ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 7 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása... 7 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása... 8 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal... 8 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása... 9 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása... 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 9 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet... 10 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció... 10 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások... 11 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció... 12 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete... 12 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 13 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása... 14 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal... 16 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 16 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)... 17 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzet, esélyegyenlősége... 19 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése... 19 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége... 20 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 20 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 21 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége... 21 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)... 21 2

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe... 22 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak... 22 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)... 22 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben... 22 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések... 23 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 23 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 23 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)... 23 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete... 24 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés... 24 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen... 25 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 25 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 26 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái... 26 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei.. 26 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés... 26 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 27 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 27 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 27 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 28 1. A HEP IT részletei... 28 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 36 3. Megvalósítás... 39 4. Elfogadás módja és dátuma... 45 3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és ahelyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendeletrendelkezéseivel, ÚjlengyelKözség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését.vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Pótharaszt a kőrösi marhahajtó út Pest előtti nagy állomása volt. Itt mustrálták és pihentették az állatokat, mielőtt továbbhajtották volna. Az egykori mezővárosnak vásártartási jog is volt- ma csak a Puszta-templom romjai emlékeztetnek az egykori virágzó településre. A másik csak dűlőnevében felidézhető település, Vatya is a marhahajtó út mentén feküdt, de nem ért el olyan fejlettségi szintet, mint Pótharaszt, vagy a szomszédos Vacs. A hely őstörténete annál érdekesebb. Régészeti leleteiről a középső bronzkor névadójává vált Vatyai kultúra néven. Újlengyel valóban új településként jött létre az egykori Vatya pusztáján. A Tisza-vidéki hitelintézet Rt igazgatója, Lengyel Zoltán szervezte a telekosztásokat. Saját adományaként ingyen telket juttatott a községháza, az iskola és a templom részére: ezért a település hálából felvette az adományozó nevét. Romantikus múltjához tartozik a betyárvilág egy-egy emléke. Pusztulása (1600) után Vatya a Bihary, majd a gróf Steinlein család tulajdonába került s Újhartyánhoz csatoltatott. Majorsági népessége csak lassan emelkedett a múlt század utolsó harmadában. Vatya, valamint a külterületeken kialakult Újtelep és Lengyelfalva (1907) csak 1945. után egyesült, s alakult önálló községgé, ez év tavaszán érkezett meg a község önállóságáról hozott végleges döntés.a Képviselőtestület határozatát mely szerint a község önálló a Belügyminiszter 190.30/1946. III. 11. számú leiratában Lengyelfalva, Újtelep, Vatya puszta lakott helyek községgé alakulását engedélyezte. A község neve az 1894. évi IV: tc. alapján hivatalosan megállapított: Lengyelfalva nagyközség 1948-ban felvette az Újlengyel nevet. 1960-ban a lakosság mintegy 40 %-a még mindig külterületen élt, az előző évtizedben a népesség 15 %- itt is elhagyta a falut. Később ezt kiheverte, s közben a lélekszámnak adekvát infrastruktúra kialakítására is erőfeszítések történtek, amit a belterületi koncentrálódás is elősegített. A kollektivizálás hatására a bejáró dolgozók száma nőtt, de a fővárosban ingázásuk a többi községből eltérően nem a Bp-Kecskemét vonalon, hanem Pilisen keresztül bonyolódott, a rendszeres villanyvonatok segítségével fővárosi üzemek számukra könnyebben elérhetővé váltak. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 4

