Közgazdaságtan II. Munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója (előadásvázlat) Budapest, 2011. február 22. Colosseum Budapest Kft.
Tartalom I. Bevezetés II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége IV. A munkanélküliség mérése V. A munkanélküliség okai, típusai VI. A munkanélküliség természetes rátája VII. A hazai munkaerőpiac jellemzői Colosseum Budapest Kft. 2
Külső változók Gazdaságpolitikai eszközök I. Bevezetés: munkanélküliség, foglalkoztatottság, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója Makroökonómiai modellek Indukált változók Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelem politika Külgazdaság politika Szabályozás és intézmény rendszer Beruházás (I) Kormányzati fogyasztás (G) Nettó export (NX) Magánfogyasztás (C) Aggregált Kereslet (AS) AS és AD kölcsönhatása Kibocsátás, növekedés, gazdasági ciklusok Foglalkozta -tottság, munkanélküliség világgazdaság Munka (L) Aggregált Kínálat (AD) Infláció, árszínvonal stabilitás időjárás Tőke (K) háborúk kultúra, etika, hagyomány Technológia, természeti erőforrások Árfolyam stabilitás, külső egyensúly Stb.
II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (1) A nagyarányú munkanélküliség időszakaiban elszenvedett kiesések a modern gazdaság legnagyobb dokumentált veszteségei. A munkanélküliség okozta kibocsátásvesztés sokszorta nagyobb, mint amit az olyan piactorzulások okoznak, mint a szabad kereskedelem korlátozása (vámokból, kvótákból adódó veszteségek), vagy a monopóliumok létrejötte. a magas munkanélküliség az igénybe nem vett kapacitás, a meg nem termelt potenciális kibocsátás magas szintjéhez társul. átlagos munkanélküliség 1930-39 között milliard USD (1984. évi árakon) 18,2 % 2100 md USD Elveszett kibocsátás az időszak átlagos GNP-jének százalékában 340 %
II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (2) A legismertebb számszerű összefüggést a munkanélküliség és a kibocsátás alakulása között Okun törvényének nevezik. A reál GDP százalékos változása = 3-2 ˣ Munkanélküliségi ráta változása Mit jelent ez? Ha a munkanélküliség nem változik, akkor az USA reál GDP évente mintegy 3 százalékkal emelkedik (empirikus megfigyelés) 1 százalékos növekedés a munkanélküliségben 2 százalékkal csökkenti a reál GDP-t.
II. A munkanélküliség gazdasági jelentősége (3) Okun törvénye néhány egyszerű számpéldán A reál GDP százalékos változása = 3% - 2 ˣ Munkanélküliségi ráta százalékos változása 1.) Ha a munkanélküliség 6-ról 8 %-ra nő milyen reál GDP növekedés várható minden más feltétel változatlanság esetén A reál GDP százalékos változása = 3% - 2 ˣ (8%-6%) = - 1 % Így a GDP 1 %-os visszaesése várható 2.) Nagyjából mekkora éves kibocsátás veszteséget eredményezhet a magyar gazdaságban a munkanélküliség 1 százalékpontos emelkedés Okun törvénye alapján? így a reál GDP várható százalékos változása = 3% - 2 ˣ 1 % = 1 % Ez 2 százalékpontos relatív kibocsátás csökkenés Mivel a magyar GDP jelenleg mintegy 130 md USD, ezzel 2,6 milliárd USD (kb. 500 md Ft) bruttó kibocsátás-növekmény veszik el.
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (1) A munka társadalmi jelentőségének megértéséhez a szociológia és a pszichológia szolgáltatja a legfontosabb érvanyagot. - Marie Jahoda: Marienthal a legtöbbet idézett mű a munkanélküliség, társadalmi lélektani következményeivel kapcsolatban. - Mareinthal egy szociográfia a 30-as évek Ausztriájában:. "... a marienthali élet átfogó leltárát igyekeztünk elkészíteni, s emellett megpróbáltuk a komplex pszichológiai tényezőket objektív kritériumok szerint, számszerűen igazolható módon megjeleníteni. Minden olyan utat bejártunk, amely tárgyunkhoz közelebb vihetett."
