A CET projekt 1. Id rendi áttekintés 2006-ban Budapest F város Önkormányzata (Önkormányzat) közbeszerzési eljárást kezdeményezett a nyertes ajánlattev saját finanszírozásában megvalósítandó Közraktárak Épületegyüttes terveztetése, kivitelezése, határozott ideig történ teljes kör üzemeltetése, karbantartása valamint az Önkormányzat javára történ bérbeadása és a Közraktárak Épületegyüttes szabadtéri, bérbeadással nem érintett területeinek hasznosítása tárgyában. A közbeszerzési eljárás megindítását követ en több mint egy évvel, az Önkormányzat és a nyertes ajánlattev, a Porto Investment Hungary Kft. (továbbiakban Porto Kft.) 2007 nyarán írta alá a Szolgáltatási Szerz dést, amely 2008 nyarán lépett hatályba. Ezt követ en a Porto Kft. elkezdte a projekt tényleges megvalósítását (bontási munkákat, az érintett telek kiszabályozását és az építési engedélyezési folyamat el készítését és hatósági engedélyezését). A Közraktárak Épületegyüttes építési engedélye 2009. január elején vált joger ssé és végrehajthatóvá. Az építési engedély joger re emelkedését követ en az Önkormányzat átadta az építési területet Szolgáltatónak, majd elkezd dtek a kivitelezési munkák. A kiviteli munkák lassan befejez dnek és a felek között megtörténhet a m szaki átadásátvétel. A Közraktárak Épületegyüttes joger s használatbavételi engedélye megszerzésének napjától számít a Szolgáltatási Szerz dés szerinti 25. év szolgáltatói üzemeltetés. 2. A Szolgáltatási Szerz dés struktúrája - a PPP struktúra A Szolgáltatási Szerz dés egy úgynevezett Design/Tervezés, Finance/Finanszírozás, Built/Kivitelezés and Operate/Üzemeltetés DFBO PPP struktúra. A nyertes pályázó (Porto Kft.) kizárólag saját finanszírozásában valamint az ajánlattételi dokumentációjával összhangban megtervezteti, kivitelezteti, illetve a kereskedelmi üzemeltetés kezd napjától teljes kör en üzemelteti, karbantartja valamint ingatlanügynökként az Önkormányzat nevében bérbe adja a bérleményeket és a bérbeadással nem érintett területeket hasznosítja a Közraktárak Épületegyüttest és kapcsolódó közterületeket.
A Közraktárak Épületegyüttes tulajdonjoga a Szolgáltatási Szerz dés teljes futamideje alatt az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában marad. Szolgáltató az Önkormányzat kifejezett hozzájárulásával idegen (önkormányzati) tulajdonon végez beruházást, amelynek az ellenértékét a projekt megvalósítás napjától kezdve az Önkormányzat aktivál saját könyveiben. Az Önkormányzat az elvégzett szolgáltatásokért - Közraktárak Épületegyüttes megvalósítása (tervezés, kivitelezés stb.) valamint a kereskedelmi üzemeltetés kezd napját követ en a teljes kör üzemeltetésért és karbantartásért - Szolgáltatási Díjat fizet Szolgáltatónak. 3. A helyszín - FERENCVÁROS A CET Budapest IX. kerületében, az úgynevezett Bels -Ferencvárosban fekszik, mely tekinthet a sz kebb értelemben vett belváros határaként is. A helyi önkormányzat által is támogatott, tudatos fejlesztések eredményeként a kerület példaérték megújuláson esett át az elmúlt évtizedben. A példaérték folyamat eredményeként jött létre a Ráday utca köré épül szórakoztató és vendéglátó negyed kiegészülve nemzetközileg is elismert kulturális pontokkal (Trafó, MÜPA, Iparm vészeti Múzeum, Ráday Kultucca). 