Jó kormányzás a sportban

Jó kormányzás a sportban Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon

Jó kormányzás a sportban Szerzők: Dr. Sterbenz Tamás, Gulyás Erika Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014 Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) 487-9248 E-mail: sportmenedzsment@gmail.hu E-mail: mst@sportmendzsment.hu www.sportmenedzsment.hu Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) 460-6980 E-mail: mstt@sporttudomany.hu www.sporttudomany.hu A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon

Tartalom: A Projektről általában 4 1. Bevezetés 6 2. A Jó Kormányzás eredete 7 2.1 A jó kormányzás politikai értelmezése 7 2.2 A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése 10 2.3 A döntéselmélet 13 3. A jó kormányzás elvei 14 3.1 A jó kormányzás alapelvei 14 3.2 A jó kormányzás elvei a sportban 14 4. A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban 17 5. A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata 18 5.1 IOC a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 18 5.2 ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség 19 5.3 Good Governance in Grassroots Sport GGGS 20 5.4 Play the Game 21 5.5 AGGIS Action for Good Governance in International Sports Organisations 21 6 Az Európai Uniós gyakorlat a sport jó kormányzásának területén 22 6.1 Elvek a sport jó kormányzásában 24 7 Gyakori hibák a sportszervezetek irányításában 26 8 Összefoglalás 29 9 Melléklet: Az AGGIS javaslata a sportszervezetek jó kormányzásának előmozdítása érdekében 32

A Projektről általában A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sport tudományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását, preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihívásokra, mint például az egyre gyakoribb elhízásra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegségekre, figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat. Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére. 4-5

Kutatási tématerületek 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. 3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában. A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése. a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára. egy önálló adatbázis alapú szabadidősport portál kifejlesztésére www.mozgasmonitor.hu címen amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sporttudományi szempontból releváns információkról.

1 Bevezetés A következő tanulmány a szabadidősport és a jó kormányzás kapcsolatát vizsgálja. Magyarországon ennek a területnek a tudományos igényű vizsgálata teljesen újnak számít, magyar nyelvű szakirodalom szinte alig létezik, ezért csak az érintett két témában végzett korábbi önálló kutatások nyújthattak kiindulópontot. A kutatás célja a jó irányításhoz szükséges ismeretek összegyűjtése, a sportszervezetek nemzetközi gyakorlatában létező tapasztalatok feltárása, azok szembesítése a magyarországi valósággal, illetve alkalmazhatóságuk előkészítése. A jó irányítás fogalmát a tanulmány legnagyobb részében jó kormányzás formájában használjuk, de a tartalmi és környezeti árnyalatok hangsúlyozása miatt néhol a szinonim fogalomként is használt jó irányítás vagy good governance kifejezéseket használjuk. A jó kormányzás sportbeli definiálásakor tág értelemben, az Európai Unió megfogalmazását tekintjük kiindulásának: Az a keret és kultúra, amelyen belül egy sportszervezet meghatározza politikáját, stratégiai célkitűzéseit, egyeztet az érintett szereplőkkel, nyomon követi a teljesítményt, értékeli és menedzseli a kockázatokat, beszámol tevékenységéről és a fejleményekről a tagjainak és képviseltjeinek, beleértve a sportbeli iránymutatások és szabályozások hatékony, fenntartható és arányos megvalósítását. 1 A tanulmány első részben áttekintjük a jó kormányzás kialakulását, a politikatudományi és közgazdaságtudományi megközelítés legfontosabb megállapításait és a döntések elméletén keresztül bemutatjuk a sport számára hasznosítható következtetéseket. Ebben a részben támaszkodunk Stumpf István és Sárközy Tamás publikációira, illetve a Jó kormányzás és sport 2 című konferencián elhangzott előadásokra. 1 Veress (2014) 2 Jó kormányzás és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében. Semmelweis Egyetem Test- A közgazdaságtudományi megközelítés összefoglalását a modern politikai gazdaságtan legnagyobb hatású szerzőjének, Timothy Besley munkáinak szellemiségét tükrözik. A jó kormányzás alapelveinek összefoglalását a tanulmány először általánosan az állam szempontjából mutatja be, kitér a civil szervezetek irányításában követendő irányelvek bemutatására és végül a sport világában alkalmazandó elveket foglalja össze. A jó kormányzás és sport világát Magyarországon először Császár Dániel kötötte össze, alapvető munkája és a vele folytatott személyes konzultációk nyújtották a legnagyobb segítséget a tanulmány e fejezetének elkészítéséhez. A sport világának a téma szempontjából történő rövid összefoglalását a szabadidősport jellemzése kezdi, majd az állami-önkormányzati, a civil és végül a piaci-vállalati szféra szerepvállalásának bemutatása következik. Tanulmányunk ezen része támaszkodik a közelmúlt hazai kutatásaira, különösen Dénes Ferenc Keserű Csaba, Gyömörei Tamás és Szabó Ágnes publikációi jelenthetnek segítséget az érdeklődőknek a téma megértéséhez. A sportszervezetek nemzetközi gyakorlatának ismertetetéséhez az Európai Unió szakértői csoportjában 2013-ban gyűjtöttünk tapasztalatokat, az ehhez nyújtott segítségért köszönet illeti az Emberi nevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest, 2014. március 13. 6-7