Sajátosan érintették a község fejlődését a felülről elrendelt integrációk, a szakszövetkezetek Újhartyánhoz (1975), majd Hernádhoz (1977) és a község Újhartyáni tanácshoz csatolása. Hogy mindezeket nem a lakosság akarata motiválta, s hogy mögötte súlyos látens feszültségek húzódtak, azt az 1990-ben visszaszerzett önállóság igazolja. Azóta újfajta kooperációkra készen, de önálló fejlődési pályán folytatjuk életünket. A község lakossága vallás szempontjából három felekezetre osztott: római katolikus, református és evangélikus. A község egészségügyi ellátása saját orvosi rendelővel, fogorvosi rendelővel, védőnői hálózattal, fiókgyógyszertárral megoldott. Szakrendelő Dabas Városban található Újlengyeltől 15 km-re, a megközelíthetősége autóbusz járatokkal megoldott. Gyermekeink az Iskolában, Óvodában logopédiai és gyógypedagógiai ellátásban részesülnek. A háziorvos és a védőnői szolgálat az egész községre kiterjedő, az iskolai szűréseket, ellátásokat is végzik. Az 1990-ben visszaszerzett önállóság óta a község nagy átalakuláson ment keresztül. Az Általános Iskola udvarán megépült a minden elvárást kielégítő Tornaterem, a kézilabda pálya, az Iskola épülete teljes felújításra került, új szárny lett melléépítve. A Napközi Otthonos Óvoda teljes renoválása megtörtént. A Kultúrház teljes felújítása és új kiszolgáló épülettel történő bővítése, a Községházán belső és külső felújításokat hajtottak végre. Az Orvosi rendelő teljes átalakuláson ment keresztül. Újlengyel község belterületi ingatlanjai vezetékes gázellátásban, teljes telefonhálózatban + kábel Tv, egészséges ivóvíz hálózatban, szennyvízelvezetésben, van ellátva. Magyarországon elsőként valósult meg községünkben az ivóvíz arzénmentesítése. A temetőben a Ravatalozó felújításra került. Az összközművesítés bevezetése után az utcák aszfaltburkolatot kaptak. Kialakult a Falusi turizmus, a község kulturális élete fellendült, könyvtára nagymértékben gyarapodott. Vállalkozások települtek, akik néhány ember munkanélküliségét megoldották, de még így is, mint az országos szinten a munkahely hiánya okozza a legnagyobb problémát. Újlengyel községben a legutóbbi népszámlálás alapján a nemzetiségi hovatartozás, a magyar. A régmúlt gyökerek sváb származáshoz vezetnek, de nincs kimondottan sváb nemzetiség. Községünkben nincs roma lakosság. Erdős, szép környezetéért érdemes felkeresni. Idáig tart a pótharaszt-pusztai borókás védett erdő. A két nagy forgalmú autóút (M5 és a 4. sz.) között húzódó erdős homokhát kis települése közúton mindkét irányból jól megközelíthető. 5

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Újlengyel kis község, ezért igen intenzíven érvényesül az esélyegyenlőség megtartása minden egyes önkormányzati projektben. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját az intézményfenntartói, a szolgáltatói, valamint a munkáltatói szerepkörében érvényesíti. Figyelembe véve a községben élő esélyegyenlőtlenséggel élő emberek problémáit, a kötelező és az önként vállalt feladatok ellátását, e szempontok szerint dolgozta ki. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Fontos érték községünk számára, hogy minden újlengyeli polgár egyforma eséllyel érvényesíthesse céljait és érdekeit. Az esélyegyenlőségérvényesítése nem csak törvények által meghatározott kötelezettségünk, hanem községünk érdeke is nem csak rövid, de hosszú távon is, hogy minden újlengyeli polgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra és életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Újlengyel Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az egyenlőség megvalósulásának alapfeltétele, hogy mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön. A diszkriminációmentesség, az élet minden területén, akár a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférésben, akár a foglalkoztatásban, az egészségügyben, az oktatásban és a lakhatás területén. Községünkben nincs szegregáció, ami igazán pozitív dolog és kiemelten fontos cél ennek megtartása. Közvetlen, vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések és elvárások megfogalmazása, amely szolgálja Újlengyel község és a községben élők dinamikus fejlődését. - az összetartozást, a felemelkedést mindenféle megkülönböztetés nélkül, - a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás - az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés - a foglalkoztatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátottság bővítése 6

- felmerülő igények és szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetése - Újlengyel külterületén élő emberek felzárkóztatása a belterületi viszonyokhoz AHEPhelyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba vennia 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoztörténő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, ésazokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését azhep IT tartalmazza. AHEP IT célja A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrételmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A HEP IT tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a 7

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE XV. cikk: (1) A törvény előtt, mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) Nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segiti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2012-ben a Képviselő-testület elfogadta az 1/2012. (I. 24.) számú rendeletet, amely a pénzbeli és természetbeni valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szól. A rendelet azonkívül, hogy a törvényi előírásokat tartalmazza, figyelembe veszi, a helyi sajátosságokat. A szociális ellátások és szolgáltatások középpontjában a család áll, magában foglalva a nőket, a gyermekeket és az időseket. A rendeletnek követni kell a mindennapi rendkívüli élethelyzetekből adódó problémákat. Rendkívüli élethelyzetek adódhatnak a lakhatásból, betegségből és hirtelen megváltozott életkörülményből. (egyik-napról a másikra pl. a családfenntartó munkanélküli lesz). Önkormányzatunk különös figyelmet fordít, a gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozására is. A Képviselő-testület a rendeletek felülvizsgálatánál az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe fogja venni. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Újlengyel Község Képviselő-testülete a 109/2012. (IX. 03.) számú képviselő-testületi határozatával a község településfejlesztési koncepcióját a következők szerint fogadta el: A község fejlesztése során törekedni kell az adottságok és lehetőségek optimális kihasználására olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse a környezeti elemek kedvező állapota megőrzésének lehetőségét, se a települési környezetminőség javításának esélyét, se a helyi 8

