PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

A KÁLOZI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2013. AUGUSZTUS 30. Készítette: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) alapján a Kálozi Szent István Általános Iskola Nevelőtestülete Véleményezte: Az iskola diákönkormányzata a 2013. 08. 29-i ülésén. Az iskola szülői szervezete a 2013. 08. 29-i ülésén. Elfogadta: A Kálozi Szent István Általános Iskola Nevelőtestülete 2013. 08. 30-i nevelőtestületi ülésén. Jóváhagyta: A Kálozi Szent István Általános Iskola igazgatója 2013. 08. 30-án. Módosítva: 2014. március 31-én Jó gyakorlattal kiegészítve: 2014. december 19-én

TARTALOMJEGYZÉK A Kálozi Szent István Általános Iskola Pedagógiai Programja I. INTÉZMÉNY ADATAI... 4 II. HELYZETELEMZÉS... 5 III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI... 10 IV. ISKOLÁNKBAN OKTATOTT TANTÁRGYAK ÁLTAL FEJLESZTETT KOMPETENCIÁK... 14 V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 20 VI. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 22 ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA... 22 VII. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 29 VIII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 33 IX. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 49 X. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 50 XI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA - NEVELÉSE... 53 XII. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK... 60 XIII. KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS ISKOLÁNKBAN... 62 XIV. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK... 63 XV. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDSZERE... 65 XVI. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 67 XVII. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK... 69 XVIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI... 71 XIX. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 72

A Kálozi Szent István Általános Iskola Helyi Tanterve I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE;... 75 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 75 II. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 123 III. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 124 IV. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 125 V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSI ELVEI... 127 VI. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 140 VII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK A SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN... 142 VIII. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 146 IX. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 150 X. ROMA KULTÚRA MEGISMERTETÉSE TANULÓINKKAL... 153 XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 154 MELLÉKLETEK... 163 I. JÓ GYAKORLATOK... 164

I. INTÉZMÉNY ADATAI 1. Az intézmény neve: Kálozi Szent István Általános Iskola 3. Az intézmény székhelye: 8124 Káloz, Szent István tér 9. Tel/fax: 25/496-013 E-mail: sziaisk@freemail.hu 4. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 7. Az intézmény vezetője: Szeless András igazgató A iskolára vonatkozó adatok: 1. Az iskola neve: Kálozi Szent István Általános iskola 2. Alapítása: 1943. szept. 1. 3. Az intézmény székhelye: 8124 Káloz, Szent István tér 9. Tel/fax: 25/496-013 e-mail: sziaisk@sziaisk.hu 4. Az intézmény fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvár 5. Az intézmény jogállása: 6. Tanulócsoportok száma: 12 általános iskolai osztály Napközis csoportok száma: 3 Tanulószobai csoport: 2 7. Az iskola alaptevékenysége: alapfokú oktatás általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat 8. Évfolyamok száma: 8 9. Az intézmény igazgatója: Szeless András 10. Iskola tanulóinak száma: 194 Született gyermekek száma községünkben: 2006-ban 26 gyermek született 2007-ben 26 2008-ban 19 2009-ben 26 2010-ben 25 2011-ben 25 2012-ben 18

II. HELYZETELEMZÉS 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Iskola dolgozói: Pedagógusok: Osztálytanító 6 fő Napközi vezető 3 fő Gyógypedagógus 1 fő Szaktanár 9 fő Tanulószoba-vezető 2 fő (részmunkaidős, nyugdíjas) Összesen: 21 fő Gazdasági dolgozók: Gazdasági ügyintéző Iskolatitkár Karbantartó: Portás: Takarító: Iskola dolgozóinak száma: 29fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 4 fő 6 fő Pedagógusok szakmai felkészültsége Iskolánk valamennyi pedagógusa diplomával és szakképzettséggel rendelkezik. Kettő vagy több diplomás 5 pedagógus Egyetemi diplomával rendelkezik 3 pedagógus. Pedagógusaink aktívan részt vesznek különböző, munkájukhoz szükséges továbbképzéseken, tanfolyamokon vagy főiskolai, egyetemi képzésben. A megszerzett ismereteket eredményesen használják mindennapi munkájuk során. Pedagógusaink többsége kreatív, ötletgazdag, jól felkészült tanító és tanár, akik személye biztosíték, hogy tanulóink magas színvonalú oktatásban részesüljenek. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánkban a tanár-diák viszonyt barátságos légkör, biztonságot adó szeretet és kölcsönös bizalom jellemezze. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK Iskolánk 16 tantermes. Ebből tíz szaktanterem, melyben a felső tagozatosok tanulnak. A tantermek tágasak, világosak, bútorzatuk megfelelő. Községünkben 1995-ben korszerű és impozáns tornacsarnok épült, amely a legmagasabb szakmai igényeket is kielégít. Számítógéptermünket folyamatosan korszerűsítjük. Jelenleg 13 gépünk van. A szaktantermek oktatástechnikai eszközökkel (tv, videó, magnó, írás- és diavetítő) jól ellátottak. Iskolánkban 2010-től táncterem, 2011-től interaktív tanterem működik.