Erőforrások Minisztériumának Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságát és a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar vezetését. Az európai uniós gyakorlat bemutatásában Veress Réka munkájára támaszkodhattunk. A tanulmány empirikus részében a Kutatópont Intézet által 2014 elején végzett, későbbiekben részletesebben is bemutatott módszertan alapján készült felmérés eredményeit a teoretikus részek megállapításaira, a nemzetközi példákkal való lehetséges összehasonlításokra, az utóbbi időben megvalósult hazai kutatásokra, a sportmenedzsment képzésben és a sportszervezetek vezetésében töltött gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva értékeljük. Összefoglalásként az elmélet és gyakorlat szintézise alapján megfogalmazzuk azokat a javaslatokat, amelyek segíthetik a magyar szabadidő fejlődését, legyen akár szó közvetlenül sport- vagy más civil szervezetről, állami vagy önkormányzati intézményről, esetleg piaci szereplőről. 2 A Jó Kormányzás eredete A jó kormányzás kialakulását, tudományos hátterét a politikatudomány, a közgazdaságtan és a döntéselmélet megközelítésein keresztül mutatjuk be. 2.1 A jó kormányzás politikai értelmezése Az általános értelemben vett jó kormányzás kérdéseivel az európai civilizáció hajnala óta foglalkoznak. Az ókori görög bölcselők úgy vélték, hogy az állam a szembenálló érdekek arénája, ezért keresték azt az ideális államformát, amelyben a szembenállás meghaladható lenne a mindenki számára biztosított jólét érdekében. A középkorban Mórus Tamás Utópiája foglalkozott az ideális államberendezkedés kérdéseivel, majd a jó kormányzás gondolata a 19. században terjedt el széleskörűen. Az akkor kialakult klasszikus modellben a közjogi és közhatalmi szemlélet szerint a törvényhozók számára a szavazók jelentenek legitimációs alapot.

