Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája KÉSZÍTETTE: DEXINVEST MAGYARORSZÁG KFT. 2009. OKTÓBER

TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. HELYZETELEMZÉS... 5 2.1. A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 5 3. TELEPÜLÉS-SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS... 9 3.1 BÜK GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI... 9 3.1.1. KORÁBBI ÉVEK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE... 9 3.1.2. JELENLEGI GAZDASÁGI SZERKEZET, ÁGAZATI JELLEMZŐK...10 3.1.3. MEZŐGAZDASÁG...12 3.1.4. IPAR...13 3.1.5. MUNKAERŐ-PIAC SAJÁTOSSÁGAI...14 3.1.6. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSÉBEN...23 3.1.7. A SZOLGÁLTATÓIPAR JELLEMZŐI BÜK TELEPÜLÉSEN...32 3.1.8. GAZDASÁGSZERVEZŐ- ÉS PÉNZINTÉZETEK...34 3.2. BÜK TÁRSADALMI JELLEMZŐI...34 3.2.1. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA...34 3.2.2. A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA...36 3.3. BÜK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA...40 3.3.1. A TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNELMI ALAKULÁSA...40 3.3.2. TERÜLETMEGOSZLÁS, BEÉPÍTÉSI MÓDOK...42 3.3.3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI...47 3.3.4. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK...49 3.3.5. A TELEPÜLÉS MŰSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA...50 3.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK...57 3.4.1. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK...57 3.4.2. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS...59 3.4.3. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS...61 3.4.4. KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLET...62 3.5. SWOT ANALÍZIS...66 4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE...68 4.1. FELSŐBÜK...68 4.2. KÖZÉPBÜK...70 2

4.3. ALSÓBÜK...71 4.4. BÜKFÜRDŐ...72 4.5. SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK...73 4.5.1. A VÁROSRÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE...75 5. STRATÉGIA...80 5.1. BÜK VÁROS JÖVŐKÉPE 15 ÉVES TÁVLATBAN...80 5.1.1. A JÖVŐKÉP ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN MEGHATÁROZOTT CÉLOK...81 5.2. VÁROSRÉSZI CÉLOK...89 5.3. ILLESZKEDÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVHEZ...91 5.4. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA...91 5.5. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE...94 5.6. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM...102 5.7. FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA...110 5.8. A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A KORÁBBAN ELFOGADOTT FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ...111 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...119 6.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV...119 6.2. NEM INGATLANFEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK...121 7. PARTNERSÉG...122 7.1. A VÁROSREHABILITÁCIÓS TERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK...122 7.2. AZ EGYEZTETÉS MENETE...123 7.3. SZERVEZETI KERETEK...124 7.3.1. A VÁROSFEJLESZTÉS JELENLEGI SZERVEZETI RENDSZERE...124 7.3.2. A VÁROSFEJLESZTÉS TERVEZETT SZERVEZETI RENDSZERE...125 7.4. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI...130 8. MONITORING...132 3

1. BEVEZETÉS Bük a 2007-es év közepéig Vas megye három nagyközségének egyike volt (Jánosháza és Vép mellett), számos tekintetben meghaladva a többi község, sőt egyes városok fejlettségi mutatóit is. Több szempontból is indokolttá vált, hogy a település városi rangra emelkedjen. Hosszú várakozás után 2007 januárjában a nagyközség önkormányzata úgy határozott, hogy benyújtja a várossá nyilvánítási kérelem dokumentációját az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz. A kérelem sikeresnek bizonyult. Bük 2007. július 1-től viselheti a városi címet a köztársasági elnök döntése alapján. A várossá avatási ünnepséget 2007. szeptember 08-án tartották. Bük 2006-ban még nagyközségként készíttette el településfejlesztési koncepcióját. A fejlesztéspolitikában bekövetkezett változások okán szükségessé vált a dokumentum felülvizsgálata és aktualizálása. A feladattal Bük Nagyközség Önkormányzata a HHP Contact Tanácsadó Kft. bízta meg. A végleges dokumentum, mely a Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Koncepciója 1 nevet viseli, 2007 márciusában készült el. E dokumentum szellemében és tartalmában jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia elődjének tekinthető, amely a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv -ben meghatározott módszertan szerint került átdolgozásra, valamint a Településfejlesztési koncepció elkészítése óta rendelkezésre álló új adatokat tartalmazza. 1.1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Bük városnak lehetősége van igénybe venni a Nyugat-dunántúli Operatív Program városfejlesztési forrásait. Régiós szinten a 2009-2010-es időszakban 2,67 milliárd Ft pályázati támogatás érhető el városrehabilitációs célra a nem megyei jogú városok számára, egyenként maximálisan 540 millió Ft-os támogatási kerettel. A pályázó városok kötelesek a megújított, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv -ben foglaltaknak megfelelő tartalmú Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) elkészíteni a fejlesztések megalapozására. A városfejlesztési tervezésbe a közelmúltban bevezetett IVS olyan komplex városfejlesztési rendszerek strukturálását célzó tervtípus, amely alapstratégiaként megteremti a városfejlesztési irányítás/kormányzás további tervdokumentumainak alapját, és létrehozza a középtávú társadalmi, gazdasági és térbeli fejlesztés fenntartható kereteit. 1 HHP Contact Tanácsadó Kft.: Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Koncepciója, 2007 4

A városfejlesztési alapstratégia - mint egy reális, megvalósítható, integráló terv - alapján kidolgozásra kerülhetnek a szektorális intézkedési tervek, illeszthető lesz a térbeli tervezés és szabályozás, kidolgozhatóak az akcióterületi tervek, és azon belül az egyes projektek és megvalósíthatósági tanulmányok. A tervezés lehetőségei kibővülnek, hatékonyabb és ösztönzőbb lesz a közpénzek felhasználása, ezzel sikeresebbé válhatnak a városirányítás által generált fejlődési folyamatok. Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítését Bük Város Önkormányzata kezdeményezte, a feladattal pedig a Dexinvest Kft.-t bízta meg. E dokumentum a város 2007-ben véglegesített területfejlesztési koncepciójára 2 épül és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv -ben foglaltak szellemében került kidolgozásra. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elbírálásánál fokozottan figyelembe veszik a konzisztenciát és a koherenciát az eddig már elkészült tervekkel, valamint a partnerség folyamatát az anyag elkészítése és elfogadása során. Ezekre tekintettel a dokumentum nagyban építkezik a város eddig elfogadott fejlesztési stratégiáira, ezeket csak azokkal a részekkel egészíti ki, amelyeket a hatályos módszertani kézikönyv további elvárásként fogalmaz meg. A készítők remélik, hogy ezzel, valamint a széleskörű partnerséggel minden érintett szereplő számára elfogadható, 7-10 évre szóló stratégia kerül elfogadásra. 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló régió - egyedülálló módon - négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Keleti, illetve déli határán Dél-dunántúli és Közép-dunántúli régiók helyezkednek el. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város (Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) található. 2 HHP Contact Tanácsadó Kft.: Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Koncepciója, 2007 5

