KÖZoktatás. Kérdések és válaszok A-tól Z-ig. Kérdések és válaszok A-tól Z-ig

kozoktatas.complex.hu Kérdések és válaszok A-tól Z-ig KÖZoktatás VI. évfolyam Mutatványszám 2011. június Kérdések és válaszok A-tól Z-ig Jogszabályváltozások Kérdések és válaszok A közoktatási rendszer intézményeinek működése Szakképzés, szakképzés fejlesztésének támogatása Alkalmazottak a közoktatásban Pedagógusok kötelezettségei Gyermek, tanuló kötelezettségei Közoktatási gyakorlat A fegyelmi határidő változásai A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályairól Jó gyakorlat IV. Béla körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Hejőkeresztúr Közoktatás A-tól Z-ig Az iskola és az internet adatvédelmi szemszögből Ajánló MUTATVÁNYSZÁM

a kettő együtt 30 000 Ft/év online 18 750 Ft/év szaklap 17 010 Ft/év Mit hoz a 2011/2012-es tanév? Kiadványainkból naprakész válaszokat kap! Teljes körű jogi adatbázis Az intézményeket érintő összes jogszabályi változás Módszertani anyagok Szakcikkek Jó gyakorlatok Pályázatfigyelő Szakértői válaszok 5 munkanapon belül Várjuk megrendelését! info@complex.hu 06 (40) 464-565 www.complex.hu CompLex Kiadó Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21 35. Tel.: (40) 464-565 Fax: (1) 464-5657 www.complex.hu info@complex.hu

Tisztelt Olvasó! VI. évfolyam Mutatványszám Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. igazgatója A kiadásért felel: Petr Král A kiadványok szerkesztéséért felelős: Fodor László Lektor: Horváth Gréta Engedje meg, hogy bemutassuk Önnek megújult kiadványunkat. Elődjének, a KÖZoktatás Kérdések és válaszoknak tartalmi struktúráját megtartva egy új rovattal bővítettük a lapot. A Közoktatás A-tól Z-ig rovat a közoktatás területén felmerülő jogi és szabályozási kérdésekről ad átfogó képet minden hónapban. Nagyon fontos volt számunkra, hogy a bővülő tartalom ne jelentsen többletkiadást ügyfeleinknek így a lap előfizetési díja változatlanul 17 010 Ft egy évre. Reméljük, hogy megújuló folyóiratunk elnyeri tetszését és Önt is előfizetőink között üdvözölhetjük. Üdvözlettel: A Szerkesztőség Műszaki kiemelt főmunkatárs: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft. 110692 Felelős vezető: Pogány Zoltán A KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig lapot megrendelheti honlapunkon (www.complex.hu), e-mailben, levélben, faxon vagy bemutatótermünkben személyesen: Telefon: (36-1) 464-5656 Fax: (36-1) 464-5657 Postacím: 1518 Budapest, Pf. 101 E-mail: info@complex.hu Kiadó és bemutatóterem: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21 35. A bemutatóterem nyitva tartása: H Sz.: 9.00 16.30, Cs.: 9.00 18.00, P.: 9.00 16.00 Hirdetési információ: Szőcs Károly hirdetési koordinátor Tel.: (40) 464-565 E-mail: hirdetes@complex.hu A lap Általános Szerződési Feltételei a www.complex.hu honlapon olvashatók. ISSN 1787-6184 A KÖZoktatás lapban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott szakértői válaszok mindig a válaszadó egyéni megítélését tükrözik a rendelkezésre álló információk alapján. Nem helyettesítik a teljes tényállás ismeretében nyújtandó jogi tanácsadást, ezért a Kiadó az értelmezésbeli különbségekért felelősséget nem vállal. A mutatványszám tartalma Jogszabályfigyelő................................................................ 2 Kérdések és válaszok A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE Határon túli tanulók képzésével kapcsolatos kérdések.......................................... 4 SZAKKÉPZÉS, SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁ SA TISZK fenntartásában létrejövő intézménnyel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek.............. 5 Szakképző iskola belépése a TISZK-be....................................................... 5 ALKALMAZOTTAK A KÖZOKTATÁSBAN Intézményvezetői kérdések.................................................................. 5 40 éves jubileumi jutalom.................................................................. 7 Nyugdíjba vonulás 40 év munkaviszony után.................................................. 8 PEDAGÓGUSOK KÖTELEZETTSÉGEI Továbbképzési kötelezettség kezdete......................................................... 8 Kötelező pedagógus-továbbképzés teljesítésének lehetősége új diploma megszerzésével............ 9 GYERMEK, TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEI Iskolai mulasztás következményei............................................................ 10 Iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartama.......................................... 10 Tanórai késések lehetséges következményei................................................... 11 Osztályozóvizsgára bocsátás mulasztás esetén................................................. 11 Közoktatási gyakorlat A fegyelmi határidő változásai............................................................... 12 A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályairól....................................... 13 Jó gyakorlat IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Hejőkeresztúr....................... 16 Közoktatás A-tól Z-ig Az iskola és az internet adatvédelmi szemszögből.............................................. 19 Ajánló............................................................................... 23 kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 1

Jogszabályfigyelő A Magyar Közlöny 52. számában jelent meg az egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 24/2011. (V. 18.) NEFMI rendelet. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 5. melléklet 11. pont d) alpontjában foglalt előirányzatból az alábbi feladatokhoz igényelhető támogatás: a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kis példányszámú tankönyvek beszerzésére és a tanulók differenciált tankönyvvásárlási támogatásához, a szakiskolában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 27. -ának (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatáshoz, az iskolai gyakorlati oktatáshoz a szakközépiskola tizenegy tizenkettedik évfolyamán, olyan nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához, akik számára a Közokt. tv. 110. -ának (9) bekezdése értelmében központi pedagógiai program alapján szervezik meg az oktatást, a gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben gyógykezelés alatt álló tanulók támogatásához, az iskolapszichológus-hálózat fejlesztésének támogatásához a többcélú kistérségi társulásokban, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátásának támogatásához. A rendeletről tájékoztató olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján (www.kormany.hu), az Oktatásért Felelős Államtitkárság hírei alatt, május 19-én közzétéve. A tájékoztató közvetlenül elérhető itt: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/ oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/tajekoztato-az-egyessajatos-kozoktatasi-feladatok-2011-evi-tamogatasarol Fontos változás az elmúlt évek hasonló támogatásigényléseihez képest, hogy a helyi önkormányzati fenntartók, többcélú kistérségi társulások a támogatás iránti igényüket a Magyar Államkincstár által üzemeltetett ÖNEGM (Önkormányzati Előirányzat Nyilvántartó Modul) elektronikus rendszerben kell hogy rögzítsék a jogcímenként meghatározott időpontig. A benyújtási határidő egyes támogatási jogcímek esetében e lapszám megjelenésekor már lejárt, ugyanakkor aktuális még: 1. Sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvtámogatása benyújtási határidő: 2011. július 1. 2. Nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásának támogatása benyújtási határidő 2011. október 6. A Wekerle Sándor Alapkezelő honlapján gyakran ismételt kérdések és válaszok is olvashatóak. Közvetlenül elérhető itt: http://www.wekerle.gov.hu/?oldal_id=749 Hatálybalépés: 2011. május 19. A Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a szeptember 5-ének, Calcuttai Teréz anya halála napjának az ENSZ Közgyűlése által a Jótékonyság Világnapjává történő nyilvánítása kezdeményezéséről szóló 33/2011. (V. 26.) OGY határozat. A Magyar Köztársaság Országgyűlése egyetértve az állampolgári kezdeményezésekkel kifejezvén a világszerte Calcuttai Teréz anyának ismert Béke-Nobel-díjas szerzetesnő munkássága iránti tiszteletét és elkötelezettségét, a következő határozatot hozza: 1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, kezdeményezze, hogy az ENSZ Közgyűlése nyilvánítsa szeptember 5-ét, Calcuttai Teréz anya halálának napját a Jótékonyság Világnapjává. 2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a kezdeményezés alapos előkészítésére és a Közgyűlés napirendjére tűzéséhez szükséges feladatok elvégzésére jelöljön ki egy szakmailag illetékes minisztériumot. 3. E határozat közzétételének napján lép hatályba. Ugyancsak a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a Kormány hivatalos tájékoztatási honlapjáról szóló 1166/2011. (V. 26.) Korm. határozat. A Korm. határozat értelmében a Magyar Köztársaság Kormányának hivatalos webes kommunikációs eszköze a www.kormany.hu kormányportál. Az oktatással kapcsolatos hírek, információk elérhetősége: a www. kormany.hu Minisztériumok Nemzeti Erőforrás Minisz térium Államtitkárságok Oktatásért Felelős Államtitkárság, közvetlenül: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/ oktatasert-felelos-allamtitkarsag A jogszabálytervezetek a Társadalmi egyeztetés című doboz címére kattintva tekinthetők meg. A Magyar Közlöny 56. számában jelent meg a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 26/2011. (V. 27.) NEFMI rendelet. Mint ismeretes, a Közokt. tv. 131. (6) (7) bekezdése értelmében kerettantervet jóváhagyásra benyújthat intézményfenntartó, továbbá fenntartójának egyetértésével iskola. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet szabályozza a kerettantervek jóváhagyásának feltételeit. A jóváhagyott kerettantervet az oktatásért felelős miniszter a benyújtó hozzájárulásával rendeletben kihirdetheti. A rendeletben kihirdetett kerettanterv szabadon felhasználható. A Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. mint közoktatási intézményt fenntartó, jóváhagyásra benyújtotta A Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterve, oktatási programja a középfokú nevelés-oktatás 9 12. évfolyama számára című kerettantervet. A jóváhagyási eljárás lezárulása után a kerettanterv benyújtója hozzájárult a kerettanterv rendeletben való kihirdetéséhez. A rendelet 1. melléklete ezen kerettantervet építette be a kerettantervi rendeletbe. A Közokt. tv. 93. (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése alapján az oktatásért felelős miniszter gondoskodik az iskolai tantervek kidolgoztatásáról. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók általános iskolái és készségfejlesztő speciális szakiskolái részére a módosítás előtt a rendelet nem tartalmazott miniszter által kiadott kerettantervet. Az oktatásért felelős miniszter a fentiekben jelzett hiány pótlása érdekében kezdeményezte a rendelet 2. és 3. mellékletében foglalt kerettantervek kidolgoztatását. A kerettantervek a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásában a legalapvetőbb célok megvalósítá- 2 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június

