A képi gondolkodás és esztétikai ítéletalkotás a vizuális nevelésben Tantárgy kódja M 1000 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Orosz Csaba főiskolai adjunktus PhD absz. A tanegység első nagy blokkjában legfontosabb cél a vizuális nevelés elméleti modelljeiben a képi gondolkodás (annak életkori sajátosságaiban) és az esztétikai ítéletalkotás metódusában való jártasság kialakítása, a vizuális kultúra elsajátítása elméleti alapjainak feltárása interdiszciplináris megközelítéssel, s a tapasztalatok rendszerezése gyakorlati példák alapján. A kognitív funkciók fejlődése, a látvány és az esztétikai ítéletalkotás. A képi gondolkodás sajátosságai kialakulásának szenzitív szakaszában (3-6 éves kor) a fiatalság, illetve a felnőtt gondolkodásban (Piaget és Bruner koncepciói). Az alak, a forma kialakulásának törvényei (Gestalt törvények). A valóság vizuális megismerése, az érzékelés határai. A hétköznapi látvány és a műalkotás befogadása és értelmezése. Az ítéletalkotás és a vizuális élmény, a látás és a tanulás összefüggései (pszichológiai modellek). Beszámolók, zárthelyi dolgozatok. vizsgajegy Írásbeli és szóbeli vizsga Szakkönyvek, intermediális információs bázisok. - Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Gondolat, Budapest, 1979. - Martin Schuster: Művészetlélektan. Képi kommunikáció Kreativitás - Esztétika - Atkinson, Atkinson, Smith, Bem: Észlelés és tudat; Tanulás, emlékezés és gondolkodás; Kognitív fejlődés a gyermekkorban. In.: Pszichológia. Osiris, 1994., 1999. - Farkas András (szerk.): Vizuális művészetek pszichológiája I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997. - Robert Sekuler-Randolph Blake: Észlelés Osiris Bp 2000.
Tanítási stratégiák a vizuális nevelésben Tantárgy kódja M 1001 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása habil Gaul Emil PhD, DLA egyetemi docens A tanegység második blokkjának elsődleges célja a saját tanítási stratégia kialakítása az elméleti modellek áttanulmányozása alapján. A vizuális nevelés folyamatában a tananyaghoz leginkább adekvát, leghatékonyabb munkaformák és módszerek, valamint a választható értékelési modellek, stratégiák megismerése, alkalmazásuk lehetőségei. Feladat és tevékenység alkalmazó rendszerei. A munkaformák tananyag orientált alkalmazása a vizuális nevelésben. Tanítási egységekhez rendelt módszerek típusai a vizuális és környezetkultúra tanításában. A szemléltetés. A projekt és a feladatsor. A komplex vizuális nevelés. A vizuális képességek és ismeretek értékelésének formái. A diagnosztikus, a formatív, a szummatív, a kritérium és a normaorientált értékelés. Tanórai, az év végi értékelés, a záró, és felvételi vizsgaértékelés, az értékelés kvantitatív és kvalitatív szempontjai. A tanári munka értékelése (az önértékelés szempontjai és a pedagógiai szakmai értékelés jelentősége). Értékelési stratégiák kialakítása. Értékelés és osztályozás a vizuális nevelés különböző tevékenységtípusainál. Tanítási stratégiák, módszertár tervezése adott korosztályhoz, az általános és középiskolai tananyaghoz kapcsolva, meghatározott szempontok alapján. Értékelési stratégiák kidolgozása konkrét feladatokhoz. Tanítási, értékelési stratégiák prezentációja tananyagtípusokhoz rendelve. Szakkönyvek, intermediális információs bázisok. - Horváth Attila: Kooperatív technikák. Hatékonyság a nevelésben. Budapest, é.n., OKI - IFA - Kárpáti Andrea: Vizuális nevelés: vizsga és projekt módszer. In. Mérés, értékelés, vizsga 3. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1997. - M.Nádasi Mária: Projektoktatás Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadói Kör, ELTE BP. 2003 - Kárpáti Andrea: Projekt rendszerű vizsga a vizuális nevelésben. Új pedagógiai szemle 1995/11. - Bodóczky István: Értékelés a vizuális-művészeti nevelésben. Kézirat. 1998.
Kreativitási modellek a vizuális nevelésben Tantárgy kódja M 1002 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása habil Gaul Emil PhD, DLA egyetemi docens A vizuális és környezetkultúra tanításában bekövetkezett szemléletváltások bemutatása révén, lehetőséget adni a hallgatóknak a paradigmaváltások okainak feltárására, valamint a művészi tehetség, illetve a művészi - hétköznapi kreativitás fogalmának tisztázása okán, azok alapvető szerepének meghatározására a vizuális nevelésben. A kreativitás és a tehetség szemlélet fogalmainak szerepe a vizuális nevelés történetében. Az akadémiai és a Bauhaus modell hasonlóságai és különbözőségei. A kreativitás kutatás főbb irányzatai, a keleti és a nyugati kreativitás felfogás. A kreativitás megnyilvánulásának különböző területei. A kreatív képességek (a kreativitásban szerepet játszó életkor függő tényezők, az alkotásban szerepet játszó folyamatok). A kreativitásra nevelés szükségessége, lehetőségei a közoktatásban, a művészeti nevelésben. Kreatív tanórai feladatok és azok értékelése (példákkal). Joseph Beuys és Erdély Miklós szellemisége a vizuális nevelésben. A környezet- és tárgykultúra és az identitás, az identitásváltoztatás összefüggései. Beszámolók, zárthelyi dolgozatok. vizsgajegy Írásbeli és szóbeli vizsga Szakkönyvek, intermediális információs bázisok. - Erika Landau: A kreativitás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. - Klein Sándor: A kreativitás pszichológiája in. Ranschburg Jenő: Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. - Bodóczky István: Az alkotóképesség fejlesztése. MIF jegyzet. 1999. - Balogh László, Herskovits Mária, Tóth László: A tehetségfejlesztés pszichológiája. KLTE, Debrecen, 1994. - Spiel, Christian: Creativity, some new perspectives on a never old concept. In.: High Ability Studies. 1998. June.