Az államközpontú kormányzásban a hatalmi ágak szét vannak választva, a hatáskörök rögzítettek és jogforrási hierarchia jellemzi a törvénykezést. 3 A 20. században Max Weber szakmai racionalitásra épülő államkoncepciójában már megtalálhatóak az átláthatóság, szabályszerűség, vagyis a mai jó kormányzás fogalmi követelményeinek megfelelő alapelvek. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy Max Weber felfogásában a bürokrácia mai pejoratív jelentéstartalmától eltérően a racionális, szakszerű ügyintézést jelentette. A jó kormányzás gyökeresen különbözik attól ahogy a közhivatalokat és a nagyvállatokat hosszú ideig tipikusan irányították, azaz a bürokratizmustól. A 1970-es évek a hosszú stagflációja (az alacsony gazdasági növekedés és infláció együttes jelenléte) az ezt kiváltó, majd elmélyítő két olajválság egyértelművé tette, hogy az állami intézmények és a vállalatok irányításában alapvető változásokra van szükség, az informatika robbanásszerű fejlődése pedig fontos technikai eszközöket adott a változtatásokhoz. A vállalatok irányításának rendszere az utóbbi évtizedekben alapvetően megújult, és sokat változott a politikai vezetés szemlélete is. Úgy tűnik, hogy a közigazgatás az, amely leginkább ellenáll a változásoknak. 4 A legújabb kor politikatudományi elemzései szerint az állam valóban túl bürokratikus, kevéssé nyitott a szociális sokféleségre, sokszor korrupt, egyszerre túl nagy és túl kicsi. 5 Az állam által szolgált polgárok gyakori véleménye szerint a közintézmények alkalmatlanok a megújulásra, ezért sok politológus véleménye szerint a kormányzás forradalmára lenne szükség. A forradalom két lépést foglalna magában: egyrészt meg kellene haladnia a közigazgatás és az államigazgatás eszméjét, másrészt fel kellene ismerni, hogy a jelenlegi kormányzás nem alkalmaz- 3 Frivaldszky 51. (in. Szigeti Frivaldszky) 4 Császár, 2013 5 Stumpf, 2014 kodik az aktuális társadalmi szükségletekhez. A jó kormányzás 20. század végén elterjedt neoliberális felfogása, mely bevezette a good governance kifejezést is, tág teret enged a piac és a magánszervezetek társadalmi koordinációs funkciójának, de a végső kontrollt ebben a modellben is a társadalmi nyilvánosság tölti be. A kormányzás ezen politikatudományi felfogása szerint a korábban domináns állam helyére a társadalmi önszabályozás (állam-piac-civil szféra), vagyis a szereplők kooperációja lép. Ebben az állam megszűnik kizárólagos vagy meghatározó aktor lenni, helyette az állam feladata csak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésére irányulhat. A neoliberális felfogás szerint ki kell iktatni a végső döntéshozót, le kell értékelni az államot, így a végső döntés funkcionális helyét átveszi a tárgyalás geometriája és a konszenzuskeresés mechanizmusa. 6 A 20. század végén fellépő társadalmi problémák nyomán új elmélet, a good government jelent meg a politikatudományban. Az elmélet kialakulását sürgető problémák: a demográfiai kihívás a globalizáció az új technológiák megjelenése a szegénység 6 Stumpf, 2014 8-9

A good government szerint a kormányzás problémamegoldás, és az államnak nemcsak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésében kell szerepet vállalnia, hanem a jó kormányzás feladatait is meg kell oldania. A good government fő aktora a demokratikusan választott kormány, és feladata a gazdasági, szociális erőforrások mobilizálása, a közügyek átlátható intézése, a jólét, a szolidaritás, a méltányosság és a kooperáció biztosítása a társadalmi szereplők számára. A neoliberális felfogással szemben fellépő vélemények szerint a kormányzás értelme a közjó elősegítése, hiszen a piac önjáró folyamataitól önmagában nem lehet elvárni, hogy jólétet, szolidaritást, méltányosságot és az ezek teljesüléséhez szükséges kooperációban való részvételt mindenki számára elérhetővé tegye. A jó kormányzáshoz szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra, csak az állam képes biztosítani mindenki számára azokat a feltételeket, amelyek között az egyének értelmezése szerinti jó és ésszerű élet mindenki számára megélhető. Sárközy Tamás véleménye szerint a governance-gondalat a jobb szabályozás igényét, és kormányzás tartalmi átalakulását is jelenti. 7 7 Sárközy (2012) 13. A globális világban megváltoznak az államfunkciók és a jogállamnak hatékonynak is kell egyszerre lennie. A közszolgáltatások nyújtásával előtérbe kerülnek a jó irányítás és menedzselés kérdései, és a kormányzás három alkotórésze elválaszthatatlan egységgé válik: kormányzati közpolitika a központi közigazgatás irányítása az alapvető közintézmények menedzselése 8 A jó kormányzás gyakorlati teljesítményét, a választ arra kérdésre, hogy mérhető-e a kormányzati teljesítmény, és ha igen, akkor miként, Magyarországon a Nézőpont Intézet igyekezett megragadni. A Nézőpont intézet kutatása, mely a Visegrádi Négyek teljesítményét mérte a Jó Kormányzás Index (Good Governance Index, rövidítve: GGI) négy témakört ölel fel: stabilitás/kormányzóképesség segítségével társadalmi támogatottság válságkezelés eredmények 9. 8 Sárközy (2013) 51., illetve (2014) 9 Nézőpont (2012)