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (2) A munkahely elvesztése, a munkakörülmények kedvezőtlen változása a legjelentősebb stresszhatások között van az ember életében Az állástalansággal és más életeseményekkel összefüggő stresszhatások Életesemény Az eseménnyel összefüggő stresszhatás szintje (%) Házastárs halála 100 Börtönbüntetés 66 Elbocsátás 49 Közeli barát halála 47 Kényszerszabadságra 40 küldés Iskolai bukás 37 Gyerek önálló életet kezd 29 Mukakörülmények jelentős 20 kedvezőtlen változása Egy konkrét számítás (Harvey Brenner): ha a munkanélküliség az USA-ban 1 százalékkal megemelkedne és ez 6 éven keresztül így maradna az 37.000 ember korai halálához vezetne. Ha jó ez a becslés, mit jelentene egy ilyen mértékű és nagyságrendű munkanélküliségi ráta emelkedés Magyarországon? (37000/31 2000 fő) Forrás: T.H. Holmes: The Social Readjustment Rating Scale in Journal of Psychosomatic Research, 1967
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (3) A munka társadalmi jelentőségének megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy a munkának számos kulcsfontosságú funkciója van az egyén életében a pénzkereseten túl. - A munka az egyéni identitás egyik legfontosabb forrása. - A munka nemcsak a dolgozónak, hanem családjának a statusát is jelzi (pl.: házasságok: titkárnő-főnök, ápolónő-orvos stb.). - Hatást gyakorol a gyermek iskolában elfoglalt helyére, és ezáltal annak önképére is (Pl.: a pedagógus hogyan ítéli meg). - A munka elvesztése gyakran önértékelési zavarokkal párosul. Melyek a munka kulcsfontosságú funkciói? 1.) A személyes identitás forrása 2.) Közös élmények megszerzése, megosztása 3.) Pénzkereset - A társas érintkezés az ember alapvető szükséglete - A munka biztosítja a társas szükségleteket a családon kívül is! - A munkahelyi kapcsolatok fontos szerepeket tölthetnek be a nehéz élethelyzetekkel történő megküzdésben is. - A munka elvesztése szociális izolációhoz vezet, felerősíti a lelki problémákat, növeli a depresszió esélyét. 4.) Kreativitás, az alkotás öröme - Még a kevéssé kielégítő munka is lehetőséget nyújthat a teljesítmény sikerélményének átélésére. - Az egyén azt érezheti, hogy neki is szerepe van egy termék létrehozásában, vagy egy szolgáltatás megvalósításában. - A mentális és fizikai aktivitást hiánya rosszkedvhez, depresszióhoz vezet. 5.) A munka strukturálja az időt - A munka sturktúrálja a napot, hetet, hónapot, sőt akár az évet is. - E struktúra elvesztése az időben történő tájékozódás zavarához vezet. - A munkanélküliek kevésbé képes hasznosan tölteni az idejét, kevésbé céltudatos, ez növeli a depressziós megbetegedés esélyét.