A tanítás - tanulás szervezése a vizuális nevelésben Tantárgy kódja M 1003 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása habil Gaul Emil PhD, DLA egyetemi docens A tanegység negyedik blokkja segítséget kíván nyújtani a hallgatóknak, a vizuális és környezetkultúra tantárgy tantervi követelmények megismerésében és rendszerezésében, valamint az önálló, kreatív és innovatív tananyagszerkesztés, óratervezés megvalósításában. A tanterv, a tanmenet és a tananyag tartalmi és periodikus összefüggései a vizuális nevelés, vizuális kommunikáció és a médiapedagógia, médianevelés folyamatában. A tanterv tartalmi szabályozásának szerepe és folyamata a hazai és a nemzetközi gyakorlatban (az adott területen). A vizuális és környezetkultúra műveltségterület tananyagtartalma az egyes életkori szakaszokhoz harmonizálva. A vizuális kultúra műveltségterület helye az alaptantervben (NAT), más tantervekben és az iskolai programban, a helyi tantervben. Más műveltségterületek vizuális vonatkozásai, koncentrációs lehetőségek. A tanmenet és a tananyag felépítésének összefüggései. Innovatív tartalmi kezdeményezések a tanmenet összeállításában. Tanmenet - projektek, projekt tanmenetek. Önálló óraterv modellek kidolgozása, a tananyag tartalmi megújításának igényével. Tanmenetszerkesztés szabadon választott korosztály számára. Óratervek, óravázlatok, feladattervek. Saját tanmenet - modellek, óraterv - modellek prezentációja. Szakkönyvek, intermediális információs bázisok. - Ballér Endre: Tanterv és tantervi reform. Tankönyvkiadó, Bp., 1981. - Mátrai Zsuzsa: Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai kiadó, Bp., 1991. - Nemzeti alaptanterv. OM Bp., 2003. - Bodóczky István, Sándor Zsuzsa: Tölgyfa program. Komplex vizuális nevelési tanterv. Helikon, Budapest, 1998 - Sándor Zsuzsa: Tantervelemzés és a tanítás elemzése. Eötvös József Kiadó, Bp., 1997.
A művészettörténet és a műelemzés tanításának módszertana Tantárgy kódja M 1004 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett PhD főiskolai tanár A művészettörténet és a műelemzés tanítása sajátosságainak feltárása az egyes korosztályok tükrében, a hazai és a nemzetközi gyakorlat bemutatásával. Egy-egy adott korosztályra kivetítve, feladatokon és feladatsorokon keresztül feltérképezni a művészettörténet és műelemzés tanításának szempontjait, helyét és szerepét a vizuális nevelésen belül, valamint használható módszerek széles skáláját prezentálni a hallgatók pedagógiai munkájához. A művészettörténet és a műelemzés tanításának hazai és nemzetközi története, tendenciái. A műalkotások és a közönség viszonya. A műalkotás, mint élményforrás. Múzeumkommunikációs törekvések helye a tanítási-tanulási folyamatban. Műalkotások, mint ismerethordozó szurrogátumok a műelemzés tanításában. A műalkotásokkal való kapcsolatteremtés lehetséges útjai, módszerek az elemzéshez, megértéshez, a feladat és feladatsor tervezéshez. Élménypedagógia és dramatikus tanítás. Projektfeladatok tervezése különböző korosztályok művészettörténeti tanulmányaihoz. Tartalmilag jól összerendezett elemző feladatsorok, projektnapló kivitelezése a műelemzés témakörében. Vizsgajegy Projektfeladat prezentációja, valamint szóbeli vizsga az elsajátított ismeretek alapján. Korszerű audiovizuális eszközök és képzőművészeti alapanyagok. - Beke László: Műalkotások elemzése. Tankönyvkiadó, Budapest, 1993 - Kárpáti Andrea: Művészet és élet I-II. Helikon kiadó, Bp., 1997-1998. - Deszpot Gabriella: Öskor, Ókor, Újkor I-II. Feladatgyűjtemény Helikon K., Bp., 1997-98 - Rézművesné Nagy Ildikó (szerk.): Nézzük meg együtt. Akadémiai kiadó, Bp., 1992 - Tatai Erzsébet: Műelemzés. Enciklopédia kiadó Budapest, 2003.