Forrás: Nyugat- dunántúli Operatív Program Nyugat-Dunántúl az ország területének 12,2 százalékát fedi le, területe 11 329 km2. Az ország településeinek ötöde, népességének mintegy tizede él a régióban. A Kisalföld kivételével településhálózatát a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemzi. A sűrű településhálózat eredményeként a 100 km2-re jutó településszám a régiók közül itt a legmagasabb (5,8). A településhálózatot Nyugat-Dunántúlon 33 város és 622 község alkotja. A települések háromnegyedén 1000 fő alatti a népességszám. Területi egység Győr- Moson- Sopron Terület km 2 Települések száma Városok száma Lakosságszám (ezer fő) - 499 500-999 1000-4999 5000-9999 10000- fős települések aránya, % 4 208 182 11 440,1 29,7 25,8 41,8 0,5 2,7 Vas 3 337 216 12 226,3 60,2 24,5 12,5 0,5 2,3 Zala 3 784 257 10 296,7 59,9 22,2 16,0 0,8 1,1 Nyugat- Dunántúl Forrás: KSH 11 329 655 33 1.003,1 51,6 24,0 21,7 0,7 2,0 6

Az urbanizációs szint, vagyis a városi térségekben élő lakosság aránya a Budapest és Pest megye nélkül számolt országos átlag közelében van (a régióban ez az arány 55,4%, míg a Budapest és Pest megye nélküli magyar átlag 57,3%). A városlakók aránya Vas megyében a legmagasabb és legalacsonyabb Zalában. Mindhárom megyében jelentős ezen túl a megyeszékhelyek népességkoncentrációja. A régió északi részén viszonylag magasabb népességszámú (2000 fő feletti) települések jöttek létre, középső és déli területein viszont zömmel kistelepülések fekszenek. A szétaprózódott településszerkezet kialakulásában jelentős szerepet játszottak a domborzati és topográfiai adottságok. Vas megyében az 1.000 fő alatti településnagyság jellemző. Bár az egész régióban inkább városhiányról beszélhetünk, és vannak kifejezetten városhiányos kistérségek (például Őrség-Göcsej), ami nehezíti a közfunkciók megfelelő színvonalú szervezését. Vas, Zala megyében és Győr-Moson-Sopron megye déli részén megfigyelhető a városi funkciók részleges hiánya, valamint az aprófalvak elnéptelenedése. Az egymás szomszédságában elhelyezkedő települések közti funkcionális kapcsolatokra irányuló vizsgálatok szerint a régióban Győr központtal alakult ki agglomeráció, a vonzáskörzetébe tartozó 28 településsel együtt. Szombathely, valamint Zalaegerszeg egyegy agglomerálódó térség központja 30, illetve 28 vonzott településsel, előbbiek közé Bük is beletartozik. 7

Vas megye az ország harmadik, a nyugat-dunántúli régiónak pedig legkisebb kiterjedésű megyéje. 216 település található itt, amely az ország helységeinek 6,9 %-át, a régióban lévők pontosan egyharmadát teszi ki. A megyében 12 település rendelkezik városi ranggal, Szombathely megyei jogú város. A megyében kilenc statisztikai kistérség kialakítására került sor. A településhálózat fő jellemzője az 500 fő alatti települések dominanciája. A sajátos településstruktúrát jellemzi, hogy a 216 település közül 130 lakossága nem haladja meg az 500 főt (települések 60 %-a sorolódik ebbe a kategóriába). A városok átlagos népessége (18 800 fő) alacsonyabb az országos átlagnál. Egyik város lakosságszáma sem éri el a százezret. Egyedül Szombathely lélekszáma 80 ezer fő, négy városé (Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kőszeg) 10 és 15 ezer közötti, míg Szentgotthárdé valamivel tízezer alatt marad. Vasvár, Csepreg és Répcelak lakossága az ötezer főt sem éri el. A kistérségek centrumtelepülései városok. Egy városra 18 falu jut, ami hasonló a régiós átlaghoz, ugyanakkor több, mint másfélszerese az országosnak A Csepregi kistérségben (jelzőszáma 4802) 17 település található, ebből kettő város (Bük, Csepreg), és 14 község. Ennél kevesebb számú település Vas megyében csak a kőszegi és a szentgotthárdi kistérségben van (1. táblázat). A kistérség településhálózata sűrű, 100 km 2 - re 8,6 település jut, ami magasabb az egyébként nagy településsűrűségű Vas megyénél (6,6), és több mint kétszerese az országos átlagnak. A kistérség, hasonlóan a megyéhez, erősen aprófalvas szerkezetű. A Csepregi kistérség a harmadik leginkább aprófalvas kistérség (70,6 %), ennél magasabb arányt csupán az Őriszentpéteri (81,8 %) és a Körmendi (80 %) kistérség mutat. A 17 településből 15 lakossága nem éri el az ezer főt, közülük 12 lakossága 500 fő alatti. Lakosságszámot tekintve mindössze Bük (3360 fő) és Csepreg (3551 fő) tartozik a nagyobb települések közé. A Vas megyei kistérségek településszerkezete, 2007 A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Kistérség Település Ebből: város 499 500 999 1 000 4 999 5 000 9 999 10 000 49 999 50 000 Celldömölki 28 1 17 9 1 1 Csepregi 16 2 12 2 2 Körmendi 25 1 20 1 3 1 Kőszegi 15 1 10 2 2 1 Őriszentpéteri 22 1 18 3 1 Sárvári 32 2 14 12 5 1 Szentgotthárdi 15 1 10 4 1 Szombathelyi 40 1 16 13 10 1 Vasvári 23 1 14 8 1 Összesen 216 11 131 54 25 1 4 1 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2007, KSH Megjegyzés: Vépet 2009-ben várossá nyilvánították A nagy településsűrűség és az aprófalvak nagy aránya következtében a kistérségben a települések átlagos népessége csupán 669 fő, ez a megyében az őriszentpéteri és a vasvári kistérség után a legkisebb. 2005-ben a kistérség az őriszentpéteri térség után a megyében a legkevésbé urbanizált kistérség volt, mivel a városlakók aránya csupán 31,4 %. 8

A Vas megyei kistérségek népességi adatai, 2007 Kistérség Népsűrűség (fő/km 2 ) Települések Városok Városlakók aránya (%) az év végén, fő Celldömölki 53,5 906 11 257 44,4 Csepregi 57,9 669 6 814 31,4 Körmendi 65,6 868 12 128 55,9 Kőszegi 98,8 1 218 12 021 65,8 Őriszentpéteri 22,2 308 1 226 Sárvári 61,0 1 147 17 591 47,9 Szentgotthárdi 63,8 993 8 979 60,3 Szombathelyi 175,0 2 828 79 300 77,6 Vasvári 38,3 623 4 466 Vas megye 78,5 1 212 153 782 58,5 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2007, KSH 3. TELEPÜLÉS-SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. BÜK GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI 3.1.1. KORÁBBI ÉVEK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A Vas megyei falvak közül Bük egyértelmű nyertese volt a rendszerváltásnak. 1992-ben Bük nagyközség a Büki Gyógyfürdő Vállalat által kezelt vagyon 50 %-nak tulajdonosa lett (a másik fele Vas megyénél maradt). A létrejött Büki Gyógyfürdő Rt. jóvoltából Bük közvetlenül is részesült a bevételekből és immár meghatározhatta ennek a kivételes értéknek a jövőjét is. A rendszerváltás után Bük gazdaságában is leépült a mezőgazdaság és az ipar, majd más üzemméretben (zömmel kis- és középvállalkozások formájában) szinte azonnal újjáéledtek. A község termőföldjei a privatizáció és a kárpótlás révén magánkézbe kerültek, a Lenin Mtsz. új névvel (Büki Mezőgazdasági Szövetkezet) továbbra is folytatta tevékenységét, azonban a mezőgazdasági termelés bérbeadás útján, családi gazdaságok keretei közt történik. E családi gazdaságok szinte csak gabona- és takarmánynövények termesztésével foglalkoznak, az állattenyésztés erősen visszaesett. A kis üzemméretből fakadóan a termények feldolgozottsági mértéke alacsony, kialakultak turizmus miatt igen jelentős a helyi piacra termelő élelmiszeripari bázisok csírái (pékségek, hentesüzlet stb.). Az ipar termelési és tulajdonosi szerkezete is megváltozott, a jelentősebb ipari üzemek mindegyike megszűnt vagy jelentéktelenné zsugorodott. Ez lett a sorsa a Csepregi Állami Gazdaság hűtőházának és jégkrém üzemének, és Bük 1999-ig komolyabb ipari létesítmény nélkül maradt. Ekkor ezen az elhagyott ipartelepen építette fel állateledel-gyárát a Nestlé Hungária Kft. és alig egy hónappal később a vele a csomagolásban és a szállításban 9

