Magyarország versenyképessége a klinikai vizsgálatokban

Magyarország versenyképessége a klinikai vizsgálatokban MELLÉKLETEK 2014 Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából Készítette: dr. Adorjáni Klára, dr. Bodrogi József, dr. Dániel Andrea, dr. Engelhardt Miklós, dr. Kiss Árpád, dr. Klafszky Edina, dr. Kuluncsics Zénó, dr. Mogyorósi Dorottya, dr. Pozsgay Csilla, Szlávik Péter, dr. Szővérffy Géza, dr. Tóth Béla, dr. Veres László Dátum: 2014 július 30. 1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Rövidítések jegyzéke... 3 MELLÉKLETEK... 4 M.1. A KLINIKAI KUTATÁSI IPARÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN... 4 M.1.1 A magyar gyógyszeripar helyzete... 4 M. 1. 2. Az új klinikai vizsgálatok száma és összetétele az Európai Unióban... 6 M. 1. 3. A klinikai vizsgálatok száma és összetétele Magyarországon 1993-2013 között... 7 M. 2. SZEMPONTOK ÉS VERESENYKÉPESSÉGI TÉNYEZŐK A KINIKAI VIZSGÁLATOK PIACÁN... 9 M. 2. 1. Magyarország versenyképességét meghatározó tényezők... 9 M. 2. 2. A szerződéskötés folyamata, gyakorlata és tartalmi jellemzői (TÉNYEZŐK-HATÁSOK TÁBLÁZAT)... 10 M. 2. 3. Az időfaktor jelentősége: a szerződéskötések időtartamának megnyúlására vezető okok (TÉNYEZŐK- HATÁSOK TÁBLÁZAT)... 12 M. 2. 4. Motivációs kérdések (tényezők-hatások táblázat)... 13 M. 2. 5. Infrastruktúrális és informatikai háttér... 15 M. 3. VERSENYKÉPESSÉG MEGÍTÉLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TENDENCIÁK... 17 M. 3. 1. A gyógyszeripari fejlesztésekre jellemző önálló pályaív (Szerepe az ország gazdaságában, Versenyelőnyt biztosító feltételek)... 17 M. 3. 2. Klinikai kutatási trendek (Az új kutatási trendek alkalmazásának előnyei, Az alkalmazás kritikus szempontjai és feltételei)... 18 M. 3. 3. A kutatás, a technikai haladás és az alkalmazott technológia trendjei (Az e -rendszerek használatának előnyei, Versenyelőnyt biztosító feltételek)... 19 M. 3. 4. A tervezési és vizsgálatindítási időfaktor-elemzés (Az időfaktor: az elemzéshez és tervezéshez szükséges feltételek átlátható ismerete, Versenyelőnyt biztosító feltételek)... 20 M. 3. 5. A humán erőforrás igény kvalitatív és kvantitatív változásai (Szükséges feltételek a humán erőforrás igény biztosítása vonatkozásában)... 21 M. 3. 6. A globális gyógyszeripar súlyponteltolódásának hatása (Klinikai kutatási lehetőségek, A részvétel kritikus feltételei)... 22 M. 3. 7. A folyamatosan megújuló versenyhelyzet a nemzetközi megítélés szempontjai (A VERSENYELŐNYT BEFOLYÁSOLÓ PARAMÉTEREK)... 26 M. 3. 8. Versenyképességi kérdések: SWOT elemzése... 26 M.4. A KLINIKAI VIZSGÁLATOK JELENLEGI RENDSZERÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZÉSE MAGYARORSZÁGON... 28 M.4.1. Klinikai vizsgálatok környezete 2012-2013-ban... 28 M. 4. 1. 1. A 2012. évi adatok... 28 M. 4. 1. 1. A 2013. évi adatok... 30 M. 4. 2. A klinikai vizsgálatok hazai jelentősége... 32 M. 4. 3.Egészségügyi szektorra gyakorolt direkt hatások... 33 M. 4. 4. Klinikai vizsgálatok indirekt egészségügyi hatásai... 34 M. 4. 5. Klinikai vizsgálatok nemzetgazdasági hatásai... 35 Nemzetgazdasági hatások mérésének módszere... 35 Makrogazdasági, nemzetgazdasági hatások... 35 M. 5. A KLINIKAI VIZSGÁLATOK SZEREPLŐI ÉS SAJÁTOSSÁGAIK... 37 M. 5. 1. Engedélyező Hatóság, szakhatóságok és az Etikai Bizottság... 