DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté)

DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté) Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 1

Készült: 2009 októberében, figyelemmel a tervezett 2010. január 1-jén hatálya lépő rendelkezésekre. A hatályos törvényszöveg tanulmányozása nem mellőzhető tekintettel arra, hogy a kérdések az összefüggéseket, főbb elemeit elemik ki a jogszabálynak, továbbá a joganyagot meglehetősen gyakran módosítják. A munka végén a kérdések megtalálhatók a válaszok nélkül. E kérdésekkel ellenőrizhető a közbeszerzési ismeretek elsajátításának foka. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 2

1. Mi a közbeszerzés fogalma? E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés) [Kbt. 2. (1) bekezdés] 2. Melyek a közbeszerzési jog forrásai? Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) rendeleti szintű jogforrások (példák): 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról; 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól; 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról; önkormányzati rendeletek (pl. helyben központosított közbeszerzések szabályozása); olyan jogszabályok, amelyek nem kifejezetten közbeszerzésekre vonatkoznak, de tartalmaznak közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat; példa: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (ügyvédi ellenjegyzés, építtetői fedezetkezelés szabályai közbeszerzési szerződéseknél); közösségi rendeletek, irányelvek (irányelvek csak akkor, ha közvetlen alkalmazásuknak a közösségi jogi feltételei fennállnak). jogalkalmazást elősegítő anyagok: jogi kötelező erővel nem rendelkeznek, azonban hasznos információk nyerhetők belőlük (KT által kiadott útmutatók, tájékoztatók, ajánlások); 3. Melyek a közbeszerzési törvény alapelvei? A Kbt. 1. -a tartalmazza ezeket; Nyilvánosság; Esélyegyenlőség; Egyenlő bánásmód; Verseny tisztasága; Környezetvédelmi szempontok figyelembevételére való törekvés. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 3

4. Mi az alapelvek funkciója? Iránymutatásként szolgálnak mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás számára. Az egyes jogszabályhelyek értelmezése során támpontot nyújthatnak, számos tételes jogszabályi előírásban jelen vannak. 5. Mi az az in-house beszerzés? A Kbt. 2/A. -ban meghatározza azon megállapodások körét, amelyek ex lege nem minősülnek a Kbt. szempontjából szerződésnek: ezek az ún. in-house ( házon belüli ) megállapodások. Ahhoz, hogy a másik féllel kötendő megállapodás ne minősüljön közbeszerzési jogi szempontból szerződésnek, két együttes feltételnek kell megfelelnie: az ajánlatkérő százszázalékos tulajdonában van a másik fél és teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokat gyakorol felette; a szerződés megkötését követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az ajánlatkérővel kötött szerződés teljesítéséből származik. Ha közbeszerzési jogi szempontból nem minősül szerződésnek, akkor nem kell versenyeztetni az adott szerződést, vagyis nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. 6. Mit jelent az, hogy a törvény valamennyi rendelkezése kógens jellegű? E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. (Kbt. 3. ) Ez azt jelenti, hogy még pl. egyező (ajánlatkérői-ajánlattevői) akarattal sem lehet a Kbt.-ben meghatározott szabályoktól eltérni. 7. Mit jelentenek a közbeszerzési értékhatárok? Hol találhatók meg? A közbeszerzési értékhatárok meghatározzák, hogy az ajánlatkérő milyen értékű beszerzései esnek közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség hatálya alá. Megtalálhatók: Kbt.; költségvetési törvény; közösségi rendelet (közösségi értékhatárok); KT Elnökének tájékoztatója (minden év elején kiadják). 8. Mit jelent az írásbeliség elve? Milyen példák hozhatók a Kbt.-ből ezen elv alkalmazására? Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni. [Kbt. 7. (1) bek.] Kbt.-ben meghatározott jegyzőkönyvek, szakvélemény, bírálati lapok készítése. Iratmegőrzési kötelezettség a Kbt. 7. (2) bekezdésében meghatározott módon (5 év); Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 4