kooperáló osztrák érdekeltségű VOG Kft. Megtelepedésüket az önkormányzat aktívan szorgalmazta, mivel munkaerőigényükkel és tetemes iparűzési adóikkal csökkentették Bük egyoldalúan a turizmusra épülő, s így annak konjunkturális hatásaira felettébb érzékeny gazdasági szerkezetét. A Büki Palackozó Gazdasági Társulást 1990-ben adták el az osztrák érdekeltségű JUVINA-nak, aki a sikeres termékstruktúra-váltással (az üdítőitalok helyett a BOMBA energiaital forgalomba hozatala) felfuttatta ugyan a céget, de 2004-ben a vevőpiac közelébe, Budapestre helyezte a termelést, így a büki üzem ma üresen áll az alsóbükön. Ami a kisipart illeti, megszűnt ugyan a Vegyesipari Ktsz., de a lakosság viszonylag magas életszínvonala által támasztott kereslet révén a kisiparosok száma nőtt, 1993-ban elérte az 50-80 főt, míg 2005-ben már 105 iparban érdekelt egyéni vállalkozót írt össze a statisztika. Tényleges számuk ennél némileg nagyobb lehet, mert akadnak olyanok, akik főállásuk mellett folytatnak ilyen jellegű magántevékenységet. A primer és szekunder szektor átmeneti visszaesésével, átstrukturálódásával szemben a tercier szektorban töretlen volt a fejlődés, ami egyúttal az egész települést is megóvta a gazdasági recessziótól. Az egyéb ágazatok szinte csak a gyógyturizmust és a hozzá kapcsolódó háttérszolgáltatásokat jelentik. A gyógyfürdő látogatottsága a rendszerváltás utáni néhány évben némileg visszaesett, de aztán állandósult a kb. 900 ezer fő/év. A kissé elavult komplexumot 2001-2003 között - a Széchenyi-terv segítségével - közel 2,5 milliárd forintnyi összegből bővítették, modernizálták, új arculatot adtak neki. Ez a beruházás a legnagyobb volumenű volt a fürdő történetében. A gazdasági élet szereplői minőségi és mennyiségi értelemben is diverzifikálódtak az 1990- es évtizedben, napjainkban pedig egy újrainduló tőkekoncentráció indult meg szinte minden gazdasági ágazatban, amelyek méreteik folytán folyamatosan igénylik és vonzzák a büki és a környékbeli aktív keresőket. Napjainkban Bük gazdasága nem csak a város, hanem egy tágabb térség munkaerő-piaci stabilitásának elsődleges letéteményese, egészséges állapota és fejlődési iránya döntően meghatározza a Répce menti helységek társadalmi egyensúlyát. 3.1.2. JELENLEGI GAZDASÁGI SZERKEZET, ÁGAZATI JELLEMZŐK Egy település gazdasági térszervező erejének, és rajta keresztül megvalósuló munkaerő vonzó hatásának nagyszerű indikátora az adott helységben működő vállalkozások mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása. A gazdasági egységek számának és mértének megadásával meghatározható egy nagyobb társadalmi-gazdasági egységben (megyében, régióban stb.) betöltött tényleges súlya, míg az általuk igényelt munkaerő ismeretében egy kisebb térségben elfoglalt relatív expozíciója. Bük gazdaságának a Csepregi kistérségen belüli súlyát leginkább az reprezentálja, hogy Csepreggel közösen a kistérség regisztrált vállalkozások 70 %-át összpontosítják úgy, hogy közben Bük és Csepreg között is másfélszeres a különbség. 10

Regisztrált vállalkozások számszerű jellemzői Bükön és az egyes Vas megyei területi szinteken, 2007 Vállalkozási típusok (db, illetve átlag) Bük 2000 főnél népesebb községei Vas megye községe i városai Összes en Regisztrált vállalkozások száma 750 2980 8 858 20 316 29 174 Ebből: Társas 166 506 2 335 6 988 9 323 Egyéni 584 1 473 6 523 13 328 19851 1 000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás 223 108 79 140 111 Forrás: Vas Megyei Statisztikai Évkönyv, 2007 A Bükön 2007-ben regisztrált 750 vállalkozás a megyei jogi személyiségek 2,75 %-át adta, ami önmagában nem tűnik jelentősnek, azonban a település lakónépességéhez viszonyítva számottevő. Bük az 1000 lakosra jutó vállalkozások tekintetében több mint kétszeresen haladja meg a megyei mutatókat. Az üzemméret tekintetében már némileg elmarad a megyei átlagtól, és számottevően a városi szinttől, hiszen amíg az előbbi településcsoportban az összes vállalkozás kb. egyharmada társas formában működik, addig a városokban kétötöde, Bükön pedig csak egynegyede. Ez azt jelenti, hogy olyan specifikus tevékenységet (pl. szobakiadás) folytatnak, amely többnyire nem igényel társas vállalkozási formát. Bük jelenlegi gazdasági szerkezete nagymértékben eltolódik a tercier szektor felé, mutatva ezzel is a turizmus, mint fő gazdasági ág domináns szerepét. 11

Bük regisztrált vállalkozásainak megoszlása a Vas megyei településeivel összehasonlításban, 2007 egyéb tevékenység 100% 90% 80% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás egészségügyi, szociális ellátás oktatás 70% 60% ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás pénzügyi közvetítés 50% 40% 30% szállítás, raktározás, posta, és távközlés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kereskedelem, javítás 20% építőipar 10% 0% Bük községek városok feldolgozó-ipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Forrás: KSH 2007-es Statisztikai Évkönyv Vas megyei kötete Bük turizmus vezérelte gazdasági életét jól illusztrálja, hogy a vállalkozásainak közel fele közvetlenül a turizmusban (43%), egynegyede pedig bizonyosan annak valamelyik háttérágazatában (ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 24%) működik. Más szempontból Bük vállalkozásainak tevékenysége tekinthető egysíkúnak is, mivel a nem tercier ágazatokban érdekelt gazdasági szervezetek, jogi személyek együttes aránya alig haladja meg a 10 %-ot, gyaníthatóan amiatt, mert a turizmussal szemben Bükön sem az agrárium sem pedig az ipar nem jelent komoly alternatívát ár-érték arány tekintetében. 3.1.3. MEZŐGAZDASÁG A gazdaságon belül a mezőgazdaság aránya alulprezentált. Az egyéni vállalkozók és őstermelők száma a rendszerváltás óta fokozatosan növekszik és a földhasználati és állattartási tendenciák az egyéni gazdálkodói kör egyértelmű megerősödését mutatják. Bükön 194 őstermelő, 5 családi gazdaság, 6 mezőgazdasági vállalkozó és egy szövetkezet tevékenykedik, melyből 40 regisztrált termelő. A kárpótlási és a szövetkezeti törvény eredményeként a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület közel 100 %-a magántulajdonban került. Az országos adatok szerint az egy hektár alatti tulajdon az összes 12