társadalom integritásának fenntarthatóságát, ugyanakkor gazdaságilag is biztosítsa a település fenntartható fejlesztésének lehetőségét. A településfejlesztésben az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság egyensúlyát, és megfelelő arányait kell biztosítani. A fejlesztés és a rendezés vezérelve a minőségi fejlődés biztosítása, a települési komfortérzet javítása, a népességét megtartani, a minőségi migrációs veszteséget mérsékelni és a káros népesség-kicserélődést korlátozni képes, élhető község kialakítása. A mezőgazdálkodásban rejlő lehetőségek mind jobb kihasználása, az EU-csatlakozással Összefüggésben is, továbbá a természeti környezet állapotának megőrzését szem előtt tartó, koordinált terület-felhasználás lehetőségének biztosítása, az újabb települési funkciók elhelyezésének optimális megválasztása. A fejlesztés - ezen belül a területekkel való gazdálkodás is - elsősorban az újlengyeli polgárok és vállalkozók érdekeit kell, hogy szolgálja, ez részben a meglévő területek jobbá tételével, továbbá a hiányzó funkciók, különösen az új vállalkozások, befektetők, illetve a mezőgazdasággal összefüggésben megvalósuló fejlesztések számára feltétlen indokolt új területek bevonásával és igényes kialakításával történjen. A településfejlesztési koncepció alapvető célja ezért az itt élők életminőségének javítása legyen. Az új lakó és munkahelyi célú fejlesztési területeken a fejlesztések olyan módon és olyan színvonalon valósuljanak meg, hogy az ne jelentsen gondot (többletterhet) a településnek (az önkormányzatnak). A megvalósuló tőkebefektetések esetében el kell érni, hogy az azoknak helyt adó Újlengyel lakosságának egésze profitáljon lehetséges hasznukból. A község fejlesztése nem nélkülözheti sem a külső (országos, régiós, megyei, esetleg EUelőcsatlakozási, majd a Nemzeti Fejlesztési terven keresztül Európai Uniós támogatási alapok) források bevonását, sem a településen (az önkormányzat számára többlet ellátási kötelezettséggel járó) új funkciókat létrehozó, vagy a meglévő kapacitásokat bővítő jövőbeni fejlesztők arányos hozzájárulását a településfejlesztéshez annak érdekében, hogy a kitűzött célok a helyi lakosság terheinek növekedése nélkül valósulhassanak meg. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kistérségi szinten a Felső Homokhátság Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája: Megtalálható a Felső Homokhátság honlapján 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, a helyi nyilvántartásból, a KSH adataiból, valamint a 2011. évi népszámlálás adatiból merítettük 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Az általános statisztikai adatokból megállapítva az egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Újlengyel községben sem belterületen, sem külterületen nem élnek romák. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. 9

Községünkben a szegénységben élő polgárok számára az Önkormányzat a szociális ellátás biztosításával nyújt hathatós segítséget. Út a szegénységhez a munkanélküliségből adódik 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi hátrányok, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg legjobban. A családok egy főre eső alacsony jövedelemszintje a tartós munkanélküliségből adódik. Az inaktív emberek számában nagy arányban fordul elő a 45. életév betöltése utáni munkanélküliség és elhelyezkedési gond, vagy a megváltozott munkaképesség, valamint a GYES-ről visszatérő kismamák elhelyezkedési problémái. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladataialapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Községünkre is mint az országos szintre jellemző, hogy a regisztrált álláskeresők száma évről évre nő. A Pest Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központ adati szerint 2009-évben: regisztrált álláskereső: 30 férfi és 21 nő volt. 2010. évben ez a következő képen változott: 64 férfi és 34 nő. 2011-ben: jött egy jelentős csökkenés: 24 férfi és 28 nő és 2012-ben: 24 férfi és 25 nő. Ez a létszám folyamatosan változik, van amikor növekvő, van amikor csökkenő tendenciát mutat. A regisztrált álláskeresők számában nem található iskolai végzettség nélküli regisztrált, a legnagyobb létszámban a szakmunkások keresnek állást, őket követik az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, községi szinten. Jelenleg községünkben közfoglalkoztatást nem tudunk biztosítani, az Önkormányzat a közeljövőben tervezi a közfoglalkoztatás bevezetését és megszervezését. A vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, ezzel egy időben vállnak az emberek munkanélkülivé. Önkormányzatunk olyan beruházást nem tervez, kisközség révén, ami több embernek teremtene munkahelyet. Foglalkoztatási programjaink nincsenek. Fiatalok foglalkoztatást és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programjaink, valamint képzések településünkön nincsenek. Helyi foglalkoztatási programmal sem rendelkezünk. Romák és mélyszegénységben élők nincsenek községünkben. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolható az idősebb, a nyugdíj előtt álló korosztály, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű emberek. Jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedése komolya akadályokba ütközik, mivel nincs meg a szakmai tapasztalatuk, a gyakorlati tudásuk, ezért a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak iskola padból kikerült munkavállalót. 2011. szeptember 1. napján lépett hatályba a 2011. évi CVI. törvény, a közfoglalkoztatás új rendszeréről. Községünkben a közfoglalkoztatás még megoldatlan tényező, a Flt- 10