A fizika-, kémia-, biológia- és földrajzszertár anyaga folyamatos felújítást igényel, jelenleg megfelelően szolgálják az oktatómunkát. Pályázati forrásokból korszerűsítjük. 3. PEDAGÓGIAI MUNKÁNK HATÉKONYSÁGA Az intézmény eredményessége Oktató-nevelő munkánk eredményességét bizonyítják a tantárgyi (tanulmányi és egyéb) valamint a sportversenyeken elért eredmények, a középiskolákba történő továbbtanulás megoszlása és volt diákjaink sikerei. Iskolánk tanulói részére minden tanévben biztosítjuk a házi (iskolai szintű) tanulmányi versenyeken való indulás lehetőségét. Ezeken a megmérettetéseken tanulóink kb. 50 %-a vesz részt, akik közül többen jutnak tovább körzeti, megyei és országos versenyekre. Tanulóink fizikai állóképességének fejlesztésére és versenyszellemük fokozására is nagy hangsúlyt fektetünk. Kezdve az osztályok közötti versenyzéstől a körzeti, illetve megyei versenyeken való szereplésig (atlétika, kézilabda, labdarúgás, mezei futóverseny). 1995-ben iskolánk felvette a Szent István nevet, melynek tiszteletére azóta Szent István Napokat tartunk, színvonalas kulturális- és sportrendezvényekkel. Mindezen versenyek nemcsak keretet adnak művészeti tevékenységünk lebonyolítására, hanem megismertetik tanulóink tehetségét szüleikkel, községünk lakosságával, s barátságot köthetnek a szomszédos falvak tanulóifjúságával is. A középiskolába történő beilleszkedés alakulása Kálozon Tanév Végzett 8.o. Gimn.-ba Szakközép.isk Szakisk.ba %-os arány 2005/2006 27 6 11 9 96% 2006/2007 39 7 13 19 100% 2007/2008 23 5 10 8 100% 2008/2009 14 1 8 5 100% 2009/2010 35 2 14 19 100% 2010/2011 32 5 14 13 100% 2011/2012 21 3 11 7 100% 2012/2013 13-7 9 100% A beiskolázási arány az elmúlt években 100 % körül alakult. Tanulóink kb. fele érettségit adó középiskolát választ. A legjobb tanulmányi eredménnyel bírók gimnáziumba mennek. Minden évben néhány tanulónk felvételt nyer 6, illetve 8 osztályos gimnáziumba Sárbogárdra, Székesfehérvárra.

Országos kompetenciamérés eredményei Kálozon Szent István Általános Iskola Káloz Községek átlaga Országos átlag 2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008 2006/2007 Városi iskolák átlaga Iskolánk a községi átlag százalékában Magyar 8. osztály Matematika 8. osztály Magyar 8. osztály Matematika 8. osztály Magyar 8. osztály Matematika 8. osztály Magyar 6. osztály Matematika 6. osztály Magyar 8. osztály Matematika 8. osztály Magyar 6. osztály Matematika 6. osztály Magyar 8. osztály Matematika 8. osztály Magyar 6. osztály Matematika 6. osztály 541 468 497 493 115% 532 469 491 485 113% 539 472 499 524 (Bp) 114% 490 473 497 512 (Bp) 103% 550 472 491 116% 507 460 474 110% 566 484 505 116% 477 465 481 102% 1623 1524 1567 1564 106% 1671 1572 1608 1601 106% 1518 1422 1476 1467 107% 1493 1446 1491 1484 103% 1652 1513 1577 1554 109% 1541 1550 1601 1577 99% 1397 1408 1465 1447 99% 1453 1437 1486 1469 101%

2011/2012 2012/2013 Magyar 8. osztály Matematika 8. osztály Magyar 6. osztály Matematika 6. osztály Magyar 8. osztály Matematika 8. osztály Magyar 6. osztály Matematika 6. osztály 1412 1494 1567 1542 95% 1456 1549 1612 1589 94% 1329 1412 1472 1453 94% 1298 1435 1489 1471 90% 1296 1493 1555 1529 87% 1365 1558 1620 1595 88% 1372 1428 1497 1478 96% 1334 1436 1489 1470 93% Iskolánk tanulói többségében kimagasló eredményeket érnek el a kompetenciaméréseken, időnként megelőzve a községek és több városi iskola átlagát is. 4. ISKOLAI MUNKA IRÁNYÍTÁSA Igazgató igazgatóhelyettes A mindennapi munka szakmai irányítása, ellenőrzése, nevelőtestületi döntések előkészítése a feladatuk. Lehetőség szerint valamennyi iskolai programon részt vesznek, rendszeresen tanórát látogatnak, hogy minél teljesebb képet kapjanak az iskola dolgozóinak és tanulóinak munkájáról. Folyamatos, közvetlen munkakapcsolattal ismerjék meg a dolgozók problémáit, ötleteit, törekedjenek egy nyugodt, feszültségmentes szakmai és emberi környezet kialakítására. Igazgató feladata, hogy képviselje az iskolát az önkormányzati üléseken. Nevelőtestület Intézményünk legfőbb döntéshozó szerve a nevelőtestület. A dolgozók, tanulók többségét érintő, iskolánk arculatát, jövőjét meghatározó stratégiai kérdésekben döntésre jogosult testület. Összehívásának, működésének rendjét az iskolai Szülői Szervezet szabályozza. 5. SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1997 novemberében a szülők és pedagógusok kezdeményezésére és adakozásával alapítványt hoztunk létre. Alapító a Szent István Általános Iskola valamint a Kálozi Szolgáltató Szövetkezet. Az alapító célja az oktató-nevelő munka színvonalának emelése, a tanulók nyári táboroztatásának segítése.

