A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,3-szorosa a városi (Budapesten kerületi) átlagnak

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás). Számítás: rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban / összes háztartás a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma / célterületi lakások száma Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2007-ben a 2055-2006-2007-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó-nyilvántartás alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján) A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,3-szorosa a városi (Budapesten kerületi) átlagnak A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 65 %-a a városi (Budapesten kerületi) átlagnak Erősen leromlott környezet (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességnél rendelkező városokban Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es népszámlálás adatok Minimum 60 % az 5 szintnél magasabb épületekben található lakások aránya a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban Minimum 50 %-a legalább 40 lakással rendelkező lakóépületekben található lakások aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban 72,62% 98,17% 0,3 %

Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es népszámlálás adatok A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Magas azon lakóépületekben található A rossz lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonyságú energiahatékonysági jellemzőkkel épületekben található rendelkeznek. A területen található lakások aránya lakóépületek rossz minimum a célterület energiahatékonyságúaknak minősülnek lakásállományának jelen pályázat szempontjából, ha 1982. dec. 70 %-a 31-e előtt épültek, illetve 1983. jan. 1. után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein. Az 1982. dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató pályázat LKFT-LA-2 során, mely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat 1980-ban épült épületek aránya 98,17% Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése A kiválasztott akcióterületre a tervhierarchiának megfelelően az összes jóváhagyott munkarész rendelkezésre áll: - Budapest Főváros Településszerkezeti Terve - Budapest Főváros Szabályozási Keretterve - Pesterzsébet Kerületi Városépítési- és Szabályozási Terve - Pesterzsébet Lajtha László utca Török Flóris utca János utca Határ úr által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve Jelenlegi övezeti besorolás Az érvényben lévő, tervezési területre vonatkozó jelenlegi övezeti besorolást a Fővárosi Szabályozási Keretterv kivonata mutatja be. A tervezési terület az FSZKT kivonata alapján jelenlegi övezeti besorolása a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat szerint L7 telepszerű lakóterület. Az L7 keretövezet területe a telepszerűen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál.

A vizsgált tömbben a tömb beépítése, a közintézmények és a lakóépületek megépítése befejeződött, sőt a parkolók, utak, játszóterek és zöldterületek is véglegesen elkészültek. Az akcióterületre vonatkozó részletes szabályozási előírások A területre vonatkozó szabályozási előírásokat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának 1/2003. (II.20.) Ök. sz. rendelete (A Lajtha László utca - János utca Török Flóris utca Határ út által határolt terület kerületi szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról) tartalmazza. Társadalmi helyzet Az akcióterület kijelölésénél mindazokat a szempontokat figyelembe vettük, amelyek alapján megállapítható volt a társadalmi környezet jelentős eróziója. A statisztikai adatok messzemenően igazolták, hogy a kijelölt területen magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya (21,6 %), magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú népességen belül (35,1 %), valamint a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (23,5 %). A lakótelepi jellegből adódóan a kerületi átlaghoz képest viszonylag magas a gyermek korosztályok aránya (0-14-ig 12,5 %) és alacsony a nyugdíjas korosztályok aránya (12,4 %). Önmagában ezek a korösszetételre vonatkozó adatok nem indokolják a szociális leromlási folyamatokat, de összevetve a képzettségi, valamint a foglalkoztatási adatokkal együtt indokolják a szociális rehabilitáció szükségességét. A terület népsűrűsége 293 fő/ha nyilvánvalóan magasabb a kerületi átlagnál a jórészt tízszintes és ötszintes beépítés miatt. Gazdasági helyzet Tipikus lakótelepi tömbről van szó az akcióterület esetében, ezért ebből következően nem túl magas a működő vállalkozások száma, kisebb vendéglátó-ipari, kereskedelmi és szolgáltató helyek és létesítmények találhatók. A térség hatályos szabályozási terve sem irányoz elő nagyobb mértékű vállalkozásfejlesztést. Környezeti helyzet A tömb Kerületi Szabályozási Terve (KSZT) részletesen vizsgálta a környezeti viszonyokat, ennek főbb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze: Területi adottságok Városépítészeti szempontból a terület Pesterzsébet északnyugati térségében megépült paneles lakótelep része. Északról a Határ út határolja, ami kerületi határoló út. Keleten a Török Flóris utca határolja, ahol földszintes, Pesterzsébetre jellemzőbb családi házas övezethez csatlakozik. Délről a János utca határolja, amely egy új intézményterülethez kapcsolódik. Nyugaton a Duna felőli oldalon a területhez hasonló beépítettségű lakótelepi tömbök helyezkednek el. A 10 szintes panelházak között szolgáltató, kereskedelmi és intézmény épületek is megtalálhatók. Az egész tömböt egy nagy telekké vonták össze, majd ebből az épületek úszótelekként (az épület falától 1 m-re a telekhatár) vannak leválasztva és két sétány közterülete került kiszabályozásra. A Pázsitos sétány a közintézményeket, a Hársfa sétány pedig a lakóépületek megközelítését szolgálja.