4. Közraktárak Épületegyüttes bérbeadás A Közraktárak Épületegyüttes bérbeadását a Porto Kft. végzi. Minden bérleményre külön pályázat kerül kiírásra. Az érvényes pályázat lezárását követ en a Porto Kft. javasolja az Önkormányzatnak a vonatkozó bérleti szerz dés megkötését az els helyezett (nem nyertes) pályázóval. Ezt követ en az Önkormányzat saját döntése és kockázata, hogy megköti-e a bérleti szerz dést a Szolgáltató által javasolt bérl vel vagy sem. 5. CET általános hasznosítási koncepció Néhány adat a CET-r l: Beépített terület összesen: 30.000 m 2 Hasznosítható (bérbeadható) terület: 12.000 m 2 Parkoló helyek száma: 250 db, 12 buszparkoló 3 db személylift, 1 db teherlift és 3 db mozgólépcs Beruházás összértéke: 31,7 millió EUR MKB Bank Zrt. Finanszírozásával Tervezett látogatószám: 2 millió f /év Profilok megoszlása a CET-ben: Vendéglátás 2.500 m2 Divat 1.500 m2 Élelmiszer, ital - 2.500 m2 Könyv, mozi: - 1.000 m2 Szolgáltatás: 700 m2 Ipar- és képz m vészeti galériák, concept stores: 1.100 m2 Kultúra, szórakoztatás, corporate rendezvények: 2.700 m2 2
A f helyszín az általunk egyel re csak nagyteremnek emlegetett rendezvényterem. 650 f - illetve álló koncert esetén két és félszer ennyi ember - befogadására alkalmas, a küls tereivel együtt majd 3 000 m2 áll a programok rendelkezésére itt. Ez a terem alkalmas színházi el adások, klasszikus és könny zenei koncertek, filmfesztiválok, divatbemutatók befogadására. A terem speciális akusztikai burkolatot kap majd, és minden mobil lesz benne, a színpadtól a széksorokig. A nagyterem mellett a CET-nek van még sok nem szokványos, kulturális rendezvényekre felhasználható küls és bels tere. Az egyik legérdekesebb a föld szintje alatt elhelyezked látványos piactér, remélem, hamarosan a barcelonai La Boqueria piachoz hasonlítjuk majd. A piactér kis boltjaiban ezek építészeti remekek is, hiszen talán itt maradt meg a leglátványosabban a régi Közraktárak különleges hangulata -, a t kehústól a pálinkáig a 3
pékségt l a rétes boltig, a kiváló magyar borokig a jellegzetes magyar termékeket között lehet nézel dni és vásárolni. Este, miután bezárnak az üzletek, a piactér rendezvények helyszínévé alakul. A pódiumon a legkülönfélébb m fajok váltják majd egymást, a stand-up comedy-t l a kamaraesteken át az irodalmi rendezvényekig. Szeretnénk egy színvonalas galériát m ködtetni, ahol nem csak a képz m vészet vagy a fotóm vészet, hanem az építészet és a design is rendszeresen helyet kap. A CET szájában, az els emeleten fekv könyvesbolt 800 négyzetmétert foglal majd el, benne irodalmi-könyves programok rendezésére alkalmas térrel. De inkubátorházként is m ködik a CET, mert építészeti és design irodák, kis galériák is várják az érdekl d ket. 4
Szerintem ma a budapesti kultúra egyik nagy hiánya, hogy szegmentálva léteznek a kulturális jelenségek - kevés kivétellel nincsenek igazán átjárások. A CET ezeknek a találkozásoknak, ezeknek az átjárásoknak a legnagyobb helyszíne lesz. A CET-ben lév éttermek egyértelm en egy eddig Budapesten ilyen s r formában nem létez kulturális közösségi tér részei is. Állandó színterei lesznek hazai és nemzetközi gasztronómiai eseményeknek, együttm ködve a kulturális eseményekkel, fesztiválokkal. A CET-ben megjelen éttermek magas színvonala harmonizál majd a kulturális programok magas színvonalával. Hiszen ez a bérl k és a kultúraszervez k és a látogatók közös érdeke. És itt vannak a küls helyszínek: a CET szájánál lev hatalmas tér amelyen fesztiválok és vásárok és koncertek zajlanak majd. 5
A másik bejárathoz közel es téren tervezzük a public art programjainkat, a szabadtéri kiállításainkat. Itt az id, hogy a folyót a kultúra segítségével közösségi térként is értelmezhessük. A CET a Duna mellett van, és ez az evidencia meghatározó a CET programjainak átgondolásakor. A budapestiek nagyon büszkék a Dunára, de mégsem úgy élik meg, mint egy használható teret, és ezen mi szeretnénk változtatni. A szurkolás a regattákon a CET nyári mindennapjaihoz tartozik majd. A sportesemények pedig nem szorítkoznak a vízi sportokra, adott esetben a városfutások kiindulópontjaként szolgálhat a CET, és biztosak vagyunk abban, hogy a bicikliseknek is kedvelt helye lesz. Bicikliút és futósáv is húzódik majd mellette. 6