9. Mi a bíráló bizottság feladata? A tagjaival szemben milyen követelmények fogalmazhatók meg? Milyen dokumentumokat készít el? A bíráló bizottság feladata, hogy elbírálja az ajánlatokat, az ajánlatok elbírálásáról írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot fogalmazzanak meg a döntéshozó felé. Az összeállítás során biztosítani kell a szakértelmet, továbbá az összeférhetetlenségi szabályok megtartását. Döntést nem hoz, csak javaslatot tesz. Az indokolással ellátott bírálati lapok a jegyzőkönyv részét képezik [Kbt. 8. (3) bekezdés]. 10. Milyen feltételei vannak annak, hogy valaki hivatalos közbeszerzési tanácsadó legyen? Felsőfokú végzettség; meghatározott szakmai gyakorlat (meghatározott időtartamú gyakorlat attól függően, hogy rendelkezik-e képesítéssel, vagy nem); meghatározott közbeszerzési gyakorlat (meghatározott számú közbeszerzési eljárás attól függően, hogy rendelkezik-e képesítéssel, vagy nem, továbbá meghatározott számú eljárásnál az előkészítésben is közre kell működnie); büntetlen előélet; cselekvőképesség; KT névjegyzékbe felvegye, ehhez szükség van: szakmai és közbeszerzési gyakorlat igazolására (referenciák, munkáltatói igazolás); erkölcsi bizonyítvány; kérelem; felelősségbiztosítás (adott esetben). Jogszabály: Kbt. 11., 383-385. 11. Mikor kell hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni kötelező jelleggel az eljárásba? a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében; az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni [Kbt. 9. (1) bekezdés]. 12. Mi az a közbeszerzési szabályzat? Milyen szabályok vonatkoznak rá? [Kbt. 6. ] Az ajánlatkérő a Kbt. 6. (1) bekezdésében meghatározott területeket köteles szabályzatban szabályozni: közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendje, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi köre; a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendje, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. A szabályzatban különösen meg kell határozni az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 5

Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fent felsorolt területekre vonatkozó előírásokat. 13. Milyen szabályok vonatkoznak a közbeszerzési tervre? [Kbt. 5. ] A klasszikus ajánlatkérők költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A közbeszerzési terv az év közben felmerülő beszerzési igényekhez igazítható. 14. Milyen szabályok vonatkoznak a határidők számítására? [Kbt. 15. ] A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik. 15. Mit és hogyan kell a hivatalos lapokon kívül közzétennie az ajánlatkérőnek az interneten? Főszabály: KT honlapján a Kbt. 17/C. -ában meghatározott hirdetményeket, adatokat, ha pedig rendelkezik az ajánlatkérő saját honlappal, akkor azon is közzé kell tenni. Az adatokat, hirdetményeket, szerződéseket közbeszerzési eljárásonként csoportosítva kell közzétenni. Nyertes ajánlat [Kbt. 96/A. (1) bekezdés] a KT honlapján közzéteendő a közösségi eljárásrendben. KT elnöki tájékoztató rendelkezésre áll e tárgykörben (mit, hogyan, hova kell megküldeni). Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 6

16. Mi az éves statisztikai összegzés és milyen szabályok vonatkoznak rá? [Kbt. 16. ] Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni (328. ). 17. Kik az ajánlatkérők? Milyen típusai ismeretesek? Ajánlatkérők azok, akik meghatározott értékű beszerzéseikre vonatkozóan közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek. Azt, hogy mikor kik minősülnek ajánlatkérőnek, az egyes fejezeteknél külön-külön szabályozza a Kbt. Főbb típusok: klasszikus ajánlatkérők (rendszerint jogszabály hozza őket létre, közfeladatot látnak el, közpénzekből gazdálkodnak), például minisztériumok, önkormányzatok, költségvetési szervek; közszolgáltatók: olyan szervezetek, amelyek meghatározott tevékenységet folytatnak tényleges versenyfeltételek hiányában, adott esetben költségvetési hozzájárulással; pályázati forrásból részesülő gazdasági társaságok (meghatározott források, támogatási intenzitás stb.); közbeszerzési eljárást önkéntesen vállalók [2. (4) bekezdés]; egyszerű eljárásban: akinek az állam kötelezettségeiért készfizető kezességet vállalt. 18. Mit jelent az ajánlatkérői nyilvántartási bejelentkezési kötelezettség? [Kbt. 18. ] A Közbeszerzések Tanácsa naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők nyilvántartása). Az ajánlatkérők - kivéve a 22. (2) bekezdése, a 241. b) és c) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül. [Kbt. 18. (1) bek.] 19. Kik az ajánlattevők? Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is [Kbt. 4. 1. pont] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 7

20. Kik az erőforrást nyújtó szervezetek? Soroljon fel példákat, hogy milyen erőforrások tekintetében nem támaszkodhat az ajánlattevő erőforrást nyújtó szervezetre! Erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít; [Kbt. 4. 3/D. Pont] A Kbt. 4. 3/E. pontja meghatározza azon területeket, amelyek vonatkozásában az ajánlattevő nem támaszkodhat ilyen szervezetre. Példák: számviteli beszámolóban szereplő adatokon keresztül meghatározott alkalmasság; nettó árbevételen keresztül meghatározott alkalmassági követelmény; legjelentősebb szállítások, szolgáltatások, építési beruházások (referenciák). 21. Mi az alvállalkozó általános fogalma? Milyen két fő típusa létezik közbeszerzési jogi szempontból? Definíció: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt [Kbt. 4. 2. pont] Típusok: a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó; a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó. A két típust eltérően kell kezelni az alábbi területeken: kizáró okok [l. Kbt. 60 és 61. -ai közötti különbséget]; igazolási módok; bejelentés az ajánlatban [Kbt. 71. (1) bek.] alvállalkozó cseréje a teljesítés során [Kbt. 304. (3) bekezdés]. 22. Milyen általános szabályok vonatkoznak az igazolásokra vonatkozóan? [Kbt. 20. (3)-(4) bekezdések] Ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében (második és harmadik rész) az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás hiteles másolatban történő benyújtását is. Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 8

