A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1

Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet 2013. évben végzett munkájáról, az elért eredményekről, az elmúlt év kamarai történéseiről. Az elvégzett feladatok áttekintése, valamint az év elején megfogalmazott célok megvalósításának értékelése egyúttal segítséget ad a jövőbeli kamarai feladatok, elképzelések tervezése, azok hatékony lebonyolítása kapcsán. Már-már hozzászokunk, de a 2013. évre is igaz lett a megállapítás: Nehéz évet zártunk! A gazdasági előrejelezések, prognózisok alapján a következő év azonban már javuló tendenciát mutat Az idei évben is tapasztalhattuk, hogy az államháztartási takarékossági kényszer, az elosztó rendszerekben történő átalakítások, intézkedések alapvetően határozták meg a magyar gazdaság helyzetét, irányvonalát. S ezt a gazdasági szereplők a napi munkájukhoz kapcsolódóan érzeték is, szembesültek azzal. A takarékosság nemcsak állami szinteken tapasztalható, hanem lakossági vonalon is, mely közvetlenül befolyásolta a keresletet, így a termelői, szolgáltatói szektor lehetőségeit is. Ebben a gazdasági környezetben kamaránk célkitűzéseinek, törekvéseinek ha lehet, még nagyobb szerepe, jelentősége van, illetve lesz. Szervezetünk elődleges feladata a vállalkozói érdekek megfelelő képviselete, védelme, a gazdaság előmozdítása, erősítése! Így a korábbi évek törekvéseit folytatva többek között ezért fogunk dolgozni, munkálkodni az elkövetkező évben is. Természetesen az eredmények nem jelentkeznek egyik napról a másikra, igazán látványos sikereket csakis hosszabb távon lehet elérni, együttes, közös munkával. Szolgáltatási struktúránkat úgy állítottuk össze, hogy lehetőség szerint mind szélesebb körben tudjunk eljutni a megyében működő sőt, adott esetben megyén túl működő vállalkozásokhoz, cégekhez. A kötelező regisztráció bevezetésével átfogóbb képet kaphatunk a megyei vállalkozói szféra összetételéről, adottságairól, s hatékonyabb érdekképviselet tud megvalósulni. A regisztrációnak többek között ez is kiemelt célja volt. Természetesen ehhez szükséges a partneri együttműködés, a folyamatos kontaktus a szervezet és megyében működő egyéni vállalkozók, társas vállalkozások között. A 2014-es évben a megnövekvő kamarai szerepvállalásra tekintettel még jobban, még hatékonyabban kívánjuk az érdekeket képviselni. E téren széleskörű kapcsolatrendszer 2

kiépítésére törekszünk az állami intézményrendszer, illetve a gazdaságban működő, arra közvetlen, vagy közvetett hatást gyakorló egyéb szervezetekkel, így a kamara szerepe tovább fog erősödni. Kihangsúlyozandó szervezetünk a hazai szakképzési rendszerben betöltött funkciója, hiszen az eddigi törekvések folytatásaként korábbi évek feladatai, jogosítványai a jövőben tovább fognak bővülni, erősödnek majd. 1. Gazdasági környezet 1.1. Az ország gazdasága Ahhoz, hogy az elvégzett munkát, feladatokat, illetve elért eredményeket helyesen tudjuk értékelni meg kell vizsgálnunk azt a gazdasági környezetet is, amelyben a vállalkozások próbáltak talpon maradni, s ehhez szervezetünk próbált segítséget adni. A helyzetjelentés a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készült. Makrogazdasági és pénzügyi folyamatokról tett megállapítások A globális konjunktúrát 2013-ban a visszafogott növekedés jellemezte. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a globális gazdaság teljesítménye a 2012. évi 3,1%-os növekedést követően 2013-ban 3,0%-kal bővült a megelőző évhez képest. 2013-ban az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 1,9, Kínáé 7,7, Japáné 1,6%- kal bővült a 2012. évi szinthez viszonyítva. Az előzetes adatok alapján 2013-ban az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye gyakorlatilag stagnált (+0,1%) az egy évvel korábbihoz képest. Az unió legnagyobb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye 0,4%-kal bővült. Hazánk bruttó hazai terméke 2013 IV. negyedévében 2,7%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. 2013-ban összességében 1,1%-kal bővült a gazdasági teljesítmény. Utóbbi mutatójával hazánk az európai országok rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el. A nemzetgazdasági beruházások csökkenő tendenciája megállt, és növekedésbe fordult: 2013 IV. negyedévében 15, az év egészében 7,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előzetes külkereskedelmi adatok alapján a január decemberi időszak egészében az export euró értéke 2,5, az importé 1,8%-kal bővült, ezen belül decemberben 9,5, illetve 6,9%-kal. 3

A külkereskedelmi mérleg 2013-ban 7272 millió euró töblettel zárt, 617 millió euróval többel, mint egy évvel korábban. 2013 január novemberében a kivitel és a behozatal volumene közel azonos mértékben, 4,5, illetve 4,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A részletesen feldolgozott első tizenegy havi adatok alapján Magyarország uniós exportjának volumene 3,7, az importé 4,3%-kal növekedett, az Európai Unión kívüli országokba irányuló kiviteli volumen 6,8, a behozatali 4,6%-kal bővült az előző évihez képest. Az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában a legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kiviteli volumene 4,7, a behozatalé 3,6%-kal növekedett, a szintén jelentős súlyú feldolgozott termékek exportvolumene 7,0, az importé 6,7%-kal bővült az egy évvel korábbi szinthez képest. Az év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 0,2, az importban 0,7%-kal csökkent, így a cserearány 0,5%-kal javult. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2013-ban 929 milliárd forint volt, 331 milliárd forinttal több, mint 2012-ben. A mérleg romlásához hozzájárult, hogy több, korábban önkormányzati feladatot 2013-ban már az államháztartás központi alrendszeréből finanszíroztak. 2014. januárban a deficit 75 milliárd forintot tett ki, ami az egyenleg 73 milliárd forintos romlását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2013 végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 29,9 billió forint volt, 5,9%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,0 billió forintot, a 2012 véginél 6,1%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 20,9 billió forint volt, 12%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek december végi állományi értéke (4,4 billió forint) 11%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége 2013-ban 1538 milliárd forint volt, ami a GDP 5,3%-ának felelt meg. 4

Az ágazati teljesítményekről A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2013-ban előző évi áron 33, folyó áron 7%- kal emelkedett, a munkaerő-felhasználás azonban az előzetes adatok szerint 1%-kal elmaradt az előző évhez viszonyítva. A termelési tényezők jövedelme 9, a vállalkozói jövedelem 13%-kal emelkedett, így a munkaerő hatékonysága, azaz a termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme 6%-kal emelkedett. A mezőgazdaság kibocsátásának volumene 12, értéke folyó alapáron 4,2%-kal nőtt, az árak 7,3%-os csökkenése mellett. Az ágazat eredményének növekedése alapvetően a növénytermesztési termékek volumenének 2012. évinél több mint ötödével nagyobb emelkedésével függ össze, melyet az árak 14%-os csökkenése kísért. Az év eleji csapadékos, majd a nyári száraz időjárás a növénytermesztés eredményeit összességében kedvezően befolyásolta. Gabonából a 2012. évinél 1,8%- kal nagyobb területen (2809 ezer hektáron) 30%-kal több (13 millió 527 ezer tonna) termett. A termésátlagok nőttek, legnagyobb mértékben a rozsé (36%), a kukoricáé (34%) és a búzáé (24%). A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2013-ban 6,9%-kal nőtt. Az élő állatok és állati termékek értékesítése 2,0%-kal csökkent, a növénytermesztési és kertészeti termékeké 17%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje a 2010 óta tartó emelkedés után 2013-ban 7,8%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az élő állatok és állati termékek árai 2010 óta folyamatosan emelkedtek, és ez a trend 2013-ban sem változott, az árak 3,4%-kal magasabbak voltak az előző évinél. A növénytermesztési és kertészeti termékek árnövekedése a 2010. évi 28% után egyre kisebb mértékű volt, majd 2013-ban 14%-os csökkenésbe váltott. A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala az előző évinél (6,8%) kisebb mértékben, 2,1%-kal nőtt. Mivel azonban a termelői árak 7,8%-kal csökkentek, az agrárolló nyílt (90,3%). A folyó termelőfelhasználás árszínvonala 2,2, a mezőgazdasági beruházásoké 1,6%-kal emelkedett. Az ipari termelés volumene 2013. évben 1,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A termelés volumene az I. negyedévben még 3,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, a II. negyedévben azonban növekedésbe fordult, a bővülés üteme negyedévről negyedévre gyorsult. A külpiaci értékesítés volumene 4,9%-kal 5

meghaladta az egy évvel korábbit, ugyanakkor a hazai eladásoké 1,8%-kal elmaradt attól. Az ipari kibocsátás több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipar alágai közül továbbra is a legnagyobb részesedésű járműgyártás az ipar húzóereje, 2013-ban volumene 19%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ugyanakkor a másik jelentős részesedésű alágban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 12,3%-os visszaesés volt. Az élelmiszeripar termelési volumene gyakorlatilag az előző év szintjén maradt (-0,3%), ami a hazai értékesítés mérséklődésével (1,9%) függ össze, a kisebb arányú exportértékesítés 5,7%-kal nőtt. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés éves szinten 0,8%-kal nőtt, ami 0,6%-os létszámnövekedés mellett következett be. 2013. év végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 12,8%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Decemberben az új rendelések volumene kiugróan, 85%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, aminek hátterében egy hosszabb időszakra vonatkozó, egyszeri új exportmegrendelés áll. Az ipari termelői árak 2013-ban 0,7%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A belföldi értékesítés árai 0,5%-kal mérséklődtek, elsősorban az energiaszektorban történt árszínvonal-csökkenés következtében (3,0%), miközben a feldolgozóiparban 1,1%-kal nőttek az árak. A külpiaci értékesítés árai 1,5%-kal emelkedtek egy év alatt. Az építőipari termelés volumene éves szinten 9,6%-kal nőtt az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. Az épületek építése 10,4, az egyéb építményeké 8,6%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 30%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene december végén 65%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az építőipar termelői árai 1,9%-kal emelkedtek az előző évi szinthez képest. Tovább folytatódott a lakásépítés 2008 óta tartó csökkenése. 2013-ban 7293 új lakást építettek, 31%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 7536 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 29%-os csökkenést jelent a 2012. évihez képest. Az építtetői kör összetételét továbbra is a természetes személyek dominanciája jellemzi, bár a vállalkozások által épített lakások aránya emelkedett. Budapesten néhány nagyobb beruházás befejezésének következtében a lakásépítés növekedett, a lakások kétharmadát vállalkozók építették. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, ez 6 m2-rel kevesebb, mint egy évvel korábban, ami a 100 6

m2 feletti lakások arányának csökkenéséből adódott. Éves szinten 1251 lakás szűnt meg, 43%-kal kevesebb, mint 2012-ben. A szolgáltató ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom volumene az év kétharmad részében meghaladta az előző év azonos időszakit. 2013 utolsó hónapjában 2,3, az év egészében 0,9%-kal emelkedtek az eladások. Az összforgalom 46%-át kitevő élelmiszer-vásárlások 0,4%-kal nőttek, miközben a trafikrendszer bevezetésével jelentős átrendeződés történt a forgalom megoszlásában. A nem élelmiszer-vásárlások 0,8%-kal emelkedtek, ezen belül a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem eladásai 4,6%-kal nőttek, miközben a legnagyobb visszaesést a könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-üzletek szenvedték el (3,2%) az előző évihez képest. Elsősorban a mérséklődő üzemanyagárak következtében az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma 2,3%-kal növekedett. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 5,3, a vendégéjszakáké 4,6%-kal emelkedett 2013-ban. A külföldi vendégek száma 5,1, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 4,6%-kal nőtt. A belföldiek vendégforgalma a megelőző év mérsékeltebb növekedése után szintén 5% körüli mértékben emelkedett: számuk 5,5%-kal, míg a vendégéjszakáiké 4,5%-kal. A vendégforgalom több mint háromnegyedét fogadó szállodák forgalma átlag felett, 6,0, illetve 5,3%-kal növekedett, szobafoglaltságuk 49,8% volt. A vendéglátóhelyek változatlan áron számított eladásai az előző évhez képest kismértékben, 0,3%-kal emelkedtek, a forgalom értéke 2013-ban összesen 757 milliárd forintot tett ki. 2013-ban a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 3,1%-kal haladta meg a 2012. évit. A növekedés nagyobbrészt az átlagos szállítási távolság hosszabbá válásából, kisebb részt a szállított áruk tömegének 0,7%-os bővüléséből fakadt. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítményből kétharmados aránnyal részesedő közúti, valamint a vasúti áruszállítás teljesítménye egyaránt 4%-kal nőtt 2013-ban, a csővezetékes és a belvízi szállításé ugyanakkor mérséklődött (2, illetve 3%-kal). A helyközi személyszállítás 2013. évi utaskilométer-teljesítménye 5,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A teljesítményből 55%-os aránnyal részesedő autóbuszos szállítás esetében 8,2%-os, a légi közlekedés esetében pedig 11%-os növekedés következett be. (Utóbbi esetében a teljesítmény 2013. évi szintje a növekedéssel együtt is alig több mint felét tette ki a két évvel korábbinak.) A 7