Építészeti szempontból a vizsgált területen 1401 db lakás épült F+10 szintes pont és F+4 szintes sáv panel házgyári lakóépületben. A lakóépületek között helyezkednek el a földszintes szolgáltató és kereskedelmi épületek, így az ABC áruház, az iparcikk, az autóalkatrész és a bútorüzlet, stb., valamint a földszintes volt bölcsőde, most gondozóház és az óvoda, továbbá az F+2 szintes általános iskola a hozzá nyaktaggal kapcsolódó tornaterem, szintén előregyártott vasbeton panelekből építve. Tulajdonviszonyok vizsgálata A vizsgált L7-es telepszerű lakótömb telkei egyrészt társasház tulajdonban lévő úszótelkekből, másrészt az ezeket körülvevő XX. ker. Önkormányzat tulajdonában lévő közpark, közút és közintézmény telkekből állnak. Zöldfelületi adottságok A tárgyi terület Pesterzsébetnek a Lajtha László utca János utca Török Flóris utca Határ út által határolt lakótelepi térsége. A vizsgált tömbben lakó és intézményi funkciók működnek jelenleg. A terület fásított zöldfelületű. Juhar, kőris, szivarfa, csörgőfa és nyár a fő fafajok. Az intézmények kertjei karbantartottak, fásítottak. A lakóházak közötti zöldfelület is fásított, de a gyep és cserjeszintje elhanyagolt. A parkolók fásítottak. A Török Flóris utca mentén a villamosvágányok és a parkoló között széles, hosszú gyepes zöldfelület húzódik, amelynek lakótelep felőli szélén hiányos juharfasor áll. A János tér a szolgáltató egységek között sűrűn fás, míg a lakótelep felőli oldala gyéren fás. A János utca mentén támfalak és támfalgarázsok sorakoznak. A garázsok előtt a keréknyom alatt betonburkolatú, míg közte gyepes és 2- garázsonként fásított a terület. A Lajtha László utcában széles, fásított zöldsáv húzódik az úttest és a gyalogjárda között. A Határ út mentén 2,5 3 m széles zöldsáv található, amelynek Lajtha László utca felőli része sűrűn fásított, a többin hiányos fasor van a lakótelepi oldalon. A lakótelepbe az északi sarka közelében egy szolgáltatóegység ékelődött, amely nem üzemel. Az egység körül burkolt felületek és kiemelt növénykazetták állnak. Környezeti adottságok vizsgálata Zaj- és rezgésterhelés A beépítésre átépítésre szánt területrész az egész lakótelepi tömb centrumában, a forgalmi utaktól távol helyezkedik el. A Török Flóris utca távolsága a legközelebbi érintkezési ponton 45 m, a Határ út távolsága 90,0 m, a Lajtha László utca távolsága 150 m, a János utca távolsága 250 m. A zajhatást a távolságon túl a közbe ékelődő lakóháztömbök is csökkentik, így a tervezésre kijelölt, átépítésre szánt terület kifejezetten csendes zónának tekinthető. Levegőminőség A térség levegőminősége a Pesterzsébet északi peremén átlagosnak tekinthető, budapesti átlagban közepesen szennyezettnek minősíthető. Szennyezést a háttér iparterületek emissziója jelent. Légtisztító átszellőzést az uralkodó É-ÉNY-i széljárás jelent.

Talajvédelem A területen veszélyes hulladéktermelő üzem, illetve illegális hulladéklerakás nyomai nem lelhetők fel. Közlekedési kapcsolatok vizsgálata A terület Budapest XX. kerületének beállt 70-80 évi lakótelepi beépítésű területe, a tágabb környezetet tekintve a Török Flóris utca, Határ út és a Lajtha L. utca, János utca közé ékelt területsáv, mely lakóövezeti besorolású területekből áll. Jellemző beépítés a 10 szintes, úszótelkes lakóépületek és 1-4 szintes szolgáltató intézményi épületek. Azóta cca.: 25-30 éve a területen jelentős fejlesztések nem történtek, kivéve egy 56 lakásos társasház építését. Jelenlegi közlekedési hálózati vonatkozások Gépjármű közlekedés Jelenleg a tágabb területet tekintve a Határ út és Soroksári út, valamint a Török Flóris utca szabályozási szempontból, mint főút de kiépítettségét tekintve gyűjtő út ad feltárást. A Lajtha u. és a Topánka u. ad gyűjtő út szintű feltárást. Szűkebb területünket határolja tehát A Határ u. 40 m-es szabályozású kiépítettsége 2x1 sáv + közúti vasút II rendű főút. A Török Flóris u. 32 m-es szabályozású kiépítettsége 2 sáv + közúti villamos, egyirányú, gyűjtő út. A János u. 16 m és a Lajtha u. 16 m-es szabályozású kiépítettsége 2x1 sáv, lakóutcák. Közforgalmú közlekedés A terület tágabb kapcsolataként meg kell említenünk főbb közlekedési centrumokhoz kapcsolódik, így a Boráros tér, a Kőbánya-Kispest Határút és az Örs vezér tér, valamint Csepel Szent Imre tér. A városon belül nagyobb kapacitású a Határ úton haladó 3-as villamos viszonylat, mely az Örs vezér tér felé ad kapcsolatot. A közvetlen kapcsolatokat különféle autóbuszjáratok adják, melyek a terület határán, illetve annak közelében haladnak el, így a 23, 148, 66, 48, 59, 166, 19 stb. Ezek a járatok végzik a ráhordást a centrumokon keresztül elérhető egyéb közforgalmú közlekedési elemekre. Kerékpáros közlekedés A fővárosban az utóbbi időben szépen fejlődő kerékpáros hálózatok a területet és a határoló útjait még nem érték el. Jelenleg kijelölt elem a területen nincs. Gyalogos közlekedés A területen fontos gyalogos hálózati elem, a közúthálózati elemek melletti illetve a közforgalmú járművek megállójához vezetőkön kívül nincs.

