFALVA 39210/180 X. GYAKORLÓ U. 38. 120/10 2X63 75,6 54 71,4 26 RÁKOSKERESZTÚR 118664 XVI. SIMONGÁT U. 120/20 2X25+24 58,8 48/43* 43 100,0 27 RÓZSAKERT 231998/1 XXII. NAGYTÉTÉNYI ÚT 53. 120/10 2X25 30 14 46,7 28 SOLYMÁR* 59055/2 II. HIDEGKÚTI ÚT 120/20 2X40 48 40/6* 6 29 SOROKSÁR* 187975 XXIII. ÓCSAI U. 120/20 3X40 96 71/21* 21 30 ÚJPEST 74344/1 IV. KISFALUDI U. 2. 120/10 2X40 48 29 60,4 31 VIRÁNYOS 10819/31 XII. SZARVAS G. U. 52 54. 120/10 2X63 75,6 40 52,9 32 ZUGLÓ 83154/2 XV. VASGOLYÓ U. 220/120/10/ 3X40 96 55 57,3 33 VÁROSLIGET 31644 XIV. HUNGÁRIA KRT. 159. 120/10 3X31,5 96 32 34 DIÓSD* DIÓSD, SASHEGY ÚT 19. 120/20 2X40 48 38/11* 11 35 DUNAKESZI* 0300 DUNAKESZI, 241 ES FŐÚT 120/20 2X40 48 37/4* 4 36 FÓT* 5215/3 SIKÁTORPUSZTA 120/20 2X25 30 13/4* 4 37 BUDAÖRS* 447 BUDAÖRS,BIATORBÁGYI ÚT 120/20 2X40+1X25 78 55/6* 6 38 GÖDÖLLŐ* 0113 GÖDÖLLŐ, ISASZEGI ÚT 120/20 2X25+1X40 60 54/3* 3 39 POMÁZ * 059 POMÁZ, SZMOLNICA DŰLŐ 120/20 3X25 60 40/2* 2 BUDAPEST TERHE LÉSE FESZÜLTSÉG SZINTENKÉNT 1038 135 Σ BUDAPEST 3704 ** 2550 1173 46,0 KIHASZN ÁLTSÁG % BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁJA

"' / ~lj "~í' PILISBOROSJENŐ l - l t ~~RÖM HALÁSZTELEK J SZIGETSZENTMIKLÓS KEREPES \,. l./. ~ ) Ü ll Jelmagyarázat: VILLAMOSENERGIA-ELLÁT ÁS BUDAPEST ~ 220 kv-os táwezeték (MVM) ~ 120 kv-os táwezeték (ELMŰ) ~ 120 kv-os kábel (MVM) ~ 120 kv-os kábel (ELMŰ) [J[] Aláliomás [;,![] Erőmű c::::j 1 O kv-os hálózattal ellátott terület c::::j 20 kv-os hálózattal ellátott terület c::::j "Zöld"területek(erdő, mezőg., park, működő temető) c::::j Közlekedési területek 2011. OKTÓBER HÓ

11. 6. Táblázat: Gázátadó és nyomásszabályzó állomások adatai MOL. gázátadó állomás Hrsz. FŐGÁZ Zrt. nyomásszabályzó állomás Hrsz. Kapacitás (ezerm 3 /ó) Százhalombatta Budafoki út 54. 6 bar 4049/2 95 Budafoki út 54. 1 bar 40 Budafoki út 54. 0,03 bar 4 Kelenföldi Erőmű 22 4045/7 45 Kelenföldi Erőmű 2 bar 55 Hárshegy 10934/29 6 bar 60 Solymárvölgy1 21541/2 6 bar 19706/1 40 Solymárvölgy 2 40 bar 19 Szentendre 25 bar 150 Óbudai Gázgyár 6 bar 19333/51 50 Rákospalota 1 98084 6 bar 65 Rákospalota 2 35 bar 26 Ikarus I. 117522 6 bar 65 Ikarus II. 117522 40 bar 270 Kőbányai Gázgyár 6 bar 38913/3 100 Kőbányai Gázgyár 1 bar 100 Kőbánya 1 42549/2 6 bar 65 Kőbánya 2 42549/2 40 bar 26 Soroksár 187972 6 bar 145 Csepel 200088 6 bar 35 Tétényi fennsík 239910/2 FÖGÁZ 6 bar, 239910/2 70 TIGÁZ 8 bar 239910/2 Vecsés Liszt Ferenc Repülőtér 42549/2 7 BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAPEST KÖZMŰ INFRASTUKTÚRÁJA (Forrás: Fővárosi Gázművek 2011)

MOGYORÓD KEREPES,. GÁZELLÁTÁS BUDAPEST Jelmagyarázat: ~ MOL nagynyomású gázvezeték ~ FÖGÁZ nagynyomású gázvezeték ~ ALPIQ nagynyomású gázvezeték E3 FÖGÁZ nagyközépnyomású gerinc gázvezeték E:::3 TIGÁZ nagyközépnyomású gerinc gázvezeték [ I ] MOL gázátadó állomás [I] Nagynyomású nyomásszabályzó állomás [;![] Erőmű [ I ] Fűtőmű c::::j Nagyközépnyomású hálózattal ellátott terület c::::j Növelt kisnyomású hálózattal ellátott terület c::::j Kisnyomású hálózattal ellátott terület c::::j "Zö ld"területek(erdő, mezőg., park, működő temető) c::::j Közlekedési területek felé HALÁSZTELEK 2011. OKTÓBER HÓ