földterület 11 %-át, a 10 ha alatti terület pedig 52 %-át adja, mely Bükön is jellemző. Bükön az egyéni gazdálkodók által művelt szántó terület átlagos nagysága 30,6 ha. A művelési ágak esetében a szántó aránya meghatározó. A jó minőségű termőföld (36 AK/ha) a kedvező, kiegyensúlyozott éghajlati viszonyok biztosítják a szántóföldi növénytermesztés prioritását. A gabonafélék a vetésforgóban nehezen helyettesíthetők, ezért nagyságrendjük viszonylag állandó (60-70%). A megtermelt termény értékesítését segítik a térségben működő gabonaforgalmazásával, malmi tevékenységgel, illetve állateledel gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cégek. Az ipari növények cukorrépa, napraforgó, káposztarepce termesztése elsősorban a gazdasági társaságokra jellemző, de egyre több magángazdálkodó kezd foglalkozni vele az elérhető magasabb jövedelem reményében. Az ökológiai viszonyok kedvező feltételeket biztosítanak a szőlő- és gyümölcstermesztés számára. Az itt termelt gyümölcsök, elsősorban almafélék különleges íz és zamatanyagokkal rendelkeznek, melyek keresettek a világpiacon. A gyümölcstermesztésnek hagyományai vannak a térségben. Megkezdődött a hagyományos almafajták piaci igényekhez jobban igazodó intenzív fajtákra való cseréje. Az állattartást tekintve az elmúlt évtizedben a szarvasmarha állomány harmadára csökkent, annak ellenére, hogy hagyománya van a szarvasmarha tenyésztésnek, a tenyésztési körülmények jók, a takarmánytermelés feltételei adottak és gazdaságosan végezhetők. A Répce mellett elterülő rétek és legelők olcsó, jó minőségű takarmányt biztosítanak. Bükön a csirke és pulykahízlalásnak is tradíciója van. A baromfitartáshoz megfelelő épületállomány áll rendelkezésre, mely napjainkban kihasználatlan. A feldolgozó (Sárvár) közelsége is azt indokolja, hogy ezekben az épületekben újra lehet indítani a termelést. A lótenyésztés jelenleg periférikus ágazat a térségben, pedig az idegenforgalom miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a lovagoltatásra és bértartásra. A méhészet a részmunkaidős gazdálkodás egyik fő bázisa lehet. Nő a kereslet a jó minőségű mézre, főleg az akácmézre, melynek termelési feltételei a nagy akácerdő területek miatt adottak. Térségünkben az erdő gazdasági szerepe jelentős, önálló tevékenységként és a gazdálkodást kiegészítő jövedelemszerző lehetőségként vehető számításba. 2001-ben jött létre Bükön 28 fő részvételével a Répce Beszerző és Értékesítő Szövetkezet. A magántulajdonon alapuló szövetkezet a szövetkezeti önkormányzat alapján működik. A Répce BÉSZ működése megfelel a nemzetközi szövetkezeti értékeknek. A szövetkezés alapvető célja, hogy elégítse ki a tagok szükségleteit, gazdasági és szociális érdekeit is és segítse elő gazdasági tevékenységük folytatását, termelési, beszerzési, értékesítési, feldolgozási és egyéb szolgáltatásokat. 3.1.4. IPAR Bük ipara hazánk egészéhez hasonlóan a rendszerváltás után összeomlott. Valamennyi ipari nagyfoglalkoztató (pl.: Csepregi Állami Gazdaság, ROLL Jégkrémüzem stb.) megszűnt, így 1999-ig egyetlen szekunder szektorban érdekelt nagyvállalat sem maradt Bükön, így a helyi ipar a legfeljebb családi keretű üzemméretet jelentette. Ekkor mindjárt kettő, egymással szoros kooperációban álló multinacionális vállalat, a NESTLÉ és a VOG alakított ki Bükön telephelyet a vasútállomás mellett, az ipari vágányra csatlakozva. Jelenleg ez a két legnagyobb ipari foglalkoztató a városban, és együttes munkáslétszámuk 400 fölötti, tehát 13

több dolgozót foglalkoztatnak, mint amennyi iparban érdekelt aktív kereső van Bükön, tehát erős munkaerő-vonzásuk van, és mint a büki ipar zászlóshajóit célszerű egy kicsit részletesebben bemutatni. NESTLÉ Hungária Kft. Frieskies Száraz Állateledel-gyára A Frieskies márkanév annak a svájci NESTLÉ-csoportnak a tulajdonában van, amelyik a világ második legnagyobb élelmiszeripari cége, és óriási termékprofillal (a csokoládétól az ásványvízen át a kutyaeledelig) rendelkezik, amelyek köré egy-egy külön gyárláncolatot szervezett. A Frieskies több európai országban is jelen van, és hazánkban 4 kutyaeledel gyára található, az egyik közülük Bükön. A több, mint 300 főt foglalkozató büki üzem évente 30 ezer tonna gabonát és nyershúst vásárol, illetve dolgoz fel, és 55 ezer tonna terméket állít elő, azaz óriási agrárbázist mozgat meg. A jelentős tömegű be- és kiszállított anyagot nem csak közúton mozgatják, hanem a gyárhoz közvetlenül beérkező iparvágányon keresztül a vasúton is. VOG Export-Import Kft. A linzi székhelyű vállalat az előbbinél jóval szerényebb múltú, hiszen csak 1991-ben alapították, azonban fejlődése látványos volt. az első év forgalma még csak 90 millió forintnak megfelelő schilling volt, jelenleg azonban átlépte a 10 milliárd forintot. A dinamikus növekedése annak is köszönhető, hogy saját csomagoló- és reexportáló tevékenysége mellett a NESTLÉ állandó partnereként is végez hasonló tevékenységet. Foglalkoztatotti létszáma Bükön is dinamikusan növekszik, és stabilan 70 felett van. A városban a 13 ezer m²-es csarnokukban egyidejűleg 15 ezer EU-szabványos raklap fogadását, rendszerezését, és az erre a kapacitásra épülő food és non-food termékek raktározását és a szárazgyümölcs csomagolását lehet egyidejűleg megoldani. A harmadik legnagyobb ipari foglalkoztató 33 fős Büki Cipó Kft., tehát összességben Büknek a szekunder szektorban az élelmiszeriparnak van a legnagyobb bázisa, és ez kedvezőnek tekinthető, mert egyszerre segíti a vidék mezőgazdasági tradícióinak megőrzését, illetve oldja a térségnek a turizmus ingadozó trendjeivel szembeni egyoldalú függését. 2005-ben a településen összesen 65 ipari vállalkozást írtak össze, azonban ezek zömmel egyéni jogi személyek, és az építőiparban (festők, villanyszerelők stb.) találják meg számításukat. A település kisipari ellátottsága tehát jónak mondható, hiányszakmák nincsenek. 3.1.5. MUNKAERŐ-PIAC SAJÁTOSSÁGAI A lakóhely népességmegtartó ereje, illetve munkaerővonzása nagymértékben függ attól, hogy ott milyen és mennyi munkaalkalom kínálkozik. A minőségi mutatók részben megragadhatók a foglalkozási szerkezet bemutatásával. 14