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2013. évi utasforgalma 8,5 millió fő volt, hasonlóan (0,2%-kal több) az egy évvel korábbihoz képest. A helyi személyszállításban 2 milliárd 28 millió utazást regisztráltunk 2013-ban, lényegében ugyanannyit (0,3%-kal többet), mint 2012-ben. A közlekedési eszközök közül a legnagyobb mértékben (5,8%) a helyiérdekű vasutat igénybe vevők száma emelkedett. 2013-ban 126,9 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, 19%-kal többet az egy évvel korábbihoz képest. A forgalomba helyezések tavalyi száma az elmúlt öt év legmagasabb értékét jelenti, a válság által még kevéssé érintett 2008. évinél ugyanakkor 28%-kal kevesebb. A 2012. esztendőhöz képest bekövetkezett növekedés meghatározóan a használt két évnél idősebb személygépkocsik forgalomba helyezésének emelkedésével magyarázható (35%); az új személygépkocsik forgalma ennél lényegesen kisebb mértékben nőtt (5,4%-kal). A korábbi évekkel ellentétben 2013-ban több használt személygépkocsit helyeztek forgalomba, mint újat (arányuk 53, illetve 47% volt). Társadalmi és jövedelmi folyamatok változásairól Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2013-ban 88 700 gyermek született és 126 800 fő hunyt el. Az élveszületések száma 1,7, a halálozásoké 2,0%-kal volt kevesebb, mint 2012-ben. Ezekből következően a természetes fogyás 38 100 fős száma 1071 fővel mérséklődött a 2012. évihez képest. 2013-ban a csecsemőhalandóság 5,1 ezrelékes mutatója 0,2 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál. 2013- ban 36 900 házasságot kötöttek, ami 2,0%-kal (739-cel) múlta felül a 2012. évit. 2013-ban a foglalkoztatottság növekedése és a munkanélküliség csökkenése következtében kedvezően alakultak a munkaerő-piaci mutatók az egy évvel korábbihoz képest. A 15 74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 938 ezer főt tett ki, közülük 3 millió 906 ezer fő tartozott a 15 64 évesek közé. Ez utóbbi korcsoportban a foglalkoztatottak száma 64 ezer fővel (1,7%-kal) meghaladta a 2012. évit, a foglalkoztatási arány pedig 1,2 százalékponttal 58,4%-ra emelkedett. A foglalkoztatás bővülése döntően a férfiakhoz kötődött, a nők esetében mérsékeltebb növekedés volt megfigyelhető. A férfiak foglalkoztatási aránya 64,3, a nőké 52,8% volt. A munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15 24 éves fiatalok foglalkoztatási 8

aránya 19,8%-ra, a legjobb munkavállalási korú 25 54 éveseké 75,5%-ra, az idősebb, 55 64 éveseké pedig 38,5%-ra javult egy év alatt. 2013-ban a munkanélküliek száma a 15 64 éves népesség körében 448 ezer fő volt, 26 ezer fővel (5,5%-kal) kevesebb a 2012. évinél. A munkanélküliségi ráta 10,3%-os értéke pedig 0,7 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A férfiak esetében jelentősebben, a nők körében visszafogottabban csökkent a munkanélküliség. A két nem munkanélkülisége 2013-ban azonos volt (10,3%). Éves összehasonlításban a 15 24 éves fiatalok (27,2%), a 25 54 évesek (9,2%), továbbá az 55 64 évesek (7,7%) munkanélkülisége egyaránt mérséklődött. A munkanélküliek közel fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,6 hónapról 18,0 hónapra emelkedett egy év alatt. 2013-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 230 700, ennek nettó összege 151 100 forint volt. Előbbi 3,4, utóbbi 4,9%-kal volt magasabb a 2012. évinél. A nettó bérek a versenyszférában 5,2, a költségvetés területén a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 7,1, a nonprofit szervezeteknél pedig 4,2%-kal emelkedtek. A költségvetési és a nonprofit szférában az alkalmazottak egy része az adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege bruttó 10 100, illetve 9 800 forint volt. A fogyasztói árak emelkedésének üteme az előző évhez képest jelentős mértékben fékeződött: összességében 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek. A pénzromlás lassulásában szerepet játszott a rezsicsökkentés, valamint a tartós fogyasztási cikkek árszínvonalának mérséklődése. Legnagyobb mértékben továbbra is a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az élelmiszerek áremelkedése visszafogottabb volt. A nyugdíjasok árindexe (1,5%) minden más lakossági csoportétól elmaradt. A fogyasztói árak emelkedése 2014 januárjában megállt, az előző év januárjához képest nem változott az átlagos árszínvonal. 1.2.Tolna megyei gazdasági mutatói Tolna megyében 2013-ban, az országoshoz hasonlóan, csökkent az élveszületések és a halálozások száma is, a kettő eredőjeként számított természetes fogyás mérséklődött. A népességszámra vetített természetes népmozgalmi mutatók viszont továbbra is kedvezőtlenebbek voltak az országos átlagnál. A munkaerő-piaci folyamatok kedvező irányú 9

változásról tanúskodnak. Bővült a foglalkoztatottak száma és mérséklődött a munkanélkülieké. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az alkalmazásban állók száma emelkedett, a növekedés a közfoglalkoztatás bővülésével összefüggésben a költségvetési területen erőteljesebb (105,2%) volt, mint a versenyszférában (100,7%). Emelkedett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest (104,6, illetve 105,8%). Tolna megye gazdaságának különböző területein 2013-ban bekövetkezett változások vegyes képet mutattak. A mezőgazdaságban az időjárás kedvezően befolyásolta a főbb növényfajok terméseredményeit. A termésátlagok emelkedtek, a fontosabb növényeket tekintve Tolna előkelő helyen állt az országos rangsorban. Az ipar bruttó kibocsátásának volumene az országosnál erőteljesebben emelkedett (107,9%), mind a belföldi, mind az exportpiacokon nőtt az értékesítés. A kereskedelmi szálláshelyek 2013. évi forgalmi adatai is élénkülésről tanúskodtak. A vendégéjszakák száma a vendégekénél erőteljesebben bővült (109,0, illetve 102,9%), így összességében emelkedett az átlagos tartózkodási idő. A megye építőipari teljesítményének volumene számottevően nőtt (113,8%), az új beruházások folyó áron számított értéke felülmúlta az egy évvel korábbit. A lakásépítés azonban tovább esett, amelynek következtében az elmúlt évtizedek legalacsonyabb lakásépítési teljesítményét regisztrálhattuk 2013-ban. Munkaerőpiac Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a megfigyelt Tolna megyei székhelyű vállalkozásoknál és nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési intézményeknél 2013- ban átlagosan 45 300 fő állt alkalmazásban, 1,0%-kal több, mint egy évvel korábban. (Országosan 0,9%-os volt a létszámnövekedés.) A munkavállalók 62%-át foglalkoztató versenyszférában 28 200 főt alkalmaztak, a létszám 0,7%-kal haladta meg a 2012. évit. Ezen belül bővült (2,1%-kal) a szellemi foglalkozásúak száma, míg a fizikaiaké gyakorlatilag stagnált (-0,1%). A költségvetés területén 15 600 főt foglalkoztattak, a versenyszféráénál nagyobb mértékű, 5,2%-os volt a létszámnövekedés. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak létszáma a közfoglalkoztatás bővülésével összefüggésben nagyobb mértékben (7,3%-kal) nőtt a szellemi foglalkozásúakénál (4,0%). A 2013. évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a számviteli nyilvántartások szerint 208 400 forintot tett ki, amely 4,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó havi átlagkereset a családi adókedvezmények figyelembevétele 10

nélkül a nemzetgazdaság egészében 136 500 forint, ezen belül a versenyszférában 145 500 forint, a költségvetésben 121 300 forint volt. Ez az előbbi sorrendben 5,8, 6,0 és 5,9%-os keresetnövekedést jelentett a 2012. évihez képest. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a nettó átlagkeresetek szinte mindegyikben emelkedtek, az egyéb szolgáltatás, az adminisztratív szolgáltatás valamint a művészet és szabadidő területén viszont keresetcsökkenést mértek. A nemzetgazdasági szintű átlagos munkajövedelem bruttó összege Tolna megyében 224 900 forint volt, amely 4,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (étkezési térítés, munkába járással kapcsolatos költségtérítések, lakhatási támogatás, jubileumi jutalom) a munkajövedelem 7,3%-át tették ki, hányaduk alig változott (0,1 százalékponttal nőtt) az egy évvel korábbihoz képest. (Országosan 5,4% volt az egyéb jövedelem részesedése az összes munkajövedelemből.) Az egyéb jövedelem aránya az energiaiparban (14,3%), az építőiparban (9,0%), és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén (8,5%) volt jelentős, az egyéb szolgáltatásban dolgozók munkajövedelmében ugyanakkor alig játszott szerepet (0,9%). A megyében mért átlagkeresetek és a munkajövedelem továbbra is országos átlag alatti: a különbség a havi bruttó átlagkeresetnél 22 300 forint, a munkajövedelemnél 18 900 forint, a nettó átlagkeresetnél pedig 14 600 forint volt az elmaradás. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2013. december végén Tolna megyében 10 748 álláskeresőt tartottak nyilván. A létszám az országoshoz hasonlóan nagymértékben, 27%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya (11,1%) tovább csökkent: a 12 hónappal korábbi mutatónál 3,1 százalékponttal alacsonyabb, az idei országos rátánál viszont 1,8 százalékponttal magasabb volt. A Dél-Dunántúlon már nem Tolna mutatója ahogy a korábbi években oly jellemző volt a legkedvezőbb, ugyanis Baranya megyében a tolnainál 0,4 százalékponttal alacsonyabb rátát regisztráltak, Somogyban ugyanakkor 3,5 százalékponttal magasabbat, mint Tolnában. Az álláskeresők 15%-a volt pályakezdő, 18%-a pedig 25 éven aluli. Mindkét körben jelentős előbbi körben 19%-os, utóbbiban 23%-os létszámcsökkenés következett be. Az állomány 6%-át kitevő megváltozott munkaképességűek létszáma héttizede volt a 12 hónappal korábbinak. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele nem változott számottevően az egy évvel korábbihoz képest. A nyolc általánost, vagy ennél kevesebb évfolyamot végzettek létszáma az összlétszámnál nagyobb mértékben 32%-kal csökkent, bár így is a legmagasabb az összes álláskeresőn belüli részarányuk (41%). Az álláskeresők 11