2.2 A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése A kormányzati döntéseket meghozó politikusokról kétféle megközelítésben értekezhetünk. A kissé romantikus feltevés szerint a politikusok a közjóért dolgozó olyan személyek, akik tehetségüknél, szorgalmuknál és elkötelezettségnél fogva kerültek olyan pozíciókba, ahol a közösség problémáit a piacnál jobban meg tudják oldani. A másik megközelítés a közgazdaságtudomány módszerei szerint a többi szereplőhöz hasonlóan a politikusokat is racionális, önérdekkövető egyéneknek tartja. A közgazdaságtudomány hagyományos szemléletmódja miatt inkább a második megközelítést alkalmazza, és bár elismeri a közjóért önzetlenül dolgozó politikusok létét is, a megbízó-ügynök elmélet alapján racionális politikusokat tételez fel. Ebben a modellben a racionális politikus valamilyen kiválasztási folyamatban nyertes személy, aki a közgazdaságtani feltevés szerint reagál az őt ért ösztönzőkre. Ezek az ösztönzők lehetnek anyagiak, de ölthetnek más formát is. A politikusok talán legfőbb ösztönzője az újraválasztásuk, melyre a sportversenyekhez hasonlóan időszakosan kerül sor. A racionális politikust e tekintetben a racionális sportoló (aki a négyévenkénti olimpiai esélyeit akarja maximalizálni) mintájára a következő szavazáson szándékai szerint maximális eséllyel induló versenyzőnek tételezhetjük fel. A jó kormányzáshoz és a politikai verseny hatékony formájához szükséges, hogy a részt vevő személyek elegendő információval rendelkezzenek és az elszámoltatáshoz, a politikai teljesítmény méréséhez legyenek meg az intézményi feltételek. A politikusi teljesítmény megítélését nagymértékben nehezíti, hogy a közösségi döntések jellege miatt a választó nem képes preferenciáit kifejezni, hanem csak aggregált formában, a szavazási eljárás adta kollektív lehetőségek szerint nyilváníthat véleményt 10. 10 Johnson (1999) 261 10-11

Az információk hiányossága, aszimmetriája és a választásokat eredményét csak kis eséllyel befolyásoló szavazási eljárások miatt a politikai piacon a fogyasztó gyakran racionálisan tájékozatlan vagy távol is marad a döntéstől. A közösségi döntéseket jellemző problémák, a társadalmi jólét kifejezésnek lehetetlensége (Arrow-tétel) miatt a tökéletesen racionális politikai döntéshozatallal szemben meg kell elégednünk a korlátozott racionalitás szerinti elég jó megoldásokkal 11. Besley szerint a megbízó-ügynök modell alapján feltételezett racionális politikusok és szavazók viselkedése konzisztens azzal a modellel, ami szerint a választók azt az egyszerű szabályt alkalmazzák, ami azoknak a politikusoknak az újraválasztását preferálja, akik számukra hasznos döntéséket hoznak 12. A politikai verseny legfontosabb intézményi jellemzője, sportban is elterjedt terminológia használatával a kiválasztás módja. Kiválasztásra az egyének tehetségbeli és motivációs különbségei miatt van szükség, és hatékony módja azt eredményezheti, hogy a leginkább alkalmas személyek hozzák meg a közpolitikai döntéseket. 11 Simon (2000) 118. 12 Besley (2012) 189. A sportba áramló közösségi források növekedése miatt különösen fontossá válik a döntéshozók viselkedésének modellezése. Racionalitásukat feltételezve olyan kiválasztási rendszert kell alkalmazni, melyben a tehetséges jelöltek nyerik el a kormányzáshoz szükséges mandátumukat, illetve a választások közötti viselkedést ösztönözni, a teljesítményt mérni, ellenőrizni kell. A politika és a kormányzat működési veszélyeit elemezve a közgazdaságtudomány leírja a korrupció elméleti hatásait. A korrupció a hétköznapi értelmében jelentheti olyan személyek részesedését a közösségi forrásokból, akik nem jogosultak rá, és azt a kevésbé nyilvánvaló veszélyt, amikor érdekcsoportok befolyásának köszönhetően az erőforrások roszsz hatékonyságú felhasználása történik. A korrupció különösen veszélyes következménye lehet a tehetségek rossz allokációja, amennyiben az önérdekkövető egyének olyan állásokat keresnek, melyekben jövedelmüket korrupcióval egészíthetik ki 13. 13 Besley (2012) 27.