benmeghatározott munkanélküli ellátás kimerítése után, az Önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesíti azokat az embereket, akik a törvényi előírásoknak megfelelnek. Az Önkormányzatnál és intézményeiben közfoglalkoztatott munkavállaló nincs. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a pénzbeli és természetbeni valamint a személyes gondoskodás helyi szabályairól szóló 1/2012. (I. 24.) számú Önkormányzati rendeletében épített be. Az aktív korúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatást, majd azt követte a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia. Erre több lehetőség és mód van. Egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerőpiaci programban vesz részt. A Szociális törvény szerinti foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságnak a törvényben meghatározottakon túl további feltétele, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója illetve az ellátás jogosultja, a lakókörnyezete rendezettségét folyamatosan biztosítsa. Lakókörnyezet rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara gondozott, kertje gyommentes, a kerítéssel kívül határos terület rendezett, gyommentes, az ingatlanhoz tartozó járdarész tiszta, rendezett, az időjárás függvényében síkosság-mentesítésebiztosított, közlekedésre folyamatosan alkalmas. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult a Szociális törvény 37. (1) d) pontja alapján az az 50. életévét betöltött egyedülálló vagy gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő személy, aki legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyilatkozik az együttműködésről. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv az Együtt Segítő Szolgálat. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles az Együtt Segítő Szolgálattal. Az Együtt Segítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre 11

emelkedésétőlszámított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, írásban megállapodik a szociális helyzetéhez, mentális képességeihez és állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles az Együtt Segítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előirt időpontban megjelenni. (Társult Önkormányzatok Együtt Segítő Szolgálatai, Dabas, Áchim u. 6.) Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet. (Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 2370 Dabas, Berkenye u. 1.) Iktatott szociális segély kérelmek száma: 2011. évben: 324, 2012. évben: 463. Az előző évekhez viszonyítva jelentős változás a természetbeni juttatások körében volt. Az alanyi jogú közgyógyellátási igazolványok érvényességének ideje a 2012-es évben járt le. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Újlengyel Község Önkormányzata egy pedagógusi szolgálati lakással rendelkezik, szociális bérlakás az Önkormányzat tulajdonában nincs. A szolgálati lakás is lakott. A községben rendezetten kialakított utcák, saját tulajdonú ingatlanok vannak. a) lakhatást segítő támogatások: A szociálisan rászorulók esetében a normatív lakásfenntartási támogatás rendszere működik. b) eladósodottság: A lakásviszonyok jellemző problémái a közüzemi díjakkal és a lakáshiteltartozás törlesztésekkel való elmaradás, a hátralékok felhalmozódása. Az Önkormányzat segítséget a lakásfenntartási támogatás keretében tud nyújtani. c) lakhatás egyéb jellemzői: Újlengyel község külterületén 27 lakott tanya található. Az Önkormányzat különösen nagy figyelemmel kíséri az ott élő emberek életminőségét, valamint az életminőségük javítására nagy gondot fordít. Az elmúlt évben Önkormányzatunk pályázatot nyert egy tanyafejlesztés program keretén belül. A tanyák villamos energia ellátása napelemes rendszerrel 10 tanya lett ellátva a napelemmel. Ahol nem napelemek működnek, ott kiépített villamos energia hálózat van. A külterületi ingatlanokról a belterületbe jutás meliorált utakon kivitelezhető. Az Önkormányzat ezeket az utakat az időjárásnak megfelelően karban tartja. Községünkben hajléktalanok nincsenek! 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Újlengyel község bel és külterületén telepek, szegregátumok nincsenek. 12