Jogszabályfigyelő 2011. június Jogszabályfigyelő 2011. június sát szolgálják. Ide tartozik a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, a tanulói aktivitás serkentése, a gyakorlatorientált képzés, az életvezetési technikák és a munkába állást lehetővé tevő mun - ka folyamatok elsajátítása, illetve az eredményes társadalmi in - tegráció. A rendelet módosítása során így a következő kerettantervekkel egészült ki a hatályos kerettantervi rendelet melléklete: 1. A Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterve, oktatási programja a középfokú nevelés-oktatás 9 12. évfolyama számára. 2. Középsúlyosan értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók általános iskolai kerettanterve. 3. Kerettanterv a készségfejlesztő speciális szakiskolák számára. Hatálybalépés: 2011. június 4. A Magyar Közlöny 59. számában jelent meg az iskolagyümölcs-program 2011/2012. tanévi végrehajtásáról szóló 51/2011. (VI. 6.) VM rendelet. A korábbi évek hasonló programjaihoz képest jelentős változás, hogy a 2011/2012. tanévtől az általános iskola 1 4. évfolyamára járó gyermekek az alma mellett más friss zöldséget, gyümölcsöt, illetve 100%-os gyümölcslevet is kaphatnak a program keretében. A rendelet 2. -ának (1) bekezdése értelmében az iskolagyümölcs-program keretében a közoktatási törvény 20. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti általános iskola 1 4. évfolyamán tanuló gyermekeknek (a továbbiakban: tanulók) a 2011/2012. tanítási évben az 1. mellékletben felsorolt termékekkel az ott meghatározott mértékben történő ellátása után vehető igénybe támogatás. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. Az iskolagyümölcs-programban az a zöldség-gyümölcs termelői csoport, termelői szervezet, társulás és termelő (a továbbiakban: kérelmező) vehet részt, aki vagy amely rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) iskolagyümölcs-programban történő részvételre vonatkozó előzetes jóváhagyásával (a továbbiakban: előzetes jóváhagyás). Az MVH azoknak a kérelmezőknek a listáját, amelyeknek az iskolagyümölcs-programban történő részvételét előzetesen jóváhagyta, legkésőbb 2011. június 16-áig közzéteszi a honlapján. Az iskolagyümölcs-programban történő részvételre előzetesen jóváhagyott kérelmező a rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően egy vagy több közoktatási intézménnyel köthet közoktatási intézményenként egy okiratba foglalt meg állapodást a támogatott termékeknek a rendelt 2. (1) bekezdése szerinti tanulók számára történő kiszállítására. Egy közoktatási intézmény a 2. (1) bekezdésében meghatározott időszak vonatkozásában csak egy kérelmezővel köthet megállapodást. Tagintézmény megállapodás megkötésére nem jogosult. A kérelmező és a közoktatási intézmény közötti megállapodás minimális tartalmi elemeit a rendelet 6. (1) bekezdése tartalmazza. Benyújtási határidő: 2011. július 7. (postára adás dátuma) Benyújtás helye: az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága + elektronikus benyújtás is! Ősztől újból friss zöldséget és gyümölcsöt kapnak az általános iskolás gyerekek címmel tájékoztató olvasható a támogatás részleteiről a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján az Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság hírei között. Közvetlenül elérhető itt: http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/ agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/osztol-ujbolfriss-zoldseget-es-gyumolcsot-kapnak-az-altalanos-iskolasgyerekek Hatálybalépés: 2011. június 7. A Magyar Közlöny 60. számában jelent meg a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszab á- lyok módosításáról szóló 30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet. A rendelet értelmében a 2011/2012. tanév legfontosabb időpontjai az alábbiak: 1. A 2011/2012. tanév szorgalmi idejének első tanítási napja fő szabályként 2011. szeptember 1. (csütörtök) és utolsó tanítási napja 2012. június 15. (péntek). 2. Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középiskolákban és a szakiskolákban a b) c) pontban meghatározott kivétellel 2012. május 3., b) a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2012. május 25., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2012. június 1., c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2012. január 13. 3. A szorgalmi idő első féléve 2012. január 13-ig tart. 4. Az iskoláknak 2012. január 20-ig kell értesíteniük a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. 5. Az őszi szünet 2011. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő). 6. A téli szünet 2011. december 22-től 2012. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2011. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2012. január 3. (kedd). 7. A tavaszi szünet 2012. április 5-től április 9-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (kedd). 8. A rendelet 1. mellélete határozza meg a középiskolai érettségi vizsgák, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgák időpontjait. 9. A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. melléklet tartalmazza. 10. A 2. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: NEFMI) hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. A rendelet módosította a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendeletet az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásával kapcsolatban. A módosítás értelmében A minősítő testület által 2006-ban és 2007-ben kiadott Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény vagy Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény minősítés 14/B. (4) bekezdés szerint meghatározott érvényességi ideje egy évvel meghoszszabbodik. Hatálybalépés: 2011. június 8. Összeállította: dr. Madarász Hedvig kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 3