A vizuális nevelés tendenciái Tantárgy kódja M 1100 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodó Károly főiskolai tanár A vizuális nevelés tendenciáinak megismerése segítséget kíván nyújtani a hallgatóknak, a vizuális és környezetkultúra tantárgy tanításának korszerű, innovatív szervezésében. Betekintést nyújt a különböző vizuális ismeretfeldolgozások nemzetközi és hazai áramlataiba, hogy azt képes legyen, egyéniségre szabottan alkalmazni a pedagógiai gyakorlatban. A vizuális nevelés múltja és jelene. A vizuális kommunikáció, mint népszerű esztétikai nevelési alternatíva. A vizuális nevelés és kommunikáció pedagógiai rendszerének elméletei. A vizuális nevelés reformálásának lehetőségei, élménypedagógiai megközelítések. A különböző tantervek mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterületei, modulja. A médianevelés, a médiapedagógia hazai és nemzetközi gyakorlata, tartalmi kapcsolódása a vizuális kommunikációhoz és beépülése a helyi tantervekbe. A komplex vizuális nevelés. Multimédiás alkalmazási lehetőségek a vizuális nevelésben. Integrációs és koncentrációs lehetőségek az egyes tárgyak és tanegységek között. Múzeumkommunikációs, múzeumpedagógiai törekvések a művészetoktatás tradícióinak ismeretében. A vizuális és környezetkultúra műveltségterület helye a vizuális nevelésben. A projektoktatás Észak-európai és hazai alkalmazása a tananyag metodikai megújításának igénye. 3. Évközi ellenőrzés módja Házidolgozat a kijelölt témában. Kollokvium jegy Írásbeli és szóbeli vizsga Szakkönyvek, intermediális információs bázisok. - Ballér Endre: Tanterv és tantervi reform. Tankönyvkiadó, Bp., 1981. - Mátrai Zsuzsa: Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai kiadó, Bp., 1991. - Bodóczky I., Sándor Zs.: Tölgyfa program. Komplex vizuális nevelési tanterv. Helikon, Bp., 1998 - Kárpáti Andrea: Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995. - Bodóczky István (szerk.): Vizuális művészeti projektek az oktatásban. MIE módszertani füzetek Bp. 2002
Kreatív feladattervezés Tantárgy kódja M 1101 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+3 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodó Károly főiskolai tanár A kreatív feladattervezés, a vizuális nevelés élménypedagógiai megközelítésével módszert és koncepciót kíván kialakítani, a szakmai ismeretek széleskörű, ötletes, kreatív felhasználására, a mindenkori megtanítandó tananyaghoz rendelve. A projektfeladatokra koncentrált ismeretszerzés alkalmazásának elsajátítása, s elsősorban a kreatív vizuális gondolkodást a pedagógiai gyakorlatra is megfelelő szinten átültetni képes tevékenységkör kialakítása, fejlesztése és szinten tartása a tantárgy legfontosabb feladata. E tanegység általánosan megalapozója a tanári mesterségen belül megkövetelhető szakmai kompetenciáknak. A projekt módszer, mint a kreatív feladattervezés alapja. A feladattervezés gyakorlata a vizuális nevelésben. Hazai és nemzetközi példák feladatsorokra és művészeti projektekre. Ötletbörze és motivációs bázis az ismeretkörökhöz kapcsolva. A feladattervezés és a feladat-végrehajtás metodológiai lépései, a problémamegoldás struktúrája. A munkaformák, módszerek és a feladattípusok variálhatósági lehetőségei a tanítási tanulási folyamat során. Projektfeladat és projektnapló tervezése és kivitelezése különböző korosztályokhoz igazítva. Tartalmilag koordinált elemző feladatsorok, egyéni projektfeladatok az általános és a középiskolai tantervhez igazodva. Projekt feladatok reprezentációja Szakmai műhelyek, intermediális eszközök és képzőművészeti alapanyagok. - A NAGY GYIK KÖNYV Kézikönyv a vizuális neveléshez, Budapest, 1997, Aula Kiadó - Faragó László Kiss Árpád: Az új nevelés kérdései. Budapest, 1949, Egyetemi Nyomda, 121-123.o. - Trencsényi László (szerk.): Világkerék. Komplex művészetpedagógiai projektek az Iskolafejlesztési Központ gyűjteményéből Budapest, 1991, OKI IFA. - Bodóczky István: Vizuális nevelés II. feladatgyűjtemény és tanári kézikönyv a 7-12 évfolyamok számára. Budapest, 1998. Helikon Kiadó - Bodóczky István (szerk.): Vizuális művészeti projektek az oktatásban. MIE módszertani füzetek Bp. 2002
A környezet- és tárgykultúra helye a vizuális nevelésben Tantárgy kódja M 1102 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Nagy Lajos Imre DLA főiskolai tanár A környezet- és tárgykultúra tanítása hazai és a nemzetközi tendenciáinak megismerése, szerepének tisztázása a vizuális nevelésen belül. Kitekintés a szakmai kompetenciák nemzetközi viszonyrendszerére a környezetalakítás a tárgyprezentálás tanításának módszertani sokféleségére, a tantárgyi integráció szükségszerűségének feltárásával. Az angol és a német modell összehasonlítása a témakörben. A tárgyalkotás és a környezetkultúra tanításának sajátosságai és kreativitást fejlesztő hatásai az egyes korosztályok tükrében. Az egyes életkorokban, a gyermek szükségleteiből kiindulva, a tárgyalkotás és környezetalakítás tanításának vezérfonala, lehetséges módszerei. A tárgyalkotás és környezetalakítás helye és szerepe a vizuális nevelésen belül. Feladatsorok, projektfeladatok tervezése különböző korosztályok számára. Tanmenetmodellek. A kreativitás fejlesztésének lehetőségei és módszerei a tantárgyi és a tantárgyközi integrációban Beszámolók, zárthelyi dolgozatok, projektfeladat összeállítása a témakörben. Projektfeladatok prezentációja. Szakkönyvek, intermediális információs bázisok. - Gaul Emil: Mi a környezetkultúra? in. Kézművesség kézikönyv. MIF, Budapest, 1993. - Tatai Erzsébet és Tatai Mária: Környezetkultúra. Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1993. - Gaul Emil, dr. Kárpáti Andrea: A tervezőképesség értékelése projekt módszerrel 12-16 éves tanulók körében. In. Varga Lajos (szerk): Közoktatás kutatás 1996-1997. MKM és az MTA Pedagógiai Bizottsága. Budapest 1998. p. 321-351. - Tatai Erzsébet: Műelemzés. Enciklopédia kiadó, Budapest, 2003.