32%-ának volt szakmunkás- vagy szakiskolai végzettsége, számuk 23%-kal volt kevesebb a 2012. decemberinél. Az érettségivel rendelkező álláskeresők létszáma mérséklődött a legkevésbé (19%-kal), részarányuk 23%-ot képviselt. A diplomás munkanélküliek száma 30%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, mintegy 4%-át tette ki az álláskeresőknek. 2013. december végén a 12 hónappal korábbinál 27%-kal több, 976 betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván a megyében. Az egy betöltetlen álláshelyre jutó álláskeresők száma továbbra is magasnak volt mondható. A tolnai mutató (11) az országos átlagnak több mint dupláját tette ki, régión belül megegyezett a Somogy megyeivel, a Baranyára számítottnál (8) viszont magasabb értéket jelzett. A régió kedvezőtlen helyzetét az is jól mutatja, hogy a dél-dunántúli mutató volt az ország ezen területi egységei közül a legmagasabb. Az álláskeresőket ellátó rendszerben csökkent az álláskeresési járadékban (931 fő) és a szociális ellátásban részesültek (2996 fő) száma, előbbieké 35, utóbbiaké 37%-kal. A nyugdíj előtti álláskeresési segélyezettek létszáma (250 fő) viszont 1,6-szerese volt a 2012. december véginek. Gazdasági szervezetek Tolna megyei székhellyel 2013. december 31-én közel 37 800 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az országos állománynak 2,1%-át. Az év során 0,4%-os volt a növekedés, szemben az országosan regisztrált 1,2%-kal. A szervezetek meghatározó hányada (91%-a) vállalkozásként működött, a nonprofit szféra 7,5, a költségvetési szervezetek 1,1%-ot képviseltek. Országosan a vállalkozások részaránya némileg felülmúlta a megyeit, míg az utóbbi két gazdálkodási körhöz tartozók hányada elmaradt attól. A Tolnában nyilvántartott közel 34 500 vállalkozás 22%-a társas formában alakult meg, 78% uk önálló vállalkozó volt. (Országosan a társas formát választók a megyeinél magasabb, 36%-os hányadot képviseltek.) A társas vállalkozásoknál 2013-ban folytatódott a korábbi időszakok tendenciája, miszerint a jogi személyiségű társaságok körének bővülésével párhuzamosan csökkent a jogi személyiséggel nem rendelkezők száma. A leggyakoribb gazdálkodási formákat továbbra is a korlátolt felelősségű társaságok (4977) és a betéti (2388) társaságok jelentették, s míg előbbiek száma stagnált, utóbbiaké 8,3%-kal mérséklődött az elmúlt 12 hónap során. Tovább emelkedett viszont a másik két jogi személyiségű formában bejegyzett cégek száma: a szövetkezetek körében 2,3, a részvénytársaságoknál 1,5%-kal nőtt a szervezetszám. Az önálló vállalkozók száma december végén meghaladta a 26 700-at, az elmúlt év során 1,4%-kal emelkedett. Ezen belül viszont kevesebb, mint 36%-ot tettek ki az okmányirodák 12

által nyilvántartott egyéni vállalkozók, és e körben a növekedés is az előbb említettnél szerényebb mértékű (0,3%) volt. A munkavégzés jellege szerint az önálló vállalkozóknak kevesebb, mint egyharmada tevékenykedett főállásban, 43%-uk mellékfoglalkozású, további egynegyedük nyugdíjas volt. Az elmúlt 12 hónapban ez utóbbi körhöz tartozó önálló vállalkozók száma az országoshoz hasonlóan tovább mérséklődött, a fő- illetve mellékfoglalkozásúaké bővült. A megyei székhelyű vállalkozásokat főtevékenység szerint vizsgálva, a nemzetgazdasági ágak felében növekedett vagy stagnált a szervezetszám, a másik felében mérséklődött. A legjelentősebb cégszámot képviselő ágak közül a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén, az önálló vállalkozói kör bővülésének eredményeként, nőtt a vállalkozások száma, ugyanakkor mérséklődést tapasztaltunk a kereskedelem és gépjárműjavítás, a szakmai, tudományos tevékenységek, az építőipar valamint a feldolgozóipar területén bejegyzettek számában. A vállalkozások létszám-kategóriánkénti összetétele nem változott számottevően. Túlnyomó többségük, 99,7%-uk kisvállalkozás ezen belül 98,4% mikrovállalkozás volt. Tolnában a középvállalkozások (50-249 főt foglalkoztatók) száma 88, míg az ennél nagyobb létszámúaké mindössze 10 volt az elmúlt év végén. 2013. december 31-én a megyében 522 társas vállalkozás állt felszámolás vagy csődeljárás alatt, a regisztráltak közel 7%-a. (Országosan ezen arányszám 11% volt.) A gazdálkodási formák összességét tekintve Tolnában a 2013. év folyamán 2263 szervezet alakult és 2061 szűnt meg, az országos bejegyzéseknek 2,0, illetve 2,2%-át képviselve. (Mint ahogy az korábban említésre került, a Tolna megyei székhelyű gazdasági szervezetek az év végi országos állomány 2,1%-át tették ki.) Beruházás A megfigyelt Tolna megyei székhelyű gazdálkodó szervezetek 2013-ban előzetes adatok szerint 54,7 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, amely az országos teljesítményértéknek 1,5%-át képviselte. Az elmúlt év során végrehajtott fejlesztések összege folyó áron közel 10 milliárd forinttal, bő egyötödével felülmúlta a 2012. évit. (2012-ben csökkenést regisztráltunk.) Egy lakosra vetítve 238 900 forint teljesítményérték jutott, az országosnak 65, a megyék Budapest nélkül számított átlagának 86%-a. E fajlagos összeg Tolnának a megyéket és Budapestet magában foglaló a mutatószám szerint csökkenő országos rangsorában a tizedik helyet biztosította. A dél-dunántúli régió másik két megyéjében ennél kedvezőtlenebb volt a népességszámra vetített beruházási érték 13

Baranyában 10 ezer, Somogyban 74 ezer forinttal, így az ország nagyobb területi egységei közül Észak-Magyarország után a Dél-Dunántúlon számítottuk a második legalacsonyabb fajlagos mutatót (209 ezer forint/fő). Tolnában mindegyik anyagi műszaki csoportban nőtt 2013-ban az előző évihez viszonyított folyóáras teljesítményérték és módosult az invesztíciók összetétele. Az átlagosnál nagyobb mértékben, közel egynegyedével emelkedett az építési beruházások folyóáras összege, valamint nőtt ezen anyagi-műszaki csoport részaránya (35-ről 36%-ra). Gépek, berendezések, járművek beszerzésére a 2012. évinél egyötödével fordítottak többet a gazdálkodó szervezetek, az összes teljesítményértékből képviselt hányaduk az előző évihez hasonlóan 62% volt. Ez utóbbiakon belül számottevően emelkedett a hazai gyártásból származók aránya (56-ról 69%-ra) és mérséklődött az importbeszerzéseké (44-ről 31%-ra). Kedvező jelenség, hogy a teljesítményérték viszonylag kis hányadát kitevő tenyész- és igásállatok termelésbe állítására, valamint föld, telek értéknövelésére is lényegesen több jutott az egy évvel korábbinál (41%-kal, illetve az előző évinek ötszörösével). A nemzetgazdasági ágak többségében 18-ból 13-ban élénkült a beruházási aktivitás. A megyében jelentősebb invesztornak számító ágak közül a legnagyobb hányadot (32%) képviselő energiaipari beruházások 5%-kal, az azt követő feldolgozóipari (19%) fejlesztésekre fordított összegek 43%-kal, a sorban harmadikként szereplő mezőgazdasági (12%) teljesítményérték 13%-kal múlta felül a 2012. évit (folyó áron számítva). A kisebb súlyarányt képviselő nemzetgazdasági ágak közül jelentős teljesítményérték kötődött a vízellátás, a kereskedelem, az információ, kommunikáció, a közigazgatás, a szállítás valamint a művészet és szabadidő területekhez. Ezen ágakban a vízellátás kivételével mindenütt emelkedtek a beruházásra fordított összegek. A legnagyobb mértékű növekedés a művészet és szabadidő valamint a mindössze két százalékot képviselő egyéb szolgáltatások ágakban következett be, ahol az előző évinek 2,5, illetve 3-szorosát tette ki a beruházási teljesítményérték. Ipar A megye ipari teljesítménye 2013-ban tovább bővült. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások Tolnában működő ipartelepeinek termelési volumene 2012-höz képest 7,9% kal az országosnál erőteljesebben növekedett. Éven belül a kibocsátás volumene az első 14

kilenc hónap mindegyikében felülmúlta az előző év azonos időszakit, az utolsó három hónapban viszont elmaradt attól. A 2013-ban produkált 364,5 milliárd forint bruttó termelési érték a hasonló méretű gazdálkodói kör országos teljesítményének az 1,5%-át tette ki. Ezen arányszám nem változott 2012-höz képest. Tolna egy lakosára 1 millió 592 ezer forint ipari kibocsátás jutott, az országos átlag kétharmada. A 19 megyét és Budapestet tekintve hat területi egységben köztük Baranyában és Somogyban is ennél alacsonyabb volt a fajlagos összeg. Az ország régiói közül továbbra is a Dél-Dunántúlon volt a legkisebb a népességszámra vetített ipari termelési érték, amely az országosnak alig több mint felét képviselte. A megyei székhelyű közepes és nagyméretű (legalább 50 fős) ipari vállalkozások termelési volumene a fent említett körben regisztráltnál is nagyobb, 8,9%-os növekedést mutatott. (Itt azonban megjegyezzük, hogy e vállalkozói csoporthoz kapcsolódó adatokat a megyében szervezeti változások is befolyásolták, 2013-ban ugyanis az egy évvel korábbinál több cég került a megfigyelési körbe létszámnövekedés vagy székhelyváltoztatás miatt.) A termelésnél gyorsabb ütemben, 9,3%-kal emelkedett az értékesítés volumene, az export erőteljesebb (27%-os), a belföldi eladások szerényebb (4,3%-os) bővülése mellett. A megyei ipar mindkét ágát érintette a növekedés, a dinamikában azonban jelentős volt a különbség. Az év során produkált mintegy 315 milliárd forint bruttó termelési érték közel hattizedét előállító, kizárólag hazai piacon értékesítő energiaipar (D) teljesítménye 2,5%-kal bővült, míg a fennmaradó négytizedet kibocsátó feldolgozóiparé (C) 19%-kal emelkedett. Ez utóbbihoz a kivitel erőteljes élénkülése (27%-kal nőtt az export) mellett a belföldi eladások bővülése (11%) is hozzájárult. A textília, ruházat, bőr- és bőrtermék gyártása kivételével ahol a cégszám növekedése ellenére az egy évvel korábbi szinten alakult a teljesítmény, minden feldolgozóipari alág kibocsátása felülmúlta a 2012. évit. A legjelentősebb gazdasági súlyt képviselők közül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásban 45, a villamos berendezések előállítása területén 40%-os volumenemelkedés következett be. Ebben a korábban említett szervezetszám növekedés is szerepet játszott, ezen alágakban ugyanis az előbbi sorrendben kettővel, illetve eggyel bővült a megfigyelt vállalkozások száma. E két, túlnyomóan exportra termelő (86, illetve 91%) ágazat kivitele 54, illetve 44%-kal bővült, miközben hazai eladásaik is valamelyest emelkedtek. 15