23. Mik a közbeszerzés tárgyai? Árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. [Kbt. 24. ] Szolgáltatás megrendelése: A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. [Kbt. 27. ] Építési beruházás: Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése; [Kbt. 25. ] Építési koncesszió: Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. [Kbt. 26. ] Szolgáltatási koncesszió: A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. [Kbt. 242. (4) bekezdés] A közbeszerzés tárgyait mindig az egyes eljárásrendek viszonylatában kell vizsgálni. 24. Mit értünk a közbeszerzési eljárás előkészítésén? Közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése [Kbt. 4. 14. pont] 25. Mi az a becsült érték? Hogyan kell meghatározni? Becsült érték fogalma: A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. - ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. [Kbt. 35. (1) bekezdés] Meghatározása: közbeszerzési tárgyanként (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás) eltérő szabályokat alkalmaz a Kbt., továbbá figyelemmel kell lenni az egybeszámítási szabályokra. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 9

26. Soroljon fel példákat azon esetekre, amikor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni! Közösségi eljárásrendben: a Kbt. 29. -a határozza meg, példák: alapvető biztonsági érdekeket érintő beszerzések; munkaszerződés, közszolgálati jogviszony, egyéb szolgálati jogviszonyok; választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység. Egyszerű eljárásrendben: a Kbt. 243. -a határozza meg ezeket, példák: a közösségi eljárásrendnél meghatározott kivételek; tankönyvek beszerzése (oktatási célból, és a tankönyvek jegyzékében szerepelnek az adott tankönyvek); olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje (az ingatlan tulajdonjogának vagy használati jogának megszerzése nem kivétel!) 27. Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség? Melyek a feltételei? [Kbt. 40. ] Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39. -ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. (1) bekezdése] kerül sor [a 39. (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, adott fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be. Ha a becsült érték kiszámításakor a fent meghatározottakat nem vették figyelembe, az adott fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak az adott fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. 28. Melyek a közbeszerzési eljárásrendek (eljárási rezsimek)? Közösségi eljárásrend: a Kbt. Második része szabályozza (hosszabb határidők, több garanciális szabály). Nemzeti eljárásrend: egyszerű eljárás kerülhet lebonyolításra ezen eljárásrendben. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 10

29. Milyen közbeszerzési eljárásfajtákat különít el a Kbt. közösségi eljárásrendben? A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. [Kbt. 41. (1) bekezdés] Nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet [Kbt. 4. 26. pont]; Meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által az e törvényben előírtak szerint kiválasztottak tehetnek ajánlatot [Kbt. 4. 23. pont]; Tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről; [Kbt. 4. 35. pont]. Versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek - az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti - pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér; [Kbt. 4. 36/A. pont]. 30. Mely eljárásfajtákat alkalmazhatják megkötések nélkül a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók közösségi rendben? Klasszikus ajánlatkérők: nyílt eljárás; meghívásos eljárás. Közszolgáltató ajánlatkérők: nyílt eljárás; meghívásos eljárás; hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás. 31. Milyen hivatalos kiadványokban jelenhetnek meg a hirdetmények? Európai Unió Hivatalos Lapja (EUHL): a közösségi hirdetmények jelennek meg itt a közösségi eljárásrendben (az EU hivatalos nyelvein elérhető); www.ted.europa.eu; Közbeszerzési Értesítő: nemzeti hirdetményminták; közösségi hirdetményminták meghatározott szűk körben [l. Kbt. 21. (3) bek.]; EUHL-ben megjelenő hirdetmények tájékoztató jelleggel (ajánlati felhívás, eredményről szóló tájékoztató); egyéb hirdetmények. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 11