37 M. 5. 2.A vizsgálatok megbízói (Szponzor) és vizsgálatszervező cégek (CRO-k)... 38 M. 5. 3. Vizsgálóhelyek és vizsgálói személyzet... 38 M. 5. 4. Egyéb szereplők: Önkéntesek és résztvevő betegek... 40 M. 6. - JOGI ÉS HATÓSÁGI KÖRNYEZET... 40 M. 6. 1. Klinikai kutatással kapcsolatos releváns jogszabályok (nemzetközi és hazai)... 40 M. 6. 2. Klinikai vizsgálatok hatósági engedélyezése, kritikus kérdések... 42 M. 6. 2. Klinikai vizsgálati szerződéskötés gyakorlata... 43 REFERENCIÁK... 45 2

Rövidítések jegyzéke AIPM CARG CDI CDMS CNS CRO CTA CTA, CsC, CTMS EDC EEA EMA ETT-KFEB EUDRACT GCP ( ICH-GCP) GVA GYEMSZI IKEB/ RKEB IKKI/IKKA KKE OEP OGYI RBM SMO SZKSZ SZME SWOT WHO Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Compound Annual Growth Rate kapacitás fejlesztési index Clinical Data Management System Központi idegrendszer SZKSZ megbízott szerződéses klinikai kutatási szervezet Clinical Trial Application Klinikai vizsgálati asszisztens/ koordinator Clinical Trial Management System Electronic Data Capture Európai Gazdasági Közösség országai Európai Gyógyszerügynökség Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság EU-EMA klinikai vizsgálati adatbázis Good Clinical Practice: Helyes Klinikai Gyakorlat irányelve hozzáadott érték ( gross value added) Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet a kórházak esetében a fenntartó központi intézmény Intézményi/ Regionális Kutatás Etikai Bizottság Intézményi Klinikai Kutatási Iroda/Intézményi Klinikai Kutatási Adminisztráció tervezett megnevezése Közép-kelet európai országok (CEE régió országai) Egészségbiztosítási Pénztár Engedélyező Hatóság: GYEMSZI-Országos Gyógyszerészeti Intézet Risk Based Monitoring Site Management Organization, vizsgálóhelyi klinikai kutatási szervezet CRO megbízott szerződéses klinikai kutatási szervezet Szabványműveleti Előírás ( SOP) Négyszempontos analizis: Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats Egészségügyi Világszervezet 3

MELLÉKLETEK M.1. A KLINIKAI KUTATÁSI IPARÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN M.1.1 A magyar gyógyszeripar helyzete A magyarországi gyógyszeripar százéves múltra tekint vissza, kiváló szakmakultúrát képvisel és egyben meghatározó hazai iparágat. A gyógyszeripar minden tekintetben az átlagosnál hatékonyabb ága az iparnak: az elmúlt évtizedben a gyógyszeripar, mint innovatív ágazat fokozatosan növekszik, az ipari termelés 2.5-3%-át, az export cca 3%-át adja. Az egy főre jutó termelési értéke, vagy a hozzáadott értéke (GVA), évről-évre meghaladja az ipari átlagot. 1 Az innovatív gyógyszeripari vállalatok hazai leányvállalatai közvetlen hozzájárulása a magyar gazdasághoz 107,1 Mrd Ft (a teljes GVA ~205 Mrd Ft). (Századvég tanulmány, 2013) A 90 es évek előtti diverzifikált és volumen-vezérelt termeléshez képest a rendszerváltás után a gyárak profilja fokozatosan letisztult. 