A vizuális kommunikáció helye a vizuális nevelésben Tantárgy kódja M 1103 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Havasi Tamás főiskolai docens, PhD absz. A tanegység segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy aktívan felhasználható összefüggéseket teremtsenek a vizuális nevelés és a vizuális kommunikáció, illetve annak tanítási gyakorlata között. Megismerje és rendszerezze annak egyre bővülő tartalmi és tantervi követelményeit. A vizuális nevelés és a vizuális kommunikáció tartalmi összefüggései, nemzetközi viszonyrendszerének feltárása. A vizuális kommunikáció és a vizuális nevelés pedagógiai rendszerei a befogadói és az alkotói tevékenység, valamint a vizuális közlések típusai felöl megközelítve. A különböző tantervek mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterületei és azok vizuális kommunikációs tartalmai. A vizuális kommunikáció szerepe a tanulási képességek fejlesztésében. A vizuális közlés, kifejezés, a vizuális kommunikáció hétköznapi formáinak megjelenítése a tanításban. A szóbeliség, írásbeliség, képiség viszonyának különböző kutatási metódussal való vizsgálata, interdiszciplináris megközelítése (szociológiai, pedagógiai, történeti, antropológiai, filozófiai, narrativisztika, kommunikációelméleti, szemiotikai médiaelméleti, művészetfilozófia, reprezentációelmélet stb.). Kép a kamera obscurától a digitális képig. A technikai kép létrehozásának lehetőségei az iskolai gyakorlatba. Az identitás és identitásváltoztatás kommunikációs vonatkozásai. A komplex vizuális nevelés. 3. Évközi ellenőrzés módja Beszámolók, zárthelyi dolgozatok, projektfeladat összeállítása a témakörben. Kollokvium jegy Projektfeladatok prezentációja. Szakkönyvek, intermediális információs bázisok. - Ifj. Csákvári József és Malinák Judit: Média galaxis. Szimbiózis, Bp., 1998 - S.Nagy Katalin: Művészetszociológia II. Tankönyvkiadó, Bp., 1990 - Kárpáti Andrea: Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995. - Bálványos Huba: Vizuális megismerés, kommunikáció Balassi kiadó, Bp., 1997. - Béres István Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció Osiris, Bp. 2001
: Iskolai tanítási gyakorlat Tantárgy kódja: M9000 Meghirdetés féléve: 3. vagy 4. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+3 : G Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szabó G. Ferenc PhD, főiskolai tanár : TK : A megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása. : A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez a hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja magában. A kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen elemeznek, majd előkészítik a következő órát. A félév során a szakvezető által meghatározott sorrendben folyamatosan tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében és a következő órára való felkészülésben minden hallgató részt vesz. A tanítás, az elemzés, és az óravázlat a félévi értékelés alapja. Minden csoportnapra minden hallgatónak óravázlatot kell készíteni, amit a szakvezető értékel. A csoportnapokon a tantárgy módszertanosa képviseli a felsőoktatási intézményt. Az önállóan megtartandó 15 órát a csoport tagjai a csoport szakvezetőjénél teljesítik az év elején megállapított sorrendben. Naponta legfeljebb két órát tarthat a hallgató. Minden órára tanítási tervezettel kell a hallgatónak készülnie, és minden megtartott órát elemzés követ, amit a szakvezető irányít. A szakvezetőnek ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg sokféle órát tartson a hallgató. (Új ismeret szerzése, gyakorlás, ellenőrzés, ismétlés stb.) Az osztályzás alapja az óratervezet minősége és a tanítási tevékenység. (Szakmai ismeretek, módszerek, munkaformák, tanári attitűdök stb.) Az iskolai gyakorlatokat az egyik szakból általános iskolában (5-8. osztály), a másik szakból középiskolában (9-12. osztály) kell teljesíteni. : A csoportos iskolai gyakorlaton minden hallgatónak minden órára vázlatot, vagy tervezetet kell írnia, amit 3 nappal a tanítás előtt el kell juttatni a szakvezetőhöz. A szakvezető értékeli a beadott munkákat. A csoport tagjainak előre kiadott megfigyelési szempontok alapján fel kell készülni az óraelemzésre, és az elemzésen aktívan részt kell venni. Az egyéni tanítási gyakorlatra óratervezetet kell a hallgatónak készíteni, s azt a tanítás előtt meg kell beszélni a szakvezetővel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: A beadott óravázlatok, óratervezetek, a tanítás, illetve az elemzéseken való aktív részvétel alapján gyakorlati jegyet kap a hallgató. : Írásbeli, szóbeli munkák és tanítási tevékenység alapján. : Az adott tantárgy tankönyvei, tanári kézikönyvei, minta óratervezetek, óraelemzési szempontok, szaktárgyi programok, szemléltető és munkaeszközök. 7. Irodalom: A NAGY GYIK KÖNYV Kézikönyv a vizuális neveléshez. Aula Kiadó Budapest, 1997. Trencsényi László (szerk.): Világkerék. Komplex művészetpedagógiai projektek az Iskolafejlesztési Központ gyűjteményéből. Budapest, 1991. OKI IFA Bodóczky István: Vizuális nevelés II. Feladatgyűjtemény és tanári kézikönyv a 7-12. évfolyamok számára. Helikon Kiadó, Budapest, 1998. Bodóczky István (szerk.): Vizuális művészeti projektek az oktatásban. MIE Módszertani füzetek Budapest, 2002.
Képalkotás I. (kompozíciós gyakorlatok) Tantárgy kódja M 2200 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Szabó Attila Sándor főiskolai adjunktus, DLA doktorjelölt A kifejezőelemek hatástényezőinek vizsgálata. Kompozícióépítés rögzített élmények (kroki) alapján. Mozgásfolyamatok rögzítése alapelemekkel. Szakelmélet: A kompozíció. Technikai ismeretek: toll, tus, kréta, szén kezelése. A figura (ember) téri mozgásainak elemzése, a szerkezet - funkció - ábrázolás kapcsolata, egész - rész viszonya. A figura mint téri elem, a figura mint képi elem, a figura mint motívum a kompozícióban, különböző ábrázolási rendszerekben. Torzítás, kiemelés. Takarás, áthatás. Indulat, gesztus szerepe a kifejezés alapelemeinek használatában. Kompozícióépítés figurális elemekkel, pozitív-negatív ritmus; a folyamat rögzítése grafikus megoldásban. Tanulmánylap figurális ábrázolással, grafikus megoldásban. Érzések, indulatok, mozgás - formakollázsok készítése figurális kompozíciók. Mozgás, indulat, történés tematikus kompozíció tervezése; a folyamat rögzítése. Folyamatos korrektúra, órai munkák rendszeres értékelése, otthoni önálló feladatmegoldások folyamatos és félév végi értékelése. Prezentáció (tantermek, speciális laboratóriumok és felszerelésük) Műterem, rajzbakok, festőállványok, folyóvíz, modellvilágítás, modelltárgyak, drapériák, élő modell (fej, akt). - Kurt Wehlte: A festészet nyersanyagai és technikái, 1996. - A képzőművészet iskolája, I-II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest - Barcsay Jenő: Ember és drapéria, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest - Barcsay Jenő: Művészeti anatómia Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest - Kepes György: A látás nyelve, Budapest, 1974.