(A feldolgozóipari termelés 18%-a a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék, további 19%-a a villamos berendezés gyártáshoz kötődött, az export 25, illetve 29%-át adta e két ágazat.) Folytatódott a növekedés a megyei feldolgozóipari termelés és értékesítés közel egyharmadát biztosító és egyben legjelentősebbnek számító élelmiszeriparban is. A döntően hazai piacon értékesítő (87%) alágban a belföldi eladások 8,7%-os növekedése mellett a kivitel is számottevően (27%-kal) élénkült, termelése 8,0%-kal múlta felül a 2012. évit. Az említett feldolgozóipari alágakhoz a bruttó kibocsátás és az export 88%-a kötődött 2013-ban. Építőipar Tolna megye építőipari teljesítménye a 2012-ben regisztrált csökkenés után 2013-ban bővült. A megyei székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató építőipari vállalkozások az év folyamán 20,9 milliárd forint bruttó termelési értéket produkáltak, összehasonlító áron számítva közel 14%-kal többet, mint 2012-ben. Az elmúlt évben az ország minden megyéjében nőtt a teljesítmény, csökkenést csak a fővárosi adatok mutattak. Az ország egészét tekintve 2013 ban az építőipari termelés volumene 9,6%-kal a legalább öt főt foglalkoztató körben 12% kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A Tolna megyei székhelyű szervezetek 2013. évi építőipari teljesítménye az előző évihez hasonlóan az országosnak mindössze 1,6%-át képviselte. Egy lakosra vetítve 91 200 forint bruttó termelési érték jutott, amely összeg a magyarországi átlagnak bő héttizede volt. A tárgyidőszakban produkált tolnai termelés 56%-a épületek, 44%-a egyéb építmények kivitelezéséből származott. A volumennövekedés az országoshoz hasonlóan ez utóbbi építményfőcsoportban volt erőteljesebb (23%-os) az út- és közműépítési munkáknak köszönhetően. Az építőipari szerződéskötések vegyes képet mutattak. Az év folyamán kötött új szerződések volumene 44, a december végi állomány 15%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A megfigyelt megyei székhelyű építőipari szervezetek 2013. év végén 4,4 milliárd forintnyi érvényes megrendeléssel rendelkeztek, amelyeknek túlnyomó része egyéb építmények kivitelezésére (71%), kisebbik hányada épületépítésre (29%) vonatkozott. Ez utóbbi csoporthoz kapcsolódó szerződésállomány egytizedével elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az épületek kivitelezésére kötötteké bő négyszerese volt a 2012. decemberinek. 16

Lakásépítés Az elmúlt évtizedek legalacsonyabb lakásépítési teljesítményét regisztrálhattuk Tolna megyében. 2013-ban 75 új lakás használatbavételére adtak ki engedélyt a hatóságok, amely kevesebb mint fele volt a 60 évvel ezelőttinek a 2012. évinek pedig 63%-át jelentette. A Dél-Dunántúl másik két megyéje közül Baranyában a teljesítmény az előző évinek csupán 45, Somogyban 70%-át érte el. Az ország megyéi közül csupán kettőben Békésben és Győr- Moson-Sopronban tapasztaltunk növekedést, amely igen számottevő 21, illetve 15%-os volt, a többi 17 megyében viszont 10-63% közötti visszaesést mértünk. Az újonnan épített lakások tízezer lakosra vetített száma Tolnában (3,3) a második legalacsonyabb volt az ország megyéi közül, az országosnak pedig a 45%-át tette ki. A régió másik két megyéje közül Baranyában 3,4, Somogyban 7,4 volt a fajlagos mutató értéke, ez utóbbi megegyezett az országos átlaggal. A megyében átadott 75 lakás 17%-a Szekszárdon, 76%-a a többi városban épült, előbbi körben 59, utóbbiban 5%-kal maradt el a teljesítmény a 2012. évitől. A legnagyobb mértékű visszaesés a községekben következett be, az újonnan átadott lakások száma az egy évvel korábbinak az egyötödét sem érte el, ezzel a megyei lakásépítéshez csupán 7%-os hányaddal járultak hozzá. A lakások 76%-át természetes személyek, 24%-át vállalkozások finanszírozták 2013-ban. Az adatok szerint a lakásépítés volumene mindkét beruházói körben számottevően csökkent. Az új otthonok 68%-a saját használatra, 32%-a értékesítési célra készült, az utóbbiak száma az előbbieknél is nagyobb mértékben esett vissza. A lakások szobaszám szerinti összetétele kissé módosult. Kisebb lett az egy- és a kétszobások aránya (3, illetve 11%), valamint a négy- vagy több szobásoké (52%) is, míg a háromszobásoké (35%-ra) nőtt. A lakások átlagos mérete a lakosság által építettek alapterületének csökkenése miatt 139-ről 119 m2-re mérséklődött. A 2013. év folyamán az előző évinél 41%-kal kevesebb 33 lakás szűnt meg a megyében, közel kétharmaduk avulás miatt. A megszűnt lakások 55%-a még 1945 előtt épült, 39%-uk 1945 és 1960 között került használatba. Az elmúlt év során 97 új lakás építésére adtak ki engedélyt a hatóságok. Ez öttel volt több, mint az előző tíz év legalacsonyabb értékét produkáló 2012. évi szint. A megyék közül csupán Tolnában, Baranyában és Vas megyében mértek növekedést, a többi 16 megyében 3-66% közötti volt a csökkenés. Országosan az előző évinél 29%-kal volt kevesebb az új 17

lakások építésére kiadott engedélyek száma. A Dél-Dunántúlon a Baranyában tapasztalt 32% os növekedés mellett Somogyban a 2012. évi szint 54%-ára esett vissza az építési kedv. Turizmus Tolna megye kereskedelmi szálláshelyein az előzetes adatok szerint 2013-ban 73 900 vendéget és 171 100 vendégéjszakát regisztráltak. Előbbiek száma 2,9%-kal, utóbbiaké 9,0% kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Összességében nőtt az átlagos tartózkodási idő is. (Országosan a vendégszám 5,3%-kal, a vendégéjszaka-szám 4,6%-kal haladta meg a 2012. évit.) A megyei vendégforgalom 88%-át adó belföldi vendégek száma 2,5%-kal, a hozzájuk kötődő éjszakáké 9,4%-kal nőtt egy év alatt. 2013-ban a 65 000 hazai vendég 147 500 éjszakát töltött el a megye szálláshelyein. A mintegy 8800 külföldi vendéghez 23 700 vendégéjszaka kötődött, előbbiek száma 5,8, utóbbiaké 6,6%-kal bővült 2012-höz képest. A külföldi vendégek háromtizede Németországból érkezett, ezzel továbbra is a legjelentősebb küldő ország, bár az elmúlt évben a vendégek száma 8,3, a hozzájuk kötődő éjszakáké 1,2%- kal mérséklődött. Tovább emelkedett viszont a külföldivendég-forgalom 9%-át képviselő osztrák vendégek, valamint vendégéjszakáik száma, előbbi 17, utóbbi 21%-kal. A 2012. évi visszaesés után ismét nagyobb létszámban regisztráltak a megyei szálláshelyeken Olaszországból érkezőket, számuk 7,3, az általuk eltöltött éjszakáké 21,5%-kal nőtt egy év alatt. A megyébe látogató vendégek 65%-át a szállodák fogadták, ahol 6,7%-kal bővült a vendég-, 10,0%-kal a vendégéjszaka-szám. A megyébe érkező vendégek 14%-a a panziókat választotta szálláshelyként, ahol a 2012. évinél 4,5%-kal kevesebb vendéget regisztráltak, a hozzájuk kötődő éjszakáké viszont 11,7%-kal növekedett a vizsgált időszakban. A turisták 11%-át fogadó közösségi szállásokon ugyanakkor visszaesett a forgalom, a vendégszám 9,8, éjszakáiké 2,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A 8%-os részarányt képviselő üdülőházakban azonban számottevő forgalombővülést tapasztaltunk, a 2012. évinél 27%-kal több vendég 46%-kal több éjszakát töltött el ebben a szállástípusban. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a forgalom a kempingekben, amelyekben a szállást igénybe vevők 4%-át regisztrálták, a vendégszám 31, a hozzájuk kötődő éjszakáké 25%-kal csökkent a vizsgált időszakban. A kereskedelmi szálláshelyeken 2013-ban 1994 millió forintot realizáltak, amely 8,8%- kal magasabb volt a 2012. évi bevételnél. Az összbevétel 47%-a származott szállásdíjból, 35%-a pedig vendéglátásból. A mintegy 938 millió forint szállásdíj-bevétel 16%-kal több, a 18

Százalékos megoszlás vendéglátás 693 millió forintos bevétele viszont közel 3%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján decemberben a megye 28 egysége fogadott el Széchenyi Pihenőkártyát. A 2013. évben összességében csaknem 175 millió forint származott a SZÉP-kártya elfogadásából, ez a belföldi bruttó szállásdíj-bevétel negyedét jelentette. 2. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2.1. Taglétszám alakulása 2013-ban A kamara taglétszáma 2013. év végén 927 fő/vállalkozás volt. A kamarai tagok megoszlása működési forma szerint : - Egyéni vállalkozás: 266 db - Társas vállalkozás: 661 db A tagvállalatok tagozati megoszlását az alábbi ábra és felsorolás szemlélteti: - Ipari tagozat: 34,41 % - Kereskedelmi tagozat: 30,20 % - Kézműipari tagozat: 9,17 % - Szolgáltató tagozat: 26,22 % A tagvállalatok tagozati megoszlása 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 34,41% 30,20% 26,22% 20,00% 15,00% 10,00% 9,17% 5,00% 0,00% Ipari tagozat Kereskedelmi tagozat Kézműipari tagozat Szolgáltató tagozat Tagozatok 19

Százalékos megoszlás Tagvállalatok megoszlása kistérségenként: Bonyhádi kistérség: 14,99 % Dombóvári kistérség: 10,25 % Paksi kistérség: 16,50 % Szekszárdi kistérség: 46,60 % Tamási kistérség: 11,66 % Tagvállalatok megoszlása kistérségenként 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 14,99% Bonyhád Dombóvár 10,25% 46,60% 16,50% 11,66% Paks Szekszárd Kistérségek Tamási 2.2. A kamara szervezeti egységei 2.2.1. A 2013. év kiemelt kamarai eseményei rendezvényei Az elmúlt évben is számos kamarai rendezvény, megállapodás szolgálta a vállalkozások érdekeit, tájékoztatását, az információ áramlás hatékonyságát: 2013. január 25.: Évnyitó gazdasági fórum és partnertalálkozó A már hagyományosnak mondható partnertalálkozón a gazdaság aktuális kérdései is előtérbe kerültek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében dr. Parragh László, elnök tartott értékelést rávilágítva azokra a momentumokra, megoldandó feladatokra, melyek a kamarai álláspont szerint a magyar gazdaság lehetőségeit alapjaiban határozzák meg. 20