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (4) A munka elvesztése jelentős életmódbeli, érzelmi, anyagi és személyiségformáló hatásokkal jár Melyek a munka elvesztésének legfontosabb hatásai az egyén szintjén? Életmódbeli hatások - A napi aktivitás megváltozása - Mivel töltsem a szabadidőmet - Csökkenő aktivitási szint - Több idő alvással, tévézéssel - Fizikai mozgástér beszűkül, több idő a családon belül Érzelmi hatások - Reményvesztettség - Kiábrándultság, apátia, levertség - Frusztráció - Érzelmi hullámzás - Reménytelenség a jövővel szemben - Unalom érzése - Az idő szétfolyása felett érzett nyugtalanság A gazdasági hatások A személyiségre gyakorolt hatások - Jövedelem csökkenése - Gazdasági kényszerhelyzet - Elszegényedés - Romlik az önbecsülés - Csökken az önbizalom - Kisebbrendűségi érzés - Az állást vesztett személy elkezdi negatívabban látni magát, mint a környezete
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (5) Empirikus kutatások bizonyítják a munkanélküliség romboló egészségügyi, családi és közösségi hatásait. Melyek a munka elvesztésének fő negatív következményei? Függőségi állapot - Alkoholfogyasztás - Dohányzás - Drogfogyasztás Bűnözésre való hajlam - Empirikus kutatások alapján a(catalano 1993) a munkanélküliek 6x hajlamosabbak voltak erőszakos cselekedetekre - A munkanélküliek relatív gyakorisága az áldozatok között is nagyobb. Családi kapcsolatok romlása - Válások száma nő - Megváltozik a családi légkör, a háztartási kapcsolatok minősége romlik - Feszültség levezetése a házastársi, gyermek-szülő kapcsolatokban Közösségi aktivitás csökkenése - Baráti kapcsolatok lazulása - Elmaradnak az ismerősök Kapcsolat megszakítása a volt munkatársakkal -Kimutatták, hogy a munkanélküliség hatására a helyi politikai, civil szervezetek taglétszáma is csökken
III. A munkanélküliség társadalmi jelentősége (6) A munkanélküliség elviselése, feldolgozása a legnehezebb azoknak a középkorú, fehér galléros, vezető beosztású állástalanoknak, akik kevésbé fejlett piacgazdaságokban (pl. Kelet-Európa) élnek. Hogyan befolyásolják a szociológiai tényezők a munkanélküliség feldolgozását? Életkor - Középső korosztály viseli legnehezebben a munkanélküliséget. - Nyugdíj előtt állók viselik legjobban (kifelé megy a munkaerőpiacról) - Fiatalok helyzete is kedvezőbb (család támogató szerepe, optimizmus) Kulturális jellemzők - A fejlettebb országokban, a kialakult piacgazdaságokban az emberek jobban bíznak abban, hogy munkát találnak, több a személyes pozitív példa, fejlettebb az állami foglalkoztatási infrastruktúra Nemi különbségek Iskolai végzettség - Kutatások nem találtak erre vonatkozó különbséget. - Az önálló családfenntartó nők lényegében ugyanúgy reagálnak, mint az önálló családfenntartó férfiak. - Legnehezebben a munkanélküliséget a fehér gallérosok és a vezető beosztásúak viselik. - Esetükben a munka relatíve nagyobb szerepet tölt be a személyes identitásukban
IV. A munkanélküliség mérése (1) Fontosságuk és érzékenységük miatt a foglalkoztatottság és a munkanélküliség adatai a leggondosabban kialakított, legátfogóbb mutatók között vannak. Magyarországon két típusú mérés történik: o Központi Statisztikai Hivatal (KSH) : reprezentatív munkaerő felmérés alapján megkérdezéssel o Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ : regisztráció alapján KSH : reprezentatív munkaerő-felmérés fő jellemezői: o Reprezentatív felvétel, az International Labour Office (ILO) ajánlásai alapján a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. o Az 1992 óta végzett felvétel negyedévente mintegy 33 ezer háztartás ill. 66 ezer személy adatait tartalmazza. A közölt éves adatok a negyedéves felvételből származó becslések átlagai.