Továbbá lehetőséget kínál az alapítvány a pedagógusainak és tanulóinak munkáját elismerő intézményeknek és magánszemélyeknek iskolánk támogatására. Az alapítványt 1999-ben a Fejér Megyei Bíróság közhasznú szervezetté nyilvánította. Eddigi tevékenységei közül kiemelkedő az iskolai játék és sportudvar kialakításának, diákújságjának, a tanulók nyári táboroztatásának támogatása 6. PÁLYÁZATOK Minden iskolánk szakmai profiljába illeszkedő pályázatot megpályázunk, növelve ezekkel a forrásokkal pedagógiai munkánk színvonalát és hatékonyságát.

III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Általános érvényű előírások: Nkt. 2011. évi CXC. törvény 26. (1)-(5) Részletes szabályozás: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLJAINK: Intézményünk elsődleges feladatának tekinti a NAT-ban foglalt alapozó jellegű feladatok teljesítését. Feladatunk: az egész személyiség, értelem, érzelem, fizikum, jellem harmonikus fejlesztése. Az állandó önművelés, önnevelés igényének megalapozása, kreatív, alkotó egyéniség kialakítása. A képességek sokoldalú fejlesztése. Hangsúlyt helyezünk az esélyegyenlőségre a tudás megszerzésében. Támaszkodunk a családi és óvodai nevelés eredményeire. Hangsúlyt helyezünk a pályaorientációra (a továbbtanulás előkészítésére). Fontos szempontnak tartjuk intézményünk nyitottságát. Az iskola használja fel és értelmezze a tanulóknak az iskolán kívül szerzett különféle forrásokból származó ismereteit, tapasztalatait. Teremtsen kapcsolatot más intézményekkel: Sárvíz-társulás iskoláival, művészeti iskolákkal, egyházakkal. Vonja be a szülőket és más erre alkalmas érdeklődőket pedagógiai munkájába (közös kirándulás, nyíltnap). Célunk: nevelőtestületünk pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása. Ennek érdekében továbbképzéseken, tanfolyamokon veszünk részt, vagy helyben szervezünk bemutató órákat. Működtetünk szakmai munkaközösségeket. KIEMELT NEVELÉSI CÉLOK 1. Értelmi nevelés 2. Erkölcsi nevelés, családi életre nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafiságra nevelés 4. Esztétikai nevelés 5. Testi és lelki egészségre nevelés

1. Értelmi nevelés A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása és az alapvető ismeretek elsajátítása a tanulókkal az értelmi szintjüknek megfelelő differenciálással is történhet. Pl.: csoportbontással (angol, számítástechnika). Fontos szerepet kap a művelődés, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, a tanulás helyes technikájának megalapozása. A tanuló a művelődési anyagot összefüggéseiben lássa, képes legyen azt rendszerezni, ismereteit felhasználni. 2. Erkölcsi nevelés Feladatunk: - Az alapvető erkölcsi normák megismertetése, erősítése. (Támaszkodva a családi nevelésre, erkölcstan, hittan, etika órai nevelésre) - Értékrendszer fejlesztése - Tisztelet az ember iránt! (egymás iránt, felnőttek iránt, köszönés, egymás segítése) - A becsület előtérbe helyezése - A munka tisztelete, a munkafegyelem fontossága - A kötelességtudat kialakítása és fejlesztése - A tanuló a másik nem iránti érdeklődését megfelelő módon fejezze ki. Legyen figyelmes és udvarias. - A véleménynyilvánítás kultúrájának kialakítása (tanórán, szünetben, iskolán kívül, internetezés közben) 3. Nemzeti öntudat, hazafiságra nevelés A magyarságtudat erősítése, népünk történetének, kultúrájának megismertetése, annak beágyazása Európa és a világ fejlődésének folyamatába. Községünk történetének megismerése, helyi hagyományok ápolása. A demokratizmus fogalmának megismertetése. A közéletiség gyakorlása a diákfórumokon keresztül. Hangsúlyozzuk, hogy a demokrácia fogalmához nemcsak jogok, de kötelességek is tartoznak. 4. Esztétikai nevelés A tanulóknak legyen megfelelő esztétikai érzéke, ízlése. Vegyék észre és értékeljék a szépet környezetükben. Igényesek legyenek a tisztaságra, testük, ruházatuk, otthonuk, iskolájuk gondozottságára. Óvják ezeket. Tudják megkülönböztetni az esztétikailag értékest és értéktelent. Ennek alapján fejlődjön fantáziájuk, érzelemviláguk. Iskolánk különleges, szép belsője pozitív környezetet jelent tanulóinknak, fejlesztve esztétikai igényességüket. 5. Testi és lelki egészségre nevelés Az iskola feladata a tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása (tornaterem, világos, tiszta tantermek, megfelelő zsibongó, játszóudvar). A tanulók fizikai és pszichikai edzettségének fokozása, testi és szellemi teherbíró képességének fejlesztése, a rendszeres testedzés lehetőségének biztosításával. A testnevelés órák mellett sportkör, sportszakkör, gyógytestnevelés biztosítja a mindennapi testnevelés feltételeit.