Az utcaszinten kap helyet számos étterem, bár és kávézó, melyek változatos konyhával és hangulattal várják majd vendégeiket, akik a teraszokon megpihenve vagy a hatalmas üvegablakon kipillantva élvezhetik télen-nyáron a páratlan panoráma látványát. 6. Kulturális hasznosítás Szolgáltató a Közraktárak Épületegyüttes kulturális hasznosítását az Önkormányzattal szorosan együttm ködve kívánja megvalósítani. A Kulturális Hasznosítási Program megvalósítását Szolgáltató nem közpénzb l kívánja megvalósítani, a kulturális programok pénzügyi fedezetét els sorban a program által elért bevételb l (pl. jegyeladás) és küls szponzorok támogatásából kívánja megteremteni. A Közraktárak Épületegyüttes kulturális hasznosítása a CET projekt sikerének egyik legfontosabb eleme, hiszen a kulturális programok fogják meghatározni a CET igazi arculatát. A CET kulturális programjai azt a célt szolgálják majd, hogy Budapest a mainál még szerethet bb, vonzóbb város legyen, ahol jobb élni és dolgozni és pihenni, mint pár hónappal ezel tt volt. A CET kulturális-m vészeti programjai els sorban a min ségi közösségi együttlét élményének megteremtését szolgálják A CET tereiben olyan események zajlanak majd, amelyek örömöt és élményt adnak, és amelyek a budapestieket kreativitásra, részvételre ösztönzik. Szeretnénk, ha ezek az eseménynek minél nagyobb tömeget érnének el, és minél több embert vonnának be a nagyvárosi életformába. Ezt szolgálják a budapesti társasági élet CET-ben megjelen hagyományos színterei is, a kávéházak, vendégl k, a kabaré, a piactér és a legkülönfélébb vásárok. A CET-ben folyamatosan megjelennek a Magyarországon eddig talán kevés figyelmet kapott, de szerte a világon sok embert vonzó új m fajok. Az utcazenészek, zsongl rök, városi akrobaták, mutatványosok, él szobrok, bábszínházak, utcaszínházak produkciói, a public art m fajok folyamatos élettel, vibrálással töltik meg a közösségi tereket az épületen belül és kívül. 7
Budapest a zene, a fesztiválok, a színházak városa, építészeti kincsei egyedülállóak. A CET kulturális programjaiban megjeleníti majd a sokszín, klasszikus budapesti kulturális örökséget, e mellett külön figyelmet fordít a kortárs m vészetekre és szeretné bemutatni a nagyvárosi szubkultúra néhány m faját is. A f város esemény naptárához igazodva, a nagy események befogadó helyszíneként és a saját fejlesztés kulturális-m vészeti programjaival szeretne jelen lenni a város életében. A CET kultúra fogalma tehát felöleli a mindennapi nagyvárosi élet kultúráját, amelybe a természeti és az épített környezethez f z d kapcsolatunk is megmutatkozik. Budapest a víz, a Duna városa, még ha nem is éljük ezt meg mindennapjainkban. Ezen is változtatni szeretnénk. Budapest csodálatos elhelyezkedéséb l és a CET különleges helyen lév izgalmas épületéb l természetesen következik, hogy az egyik f feladat a Duna, a víz sokrét jelentésének kulturális alapokon történ kibontása. A cél, hogy a Duna mindenki által elérhet és birtokba vehet városi térré váljon, és a víz bekapcsolódjon a városlakók életébe. Szeretnénk a CET melletti Dunát köztérré alakítani, ahol a vízi sportolás mellett olyan fontos közösségi-városi tevékenységek is zajlanak, mint a korzózás, a part menti kávéházakban id zés. K rösi Orsolya CET kulturális programigazgató 2011. február 17. www.cet.blog.hu http://www.facebook.com/pages/cet-budapest/122439431104428 8