Foglalkoztatók Bük városában A vállalkozások mennyiségi és minőségi együttes mutatóit a legnagyobb foglalkoztatók rangsora illusztrálja legszemléletesebben, amely egyúttal a település munkaerővonzásának intenzitását és irányait is feltárja. 2005-ben Bük 10 legnagyobb foglalkoztatója együttesen 1214 aktív keresőt alkalmazott, azaz önmagában ez a 10 vállalat elméletileg képes lenne lekötni Bük aktív keresőinek 90 %- át. A listát ugyan egy az élelmiszeriparban érdekelt multinacionális vállalat vezeti, de az utána következők kivétel nélkül a szolgáltató szektorban tevékenykednek, 8-an pedig kifejezetten a turisztikai szférában, köztük másodikként maga a gyógyfürdő. A mezőgazdasági és ipari vállalkozások a foglalkoztatottság szerinti rangsorban csak a középmezőnyben jelennek meg. Az első tízben két családi vállalkozás (Préri Kft., Hotel Caramell) is megvetette a lábát, jelezve azt, hogy a társadalomnak kezd formálódni egy módosabba későbbiekben akár népesebb, a közügyek intézésébe konstruktív módon bekapcsolódni képespolgári rétege. Bük nagyobb foglalkoztató gazdasági szervezetei, 2007 Vállalkozás Tevékenységi kör Foglalkoztatottak száma Ebből bejáró Nestlé Hungária Kft Kutyaeledel gyártás 323 266 Büki Gyógyfürdő Zrt Gyógyfürdő, gyógyszolgáltatások 206 115 Danubius Thermal Szállodai szolgáltatás 152 93 Sport Hotel RDS Birdland Hotel Szállodai szolgáltatás 142 111 Hunguest Hotels Répce Szállodai szolgáltatás 94 71 Gold Hunguest Hotels Répce Szállodai szolgáltatás 76 68 VOG Export-Import Kft Kereskedelem, Export-Import 74 56 Préri Vendéglátó és Éttermi és cukrászdai 56 39 Kereskedelmi Kft vendéglátás Termál Üdülőszövetkezet Szállodai szolgáltatás 48 36 Hotel Caramell Vendéglátás, szállásadás 43 39 Bük és Térsége Vízmű Kft Víztermelés- kezelés és elosztás, szennyvízelvezetés és kezelés 34 11 Büki Cipó Kft Kenyér és friss tésztaféle 33 19 gyártása Birdland Golf Kft Sportlétesítmény működtetés 20 13 Vadásztanya KKT Éttermi és cukrászdai 18 6 vendéglátás Ötödik Forrás Coop Kft Élelmiszer kereskedelem 15 7 Büki Panel Kft Építőipar 14 5 Parkom Bt Kommunális szolgáltatás 18 2 Forrás: Nagyközségi önkormányzat és vállalkozásai, szervezetei által közölt adatok A legnagyobb, lényegében egyetlen agrárfoglalkoztató a mindössze 28 főnek munkát adó Répce Beszerző és Értékesítő Szövetkezet. Az építőipar is még őrzi a régi maszek 15

tradíciókat, hiszen az is családi vállalkozás keretein belül működik. Rajtuk kívül mindössze néhány közszolgáltatást végző üzem képes 10 főnél több embernek munkát adni. A foglalkozási rangsorból az is kiderül, hogy szinte valamennyi nagyfoglalkoztató többségében bejáró munkaerőt alkalmaz. A kibocsátó területek meghatározásánál általános tendenciának tűnik, hogy minél nagyobb egy büki vállalat, annál nagyobb a városokból felvett munkaereje. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a nagyobb üzemméret tagoltabb irányítást igényel, amihez magasabb iskolai végzettségűek szükségesek, akik nagyobb eséllyel városból érkeznek, Bük esetében Szombathelyről, Kőszegről, Sárvárról. A kisebb vállalkozásoknál egyre több a büki és a környékbeli aprófalvakból származó, közepesen képzett munkaerő. Egy település gazdasági értelemben akkor tekinthető központi helynek, ha akkora munkaerőpiaccal rendelkezik, amely saját aktív keresőin kívül máshonnan érkező munkaerőt, ingázót is le tud kötni. Bük aktív keresőinek munkahelyük elhelyezkedése szerinti megoszlása és vonzási indexe összevetve a Vas megyei jellemzőkkel, 2001 Közigazgatási egység Aktív keresők munkahelyük elhelyezkedése szerint (fő) Aktív keresők összesen Eljáró Bejár ó Helyben dolgozó Vonzás i index Bük 1336 371 1177 2142 1,6 Csepreg 1428 675 238 991 0,69 Csepregi kistérség 4613 2334 1819 4098 0,89 Vas megye városai 68679 11218 27191 84652 1,21 Vas megye 46617 31365 9883 25135 0,54 községei Szombathely 37946 4243 13178 46851 1,23 Forrás: a KSH 2001-es népszámlálási kötete Bük helyben dolgozóinak csoportja közel egynegyedével növekedett a két cenzus között úgy, hogy a lakónépesség gazdasági aktivitása csökkent, így a hiányzó munkaerőt a bejárók mintegy másfélszeres növekedése ellensúlyozta. A helyben dolgozók és a helyi aktív keresők hányadosából képzett mértékegység nélküli szám, a vonzási index fejezi ki legjobban egy település munkaerővonzását. Ha egynél nagyobb értéket ad, akkor az adott helységnek munkaerővonzása van. A Csepregi kistérség egészének és Csepregnek is egy alatti a vonzási indexe, ami azt jelenti, hogy mind a térség, mind a központja napi rendszerességgel kénytelen kibocsátani munkavállalóinak zömét, hogy azok egyáltalán dolgozni tudjanak. Bük 1,6-os vonzási indexe kiemelkedő nem csak a kistérségben, hanem Vas megye egészében is. Fajlagosan két és félszer annyi munkaerőt képes foglalkoztatni, mint Csepreg, illetve 30 %-kal többet, mint a Dunántúl harmadik legnagyobb ipari parkjával rendelkező megyeszékhely, Szombathely. A helyi munkaerő képzettségét tekintve Bükön, Csepregen és a kistérség egészében a helyben foglalkoztatott diplomások aránya magasabb, mint a 25 évesnél lakónépességben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a Csepregi kistérség a kvalifikált munkaerejének többsége más településről érkezik. 16