32. Milyen típusú hirdetményeket ismer a közbeszerzési eljárásban? Mikor kell ezeket feladni? Milyen eltérések vannak az egyszerű eljárásban? A közösségi eljárásban a következő hirdetményeket kell feladni: 1. Hirdetmény megnevezése (hol kerül közzétételre) Ajánlati felhívás EUHL-ben és tájékoztató jelleggel a KÉ-ben jelenik meg Feladásának időpontja Az eljárás megindításakor 2. Tájékoztató az eljárás eredményéről / eredménytelenségéről I. - KÉ-ben legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell feladni. 3. Tájékoztató az eljárás eredményéről / eredménytelenségéről II. - EUHLben jelenik meg és tájékoztató jelleggel a KÉ-ben legkésőbb a szerződéskötéstől, illetőleg ennek hiányában a szerződéskötés tervezett időpontjának lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni. 4. Tájékoztató a szerződés részteljesítéséről KÉ-ben jeleik meg 5. Tájékoztató a szerződés teljesítéséről KÉ-ben jelenik meg A szerződéskötés évfordulóját követő 5 munkanapon belül A szerződés mindkét fél általi teljesítését követő 5 munkanapon belül 6. Tájékoztató a szerződés módosításáról (adott esetben) KÉ-ben jelenik meg. A szerződés módosítását követő 5 munkanapon belül Egyszerű eljárásban csak egy eredményről szóló tájékoztatót kell feladni, ami csak a Közbeszerzési Értesítőben jelenik meg. 33. Hogyan kezdeményezzük a hirdetmény megjelenését? A megszövegezett hirdetményt kötelező jelleggel az Elektronikus Hirdetményfeladási Rendszerben (EHR) kell feladni A hirdetmény megjelenését közzétételi kérelemmel kell kezdeményezni. Tartalmi elemek [34/2004. (III. 12.) Kormányrendelet 6. (5) bekezdése]: ajánlatkérő adatai (név, cím, elérhetőségek, regisztrációs szám); becsült érték; mire irányul a kérelem (közzétételre, javításra, hiánypótlásra, visszavonásra, módosításra); közzététel esetén hol kívánja közzétenni az ajánlatkérő a hirdetményt (KÉ-ben vagy EUHLben); választott közbeszerzési eljárás fajtája (Kbt. mely része, fejezete, címe szerint jár el az ajánlatkérő); képviselet esetén erre vonatkozó nyilatkozat, képviselő adatai; utalás az ellenjegyzés megtörténtére eljárást megindító hirdetmény esetén. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 12

34. Mit jelent az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése? Ellenjegyzés: a hirdetmény jogszerűségének igazolása [Kbt. 6. (2) bekezdése]. A közbeszerzési szabályzatban meghatározott személy végzi. Ellenjegyzés nélkül az eljárás nem indítható meg. 35. Mi az ellenőrzési és a szerkesztési díj? Hogyan számítjuk? Mekkora a mértékük? Elhatárolás: az EUHL-ben megjelenő hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága ellenőrzi, és ezt követően (adott esetben hiánypótlást követően) küldi tovább az EUHL szerkesztőségének; a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételének ellenértéke a szerkesztési díj. Számítás módja: kéziratoldalanként, egy kéziratoldalnak 1500 leütésnek számító lap számít (az EHR kijelzi, illetve ha előzetesen Word-ben készítjük el a hirdetményt, akkor a dokumentum statisztikai adatai között található meg ez az adat; kerekíteni kell). Mértékük: Nemzeti rendben (KÉ-ben történő közzétel): 8.000,- Ft + ÁFA / kéziratoldal; Közösségi rendben: főszabály: 4.000,- Ft + ÁFA / kéziratoldal; tájékoztató az eljárás eredményéről: 2.000,- Ft + ÁFA / kéziratoldal. 36. Milyen szervezet végzi a hirdetmények ellenőrzését? A Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága. Az egyes hirdetményeket jogi lektorokra szignálják ki (ha hiánypótlásra kerül sor, a KT honlapján meghatározott elérhetőségeken lehet a jogi lektoroktól kérdezni). 37. Mikor kerül sor hiánypótlásra hirdetmény esetében? Hogyan kell a hiányokat pótolni? [34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 8-11. -ok] A Szerkesztőbizottság a kérelem kézhezvételét követően a kérelmet és a hirdetményt az alábbi szempontok szerint ellenőrzi: a kérelmet az arra jogosult nyújtotta-e be, az ajánlatkérő meghatalmazott képviselője képviseleti jogosultságáról nyilatkozott-e; a kérelem tartalmazza-e a 6. (5) bekezdésében foglaltakat; a szerkesztési díj befizetését a kérelmező igazolta-e; a hirdetmény megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak; amennyiben a Kbt. a hirdetmény feladására határidőt határoz meg, a hirdetmény feladására sor került-e a határidőn belül. Ha a hirdetmény, illetve a közzétételi kérelem nem felel meg a fenti követelményeknek, akkor a hiányok tételes felsorolása és hiánypótlási határidő megjelölése mellett a Szerkesztőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki. A hirdetményt teljes terjedelemben kell ismét feladni hiánypótlási kérelemmel (ugyanúgy kell elkészíteni, mint a közzétételi kérelmet, csak a hiánypótolt hirdetmény közzétételét kell Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 13