IV. A munkanélküliség mérése (2) Azok akiknek van munkájuk a foglalkoztatottak. Azok akiknek nincs munkájuk, de munkát keresnek: munkanélküliek. Azok akiknek nincs munkájuk, de nem is keresnek munkát: nem számítanak bele a munkaerő állományba - gazdaságilag inaktívak Mutató Munkanélküliségi ráta Foglalkozata tási ráta Definíció munkanélküli/gazdaságilag aktívak munkanélküliek/munkaerőállomány munkanélküliek/(munkanélküliek + foglalkoztatottak) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) meghatározása szerint a foglalkoztatottaknak a teljes munkaképes korú népességhez viszonyított százalékos aránya. Mutató Inaktív Aktívak Foglalkoztatottak Munkanélküli Definíció 15-év alatt nyugdíjas és/vagy 74 év felett tanulók háztartásbeliek más okból inaktívak (lényeg: nem keres munkát) foglalkoztatottak vagy munkanélküli együtt: munkaerő állomány megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (lehet akár regisztrált munkanélküli is!), vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, sztrájk) távol volt. az adott héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amelyből átmenetileg távol volt, a kikérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna állást. pillanatnyilag nem dolgozik, de már talált munkát, amit 90 napon belül elkezd
IV. A munkanélküliség mérése: feladatok (1) Sorolja, be az alábbi szereplőket a fő munkaerő piaci kategóriákba! Péter előzetes letartóztatásban van mert 3 napja egy vita hevében kilökte a főnökét az ablakon Emma állása elvesztése után egy évvel már nem keres munkát, de nagyon hiányzik a rendszeres elfoglaltság Rudi bácsi a három napja elbocsátott parkőr a rokkantnyugdíjazás feltételeit vizsgálja. Zoli vasúti alkalmazott, 2 éve kényszerszabadságon Gábor, aki ételért, italért rendszeresen rendben tartja a szomszédok kertjét Pál, aki regisztrált munkanélküli legurul a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat lépcsőjén és 4 hétre fekvőgipszbe kerül Zita légiutas kísérő, már 3 hónapja sztrájkol Imre elbocsátott szövetségi kapitány épp körbetelefonálja az NBI-es klubbokat, hogy nincs-e szükség a munkájára Károly a 76 éves nagyapa és Leó a 12 éves unokája minden páratlan nap négykezes zongora koncertet ad, alkalmanként 150 ezer Ft-ért XY BKV igazgató felmondását követően tanácsadói visszafoglalkoztatására tesz javaslatot egykori főnökének Inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli
IV. A munkanélküliség mérése: feladatok (2) Egy képzeletbeli kisvárosban 2010-ben 10.000 fő élt. Ebből 4.000 fő volt gazdaságilag aktív. A munkanélküliek száma 400 volt. 2001-ben a válság hatására 1000 fő háztartásbeli megjelent a munkaerőpiacon. Az év végéig 40 százalékuknak sikerült elhelyezkedni. Egészítsük ki a táblázat hiányzó celláit. 2000. 2010. Népesség 10.000 fő 10.000 fő Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Foglalkoztatott Munkanélküli Munkanélküliségi ráta 4000 fő 6.000 5.000 3.600 4.000 400 fő 5.000 1.000 10 % 20 %
V. A munkanélküliség okai Milyen okok vezethetnek munkanélküliséghez? önkéntes munkanélküliség Ennyi pénzért? Na, ne rugalmatlan bérek frikciós munkanélküliség strukturális munkanélküliség konjunkturális munkanélküliség Feléért is elvezetném a repülőt Nem is tudtam, hogy a szomszéd takarítónőt keres Mit jelenthet magyarul a skills gap? Dekonjunktúra: a szomszéd ot kirugták Recesszió: engem is kirúgtak
V. A munkanélküliség okai: az önkéntes munkanélküliség (1) Önkéntes munkanélküliség jellemző esete, ha az adott bérszínvonal elmarad a munkaerő állomány egy részének várakozásaitól 1.) Nézzünk egy egyszerű munkaerő piaci modellt! Egy képzeletbeli gazdaságban a heti bérszínvonal 100 és 1000 dollár között változik. A munkaképes korú, aktív népesség 100 fő. A munkaerő kereslet és kínálat az alábbiak szerint alakul a bérszínvonal függvényében: Bérszínvonal USD/hét Munkaerő kínálat (fő) Munkaerő kereslet (fő) 100 150 200 250 300 350 500 600 800 1000 10 20 30 40 55 60 70 80 90 100 100 90 80 70 55 50 40 30 20 10 2.) A táblázat megmutatja, hogy adott bérszínvonalon hány főt vennének fel a vállalatok és hányan akarnak elhelyezkedni? - Pl. Ha az átlagbér 100 USD/hét a vállalati munkaerő kereslet 100 fő, ennyi pénzért viszont csak 10-en helyezkednének el 3.) A fenti adatok alapján hol van az egyensúlyi bérszínvonal? Mennyi az a heti bér amikor a munkaerő kereslet kiegyenlíti a kínálatot? 4.) Mennyi az önkéntes munkanélküliség?