2013. február 5.: Együttműködés a kamara és a megyei önkormányzat között A megállapodás aláírásának célja egy, a megye adottságaira, igényeire és valós lehetőségeire épülő, hosszú távú területfejlesztési koncepció, fejlesztési program elkészítése, mely a 2014-2020-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő tervdokumentumok megalapozását is szolgálja. 2013. február 26.: Rendezvény a 2013. évi építésügyi jogszabályváltozásokról, a munkavédelem és munkaegészségügy aktuális kérdéseiről Nagy érdeklődés övezte a rendezvényt, melynek fő témaköreit a 2013. évi építésügyi jogszabályváltozások, illetve a munkavédelmi-, munkaegészségügyi kérdések, ellenőrzési tapasztalatok és irányelvek szolgáltatták. 2013. március 6-7.: Ötleted van? Vállalkozz Vállalkozás menedzselés a válság idején (Vállalkozásalapításhoz és fejlesztéshez kapcsolódó rövidtréning a kamaránál) A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökséggel közös rövidtréning célja a vállalkozóvá válás első lépéseinek bemutatása, a kezdő vállalkozások hibáinak feltárása, gyakorlatorientált megoldási javaslatok felvázolása volt. A képzés térítésmentes volt, számos vállalkozás, vállalkozni szándékozó vett részt az intenzív vállalkozás ismerteti képzésen a visszajelzések alapján nem eredménytelenül. 2013. május 15.: Keleti nyitás Tolna megye és Indonézia együttműködési lehetőségei Az indonéz delegáció tagjait dr. Fischer Sándor, elnök látta vendégül a kamarai székházban. Atomenergia, autóipar, borászat téma akadt bőven. A majd negyedmilliárd lakosú délkeletázsiai országnak nem titkolt célja, hogy a gazdaság több területén is kapcsolatokat építsen Magyarországgal. Az egyeztetésen kiderült, a képzésekben, valamint a tapasztalatcserében biztosan együtt tud majd működni Tolna megye és Indonézia. 2013. május 21.: Kamarai Küldöttgyűlés Éves rendes Küldöttgyűlés a szedresi Lovasudvarházban. 21

2013. május 23.: Fókuszban a pénztárgépek A KISOSZ és a TMKIK közös rendezvénye, melyen számos vállalkozás/vállalkozó képviseltette magát, az online pénztárgépek bevezetésével kapcsolatos aktualitásokról szólt. 2013. július 5.: Használatarányos, e-útdíj kamarai rendezvény Tájékoztató előadás/szakmai nap a bevezetésre kerülő használatarányos útdíjról. 2013. június-július: Pályaorientációs napot szervezett a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Öt cég, húsz diák és rengeteg szakma. A rendezvényt Nagy Tamás, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tanácsadója szervezte, hagyományteremtő jelleggel. 2013. augusztus.: Tájékoztató rendezvény az online pénztárgépek bevezetésének aktualitásairól Augusztus közepén kétállomásos előadássorozatot rendezett kamaránk online pénztárgépek témájában. A rendezvény első állomása Dombóváron volt, majd a következő napon Szekszárdon vártuk az érdeklődőket. 2013. augusztus 25.: Kamarai Családi Nap Tizenegyedszer! Új helyszín, több ezer ember. 2013-ban a paksi atomerőmű lábánál elhelyezkedő Füzes tavak festői környezete szolgált a IX. Kamarai Családi Nap helyszínéül. 2013. szeptember október: Tájékoztató előadássorozat az elektronikus építési naplóról A programon építőipari vállalkozók, mérnökök és más ágazati szakemberek vettek részt. 22

2013. szeptember október: Szakmatúra Ismerkedés a szakmákkal, továbbtanulási lehetőségekkel fiatalok számára szervezett tanulmányi kirándulás. Szakmai tapasztalatcsere Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara között Delegáció érkezett Csongrád megyéből. A találkozó, a mindennapi munkavégzés gyakorlati tapasztalatinak cseréjéről szólt. 2013. november: A Széchenyi Kártya Program 11 éve Kamara, VOSZ és KAVOSZ Zrt. közös szakmai rendezvénye a Széchenyi Hitelkártya Program sikeres 11 évéről. Előadás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Megyei Igazgatóságának rendezvényén Tóth László, szakképzési osztályvezető a gazdasági kamarák általános szerepéről, a szakképzési feladatokról tartott ismertetőt. Pályázatírás a gyakorlatban Tájékoztatás iskolásoknak, a szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskolában jártunk Hornok Jenő, vállalkozásfejlesztési osztályvezető a pályázatírás rejtelmeibe vezette be a diákokat. Gazdasági fórum Pakson és Szekszárdon, Innovációs Partnertalálkozó A magyar gazdaság aktualitásairól Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke tartott előadást. Dr. Fischer Sándor a Tolna megyei paramétereket képezte le. A KKV magazin ügyvezetője Dely Tamás, valamint Mester Nándor, a lap főszerkesztője a sikeres cégvezetésről beszélt. 23

Magyar vállalkozók az Export piacon gazdasági fórum: Piacra jutási lehetőségek, üzleti kapcsolatok Ausztriában, Olaszországban és Szlovákiában Tájékoztató road-show a HITA (Külgazdasági Hivatal) és kamaránk közös szervezésében. A fórumon kiderült, a magyar cégek komoly tényezőként vannak jelen egy-egy érintett ország piacán. 2013. november 13-16.: Pályaválasztási kiállítás Szekszárdon 15. alkalommal várta a tanulókat, a döntés előtt álló fiatalokat a Szekszárdon megrendezett Jövőd záloga pályaválasztási kiállítás. A rendezvény díszvendége Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár volt. 2.2.2. Küldöttgyűlés A Küldöttgyűlés a kamara legfőbb szerve, mely évente legalább egyszer ülésezik. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi rendes küldöttgyűlését 2013. május 21- én tartotta. A fórum összesen öt határozatot hozott. 1/2013.(V.21.) sz. határozatában a kamara 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolót, 2/2013.(V.21.) sz. határozatában az Ellenőrző Bizottság beszámolóját fogata el. A 3/2013.(V.21.) sz. határozatában a 2012. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlegét 97.864,- e Ft mérleg főösszeggel, és 252, e Ft mérlegszerinti eredménnyel, és a kamara 2012.01.01-2012.12.31-ig terjedő időszakra vonatkozó költségvetés teljesüléséről szóló beszámolóját fogadta el. 4./2013.(V.21.) sz. határozatában a 2013. évi költségvetési tervét fogadta el, illetve az 5./2013.(V.21.) sz. határozatában az Etikai Bizottság beszámolója került elfogadásra. 2.2.3. Elnökség Az elnökség feladata a kamara és belső szervezeti egységei működésének irányítása a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően, továbbá dönt a küldöttgyűlés hatáskörébe nem utalt kérdésekben. A titkár feletti munkáltatói jogokat a munkaviszony létesítése és megszűntetése, valamint a munkaszerződés módosítása tekintetében kizárólag az elnökség gyakorolja. A kamara feladatainak ellátásához a 24

megyeszékhelyen kívüli városokban kamarai képviseletek létrehozásáról, illetve megszüntetéséről kizárólag az elnökség dönthet. Az elnökség biztosítja a kamara által alapított gazdasági társaság, illetve közhasznú társaság működését és gazdálkodását. Elbírálja a tiszteletbeli és pártoló tagok felvételét. Fentieken túlmenően a Szervezeti és Működési Szabályzat az alábbi feladatokat határozza meg az elnökség számára: Az elnökség kialakítja a kamara stratégiai programját, meghatározza a kamarai feladatok megvalósítása terén az elnökség, az ügyvezetőség, a tagozatok, az osztályok, a bizottságok, valamint az apparátus közötti munkamegosztást a kamarai törvény és az Alapszabály szerint. Hatáskörénél fogva javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek az előző évi költségvetési beszámolóra, mérlegre, eredmény-kimutatásra, közhasznúsági jelentés jóváhagyására, továbbá megtárgyalja és előterjeszti a küldöttgyűlésnek a költségvetési tervezetet. Ezeken túlmenően az elnökség dönt a szervezeti, személyi feltételekről, eszközrendszerről a költségvetés keretein belül, valamint dönt a jogszabályok keretein belül a gazdaság fejlesztésével összefüggésben nem a kamara által létrehozott testületekben a kamarai delegáltak személyéről, a kamara Tiszteletbeli Tagja cím odaítéléséről, illetve annak visszavonásáról is. Előterjesztést tesz a kiemelkedő gazdasági, társadalmi és szervezeti munkát végző tag elismerésére is. Szintén az elnökség feladatát képezi a kamara működésére vonatkozó belső szabályzatok jóváhagyása. Dönt a kamara működését elősegítő bizottságok létrehozásáról, annak feladatairól, valamint figyelemmel kíséri, és értékeli a tisztségviselők, a bizottságok, a tagozatok, az osztályok és az apparátus vezetőjének munkáját. Fenti feladatokkal összefüggésben személyi döntéseket hoz (a bizottságokkal kapcsolatban) tagozati javaslatok alapján. 25

Az éves költségvetés keretén belül részletesen meghatározza a testületi tagok költségtérítését, továbbá dönt a tagdíjakkal kapcsolatos észrevételekről, valamint a - tagsággal együtt járó kötelezettségének ismételt, vagy súlyos megsértése miatt a kizárásról. Az elnökség dönthet a kamara céljaival összefüggő alapítvány, közhasznú társaság létrehozásáról, meghatározva annak célját, feladatait. Dönthet a kamara kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének kezdeményezéséről, illetve annak megszüntetéséről, valamint határozhat gazdasági társaság alapításáról (kiállítási és vásárszervezési, ipari park-létesítési és fenntartási célra), a társaságban a részesedés mértékéről. A kamara elnökségének további feladatai: - Kidolgozza a stratégiai program végrehajtási módszereit; - Együttműködik a megyei és a helyi önkormányzatokkal, decentralizált szervezetekkel; - Figyelemmel kíséri és értékeli a tagok munkáját befolyásoló tényezőket; - Szakmai és területi látogatásokat szervez; - Együttműködik a vállalkozói érdekképviseletek területi vezetőivel; - Közreműködik a külföldi gazdasági és érdekképviseleti szervekkel, kamarákkal való kapcsolattartásban; - Kulturális, szabadidő, sport és egyéb rendezvényeket szervez. A 2012. évben a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége 8 alkalommal ülésezett, s 27 határozat született. Határozat született többek között: Az MKIK kollégiumaiba javasolt személyek névsoráról A Pécsi Tudományegyetem Felnőttoktatási Szakképzés akkreditációs kérelméről A Tolna Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság képzési javaslatáról A TMKIK 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolóról A TMKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012. évi költségvetési beszámolójáról, illetve a 2012. évi költségvetési tervezetről A TMKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. 2013. évi költségvetési tervéről Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről 26

Az Etikai Bizottság 2012. évi tevékenységéről A TMKIK 2012. évi költségvetés teljesüléséről, a 2013. évi költségvetési tervéről A 2013. évi kamarai nívódíjasokról: S-Contó Bt., Ferropatent Zrt. Szolgáltatáscsomagok kidolgozásáról a regisztrált vállalkozások számára Fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége a szervezet alapszabálya, valamint annak szervezeti és működési szabályzata szerint megfogalmazott / meghatározott igen széleskörű szakmai feladatot látott el 2013. évben is. Azaz elvégezte a kamara belső szervezeti egységei működésének irányítását, s az elfogadott stratégiai céloknak megfelelően koordinálta a szervezet működését a küldöttgyűlések közötti időszakban. 2.2.4. A kamara apparátusi munkaszervezete A szakmai apparátus 2009. nyarától három osztályban tevékenykedik: Gazdasági osztály Vállalkozásfejlesztési osztály Szakképzési osztály Titkárság (nem minősül osztálynak) 2.2.4.1. Titkárság A kamara ügyintéző szerve. Munkáját a titkár irányítja. Feladatai sokrétűek a kamara szervezetének kiszolgálása terén. Az önkormányzatiságból adódóan munkája egy felől a társadalmi szervezet működéséhez biztosít előkészítő, szervező, végreható hátteret, másfelől a kamara szervezetének napi ügyintézését irányítja. A társadalmi szervezet kiszolgálásának teendői közétartozik: a testületi ülések írott anyagainak elkészítése, eljuttatása az érintettekhez, testületi ülések, rendezvények előkészítése, lebonyolításában személyes közreműködés, az ülések határozatainak, jegyzőkönyveinek vezetése, iktatása, megbízatás alapján titkári teendők elvégzése / munkabizottságok / 27