A politikai verseny jellemzői nagyon hasonlóak a sportban leghatékonyabb versenyrendszer formájához, a győztes-mindent visz elv alapján szervezett versengéshez 14. Mivel a választásokon csak az első helyezetteket díjazzák (legfeljebb kiegészítő jellege van kompenzációs listáknak), minden induló maximális erőkifejtéssel küzd az első helyért. Ennek előnyeit a választó élvezheti, de a nehezen megfigyelhető teljesítmények, az információs aszimmetria miatt a rosszul kialakított szabályzók nem szűrik ki a disszonáns, tehetségtelen politikusokat, illetve menedzsereket. A sportversenyekhez hasonlóan a nem kellő szigorral büntetett szabályszegő viselkedések a doppinghoz és fogadási csaláshoz hasonlóan a színfalak mögött zajló versengést torzítják, és lehetetlenné teszik a jó döntések meghozatalát. A megbízó-ügynök elmélet másik alkalmazása a jó irányítás szempontjából a sportmenedzserekre történhet. A különféle sportszervezetekben (szövetségekben, egyesületekben vagy vállalkozásokban) működő menedzserek a tulajdonosok, civil szerveződés esetében a tagok megbízottjaiként a szervezeti célok megvalósításáért dolgoznak. Civil szervezetek esetében hajlamosak vagyunk az ott folyó tevékenységről kissé túlzottan is rózsaszín árnyalatban gondolkozni és feltételezni a szereplők jó szándékát, de a közgazdasági módszerek alkalmazása, a racionalitás feltevése itt is segíthet a reálisabb kép kialakításában, a veszélyek felismerésében és a korrekciók megtételében. A politikusi és sportmenedzseri teljesítmény megértéséhez két információs problémát, a morális kockázatot és a kontraszelekciót kell megemlítenünk 15. A két fogalom hasonló jelenséget ír le, a különbség a viselkedés időszakára vonatkozik. Amíg morális kockázat esetében a szerződéskötést követő olyan opportunista viselkedésről beszélünk, ami a megbízó számára nem megfigyelhető, a szerződésben nem előírható, addig kontraszelekció esetén a szerződést megelőző opportunizmust értünk. 14 Szymanski (2003) 15 Besley (2012) 60. A sportmenedzserek fenti két okból származó opportunista viselkedését képzéssel, a közösségi célok belsővé tételével természetesen lehet és kell csökkenteni, de hosszabb távon mindenképpen szükséges olyan racionális ösztönzők bevezetése, ami az egyéni érdeket és közérdek dilemmáját feloldja. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a dilemma tökéletes megoldása nem létezik, de a szervezeti célok iránt elkötelezett sportmenedzserek képzése és alkalmazása kiszűrheti a járadékvadászat nagyobb részét, a teljesítményt elérő szervezetekből kizárhatja a potyautasokat és segítheti a társadalmilag értékes sikerek elérését. 12-13

2.3 A döntéselmélet A közgazdaságtani alapokon nyugvó döntéselmélet nem csak a jó kormányzásban résztvevő döntéshozók, hanem a szabadidős sportolók magatartásának megértéséhez is hozzájárul. A befektetési döntésként is értelmezhető szabadidős sportolás esetén a korlátozottan racionális egyén 16 szisztematikusan torzítja a várható előnyöket és hasznokat, ezért nem képes optimális döntéseket hozni. A Nobel-díjat elnyerő Kahneman és Tversky kutatásai nyomán kialakuló viselkedéstudományi közgazdaságtan (behavioral economics) feltárta azokat a jellegzetességeket, amelyek a tökéletesen racionálistól eltérő magatartást okozhatják. A feltárt pszichológiai csapdák 17 nyomán megerősödött a döntések megfogalmazásnak, a kereteknek a fontossága. A viselkedéstudományi döntéselméletben Thaler az ösztökélés (nudge 18 ) 16 Simon (2000) 88. 17 Hammond - Keeney Raiffa (1999) 18 Thaler Sunstein (2012) kifejezéssel azt a libertárius paternalista módszert írta le, amelyben a döntéshozó maga hozhatja meg elhatározásait, de a döntéstervező a megfogalmazással próbálja a társadalmilag hasznosabb megoldások felé terelni. A döntéselmélet a racionális emberkép módosításával, a korlátozott racionalitás fogalmából következő kielégítő megoldás keresésével, és különösen a pszichológiai és közgazdaságtan határterületén kialakult magatartástudományi közgazdaságtan által feltárt törvényszerűségekkel segítheti a valódi környezetben hozott döntések megértését. A hatékony választáshoz szükséges módszereket a jó kormányzásban részt vevő szakembereknek ismerniük kell, hiszen ezek figyelembe vételével tervezhetik meg a szabadidő sportolók döntéseinek keretét, s ösztökélhetik őket a hosszabb távú előnyök választása, illetve a társadalmi hasznokat is nyújtó jelentő preferenciák felé.