Képalkotás II. (kompozíciós gyakorlatok) Tantárgy kódja M 2201 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) M 2200 Tantárgyfelelős neve és beosztása Szabó Attila Sándor főiskolai adjunktus, DLA doktorjelölt Önálló problémafelvetés látványépítéssel; a probléma rögzítése az ötlettől a kivitelezésig. Kompozíciók tervezése adott feltételekkel. A kifejezőelemek hatástényezőinek vizsgálata kompozíciókban, különböző ábrázolásmódokban. A figura, mint kompozíciós elem problémájának elemzése különböző rendszerekben. A szín és tónus értékek elemzése. Szakelmélet: Színes ábrázolás történetének áttekintése. Technikai ismeretek: tempera, olajtempera, akrill, olaj festés technikája. Kompozícióépítés (beállítás): figura belső térben; feldolgozása grafikusan, ill. festői eszközökkel. Kompozícióépítés (beállítás): csendélet belső térben; feldolgozása grafikusan ill. festői eszközökkel - önálló program. Emberi figura részelemeinek komponálása - portré grafikusan, festőien. Folyamatos korrektúra, órai munkák rendszeres értékelése, otthoni önálló feladatmegoldások folyamatos és félév végi értékelése. Prezentáció (tantermek, speciális laboratóriumok és felszerelésük) Műterem, rajzbakok, festőállványok, folyóvíz, modellvilágítás, modelltárgyak, drapériák, élő modell (fej, akt). - A képzőművészet iskolája, I-II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest - Barcsay Jenő: Ember és drapéria, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest - Barcsay Jenő: Művészeti anatómia Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest - Kepes Gy.: A látás nyelve Bp. 1974. - Kepes Gy.:A világ új képe a tudományban és a művészetben Bp. 1975
Színes képalakítás III (műelemzés) Tantárgy kódja M 2202 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferenczy Zsolt DLA főiskolai docens 1. Tanárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a, műelemzésekben, a műélményekben, valamint az alkotó tevékenység tapasztalataiban konkretizálódó ismereteket értelmezze, kiegészítse, transzponálja, és ezzel megteremtse egy szélesebb esztétikai műveltség alapjait. Az ikonológia, ikonográfia, szemiotika, kulturális antropológia eredményeinek felhasználásával alakuljon ki az alkotások megismerésének többrétegű lehetősége. 2. A tantárgy tartalma Festészeti és szobrászati alkotások elemzése. A műalkotás és a néző viszonya. A műalkotás hatásmechanizmusa. A képzőművészeti hatás legfőbb elemei. A tér, a vonal, a szín, a fény. Az anyagszerűség. A képzőművészeti kifejező eszközök: szerkezet, arány, mozgás, ritmus, harmónia. A tartalom és a forma. A képzőművészeti stílus problémája. Az ikonológia és az ikonográfia. Beszámolók, dolgozatok Kollokvium Szóbeli vizsga Előadóterem, számítógép, projektor, színes tévé, video - Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években, Praesens Kiadó, Budapest. 2006. - L. Molnár Mária: Print, projekt, plakát, tapéta, Praesens Kiadó, Budapest. 2003. -René Berger: A festészet felfedezése Gondolat 1973 -Werner Hoffman: A modern művészet alapjai Corvina 1974 -Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben Gondolat, 1984
Téralkotás I. Tantárgy kódja M 2203 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Orosz Csaba, főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy a hallgató számára megfoghatóvá tegye a városi tér kialakítását, annak törvényszerűségeit, megismerje a külső és a belső tér sajátosságait. A történelem során alakuló-fejlődő városi tér sajátosságai, feladata /funkciója/. Foglalkozzon a hallgató a városi tér, a félprivát zóna adottságaival, fontosságával. A történeti város terei elemzésével el tudjon jutni a mai kor külső tér problematikájához. A városi tér fala, a tér elemei, viszonya. A statikus tér és a dinamikus tér alakulása. Térelemek, szobrok, kollonádok szerepe. Az ókori, és a középkori városépítészet, a városi tér épületei és funkciója, a térépítészet szobrászati elemei. A reneszánsz város térépítészete, a tér és a képzőművészet. A városi tér szerepe a város életében. A kelet és a nyugat térépítészete, a tér képzőművészeti elemei. Tervezési feladatok készítése, bemutatása, beszámolók prezentáció 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd- anyagok Tanterem, tervezésekhez, makettezéshez felhasználható anyagok, kéziszerszámok - Meggyesi Tamás: A városépítés útjai és tévútjai - Hajnóczi Péter: Az ókori építészet - Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I-II. Bp. 1980
Téralkotás II. Tantárgy kódja M 2204 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Fekete Ágnes, főiskolai tanársegéd A tantárgy célja, hogy a hallgató számára folyamatában érthetővé tegye az újkori és a modern városi tér kialakulását, annak sajátosságait. Ismerje meg a modern városi tér, a külső és a belső tér jellegzetességeit. A modern városi tér sajátosságai, feladata /funkciója/. A hallgató a tanulmányai során elemezze az újkori városi tér, a téralkotás, a lépték, a horizontális övezet adottságait, fontosságát, egy konkrét városi tér építészeti és képzőművészeti együttesét. Az adott tér térépítési szabályainak elemzésével mutassa be az általa választott város tér szabályait, feladatát, a kor külső tér problémáját. Az újkori városi tér fala, a tér elemei viszonya. Az újkori, és a modernkori városépítészet, az új városi tér épületei és funkciója, a térépítészet mai szobrászati elemei. A modern város térépítészete, a tér, a térrendszer és a képzőművészet. A modern városi tér szerepe a mai város életében. Tervezési feladatok készítése, bemutatása, beszámolók prezentáció 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd-anyagok Tanterem, tervezésekhez, makettezéshez felhasználható anyagok, kéziszerszámok - Meggyesi Tamás: A városépítés útjai és tévútjai - Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I-II. Bp. 1980 - Vámossy Ferenc: Korunk építészete Gondolat, 1974
Téralkotás III. (műelemzés) Tantárgy kódja M 2205 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Kondor Edit, főiskolai adjunktus A tantárgy célja egy konkrét városi tér és esetleg együttes elemzése a városépítészet és a képzőművészet eszközeivel. Az együtt élő városi térelemek bemutatása a saját maga által választott városi tér segítségével. Az építészet és a képzőművészet együttélése, együttes hatása a városépítészetben. A kiválasztott városi tér, a térfal, a funkció, a mobilitás stb. bemutatása. Lehetséges kiválasztott téma: - egy történeti városi tér /Prága, Párizs, Padova, Budapest/ - egy modern városi tér /Párizs, London, Debrecen.gyalogos új terei/ - a tér és a téralkotás eszköztára /modern építészet, modern szobrászat,..pl. Barcelona-Miro, Szigetvár és Varga Imre. stb/ Referátumok, esszé jellegű önálló dolgozatok kollokvium Szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd- anyagok Előadóterem, számítógép, projektor, egyéb szemléltető anyagok - Pevsner: Az európai építészet története Bp. 1972 - SH atlasz Építőművészet Bp. 1993 - Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I-II. Bp. 1980 - A századvég és a századelő Bp. Corvina, 1995. - A XX. század művészete Bp. Corvina, 1995.