a társadalmi szervezet általános adminisztratív kiszolgálása, infrastrukturális segítése. A kamara napi szervezeti ügyintézésének feladatai: a postai és egyéb műveletek - levelek, és elektronikai úton érkező egyéb információs anyagok fogadása, iktatása, illetve továbbküldése az érintetteknek, a szervezetben készülő anyagok kifelé történő eljuttatása az előbbiek szerint- végzése, a szervezeti adminisztráció elvégzése, rendezése anyagok gyűjtése a célfeladatokhoz, operatív ügyekben eljárás. Egyéb feladatok: a kamara informatikai rendszerének zavartalan biztosítása, fejlesztése. PR. Teendők szervezése, végzése (internetes honlap, kiadványok, sajtó) 2.2.4.2. Gazdasági osztály A gazdasági osztály a kamara gazdálkodásának dokumentálását könyvelés, analitikus nyilvántartás, mérleg és beszámoló készítés, közhasznúsági jelentés, költségvetési kapcsolatok végzi, valamint a pénzügyi tranzakciókat bonyolítja. A kamara, mint kiemelten közhasznú szervezet tevékenységét koordinálja, e területen szolgáltat nemcsak a kamara tagjai, hanem a megye illetve a régió vállalkozói, vállalkozásai számára. Ez irányú tevékenységéhez adományokat gyűjt. A kamara által benyújtott saját pályázatokat készíti a társosztályokkal, részt vesz az eredményes pályázatok megvalósításában, és végzi a kapott támogatások pénzügyi elszámolását. A társosztályokon folyó szolgáltatásokhoz kapcsolódó adózással, könyveléssel kapcsolatos területeket előkészíti. Az osztályon történik a kamarai tag- és tagdíjnyilvántartása, a külső megrendelők részére címlista kiszolgálás biztosítása is. Nagy hangsúlyt helyeznek a tagszervezésre, melyet az új és minden esetben a vállalkozások érdekeit szolgáló szolgáltatásokkal, információkkal valósítanak meg. 28

Az egyéni vállalkozók, társas vállalkozások részére a vállalkozás indításával, gazdálkodással, adózással, számvitellel, pénz- és hitelügyekkel, biztosításokkal kapcsolatos tanácsadásokat is adnak. A gazdasági évek során több alkalommal szerveznek a megyében a vállalkozások részére a gazdálkodással kapcsolatos aktuális témákban felkészítéseket, tanfolyamokat, konferenciákat: - Gazdasági szakemberek konferenciája - Számvitel - Munkaügy, Társadalombiztosítás - Adózás - Pénzügyi, befektetési lehetőségek Az osztály végzi a közúti árufuvarozók részére a kauciót kiváltó biztosítások ügyintézését. 2.2.4.3. Vállalkozásfejlesztési osztály (korábban Szolgáltatási osztály) A vállalkozásoknak alapvetően gyors, megbízható és testre-szabott információkra van szüksége, hogy döntéseiket a megfelelő időben a legkörültekintőbben tudják meghozni. Ehhez szolgál hatékony információs bázisként a Vállalkozásfejlesztési osztály, melyet kamarai tagok és nem tagok is felkeresnek. Ezen oknál fogva legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy az osztályt felkereső vállalkozók elégedetten távozzanak, melyhez szakmailag és emberileg is maximálisan igyekszünk megfelelni. Az azonnal nem megválaszolható kérdések estében minden ügyfelet továbbra is egy ún. megkeresés lapon regisztrálunk, ahol feltüntetjük a cég nevét, elérhetőségét, kérdését és a kapott választ, így akár később is tájékoztatást tudunk küldeni a vállalkozónak az őt érintő tárgykörben, amennyiben arra igény mutatkozik. Rendezvények (szemináriumok, konferenciák, üzleti találkozók) szervezése A Vállalkozásfejlesztési osztály a kamarai apparátus egyéb koordinációs osztályaival közösen folyamatosan szervez előadásokat, szemináriumokat, illetve egyéb rendezvényeket más szervezettel. 29

Információk nyújtása vállalkozók részére Előfordul, hogy érkeznek a Vállalkozásfejlesztési osztályra olyan kérések ill. kérdések, melyekre nem áll módunkban teljes körű választ adni. Ehhez viszont fontos, hogy tudjuk, merre kell irányítani az ügyfelet, így igyekszünk naprakész információkkal rendelkezni az aktuális szabályozásokról, előírásokról és az azt kezelő szervezetekről, hivatalokról. Okmányhitelesítés Az okmányhitelesítéssel kapcsolatos feladatok közé tartozik az ATA igazolványok, származási bizonyítványok kibocsátása, a kereskedelmi számlák, valamint az árut kísérő egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása. 2013-ban összesen 93 db származási bizonyítvány került kiállításra, melyből 0 db az EU térségbe, 93 db pedig egyéb országba irányult (Amerikai Egyesült Államok 3 db, Arab Emírségek 3 db, Belarusz Államok 5 db, Etiópia 1 db, India 26 db, Kanada 12 db, Kína 8 db, Koreai Köztársaság 1 db, Oroszország 7 db, Svájc 1 db, Ukrajna 18 db). Exporthitel finanszírozásához 8 db származási bizonyítvány került hitelesítésre. A kibocsátott ATA Carnetek száma 2013-ban 3 db volt, mely igazolványon szereplő áruk összértéke 9.300.000,- Ft. Üzleti partnerkeresés A Vállalkozásfejlesztési osztályra beérkező személyes és telefonon történő megkeresések között gyakran szerepel külföldi üzleti partner felkutatására irányuló kérés, melyhez az adott országba lévő EIC irodát, kamarát vagy kereskedelmi szolgálatot keresünk meg a szükséges információk beszerzéséhez. Ezen információkérés vonatkozhat potenciális üzleti partner cégek listájára vagy adott ország különböző előírásaira, rendelkezéseire. Jó kapcsolatot építettünk ki és ápolunk a Nemzeti Külgazdasági Hivatal helyi képviseletével. Házipénztár vezetése A TMKIK és a kamarai Nonprofit Kft. házipénztárának kezelése immáron a Gazdasági osztály hatáskörébe került, itt történik minden készpénzes be- ill. kifizetés. 30

Telefonközpont kezelése A Vállalkozásfejlesztési osztály új formájának kialakításakor továbbra is fontos szempontként jelentkezett, hogy a beérkező telefonhívásokra a leggyorsabban és leghatékonyabban adjunk tájékoztatást, így az összes beérkező hívást mint azt korábban is tettük itt fogadjuk és innen történnek a kapcsolások is a munkatársaknak a megfelelő osztályokra. Építőipari regisztráció építőipari kivitelezők nyilvántartása Az LXXVIII. évi Építési törvény 39. (2) alapján üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat, akinek az építőipari kivitelezői tevékenység a tevékenységi körei között szerepel, továbbá kivitelezési tevékenységhez alkalmas székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik, aki rendelkezik az általa folytatott kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel, vagy legalább egy vele tagsági, alkalmazotti, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló ilyen szakképesítéssel rendelkező szakmunkással és aki az 1997. évi LXXVIII. Étv. 39/A alapján az építési hatósági engedélyhez kötött tevékenységek folytatása esetén felelős műszaki vezetői feladatok ellátására alkalmas személyt alkalmaz munkaviszonyban, tagsági, vagy megbízási jogviszonyban. Minden vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni. Köteles továbbá az EGT tagállamokból, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező valamennyi szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében vállalkozó kivitelezői tevékenységét az MKIK-hoz bejelenteni. Napjainkig 1386 Tolna megyei vállalkozás nyújtotta be regisztrációját. Gazdálkodó szervezetek kamarai regisztrációja Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását. A módosítás három lényeges változást tartalmaz: 31

2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek: - kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, - a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból), - a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani. Rendezett regisztrációk: 2012. 2013. Összesen Egyéni 5 475 3 622 9 097 vállalkozás Társas 4 726 3 370 8 096 vállalkozás Összesen: 10 201 6 992 17 193 Egyéb adminisztráció Az osztály napi munkája során felmerülő adminisztrációs teendők ellátása (gépelés, iktatás, iratkezelés, stb.) 2.2.4.4. Szakképzési osztály A kamara szakképzési osztálya ellátja a kamarai-, szakképzési- és közoktatási törvényben meghatározott feladatokat. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a tanulók a piaci igényeknek megfelelő szakmát és megfelelő képzést biztosító gyakorlati helyet válasszanak. Ezzel a munkával egyben elősegítjük a gazdasági szereplők munkaerőigényének kielégítését. A szakképzési osztály minősíti, nyilvántartja és ellenőrzi a gyakorlati helyeket, így biztosítva a képzés magas színvonalát. Szintén a mi feladatunk a tanulószerződések engedélyezése, nyilvántartása, a gyakorlati munkahelyek oktató-munkájának segítő ellenőrzése. Szintén ehhez az osztályhoz tartozik a mesterképzés is. A jelentkezők számára tanfolyamokat, vizsgákat szervezünk, illetve bonyolítunk le. Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, akkreditációja Az év munkájának egyik jelentős részét a képzőhelyek ellenőrzése, valamint különböző gazdasági szervezetek (potenciális képzőhelyek) látogatása tette ki. A céglátogatások célja, a 32

tanulóképzésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodókat megfelelő információkkal lássuk el a tanulóképzés rendszerével kapcsolatban. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2012. december 1-től 2013. november 30- ig terjedő időszakra összesen 309 db bevezető ellenőrzést és köztes ellenőrzést végzett. Az ellenőrzések előkészítő munkáját már 2012. novemberben elkezdtük, párhuzamosan az előző évi ellenőrzések és akkreditációk zárásával. A korábbi évekhez hasonlóan szakmai konzultációkat tartottunk az ellenőrzési folyamatokban valamennyi közreműködő számára, ahol szó esett a lebonyolítás menetéről, a szakértők feladatairól, az adatlapok kitöltéséről, valamint az értékelések szempontrendszeréről. Mind az iskolák, mind kamaránk kiemelt figyelmet fordítanak az oktatásban résztvevő szakemberek ellenőrzésére, a megfelelő színvonal biztosítására. A mai korra jellemző versenyhelyzet miatt nagyrészt csak azok a vállalkozások tudnak életben maradni, amelyek fejlett technológiát képviselő gépekkel, szerszámokkal rendelkeznek. Ez miatt, szinte minden képzőhelyen megfelelőek a tárgyi feltételek. A folyamatosnak mondható kamarai kapcsolattartásnak köszönhetően a vállalkozások rendelkeznek az oktatott szakma szakmai és vizsgakövetelményeivel és a gyakorlati oktatás központi programjával. A képzők 99%-a rendszeresen vezeti a munkavédelmi, valamint a foglalkozási naplót. Mindenképpen pozitív a szakértői tevékenység megítélése, a gazdálkodók hasznosnak tartják a rendszeres ellenőrzéseket, látogatásokat, illetve egyetértenek az ellenőrzés fontosságával. A konzultációk kapcsán hasznos információkhoz juthatnak, mely meghatározó módon elősegíti a tanulóképzés szabályszerű működését, az előírások betartását. A tanulóképzésbe újonnan bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók igen pozitívan értékelték a képzési rendszer megismerését segítő kiadványokat, melyeket az első látogatások alkalmával kapnak. Vizsgáztatás A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2013-es évben összesen 354 vizsgához delegált vizsgabizottsági tagot, illetve elnököt. Ebben az időszakban mintegy 4113 fő vizsgázót jelentettek be a vizsgaszervezők. A 2011-es évhez képest az új OKJ-s szakmák javára dőlt a mérleg, hisz míg 12 fő vizsgázott régi OKJ-s szakmákból, ami 5 vizsgát jelent, 33