Kérdések és válaszok Kérdések és válaszok A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE Határon túli tanulók képzésével kapcsolatos kérdések Békéscsabán működő, érettségi utáni szakközépiskola vagyunk. A határon túlról vannak érdeklődőink, akik szívesen tanulnának nálunk szakmát. Azok, akik érdeklődtek, már megkapták a magyar állampolgárságot. Ezeknek a tanulóknak az érettségi bizonyítványuk román nyelven lett kiadva, de magyar nyelvű iskolában érettségiztek és még nem töltötték be a 22-dik életévüket. A szorgalmi időszakban valószínűleg kollégiumi ellátást igényelnének. A következő kérdéseim vannak: 1. A román nyelvű érettségi bizonyítványt elfogadhatom vagy csak hiteles fordítással? 2. Igényelhetek-e normatív támogatást ezekre a tanulókra, mivel már nem külföldiek? 3. Diákigazolványra és minden egyéb juttatásokra jogosultak lesznek-e? 4. A kollégiumi ellátásnál is a teljesen magyar ta nulókra vonatkozó juttatásokat vehetik igénybe? A Romániában érettségizett, román nyelvű érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanuló ezt az okmányt továbbtanulási céllal kívánja felhasználni Magyarországon. A külföldi bizonyítványok elismeréséről és honosításáról szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) 4. (2) bekezdése szerint a bizonyítványok által tanúsított végzettségi szint szerinti elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. A magyarországival egyenértékű a külföldi érettségi bizonyítvány, ha azt az Elismerési Tv. 13. (1) bekezdése, vagy ekvivalenciaegyezmény érettségi bizonyítványok kölcsönös egyenértékűségére vonatkozó rendelkezése mondja ki. A Romániában szerzett érettségi bizonyítvány mind a lisszaboni egyezmény által, mind az ezt megelőző, 1996- ban megkötött román magyar kétoldalú ekvivalenciaegyezmény alapján elismerhető egyenértékű okmányként. A jogszabály általában elvárja a bizonyítvány, oklevél hiteles (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, vagy a magyar külképviseleti szerv általi) fordítását, de a 7. (2) bekezdés szerint Az eljáró hatóság meghatározhatja, hogy egyes nyelveken az említett okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók. Békéscsabán és környékén egy román nyelvű okmány nem hiteles fordítása nem jelenthet gondot, tehát az okmány nem hiteles fordításban fogadható el. A levél igazán érdekes kérdése az, hogy az érdeklődő tanulók már megkapták a magyar állampolgárságot., illetőleg igényelhető-e utánuk normatív támogatás, mivel már nem külföldiek? Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk a feltett kérdésekre, értelmezni kell azt, hogy mit jelent a tanulók magyar állampolgársága. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a következők szerint definiálja a magyar állampolgárságot. 2. (1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. (2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára ha törvény másként nem rendelkezik, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. A magyar állampolgárságról szóló törvényt 2010-ben módosította az Országgyűlés a 2010. évi LVI. törvénnyel, amely tömegesen tette lehetővé a határon túli magyarság számára az egyszerűsített, kedvezményes állampolgárság-szerzést, az ún. kettős állampolgárság intézményét. A törvény módosításai 2010. augusztus 20-tól hatályosak, rendelkezéseit a 2011. január 1-je után keletkezett ügyekben kell alkalmazni. A kérdések megítélése tekintetében kulcsmondatnak kell minősíteni a 2. (2) bekezdését. Ennek alapján az eredetileg román állampolgárságú, a hivatkozott törvény alapján magyar állampolgárságot nyert leendő iskolai tanulókat a magyar jog szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni, miután a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény semmiféle ettől eltérő rendelkezést nem iktatott be szabályrendszerébe az állampolgársági törvény módosításának elfogadása után. A leírtakból következően tehát: Ugyanolyan feltételekkel igényelhetnek normatív támogatást a Romániából jött, honosított tanulók után, mint a születésük révén magyar tanulók után. Rájuk is vonatkozik viszont, hogy amennyiben iskolarendszerű képzésben megszerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkeznek, térítési díjat vagy tandíjat kell fizetniük. Diákigazolványra, egyéb diákjóléti szolgáltatás igénybevételére, kollégiumi lakhatásra vonatkozóan ugyancsak a magyar tanulókkal azonos megítélés alá esnek ezek a tanulók. A jelzett kedvezményeket, szolgáltatásokat értelemszerűen ezek a tanulók is csak a Magyar Köztársaság területén vehetik igénybe. Válaszadás dátuma: 2011. 03. 31. Válaszadó: Juhász József Adatbáziskód: KK-1591 4 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június

Kérdések és válaszok SZAKKÉPZÉS, SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA TISZK fenntartásában létrejövő intézménnyel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek A társaságként működő TISZK-ünk a technikusképzés TISZK-en belüli elindítására saját szakközépiskolát kíván létrehozni. Ez egy új szakmacsoport és egyben egy új szakképesítés megjelenését jelentené a képzési kínálatunkban. Ha szakközépiskola jogilag létrejönne, amelynek a fenntartója a TISZK, milyen bejelentési kötelezettség vagy egyéb feladat hárul ránk? A TISZK regisztrációt újra be kell nyújtanunk? Milyen módon fordítható a szakképzési hozzájárulás a képzésre, mikortól lehet eszközfejlesztést realizálni a szakképzési hozzájárulásból az adott szakképesítésre? A TISZK a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 89/B. (4) bek. a) pontja alapján létesíthet és fenntarthat iskolát. Amennyiben ez megtörténik, a TISZK-et a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. végrehajtására kiadott 13/2008. (VI. 22.) SZMM rendelet 13. (11) bekezdése alapján 15 napos határidővel változásbejelentési kötelezettség terheli, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (a továbbiakban: NSZFI) honlapján található, a regisztrációs nyomtatványokkal megegyező változás-bejelentési nyomtatványcsomag, valamint a létszámjelentő nyomtatványcsomag kitöltésével és hitelesítve történő beküldésével teljesíthet. A benyújtott dokumentumokat az NSZFI 15 napon belül földolgozza, és amennyiben nincs szükség hiánypótlásra, az új intézményt és annak létszámát bejegyzi a TISZK-nyilvántartásba. Az erről szóló értesítés kézhezvételét követően fogadott támogatásokból a TISZK már átadhat az újonnan bejegyzett iskolának, illetve megvalósíthat annak gyakorlati képzési telephelyén beruházásokat, amennyiben a támogatók a fejlesz tési megállapodásban ezt fejlesztési célként megjelölik. Válaszadó: Baskiné Lipka Gabriella Válaszadás dátuma: 2011. 03. 09. Adatbáziskód: KK-1577 Szakképző iskola belépése a TISZK-be TISZK-ünknek tagja lehet-e olyan szakképző is kola, akinek a fenntartója nem tulajdonos a szakképzésszervezési társaságként működő TISZK-ünkben? A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (a továbbiakban: Közokt. tv.) 89/B. (13) bekezdése szerint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók hozhatnak létre nonprofit gazdasági társaságként működő TISZK-et. Ez azt jelenti, hogy iskola nem lehet tagja a TISZK-nek saját jogán, csak a fenntartója léphet be a társaságba, és viheti be az iskoláját. A Közokt tv. 89/B. (12) bekezdése szerint azonban, amennyiben a fenntartó nem állami, nem önkormányzati fenntartó, nem kell feltétlenül belépnie a TISZK-be, hanem lehetősége van a TISZK-kel határozatlan időre szóló megállapodást kötnie a szakképzési feladatok közös ellátására. Ebben az esetben minden olyan kötelességet vállalnia kell, amit a jogszabályok a TISZK tagjaiként működő fenntartókra és szakképző intézményeikre előír, pl. a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntéseinek betartását. Az együttműködési megállapodással csatla kozó fenntartó szakképző intézményének létszáma annak az NSZFI-be történő bejelentése és jóváhagyása után beszámít a TISZK létszámába. Válaszadó: Baskiné Lipka Gabriella Válaszadás dátuma: 2011. 03. 09. Adatbáziskód: KK-1587 ALKALMAZOTTAK A KÖZOKTATÁSBAN Intézményvezetői kérdések Kérem, legyenek segítségemre az alábbi kérdésekben. 1. Alkalmazható fejlesztő pedagógusként a gyógypedagógus, pszicho-pedagógia szakos tanár főiskolai diplomával rendelkező kolléga? 2. A továbbképzési ciklus közben tölti be 50. évét a pedagógus. Hogyan kell teljesítenie a továbbképzést? 3. Heti 8 tanórát tartó igazgatóhelyettes részére fizethető helyettesítés? 1. A fejlesztőpedagógus nevelési-oktatási intézményekben történő alkalmazási követelményeire vonatkozóan a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) a következő szabályozást adja: (21) A 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztőpedagógus-munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagógustovábbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket. [Közokt. tv. 128. (21) bek.] Konkrét végzettségi és szakképzettségi követelmény tehát nincs a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott fejlesztőpedagógussal szemben, a szükséges végzettséget és szakképzettséget a fejlesztőpedagógus által ellátott feladatok alapján lehet meghatározni. Fontos hangsúlyozni, hogy sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztő foglalkoztatását fejlesztőpedagógus nem, hanem csupán gyógypedagógus végezheti [l. Közokt. tv. 30. (11) bek]. kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 5