Meglévő állapot leírása Gépjármű közlekedés - Szabályozás A területen vegyesen jelzőtáblás és jelzőlámpás szabályozás működik. A határoló utak forgalmi terhelésüknek megfelelően alakított alá- és fölérendeltek. A területen belüli lakó utak egyenrangúan szabályozottak, a terület forgalomcsillapított övezet kijelölésére alkalmas. - Geometria, keresztmetszet A főutak geometriai kialakítása nem felel meg a szabályozásban betöltött szerepüknek. A meglévő szabályozási szélességen belül a végleges keresztmetszet kialakítása a későbbi fejlesztések során várható. A területet határoló lakóutcák kialakultak, burkoltak. A lakóutcák fejlesztése, kapacitásnövelése nem indokolt. - Parkolás A lakóterületen (vizsgálat I. tömb) 761 db kiépített parkoló és 29 garázs található. A területen jelenleg elhelyezett lakás és intézmények után azonban az OTÉK szerint 1491 db parkoló elhelyezése volna szükséges, amiből ma hiányzik 730. (Megfigyelhető a zöldterületek rovására elharapózó illegális parkolás.) Ebbe a számításba a beépítendő területen lévő intézmény beszámításra került. Közforgalmú közlekedés A terület tömegközlekedési ellátottsága megfelelő. A közforgalmú közlekedés megállóhelye a terület legtávolabbi pontjától 280 m-re található. A helyzeten kissé ront az, hogy a járatok a Török Flóris utcában egyirányban közlekednek, így az ugyanonnan érkezők és távozók a nagyobb távolságot kell megtegyék. Ugyanakkor ezzel szemben áll az egyéb utcákban (Határ út és Soroksári út) biztosított nagy kapacitás HÉV- és villamos vonalakkal. Kerékpáros közlekedés A területen jelenleg kerékpáros közlekedés elhanyagolható mértékű. Jellemzően a lakótelep belső rekreációs forgalmából áll. Gyalogos közlekedés A területen minden úthálózati egység mellett megtalálható a gyalogos kapcsolatokat biztosító járda. A közforgalmú járművek megállóhelye kényelmesen érhető el. Az útkeresztezéseken megfelelő átvezetések biztosítottak. A területen belül önálló rekreációs funkciójú gyalogos zónák alakultak ki. Meglévő közművek vizsgálata A szabályozási területet a Török Flóris utca Határ út Lajtha László utca János utca és a János tér határolja. A térség közműellátása biztosított. A meglévő épületek vízellátása, szenny- és csapadékvíz elvezetése, valamint gázellátása megoldott. Az alábbiakban ismertetjük a Fővárosi Vízművek, Fővárosi Csatornázási Művek, valamint a Fővárosi Gázművek nyilvántartása alapján üzemelő vezetékeket.

Vízellátás A tervezési terület vízellátása a körvezetékes hálózattal kerül biztosításra a közcsöveken, illetve a bekötővezetékeken keresztül. A tervezési területre a Széchenyi utcából érkezik a nyomásfokozótól a NA 300 mm-es vezeték, mely a Hársfa sétányon folytatódik szintén NA 300 mm-es átmérővel. A lakótelep másik Pázsitos sétányban húzódó vezetéke, mely a János utcát keresztezi, NA 200 mm-es. A szabályozási területen az alábbi víznyomó-vezetékek üzemelnek: Török Flóris utca Határ út Lajtha László utca János utca János tér Hársfa sétány Pázsitos sétány - NA 200 ac - NA 200 ac - NA 80 ac - NA 700 sb - NA 300 ac - NA 200 ma - NA 500 sb - NA 80 ac - NA 600 öv - NA 700 sb - NA 400 a - NA 200 ac A fenti vízvezetékeken részben földfeletti, részben földalatti tűzcsapok biztosítják a terület oltóvízellátását. Csatornázás A terület szenny- és csapadékvíz elvezetését egyesített csatornahálózat biztosítja az alábbiak szerint: Török Flóris utca Határ út Lajtha László utca János utca János tér Hársfa sétány Pázsitos sétány - 80 beton - 40 beton - 30 beton - 80 beton - 30 beton - 30 beton - 30 beton - 30/45 tb - 60/90 tb - 30 beton Gázellátás A térség gázellátását kisnyomású gázelosztó hálózat biztosítja. A közvetlen ellátást biztosító kisnyomású hálózat az igényeknek megfelelően épült ki. Török Flóris utca Határ út Lajtha László utca János utca János tér Hársfa sétány Pázsitos sétány - NA200 acél - NA150 acél - NA150 acél - NA200 acél - NA 200 acél - NA80 acél - NA 100 acél - NA 150 acél Villamosenergia-ellátás A tervezési területen a villamosenergia-ellátás kis- és középfeszültségű hálózatai kiépültek. A középfeszültségű 10 kv-os hálózat földkábeles formában üzemel. A kisfeszültségű hálózat szintén földkábeles kialakítású. Mindkét kábelhálózat a szabványnak megfelelően járda alatt került lefektetésre.

Távközlési ellátás A tervezési területen a hírközlés hálózatai kiépültek, a hálózat üzemeltetését a MATÁV Rt. végzi. A telefonhálózat földkábeles kialakítású, járdában húzódik. Környezeti károk Az akcióterület jelentős részén környezetszennyezés mutatkozik, amelynek megszüntetése a beavatkozások során sürgető feladat. Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Az akcióterület egyike Pesterzsébet iparosított technológiával épült, a társadalmilag és fizikailag is leromlott lakótelepi tömbjének. Az integrált szociális rehabilitáció alapvető célja az ott élő lakosság életesélyeinek javítása, a terület további leromlásának megakadályozása, új gazdasági-kulturális és közösségi funkciók kialakításával, illetve a meglévő funkciók megerősítésével. A fent említett alapvető cél mellett a kijelölt akcióterületen további részcélokat is meg kell valósítani, melyek között az alábbiak említhetők: - Innovatív típusú rehabilitációs programok megvalósításának ösztönzése, - Helyi közösségi szolgáltatások körének bővítése, - A terület fizikai megújítása (lakóépület felújítás, közintézmény felújítás bővítés, közterület felújítás) - Közösség-építés, valamint az akcióterület társadalmi státuszának emelése Fejlesztési programok A fejlesztési programok messzemenően illeszkednek a pályázati kiírásban rögzítettekhez, azaz - Lakófunkció megerősítését szolgáló fejlesztéseket - Városi funkciót megerősítő fejlesztéseket - Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztéseket - Közösségi funkciókat erősítő fejlesztéseket - Gazdasági funkciókat erősítő fejlesztéseket - Szociális jellegű (ESZA típusú) tevékenységeket tartalmaznak, melyeket a következő fejezetben mutatunk be részletesebben. A pályázat keretében megvalósítandó program A pályázat céljának és részcéljainak megfelelően az alábbi fejlesztési programok megvalósítását tervezzük: - 2 db. 65 lakásos társasház külső felújítása Bp. XX. János u. 45-49. hrsz 170269/3 Bp. XX. Lajtha L. u. 3. hrsz 170269/5 - Magyar Máltai Szeretetszolgálat programja keretében megvalósuló közösségi, játszó- és sporttér kialakítása, Bp. XX. Hársfa st.- János u. Ady E. által határolt területen, hrsz 170269/16 - közterület felújítás parkosítás a Pázsitos sétány térségében