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Újlengyel községben a háziorvosi, a fogorvosi, az ápolónői és a védőnői szolgálat helyben megoldott. Az éjszakai és a hétvégi orvosi ügyeletet az Újhartyáni Központi Orvosi ügyelet végzi. A gyermekorvosi ellátás a szomszédos községben Újhartyánban van. Szakrendelésre a 15 km-re lévő Dabas városba kell az újlengyeli állampolgároknak utazni. Kórházi ellátást az éppen adott ügyeletes kórház végzi. Illetékességileg a Fővárosi Jahn Ferenc Délpesti Kórház felelős az újlengyeli beteg emberek ellátásáért. A gyermekek kórházi ellátása a Heim Pál és a Madarász utcai gyermekkórházban történik. A háziorvosi szolgálat keretén belül, a háziorvos szervezésével van a helyben történő vérvétel, ami nagymértékben megkönnyíti az idősek és a betegek helyzetét. Mint az egész országra, így Újlengyel község egészségügyi helyzetére is jellemző hogy az egyes népbetegségek, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri elváltozások százalékos emelkedettsége. A háziorvos egészségügyi statisztikája alapján megállapítható, hogy a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségeken kívül az emésztőszervi, a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség ami sajnos emelkedő tendenciát mutat. Minden évben községünkben kihelyezett tüdőszűrés van, a védőnő a háziorvossal egyetemben az óvodában, az általános iskolában a meghatározott szűréseket elvégzik. Egyre többen vesznek részt a megszervezett mammográfiás és nőgyógyászati szűrővizsgálatokon. Az iskolában rendszeresen felvilágosító órákat tart a védőnő, a háziorvos, valamint a Szakorvosi rendelőből érkező ifjúsági egészségüggyel foglalkozó szakorvos. A felvilágosítások és előadások a drogról, az alkoholról, a dohányzásról, a szexuális életről, a különféle népbetegségről szólnak. Óvodánkban fejlesztő pedagógus és logopédus segíti az óvónők munkáját. Az Általános Iskolában a fejlesztő pedagógus, a logopédus mellett még a gyermek pszichológus is bekapcsolódik a fejlesztő munkába. Az Önkormányzat a köznevelési intézményekben, biztosítja a közétkeztetést (óvodai ellátás, menza), valamint az idős emberek szociális étkeztetését. Az étkeztetés megfelel az érintett korosztályok egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A Napközi Otthonos Óvoda konyhájafolyamatos minőségi és mennyiségi ellenőrzése szakember bevonásával történik. Az óvodai és iskolai testnevelés megfelelő keretek között biztosított. Új beruházásként korszerű és minden célnak megfelelő tornaterem épült községünkben. E létesítmény biztosit helyet, a felnőtt, sportolni vágyó lakosoknak is. Igényesen megépítettfutball pályán ifi és felnőtt csapatok mérhetik össze tudásukat a foci terén. Az Újlengyeli Diáksport Egyesület gyermek és felnőtt tagjai, hódolhatnak a természetjárás örömeinek. Az Egyesület programjában nem csak a természetjárás, hanem a természetvédelem is alappillér. Az ÚDSE keretein belül működik a Labdarúgó Szakosztály. A téli időszakban a tornateremben Labdarúgó Teremtorna Bajnokság kerül megrendezésre. A sportrajongók a szórakozás terén sem maradnak el, minden évben jótékonysági céllal megrendezésre kerül a Sportbál. E szabadidős tevékenységek igen nagy tömeget mozgatnak meg. 13

Községünk ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetőek. A hatékonyságot eredményezi és fokozza, hogy az egészségügy, az oktatás, a közművelődés és a sport intézményrendszerek és a szervezet a szakmai programok megvalósítása során együttműködnek. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat a község minden polgárának megadja az esélyt és a lehetőséget, a szociális és az egészségügyi szolgáltatás megfelelő módon történő igénybe vételére. A pénzbeli ellátások igénybevételéről megfelelő módon (honlap, helyi sajtó, hirdetőtáblák) a lakosság tájékoztatása megtörténik. 14

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet szinterei igen sokrétűek. A munkahelyek, az önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Mindezek jól megférnek egymás mellett, hisz kis községben csak összefogással lehet megteremteni a fejlődés alappilléreit. Az igényesen felújított Kultúrházban egymást érik a rendezvények. Helyet kap az egyházi rendezvény, úgy mint az Újlengyeli Nyugdíjasok Baráti Körének rendezvényei névnapok, hagyományőrző bálok, családfa-kiállítás, az ünnepek méltó megünneplése, az egyszerű beszélgetések az Újlengyeli Diáksport Egyesület rendezvényei, az Ifjúság bulizzunk egy jót rendezvényei, az osztálytalálkozók, a különböző előadások (egészséges életmód, árubemutatók, stb.). A Kultúrház helyet ad a báloknak: Farsangi bálok, Batyus bál, Sportbál, Húsvéti bál, Falunap, Hagyományos Szüreti Felvonulás és Bál, Búcsúi bál, Idősek Világnapja, Falukarácsony, Szilveszteri Bál. Ezeket a bálokat a fiatal és az idősebb korosztály karöltve rendezi. Községünkben a Községi Könyvtár és az Általános Iskola könyvtára várja szeretettel az olvasni vágyó összes korosztályt. A helyi sajtóból tájékozódhatnak az újlengyeliek a községben történt eseményekről. A sajtó minden házba eljut és teljesen ingyenes. Etnikai közösségek nincsenek. Egy-egy szervezeten belül igen nagy az összefogás és az összetartozás érzése. Vallási, politikai nézethez való hovatartozásban semmiféle megkülönböztetés nincs. Árvíz idején, határon innenre és határon túlra gyűjtést szerveztek, szerveznek ami az igényeknek megfelelően történik. (ruha, tartós élelmiszer, stb.) Szerveztünk már gyűjtést beteg gyermek speciális tolókocsijára is. A felnőttek összefogása vetítődik a gyermekek együvé tartozására is. 15