A tanuló ismerje meg a helyes táplálkozási szokásokat, az alapvető higiéniai szabályokat. Kulturáltan étkezzen, tartózkodjon az alkoholfogyasztástól, a dohányzástól, a drogok használatától. Öltözködése legyen célszerű, ízléses. A NEVELÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI A, tanóra: Minden pedagógus törekedjen a szaktárgya tanításában rejlő nevelési lehetőségek kihasználására. Tudatosítsa a tanulás fontosságát: lássa be a tanuló, hogy ezzel felkészül a továbbtanulásra és a mindennapi életre. Célunk, hogy a tanulók a tantárgyak ismeretanyagát a tanítási órákon sajátítsák el; a szabadon választható órakeret felhasználásában elsődleges cél a jobb képességű tanulók fejlődésének biztosítása és a lemaradó tanulók folyamatos felzárkóztatása. További célunk, hogy tanulóink kooperatív módon képesek legyenek együttműködni a kognitív ismeretszerzés során. Törekednünk kell integrált SNI-s tanulóink beilleszkedésének segítésére. B, Az osztályok közösségi programjai: A tanórán kívüli programok lehetőséget adnak nevelési céljaink megvalósítására, melyeknek főbb színterei az osztályprogramok lehetnek. Pl. gyalog- és kerékpártúrák a természetszeretetre és az egészséges életmódra nevelnek. A tanulmányi kirándulások hazánk főbb tájainak, kulturális örökségünk megismerésére adnak lehetőséget. A színházlátogatásokkal a tanulók kulturált viselkedésére és esztétikai érzékére kívánunk hatni. A hagyománnyá váló születés- és névnapok megünneplése erősíti a tanulók egymás iránti tiszteletét. C, Iskolai programok, hagyományok Célunk, hogy iskolánk tanulói egy közösséghez tartozónak érezzék magukat. Ennek érdekében hagyománnyá vált programokat rendezünk. Szent István Napok Májusban több napos kulturális és sportrendezvény-sorozat, amelyet gálaműsor zár. Az utolsó napon, pénteken vidám gyermekbarát programokkal tesszük emlékezetessé az ünnepet. December 6. Iskolai Mikulás megajándékozza a gyerekeket. Karácsonyváró Ajándékkészítés a szülőknek, hozzátartozóknak Sport és gyermeknap Május végén vidám, sportos feladatokkal és programokkal szervezett szabadtéri program, diák önkormányzati választással egybekötve (fehér-fekete vetélkedő) Iskolai kirándulás Ősszel közös iskolai buszos és gyalogos kirándulás környékünk természeti kincsekben bővelkedő tájára, ahol a gyerekek akadályverseny keretében ismerkednek a természet titkaival. Farsangi bál Jelmezes, műsoros vidám iskolai rendezvény

Nemzeti ünnepek Műsorral, koszorúzással, emlékezünk meg március 15-én, október 6-án, október 23-án. Igény szerint a községi ünnepélyen is előadjuk műsorunkat Karácsonyi műsor 1. és 5. osztályosok adják elő az iskola tanulóinak, igény szerint a Mindenki karácsonyán is. Anyák napja Osztály szülői értekezleten köszöntik szüleiket a tanulók D, Az iskolák közötti programok: Fontosnak tartjuk iskolánk nyitottságát más intézmények felé, hogy tapasztalatokat szerezzünk, vagy adjuk át az oktató-nevelő munka érdekében. Lehetőséget teremtünk, hogy tanulóink összemérhessék tudásukat, ügyességüket más iskolák tanulóival. Ennek színterei a Sárvíz Társulás iskoláival való együttműködés. Részt veszünk körzeti és megyei sport- és tanulmányi versenyeken. E, Nyári táborozás: Minden nyáron iskolánk tanulóinak tábort szervezünk a Balaton partjára, hogy hasznosan töltsék el a szünidőt, megismerjék hazánk szép tájait, nevezetességeit.

IV. ISKOLÁNKBAN OKTATOTT TANTÁRGYAK ÁLTAL FEJLESZTETT KOMPETENCIÁK A Kálozi Szent István Általános Iskolában a tanulók kulcskompetenciáját fejlesztjük az oktatott tantárgyakban: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - kommunikáció - írott, olvasott, hallott szöveg megfelelő értése - segédeszközök használata (könyvek, CD-k, CD-ROM-ok, internet) - információk gyűjtése elrendezése - különféle típusú szövegek felhasználása, alkotása - egyéni és csoportmunka során megfelelő figyelem kialakítása, (tolerancia, együttműködési szándék) - saját vélemény kialakítása összevetése mások véleményével (kritikus, építő jellegű párbeszéd) - nyitottság, érdeklődés, fogékonyság (egész életen át tartó tanulás) - megfelelő íráskép TÖRTÉNELEM - Nemzettudat, közösségi összetartás erősítése - Európai azonosságtudat egyetemes kultúra (európai sokféleség kulturális/nemzetiségi identitás) erősítése - Aktív állampolgárságra nevelés, demokráciára nevelés - Gondolkodás problémamegoldás fejlesztése - Permanens tanulás - Egyszerű és bonyolult összefüggések megértése, transzformálása, alkalmazása új szituációkban. - Topográfiai ismeretek alkalmazása - A modern társadalomban, gazdasági világban történő eligazodás ANGOL - Fogalmak, gondolatok, tények megértése, kifejezése - Közvetítés képessége - A 4 dimenzió készségei írás-olvasás hallott szöveg értése beszéd - Kulturális sokféleség - Kultúrák közötti kommunikáció