Vizuális médiumok I. (állókép) Tantárgy kódja M 2206 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Havasi Tamás főiskolai docens, PhD absz. A tantárgy keretében a hallgatók a már elsajátított, új médiumokkal kapcsolatos technikai ismeretek birtokában, nem leképezésre, hanem alkotó módon használják fel a különböző analóg állóképeket és azok digitális feldolgozásait a kifejezésben és a közlésben. Optikai képkészítés változatos módjainak alkalmazása, a meghatározott kifejezni szándékolt tartalom létrehozása. Elsősorban nem a látvány megragadása, mint primer közlés a cél, hanem vizuális közlés, autonóm fotográfia, vagy szerkeszetett kép készítése. Az elkészített optikai képek digitalizálása, minőségi kritériumainak megismerése a további közlés médiumához (Internet, a nyomtatás különböző formái) igazítva. Feladatbeadások, beszámolók Prezentáció Felszerelt fotólabor, számítógépes terem. - Tom O sullivan, Brian dutton, Phillip Rayner: Médiaismeret Korona, Bp. 2002. - Radics Vilmos: Képszerkesztés - Peternák Miklós: Új képfajtákról Balassi Kiadó 1993. - Házas Nikoletta, Nagy Edina, Seregi Tamás szerk.: A kép a médiaművészet korában, L Harmattan, Budapest, 2006 - Interneten fellelhető és onnan szabadon letölthető segédanyagok a következő programokhoz: (Office 2000, Photoshop Biblia, Macromedia Flash Biblia, Coreldraw, Dreamweaver)
Vizuális médiumok II. (mozgókép) Tantárgy kódja M 2207 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Előfeltétel (tantárgyi kód) M 2206 Tantárgyfelelős neve és beosztása Havasi Tamás főiskolai docens PhD absz. A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a technikai képek, a mozgókép fejlődésének különböző szakaszaival. Továbbá a különböző filmműfajokon, művész-videókon, mozgóképes alkotásokon és gyakorlati tervezési feladatokon keresztül fejleszteni a hallgatók mozgóképes gondolkodását, a kreatív mozgókép-alkalmazását. Megfelelő kommunikációs készültséget kialakítani korunk (a technikai sokszorosíthatóság kora) meghatározó képiségéhez és manipulációs lehetőségeinek megismeréséhez. A video- és animációsfilm készítése nem médiaalkotókat, hanem a kritikus befogadók nevelését eredményezi. A videózás és az animáció története, előzményei. A mozgókép sajátos idő és térszerkezetét alkalmazó videofilmek formanyelvével, kifejező eszközeinek jellemzőivel, alapvető esztétikai törvényszerűségeivel foglalkozik. A hallgatók látásmódjának kiszélesítése, kifejezési és kommunikációs eszköztáruk bővítése a hallatlanul gyorsan fejődő új technikai médiumokkal. A filmidő, filmtér, utalás és filmes elbeszélés, meseszövés és narráció, montázs szerepének vizsgálata a filmkészítésben. A képes forgatókönyv, jelenetek kapcsolása, cselekmény tervezése is a félév tananyaga. Video- és animációsfilm készítése, világítási gyakorlatok segítségével megismerhetők a technikai eszközök (kamera, lejátszó, editáló-vágó berendezés stb.) valamint más technikai ismeretek (kamerába vágott film, editálás és vágás típusok). A videó installációk, digitális videó és animáció tervezése, készítése. A félév feladata filmriport, oktatófilm, dokumentum-videó, különböző típusú animációk valamint optikai játékok készítése adott témában. Feladatbeadások, beszámolók Prezentáció Digitális- és S VHS videokamera, WEBkamera, állványok, multimédiás számítógép, Mozgóképszerkesztő szoftverek, S8-as kamera, vetítő/lejátszó, editáló/vágó berendezés stb. - Bíró Ivett: A hetedik művészet Osiris Kiadó 1998. - Hartai László-Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret Korona Kiadó 1998. - Varga Csaba: Film és story board Minores alapítvány Bp. 1998. - Peternák Miklós: Új képfajtákról Balassi Kiadó 1993. - Házas Nikoletta, Nagy Edina, Seregi Tamás szerk. : A kép a médiaművészet korában, L Harmattan, Budapest, 2006
Reprezentáció-elméletek I. (képiségelméletek) Tantárgy kódja M 2208 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Kukla Krisztián PhD főiskolai docens A reprezentáció kérdéskörének tárgyalását lezáró tantárgyi elem célja, hogy megvilágítsa az ún. képi fordulatnak (iconic turn) nevezett mélyreható változások premisszáit, illetve bemutassa a vizuális megjelenítés tradicionális és kurrens kérdéskörét.. A képekről szóló beszéd ugyanis korábbban egymásról gyakran hallani sem óhajtó tudományágakat sarkall közös problémafelvetésre (optika, pszichológia, művészettörténet, a természettudomány képi eljárásai stb.), s saját jól biztosítottnak vélt területük elhagyására. A képiség e közös projektjének legfőbb belátásai a következők: a látás nem mozdulatlanul, változatlanul meglévő vizuális adottság, hanem temporális folyamat, a kép pedig nem befejezett és tökéletes alakja a láthatóságnak, hanem önmagában leárnyékolt, állandó értelmezésre szoruló képződmény. A mi a kép? problémáit firtató kérdésirány mellett tehát jogkövetelőként, sőt trónfosztóként lép fel a hogyan válhat bármi is képpé? kérdése. A szemináriumi témák részben elméleti szövegek feldolgozásán, valamint a hozzájuk kapcsolódó konkrét műelemzéseken keresztül kívánják elmélyíteni az előadások anyagát Feladatbeadások, projektek, portfóliók. Kollokvium Szóbeli és írásbeli vizsga Előadóterem, számítógép, diavetítő, projektor, digitális képrögzítési lehetőségek, szoftverek. - Martin Jay: A modernitás látásrendszerei. Vulgo 2000/1-2. - Hans Belting: Kép-antropológia. Kijárat, Bp., 2003. - Svetlana Alpers: Hű képet alkotni. Holland művészet a XVII. Században. Corvina, Bp., 2000. - Vizuális kultúra Enigma 41. (2004) - Norman Bryson: Vision and Painting. The Logic of the Gaze. Yale Press, New Haven, 1983.