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Roma kisebbség Újlengyel községben nincs, ezáltal nemzetiségi önkormányzat sincs. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A rossz anyagi helyzetbe kerülés oka és következménye a munkanélküliség, aminek száma nem csökken. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatás bevezetése. Helyi foglalkoztatási lehetőség felkutatása, megteremtése 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen jobb a Gyermekeknek 207-2032 Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és a családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. 16

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermekek nevelésében. (rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Társult Önkormányzatok Együtt Segítőszolgálatai Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat)A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének az elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megszüntetéséhez. A Szolgálat a munkáját jól végzi, hisz alapellátás keretében megoldódnak a problémák. Igen kevés számú védelembe vétel történt az elmúlt évek folyamán. A védelembe vétel többnyire a kamaszkori lázadásból és a szülők nem megfelelő magatartása miatt történt. Az Óvodában, az Általános Iskolában a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője rendszeresen előadásokat tart, jól kiépített kapcsolatban van a gyermekekkel.meghallgatja a gyermekek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.a szülőket gyermeknevelési és életvezetési tanácsokkal látja el. Az újlengyeli Gyermekjóléti Szolgálat működteti a jelzőrendszeri hálózatot, amelynek tagjai: a védőnő, az iskola és óvoda gyermekvédelmi felelőse. A fogyatékkal élő gyermekek speciális iskolába történő elhelyezésében segítséget nyújtott az Önkormányzat, legtöbbször az utazás kiadásaihoz történő hozzájárulással. Bentlakásos intézményben fogyatékkal élő gyermekünk nem volt, az elmúlt évek során. 17

A hátrányos helyzetű gyermekek számának mutatója a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Halmozottan hátrányos gyermek, valamint óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek községünkben nincs. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik, valamint részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A szülők a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, mint szolgáltatást a szülők igénybe veszik, de a nyilatkozatok alapján, nem halmozottan hátrányos gyermekek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma a 2011. évben: 50 fő, míg 2012. évben: 55 fő. A 2011. évben a 0-18 éves korosztály létszáma: 310 fő, ebből a 0-14 éves gyermekkorú: 216 fő, 15-18 éves fiatalkorú: 94 fő. A 2012-es év létszámadata a következő: 0-18 éves korosztály létszáma: 289 fő, ebből a 0-14 éves gyermekkorú: 208 fő, 15-18 éves fiatalkorú: 81 fő. A létszámesést, az elköltözések okozták, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának emelkedését a családokban előforduló munkanélküliség okozza. Helyi juttatásban, a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben a 2011-es évben 4 fő részesült, több kérelem nem is érkezett a Szociális Bizottság felé. A 2012-es évben ez a létszám már megemelkedett 10 főre. A Szociális Bizottság felé benyújtott kérelem mind megalapozott volt. A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. Az étkeztetés az Óvodában, az Általános Iskolában, az igények és a megfelelő elvárások szerint történik. Az étkeztetés, a rendszeresen ellenőrzött az Óvoda konyháján keresztül kerül kivitelezésre. A 2011-es évben az óvodai étkeztetésnél 50 %-os kedvezményben részesült: 3 gyermek, ingyenes étkeztetésben részesült: 7 gyermek. Az iskolai étkezésnél 50 %-os kedvezményben részesült: 11 gyermek, ingyenes étkezésben részesült: 24 gyermek. A 2012-es évben az óvodai étkeztetésnél 50 %-os kedvezményben részesült: 7 gyermek, ingyenes étkeztetésben részesült: 6 gyermek. Az iskolai étkeztetésnél 50 %-os kedvezményben részesült: 13 gyermek, ingyenes étkeztetésben részesült: 25 gyermek. 18