- Kitartó tanulás megszervezése egyénileg és csoportban - Folyamatos tanulásra felkészítő készségek, (együttműködési készség szerepjáték kooperatív tanulás) - Tolerancia FÖLDRAJZ - Szemléleti és logikai térképolvasás, távolságmérés a térképen, földrajzi fokhálózat gyakorlati alkalmazása - Tematikus térképek és éghajlati diagramok elemzése - Gazdasági adatok értelmezése - Önálló ismeretszerzés - Lexikonok, szakirodalom, internet, médiák használata az ismeretszerzésben BIOLÓGIA - Önálló feladatmegoldás és ismeretszerzés - Megfigyelések, vizsgálatok, egyszerű kísérletek elvégzése - Nyomtatott és elektronikus információhordozók használata - Csoportosító és rendszerező képesség - Grafikonok értelmezése - Mikroszkóp elemi szintű használata - Tanult fajok felismerése KÉMIA - Hasonlóság különbség megállapítása, táblázatba foglalása, csoportosítás, következtetések és általánosítások - Oki összefüggések, leíró és elemzőkészség, logikai képességek - Szakirodalom, internet használata - Modellezés, egyszerű kísérletek balesetmentes elvégzése - Anyagismeret, veszélyes anyagok és használatuk balesetvédelmi ismeretek - Kémia jelek felismerése, használata

MATEMATIKA - Számolási készség fejlesztése (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek) - Helyes tanulási szokások kialakítása (a tankönyv, a munkafüzet, a kislexikon helyes használata; helyes füzetvezetés). Helyes időbeosztás - Értő, elemző olvasás fejlesztése elsődlegesen a szöveges feladatok megoldása során - Képesség és hajlandóság az együttműködésre, konfliktuskezelés, segítőkészség, felelősségérzet, a másság elfogadása, előítéletek elutasítása, kooperatív munkavégzés (páros munka, kiscsoportos foglalkozások) - A tapasztalatból (pénzhasználat, a testek tulajdonságainak vizsgálatában, a felszín és a térfogat számításában, terület, kerület, ) kiinduló önálló ismeretszerzés, illetve az önálló gondolkodás igényének alakítása. - Térszemlélet, megfigyelőképesség, képi problémameglátó képesség fejlesztése. - Geometriai eszközök (körző, vonalzók) helyes használata - Következtetési képesség fejlesztése. Induktív és deduktív következtetések. Modellalkotás (grafikonok, képletek) - Problémaérzékenység, problémamegoldás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, kezdeményezőképesség, összefüggéslátás, pontosság. Kreativitás. Rendszerező képesség. - A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban. - A tanultak alkalmazása a mindennapi gyakorlatban (hőmérséklet-mérés, adósságkészpénz, elmozdulások, tengerszinthez viszonyított mélység, magasság). INFORMATIKA - számítógép kezelése - valós és virtuális világ megkülönböztetése - szövegszerkesztés, adatbázisok, táblázatok - matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége - mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése - az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, feldolgozása, bemutatása és cseréje, internet, e-mail - a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés készségének és képességének fejlesztése

FIZIKA - Matematikai ismeretek mélyítése és kiegészítése (pl. mértékegységek). A fizikában megszerzett ismeretek alkalmazása, azok matematikai megfogalmazása, mint képletekkel történő leírás, majd matematikai műveletek elvégzése, mennyiségi viszonyok érzékeltetése, nagyságrendek szerepe (elemi töltés), jelentősége. - Értő, elemző olvasás fejlesztése fizikai jellegű feladatok megoldásához - Helyes tanulási szokások kialakítása (a tankönyv, a munkafüzet, a kislexikon helyes használata; helyes füzetvezetés). Helyes időbeosztás. A probléma megértése, a jelenség elképzelése, a megoldáshoz szükséges fizikai ismeretek megkeresése, a lényeges információk kigyűjtése, rendszerezése, esetleg ábra készítése. - Önálló tanulási képességek, kezdeményezőképesség fejlesztése kiselőadások, önálló kísérletek bemutatása - Képesség és hajlandóság az együttműködésre, konfliktuskezelés, segítőkészség, felelősségérzet, a másság elfogadása, előítéletek elutasítása, kooperatív munkavégzés (tanulókísérletek) - Ökológiai kompetenciák fejlesztése (energia-, vízgazdálkodás, zaj, hőhatás, szemétmennyiség, ) - Balesetvédelmi szabályok megismerése és betartása OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK (Lásd.: VIII. fejezetben) RAJZ VIZUÁLIS KULTÚRA - Esztétikai művészeti tudatosság, - Esztétikai kifejezőképesség, - Helyi, nemzeti és egyetemes kulturális örökség ismerete, alkalmazása, - Főbb művészeti alkotások értő ismerete - Művészi önkifejezés, - Nyitottság és érdeklődés a kultúra értékei iránt. TÁNC ÉS DRÁMA - Tánchagyományok - Hagyományápolás - Értékmegőrzés - Esztétikai érzék