Kérdések és válaszok A fejlesztőpedagógus alkalmazását az ún. integrációs felkészítésben részt vevő iskolákban teszi kötelezővé bizonyos esetekben a Közokt. tv. az 1. számú melléklet Első részében. Az ilyen felkészítést nem folytató intézményekben a további foglalkoztatás keretében, a technikai létszám terhére, mint speciális végzettségű szakember foglalkoztatható fejlesztőpedagógus. Más a helyzet, ha a kérdés pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott fejlesztőpedagógusra vonatkozik. Ekkor a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet (a továbbiakban: Pszr.) konkrét szabályokat ad a fejlesztőpedagógus végzettségére és szakképzettségére nézve. Pszr. 2. (2) bek.: d) fejlesztő pedagógus munkakörhöz az a) c) pontban felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség és a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség, Az előbbiekben idézett jogszabályi rendelkezésben hivatkozott a) c) pont a következő végzettségeket és szakképzettségeket sorolja fel: a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógus szakképzettség, illetve gyógypedagógia vagy gyógypedagógus tanári szakképzettség, továbbá a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi végzettség, b) konduktori munkakörhöz konduktor, c) pedagógus-munkakörhöz a korosztálynak megfelelő óvodapedagógus vagy tanító, illetve tanár. A fenti jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a munkáltató mérlegelési jogkörében dönthető el, hogy az adott intézményben alkalmazott fejlesztőpedagógusnak, az általa ellátott (ellátható) feladatokra tekintettel mi - lyen végzettségre és szakképzettségre van szüksége. A kérdésben jelzett esetben ugyanakkor gyógypedagógus végzettségű és szakképzettségű személyről van szó, akit lehetséges, hogy nem is fejlesztőpedagógus, hanem gyógypedagógus munkakörben kellene foglalkoztatni, és akkor végezheti a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményében foglaltak szerint sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő foglalkoztatását is [Közokt. tv. 30. (11) bek.]. 2. A pedagógus továbbképzési ciklusa annak az évnek az augusztus hónap utolsó munkanapjáig tart, amikor a pedagógus az ötvenedik életévét betölti [a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. (2) bek.]. Amennyiben a pedagógus annak az évnek az augusztus hónap utolsó munkanapját követően végez el egy továbbképzést, illetve teljesíti a pedagógus-továbbképzés követelményeit, amikor az 50. életévét betöltötte, akkor nem lesz jogosult a pedagógus-továbbképzés teljesítéséért járó anyagi elismerésre, vagyis a fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentésére [a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14. ]. 3. Az igazgatóhelyettes ugyanúgy jogosult a többlettanításért járó óradíjra, mint a beosztott pedagógusok: 16. (1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is. Azt, hogy a pedagógus a munkakörre előírt kötelező óraszámánál többet tanított, a Közokt. tv. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont alapján meghatározott, a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma alapján kell meghatározni. Óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát. Azt a kérdést, hogy az igazgatóhelyettes többlettanítást végzett, természetesen az egyedi, a beosztott pedagógusokéhoz képest csökkentett óraszáma alapján kell eldönteni (ez a kérdésből úgy tűnik, hogy jelen esetben heti 8 óra). A helyettesítés is többlettanításnak minősül természetesen, amennyiben ezzel az órával a tanítási időkeretét túlteljesíti az igazgatóhelyettes. Az óradíj számítási módját tekintve azonban különbség van, aszerint, hogy a saját osztályával együtt tanítja a másik, helyettesítendő pedagógus osztályát vagy pedig attól függetlenül, külön tart foglalkozást: Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti elrendelés alapján a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. [Kjt. vhr. 16. (4) bek.] Külön díjazás az esetben is jár a pedagógusnak az igazgatóhelyettesnek is, ha a heti kötelező óraszámán belül végez helyettesítést, tehát nem keletkezik többlettanítása oly módon, hogy a másik pedagógus osztályát a sajátjával együtt tanítja: (6) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelő helyettesítési díj jár a rendes munkaidőben végzett munka legfeljebb napi kettő órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési időben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. E rendelkezések alkalmazásában átfedési idő az az idő, amikor az óvo- 6 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június

Kérdések és válaszok dapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják, azonban a Közokt. tv. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat kettő órán keresztül közösen kell ellátniuk. [Kjt. vhr. 16. (6) bek.] Válaszadás dátuma: 2011. 03. 19. 40 éves jubileumi jutalom Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Adatbáziskód: KK-1575 Számomra fontos anyagilag is fontos kérdéssel fordulok Önökhöz. Az ONYF-hez beadtam az időbeszámítási kérelmemet. Én 1953. szeptember 13-án születtem, 2012. 09. 13-án ha még akkor el lehet menni nyugdíjba, 59 éves leszek. Előző hónap, 2012. augusztus 16-án pedig meglesz a 40 éves munkaviszonyom (folyamatos 1972 óta). Megkérdeztem több helyen is, de választ sehol sem tudtak adni arra a kérdésemre, ha 40 év munkaviszonnyal megyek nyugdíjba, jár-e 40 éves jubileumi jutalom és felmentési időre számíthatok-e? Számomra melyik nyugdíjba vonulási mód lenne a legkedvezőbb? A kérdésből nem derül ki, hogy nőről vagy férfiról van-e szó, de a kérdésfeltevésből arra lehet következtetni, hogy a kérdező nő, így a válasz is erre az esetre vonatkozik. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. -ának (1) bekezdése értelmében: 18/A. (1) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Fenti szabály a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi/előrehozott öregségi nyugdíj esetében érvényes. A kérdésben jelzett esetben tehát az előrehozott öregséginyugdíj-jogosultság életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételei 2012. szeptember 13-át követően teljesülnek. Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának azonban további feltétele az idézett b) pontban foglaltak szerint, hogy a Tbj. 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll a nyugdíjat igénylő. Vagyis 2012. szeptember 13-ával érdemes a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetni (feltételezve, hogy a kérdező közalkalmazotti jogviszonyban áll, a válasz csak ebben az esetben helytálló!). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. (1) bekezdés e) pontja értelmében: 30. (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a 30/A 30/B. -ban foglalt korlátozással felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha (.) e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi. A kérdező felmentésére tehát leghamarabb 2012. szeptember 13-át megelőző nyolc hónappal kerülhet sor (feltételezve, hogy pályája során végig közalkalmazotti jogviszonyban, illetve annak minősülő jogviszonyban állt, vagy legalább 30 évig, tehát a leghosszabb felmentési időre jogosult). A felmentési idő számítására vonatkozó szabályokat a Kjt. 33. -a rögzíti. Amennyiben a kérdező közalkalmazotti jogviszonyban töltött évei alapján nyolc hónapnál kevesebb felmentési időre jogosult, akkor természetesen csak a 2012. szeptember 13-át megelőző, ezen rövidebb felmentési idő figyelembevételével történhet meg a felmentés. Arra is szükséges felhívni a fi gyelmet, hogy a közalkalmazott felmentési kérelmének a munkáltató nem köteles eleget tenni. Amennyiben a munkáltató nem menti fel a közalkalmazottat, akkor a nyugdíj igénybevételére csak úgy van lehetőség, ha a nyugdíjjogosultság életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételeinek bekövetkezésekor vagy azt megelőzően lemondással vagy közös megegyezéssel kerül megszüntetésre a jogviszony. A Kjt. 78. -ának (4) bekezdése értelmében (4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. A 35 év közalkalmazotti jogviszonyra tekintettel a 40 éves jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére tehát csak akkor lesz jogosult a kérdező, ha jogviszonyát az előrehozott nyugdíj igénybevételére alapozott felmentéssel szüntetik meg. Ez azért van így, mert a Kjt. definiálja a nyugdíjasnak minősülés eseteit, és a kérdező ezek közül a 37/B. (3) bekezdés hatálya alá tartozhat csak, feltéve, hogy felmentésére sor kerül, idézem: (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelke- kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 7