Bük helyben foglalkoztatottjainak iskolai végzettség szerinti bontása és összevetése a Vas megyei adatokkal, 2001 Helyben foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint (%) Közigazgatási egység Érettséginél Érettségi Főiskola, egyetem alacsonyabb Bük 53,8 34,8 11,4 Csepreg 56,3 27,6 16,1 Csepregi kistérség 55,6 31,8 12,6 Vas megye városai 52,4 32,9 14,7 Vas megye községei 62 26,5 11,5 Szombathely 47,5 35 17,5 Forrás: a KSH 2001-es népszámlálási kötete Bük fajlagosan Vas megye legnagyobb munkaerővonzó képességű települése, és mint ilyen kiemelt szerepe van a térség gazdasági fejlődésében, lakosságának egzisztenciális alapjainak megteremtésében, azaz társadalmi egyensúlyának fenntartásában. A foglalkozási szerkezet alakulása Bük lakosai a középkorban és még a XX. század első felében is elsősorban a mezőgazdaságból éltek. A primer ágazatban dolgozott a helybeliek zöme, és jövedelmük csaknem teljes egészében onnan származott. Ezt a helyzetet átmenetileg a cukorgyár megépítése, és termelésének felfutása változtatta meg. Részben a helybeliek foglalkozási átrétegződésével, részben pedig az idetelepülő ipari népesség következtében 1910-re a lakónépesség közel felét már nem az agrárium, hanem 28 %-ban az ipar, 20 %-ban pedig az egyéb ágazatok foglalkoztatták, amely az adott korban egy kifejezetten urbánus foglalkozási struktúrát jelentett. A cukorgyár 1917-es leégését követően a mobilabb és kvalifikáltabb fiatal munkaerő elhagyta Büköt, így a helyben maradottak foglalkoztatását, egzisztenciáját így szinte teljes egészében ismét a mezőgazdaság biztosította. Ebben a tekintetben Bük visszasüllyedt a környékbeli falvak színvonalára. A második világháború utáni években alakult át ismét jelentősen, és úgy tűnik, hogy visszafordíthatatlan módon Bük foglalkozási szerkezete. 17

Bük foglalkoztatottsági szerkezetének alakulása, 1960-1990 100% 90% 80% 70% 548 398 725 829 60% 50% 40% 30% 20% 203 569 432 327 266 Egyéb Ipar Mezőgazdaság 10% 303 284 230 0% 1960 1970 1980 1990 Forrás: a KSH 1960-as, 1970-es, 1980-as és 1990-es népszámlálási kötetei 1960-ban Bük egy stagnáló, lassú sorvadásra ítélt falu képét tárja elénk. A község életkörülményeit döntően a külső tényezők irányították, így annak ciklikusságaival szoros korrelációt mutat. Fontos momentum, hogy a lakosság különösen a II. világháború után elvesztette kötődését a földhöz, amely, évszázadok óta szinte egyetlen megélhetési forrását jelentette, hagyományos agrártársadalma felbomlott. Így a népesség foglalkozási struktúraváltása nagyon drasztikus volt, nem generációk közti, hanem generáción belüli. A hanyatló helyi ipar és tercier szektor nem tudta ezt a munkaerőt felszívni, ezért Bük népességmegtartó ereje lecsökkent, szinte állandósult az elvándorlás és egyre nagyobb mértéket öltött az ingázás, elsősorban Szombathely és Sopron, részben pedig Csepreg és Sárvár irányába. A büki fürdő 1962-es megnyitása óriási hatással volt nem csak Bük, hanem a környező települések gazdasági szférájára, rajta keresztül pedig a lakónépesség foglalkozási szerkezetének mennyiségi és minőségi paramétereire is. A foglakozási szerkezet átrétegződése 1960 és 1970 között a magyar trendekkel összhangban alakult: a mezőgazdasági dolgozók egy részét az ipari szektor szívta fel. 1970 után is leképezte a makroszintű változásokat, de nem szinkronban, hanem megelőzte azokat. Az iparban dolgozók aránya ugyanis sokkal gyorsabban csökkent, s ezzel párhuzamosan nőtt az egyéb ágazatokban dolgozók száma és részesedése a nemzetgazdaság által foglalkoztatottakból. 1980-ra kerültek a tercier szektorban dolgozó aktív keresők abszolút többségbe, akkor, amikor hazánkban a dolgozók mindössze 39,3 %-nak adott ez a gazdasági ág munkát, és a szomszédos Csepregen is mindössze 37,7 % volt az arányuk. Bükön a rendszerváltásra 18

olyan nagyfokúvá vált a foglalkozási struktúra tercierizációja, hogy azt az országos átlag is csak az ezredfordulóra érte el. Bük és Csepreg aktív keresőinek ágazatonkénti megoszlása, és összehasonlítása a Vas megyei jellemzőkkel, 1990, 2001 Közigazgatási egység Aktív keresők foglalkozási áganként (%) Mezőgazdasá g Ipar Egyéb 1990 2001 1990 2001 1990 2001 Bük 17,4 3,4 20,1 29,1 62,5 67,5 Csepreg 32,2 6,6 30,1 37,2 37,7 56,2 Csepregi kistérség 30,4 7,5 22,3 37,2 47,4 55,3 Vas megye városai 8,2 2,6 39,9 43 51,9 54,4 Vas megye községei 32 10 31,5 48,7 36,5 41,3 Forrás: a KSH 1990-es és 2001-es népszámlálási kötetei A turizmus generálta tercier szektor Bükön 1990-ben már az aktív keresők közel kétharmadát foglalkoztatta, jelentősen meghaladva a megye községeinek és városainak átlagát. A munkaképes korúak egyéb ágazatokba történő áramlása az ezredfordulóig sem hagyott alább, intenzitása továbbra is minden más települési szintnél gyorsabb volt, és 2001- ben már a büki munkát vállalók kétharmada a szolgáltatási szférában dolgozott, arányában másfélszer annyian, mint a Vas megyei városokban. Az iparban dolgozók aránya a szocialista üzemek összezsugorodása miatt az 1980-as években visszaesett a századforduló szintjére, de az 1990-es évtizedben az ipari kínálat és üzemek újrastrukturálódásával, valamint a multinacionális vállalatok (VOG, Nestlé) megtelepedésével ismét növekedésnek indult, és a büki dolgozók közel egyharmada a szekunder szektorban helyezkedett el. A mezőgazdaságban dolgozók rétege drámai mértékben zsugorodott össze Bükön és valamennyi szinten egyaránt, köszönhetően az ágazat válságának, alacsony jövedelmezőségének, Bükön pedig más alternatív lehetőségek meglétének. Bük foglalkozási szerkezete tehát a fürdő megnyitása óta dinamikusan, a rendszerváltástól kezdve pedig robbanásszerűen alakult át, tercierizálódott. A folyamat azonban nem állt meg a település közigazgatási határainál, hanem hasonló bár némileg kisebb volumenű hatást indított el a kistérség aprófalvaiban is. Ebből egyrészt Bük gazdaságának térségi kisugárzása állapítható meg, másrészt pedig az a jótékony hatása, hogy az elvándorlással sújtott Répce menti települések aktív keresőit a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokba vonta be, így nem csak a saját, hanem azok gazdasági mozgásterét és ezen keresztül népességmegtartó erejét növelte. Gazdasági aktivitás A lakosság gazdasági aktivitása az ország egészéhez hasonlóan viszonylag alacsony, és időbeli alakulását tekintve folyamatosan romlik, de - helyi sajátosságok révén mégsem annyira kedvezőtlen. 19