- Értéktelen zenével szembeni kritikai fellépés - Ritmusérzék - Mozgáskultúra - Állóképesség - Alapvető drámai kifejezési formák - Technikai készség, improvizációs készség és képesség, alkotó magatartás, kreativitás - A mindennapi élet és egyéb történetek szituációinak elemzése - Koncentráció és a lazítás képessége - Fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása - A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése saját és másik beszédében - Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése önálló csoportmunkával - Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése önálló csoportmunkával - Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése - Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése erkölcsi választásokban a jó és a rossz elkülönítése HON- ÉS NÉPISMERET - A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának megismerése - A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának megőrzése - A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának ápolása - A tanulók ön és világszemlélete, világképe - Ítélőképesség, esztétikai, erkölcsi és történeti érzék - Kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás - Alkotóképesség, képzelet, emlékezet fejlesztés - Ismeret-, adat-, információ-gyűjtés, célszerű, gondos elrendezés - Szolidaritás, szociális érzékenység, együttműködés, empátia, kooperációs készségek ÉNEK-ZENE - Zenei műveltség - megalapozás - Zenei készségek (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység) - Alapfokú zenei olvasás és írás

- Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség - Zenei műszavak, jelentésük - Főbb zenei stílusok sajátosságai, a zeneirodalom nagy korszakai - Népünk zenéje - A zene történetének és a zeneirodalomnak nagy egyéniségei - Rendszeres zenehallgatásra nevelés - Az értékes zene megszerettetése - Társművészetek iránti nyitottság TESTNEVELÉS - Fizikai állóképesség fejlesztése - Mozgáskoordináció fejlesztése - Labdás ügyesség fejlesztése játék során - Társ mozgásának folyamatos kontrolálása - Segítségnyújtás pontos végrehajtása - Egyensúlyi helyzet biztonságának fejlesztése - Nehézségek tudatos, bátor leküzdése küzdőgyakorlatokban - Figyelem összpontosítása: ugrások, dobások, torna- és játék során - Játékszabályok ismerete és alkalmazása - Akaraterő fejlesztése

V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A nevelésközpontú iskola célja a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése. A személyiségfejlesztő oktatáshoz figyelembe kell vennünk a tanulók életkori sajátosságait, a társadalom igényeit, az iskola céljait. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A pedagógiai munkánk akkor lesz eredményes, ha: - teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; - ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; - ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS AZ OKTATÓ MUNKÁBAN: Az óra menete és a tananyag lehetőséget ad a személyiségfejlesztésre. Iskolánk állandóan megújuló, szépülő környezete segíti oktató munkánk hatékonyságát és tanulóink ízlésének fejlesztését. Korszerű pedagógiai módszerekkel alakítjuk tanulóink személyiségét: (pl. csoportfoglalkozás, differenciálás, dráma, tánc, számítógépes feldolgozás, digitális tábla célszerű használata stb.) Többek között az önfejlesztést, kreativitást, az empátiát, toleranciát, a másság elfogadását. TANÁR DIÁK KAPCSOLAT: A pedagógus személyisége meghatározó a tanár - diák kapcsolat kialakításában. Megjelenése, viselkedése, ízlést formál, példát mutat. Iskolánk pedagógusai arra törekszenek, hogy a tanár diák viszony nyílt és őszinte legyen. Nem a tekintélyelv, a megtorló szigor, hanem a segítőkészség, a türelem, a jókedv jellemzi pedagógusaink tanulóinkhoz fűződő viszonyát. Diákjainkat pedig arra neveljük, hogy tanáraikhoz és társaikhoz fűződő kapcsolatuk nyílt, őszinte, udvarias, toleráns, segítőkész legyen. A tanár diák közötti jó viszonyt erősítheti a szülőkkel való partneri kapcsolat. AZ ISKOLAI MUNKA HANGULATA: A fokozódó agresszív viselkedés megfékezése, a tanulók játékigényeinek kielégítése érdekében nevelőtestületünk játszóudvart alakított ki. Elképzelésünk megvalósításában a szülők társadalmi munkával és anyagi hozzájárulással támogattak. Az óraközi szünetekben és a délután folyamán használható játékok alkalmasak a pozitív személyiségjegyek kialakítására és fejlesztésére (önfegyelem, akarat, tolerancia, udvariasság, közösségfejlesztés, társakkal való együttműködés, felszabadultság, jó hangulat) A büfé kialakítása hozzájárul a tanulók életmódjának, szokásainak formálásához. Iskolánk teret ad a színes iskolai életnek közösen szervezett programjaival (közös iskolai kirándulás, osztálykirándulások, tanulmányi- és sportversenyek, iskolai és községi ünnepélyek, megemlékezések, szabadidős programok: színház, uszodalátogatás, nyári táborozás stb.)