kezdeményezni). A hiánypótlásra történő felhívásban a Szerkesztőbizottság tájékoztatást ad arról, hogy amennyiben a felhívás alapján benyújtott hirdetmény ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a hirdetmény a benyújtott tartalommal fog megjelenni. 38. Mi az az Elektronikus Hirdetményfeladási Rendszer (EHR)? Hogyan lehet működtetni? Milyen előnyök kapcsolódnak hozzá? A Közbeszerzések Tanácsának honlapjáról elérhető, külön jogszabályban meghatározott elektronikus hirdetményfeladási és -kezelési rendszer. Ajánlatkérői (képviselői) regisztrációt követően tanúsítványt kap e-mailben az igénylő, ami hozzáférést biztosít a rendszerhez. Működtetés: meghatározott menüpontok állnak rendelkezésre (feladás, hiánypótlás stb.), és azokhoz tartozó műveleteket lehet végrehajtani; Előnyök: ajánlattételi határidő rövidíthető (2009. dec. 31-éig, mert azt követően kötelező lesz, ezáltal a mostani kivétel lesz a főszabály); gyors, áttekinthető hirdetményfeladás- és kezelés; papír alapú ügykezelés visszaszorítása. 39. Milyen főbb tartalmi elemei vannak az eljárást megindító hirdetménynek? Ajánlatkérő adatai; Kapcsolattartási pontok; Közbeszerzés tárgyának megjelölése (szolgáltatás, árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió, építési koncesszió); Konkrét tárgy megjelölése; Teljes mennyiség vagy érték [speciális mód: Kbt. 50. (2) bek.]; Szerződést biztosító mellékkötelezettségek; Kizáró okokra történő hivatkozás; Alkalmassági előírások (pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai); Az eljárás jellemző adatai (fajta, ajánlattételi határidő, bontás időpontja); Dokumentációhoz kapcsolódó ajánlatkérői rendelkezések (ellenérték, rendelkezésre bocsátás módja, határideje); Bírálati szempont; legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy összességében legelőnyösebb ajánlat (ilyenkor részszempontok meghatározása és hozzájuk súlyszámok rendelése, adott esetben további alszempontok); Eredményhirdetés tervezett időpontja, szerződéskötés tervezett időpontja; Egyéb információk. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 14

40. Hogyan kell meghatározni a közbeszerzés mennyiségi adatait? Le kell fedni a teljes mennyiségi igényeket. Például építési beruházásnál miből hány darab, milyen alapvető paraméterekkel (pl. négyzetméter, köbméteradatok), árubeszerzésnél darabszámok, egyéb mennyiségi egységek. A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. [Kbt. 50. (2) bekezdése]. 41. Hogyan szakaszolható a nyílt közbeszerzési eljárás az eljárási cselekmények alapján? Előkészítés: felhívás, dokumentáció elkészítése, bíráló bizottság összeállítása stb.; Eljárást megindító hirdetmény feladása, hiánypótlása adott esetben; Hirdetmény megjelenése: megnyílik az ajánlattételi szakasz; Ajánlattételi szakasz Bontás: ajánlattételi határidő lejártakor kötelező megkezdeni a beérkezett ajánlatok bontását és adatainak ismertetését. Bírálat; Eredményhirdetés; Szerződéskötési moratórium; Szerződés(ek) megkötése (több szerződés akkor kerül megkötésre, ha az ajánlatkérő lehetővé tette részajánlatok benyújtását). 42. Mit jelent a részajánlattételi lehetőség? Egy közbeszerzési eljárásban több, önálló elemre lehet ajánlatot tenni. A 22. (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. [Kbt. 50. (3) bekezdés]. Példák: árubeszerzésnél termékcsoportok kialakítása, szolgáltatás-megrendelésnél teljesítési helyenként külön-külön részajánlattételi lehetőség biztosítása jöhet szóba. Segíti a kisebb vállalkozásokat, akik a részeket önállóan tudnák teljesíteni, viszont az összetettebb, komplex szerződéseket nem. 43. Mit jelent a közös ajánlattétel (konzorcium)? [Kbt. 52. ] Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell. [Kbt. 52. ] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 15