- parkolók kialakítása - szociális jellegű programok lebonyolítása A magánszféra fejlesztési programjai A pályázat jellegéből adódóan a magánszféra bevonására elsősorban a lakóházfelújításoknál nyílik lehetőség, ezért az egyes épületekben működő intéző bizottságokkal/közös képviselőkkel szorosan együttműködtünk az anyag kidolgozásánál. A közszféra egyéb fejlesztési programjai A családsegítő központ épületének tetőtér beépítése, emeletráépítése továbbra is szerepel az önkormányzat fejlesztési terveiben, ezért más kapcsolódó pályázati lehetőségeket kell keresni a megvalósítás pénzügyi fedezetének biztosításához. A város-rehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A tervezett fejlesztések várható hatásai Az akcióterületi tervben rögzítettek megvalósítása esetén az elvárt hatások elsősorban két fő területen jelenthetnek pozitívumokat: a környezeti határok tekintetében, valamint az esélyegyenlőségi hatások esetében. Társadalmi-gazdasági hatások A szociális rehabilitáció közvetlen gazdasági hatása csak áttételesen mutatható ki a lakóépületek felújítása, valamint egyéb építési tevékenységek során jelentkező munkahelyteremtő lehetőségekben, illetve a szociális intézkedések hatása a terület népességének felzárkóztatásában. Esélyegyenlőségi hatás A projekt esélyegyenlőségi hatása a jelenleg hátrányos helyzetű lakossági csoportok felemelkedésében és helyzetük stabilizálásában mutatható ki, melyre nézve az antiszegregációs terv tartalmaz megfelelő intézkedéseket. Környezeti hatások A környezeti hatások jelentősége abban foglalható össze, hogy Pesterzsébet esetében az iparosított technológiával épített lakótelepek rehabilitációja igazában még nem kezdődött el, ezért a projekt úttörő jellegűnek tekinthető. A megvalósítás esetén várható kedvező hatások tehát túlmutatnak az akcióterületen, kisugárzásuk kedvezően hathat a kerület egyéb lakótelepeire, megvalósuláshoz segítve a teljes lakótelepi környezet középtávban történő humanizálását.

A 2008-as ROP pályázatokon kívüli akcióterületek: 3. Duna part akcióterület A településfejlesztési akcióterület kijelölése A terület lehatárolása: Határ út a kerülethatár vonalában MÁV vasútvonal Zodony utca kerülethatár XXIII. kerületi Kisduna sodorvonala Áttekintő térkép Légifotó Érvényben lévő övezetek Az FSZKT a területet az alábbi keretövezetekbe sorolja: L7 Telepszerű lakóterületek A keretövezet területe a telepszerűen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál. I Intézményterületek A keretövezet az intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló része, amelyben olyan építési övezet is meghatározható, ahol a lakófunkció is megengedett. IZ Jelentős zöldfelületű intézményterületek A keretövezet a vegyes területek szabadon álló beépítési mód szerint beépíthető jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló része. Ü Üdülőterületek A keretövezet területe elsősorban szabadon álló beépítési módú üdülőépületek elhelyezésére szolgál, melyek lehetnek: a./ üdülőházas, b./ hétvégiházas üdülőterületek

Az FSZKT a területet alábbi célzott terület-felhasználási módú területekbe sorolja: K-SP Különleges területek Városi jelentőségű kiemelt sportterületek A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók. A terület a sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. KL-KT Közlekedési területek Közlekedési célú közterületek A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt terület-felhasználási egységek, melyek a főváros közlekedési ellátását biztosító közterületek, telepek, telephelyek és építmények elhelyezésére szolgálnak. A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. KL-VA Közlekedési területek Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület A terület a HÉV, a metró felszíni pályaterületei, a Fogaskerekű vasút és a Gyermekvasút, a MÁV vasút és vasúti üzemi területei, a pályaudvarok, teherpályaudvarok, vasúti rendezők területeinek, építményeinek, valamint az ezekhez kapcsolódó P + R parkolók elhelyezésére szolgál. Z-KP Zöldterületek Közparkok A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt terület-felhasználási egységek, amelyek a főváros területének zöldterületi terület-felhasználási egységeibe tartoznak. A területbe tartoznak az 1 ha-nál nagyobb, de 10 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények, melynek legkisebb oldalmérete legalább 80 m. A főváros védelmi és korlátozási területei a tervezési területen: 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy rendelettel elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) szerint 4. sz. melléklet: Fővárosi (helyi) jelentőségű gyógyforrások, kutak, védett természeti területek és értékek: XX. ker. Pesterzsébeti jódos-sós gyógyfürdő kútjai (Vizisport u. 2.) 6. sz. melléklet: Feltöltött bányák és összefüggő alápincézett területek: XX. ker. Helsinki út melletti agyagbánya 10. sz. melléklet: Településrendezési célok megvalósításához szükséges területek (elővásárlási jog): A főváros feladatkörébe tartozó infrastruktúra-rendszerek a K keretövezet K-SP célzott terület-felhasználási módú területe. Érvényben lévő szabályozási terv A területre jelenleg a módosított 31/1999.(IX.23.) Ök. sz. rendelettel elfogadott Kerületi Szabályozási Terv hatályos. Jelenlegi terület-felhasználás