addig az új OKJ-s modurális vizsga szerint 4101 fő adott számot tudásáról a megbízott vizsgabizottság előtt 349 vizsgán. Az előbbiből 5, míg az utóbbiból 100 szakmából került vizsga megrendezésre. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 196 alkalommal küldött megbízást a vizsgabizottság elnöki teendőinek ellátására, míg a tagi kinevezések száma 158 volt. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mintegy 168 fő vizsgabizottsági tag közül válogathat a mintegy 105 szakma vizsgáihoz, ez a szám az elnökök tekintetében 32 fő, amit szeretne bővíteni a kamara a vizsgadelegálás munkájának megkönnyítése érdekében minél jobb szakmai tudással rendelkező szakemberrel. A májusi vizsgaidőszakban a legnehezebb a szakmai vizsgabizottságok delegálása, mivel az egyes szakmákhoz a tagokat, elnököket úgy kell kinevezni, hogy a vizsgák időpontjai ne ütközzenek egymással. Több esetben kérünk fel a régióhoz tartozó megyékből elnököt a vizsgabizottsági feladat ellátására, így orvosolva a problémát. A vizsgák utáni tagi, illetve elnöki jelentések visszajuttatása a kamarához és az érdekképviseletekhez mintegy 75-80%-os, az elmaradt jelentések pótlására felszólítja a kamara az illetőt. A pótlás után a jelentés az ISZIIR rendszerben kerül felrögzítésre. Kamara a szakképzésért Tolna megyében Az elmúlt évekhez hasonlóan 2012-ben is több iskolai, vállalati rendezvényen vettünk részt, ahol a tanulók elhelyezkedésének segítése mellett a képzőhelyek támogatását is kiemelt feladatként kezeltük. A 2012. évi pályaválasztási tájékoztatóhoz is összegyűjtöttük és közreadtuk azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozásoknak a listáját, akik a tanulóidő alatt tanulószerződést (vele jelentős összegű ösztöndíjat), sikeres szakmunkásvizsgát követően munkalehetőséget ajánlanak. A tanulószerződés népszerűsítésének érdekében a szakképző iskolákban történt látogatásokkor, pl. szülői értekezleten ismertettük a tanulószerződéshez kapcsolódó tudnivalókat. Így felhívtuk a figyelmet a képzőhely kötelező juttatásairól a tanulók részére (ösztöndíj, étkezési hozzájárulás természetbeni, vagy étkezési utalvány formájában-, munkaruha, védőfelszerelés, kötelező tanuló felelősségbiztosítás). Továbbá a gyakorlati vezetőkkel egyeztettünk a Tolna megyei képzőhelyeket illetően, különös figyelemmel a képzésbe újonnan bekapcsolódó gazdálkodó szervezetekre. 34

Részt vettünk a Tolna Megyei Önkormányzat Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye által kiadott Tolna Megyei Pályaválasztási Tájékoztató kiadásának előkészítésében. A kiadványba a Tolna megyei középfokú oktatási intézményei mutatkoznak be, illetve kamaránk ad egy tájokoztatást a tanulószerződéses tanulóképzésről, valamint a TMKIK által akkreditált képzőhelyekről találhat egy listát benne az olvasó. Szintvizsgák A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2012/2013-as tanévben 30 szakma 985 tanulójának szintvizsgáját szervezte meg, és bonyolította le 85 vizsgacsoportban. A szintvizsga szervezését a vizsgában közreműködő szakképző iskolák igazgatóinak és gazdálkodó szervezetek vezetőinek személyes felkeresésével kezdtük meg. Részletesen tájékoztattuk őket a szintvizsga menetéről, majd a szintvizsgák elnökeivel közösen kiválasztottuk a szintvizsga feladatsorát. Mivel a szakképző iskola helyi tantervébe kellett beilleszteni a szintvizsgát, ezért csak olyan tétel(sor)t lehetett kiválasztani, amelyben a feladatok megoldásához szükséges tananyag a tanulók számára már ismert, illetve a vizsga időpontjáig elegendő idő állt a jelentkezők rendelkezésére a megfelelő gyakorlati tudás megszerzéséhez. A szintvizsgákról különböző módon, így személyesen, levélben, telefonon, kamaránk honlapján is részletes tájékoztatást adtunk az érdekeltek számára. A szintvizsga feladatbankját, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeket honlapunkon hozzáférhetővé tettük. A szintvizsgában érdekelt szakképző iskolák igazgatói megfelelő partnerei voltak a kamarának, minden segítséget, támogatást megadtak a szervezéshez. Örömmel vették a kamara szintvizsgával kapcsolatos szerepét; kinyilvánították, hogy a jövőben is partnerei kívánnak lenni a kamarának a szintvizsgák lebonyolításában. A gyakorlati szintvizsgák előkészítése az észrevételek alapján mind az iskolák, mind a Kamaránk részéről mintaszerű volt. A vizsgáknak helyet adó iskolák a gyakorlati műhelyeikben minden esetben magas színvonalon biztosították a zavartalan, balesetmentes munkavégzést. A szintvizsga helyszíneken az érintett iskolák, vizsgabizottságok elnökei és tagjai, a vizsgáztatási tapasztalataikkal, észrevételeikkel, hozzáállásukkal nagymértékben elősegítették a szintvizsgák eredményes szervezését, zökkenőmentes lebonyolítását. A vizsgázók valamennyi vizsgaalkalommal felkészültek voltak, magatartásuk, vizsgához történő hozzáállásuk kifogástalan volt. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy átérezték a szintvizsga jelentőségét. 35

Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Szakma Kiváló Tanulója Verseny szervezése egy előzetes felméréssel kezdődött, mely alapján az iskoláktól 2012. decemberben beérkezett jelzések szerint 169 fő jelentkezett az SZKTV írásbeli elődöntőire. A tanulói jelentkezési lapokat 2013. január 4-ig kellett az iskoláknak a területi kamarákhoz eljuttatni, amely alapján megtörténhetett a versenyzők nyilvántartásba vétele. A végleges jelentkezők száma 33 fővel kevesebb lett, mint amennyit előzetesen jeleztek, ebből az elődöntő írásbeli versenyeken ténylegesen 132 fő jelent meg Tolna megyében. A központilag kiadott írásbeli dolgozatok megírására szakmánként, más időpontokban került sor. A verseny tisztaságát, zavartalanságát biztosítottuk. A felügyelő tájékoztatást adott a verseny szabályairól, és kitöltette a kódszámokat tartalmazó nevezési lapot a tanulókkal. A verseny megkezdése előtt ültetési rendet készített, melyen a versenyzők neve helyett a kódszámukat tüntette fel. A versenydolgozatokat központi javítás céljából zárt, sértetlen borítékban, szakképesítésenként személyesen adtuk át az MKIK nak. A kijavított dolgozatokat két időpontban lehetett megtekinteni a kamara székházában. A döntőn épületasztalos szakmában első helyezést ért el az Esély Szolgáltató Szakképző Iskola diákja. A Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény tanulói kőműves szakmában első és hetedik helyezést értek el. Harmadik helyezett lett női szabó szakmában az I. István Szakképző Iskola tanulója, valamint szerkezetlakatos szakmában negyedik helyezést ért el a Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény diákja. Új feladatok előtt a kamara A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztálya az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan feladatait a kamarai-, szakképzési- és köznevelési törvényben meghatározottak szerint látja el. A 2012. január elsejétől életbe lépő 2011. évi CLXXXVII. számú szakképzési törvény és a 2011. évi CLV. számú szakképzési hozzájárulási törvény, valamint ezek módosításai miatt feladataink jelentős mértékben megnövekedtek. Továbbra is felügyeljük, gondozzuk a tanulószerződéses rendszert, nyilvántartjuk, ellenőrizzük a gyakorlati képzőhelyeket biztosítva ezzel a képzés magas színvonalát. Segítünk a tanulóknak abban, hogy a piaci igényeknek megfelelő szakmát és megfelelő 36

képzést biztosító gyakorlati helyet válasszanak. Továbbra is feladataink között szerepel a mesterképzés, a jelentkezők számára tanfolyamokat, vizsgákat szervezünk, illetve bonyolítunk le. Az osztály feladatköréhez tartozik a szintvizsgák megszervezése, a szakmai záróvizsgákra a vizsgabizottságba elnökök, illetve tagok delegálása, valamint a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny elődöntőinek lebonyolítása. Osztályunk munkatársai feladataikat továbbra is vállalkozó-barát szemlélettel végzik. A vállalkozói visszajelzések alapján pozitív a tanácsadói hálózat tevékenységének megítélése, a gazdálkodók hasznosnak tartják a rendszeres céglátogatásokat. A konzultációk kapcsán olyan hasznos információkhoz jutnak, melyek meghatározó módon elősegítik működésüket. 2.2.4.4.1. A kamara pályaorientációs tanácsadói tevékenységéről A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a pályaorientációs státusz megnyitása előtt is foglalkozott már a diákok továbbtanulásának kérdésével. Ennek oka, hogy a hatékony munkavégzés csak megfelelő eredmények tudatában működhetett. Látni kellett a tovább tanulni kívánó diákok számát és minőségét. Éveken keresztül működött és működik ma is a munkaügyi központokkal a jó kapcsolat. Ennek köszönhetően a szekszárdi Munkaügyi Központ társszervezésében minden évben megszerveztük a pályaválasztási börzéket, melyeken minden középiskola és számos szakma, gazdálkodó bemutatkozott. A rendezvény két napon keresztül zajlott a Babits Mihály Művelődési Házban és az Illyés Gyula Főiskola területén. Szakképzési tanácsadó kollégáink évente több alkalommal tartottak osztályfőnöki órákat azokban a kiemelt iskolákban ahol leginkább várható volt a tanulók szakma felé történő orientálódása. Az osztályfőnöki órákon kívül összevont szőlői értekezletek is történtek, bár ezen rendezvények helyszínei leginkább a középiskolák voltak. A hosszú évek alatt kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően, a szakiskolák minden pályaorientációval vagy a szakma népszerűsítésével kapcsolatos rendezvényükre a kamarát meghívták, melyeken kollégáink rendszeresen részt vettek. (pl. iskolai nap, szülői nap stb.) Évente több alkalommal szerveztünk és szervezünk a vállalkozók számára bemutatkozási lehetőséget az iskolákba. Természetesen ezekből az intézményekből a diákok üzemlátogatásokon is részt vettek/vesznek. 37

Ezek azok a tevékenységek, melyeket kamaránk a pályaorientációval kapcsolatban eddig megtett. Ezen időszakot követően döntött úgy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, hogy apparátusát egy pályaorientációs tanácsadóval is bővíti. Előkészítési tevékenység: Első körben kigyűjtöttük azokat az általános iskolákat, amelyek a megyénkben preferált helyet foglalnak el. A Klebensberg Intézményfenntartó Központ Szekszárdi Tankerületének köszönhetően, akik a későbbiekben is több alkalommal a segítségünkre voltak, teljes és pontos listát kaptunk azok számáról és elérhetőségéről. Előzetes telefonos egyeztetések után sorra látogattuk őket. Voltak olyan intézmények, ahol kimondottan a pályaorientációval foglalkozó szakemberrel tudtunk tárgyalni, míg máshol az igazgatóval vagy az igazgató helyettessel egyeztettünk. Első találkozásaink alkalmával a kamaránk illetve a pályaorientációs státusz bemutatását tartottuk fontosnak. A tapasztalatunk az volt, hogy az iskolák nyitottak a téma iránt. Örültek annak, hogy a kamara is bekapcsolódik a továbbtanulás munkafolyamatába. Tervezés és szervezés: Az általános bemutatkozások után szükség volt egy irányvonal meghatározására. Lépésről-lépésre megterveztük a stratégiánkat. Február március iskolákkal való kapcsolatfelvétel. Április kapcsolatfelvétel a Munkaügyi Központtal és a kirendeltségekkel. Április május Szakma Kiváló Tanulója versenyre való utaztatás szervezése, a korán reagált iskoláknak üzemlátogatás. Június Júliusban üzemlátogatások végrehajtása. Cél, hogy az október és novemberben esedékes szakmatúráinkon minél változatosabb, és minőségi üzemeket, gyárakat látogathassunk meg. Augusztus - Pedagógusok Szakmatúrája. Cél a hetedikes és nyolcadikos évfolyamon lévő tanárok tájékoztatása szakmai felkészítése. (A beszélgetések alapján korábbi tapasztalat, hogy a tanárok sem tudnak kellőképpen tájékoztatást adni a diákoknak a különböző szakmákról.) 38