A konzorcium nem cégjogi kategória, cégek eseti együttműködését jelenti az ajánlat benyújtásánál és a szerződés teljesítésénél. Követelmények, amelyeket velük szemben lehet támasztani a felhívásban (kiegészítő információk között): olyan konzorciumi megállapodás (vagy nyilatkozat) becsatolása, amely kiterjed legalább az alábbi elemekre: konzorcium tagjainak neve, címe; konzorciumi képviselő neve, címe, elérhetőségei; a teljesítés százalékos megosztására vonatkozó adatok; a Ptk. 337-338. -aiban meghatározott egyetemleges felelősségvállalásra vonatkozó kötelezettségvállalás. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt. [Kbt. 54. (2) bek.] 44. Milyen biztosítékokat ismer a Kbt.? Alapvetően két fajta biztosítékot ismer a Kbt.: ajánlati biztosíték (az ajánlattételhez kapcsolódik); Kbt. 59. ; szerződés teljesítéséhez kapcsolódó biztosíték: Kbt. 53. (6) bekezdés. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel, bankgarancia biztosításával, biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában. [Kbt. 53. (6) bek.] Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. [Kbt. 59. (1) bekezdés 1. mondat]; Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. [Kbt. 59. (4) bekezdés]; Mértékére érvényes az esélyegyenlőség követelményének megtartása. Meghatározott esetekben vissza kell fizetni. A polgári jogban ismert foglalóhoz hasonló jogintézmény, funkciója az ajánlattételi szándék komolyságának, valamint az arra épített ajánlatkérői elvárások biztosítása. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 16

45. Mi az az ajánlatkérési dokumentáció? Mit kell szabályozni vele kapcsolatban az eljárást megindító hirdetményben a nyílt eljárásban? [Kbt. 54-55. ] A dokumentáció készítésének kötelezettségére az egyes eljárásfajtáknál különböző szabályok vonatkoznak. A nyílt eljárásban Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. [Kbt. 54. (1) bek.] Lényegében azon információkat tartalmazza, amelyeket a felhívásban terjedelmi okok miatt nem lehet közzétenni. A hirdetményben a következőket kell szabályozni a dokumentációval kapcsolatban: az eljárásban való részvétel feltétele-e a megvásárlása; kell-e fizetni érte, ha igen, akkor az ellenértéke, a teljesítés módja (készpénz, átutalás, kinek milyen számú bankszámlaszámára kell utalni stb.) szabályozandó; rendelkezésre bocsátás módja (hely, időpont stb.). 46. Az ajánlatkérési dokumentációnak mit kell és mit célszerű tartalmaznia? Kötelező tartalmi elemek: műszaki leírás (tervek); szerződéstervezet; igazolások és nyilatkozatok jegyzéke ( amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek); költségvetési kiírás (árazatlan költségvetés), ha a beszerzés tárgya indokolja; szervezeteknek (hatóságoknak) a neve és címe (elérhetősége), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az adózásra, a környezetvédelemre, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről [előírásának kötelezettségéről l. Kbt. 55. (3) és (4) bekezdését]. Célszerű tartalmi elemek: formai és tartalmi követelmények az ajánlattal szemben; nyilatkozatminták. 47. Hogyan határozandó meg az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban? Hogyan csökkenthető a főszabályként meghatározott legrövidebb időtartam? [Kbt. 74. ] Az ajánlattételi határidő közösségi nyílt eljárásban nem lehet rövidebb 45 napnál (2010. január 1-jétől), egyszerű eljárásban 25 napnál. Csökkenthető az alábbiak alkalmazásával nyílt eljárásban: előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladása; az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait [Kbt. Egyszerű eljárásban: az ajánlattételi határidő legkevesebb 25 napos időtartama legfeljebb 5 Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 17

nappal lerövidíthető, feltéve, hogy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik. [Kbt. 251. (2) bek.] A többi eljárásfajtánál (tárgyalásos, meghívásos stb.) a törvény speciális határidőket állapít meg. Vannak eljárásfajták, amelyek kifejezetten sürgősség esetén alkalmazhatók (gyorsított meghívásos, hirdetmény nélküli tárgyalásos). 48. Mi az a kiegészítő tájékoztatás? Milyen szabályok vonatkoznak rá? [Kbt. 56. ] Az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti kommunikáció egyik formája. Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal. [Kbt. 56. (1) bekezdés]. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni. [Kbt. 56. (2) bekezdés]. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. [Kbt. 56. (4) bekezdés]; ez a következőt jelenti a gyakorlatban: a kérdéseket és a válaszokat (a kérdező személyének megjelölése nélkül) valamennyi, addig a dokumentációt kiváltó ajánlattevőnek meg kell küldeni írásban, egyidejűleg és közvetlenül (alapelvek!); a még ki nem váltott dokumentációkban el kell helyezni egy-egy példányt (az átvételi elismervényen pedig célszerű feltüntetni, hogy az átadott dokumentáció tartalmazza a meghatározott időpontban kelt kiegészítő tájékoztatást). 49. Mi az a bírálati szempont? Mi a bírálati részszempont? [Kbt. 57. ] Bírálati szempont: az ajánlatkérő milyen vállalásokat értékel, mit kíván versenyeztetni, lényegében mi alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt. Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. Az ellenszolgáltatásnak mindig verseny tárgyát kell képeznie. Az ellenszolgáltatásra vonatkozó vállalás konkrét formáját az ajánlatkérő határozhatja meg, példák: egyösszegű Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 18