Terület-felhasználási egység az OTÉK szerint: Beépítésre szánt területek Lakóterületek: - nagyvárosias - kertvárosias Vegyes területek: - központi vegyes - településközpont vegyes Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató Üdülőterület Különleges terület - nagykiterjedésű sportolási célú terület Beépítésre nem szánt területek Közlekedési terület Zöldterület Terület-felhasználási egység a az OÉSZ szerint: - közepes intenzitású lakóterület - családiházas lakóterület intézményterület, zöldbeágyazott intézmény ipari és raktárterület üdülőterület sportterület közlekedési terület közkert, parlag Úthálózat A tervezési terület ma a Helsinki útról közelíthető meg a HÉV szintbeni keresztezésével, meglévő lakóterület belső útjain keresztül. A Meddőhányó út csomópontja a Helsinki úttal jól kiépített, de a tervezési terület irányába nincs kiépítve. Tömegközlekedés A tervezési terület keleti határán húzódik a MÁV kelebiai vonal, melynek vasúti megállója a Téglaégető utcánál van. A megállónak közvetlen szintbeni gyalogos kapcsolata van a tervezési területtel, a városközpont irányába gyalogos aluljáró vezet a HÉV és a Helsinki út alatt. A megálló fennmaradt épülete elhanyagolt, az aluljáróval szemben álló régi MÁV állomásépület időközben lebontásra került. A HÉV megálló a Gubacsi hídtól északra van. Buszmegállója a Helsinki úton a 66, 66gy, 166, 51 viszonylatoknak van, ahonnan az aluljárón keresztül érhető el a Duna-parti terület, a MÁV terület szintbeni keresztezésével. Parkolás A meglévő lakóterületen a parkolás önálló garázsban történik, ill. az utak mentén a párhuzamos parkolás jellemző, A 96-ban készült rendezési terv részletesen foglalkozott a tervezési terület és Erzsébet központ kerékpár és gyalogos kapcsolatával, ill. ezek önálló úthálózatával. Az RRT-t követte egy tanulmányterv a Gubacsi hídon létesülő kerékpárút kapcsolatainak biztosítása Pesterzsébet és Csepel központja felé címmel. A tanulmányterv nyomán az alternatívák közül elkészült a kiválasztott nyomvonal kiviteli terve. Az említetteken kívül a tervezési területen közlekedést érintő változás nem történt.

Táv- és hírközlés A tervezéssel érintett terület a MATÁV Rt. Budapesti Műszaki Igazgatóság Ferenc Távközlési Centrumához tartozik. A térségben jelentkező távközlési- és hírközlési igényeket a Pesterzsébet EWSD- HOST központ biztosítja. A szabályozási terv által határolt terület a főközpontból indított törzskábelekről ellátott nagyelosztókról biztosított. A lakótelepi épületek föld alatti ellátást kapnak, minimális csőnyílásszámú alépítmény hálózatról. Zöldterület A terület a Duna-parti területét, valamint a Gubacsi híd melletti volt Drasche-féle téglagyár területét foglalja magában. A vizsgálatban részletesen kitértünk a táji adottságokra a zöldfelületek funkcionális vizsgálatára, minősítésére, a zöldfelületi borítottságra, a növényállomány értékelésére. Jelentős zöldfelületi típusok a FSZKT besorolása szerint: Rekreációs zöldfelület: Jódos-sós fürdő (IZ) jelentős zöldfelületű intézmény Duna-parti sétány (Z-KP) közpark Csónakházak, üdülők (Ü) üdülőterület Sportterületek (K-SP) különleges területek o Honvéd SC futballpálya o RO-TE Teniszclub o Városi teniszpályák E területeken korábban agyagbányászat folyt, melyet vegyes kommunális és építésibontási hulladékkal töltöttek fel. Lakótelepi zöldfelület: Gubacsi lakótelep (L7) magában foglalja a Téglagyár téri közkertet, a Német Nemzetiségi iskola kollégiumának kertjét a lakótelepi közhasználatú zöldterületét, valamint a gazdagon fásított fasori sávokat. Intézménykert: Német nemzetiségi iskola kertje (I) intézményi besorolású Parlag terület (keretövezeti besorolása L7): A volt Drasche-féle téglagyár területen az épületeket elbontották, de a rekultiváció földtakarással, fásítással elmaradt. A területet gyomfás és lágyszárú ruderális gyomtársulás takarja. Környezetvédelem Levegőszennyezés Elsősorban a közúti közlekedésből származik, másodsorban a dél-pesti szennyvíztisztító, valamint egyéb ipari légszennyezés háttérhatásából. Az olfaktometriás bűzméréssel a tervezési területen bűzhatást nem észleltek. Az uralkodó széljárás É-NY-i, ami a terület átszellőzését segíti.

Zajterhelés A tervezett lakópark területén 50 db körüli zajterhelés regisztrálható határérték alatti -, míg a Helsinki út mellett 70 db körüli a zaj. Hulladék-elhelyezés A felhagyott téglagyári területen nem volt hulladéklerakás, csak az agyagbánya területén, ahol jelenleg sportterületek találhatók. Itt a feltöltés 12-15 m vastag kommunális hulladék, valamint bontási törmelék vegyesen. A hulladéklerakás befejezése után 20 cm vastag fedőréteget terítettek el. Vízszennyezés A Ráckevei-Soroksári Duna-ág (R/S/D) szabályozott Duna-szakasz, csaknem állóvíz jellegű vízfelülettel. Funkciója alapvető vízgazdálkodási feladatok (belvíz, szennyvíz befogadása), valamint az ún. járulékos (üdülés, horgászat, stb.) vízhasznosítási formák ellátása. A Duna-ág terhelhetőségének felső határán van, mert terheli a Kvassay-zsilipnél betáplált szennyezett víz és a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep szennyvize. A vízminőség kémiai szempontból II-III. osztályú, bakteriológiai szempontból III-IV. osztályú. Vízi sportolásra alkalmas, de fürdésre használni tilos. A Pesterzsébeti jódos-sós gyógyfürdő helyi jelentőségű védett természeti érték -, amelynek vízellátása bővítés esetén is megfelelő. Az OTÉK szerint a szennyvíztisztító építmények legkisebb távolsága (védő területe) lakó-, üdülő- és különleges területektől hagyományos szennyvíztisztító folyadékfáziskezelő létesítményei 50.000 m 3 /d szennyvízmennyiség fölött 500 méter. Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Az akcióterület Pesterzsébet legértékesebb része, a felmérések és közvéleménykutatás szerint rendkívül nagy igények regisztrálhatók a terület felújítása, rehabilitációja iránt. Ugyanakkor az önkormányzat lehetőségei korlátozottak, mivel a legértékesebb rész a Jódos-sós gyógyfürdő fővárosi tulajdonban van. Ezért az akcióterület fejlesztését elsősorban az önkormányzati tulajdonban lévő csónakházak területén kívánjuk megvalósítani. Az épületek egy része helyi védelem alatt áll, ezért az örökségvédelem szempontjait és előírásait figyelembe kell venni. Fejlesztési programok A fejlesztési programok messzemenően illeszkednek az integrált városfejlesztési stratégia céljaihoz, azaz városi funkciót megerősítő fejlesztéseket kívánunk megvalósítani párhuzamosan az előző fejezetben említett örökségvédelmi rehabilitációval.