Tér- és környezetelemzés I. (manuális technikák) Tantárgy kódja M 2209 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+3 Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferenczy Zsolt DLA főiskolai docens A tantárgy célja, az ember és környezete témakör látványélményen és látványételmezésen alapuló tudatos feldolgozása. Látszat és valóság viszonyának rajzi elemzése a vizuális nyelv elemeinek és szabályainak alkalmazásával. A valóság rögzítése és ábrázolása manuális technikákkal. Természetes és mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok tanulmányozása, forma és tér viszonya és összefüggései. Forma-, tér-, szín- és mozgásértelmezés során a személyesség és absztrakció megjelenítése síkban és térben különböző manuális technikákkal, médiumokkal és makettezéssel. A rögzítési, ábrázolási rendszerek megismerése és alkalmazása gyakorlati feladatok és technikák (rajz, festés, kollázs, montázs, nyomtatás, makett) segítségével. A vizuális nyelv alapelemeinek, viszonyainak és kontextusának vizsgálatára épülő stúdiumokkal. Feladatbeadások, projektek, portfoliók Prezentáció Kézműves műhelyek, műtermek, számítógép, projektor, videó, videófilm, színes tv 3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Scherer József: 100 év formatan, MIF, Bp, 1999 - Pázmány Ágnes- Permay Éva: Látás és ábrázolás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2001 - László Enikő: Rajz I-II, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2000 - Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002 - Dobó Márton / Molnár Csaba / Peity Attila / Répás Ferenc: Valóság Gondolat Rajz, Építészeti grafika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Tér- és környezetelemzés II. (elektronikus, digitális technikák) Tantárgy kódja M 2210 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+3 Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Balogh Zsolt, főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy a hallgató a látvány leképezésének manuális megoldásai mellett, a tér és a környezet megismerésére, értelmezésére, leképezésére elektronikus és digitális úton is képes legyen. Gyakorlati jártasságokat szerezzenek az új technikai médiumok használatában, amelyek segítésével Természetes és mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok tanulmányozása, forma és tér viszonya és összefüggései. Forma-, tér-, szín- és mozgásértelmezés során a személyesség és absztrakció megjelenítése síkban és térben különböző manuális technikákkal, médiumokkal és makettezéssel. A rögzítési, ábrázolási rendszerek megismerése és alkalmazása gyakorlati feladatok és elektronikus, digitális technikák segítségével, a vizuális nyelv alapelemeinek, viszonyainak és kontextusának vizsgálatára épülő stúdiumokkal. Feladatbeadások, projektek, portfoliók Prezentáció Kézműves műhelyek, műtermek, számítógép, projektor, videó, videófilm, színes tv Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) - Scherer József: 100 év formatan, MIF, Bp, 1999 - Pázmány Ágnes- Permay Éva: Látás és ábrázolás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2001 - László Enikő: Rajz I-II, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2000 - Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002 - Dobó Márton / Molnár Csaba / Peity Attila / Répás Ferenc: Valóság Gondolat Rajz, Építészeti grafika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Kommunikációs és vizuális kommunikációs ismeretek Tantárgy kódja M 2211 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 3+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Aranyosi Zsuzsánna, főiskolai docens A kommunikáció mesterséges csatornáinak megismerésén keresztül rendszerezni a vizuális kifejezőeszközök készletét. A hallgató ismerje meg és alkalmazza a vizuális kommunikációban működő törvényszerűségeket, valamint sikeresen kódolni és dekódolni tudja az üzenetet a kontextus ismeretében. Absztrakció /redukció és szelekció/, transzpozíció, kompozíció. Objektív és szubjektív közlések. A transzponált vizuális közlések szerepe az ábrázolásban és a kifejezésben. Ábrázolási és kifejezési konvenciók rendszerezése. Általános jelelmélet, a szemiotika és tudományágai, jeltípusok. A jel, a jelölt, az ember és a tásadalom sokrétű viszonyainak elemzése. A vizuális üzenetek szemiotikai értelmezése, jel és jelentéstartalmak vizsgálata mindennapi képeinkben, képzőművészeti alkotásokban, és a népművészetben stb. A stúdium betekintést nyújt a kommunikáció mesterséges csatornáiba, melyek révén a különböző (új, technikai) médiumok egyre nagyobb mennyiségben válnak mindennapi életünk, vizuális kultúránk részévé. A fotó, a videó, a számítógép a közvetett vizuális kommunikáció, a tömegkommunikáció eszközei merőben különböző képtípusokat alkalmaznak. Ezek az álló és mozgó technikai képek, melyeket minden nap fogyasztunk más-más vizuális megközelítést igényelnek. Beszámolók, dolgozatok Kollokvium Szóbeli vizsga Előadóterem, számítógép, projektor, videó, videófilm, színes tv -Kárpáti Andrea (szerk): Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához Tankönyvek. 95 -Kárpáti Andrea (szerk): Vizuális képességek fejlődése Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1995 -Peternák Miklós: Új képfajtákról Balassi Kiadó 1993. -William M. Ivins Jr: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció, Enciklopédia, 2001, Bp. -Maquet, Jacques: Az esztétikai tapasztalat. A vizuális művészetek antropológus szemmel, Csokonai 2003