Pedagógiai munkánk személyiségfejlesztő feladata, hogy olyan EGYÉNISÉGEKET neveljünk, akik képesek önálló döntéseket hozni, s az élet minden területén megállják helyüket. Ismerjék a hagyományokat, de mindig újat akaró, a világ dolgaiba soha bele nem nyugvó, mindig előre tekintő emberekké váljanak. Magatartásuk és viselkedésük az erkölcsi normáknak megfelelő legyen.

VI. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok stb.); 1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP AZ ISKOLA HELYE, ÉPÜLETE A/ EGÉSZSÉGNEVELÉSI FELADATOK Iskolánk három lépcsőben épült. Legrégebbi épülete a múlt század közepén. A másik két szárny később, a legújabb 25 éves. Az épület kora tehát indokolja, hogy szinte minden évben elvégezzünk olyan teendőket, melyek kellemesebbé, otthonosabbá teszik a mindennapi iskolai életet. Az iskola helye a településen befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. A tantermek tágasak, világosak, jól szellőztethetők, bútorzatuk az életkori sajátosságoknak megfelelő. A világosítás és a fűtés korszerűsítése az egész iskolában megtörtént. A gazdaságtalan villanyfűtést központi gázfűtés váltotta fel. A folyosók világosak, elég tágasak, biztosítják a balesetmentes közlekedést. A mellékhelyiségek, vizesblokkok korszerűsítése folyamatosan történik /csapok, WC-k karbantartása, cseréje/. A nyílászárók cseréje részben megvalósult. Iskolánk egyik épülete emeletes, itt a lépcsőházi korlátok és a tantermi ablakok megfelelő nyitódása biztosítja a balesetmentességet. A szaktantermek szemléltető anyagát évek óta pályázati forrásokból korszerűsítjük. Az iskolához tartozik két tágas, árnyékos, befüvesített udvar, melyeken a tanulók az óraközi szünetekben és délután szabadidős foglalkozásokon tartózkodnak. Sport-és játékeszközök biztosítják az aktív kikapcsolódást a friss levegőn. Tornatermünk 15 éve épült, korszerű, minden igényt kielégít, úgy a tömegsport, mint az egyéni testépítés számára. Mellette futball-és kézilabdapálya, futó-és teniszpálya épült. 2. ERŐFORRÁSOK A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

NEM ANYAGI ERŐFORRÁSOK Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósul meg. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a tanulmányi sétáknak, túráknak, kirándulásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt, a tanórán kívüli programokra a szülőket is meghívjuk. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás). Folyamatosan gyűjtjük a portán kihelyezett tárolóban a veszélyes hulladéknak számító elhasznált elemeket. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a múzeumok, állatkertek, és természetvédelmi területek. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék, és gyümölcskínálat. ANYAGI ERŐFORRÁSOK Saját erőforrások Fenntartói támogatás. A környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlásra, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítására, jutalmazására szükséges keretet biztosítani kell. Alapítvány. Iskolánk alapítványa is támogatja az ez irányú kirándulásokat, versenyeket. Külső erőforrások Pályázat A pályázat-megjelenések figyelése igazgatói feladat. Az igazgató tájékoztatja a a pályázati lehetőségekről, segít a pályázatok elkészítésében. 3. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK 1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése a fenntartható fejődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; demokrácia; elővigyázatosság;

biológiai és társadalmi sokféleség; Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden

iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Ezért a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Egyre bővül azonban a kör. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 2. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára (őszi iskolai kirándulás); - nyári táborok szervezése és lebonyolítása; - drog-prevenciós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: - a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei, megtanítani a szelektív hulladékkezelésre); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon, kooperatív tanulási módszerek (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli foglalkozások szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása tanórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink: - táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, iskolai őszi kirándulás stb.; - kézműves foglalkozások - pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés - modellezés; - múzeumlátogatás, nemzeti park - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; szűkebb és tágabb környezet takarítása, virágosítása - DÖK-nap; 4. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - riportmódszer; - projektmódszer; - terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés 5. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az Anyagi erőforrások című alfejezet tartalmazza. 6. Iskolai környezet (Lásd a helyzetelemzésnél)

7. Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel: prezentáció - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése; - kiállítások, tárlatok - iskolarádió Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból: internetes forrásokból - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 8. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be. Az iskolai munkaterv részeként, minden tanév elején írásos formában elkészítjük az iskola éves környezeti, nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv e része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. 9. Pedagógus-továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. A tantestület továbbképzésének megtervezésekor külön figyelmet fordítunk arra, hogy abban legalább egy kolléga részt vegyen - lehetőség szerint - környezeti nevelési továbbképzésen.