4. Nagykőrösi út Szentlőrinci út melletti területek akcióterület A településfejlesztési akcióterület kijelölése A terület lehatárolása: M5 autópálya Nagykőrösi út Szentlőrinci út Méta utcai felüljáró Áttekintő térkép A terület a Nagykőrösi út mellett, XIX. és a XX. Kerület határán található beépítetlen térség, melynek egy részén autókereskedés üzemel. A területet nyugatról az M5-ös autópálya határolja. A beépítetlen térségtől délre lévő ingatlanok jelenleg külterületen vannak. Ezen a területek beépítése a közeljövőben várható. Közúthálózat A háromszög alakú tervezési területet két oldalról határolja közút. A nyugati oldalon az M5 autópálya halad el mellette, keleti oldalán van a Nagykőrösi út. A telkek közvetlen megközelítésében természetesen csak a Nagykőrösi útnak van szerepe. Az autópálya forgalmának a zaj- és levegőszennyezése viszont közvetlenül érinti a telkeket. A Nagykőrösi út forgalmi út szerepet tölt be, az autópálya keleti oldalának egyik fontos sugárirányú útja. Az út 2 1 nyomú, ezen a szakaszon külterületi jellegű. Két oldalról árok szegélyezi, egyik oldalon sincs járda. A szabályozási szélesség jellemzően 16-20 m. Az út túloldalán, a területünkkel szemben van a fővárosi autópiac. Meglehetősen zsúfolt, rendezetlen a forgalmi út maga, és a környezet. A Nagykőrösi út a térségben két csomóponttal kapcsolódik az autópályához. Az egyiknél, a területünktől északra, a városból kifelé irány a pálya alatti aluljárón át közelítheti meg a Nagykőrösi utat. A városba befelé irány kicsit eltolva, a Hofherr Albert utcánál teheti meg ugyanezt. A másik csomópont a Méta utcai csomópont.

A Nagykőrösi út szerepe Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint távlatban is másodrendű főút lesz, az FSZKT szerinti szabályozási szélessége 30 méter. A tervelőzmények szerint a Méta utcai csomópont bővítése várható. Parkolás A terület jelenleg beépítetlen, így parkolási igénye sincs. Az itt található parkolók a szembeni, másik telken, másik kerületben lévő autópiacra érkezőket szolgálják ki, valószínűleg olcsóbb alternatívát kínálva a piacon belüli parkolási lehetőségek mellett. Gyalogos, kerékpáros közlekedés A területünkön, egészen rövid szakaszoktól eltekintve, nincs járda. A járdák már ma is hiányoznak, de a terület fejlesztésével párhuzamosan feltétlenül szükség lesz a járdák kiépítésére. Egyelőre kerékpárút sincs a területen belül. Tömegközlekedés A Nagykőrösi úton közlekedik az 54-es autóbusz, Vasútvonal közvetlenül nem érinti a tervezési területet. Zöldfelület A terület északi részén, az M5-ös autópálya és a Nagykőrösi út közötti szakaszon nagyterületű, körülkerített gépjármű található. A parkoló egésze kőzúzalékkal burkolt, rajta növénytelepítés jelenleg nem figyelhető meg. A terület zöldfelülete hiányos. A terület déli részén gyepes, parlagterület található, melyen ruderális jellegű fafajok telepedtek meg. A terület biológiailag aktív felülete révén zöldfelületi szempontból értékes. A területet dél felől az Erzsébet-patak vízelvezető árka szegélyezi, rézsűi gyepesítettek. A Nagykőrösi út ezen szakasza fásítatlan, zöldfelület hiányos. A nyugatról határoló M5-ös autópálya gyepesített töltésen halad ezen a szakaszon. Fásítás mellette nincs. Közműellátás A terület Budapest XX. kerület a Nagykőrösi út és az 5-ös autópálya ékében helyezkedik el. A területet déli irányban a Gyáli patak 6-os mellékágának csatornája határolja. A terület jelenleg beépítetlen, így közműellátás vonatkozásában ellátatlannak tekinthető. A tervezési területtől délre eső, a patak túloldalán elhelyezkedő, jelenleg szintén beépítetlen, közműellátás szempontjából hasonlóan ellátatlan területnek is a beépítését tervezik. Vízellátás Budapest vízellátását, így a XX. kerület, Pesterzsébet ellátását is a Fővárosi Vízművek Rt. biztosítja. Alapbázisai főleg a Duna partjaira telepített kutak, melyek közül a térség ellátása szempontjából a Csepel-szigeti Vízmű telepek fontosak, amelyek a Nagy-Duna, illetve az RSD melletti kútsorokat fogják össze. A Csepelszigeti vízmű kutakból nyert ivóvíz a fővárosi vízellátó rendszerbe több gerincvezetéken keresztül jut. Az egyik ilyen nagy átmérőjű gerincvezeték a tervezési területtől délre, a Szentlőrinci út-méta utca nyomvonalán halad dn 700-as mérettel. Ez az un. Dél-Pesti I. számú főnyomócső, amely a Gilice téri medence töltővezetéke. Erről a gerincvezetékről ágazik le a Nagykőrösi úton haladó nyomócső is, amely a