átlagbér (USD/hét) V. A munkanélküliség okai: az önkéntes munkanélküliség (2) A számpéldában az önkéntes munkanélküliség, tehát 45 fő: ők azok akik csak 300 USD-nél magasabb bérért helyezkednének el. Egyensúlyi béren foglalkoztatott: 55 fő 1100 Munkaerő állomány: 100 fő 1000 900 800 Az önkéntes munkanélküliség nagysága: 45 fő 700 300 USD/hét 600 500 400 300 200 100 Munkaerő kereslet Munkaerő kínálat 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 Munkaerőállomány (fő) 55 fő
átlagbér (USD/hét) V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága (1) A 600USD/hét szinten rögzített reálbér, csak 30 fő elhelyezkedését teszi lehetővé. 50 fő ezért a bérért szívesen dolgozna: ők a kényszerű munkanélküliek. Adott bérszínvonalon foglalkoztatott: 30 fő 1100 1000 900 Kényszerű munkanélküliség nagysága: 50 fő Munkaerő állomány 100 fő Önkéntes munkanélküliség nagysága: 20 fő 800 600 USD/hét 700 600 500 Munkaerő kereslet 400 Munkaerő kínálat 300 200 100 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 Munkaerőállomány (fő)
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága (2) Belátható, hogy teljesen rugalmas bérek esetén lényegében nem létezne kényszerű munkanélküliség. A valóságban azonban a bérek rugalmatlansága a jellemző. Ennek három fő oka van. Minimálbérek Szakszervezetek Hatékony bérek elmélete Munkabérek rugalmatlansága
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága - minimálbér A minimálbérek leginkább a fiatalok foglalkoztatása esetében fejtenek ki tényleges hatást. Szociálpolitikai eszközként kevéssé hatékonyak, de szerepük lehet a gazdaság kifehérítésében. Minimálbér és a bérek rugalmatlansága A minimálbérszabályok kötelezően előírt minimum szinteket határoznak meg a vállalatok által az alkalmazottaknak fizetett bérekre. A fejlett ipari országokban a minimálbér az iparban általában az átlagbér 30-50 százaléka körül található. A legtöbb alkalmazott számára ez a bérszint a gyakorlatban semmit nem jelent, de elsősorban a tapasztalatlan és alacsony képességű alkalmazottak bérét az egyensúlyi szint fölé emelheti. Kutatások alapján a minimálbérnek legjelentősebb szerepe a tizenévesek relatíve magas munkanélküliségében van (alacsony bérek a tapasztalatszerzés, betanítás, gyakornoki státusz miatt): a minimálbér 10 százalékos emelése 1-3 százalékkal csökkenti a munkával rendelkező tizenévesek számát. Fontos lenne az általános minimálbér hatálya alól kivonni a fiatalokat, esetükben ez nem szociális kérdés: a minimálbért kereső fiatalok nagy része az USA-ban középosztálybeli fiatal, aki jövedelem kiegészítésért, zsebpénzért dolgozik. A magasabb minimálbér támogatói szerint így növelhető a dolgozó szegények jövedelem, a gazdaság kifehérítéséhez vezet. Az ellenzők szerint a dolgozó szegények támogatásának a minimálbérnél hatékonyabb eszköze az adójóváírás (egy adott százalékot a dolgozó szegények levonhatnak az adó összegéből. Szélsőséges helyzetekben a jóváírás az adó összegét is meghaladhatja. A minimálbérrel ellentétben az adójóváírás nem növeli a vállalatok bérköltségét, így nem csökkenti munkaerő keresletüket sem.)