Kérdések és válaszok zik, és felmentésére a 30. (1) bekezdése e) pontja alapján kerül sor. Válaszadás dátuma: 2011. 03. 19. Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Adatbáziskód: KK-1572 Nyugdíjba vonulás 40 év munkaviszony után Intézményünkben több alkalmazott szeretne élni a lehetőséggel, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjazását kéri. Ezzel kapcsolatban már megkérték és megkapták a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól a munkaviszony kiszámolást. A kérdésem a következő: Tudomásom szerint közös megegyezéssel vagy lemondással szüntethetik meg jogviszonyukat. A lemondási idő 2 hónap. Az ez évre járó szabadságot az első hónapból kell leszámolni, amikor aktív dolgozó, vagy a 2. hónapban is elszámolható, amikor felmentem a munkavégzés alól? Ketten mindenképpen május végéig dolgozni akarnak (elbúcsúztatják a csoportot), s ezután veszik ki a megmaradt szabadságukat. A harmadik kolléga nem kíván tovább dolgozni, lemondhat-e úgy, hogy április 15-ig dolgozik, 16-tól már nyugdíjas kíván lenni. Megtehetem-e, hogy lemondási idő kitöltése nélkül a szabadság után munkaviszonyát megszüntetem? A kérdés megválaszolása előtt nagyon fontos megjegyezni, hogy az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.). A törvénymódosítás orvosolta azt a helyzetet, hogy az új, kedvezményes, 40 éves szolgálati idő alapján igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjra jogosultak csak közös megegyezéssel vagy lemondással tudták közalkalmazotti (köztisztviselői stb.) jogviszonyukat megszűntetni, és így elestek a felmentéssel járó előnyöktől. A törvénymódosítás az előrehozott nyugdíjjal azonos szabályozási módot alkalmaz. Eszerint a felmentési jogcímek kiegészültek egy új ponttal: 30. (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a 30/A 30B. -ban foglalt korlátozással felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha (.) f) a negyvenéves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi. Fentiekkel összhangban a nyugdíjasnak minősülés eseteit szabályozó, a Kjt. 37/B. -a is módosult: (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki a) az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik és felmentésére a 30. (1) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, b) a negyvenéves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj feltételével rendelkezik, és felmentésére a 30. (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor. Vagyis lehetőség van immáron arra is, hogy a negyvenéves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő írásban kérelmezze a felmentését. A kérdésekre visszatérve: A Kjt. 28. -ának (2) bekezdése értelmében: (2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Lemondás esetében tehát a munkavégzés alóli mentesítés nem kötelező, vagyis csak a munkáltató mérlegelésén múlik, hogy mentesíti-e ezen idő egy részére vagy egészére a közalkalmazottat, esetleg a szabadságot is ki lehet adni a lemondási idő alatt. A jogviszony csak a lemondási idő végén szűnik meg, tehát csak az ezt követő naptól lehetséges a nyugdíj igénybevétele. Közös megegyezés esetében a feleknek még a lemondás szabályaihoz sem kell igazodni, tehát szabadon állapodhatnak meg a jogviszony megszűnésének időpontjában, abban, hogy meddig dolgozik a közalkalmazott vagy, hogy mikor kerül kiadásra számára a szabadság. Közös megegyezés esetében természetesen az is járható út, hogy kiadásra kerül a szabadság, majd a szabadság lejártával a közalkalmazotti jogviszony is megszűnik. Válaszadás dátuma: 2011. 04. 07. Válaszadó: dr. Madarász Hedvig Adatbáziskód: KK-1601 PEDAGÓGUSOK KÖTELEZETTSÉGEI Továbbképzési kötelezettség kezdete 2005 szeptemberében kezdtem dolgozni, közvetlenül a tanítóképző főiskola elvégzése után. 2009-ben kisfiam született, azóta GYED-en vagyok. Az igazgatóm szerint már részt kellett volna vennem a kötelező pedagógus továbbképzésen. Szerinte az én kötelezettségem ennek teljesítése. Valóban megszüntethető a közalkalmazotti jogviszonyom emiatt? 8 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június

Kérdések és válaszok A pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatosan a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ptr.) nyújt útmutatást, valamint figyelembe kell venni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Közokt. tv.) rendelkezéseit is. A Ptr. 4. (2) bekezdése alapján a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésben a pedagógusnak a pedagógusmunkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig kötelező részt vennie. A Ptr. 5. -ának (1) bekezdése kimondja: A hétévenkénti továbbképzés egy vagy több továbbképzés keretében legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc. A Közokt. tv. 19. (8) bekezdése szerint azonban nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A továbbképzési program végrehajtásáért a nevelésioktatási intézmény vezetője felelős, aki a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével dolgozza ki. A beiskolázási tervet a továbbképzési időszakban minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre. A Ptr. 6. -a részletezi az intézményvezető feladatait a beiskolázási terv elkészítésével kapcsolatosan, az alábbiakban kiemelem ennek lényegét. A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben. A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét. A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt, a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra, b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte, c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik. A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez. Fentiek alapján tehát mivel pedagógusdiplomáját 2005-ben szerezte első továbbképzési ciklusa 2012-ben indul. Jelzem, hogy a továbbképzési ciklus időtartamát a tartós távollét nem befolyásolja. A Közkt tv. 19. (8) bekezdése szerint megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Ennek alkalmazása lehetőséget és nem kötelezettséget teremt a munkáltató számára, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a munkavállaló, illetve közalkalmazott neki felróható okból nem teljesítette a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét. Válaszadás dátuma: 2010. 03. 29. Válaszadó: Tátrai Anikó Adatbáziskód: KK-1599 Kötelező pedagógus-továbbképzés teljesítésének lehetősége új diploma megszerzésével Kérdésem a következő: kiváltható-e a hétévenkénti kötelező 120 órás pedagógus-továbbképzés új szociális munkás diploma megszerzésével? A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ptr.) szerint a hétévenkénti kötelező 120 órás pedagógustovábbképzés többek között teljesíthető a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő- és oktatómunkát közvetlen segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél megszerzésével. (5. (2) bek. ah) pontja). A Ptr. 4. -ának (3) bekezdése szerint a továbbképzésnek lényege az adott pedagógus-szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújítása, kiegészítése (szakmai megújító képzés). A levelében jelzett szociálismunkás-képzés célja a 15/2006 (IV. 3.) OM rendelet mellékletében meghatározottak szerint olyan szociális munkások képzése, akik kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 9