tervezési terület magasságában dn 300-as mérettel halad és a terület vízellátásának megoldásához figyelembe vehető. Vízelvezetés Budapesten a vízelvezető csatornahálózatok üzemeltetője a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. Az általuk üzemeltetett hálózatot részben egyesített rendszerű, részben elválasztott rendszerű csatornák alkotják. A terület közel sík fekvésűnek tekinthető, amelyen nyílt árkok, csatornák haladnak keresztül. Ezek az árkok oldják meg jelenleg a felszíni vizek és a csapadékvizek elvezetését, így ebben a területet is magába foglaló tágabb térségben a vízelvezetés elválasztott rendszerű csatornahálózattal történik. Szennyvízelvezetés A területet kiépített szennyvízcsatorna hálózat közvetlen nem érinti. A tágabb térségben üzemelő elválasztott rendszerű csatornahálózat a Dél-Pesti szennyvíztisztító telep vízgyűjtőjéhez tartozik. A telep tisztító kapacitása a korábbi években kiterheltté vált, így a telep rekonstrukcióját és tisztító kapacitásának bővítését határozták el. A területtől északra, az autópálya túl oldalán, a Fiume utca magasságában található, amely a Magyar utca-lázár utca-klapka utca nyomvonalán haladó főgyűjtőbe továbbítja a vizeket, amely főgyűjtő azután a Dél-Pesti tisztítótelepig szállítja a vizeket. Csapadékvíz elvezetés A terület térsége a Gyáli patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A területet déli irányban határoló csatorna szállítja az érintett térség és a XIX. kerület déli részéből érkező vizeket is. A XIX. kerület felöl a Nagykőrösi utat keresztezve, ékezik a csapadékvíz a tervezési területre a Nagykőrösi út menti oldalának déli egyharmadánál, ahonnan burkolt fenekű, nagy szállító kapacitású, a Nagykőrösi úttal párhuzamosan, a tervezési területen belül haladó nyílt árok továbbítja a tervezési terület déli határvonala mentén haladó csatornába a vizeket, amely azután továbbszállítja az autópálya alatt kiépített keresztezéssel a Gyáli patak mellékágainak továbbításával a Soroksári Duna ágba. A terület jelenleg beépítetlen, így rajta a csapadékvizek döntő hányadban elszikkadnak. Energiaellátás A tervezési terület jelenleg energiaellátással nem rendelkezik, bár területén egy 20 kv-os villamosenergia hálózati nyomvonal halad keresztül, oszlopokra fektetve. Tágabb térség energiaellátására a villamosenergia és a földgázellátás biztosított. A területen jelenleg villamosenergia fogyasztó nincs, a terület ellátatlan, csak a Nagykőrösi úton üzemel közvilágítás és a Nagykőrösi út tervezési területtől ellentétes oldalán, a beépített telkek számára van kiépített villamosenergia ellátás. Földgázellátás A terület jelenleg gázellátással nem rendelkezik. A terület tágabb térségének gázellátási bázisának a Soroksári gázátadó tekinthető, ahonnan induló nagy-középnyomású hálózat a térség ellátásának gerince

Fejlesztési javaslatok Közúthálózat A terület határai távlatban is a jelenlegi utak maradnak. A Nagykőrösi út esetében az FSZKT szerinti, 30 méteres szabályozási szélességet kell érvényesíteni. A tanulmányoknak és a hozzájuk kapcsolódó fővárosi nyilatkozatoknak az értelmében, a térségben történő fejlesztéseknek előfeltétele a Méta utcai csomópont bővítése. A fejlesztésekkel együtt jár a Nagykőrösi út négynyomúsítása is. Parkolás A területen a tervezett létesítmények parkolását, rakodását telken belül kell biztosítani. A terület maximális kihasználtsága esetén 1-2 szintes mélygarázsban helyezhetőek el a szükséges parkolók. A tényleges beépítés esetén az építési engedély és a használatba vételi engedély feltétele kell, hogy legyen az előírások szerinti telken belüli parkolás, rakodás biztosítása Gyalogos, kerékpáros közlekedés A terület fejlesztésével párhuzamosan szükséges a járda kiépítése. A fővárosi tervek szerint a Nagykőrösi út mellett a törzshálózat részét képező kerékpárút fog kiépülni. A kerékpárút célszerűen a Nagykőrösi útnak a területünk felé eső oldalán haladhat. Tömegközlekedés A tömegközlekedési ellátást távlatban is a Nagykőrösi úton közlekedő 54-es autóbusz fogja biztosítani. Zöldfelületek A területen intézményi, kereskedelmi szolgáltató terület kerül a jövőben kialakításra. A telkeken minimálisan 35% zöldfelület alakítható ki. A terület a határoló forgalmi utak káros hatásaitól védendő, vagyis nagyobb hangelnyelő tulajdonságú felület kialakítása szükséges. Ennek érdekében az M5 autópálya mentén 15 m-es sávban 3 szintű növénytakaró kialakítását, a Nagykőrösi út mentén lehetőség szerint cserje-kiültetést és gyepesítést javaslunk. A Nagykőrösi úton az úttest és a járda között a szélvédelem és árnyékoltság érdekében fasor telepítése javasolt. Környezetalakítás Pesterzsébet KVSZ-szel összhangban jelen szabályozási terv a területen olyan intézményterület kialakítását tartalmazza, ahol lakófunkció kizárt. A terület környezetterhelését távlatban is közlekedés környezeti hatásai fogják meghatározni. A terület használatát legjobban korlátozó környezeti hatás a területet érő közlekedési zajterhelés. A tervezett intézményi területhasználat következtében éjjeli emberi tartózkodásra, munkavégzésre nem kell számítani, ebből következően a hangsúlyt a nappali időszakra előírt határértékek teljesítésére kell fordítani. Az M5 autópálya mentén az autópálya és az épületek között hangelnyelő tulajdonságú a felszín többszintű zöldfelület kialakítását javasoljuk. A terület vízgyűjtője védett vízgyűjtőnek minősül, a jogszabály szerinti "2.3. a Duna 1620-1692 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe, valamint a Élővízbe, közcsatorna-hálózatba csak olyan szennyvizek és összegyűjtött