Nyári gyermekétkeztetést községünkben a családok eddig nem igényeltek. Tankönyv támogatásban a törvény által meghatározott, feltételeknek megfelelő gyermekek részesülnek. Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek létszám az Óvodában nincs, az Általános Iskolában egy finn és két román állampolgárságú gyermek jár. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzet, esélyegyenlősége Újlengyel községben nincs szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Községünkben a védőnői ellátás fő állású védőnővel történik, csak Újlengyel tartozik hozzá. Betöltetlen státusz nincs. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított a védőnői hálózaton keresztül, a szűrések az intézményekben történnek. A védőnő egészségügyi felvilágosító órákat tart az iskolában. Minden évben az iskolások körében megszervezi a látásvizsgálatot, Budapestről érkező szemész szakorvossal. A védőnő a családlátogatásai során a várandós kismamákkal, a gyermekes anyukákkal osztja meg tudását, tapasztalatát. Bizalommal fordulhatnak hozzá a legkülönbözőbb tanácsokért. A kötelező védőoltások beadása a védőnői rendelőben történik, a háziorvos közreműködésével. Minden hónapban a Szakorvosi Rendelőből kijár a gyermekorvos, aki szintén a védőnői rendelőben tartja fogadását. A védőnő szervezésével létrejött a Kismama Klub. A Klubban a kismamák tapasztalatokat cserélnek, megünneplik a számukra jeles ünnepeket. Gyermekorvosi ellátás a szomszédos településen Újhartyánban van, de a Dabasi Szakorvosi Rendelőintézetben is fogadják a gyermekeket. A háziorvost is bármikor a gyermekek is felkereshetik. A korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, és az iskolai nevelés keretében kerül megszervezésre. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógiai ellátás biztosított az Óvodában is és az Általános Iskolában is. A pedagógusok képzettsége és innovációs készsége kiváló a kompetenciafejlesztés terén. A pedagógusok továbbképzése Önkormányzati forrásokból valósult meg eddig. 2013. január 1-je óta a tankerületek gondoskodnak a továbbképzés biztosításáról. Kompetencia felmérések eredményei: Általános Iskolánkban tanuló gyermekeink kompetencia felmérésének eredményei magasabbak és nem különböznek a szignifikánsan várhatótól. A felmérésekben résztvevő gyerekek létszáma99 %-os.(egy-egy tanuló betegség miatti távolmaradása okozza az 1 %-os kiesést) 19

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Sajátos nevelési igényű gyermekek SNI létszámadatai emelkedő tendenciát mutat: 2008 év: 4, 2009 év: 4, 2010 év: 6, 2011 év: 4, és a 2012 év: 7 gyermek. A sajátos nevelési igényű gyermekek tanítása és foglalkoztatása felkészült pedagógus gárdával folyik, szükség esetén utazó gyógypedagógus, logopédus és gyermekpszichológus bevonásával. A gyermekek részére a mindennapi sport hozzáférése biztosított, a tornateremben, a futball pályán. A természetkedvelőknek meg az Újlengyeli Diáksport Egyesület biztosit túrázási lehetőséget egy-egy kirándulás alkalmával. Nyáron, a szünidőben a Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében kézműves foglalkozások vannak. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybevételének emelkedése ellenére is még nem veszik igénybe olyan családok, ahol el kell a segítség, mivel szégyellik, hogy kérni kell. A szülők esetleges munkanélküliségéből, vagy éppen túlhajszoltságából adódó nevelés, törődés, vagy éppen szeretet hiánya miatt a magányos gyermekek létszámának emelkedése. A köznevelési rendszer átalakulásával veszélybe kerülő fejlesztési lehetőségek, esetleges megszűnése. fejlesztési lehetőségek A családok szélesebb körű tájékoztatása az igénybe vehető kedvezményről, valamint a kedvezménnyel járó további támogatásról. Meggyőzni őket arról, hogy a megfelelően alátámasztott segítség kérés, soha nem szégyen. Több szabadidős program szervezése. A szülők bevonása a közös programokba, a hiányos nevelésből adódó ismeretek elsajátítására szakemberes előadások szervezése. Az Önkormányzatnak a fejlesztő szakemberek megtartásával új módszerek kidolgozása. 20

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkezik, a nőket érintő problémák tekintetében. A statisztikai mutatók alapján a település összlakosságának száma 48,15 %-a nő. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. Az eddigi tapasztalatok szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszatérésének esélyeit. Olyan képzéseket kell szervezni, ami helyben megoldható és anyagilag sem terhelik meg a családok költségvetését. A képzésről kapott bizonyítvánnyal nagyobb eséllyel tudnának a nők, a kisgyermekes anyukák elhelyezkedni. Meg kell találni a fenntartott munkahelyekre való bejutás jobb lehetőségének módját. A megoldás lenne az Önkormányzattal szerződésben álló kisbusz tulajdonosával a szerződésbővítés, a GYES-ről visszatérő kismamák munkába történő bejárásához történő szállítás. Célkitűzésként meghatározva, hogy kistérségi szinten intenzíven bevonni a nőket a foglalkoztatást segítő és képzési programokban. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Jelenleg községünkben bölcsődei ellátás nincs, az óvodában várólista nincs, a beíratott gyermekek mind felvételt nyernek. Az óvodai nyitva tartás rugalmasan alkalmazkodik a munkaerőpiacra visszatérő nők és férfiak munkaidejéhez. 21