ajánlati ár, rezsi óradíj, Ft / m 2, szolgáltatás havi díja stb. Példák a bírálati részszempontokra: jótállás időtartama, vállalt kötbér időtartama, teljesítési határidő, ártartás időtartama. Mindig meg kell határozni, hogy az ajánlatkérő milyen mértékegységben kéri megadni a vállalást, pl. napban, hónapban, évben. Ha az ajánlattevő nem abban adja meg (pl. hónap helyett napban), akkor az ajánlata a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 50. A bírálati szempont, illetve részszempontok meghatározásánál milyen szabályokra, korlátokra kell tekintettel lennie az ajánlatkérőnek? Az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. [Kbt. 57. (4) bekezdés] Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata alapján nem lehet előre határértékeket megállapítani (pl. 3 év feletti vállalást az ajánlatkérő nem értékel ). 51. Miért esik egybe az ajánlattételi határidő lejártának időpontja, a bontási eljárás időpontja és a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának időtartama a nyílt eljárásban? Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven - ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is - rendelkezésre álljon. [Kbt. 54. (3) bekezdés]. Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. [Kbt. 80. (1) bekezdés] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 19

52. Mik azok a kizáró okok? Soroljon fel legalább 5 példát! [Kbt. 60., 61. és 62. -ok] A kizáró okok olyan, törvényben meghatározott esetek, amelyek valamelyikének fennállása esetén az ajánlattevő nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban. Ezek az okok egyrészt arra vezethetők vissza, hogy az ajánlattevő ezek fennállása esetén méltatlan arra, hogy közpénzből finanszírozott ellenszolgáltatáshoz jusson (pl. mert 1 évnél régebben lejárt köztartozása van) másrészt arra, hogy bizonyos szituációkban értelmetlen lenne szerződés teljesítésével megbízni (pl. mert végelszámolás alatt áll, amelynek eredményeképpen belátható időn belül jogutód nélkül megszűnik). Példák: végelszámolás, felszámolás, csődeljárás hatálya alatt áll; 1 évnél régebben lejárt köztartozása (adó-, járulék- vagy vámtartozás) van, és nem kapott a megfizetésre halasztást; közbeszerzési eljárásban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás hatálya alatt; tevékenységét felfüggesztette vagy tevékenységét felfüggesztették; korábbi 5 évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította. 53. Ismertesse a kizáró okok rendszerét és igazolásuk lehetséges módjait! Kötelező az ajánlati felhívásban előírni (meghivatkozni) a Kbt. 60. és 62. -ában meghatározott kizáró okokat; Előírhatóak a Kbt. 61. -ában meghatározott kizáró okok. Helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve intézményeik alkalmazhatják a Kbt. 61. (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok (helyi adóhatóság felé fennálló adótartozást kizáró okként határozhatják meg). Igazolási módok: nyilatkozatok, igazolások, ajánlatkérő számára ingyenesen és elektronikus úton hozzáférhető közhiteles nyilvántartások; egyéb okiratok (cégkivonat, természetes személyek esetén hatósági erkölcsi bizonyítvány. A Kbt. 64. (1) bekezdése alapján KT útmutatót ad ki (táblázatos tételes áttekintés) 54. Mik azok az alkalmassági követelmények? Hogyan határozhatók meg? Az alkalmassági követelmények rögzítésével az ajánlatkérő meghatározza lényegében a potenciális ajánlattevők azáltal, hogy kit tekint a szerződés teljesítésére alkalmasnak. Nem szabad túl tágra vonni a lehetséges kört (mert alkalmatlanok is ajánlatot tehetnek), másrészt túl szűkre sem [mert ez sértené az alapelveket illetve a Kbt. 69. (3) bekezdését]. Két alapvető alkalmassági követelménycsoport létezik: pénzügyi-gazdasági alkalmasság [Kbt. 66. ]; műszaki-szakmai alkalmasság [Kbt. 67. ]; Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 20

Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. -ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. [Kbt. 69. (3) bekezdés]; Az ajánlatkérő a 66. és a 67. -ban foglaltak alapján az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. [Kbt. 69. (4) bekezdés]; Együttes megfelelés is lehetséges közös ajánlattétel esetén. Meghatározott kivételektől eltekintve l. Kbt. 4. 3/E. Pontját erőforrást nyújtó szervezetre is lehet támaszkodni. Csak a Kbt. 66. és 67. -ában meghatározott feltételek írhatók elő. Mindig a közbeszerzés tárgyához kell igazítani (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, építési beruházás). Alkalmazásuk logikája a hirdetményben: hirdetmény baloldali oszlopa: milyen dokumentumokat kell benyújtani milyen adattartalommal (pl. szállítások ismertetése, beszámoló, bankinformáció); hirdetmény jobboldali oszlopa: milyen fogyatékosságok, illetve körülmények fennállása eredményezi az alkalmatlanságot (pl. nem rendelkezik x Ft értékű referenciával, mérleg szerinti adózás előtti eredménye negatív volt, vagy sorban állás volt a bankszámláján az elmúlt 1 évben stb.) 55. Soroljon fel példákat alkalmassági követelményekre! Pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében [Kbt. 66. ]: meghatározott értékű éves nettó árbevétel (összesített, illetve közbeszerzés tárgya szerinti forgalom); bankszámlákra vonatkozó meghatározások, például alkalmatlan az ajánlattevő, ha a 60 napnál nem régebbi banki igazolás (bankinformáció) alapján az elmúlt 1 évben sorban állás volt a bankszámláján; alkalmatlan az ajánlattevő, ha a számviteli jogszabályok szerint benyújtott beszámolójának tanúsága szerint az adózás előtti eredménye negatív volt. Műszaki-szakmai alkalmasság körében: [Kbt. 67. ] legjelentősebb szállítások ismertetése (igazolás: referencia-igazolással, illetve -nyilatkozattal); teljesítésben közreműködők képesítésére, gyakorlati idejére vonatkozó követelmények; minőség biztosítása érdekében tett intézkedések bemutatása. 56. Ismertesse a referenciákra vonatkozó speciális szabályokat! [Kbt. 68. ] Árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetében az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, illetve szolgáltatásainak igazolása aszerint történik, hogy az ajánlattevővel szerződéses jogviszonyban álló másik fél maga is meghatározott klasszikus ajánlatkérő-e vagy sem; ha igen, akkor referencia-igazolás kell; Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 21

ha nem (tehát pl. egy másik gazdasági társaság), akkor elegendő referencia-nyilatkozat is (természetesen referencia-igazolás sem kizárt); Építési beruházásnál mindig kell referencia-igazolás. Tartalmi követelmények: Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. [Kbt. 68. (2) bekezdés]. 57. Milyen eljárási cselekmények teljesíthetők az ajánlattételi szakasz során a nyílt eljárásban? Dokumentáció kiváltása ajánlattevők részéről; kiegészítő (értelmező) tájékoztatás kérése; helyszíni bejárás (konzultáció) tartása; hirdetmény módosítása, visszavonása; ajánlatok átvétele. 58. Hogyan kell az ajánlatot benyújtani? Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő [Kbt. 70. (1) bekezdés]. Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. [Kbt. 79. (1) bekezdés]. Az átvételről ha személyesen hozzák be elismervényt szokás adni. 59. Mikor és hogyan kell az ajánlatokat felbontani? Hogyan kell dokumentálni? Mi a teendő ezzel kapcsolatban és mikor? [Kbt. 80. ] Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. [Kbt. 80. (1) bekezdés]. Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen. [Kbt. 80. (2) bekezdés] Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. [Kbt. 80. (3) bekezdés] Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított 5 napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. [Kbt. 80. (4) bekezdés] Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 22

60. Mit jelent az ajánlatok bírálata? Az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a benyújtott ajánlatok az ajánlat(tétel)i felhívás, a dokumentáció és jogszabály által meghatározott feltételeknek mennyiben felelnek meg. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. [Kbt. 81. (1) bekezdés] 61. A bírálat során mire vonatkozóan kell döntési javaslatot megfogalmaznia a bíráló bizottságnak? Hogyan kell dokumentálni? Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. [Kbt. 8. (3) bekezdés]. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. [Kbt. 8. (3) bekezdés]. Érdemes a szakvéleményben részletezni: hány ajánlatot nyújtottak be; mely ajánlattevők kaptak hiánypótlási felhívást, indokoláskérést irreális ajánlati elemre vonatkozóan, ezen kötelezettségüknek eleget tettek-e; mely ajánlatok érvényesek, érvénytelenek (indokolással). Döntési javaslatok a következőkre irányulhatnak (indokolással): ajánlat érvénytelenné nyilvánítása; nyertes ajánlattevő személyére vonatkozó javaslat; javaslat kizárásra. 62. Mit kell tennie az ajánlatkérőnek, ha az ajánlatban kirívóan irreális vállalást észlel? Mi lehet a jogkövetkezmény? [Kbt. 86-87. ] Az ajánlatkérőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, mert csak így érvényesülhet a verseny tisztasága és a szerződésszerű teljesítéséhez fűződő ajánlatkérői (és ezáltal a közpénzek hatékony elkötéséhez fűződő) érdek. Az irreális ajánlati elemekre vonatkozóan a Kbt.-ben két szakasz vonatkozik: kirívóan alacsonynak, illetve magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86. ]; az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87. ]; Írásban, valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett indokolást kell bekérni az adott elemekre vonatkozóan. Ha ajánlatkérő nem találja a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást, köteles az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani. Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 23