csapadékvizek vezethetők, amelyek a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásainak megfelel. Érvényben lévő szabályozási terv A területre jelenleg a 7/2006.(II.13.) és a módosított 8/2007.(IV.17.) Ök. sz. rendelettel elfogadott Kerületi Szabályozási Tervek hatályosak. Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Az akcióterület Pesterzsébet egyetlen zöldmezős beruházások elhelyezésére alkalmas területe. Lényegében egy, a kerület testéről leszakadó zárvány, melyet az autópálya megépítése hozott létre. Az önkormányzat támogatja és koordinálja a térségbe települő vállalkozásokat, segíti a beruházásokkal kapcsolatos hatósági ügyintézést. Fejlesztési programok A fejlesztési programok illeszkednek az integrált városfejlesztési stratégiához, várhatóan jelentős számú új munkahelyet jelent a beruházások megvalósítása. A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi hatása elsősorban a szakképzett munkaerő biztosításában mutatható ki, célszerűnek látszik a kerület lakosságából továbbképzéssel, átképzéssel biztosítani a beruházások megvalósítása utáni munkaerő igényt. A fejlesztés gazdasági hatása a kétszintű közigazgatási rendszer miatt csak áttételesen mutatható ki, miután az iparűzési adót a Fővárosi Önkormányzat szedi be, ebből következően a kerület csak a redisztribúciós hatásokat érzékelheti.

5. Határ út Nagykőrösi út menti akcióterület A településfejlesztési akcióterület kijelölése A terület lehatárolása: A terület a Határ út és a Nagykőrösi út melletti hosszú, keskeny L alakú területsáv, mely a kerület szélső sávja és észak-keleti, illetve észak-nyugati oldalról határolja Pesterzsébetet. Áttekintő térkép A Nagykőrösi és a Határ út melletti terület túlnyomó része jelenleg már nem csak lakófunkcióval rendelkezik, hanem a lakófunkció mellett találhatók vegyes, lakó- és kereskedelmi vagy ipari funkciójú telkek, valamint tisztán kereskedelmi vagy iparigazdasági funkciójú telkek is. A lakóterületi beépítés az utak mentén egyre inkább átalakul kereskedelmi, szolgáltató, intézményi funkciójú beépítéssé. A Nagykőrösi és a Határ utakon igen nagy mértékű a személygépkocsi- és teherforgalom, a környezeti terhek (zaj- és légszennyezettség) növekedése miatt lakás funkcióra egyre kevésbé alkalmasak, és egyre nagyobb a kereslet a környezetet nem zavaró, illetve nem szennyező munkahelyi telkek iránt. A Fővárosi Szabályozási Keretterv, majd ennek alapján a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat a területet L4 lakóövezetbe, a közvetlen a Nagykőrösi és Határ út melletti területeket pedig I intézményövezetbe sorolta. Kivétel a Nagykőrösi Magyar Kazinczy Zobor utcák által határolt két tömb területe, melyet a terv M munkahelyi övezetbe sorolt. A terület városrendezési szempontból szükséges rendezése során a fennálló környezetvédelmi problémák megoldására is törekedni kell. A folyamatosan növekvő forgalmi terhelésű Nagykőrösi úttal és Határ úttal határos tömbökben fokozatosan meg kell szüntetni a lakófunkciót és az övezetbe a meglévő kereskedelmi,

vendéglátó és szolgáltató tevékenységek mellett olyan kisipari termelő szolgáltató tevékenységek telepíthetők, melyek hatásai a mögöttes lakóterületet nem zavarják. Övezetek L4-XX Intenzív kertvárosias lakóterületek Az övezet a lakóterületek jellemzően vegyes beépítési mód szerint beépített intenzív kertvárosi sűrűségű területe, melyben a hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés is megengedett. Az övezetben elhelyezhető épületeken kívül, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként járműtároló, háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, műterem, nem zavaró hatású kisipari műhely, illetve kiskereskedelmi létesítmény építményei helyezhetők el. I-XX Intézményterületek Az övezet az intézmények elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló része, amelyben a lakófunkció is megengedett. Az övezet területén közintézmények épületei, igazgatási épületek, irodaépületek, szálláshely-szolgáltató épületek, szolgáltatás épületei, vendéglátás épületei, egyéb közösségi szórakoztató épületek, sportlétesítmények, a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, nem zavaró hatású kisipari műhelyek, kiskereskedelmi célú épületek, illetve lakóépületek helyezhetők el. M-XX Munkahelyi területek Az övezet elsősorban a szabadon álló beépítésű, védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint a kereskedelem építményei, raktár-kereskedelmi létesítmények, ellátó, szolgáltató építmények, a kutatás-fejlesztés építményei, üzemanyagtöltő, autómosó, nem zavaró hatású kisipari műhely építményei helyezhetők el. Közlekedés A Nagykőrösi út kiépítése véglegesnek tekinthető, de ez megfelelően ki is szolgálja a területet. A szervizút lehetővé teszi a forgalmi úttól független, zavartalan ingatlankiszolgálást, a főpálya és a szervizút közötti megfelelő sűrűségű jármű-csere lehetősége pedig a szervizút túlterhelését küszöböli ki. A Nagysándor József utcai felüljáró, illetve a Határ út pedig megkönnyíti a városközpont felé haladó forgalom elvezetését. A Nagykőrösi út hálózati kapcsolatai a jövőben csak javulni fognak. A Könyves Kálmán körút felé kiépül a még hiányzó szakasz (Határ út vasúti felüljáró között), az M5 autópálya továbbépülésével pedig a külső kapcsolatok jelentősége növekszik. A Határ út hálózati szerepe igen jelentősen megnő Budapest közlekedésfejlesztési terve szerint. A jelenleg kisebb jelentőségű forgalmi út egy városi gyűrű része lesz (mind északon, mind délen Duna-hidakkal), így ez a tervezési kerettervben 40 m-es szabályozási szélesség kijelölésével megtörtént a Határ út fejlesztési lehetőségének biztosítása. A kerület feltárását biztosító gyűjtő-utak Határ úti kapcsolódásánál