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, az anya- csecsemő és gyermekgondozás a védőnő szakmai munkájában jelenik meg. A védőnő nagy figyelemmel kíséri az esetleges szociálisan nehéz helyzetbe kerülő várandós anyukákat és kisgyermekes családokat. Megkeresi a segítségnyújtás minden lehetőségét. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már a várandós korban kezdi meg: terhes tornák szervezése, szülésre való felkészítés, családlátogatás alkalmával családi beszélgetés. Segítséget nyújt a családi és szociális juttatások megismerésében, a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Az Általános Iskolában a családtervezéssel kapcsolatos előadásokat a védőnő tartja meg. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Községünkben az elmúlt időszakban csak néhány esetben kellett a rendőrség jelenlétét igénybe venni a nőket érő erőszak, a családon belüli erőszak terén. A jelzőrendszer alapján tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. Az elmúlt évben ilyen esetről nem volt tudomása sem az Önkormányzatnak, sem a jelzőrendszernek. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Mivel községünkben sem anyaotthon, sem családok átmeneti otthona nem működik az esetlegesen felmerülő igény esetén, a védőnő, a családsegítő, valamint a gyermekjóléti szolgálat maximális segítséget nyújt az elhelyezésben. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzati képviselők körében 1 nő található. Az Önkormányzat az intézményeiben 85,14%- ban nő a munkavállaló. A helyi közéletben a nők rangos szerepet vállaltak, vállalnak. 22

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, a gyermeküket egyedül nevelő anyák és a 45-50 év feletti nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerő piacon. Ezt helyi szinten megoldani nem lehet, a magányosság és az elhagyatottság érzésének megszüntetésére a társadalmi és kulturális összefogás a lehetséges megoldás. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A GYES-ről való visszatérés a munkaerőpiacra sok esetben a munkahelyre történő eljutás miatt megoldatlan. A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet. fejlesztési lehetőségek Az Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembe vételével az utaztatás megoldása. Szabadidős programok szervezése, ez időre a gyermekfelügyelet megoldása. 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Községünkben a kor előre haladtával nő az özvegyek száma, főleg a nők körében. Hosszabb a nők élettartama, növekszik az átlagéletkor. Az időskorban jellemző megbetegedések a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák mellett a pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Különösen gyakori a depresszió és a demencia kialakulása. 23

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasokjövedelemkiegészítő tevékenységet szívesen folytatnának, de erre sajnos nincs esély a munkaerő piacon. Amíg a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, addig az időseket sem alkalmazzák, akár a magánvállalkozók, akár a cégek, vagy az állami szektorban. Sajnos az időseket, nyugdíjasokat a közintézményekben az Önkormányzat nem tudja foglalkoztatni, sőt a foglakoztatásukat támogató programok sincsenek. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A helyi közszolgáltatások területén az idősekkel való foglalkozás teljes mértékben kielégítő. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatás községünk minden polgárának biztosított, kiemelt figyelmet fordítva az idősekre. Minden ingatlanba eljut a helyi újság megjelenő száma, amiben tájékozódhatnak a falu életéről. Külön meghívót kapnak mindenféle kulturális szervezésre, sőt az idősek felkéréseket kapnak a rendezvényeken való szereplésekre, amiket Nyugdíjas Klubok tagjai teljesítenek is. Az Önkormányzat mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatja a Nyugdíjas Klubot. A tagok különféle kirándulásokon, egészségügyi felvilágosító előadásokon vesznek részt. Megünneplik a névnapokat, a jeles ünnepeket, saját berkükben és a községi ünnepségeken is. Azok az idős emberek, ahol generációk élnek együtt sokkal jobb szellemi aktivitással rendelkeznek, mint az egyedül élők. Ha a gyerekek, vagy az unokák a nagyszülőket rá tudják venni a számítógép használatára, akkor az idősek szívesen foglalkoznak az informatika világával. Sajnos a generációs együttélés egyre kevesebb. A község háziorvosa és az ápolónő azokat az idős embereket, akik a rendelésen nem tudnak megjelenni heti, havi rendszerességgel felkeresi. Nagyon jó a kapcsolat az Önkormányzat és a háziorvosi szolgálat között. Községünkben ellátatlan, magára hagyott idős ember nincs, hisz főleg az idősek egymásra figyelnek, szólnak a megfelelő helyeken azoknak az embertársaiknak az érdekében akik bajban vannak, segítségre szorulnak. A Társult Önkormányzatok Együtt Segitőszolgálatai-nak keretén belül a házi segítségnyújtást is igénybe veszik azok az egyedül álló idős emberek, akik már nehezen jutnak el a megfelelő szolgáltatások helyszínére. Jelenleg 9 fő azoknak az egyedül álló, egyedül élő emberek száma, akik igénybe vették a házi segítségnyújtás lehetőségét. A Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtást 8 fő veszi igénybe, aminek működtetését civil szervezet (HB Jelzőrendszeres Segítségnyújtás) végzi, havonta 2.200.Ft/hó ellenében. Tudatosítani kell, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, mekkora segítség, főleg az egyedül élő idős embereknek. Megőrizni a generációk egymáshoz való közeledését, az idősek intenzív bevonása a községi ünnepségekbe, a falunapi rendezvénybe, egyszerűen csak a falu életébe. Életkorukhoz megfelelő egészségügyi előadások tartása. 24