Bük lakónépességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 1990, 2001 Gazdasági aktivitás (fő és %) 1990 2001 Aktív kereső 1 325 (45,6) 1 336 (43,3) Inaktív kereső 630 (21,7) 876 (28,4) Eltartott 906 (31,2) 768 (24,9) Munkanélküli 43 (1,5) 104 (3,4) ÖSSZESEN /LAKÓNÉPESSÉG/ 2 904 (100,0) 3 084 (100,0) Forrás: a KSH 1990-es és 2001-es népszámlálási kötetei Az időbeli aspektus után a térbeli összehasonlításban is kidomborodik Bük ezen sajátossága. Bük gazdasági aktivitásának jellemzői Vas megyei összehasonlításban, 2001 100% 80% 60% 40% Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső Aktív kereső 20% 0% Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei Forrás: KSH 2001-es népszámlálási kötete alapján Munkanélküliség A munkanélküliség 2001-ben némileg magasabb volt (3,2%) valamennyi Vas megyei települési szint átlagánál, azonban a magasabb fokú foglalkoztatás ezt a hátrányt ellensúlyozta. 2005-re Bükön csökkent a munkanélküliségi ráta, 3,2 %-ra (KSH 2005). Ezzel szemben Csepregen nőtt, 3,0 %-ra. Ezzel az értékkel Bük éppen a megyei átlagot érte el. A munkanélküliség számszerű jellemzői mellett legalább annyira fontosak annak minőségi jellemzői is. 20

Bük munkanélküliségi rátája, illetve munkanélküliségének strukturális összetevői területi összehasonlításban, 2005 Megnevezés Bük Csepreg község ei A megye városai össz esen A munkanélküliek aránya a lakónépességből 3,2 3,0 3,6 3,0 3,2 (%) Ebből: fizikai foglalkozású 87,6 88,1 87,2 78,3 82,5 Szellemi foglalkozású 12,4 11,9 12,8 21,7 17,5 Férfi 56,2 58,0 54,6 50,9 52,6 Nő 43,8 42,0 45,4 49,1 47,4 Tartósan munkanélküli 34,3 43,0 43,9 41,1 42,4 Forrás: KSH 2005-ös Statisztikai Évkönyve, illetve Bük és Csepreg 2005-ös Törzskönyvének adatai A munkanélküliség kezelésének helyi lehetőségeinek, módszereinek megismerésével további információk kaphatók az adott település munkanélküliségének jellegéről. Az önkormányzati segélyezési rendszer alapján érzékelhető különbségek mutathatók ki a hasonló népességű és munkanélküli réteggel rendelkező Bük és Csepreg esetén mind a célra rendelkezésre álló források, mind pedig a támogatást élvező körének meghatározását illetően. 2005-ben Bükön több mint négyszer annyi segélyezést folyósítottak, és az általuk elért célcsoport nagysága több mint kétszerese a csepreginek. A 2437 főnyi segélyezetti szám természetesen nem azt jelenti, hogy ennyien lennének a rászorultak, hanem a ténylegesen lecsúszóban lévő személyek, családok több keretből is részesülnek. Közvetlenül a munkanélküliség mérséklését szolgáló közcélú foglalkoztatásba Bükön 7, Csepregen 10 főt vontak be, a rájuk fordított fajlagos összeg azonban Bükön magasabb. Ez azt jelenti, hogy a - zömmel szezonális (pl. parkrendezés) - közmunkába bevont rétegek magasabb jövedelmet kapnak, így a munkájuk letelte után magasabb munkanélküli járadékra jogosultak. A Büki Önkormányzat szociális segélyezési szisztémájának fontos eleme azoknak a támogatása, akik önhibájukon kívül lettek állástalanok, de némi ösztönzéssel reális esélyük van arra, hogy ismét aktív keresők legyenek. Ők azok, akik átmeneti segélyezést, illetve a rászorultságtól függő egyéb juttatást kapnak. E két célcsoporthoz jut az összes segélyezési összeg mintegy fele, míg Csepregen alig több, mint egynegyede. Ez azt jelenti, hogy a büki segélyezési rendszer jobban ösztönzi a helyi munkaképes korúakat, hogy intenzívebben fogjanak a munkakeresésbe. Jelentős azoknak a rétege, akik eleve hátrányos helyzetből indulnak az állásokért folytatott versenyben, ők elsősorban a nagycsaládot nevelő anyák, akik a mai munkahelyi elvárásokhoz (pl. élethossziglani tanulás, rugalmatlan munkaidő) kevésbé képesek alkalmazkodni. Számukra Bükön több mint 1 millió forintot folyósítottak 2005-ben. Nem közvetlenül a munkaerő-piaci helyzettel függ össze, de hosszú távon foglalkoztatáspolitikai eredményei is van a lakáshoz jutás támogatásának, hiszen az elsősorban azokat a fiatalokat érinti, akik maguk is általában pályakezdő aktív keresők, illetve várhatóan rövidesen családalapításba fognak. Megtartásuk létfontosságú egy település számára demográfiai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. Bükön 21

minden fiatal házaspár egyszeri maximum 1 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást kap az első lakásának megvásárlásához vagy építéséhez, ha megfelel az ifjú házasok első lakásához jutásának támogatásáról szóló 14/2004 (XII.18) számú helyi rendelet szabályainak. Csepregen ilyen támogatás nem létezik, s Vas megye többi településén is ritka az ekkora összegű támogatás. Az önkormányzati segélyezés rendszere Bükön, 2005 Az önkormányzati segélyezés Mértékegység Mennyiség Rendszeres szociális segély Érintettek száma (fő) 22,1 Felhasznált összeg (eft) 4 801 Rászorultságtól függő egyéb támogatás Érintettek száma (fő) 1 320 Felhasznált összeg (eft) 15 227 Lakásfenntartási támogatás Érintettek száma (fő) 120 Felhasznált összeg (eft) 7 178 Átmeneti segélyezés Érintettek száma (fő) 661 Felhasznált összeg (eft) 4 827 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Érintettek száma (fő) 244 Felhasznált összeg (eft) 1 170 Közcélú foglalkoztatás Lakáscélú helyi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás Érintettek száma (fő) 4 Felhasznált összeg (eft) 1 754 Érintettek száma (fő) 14 Felhasznált összeg (eft) 12 100 Érintettek száma (fő) 74 Felhasznált összeg (eft) 574 Segélyezettek száma összesen Érintettek száma (fő) 2437 Segélyezések összköltsége Felhasznált összeg (eft) 47057 Forrás: KSH 2005 Összegezve Bük lakosságának gazdasági aktivitását, megállapítható, hogy a város jelentős méretű és sokoldalú gazdasági potenciálja képes aktivizálni a munkaképes korú lakónépességének a zömét. Jelentős azoknak a száma, akik nem aktív keresők, de képesek arra, hogy elsősorban a turizmus valamely ágában tevékenykedve inaktív keresőként önmagukról gondoskodjanak. Viszonylag szűk a munkanélküliek és a rászorulók tábora, és őket a viszonylag sűrűn szőtt helyi szociális háló megtartja, és ösztönzi őket az öngondoskodó életvitelhez történő visszatérésre. Erős a középosztály, amely mind gazdasági tevékenységével, mind pedig fogyasztási szokásaival meghatározza a helység arculatát. 22