VII. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Életünket kisebb-nagyobb közösségekben töltjük, ezért fontosnak tartjuk, hogy az egyén megtanulja a közösségi élet szabályait, a közös célokért való tevékenységet, ill. egyéni érdekei összehangolását a közösségi érdekekkel. Feladatunk az egész személyiség, az értelem, az érzelem, fizikum, jellem, közösségi tudat harmonikus fejlesztése. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az általános iskolai oktatásban több területen van mód e célok megvalósítására: 1. A hon- és népismeret 2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz 3. Környezeti nevelés 4. Kommunikációs kultúra Mindezek megvalósításának színterei a közös iskolai osztály, ill. szűkebb csoportprogramok. 1. Hon- és népismeret Céljaink: - A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel! - Magyarságtudat erősítése, népünk történetének, kultúrájának megismertetése, annak beágyazása Európa és a világ fejlődésének folyamatába. - Lakóhelyünk történetének megismerése, helyi hagyományok ápolása. A Kálozi Szent István Általános Iskola is rendelkezik saját hagyományokkal, melyek összetartják a közösséget s a folytonosságot biztosítják. Pl.: - Nemzeti ünnepeink megünneplése közös iskolai műsor keretében. - Részvétel a községi ünnepélyek megszervezésében. - Szent István Napok keretében műveltségi vetélkedők környező iskolák tanulóinak bevonásával is. - Mikulás-napi ajándékozás, Mikulásvetélkedők osztályok között, ill. osztályon belül. - A nemzeti ünnepeken túl a karácsonyváró közös ajándékkészítés a Diákönkormányzat szervezésében. - Karácsonyi műsor összeállítása iskolánk tanulóinak és községünk lakóinak. - A farsangi hagyományok keretében karnevált rendezünk. - Édesanyák köszöntése ajándékkal, műsorral. - Gyermeknap megszervezése.

2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Cél: - Kialakítani tanulóinkban a közös európai értékekhez való pozitív viszonyt. - Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. - Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, szerepét az ország és lakosainak életében. Ezek megvalósítása érdekében: - A tantárgyakhoz kapcsolódva minden pedagógus törekszik az európai értékek bemutatására, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentőségének hangsúlyozására. - Az angol nyelv tanítása lehetőséget ad arra, hogy személyes kapcsolatot alakíthassanak ki a gyerekek a táborozások, ill. a diáklevelezések során. - Kapcsolattartás testvériskoláinkkal (Dziemiany- Lengyelország, Kárásztelek - Erdély) - A témához kapcsolódó iskolai és egyéb szintű vetélkedőkön való aktív részvétel. - Osztályfőnöki órák keretében más népek kultúrájával való ismerkedés mesék, történetek, képek, fotók segítségével. 3. Környezeti nevelés Napjainkban a környezethez való viszonyulás egyik legfontosabb kérdés a felgyorsuló ipari, gazdasági fejlődés miatt. A természeti környezet elemeiben (talaj, víz, levegő, élővilág) végbemenő kedvezőtlen változások az élet fennmaradását veszélyeztetik. A környezetet az emberi tevékenységből származó káros hatások ellen meg kell védeni, azaz a károk bekövetkezését preventív jellegű intézkedésekkel meg kell akadályozni. Környezeti nevelés átfogó céljai: - Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását. - A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. - Ismerjék fel a környezet természet- és ember alkotta értékeit, törekedjenek annak megőrzésére! - A tanulók ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeiként bolygónkon környezeti válságjelenségek tapasztalhatók! - Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük megőrzésébe, gyarapításába! - Életmódjukban a természet tisztelete, felelősségérzet, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá! Ezek megvalósítása érdekében: - Szervezünk közös iskolai kirándulásokat környékünk természeti értékeinek megismerésére. - Osztálykirándulásokon hazánk távolabbi tájait fedezzük fel. - Kerékpártúrák, gyalogtúrák szervezése a környék növényvilágának, állatvilágának megtekintésére, tapasztalatszerzésre.

- Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, propagálása a mindennapi életben valamint vetélkedők keretében. (Pl. Egészségügyi vetélkedő, Egészséges életmód vetélkedő) - Tisztasági, takarítási akciók az iskola környékének rendben tartására. - Községi szintű köztisztasági akciókhoz csatlakozunk lehetőség szerint. - Tanulmányi séták során személyes tapasztalatok szerzése, a problémákra megoldáskeresés. 4. Kommunikációs kultúra Az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője a kommunikációs kultúra megfelelő elsajátítása. Középpontban az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés; a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Céljaink: - Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. - i nevelés - Mesterséges közvetítő rendszerek (médiák, számítógép, Internet) optimális használatának elsajátítása. - Tanulják meg saját véleményeiket, érveiket kulturált módon közölni! Mindezek megvalósítása érdekében: - Kisiskoláskortól folyamatos beszédfejlesztés, elsősorban a tanórai kereteken belül, ill. vetélkedők, szakkörök formájában. (Pl.: Kommunikációs vetélkedők könyvtári foglalkozások.) - Informatikai ismeretek elsajátítása a számítógép segítségével. (információszerzés, internet) - Az iskolaújság módot ad arra, hogy gyakorolják az írásbeli kommunikáció lehetőségét, valamint teret biztosítson az iskolán belüli információáramlásnak - Szép kiejtési és helyesírási verseny szervezése - Meseíró és mesemondó versenyek lebonyolítása igény szerint. - Színjátszó előadások, drámajátékok, kommunikációs gyakorlatok alkalmazása - A diákönkormányzat teret biztosít a tanulók számára, hogy véleményeiket kinyilváníthassák az iskolai programokkal kapcsolatosan.