Kérdések és válaszok felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Fő szabály szerint a jelzett diploma megszerzése nem fedi le a szakmai megújító képzés fogalmát, így az nem fogadható el a 120 órás kötelező továbbképzés teljesítéseként. Kivételt ezalól csak az képezhet, ha a munkáltató döntése alapján az Ön által betöltött munkakörben hasznosítható a jelzett diploma. Válaszadás dátuma: 2010. 03. 29. Válaszadó: Tátrai Anikó Adatbáziskód: KK-1598 GYERMEK, TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEI Iskolai mulasztás következményei Osztályfőnökként az a kérdésem, hogy milyen kö - vetkezményei vannak az iskolai mulasztásnak? Ugyanis hallottam a családi pótlék kapcsán válto zásokról, de nem világos, hogy ez hogyan hat ki a mulasztásokra. Különbséget kell tennem a tanköteles és a nem tanköteles diákok között? A tanulók mulasztása mindig kardinális kérdés az iskolában, sok feszültséget szül mind a családban, mind az iskolában, mert az igazolatlan és igazolt hiányzásoknak súlyos következményei lehetnek, a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnhet, a tanköteles tanuló ellen fegyelmi indítható, osztályozóvizsgára kerülhet sor, sőt, a szülőktől akár családi pótlék is megvonható az 50. igazolatlan hiányzás után, és a gyermek védelembe vételi eljárását kezdeményezi a jegyző. Ezért a vitákat, konfliktusokat megelőzve, érdemes tisztán látni a mulasztások szabályozását illetően. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. -a rendelkezik részletesen az igazolt és igazolatlan hiányzásokról. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell, különben igazolatlant kap. Hogy hány napon belül, pontosan milyen igazolást fogad el az iskola, azt a nevelésioktatási intézmény a házirendjében szabályozza. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni a rendelet szerint, ha a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolatlan hiányzásnak következményei vannak, de a következmények eltérőek aszerint, hogy tanköteles tanulóról van-e szó. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt (második, illetve tizenegyedik igazolatlan óra), az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 75. (3) bekezdése szerint a nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. Ez azt jelenti, hogy a tanulói jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg, itt az igazgatónak nincs mérlegelési jogköre, vagyis másik iskolában folytathatja csak a tanuló a tanulmányait. Válaszadás dátuma: 2010. 03. 28. Válaszadó: dr. Sárközi Gabriella Adatbáziskód: KK-1592 Iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartama Gyermekem igazolatlan hiányzásai miatt felfüggesztették az iskoláztatási támogatás folyósítását. Kérdésem, hogy ez a felfüggesztés meddig tart, mikor kell ezt felülvizsgálni? 10 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június

Kérdések és válaszok A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben 2010 augusztusában módosításra került a 15., amely a tankötelezettség mulasztásával és a családi pótlék természetben történő nyújtásával összefüggő rendelkezésekről szól. A törvény szerint, ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakóvagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva az adott tanévben igazolatlanul mulasztott, a tízedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményeire: a jegyző az adott tanévben a tanuló igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozása után elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. A jegyzőnek e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az intézkedés automatikus. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságának útmutatójában az olvasható, hogy háromhavonként és a tanév vége után a jegyzői gyámhatóságnak felül kell vizsgálnia, hogy továbbra is indokolt-e a felfüggesztés, azaz a gyermek helyzete rendeződött-e, teljesíti-e tankötelezettsé gét. A jegyző csak akkor szüntetheti meg a felfüggesztést, ha a vizsgált időszakban a gyermek egy óráról sem hiányzott igazolatlanul. Válaszadás dátuma: 2010. 03. 28. Tanórai késések lehetséges következményei Válaszadó: dr. Sárközi Gabriella Adatbáziskód: KK-1593 Pedagógus vagyok, egy diákom folyamatosan késik az óráról. Mit tudok tenni? Kizárhatom az óráról? A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. (8) bekezdése szerint, ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje a házirendben foglaltak szerint összeadható. Amenynyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy egy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról. Válaszadás dátuma: 2010. 03. 28. Válaszadó: dr. Sárközi Gabriella Adatbáziskód: KK-1594 Osztályozóvizsgára bocsátás mulasztás esetén A kérdésem a következő: a mulasztásokkal kapcsolatban mikor kerülhet sor osztályozóvizsgára? A kérdésről a 11/1994 MKM rendelet 20. -a rendelkezik. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása eléri az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, illetve a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák húsz százalékát, vagy alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Fontos látni, hogy a feltételek mindegyikének teljesülnie kell, vagyis a hiányzás elérése és a leosztályozhatatlanság együtt kell hogy fennálljon. Hogy ki számít osztályozhatatlannak, ahhoz az iskola belső dokumentumait kell áttekinteni. Van olyan intézmény, ahol félévente elegendő 3 osztályzat ahhoz, hogy lezárható legyen egy tanuló, de ez a szabályozás iskolánként eltérhet. A fenti esetekben a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja csak meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségeinek. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha a tanuló nem jelenik meg az osztályozóvizsgán, javítóvizsgára még elmehet. Válaszadás dátuma: 2010. 03. 28. Válaszadó: dr. Sárközi Gabriella Adatbáziskód: KK-1595 Iratkozzon fel ingyenes szakmai hírleveleinkre közoktatás és szakképzés témákban! www.complex.hu/go/hirlevel.html kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 11

Közoktatási gyakorlat Közoktatási gyakorlat A fegyelmi határidő változásai Nemrég jelent meg a nemzeti erőforrás miniszter rendelete, amely minisztériumhoz kapcsolódó területeken szabályozza újra az ügyintézési határidőket. Mint ismeretes, a közigazgatási határidők naptári napban voltak megadva. Ezt a számítási módot váltotta az előző kormányzati ciklusban a munkanapokban megadott határidő-számítás. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény alapján 2011. január 1-től ismét munkaidőben kell számolni a közigazgatási határidőket. E folyamathoz kapcsolódik az egyes oktatási-kulturális tárgyú miniszteri rendeleteknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben szükséges módosításáról szóló 6/2011. (III. 8.) NEFMI rendelet, amely a közoktatási ágazathoz kapcsolódó új határidőket is megállapítja. Az új szabályoknak megfelelően a gyermekekkel, a tanulókkal kapcsolatos ügyeket az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb a megérkezését követő naptól számított harminc napon belül elintézni. A nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő harminc nap. Ha az ügy elintézésére az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, a szülői szervezet (közösség), a diákönkormányzat jogosult, döntését legkésőbb a megérkezését követő naptól számított harmincadik napot követő első ülésén köteles meghozni. Itt a változás az, hogy a határidő kezdete nem az iktatás időpontja, hanem az irat megérkezését követő nap. Az alábbiakban a tanulóval szembeni fegyelmi eljárás határidő-változásait ismertetem részletesen. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) igénybevételének lehetőségére, ha az egyeztetés lefolytatásával a sértett egyetért és az egyeztető eljárás menetét szabályozza az intézmény házirendje. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Ennek határideje NEM változott, viszont tíz munkanapról tizenöt napra változott az eljárás folytatásának határideje. A hatályos szöveg szerint a fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezéstől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és meghatalmazott képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt (öt munkanap helyett) legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást a korábbi huszonkét munkanap helyett, megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Változott a határozatkihirdetés elhalasztásának határideje is. Az új szabály szerint, ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és meghatalmazott képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. A fellebbezés benyújtási határideje is megváltozott. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott fellebbezést az intézmény az eljárást megindító kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. Összeállította: dr. Jásper András 12 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június