3.1.6. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSÉBEN A büki gyógyvíz A büki termálturizmus természeti alapja: a gyógyvíz. Az 1282 m mélyen fekvő devon korú Büki Dolomit Formációból mint tároló kőzetből feltörő gyógyvíz a kistérség és Bük legfontosabb turisztikai terméke. Köré és rá számos kiegészítő szolgáltatással épül a térség turizmusa. Az alap azonban a gyógyhatású termálvíz, melynek gyógyító ereje évrőlévre tömegeket vonz. A víz kémiai összetétele mg/l mmol/l Than-féle egyenérték (%) Kálium K + 200 5,12 2,77 Nátrium Na + 3800 165,22 89,45 Ammónium NH 4 + 29,5 1,64 0,89 Kalcium Ca 2+ 164 8,18 4,43 Magnézium Mg 2+ 55 4,54 2,46 Vas Fe 2+ nd. Mangán Mn 2+ nd. Lítium Li + - - - Kationok összege: 4249 184,70 100,00 Nitrát NO 3 - Nitrit NO 2 - nd. nd. Klorid Cl - 1920 54,17 29,92 Bromid Br - 5,3 0,07 0,04 Jodid J - 0,87 0,01 0,01 Fluorid F - 3,8 0,20 0,10 Szulfát SO 4 2- Hidrogénkarb. HCO 3-520 10,82 5,98 7060 115,8 63,95 Szulfid S 2- - - - 23

Öszes foszfát PO 4 3-0,08 0,00 - Anionok összege: 9510 181,07 100,00 Metaborsav HBO 2 40 - - Metakovasav H 2 SiO 3 43 - - Szabad szénsav CO 2 843 - - Oldott oxigén O 2 - - - Összesen: 13842 365,77 A gyógyvíz a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos termálvizek közé tartozik, így kiválóan alkalmas csaknem valamennyi mozgásszervi betegség kezelésére. A büki gyógyvíz az alábbi betegségek gyógyításánál alkalmazható hatásosan (ivókúra, inhaláció formában is): - meszesedés (spondylosis) - porckopás (arthrosis) - csontritkulás (osteoporosis) - porckorong elváltozás (discopathia) - lumbágó - Bechterew-kór - krónikus ízületi gyulladás - köszvény - lágyrész reumatizmus - ortopédiai és idegsebészeti műtétek utáni rehabilitáció - baleseti utókezelés - krónikus nőgyógyászati és urológiai gyulladások - krónikus gyomorhurut - fekélybetegség - emésztési zavarok A Büki Gyógyfürdő kialakulása A húszas években megkezdett és az 1950-től intenzíven és tervszerűen folytatott szénhidrogén kutatások Bük és Bő települések között 1957 őszén 1004-1282 m közötti mélységben nagy mennyiségű ásványvizet tártak fel. A kedvező szakvélemény alapján a csövezést bennhagyták a fúrólyukban és cementdugózták. Az ötvenes évek végén Bük község tanácsa és társadalmi szervezetei erőfeszítéseket tettek a lefojtott kút megnyitására. 1960. december 6-án a cementdugó eltávolításával újra szabaddá tették a hévíz útját és a hatalmas erővel - 10-12 bar nyomás mellett - feltörő 65-70 m magasságú gejzír a fúrótornyot is ledöntve került a felszínre. A kitörés 1961. január 24-én érte el tetőpontját, amikor a kút gázos vízhozama 9000 l/perc, hőmérséklete pedig 58 o C volt. Az 1960. decemberében az Országos Közegészségügyi Intézet által kiadott szakvélemény szerint az alkáliákat is tartalmazó, kalcium- magnéziumhidrogénkarbonátos termálvíz jelentékeny mennyiségű fluoridot is tartalmazott. A víz szabad 24

szénsav tartalmánál fogva agresszív, oxigén fogyasztása 0,8 mg/l, a ph érték pedig 6,76 volt. 1961 év tavaszán a feltörő hévizet a kútfejre szerelt tolózárral lefojtották mintegy 1100 l/perc vízhozamra és az 54,5 o C-os elfolyó vizet közel másfél kilométer hosszúságú földcsatornán át vezették a Répce folyóba. A hévízkút megnyitását követően a fürdő fejlesztése az 1961- ben elkészült rendezési tervnek megfelelően szabályozott keretek között indult el, meghatározva a terület felhasználás, valamint a létesítmény-elhelyezés főbb irányait. Az első 500 m 2 vízfelületű, kétharmadában fedett medence és a kiszolgáló épületek átadására 1962. augusztus 19-én került sor, amikor is a fürdőzésre, illetve gyógyulásra vágyók első ízben hivatalosan is igénybe vehették a büki hévizet. A fürdő 1962-től a községi tanács kezelésében üzemelt 1964-ig, amikor működtetésére a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kapott megbízást. A hévizes fürdő medencéjének rendelkezésre állásával egy időben, 1963-ban, megindultak a víz gyógyhatásának tudományos igazolására és bizonyítására vonatkozó orvosi elemzések is. A szakbizottság véleményével egyetértésben a megyei kórház az orvosi vizsgálatok megállapításait a következőképpen összegezte: "A büki víz hatásos fürdőkúra formájában mozgásszervi betegségek esetében; ivókúra formájában gyomorsav-túltengésben, gyomor-, bél-, és epehólyaghurutban; gyomor- és vékonybélfekélyben; inhaláció- és orr-, toroköblögetés formájában a légutak hurutjainak kezelésére." A dokumentumok alapján az Egészségügyi Miniszter az ásványi anyagokban gazdag büki hévizet 33.729 / 1965. szám alatt gyógyvízzé minősítette. Ezt követően indult meg intenzíven a fürdő továbbfejlesztésének tervezése és idényjellegének megszüntetése. A bővítés jegyében 1966-ban megépült egy ovális alakú 1200 m 2 vízfelületű medence, a mellette lévő 40 m 2 vízfelületű gyermekpancsolóval. 1968-ban elkészült a második 500 m 2 alapterületű medence is - a szükséges kiegészítő létesítményekkel. Az állandó, téli-nyári igénybevétel biztosítására az utóbbi medence lefedésével - további medencék, kád- és súlyfürdő megépítésével, a balneoterápiás kezelések biztosítására - 1972-ben befejeződött a fedett gyógyfürdő létrehozása. Az egyre fokozódó hévízfelhasználás pótlása érdekében 1972-ben elkészült az 1100 m talpmélységű Bük III. számú termálkút, amely a Bük I. vizéhez hasonló összetételben a teljes üzemeltetési biztonságot is megteremtette. A már megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések, valamint a kedvező gyógyászati tapasztalatok figyelembe vételével a fürdőt az Egészségügyi Miniszter 202/GYF/1973. szám alatt gyógyfürdővé nyilvánította. 1976. január 1. napjával Vas megye Tanácsa létrehozta a Büki Gyógyfürdő Vállalatot, a gyógyfürdővel kapcsolatban egyre növekvő hazai és külföldi érdeklődés teljesebb kielégítésére, valamint az egyre szélesebb körű fejlesztések megvalósítása érdekében. Az új vállalat által üzemeltetett fürdő a rendezési tervekben megfogalmazott elképzeléseknek megfelelően 1978-tól fokozatosan számos új létesítménnyel gazdagodott, emiatt a gyógyfürdőt és annak több mint 67,5 ha területű környezetét a 116/GYF/1979. számú miniszteri rendelet gyógyhellyé minősítette. A bővülő fürdőben 1980. júniusában vehették használatba a fürdővendégek a versenyek rendezésére is alkalmas 50 x 21 m-es úszómedencét, melynek 1650 m 3 térfogatú, 26 o C-os vizét 1984-től korszerű, 500 m 3 /óra kapacitású, vízforgató berendezés tisztítja folyamatosan. Elsődlegesen a gyógyvízkincs védelme, valamint a takarékos, célirányosabb vízgazdálkodás megvalósítása érdekében a gyógyfürdő területén új, 782 m-es talpmélységű kút 25