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága - szakszervezetek A szakszervezeti tagok bérét a kereslet-kínálat egyensúlya már csak részlegesen határozza meg: sokkal jelentősebb a szakszervezet és a cégvezetés közötti kollektív alku. A szakszervezetek és a bérek rugalmatlansága A szakszervezetek a munkavállalók érdekvédelmi tömörülései. A bérre, illetve a foglalkoztatásra gyakorolt befolyásuk mértéke ágazatonként és országonként is változó. Akaratukat többnyire a vállalatok vezetésével vagy azok képviselőivel kötött kollektív szerződések révén érvényesítik. A kollektív szerződésben a jövőbeni bérekre vonatkozóan általában direkt megállapodások szerepelnek, míg az alkalmazotti létszám fenntartására, illetve növelésére a szakszervezetek többnyire indirekt eszközökkel (például elbocsátási tilalommal) törekszenek. Gyakori cél még a egészségügyi munkavédelmi szabályok szigorítása is; előfordul, hogy közvetve ez is a foglalkoztatási szint fenntartását szolgálja. A szakszervezetek olyan cégeknél is befolyásolhatják a bérszintet, ahol még nem dolgoznak szervezett alkalmazottak, hiszen a cégeket a szerveződés veszélye is béremelésre ösztönözheti. A szakszervezetek által okozott munkanélküliség a munkavállalók különböző csoportjai (insiderek, outsiderek) közötti feszültséget erősíti: az insiderek magas bérének költségét, részben az outsiderek viselik, hiszen alacsonyabb bérek mellett esetleg munkához jutnának.
V. A munkanélküliség okai: bérek rugalmatlansága a hatékony bérek A hatékony bérek elmélete szerint a cégek - racionális megfontolásból - az egyensúlyi szint felett tartják a fizetéseket és így végső soron hozzájárulnak a bérek rugalmatlanságához. A hatékony bérek elmélete A hatékonysági bérelmélet szerint a vállalatok saját döntésük alapján az egyensúlyinál magasabb bért fizetnek, és dekonjunkturális időszakokban is vonakodnak csökkenteni a béreket, mert a béremelés kisebb kiadás, mint ami az ellenőrzési, motivációs költségek csökkenéséből befolyik így növelik a munkavállalók elkötelezettségét, (ha úgy érzik, hogy a szükségesnél jobban bánnak velük képesek teljesen azonosulni a vállalat céljaival) emelik a teljesítménykényszert: a magasabb bér növeli a munka termelékenységét. a magasabb bérekkel csökkenthetik a munkaerő fluktuációját: ha magasabb fizetésekkel a vállalat csökkenti a kilépések gyakoriságát ezzel jelentős időt és költséget takarít meg, ha a vállalat csökkenti a béreket, akkor először a legjobb, legpiacképesebb alkalmazottak mennek el, ez a cég számára kedvezőtlen kontraszelekcióhoz vezet.