Közoktatási gyakorlat A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályairól A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2011. január 1-jétől 18. (2a) (2d) bekezdéseivel bevezette, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdés a) b) és e) g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Fontos, hogy az új kedvezményes öregségi nyugdíj az előrehozott és az öregségi nyugdíj szabályait nem érint, azok változatlanul továbbra is hatályosak. Fontos, hogy a kedvezményes nyugdíj szabályai jelenleg szabályok alapján határozatlan ideig igénybe vehetők. Tehát a jelenleg hatályos jogszabályok a hatályon kívül helyezés időpontjáról nem rendelkeznek. Nagyon fontos, hogy a szolgálati idő nem azonos a jogosultsági idővel. Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően az 1997. évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdés a), b) és e) i) pontjában, valamint (2) (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat. 1997. évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdés a), b) és e) i) pontjában, valamint (2) (3) bekezdései a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati vi - szonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Hon védség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) a szövetkezet tagja ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalko zási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségvi selője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Mun kavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magán nyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget. (3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 13

Közoktatási gyakorlat területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. Az 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. -a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. -a a) pont: az 1997. december 31-ét követően az 1997. évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdés a), b) és e) i) pontjában, valamint (2) (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban; b) pont az 1998. január 1-jét megelőzően 1. az a) pont szerinti jogviszonyban, 2. a kisiparosként, 3. a magánkereskedőként, 4. az alkalmi fizikai munkát végzőként, 5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, 6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, 7. a gazdasági munkaközösség tagjaként, 8. az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, 9. a kisszövetkezet tagjaként, 10. a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, 11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, 12. az egyéni gazdálkodóként, 13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, 14. a külföldi munkavállalóként, 15. a külföldi munkavállaló előadóművészként, 16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként, 17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, 18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, 19. a közjegyzőként, 20. az önálló bírósági végrehajtóként, 21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, 22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint 23. a 29. (8) bekezdése, a 36., a 41. és a 44. (2) bekezdése alapján szerzett szolgálati idő minősül. 29. (8): Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt; b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek. 36. : Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek. 41. : A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott. 44. (2): A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munkamegállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama, a gyermekgondozási segély folyósítása alatti a vonatkozó jogszabályban engedélyezett munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként" a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani), sima ápolási díj, munkanélküli-ellátás időtartama alatt végzett munkavégzés időtartama, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem, a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmá- 14 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június

Közoktatási gyakorlat nyokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is, az 1997. évi LXXXI. törvény 39. -ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálatiidő-számítás alkalmazása nélkül. Jogosultsági időként nem vehető figyelembe a munkanélküli, ellátás folyósításának időtartama, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) (2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Az előírt jogosultsági idő ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. (2) bekezdése szerinti feltételeknek, azaz családi pótlékra jogosultság szempontjából számításba kell venni. Ha az öregségi nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát. Amennyiben a jogosultsághoz szükséges időt a gyermekek számára tekintettel csökkenteni kell, és az igénylő örökbe fogadott gyermeke figyelembevételét is kéri, be kell mutatnia a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát. Örökbe fogadott gyermekre a jogosultsághoz szükséges keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyból származó minimális idő csökkentésén kívül, kizárólag az 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2b) bekezdésében meghatározott ápolási díj folyósításának beszámítása során lehet tekintettel lenni, az egyéb gyermekgondozással, -ápolással töltött időtartam ha annak igénybevételét örökbe fogadott gyermek alapozta meg nem vehető figyelembe. Az ellátás megállapításához tehát összesen 40 év, a hivatkozott rendelkezésben nevesített jogviszonyok keretében szerzett jogosultsági idő és amennyiben az érintettnek 11 vagy több gyermeke van és súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel ápolási díjban eltöltött idővel is szerzett szolgálati időt legalább 23, illetőleg legfeljebb 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyból származó idő szükséges. Összeállította: Zelei Roland A gyermekvédelem nagy kézikönyve A Meritum sorozat legújabb kötete A gyermekvédelem nagy kézikönyve megjelenésének célja, hogy egy helyen legyen összegyűjtve minden olyan lényeges gyakorlati információ, amit a szélesen értelmezett gyermekvédelem területén tevékenykedőknek ismerniük kell. Ára: 19 900 Ft + 5% áfa (20 895 Ft) Bővebb információ: www.complex.hu/go/gyermekvedelem1 CompLex Kiadó Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21 35. Telefon: (40) 464-565 Fax: (1) 464-5657 www.complex.hu info@complex.hu kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 15

ó gyakorlat Jó gyakorlat IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Hejőkeresztúr A tanulói populációban olyan nagyfokú heterogenitás figyelhető meg a különböző kulturális és szociális háttérből adódó eltérések miatt a tanítás minden szintjén, az óvodától az egyetemig, amely különbözőség a gyerekek tudásbeli szintjére is jellemző. A kérdés az, hogyan lehet erre a sokszínűségre, kihívásra magas szintű oktatással válaszolni. Iskolánk célja, hogy az eredményes oktató-nevelő munka szolgálatába állítsa az egyéni bánásmód különböző formáit mind a tehetséges, mind a felzárkóztatást igénylő gyermekeknél. Arra törekszünk, hogy minden gyermek a neki megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön, amely törekvés különös jelentőséggel bír a cigány gyermekek oktatásában. Az alábbiakban azt szeretnénk bemutatni, hogyan lehetséges pedagógiailag, pszichológiailag és szociológiailag, az elmélet és a gyakorlat szempontjából egyaránt átgondolt és tudatosan felépített nevelési rendszer részének tekinteni az iskolánkban alkalmazott módszereket. Az intézmény bemutatása A hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda vonzáskörzete Hejőkeresztúr, Hejőszalonta és Szakáld községek. E helységek a Bükk hegység lábaitól délkeletre, az Alföldhöz északról kapcsolódó síkságon terülnek el. Miskolc és Tiszaújváros közelsége munkát jelentett az elmúlt rendszerben sok itt élő embernek. A rendszerváltás és az azóta eltelt időszak az ipari létesítmények egy részének a megszűnését, a gazdaság szerkezetének átalakulását jelentette, ami nem kedvezett a kevésbé képzett, és ily módon kiszolgáltatott munkaerőnek. Sok felnőtt vált munkanélkülivé, amely családi körülmény jelentősen befolyásolja a tanulók iskolai teljesítményét. Az iskola tanulói létszáma már évek óta 250 körül mozog, viszont a roma és nem roma tanulók arányában fokozatos változást figyelhetünk meg. Az 1990-es 27%-os roma tanulói arány mára 50%-ra emelkedett. Ez a változás hívta életre azt, hogy az iskola mind pedagógiai programjában, mind helyi tantervében tükrözni és kezelni kívánja a megváltozott helyzetet. Tevékenységünk alapgondolata, hogy mindennapi munkánkat multikulturális tartalommal töltsük meg, amelynek első lépése e gondolatoknak az iskola pedagógiai programjában történő tudatos megjelenítése. Pedagógiai programunkat úgy állítottuk össze, hogy biztonságos alap- és kommunikációs készséget fejlesszen ki, ezek fontosságát kiemelt helyen kezelje, ezért munkánk során tartós tanulási motiváció és az önálló tanulási készségek kialakítására törekszünk, különös tekintettel a roma tanulókra. Munkánk hatékonyságát a tanulók közötti zociális és együttműködési készségek, képességek kialakítása jelenti, amely magába foglalja az alkalmazkodó képesség fejlesztését, a munkamegosztást, az egymásra figyelést, a felelősségtudat kialakítását, a vitakészség formá lását, a konfliktuskezelést, az ön- és a társak megismerését. Iskolánktól alapvetően megkívánt követelmény, hogy önálló gondolkodásra, alkotó vitára, kulturált kommunikációra nevelje a tanulókat, amelynek célja olyan tudás átadása, amely a mindennapi életben használható. A fő kérdés nem az, hogy mit tanítsunk, hanem az, hogy milyen készségeket, képességeket alakítsunk ki, amellyel a jövő felnőttje alkalmazkodni tud az új kihívásokhoz. Az intézmény fő célkitűzései között szerepel: A szülőkkel való kapcsolat ápolása, szorosabbá tétele, amelynek egyik útja, hogy az iskola olyan programokat kínáljon, ahol a diák-szülő-pedagógus hármas harmonikus együttléte biztosítható, és amely közös élmények a családok és az iskola közötti kapcsolatot erősítik és a különböző generációkat közelebb hozzák egymáshoz. Feladatunknak tekintjük tanulóink iskolai sikerhez juttatását, ezzel alapozva meg azt a törekvésünket, hogy az életben boldogulni tudó, sikeres diákokat bocsássunk ki az iskola falai közül. Az egészséges sikerorientáltság, céltudatosság, amely nem fajul karrierizmussá, képessé teszi a gyerekeket a kudarcok elviselésére, sőt a negatív tapasztalatokon edződve, azon felülkerekedve további eredmények elérésére sarkall. A harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele a belső harmónia, az egészséges lelki élet, ezért törekszünk a szubjektív életminőség érzésének javítására. Az intézmény három program köré szervezi tevékenységét: Komplex Instrukciós Program, Logikai és táblajáték-foglalkozások, Generációk Közötti Párbeszéd Program. Komplex Instrukciós Program A hejőkeresztúri Körzeti Általános Iskola fő tevékenysége a hátrányos helyzetű gyerekek integrációs oktatásának megvalósítása a Komplex Instrukciós Program segítségével. A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág 16 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június