: Szakképzettségi záró szigorlat Tantárgy kódja: M 4000 Meghirdetés féléve: 4. Kreditpont: Óraszám: Számonkérés: Előfeltétel: Tantárgyfelelős: Nagy Lajos Imre DLA főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése. A szigorlat módja: szóbeli vizsga A szigorlat ideje: a szakmai kreditek megszerzése után, a gyakorlati félév megkezdése előtt Vizsgabizottság: a szakdiszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató A szigorlat tartalma, témakörei: Kötelező témakörök A képi gondolkodás és esztétikai ítéletalkotás: A kognitív funkciók fejlődése, a látvány és az esztétikai ítéletalkotás. A képi-plasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, képi látásmód elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása. Az emberi környezet értékelése a hasznosság és a szépség szempontjából, a közlő, kifejező szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális beágyazottságának ismerete. Az ítéletalkotás és a vizuális élmény, a látás és a tanulás összefüggései. Tanítási stratégiák a vizuális nevelésben: Feladat és tevékenység alkalmazó rendszerei. A munkaformák tananyag orientált használata. A szemléltetés, a projekt és a feladatsor alkalmazása. A komplex vizuális nevelés. A vizuális képességek és ismeretek értékelésének formái. Értékelési stratégiák kialakítása. Értékelés és osztályozás a vizuális nevelés különböző tevékenységtípusainál. Vizuális kreativitási modellek: A kreativitás és a tehetség szemlélet fogalmainak szerepe, a kreativitás-fejlesztés modelljeinek hasonlóságai és különbözőségei. A kreativitás jelentőségének és fejlesztési lehetőségeinek (vizuális alkotó tevékenységeken keresztül) ismerete. A kreativitásra nevelés szükségessége, lehetőségei a közoktatásban, a művészeti nevelésben. Vizuális kreativitás elméletek és gyakorlatok. A művészettörténet és műelemzés: A műalkotás, mint élményforrás. A vizuális művészetnek, mint az emberi megismerés és kifejezés egyik módjának az ismerete. A látható minőségeknek a napi gyakorlatban, a tudományban és a művészetben betöltött szerepe. A fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, a városi környezet értő használatához. Múzeumkommunikációs, múzeumpedagógiai törekvések a művészetoktatás tradícióinak ismeretében. Kötelezően választható témakörök (az alapszakhoz nem közvetlenül kapcsolódó két témakör választása kötelező) Képalkotás és műelemzés: A szerkezet - funkció - ábrázolás kapcsolata, egész - rész viszonya. Téri elem, képi elem, motívum a kompozícióban, a különböző ábrázolási rendszerekben. Színes ábrázolás történetének áttekintése. A képalkotás produktumainak elemzése. A műalkotás és a néző viszonya. A műalkotás hatásmechanizmusa. A képzőművészeti hatás legfőbb elemei. A tér, a vonal, a szín, a fény. Az anyagszerűség. A képzőművészeti kifejező eszközök: szerkezet, arány, mozgás, ritmus, harmónia. A tartalom és a forma. A képzőművészeti stílus problémája. Az ikonológia és az ikonográfia. Téralkotás és műelemzés: Az ókori, és a középkori városépítészet, a városi tér épületei és funkciója, a térépítészet szobrászati elemei. A reneszánsz város térépítészete, a tér és a képzőművészet. A városi tér szerepe a város életében. A kelet és a nyugat térépítészete, a tér képzőművészeti elemei. Az újkori, és a modernkori városépítészet, az új városi tér épületei és funkciója, a térépítészet mai szobrászati elemei. A modern város térépítészete, a tér, a térrendszer és a képzőművészet. A modern városi tér szerepe a mai város életében. Vizuális médiumok és reprezentációelméletek: Optikai képkészítés változatos módjai és alkalmazásai. A mozgókép története, előzményei, sajátos idő és térszerkezete. A filmidő, filmtér, utalás és filmes elbeszélés, meseszövés és narráció, montázs szerepe a filmkészítésben. A képekről szóló beszéd (optika, pszichológia, művészettörténet, a természettudomány képi eljárásai stb.), interdiszciplinaritása. A mi a kép? és a hogyan válhat bármi is képpé? kérdése. Tér és környezetelemzés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek: Természetes és mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok, forma és tér viszonya és összefüggései. A rögzítési, ábrázolási rendszerek. A vizuális nyelv alapelemei, viszonyai és kontextusa. Absztrakció, transzpozíció. Objektív és szubjektív közlések. A transzponált vizuális közlések, konvenciók szerepe az ábrázolásban és a kifejezésben. A vizuális üzenetek szemiotikai értelmezése, jel és jelentéstartalmak vizsgálata mindennapi képeinkben, képzőművészeti alkotásokban, és a népművészetben stb. Megjegyzés: A záróvizsga érdemjegyét a kötelező és a kötelezően választható témakörök tételeire adott hallgatói válaszok osztályzatainak számtani átlagából képezzük.