3 A jó kormányzás elvei A tanulmány ezen fejezetében először a jó kormányzás általános, majd a sportszervezetek életében fellépő specifikus elveit foglaljuk össze. 3.1 A jó kormányzás alapelvei A jó kormányzás legfontosabb követelményei a benne dolgozó emberekkel szemben jelentkeznek, és ebben a megfelelő emberek: magas szintű etikussággal bírnak megfelelő jártassággal, tapasztalattal rendelkeznek megértik a kormányzás szerepét és felelősségteljes mivoltát, különös tekintettel a kormányzás, irányítás és menedzsment közti különbséget képesek önállóan gondolkodni miközben egy csapat tagjaként is tudnak dolgozni 19. Az emberek mellett a jó kormányzáshoz megfelelő szervezeti struktúra, irányelvek és folyamatok szükségesek. Az alapelvek teljesülése esetén a szervezetek demokratikusan biztosítják minden érintett részvételét a döntésekben, és bevonják őket a folyamtokba. A szervezeti működésnek mindenkor átláthatónak, és a benne dolgozó minden felelős döntéshozóknak elszámoltathatónak kell lennie. Az erkölcsi integritás, feddhetetlenség a szervezetek iránti bizalom minden vezető és alkalmazott számára alapkövetelmény. A jól kormányzott szervezetek működését világos és nyilvános vízió és stratégia alapján irányítják, a fenntarthatóság eszméje vezérli a hosszú távú fejlődést. 3.2 A jó kormányzás elvei a sportban A jó kormányzás általános elvei után részletesebben áttekintjük a sportszervezetek életében jelentős követelményeket. 3.2.1 Autonómia A sport fejlődéséhez és értékeinek fenntartásának érdekében szükségszerű a sport autonómiája. Jacque Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint az autonómia megtartása se nem önző se nem defenzív viselkedés, hanem a sport egy alapvető követelménye 20. Egy sportszervezet autonómiája leginkább az ország államától függ. Ebből fakadóan a sport autonómiájának eléréséhez elengedhetetlen a jó kapcsolat ápolása, kooperáció kialakítása az állami szervekkel, ugyanakkor szükséges a sportszervezetek függetlenségének biztosítása is. 19 Császár (2013) 18. 20 idézi Császár (2013) 14-15

3.2.2 Átláthatóság (transparency) és elszámoltathatóság (accountability) Az átláthatóság és az elszámoltathatóság a jó kormányzás a legfontosabb elemei közé tartoznak, lássuk mit értünk a fogalmak alatt: Átláthatóság szervezet jövőképének, küldetésének és stratégiájának közzététele törvények, szabályzatok, irányelvek és eljárások közzététele pénzügyi elképzelés és további információk közzététele (költségvetés, beszámolók, állami támogatás, szponzorok, adományok) fontos döntések tudásbázisának közzététele Elszámoltathatóság/felelősségre vonhatóság világos meghatározások a szervezetben dolgozók részére beleértve a vezetőséget, az alkalmazottakat és önkénteseket rendszeres jelentések a főbb kérdésekről megfelelő ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása szervezet kockázatainak felmérése irányelvek meghatározása összeférhetetlenség és jogtalan előny szerzés esetén megfelelő megelőző intézkedések alkalmazása 21 A sportszövetségek és nemzeti olimpiai bizottságok ellen indított eljárások azt mutatják, hogy a pénzügyi és auditálási folyamatok hiánya a jó kormányzás hiányára is utal. A bizalom és tekintet helyreállítása érdekében a pénzügyek pontos vezetése és a nemzetközi standardok alkalmazása elengedhetetlen. 21 Császár alapján