Jó gyakorlat határok között mozog. A Program alkalmas a hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradt tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére az osztálytermi munkában. A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van: A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. A Komplex Instrukció Programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. Logikai játéktevékenység Az iskolában bevezetett, kötelező tanórai és nem kötelező tanórán kívüli logikai- és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás. A homo ludens fogalma régóta ismert: az ember minden korban szeretett játszani, versenyezni, hiszen játékra, játszásra mindenkinek szüksége van az izgalom átélése vagy éppen az ellazulás végett. Ugyanakkor a játéknak fontos társadalmi haszna is van, jelentős szerepet játszik a társas kapcsolatok kialakulásában, a kultúra egy része. A játék közben a fair play, a szabályok betartása kerül előtérbe, a helytállás fontosabb a győzelemnél, gazdagodik a jellem, kockázatvállalásra és önfegyelemre nevel. Az emberiség legnagyobb szellemi alkotásai közé tartoznak a táblajátékok. Alkalmazásuk során a tanulók a táblajátékon keresztül képessé válnak a pontos, kitartó, fegyelmezett mun kára, törekednek az önellenőrzésre, és képesek lesznek várható eredmények becslésére. A játékot úgy kell megszervezni, hogy mindvégig törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A táblás játékoknak a matematikával való szoros kapcsolata nyilvánvaló, hiszen ez a sajátos ismeretszerzési módszer logikus gondolkodásra, következtetésre nevel. A logikus gondolkodásra nevelés fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét, fejleszti a térbeli tájékozódást és az esztétikai érzéket. Miben ragadható meg a siker szubjektív tartalma? Minden sikernek jelentkezzen az iskolai élet bármely területén a jellegzetessége, hogy a gyerek hite megerősödik önmagában. Az a tanuló, aki sikert él át, úgy érzi, hogy ő önmaga sok mindenre alkalmas: amikor ötöst kap matematikából, nemcsak azt éli meg, hogy sikeresen hajtotta végre az adott feladatot, hanem úgy érzi, hogy szinte minden feladatot sikeresen meg tud oldani. És ez az igazi motiváció. A siker növeli a személyiség önmagába vetett hitét. Az iskolának abban van óriási felelőssége, hogyan fejleszti a gyerek képességeit, hogyan fejleszti önértékelését, önbizalmát, illetve hogyan idomítja viselkedését. A gyermeknek hinnie kell abban, hogy az elé állított feladatot meg tudja oldani. Ez pozitívan hat önbecsülésére, amely nagy támasza a tanulmányi előrehaladásnak. A logikai játékokat remekül tudjuk alkalmazni frontális-, egyéni-, páros- és csoportmunkában, személyre szabottan, differenciáltan. Nevelési célunk, hogy biztonságos, derűs légkörben egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük a gyermekeket az életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal. Emellett konkrét célunk, hogy az alapoktatás befejezésével a gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat érthetően közölni, tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást elfogadóak. Tevékenységünkkel a játékokat helyezzük a középpontba, és katalizátorként alkalmazzuk azokat a gondolkodási, a társadalmi és érzelmi készségek elsajátításában. Generációk Közötti Párbeszéd Program A jó közösségi iskola jellemzője az iskola nyitottsága. A nyitottság egyrészt azt jelenti, hogy a szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében, másrészt az intézmény olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyet nem csak a diákok vehetnek igénybe. A Generációk Közötti Párbeszéd Program a fenti törekvéseket valósítja meg. A foglalkozások a gyerekek és a szülők kölcsönös együttműködésén alapulnak. A célunk az, hogy a gyermek és a felnőtt egymástól tanuljon, kapcsolat alakuljon ki a generációk között, megismerjék egymást, a múltat, és beszéljenek a jövőről. kozoktataslap@complex.hu kozoktatas.complex.hu 17

Jó gyakorlat Meggyőződésünk, hogy a nyitottság biztosításával ismertebbé és elfogadottabbá válik az intézményünkben folyó nevelési-oktatási munka. A H 2 O projekt 2009-ben a Gábor Dénes Díjasok Klubja csatlakozott a Kürt Zrt. Hátrányos Helyzetű Gyermekek Oktatásáért Alapítvány közhasznú szervezetéhez, és megkezdte működését a H 2 O projekt, amely arra hivatott, hogy minél szélesebb körben terjesszen el egy olyan tanítási-nevelési módszert, amely minden társadalmi csoport gyermekei számára megfelel és elősegíti a különböző szocializációs, kulturális háttérrel rendelkező gyermekek együttműködési készségét. Hogyan? A Stanford Egyetem által kidolgozott, Hejőkeresztúron adaptált oktatási módszert kívánja elterjeszteni. Záró gondolatok Programjainkban átgondolt, széles elméleti alapon nyugvó, gyakorlatban kipróbált módszerekről van szó. A hejőkeresztúri iskola kollektívája a gazdasági, társadalmi változásokat érzékelve úgy döntött, hogy hosszú távon, fő eszközként fogja azokat használni már az iskolába kerülés pillanatától a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, a tehetség kibontakoztatására, az együttműködési normák kiépítésére és a felszín alatt megbúvó képességek fejlesztésére. Összeállította: Kovácsné dr. Nagy Emese igazgató A cikk megjelent: KÖZoktatás kérdések és válaszok, 2011. 2. szám Csíny vagy bűn? A magyar irodalom tetthelyei Módszertani segédlet A magyar irodalom tetthelyei sorozat első, felső tagozatosoknak szánt kötete: irodalomtanároknak, jogi alapismeretekhez, etikai tanulmányokhoz. A figyelem középpontjában az erkölcsi és jogi értelmezések, dilemmák állnak. Hogyan lehet mindhalálig jónak lenni, mit jelent a szeretet, a felelősség, a barátság, hogyan viszonyul egymáshoz a becsület és a szegénység. A könyv segít elemezni, hogy mi az árulás, a csalás a sorstalanság. Ára: 3800 Ft + 5% áfa (3990 Ft) Bővebb információ: www.complex.hu/go/csinyvagybun1 (40) 464-565 CompLex Kiadó Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21 35. Telefon: (40) 464-565 Fax: (1) 464-5657 www.complex.hu info@complex.hu 18 KÖZoktatás Kérdések és válaszok A-tól Z-ig mutatványszám 2011. június