V. A munkanélküliség okai: frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A frikciós munkanélküliség abból ered, hogy az alapvető munkapiac tranzakciók időigényesek. Így természetes, hogy a munkaerő állomány bizonyos százaléka átmenetileg mindig munka nélkül van. Lényegében a munkahely váltás időigénye (információhiány, kiválasztási folyamat stb.) miatt kialakuló munkanélküliséget nevezzük frikciósnak. A frikciós munkanélküliség néhány oka: az emberek változtatják állásukat, mert elköltöznek, életciklusuk új szakaszába lépnek, vagy egyszerűen csak mást akarnak csinálni. az állástkeresők és a szabad munkahelyek párosítása időt vesz igénybe, az álláskeresőkkel és a betöltendő álláshelyekkel kapcsolatos infromáció nem tökéletes a keresési folyamat kitolódik, az: álláskeresők nem mindig fogadják el az először felajánlott lehetőségeket
V. A munkanélküliség okai: strukturális munkanélküliség A strukturális munkanélküliség lényege, hogy a munkaerő kereslet és kínálat képzettségi és földrajzi jellemzők miatt nem illeszkedik. Strukturális munkanélküliség: A munkakereslet és munkakínálat szakmai szerkezet nem fedi egymást. A képzési intézményekből kikerülők nem rendelkeznek egy adott munkakör ellátásához szükséges általános (pl. kommunikációs, prezentációs készség, szorgalom stb. és specifikus szakmai ismeretekkel (skill gap analízis) A munkakereslet és munkakínálat földrajzi szerkezete nem fedi egymást. A technológiai fejlődés és a termékek iránti kereslet változásai gyorsabb, mint az átképzések, vagy a lakóhely változtatás.
Percent Change (0=Peak) V. A munkanélküliség okai: ciklikus (konjunkturális) munkanélküliség A ciklikus munkanélküliség oka a konjunktúra kedvezőtlen alakulása: az összkereslet csökkenése miatt esik a nemzetgazdaság munkaerő iránti kereslete Ciklikus munkanélküliség szemléltetése, USA adatok alapján Months Since Peak 0,0% -0,5% -1,0% -1,5% -2,0% -2,5% -3,0% -3,5% -4,0% -4,5% -5,0% Current Recession 1990 Recession -4.7% or 6.5 million jobs 2001 Recession 1981 Recession
Probability VI. A munkanélküliség természetes rátája A munkanélküliség természetes rátája a munkanélküliségnek az a legalacsonyabb fenntartható szintje, amely még nem vezet ár-, bérinflációhoz és biztosítja, a nemzet potenciális kibocsátási szintjének elérését a természetes rátát döntő részt a frikciós munkanélküliség magyarázza: empirikus megfigyelések alapján szintje 4-5 százalék körülire becsülhető. a természetes ráta enyhén növekvő tendenciát mutat, mert a tizenévesek és a nők megjelenése a munkaerő állományban (alapvetően magasabb munkanélküliséggel jellemezhető csoportok) munkanélküli segély: a munkások, ha segélyt kapnak kevéssé szorgosan keresnek munkát, empirikus kutatások alapján a munkanélküli segély elvesztésével megduplázódik annak a valószínűsége, hogy az állástalan munkát talál. Hogyan csökkenthető a munkanélküliség természetes rátája állami és piaci munkapiaci közvetítő szolgáltatások javítása képzési lehetőségek javítása (life long learning concept) állami akadályok eltörlése (minimal bér, munkanélküli segélyezés újra gondolása) közmunka lehetőségek teremtése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára Munkanélküliség természetes rátája az USA-ban 8% 6% 4% 2% 0% Elhelyezkedési esélyek a munkanélküli segély lejártának függvényében.08.06.04.02 4% 5%.00 25 20 15 10 5 0-5 -10-15 Weeks Until Exhaustion of Benefits 6% 60-as évek 70-es évek 80-as évek