3.2.3 Nyilvános kommunikáció (public communication) Az átláthatósághoz szorosan kapcsolódik a kommunikáció, hiszen a sport világának egyik fontos jellemzője a nyilvánosság. A kommunikáció fő érintettjei és résztvevői: atléták, sportolók, tagok, klubok, szurkolók, szponzorok, üzlettársak, befektetők, partnerszervezetek, tagszervezetek, kormány. hiszen a belső folyamatok felülvizsgálata a gyakorlat szerint számos sport szervezetnél nem történik meg. A fékek és ellensúlyok rendszerének hiánya általában a fő oka a korrupciónak, a hatalom koncentrációjának és a demokrácia hiányának. 3.2.6 Szolidaritás Az üzleti világban elterjedt Corporate Social Responsibility alapján a sportszervezetekkel szemben is egyre nagyobb az elvárás, hogy részt vegyenek a társadalom által fontosnak ítélt kérdésekben, legyen az környezetvédelem, vagy szociális tevékenység. 3.2.4 Demokratikus eljárások A demokratikus folyamatok megteremtéséhez a sportszervezetnek a következőket kell betartaniuk: Világos és átfogó törvények és rendeletek Nyílt és gyakori hozzáférés a döntéshozatal folyamataiba a tagok számára, hogy befolyásolhassák a politikai és stratégiai irányítást A tagok egyenjogúsága a vezetői funkciók megpályázására és betöltésére Tagok, önkéntesek és a munkavállalók számára a legfontosabb döntések megvitatásának lehetősége Szervezet és személyzet és diverzitása Diszkrimináció teljes kizárása 3.2.5 Fékek és ellensúlyok A hatékony elszámolhatóság egyik legfőbb eleme a fékek és ellensúlyok rendszere. A kiegyensúlyozott, kontrolált rendszerek jelentősége főként a hatalom összpontosításának meggátolásában nyilvánul meg, 16-17

4 A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban A sport társas tevékenység, ezért a benne részt vevők természetes cselekvése, hogy céljaik elérésére szervezeteket hoznak létre. Ezek a szervezetek hagyományosan civil kezdeményezések, az államtól függetlenül, önkéntes alapon jönnek létre. Történetileg a modern sportszervezetek kialakulásában az Angliában létrejött klubok játszottak meghatározó szerepet, az államtól jobban függő (francia és német gyökerű) példák később váltak jellemzővé a sport világában. A sportklubok a társadalom életében harmadik helyszínként (az otthon és a munka mellett) határozzák meg az egyének életét, lehetőséget teremtve az első kettőből való kiszakadásra, más kapcsolatok ápolására. A sportklubok hagyományosan nonprofit szervezetként, demokratikus alapon szerveződtek, de a sport üzleti jellegének erősödésével egyre jellemzőbbek lettek a profitorientált szervezeti formák is. Ezek az üzleti vállalkozások a professzionális sport területén a sportot mint látványosságot, szórakoztatóipari terméket értékesítik, a szabadidősportban pedig sportolási lehetőséget, szolgáltatást nyújtanak.

5 A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata A következőkben a sport legtekintélyesebb nemzetközi szervezetének álláspontját mutatjuk be a témát illetően, majd pedig a szabadidősporttal foglalkozó nemzetközi szervezetek véleményét összegezzük. 5.1 IOC a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Az Olimpia Mozgalom Kongresszusán 2009-ben elhangzott javaslatok szerint az olimpiai mozgalom legitimitása és autonómiája azon múlik, hogy képesek vagyunk-e fenntartani a legmagasabb szintű etikai magatartás standardjait és a good governance-t. Az olimpiai mozgalom minden tagjának adoptálnia kellene a minimum standardokat, az olimpiai mozgalom Basic Universal Principles-eit (alapvető univerzális irányelveit). Az olimpiai mozgalom minden tagjának kötelessége a becsületesség, elszámolhatóság, átláthatóság és magas szintű vezetési szakértelem mentén cselekednie 22. A kongresszus másik javaslata a pénzügyi átláthatóságot taglalta. Az olimpiai mozgalom összes tagja készítsen, az elismert könyvelési standardok szerinti éves beszámolót. A könyvelést független auditáló vállalat verifikálja. Emellett a szabályok adaptálása, normatívák alkalmazása lehetővé teszi, hogy azok, akik nem tesznek eleget a good governance elveinek, elveszítsék pénzügyi támogatásukat és szankcionálhatóvá váljanak. Az IOC etikai kódex adaptálása és gyakorlatba való átültetése 23 A NOB etikai kódexe az Olimpiai Charta értékrendjén és elvein alapszik, miszerint a legfontosabb az egyéni méltóság, az erkölcsi integritás, a politikai semlegesség az egyes államokkal szemben és a pénzügyi átláthatóság. A NOB etikai kódex két fontos alappillére az egyéni méltóság és az erkölcsi integritás. Egyéni méltóság elve: Nincs diszkrimináció Nincs dopping Semmiféle zaklatás Nincsenek fogadások az olimpiai játékokon Erkölcsi integritás elve: Nincs közvetlen vagy közvetett díjazása vagy előnye az olimpiai játékok szervezéséből fakadóan Nincsenek ajándékok Nincs összeférhetetlenség Semmilyen viselkedés sem feketítheti be az olimpiai mozgalom hírnevét Semmilyen olyan tevékenység nem engedélyezett, amely összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel Az NOB Etikai Bizottságát a WADA-val egy időben 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy független szervként javaslatokat tehessen az etikus magatartás és sportvezetés terén. A NOB nem előírásokat és szabályokat határoz meg sokkal inkább az alulról szervezett jó kormányzás elterjedését támogatja. 22 idézi Császár 13. 23 uo. 14. 18-19