Szeptember októberben összevont szülői értekezletek tartása a 7. évfolyamosok számára. November eleje üzemlátogatások. Jövőd Záloga-pályaválasztási hét Szekszárdon. A pályaválasztási hetet követő héten szakmatúra. Bonyhádi pályaorientációs rendezvény a munkaügyi Hivatal társszervezésében. November közepén a Megyei pályaválasztási hét keretén belül bemutatkoznak a nagyobb üzemek, szakmák, középiskolák és felsőfokú intézmények. Ennek a rendezvénynek a társszervezője a szekszárdi Munkaügyi Központ. A pályaválasztási hét után további egyéni tanácsadás Terveink szerint 2014 áprilisától megyei szinten minden általános iskolában elindítanánk a Mesterségem címere elnevezésű vetélkedőnket. Az adott iskola nyerteseinek döntőt szerveznénk a megyeszékhelyen, ahol is a legjobban teljesítőket jutalom kirándulással díjaznánk! (Pl. kirándulás a Mercedes gyárba. ) Megvalósítás, lebonyolítás: 2013. I. negyedév: Tevékenység Mennyiség Megjegyzés Egyeztetések 6 Üzemlátogatások 0 Szülői értekezleten tájékoztatók 0 Osztályfőnöki órákon tájékoztatók 0 Pályaorientációs rendezvény 0 Tájékoztató anyagok készítése 0 (honlap, média) Egyebek (iskolalátogatás) 0(6) Mint ahogy a táblázatból is kiderül az első negyed év utolsó hónapjában 6 db általános iskolával sikerült felvenni a kapcsolatot. 39

2013. II. negyedév: A második negyed év első felében folytatódtak az iskolák látogatásai. Sikerült az összes általános iskola tudomására hozni, hogy létezik a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál pályaorientáció. Célul tűztük ki, hogy a Szakma Sztár Fesztivál után, melynek szervezése természetesen párhuzamosan zajlott, megrendezzük önálló szakmai fórumunkat is. Ennek érdekében megkezdődtek az üzemlátogatások. Természetesen első körben azokat a cégeket kerestük meg, akik a megyeszékhelyen találhatóak, látványos infrastruktúrával bírnak, és olyan szakmát képviselnek, melyet kitanulva a diákok a jövőben el tudnak helyezkedni. A megkeresett 7-8 céggel azután egy csoportos látogatás lehetőségéről tárgyaltunk. A gazdálkodók többsége partner volt a tervben. Szakmatúránkat nagyon gyorsan kellett leszervezni, hiszen az iskolákban az év vége a továbbtanulás miatt nehezen igénybe vehető. A májusban megrendezett szakmatúra résztvevői a Dienes Valéria Általános Iskola hetedikesei voltak. Az egyeztetés az intézmény igazgatójával és a pályaorientációs felelőssel történt. Célunk volt a szülők részletes tájékoztatása is. Ennek tükrében rendezett az iskola az évfolyamnak szülői értekezletet, ahol többek között a tanulószerződésekről és hiányszakmákról esett szó. A rendezvényünk a Tolnai Népújságban, a www.teol.hu oldalon is megtekinthető jelenleg is, illetve a pályaorientáció bemutatása a kamarai újságban is megtörtént. Természetesen mindezek mellett a Szakma Sztár fesztivállal kapcsolatos ügyek intézése is folyamatosan zajlott. Felvettük a kapcsolatot a Munkaügyi Hivatalokkal is. Tevékenység Mennyiség Megjegyzés Egyeztetések 5 (11) Üzemlátogatások 3 Szülői értekezleten tájékoztatók 2 35fő Osztályfőnöki órákon tájékoztatók 0 Pályaorientációs rendezvény 2 85fő Tájékoztató anyagok készítése (honlap, média) 2 Tolnai Népújság Kamarai újság www.teol.hu Egyebek (iskolalátogatás) 6(egyeztetések) 40

2013. III. negyedév: A harmadik negyedéves munkánkat, tekintettel a nyári szünetre, iskolák látogatásával kezdtük. A meglátogatott oktatási intézményekben az iskolák igazgatóival, illetve a pályaorientációs felelősökkel tárgyaltunk. Célunk a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint annak pályaorientációs, szakképzési feladatait ellátó osztályának a megismertetése volt. A folyamatos találkozókra az iskolák mennyisége miatt volt szükség. Képtelenség volt két-három hónap alatt mind az 56 iskola képviselőjével személyesen konzultálni. Ennek ellenére többségükkel megállapodtunk, mely szerint a szeptemberi, tanév eleji időszakban intézményükben a pályaválasztás fontosságáról szülői értekezletet tarthatunk. A nyári időszak kezdetével feladatunk az üzemlátogatásokkal folytatódott. Fontosnak tartottuk azoknak a gazdálkodóknak a meglátogatását, a helyszínek felmérését, ahová a későbbiekben az általános iskolás diákokat elkísértem. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs elképzeléseivel összhangban, nagy örömünkre, a vállalkozók nyitottak voltak a kölcsönös együttműködésre, a folyamatos egyeztetésre, tapasztalatcserére. Nemcsak az iskolákkal, vállalkozókkal folyamatos a kapcsolattartás, hanem a Déldunántúli Régió kamaráival is. Júniusban például a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Tiéd a pálya elnevezésű rendezvényén vettünk részt, majd júliusban a Baranya megyei pályaorientációs tanácsadóval egyeztettünk. Augusztustól folytattuk az együttműködés kiépítését a szekszárdi, valamint a paksi járási hivatalokkal, melynek eredményeként többszöri egyeztetések után sikerült közösen megszerveznünk a paksi Energetikai Szakközépiskolában egy továbbképzést, kimondottan a hetedik-nyolcadikos osztályfőnökök számára. A rendezvényen negyvenhét általános iskolai pedagógus vett részt. Egy, a kamaránk által szervezett, a pályaválasztási tanácsadói munkakör lényegére reflektáló előadás után üzemlátogatáson vehettek részt a megjelent pedagógusok többek között a paksi atomerőműben. Ez a rendezvényünk volt az első állomása annak a sorozatnak, mely egészen áprilisig tart Tevékenység Mennyiség Megjegyzés Egyeztetések 6 Üzemlátogatások 3 Szülői értekezleten tájékoztatók 0 Osztályfőnöki órákon tájékoztatók 1 41

Pályaorientációs rendezvény 5 47fő Tájékoztató anyagok készítése 2 (honlap, média) Egyebek (iskolalátogatás) 0 2013. IV. negyedév: Az utolsó negyed év szülői értekezletek sorozatos lebonyolításával kezdődött. A munkánk során segítségünkre volt a Paksi Járási Hivatal igazgatója is, aki végigjárta velünk az iskolák egy részét. Tapasztalatunk alapján le kell szögeznünk, hogy az általános iskolás szülők jó része sajnos meglepő módon érdektelenül viszonyul a pályaválasztás kérdéséhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a szülői értekezleteken való részvétel aránya igen alacsony az iskolában tanuló diákok évfolyam létszámához képest. A jó kapcsolatnak és a sok közös egyeztetésnek köszönhetően sikerült a Járási Hivatallal közösen megszerveznünk 19 iskola 496 diákjának szakmatúráját 19 féle szakmában. A diákokat három busz szállította egyik helyről a másikra három napon keresztül. A 15-20 fős csoportokat érdeklődés szerint alakítottuk ki. Ebben az időszakban a média megjelenésre is nagy hangsúlyt fektettünk. Az eddig megjelent kamarai újságban olvasható interjúkon és a Tolnai Népújságban megjelenő, valamint a Tolna megyei Krónikában megjelenő cikkeken kívül, a Tolnatáj Televízióban is kiemeltük a pályaválasztás fontosságát és tevékenységünk lényegét, emellett bemutattuk a pályaorientációs státuszt is egy 25 perces stúdióbeszélgetésben. Közben elkészült a 74 oldalas, több iskolát és képzőhelyet tartalmazó pályaorientációs kiadványunk is, amely 2000 példányban jelent meg. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a dr. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár által megnyitott Jövőnk záloga Pályaválasztási Hét- rendezvényre magunkkal vitt több száz kiadványt, egy órán belül elvitték. A fent említett kiadványról az államtitkár is elismerően nyilatkozott. Azt mondta, szükség van erre a kiadványra, sőt sokban hozzájárul a szakképzés fellendítéséhez. Természetesen az államtitkár úr is kapott egy példányt kiadványunkból. A Rendezvényen egy pavilonnal is képviseltük kamaránkat, ahol 250db 15 szakma bemutatását tartalmazó cd-t és dvd-t osztottunk szét az iskolák között, illetve naponta kétszer egy külön teremben két külső szakértő bevonásával pályaválasztási előadást is tartottunk az érdeklődőknek. A jelenlévők között 520db hűtő mágnest és 200db pendrive-ot osztottunk szét. A gyermekek Szekszárdra jutását 6db 50 fős busszal segítettük szerte a megyében. 42

A pályaválasztási hetet követően ismét szerveztünk egy szakmatúrát, amelyen szekszárdi, tengelici, szedresi, bogyiszlói diákok vettek részt, több mint félszázan. A fiatalok négy képzőhelyet látogattak meg megismerve a karosszéria lakatos, járműfényező, autószerelő, eladó, pék, cukrász, CNC gépi forgácsoló, borász, szakmákat. A kiválasztott vállalkozásoknál igényeltük egy gyakorlati képzési vezető segítségét is, aki még részletesebben és kimondottan a pályaválasztásra hangolva tartott előadásokat. A Dombóvári Járási Hivatal is szervezett egy pályaválasztási napot, ezen a rendezvényen kamaránkat a pályaorientációs tanácsadó képviselte. A rendezvényt az Esterházy Miklós szakképző Iskolában tartották. Szinte minden teremre jutott egy szakma, így a hetediknyolcadik osztályos diákok előadásokat hallgatva ismerkedhettek meg a szakmákkal. Tevékenység Mennyiség Megjegyzés Egyeztetések 21 Üzemlátogatások 4 46fő+ (496 fő) Szülői értekezleten tájékoztatók 5 183fő Osztályfőnöki órákon tájékoztatók 0 Pályaorientációs rendezvény 5 330fő Tájékoztató anyagok készítése (honlap, média) 4 pályaorientációs kiadvány 2000db Tolnatáj Tv 1db Krónika újság 1db Cd, Dvd-250db Egyebek (iskolalátogatás) 0 43

A fenti diagram az események éves eloszlását ábrázolja. Jól látható, hogy az év utolsó negyede volt a legaktívabb. Ennek oka természetesen az is, hogy a nyári időszakban a diákok megszólítása nehezen megoldott, illetve hogy az általános iskolák a szeptemberi, októberi és novemberi hónapokra szervezik a továbbtanulással kapcsolatos programjaikat. A fenti táblázat az elvárt és teljesített értékek arányát mutatja meg az két indikátor tekintetében. Összességében véleményünk szerint az első év munkássága eredményesnek mondható. A kezdeti nehézségek ellenére sikerült a közös hangot megtalálni az intézményekkel és a társszervezetekkel. Erre alapozva jövőre a munka még hatékonyabb lehet. 44