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (1) Jelenleg Magyarországon a 10 milliós lakosságból mintegy 4.1 millióan végeznek fizetett, legális tevékenységet. Közülük kb. 800 ezren a költségvetési szférában dolgoznak (minisztériumok, önkormányzatok, rendvédelem, egészségügy, oktatás stb.) Teljes lakosság 10 1,5 6,8 1,7 0-14 év 15 64 év 65 év + 4,1 Foglalkoztatott Munkanélküli 0,33 Inaktív 2,2 Közmunka Versenyszéra Költségvetés Tanuló Nyugd. járulékos GYES, GYED Egyéb* 3,0 0,14 0,8 0,7 0,88 0,24 0,4 *pl, háztartásbeli
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (2) A magyar munkanélküliségi ráta átlagosnak tekinthető európai összehasonlításban. A foglalkoztatási ráta kirívóan alacsony szintje viszont súlyos társadalmi gazdasági problémákat jelez. Foglalkoztatási ráta Munkanélüliségi ráta M.o. (2013) 59,2 % 9,8 % EU 28 (2013) 64,5 % 10,5 % Hány új munkahelyet jelentene ha a magyar foglalkoztatási ráta elérné az EU-27 átlagát (magyar munkaképes korú lakosság: 6,8 millió fő és jelenleg 3,8 millió a foglalkoztatottak száma)? N.o. 73,6 % 5,2 % 6,8 millió * 0,053 = 360 (ezer) Foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak/munkaképes korúak = 3,8 millió / 6,8 millió = 0,55 Munkanélküliségi ráta = munkanélküliek/munkaerőállomány = 0,4 millió/4,2 Millió = 0,9
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) A foglalkoztatáspolitika számára további fontos kihívást jelentenek a regionális egyenlőtlenségek, az alap és középfokú végzettségűek és a nők foglalkoztathatósága, valamint a rugalmasabb (pl. részmunkaidős) foglalkoztatási formák lassú terjedése Foglalkoztatási ráta végzettség szerint, 2010 Regionális foglalkoztatási ráták, 2007 alapfok Középfok felsőfok Mo 30,8 61,6 78,5 61,4 % 60,9 % 51,2 % 53,2 % EU-27 46,2 78,1 81 66,0 % Rugalmas foglalkoztatás részaránya, 2009 Egyéni vállalkozó Részmunkaidős Határozott idejű szerződéses M.O 12,4 % 4,1 % 7,3 % EU-15 15,7 % 20,9 % 14,8 % 56,9 % 56,0 % Foglalkoztatási ráta nemek szerint, 2009 Férfi Nő Mo 61,6 49,9 EU-27 70,7 58,6
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) Életkor szerinti foglalkoztatás és a külföldi mukavállalás adatai. Foglalkoztatási ráta életkor szerint, 2014 Külföldön dolgozók számának becslése, 2014 15-19 2,3 20-24 33,8 Ország Fő (ezer) 25-29 69,8 30-34 72,7 35-39 76,5 40-44 79,6 45-49 79,6 50-54 74,8 55-59 58,6 60-64 15,5 Egyesült Királyság 300 Németország 135 Ausztria 63 Szlovákia 9 Hollandia 9 Egyéb 50-100 Forrás: kftkreator.hu KSH: 2013-ban 100-120 ezren dolgoztak külföldön (csak a magyar háztartáshoz tatozókat nézi!)
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (3) A foglalkoztatás növekedés összetevői 2011-14-ben:
VII. A magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői (4) Összességében az alacsony aktivitási, foglalkoztatási szint Magyarországon elsődlegesen strukturális, szerkezeti problémákkal magyarázható A munkaerő-kereslet és -kínálat szerkezeti eltérése A szakképzési rendszer minőségi hiányosságai középfokon és a felsőoktatásban A munkaerő-piacról kiszorulók menekülése a szociális ellátásba - Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj - Rendszeres szociális segély rendelkezésre állási támogatás - Gyermekellátás megélhetési célú igénybevétele A magyar munkavállalási korú népesség kettészakadása - Akar és képes is dolgozni, akár áldozatok árán is - Nem is akar és nem is képes dolgozni Egyéni alkalmatlanság Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés Kirekesztettség A munkavállalási korú inaktívak nagy része nem jelent valós munkaerő-tartalékot a versenyszféra számára