5.2 ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség Az ISCA (The International Sport and Culture Association) olyan platform, mely nyitott minden olyan szervezet számára, amely a sport területén működik, legyen az a szabadidős sport vagy bármilyen fizikai aktivitást igénylő tevékenység. Az ISCA 1995-ben jött létre, ma egy globális szervezet, amely szorosan együttműködik a 130 tagszervezete, a nemzetközi civil szervezetek, valamint az állami és a magánszektor érdekeltjeivel. A 65 országot képviselő 40 millió egyéni tagjuk, egy sokszínű ifjúsági, sport- és kulturális tevékenységű csoport. Az ISCA meghatározása szerint: A jó kormányzás fogalma egy szervezet demokratikus és felelősségteljes vezetése, amely 4 fő elven alapszik: demokrácia, átláthatóság, elszámoltathatóság és az érintettek a folyamatokba történő bevonása. Az ISCA filozófiája szerint a sport nem csak a versenyzésről és a testmozgásról szól, hanem magában foglalja a jó időtöltést és a barátságok köttetését. Ezen felül a sport szabályozza a szociális viselkedést és közösségi érzést fejleszt ki, ami a demokrácia megerősítését is szolgálja.

Az ISCA a következő célokkal jött létre: támogatja a határokon átnyúló együttműködést és egymás megértését a sporton és a kultúrán keresztül, támogatja a sportot, mint a kulturális identitás hordozóját, ösztönzi a minél szélesebb körű részvétel a sport- és kulturális tevékenységekben a tagok számára. 5.3 Good Governance in Grassroots Sport GGGS A GGGS nemzetközi projekt a jó kormányzás népszerűsítése érdekében jött létre, és főként a sportszervezeteken belüli átláthatóságra és elszámoltathatóságra hivatott összpontosítani. A sportvezetőknek meg kell ismerkedniük a jó kormányzás fogalmával és leginkább annak gyakorlatban való alkalmazásával. Ha minden sportvezető a jó irányítás elvei szerint jár el döntéshozatalában és a szervezetük menedzselésében, akkor lehet szó tapasztalatcseréről, a jó gyakorlatok megosztásáról. A GGGS szerint a jó kormányzás előfeltétele a tömegsportok (a grassroot sports kifejezés magyar megfelelőjében nincs konszenzus) legitimitásának és hosszú távú fenntartásának, működőképességének. Mivel a pénzügyi hozzájárulást a tömegsportokban a magánszemélyek és az állam biztosítja, elengedhetetlen az etikus üzletpolitika, ami nélkül nem csak a reputációját vesztheti el egy sportszervezet, hanem a pénzügyi támogatásait is. A Jó kormányzás a tömegsportban projekt a 2007- ben az EU számára előterjesztett kiadványban és 2011-ben a Kommunikációs Bizottságnak került bemutatásra. A kiadvány a demokráciáról, az átláthatóságról, az elszámolhatóságról a döntéshozatalban és az összes érintett bevonását taglalta. A Jó kormányzás a tömegsportban projekt a sportszervezetek és partnereik szorosabb együttműködését eredményezte, amely során együttesen próbálták meghonosítani az új irányelveket szervezeteikben 24. A GGGS projekt a tömegsportokat illetően útmutatót dolgozott ki a jó kormányzásra. A megfogalmazott irányelvek olyan eszköztárt képviselnek, amely minden sportszervezet vezetőségének hasznos lehet. A GGGS útmutató sportbeli kutatásokon alapszik és ezáltal a megoldási javaslatok kifejezetten a sportszervezetekre lettek kifejlesztve. 24 Császár 16. 20-21