2009-ben 114 vállalat vett részt gyógyszergyártásban Magyarországon, közülük 24 foglalkoztatott 50-nél több főt, és nyolc volt a 250-nél is több embernek munkát adó nagyvállalat. Forgalmuk mintegy 554 milliárd forint volt, melynek több mint felét (54%) a 10 legnagyobb gyártó termelte. Igen jelentős az export teljesítmény is, ami látványos módon növekedett: 2000-ben termékeinek kétharmadát, míg 2009-ben már több mint háromnegyedét külföldön értékesítette. A gyógyszeripar összesen mintegy 12,5 ezer foglalkoztatottnak ad munkát közvetlenül (ebből a szellemi foglalkozásúak aránya jóval magasabb, mint az ipar egészére adódó hányad) és további kb. 30 ezer fő részére biztosít 2 foglalkoztatást közvetve, a háttériparokban, a kutatóhelyeken és a kereskedelemben. Az ágazatot a 2008-ban jelentkező válság szinte alig érintette. Míg a teljes ipari termelés volumene 2009-ben az előző évhez képest ötödével zuhant, addig a gyógyszeripar stagnált 3. 1.ábra: A gyógyszeripari termelés és értékesítés volumenindexei (Forrás: KSH adatok 2011/5.) 1 Századvég tanulmány 2013 2 Forrás: MAGYOSZ 2012 3 KSH: A gyógyszerágazat főbb jellemzői Statisztikai Tükör, V. évfolyam 5. szám 2011 4

A gyógyszeripar az innováció szempontjából is fontos szerephez jut hazánkban. A magyar gyógyszeripar az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező iparági múltra tekint vissza Európában, az alapkutatástól kezdve kiemelkedő kutatási tevékenységgel bír. Az egyetemekkel együtt a gyógyszeripari fejlesztések innovációs szempontból a hazai iparágak egyik zászlóshajójának tekinthetők, melyhez a humántőke utánpótlás biztosításában a hazai oktatási intézményeknek nagy szerepe van. Az iparági foglakoztatási adatok szerint az iparágban foglalkoztatottak száma meghaladja a 13 ezret, közöttük 4800 felsőfokú végzettségű, ami egyedülállóan magas arány. A gyógyszeralapanyag és gyógyszerkészítmény-gyártásban több mint 2200 főt foglalkoztattak valamilyen K+F tevékenységgel, ez a szám ugyanakkor 2013-ig fokozatosan csökkent és alig haladja meg a 2000 fő szintet (Századvég 2013). A gyógyszeriparra jellemző általánosan is, de azon belül kifejezetten a K+F tevékenységre jellemző a túlnyomóan (mintegy 90%-ban) magasan kvalifikált munkaerő. Csak az innovatív gyógyszergyártók K+F tevékenységével kapcsolatosan foglalkoztatottak száma a multiplikatív paraméterek beszámítása mellett további több mint 1000 munkahelyet jelenthet, melyek a kisegítő és járulékos területekkel együtt (mint például a klinikai kutatás, szervezés) további jelentős emberi erőforrás igényt mutat. A munkahelymegtartás és teremtés tényét a korábban idézett tanulmány (1) is jelentősnek ítéli, gazdasági és a szolgáltatói-, beszerzési elvek figyelembevétele mellett megbecsülhető, hogy ebben a szektorban minden 10 új munkahely teremtése további 5 új munkahely kialakításához járul hozzá a magyar gazdaságban. Mindezeken túl, a gazdasági paramétereket is vizsgálva a versenyszférán belül a jellemző ipari multiplikátor-hatás szerint a gyógyszerkutatási-fejlesztési ágazat az első tíz húzó ágazat között van, számszerűleg ennek értéke cca. 1.5 Magyarországon. Egy 2009-ben megjelent (Europabio and Venture Valuation, 2009) tanulmány szerint, amely a 12 újonnan csatlakozott EU tagország és két tagjelölt ország biotechnológiai iparát mérte fel. Magyarország biotechnológiai ipara, valamint a minőségi és mennyiségi mutatók figyelembevételével számolható ipari potenciálja az első helyen állt a KKE régióban 4 az ún. kapacitásfejlesztési index (CDI) meghatározása alapján. 2. ábra: A KKE régió országainak az összehasonlítása a DCI: kapacitás fejlesztési index megítélésében. Magyarország jelentős potenciált képvisel (Forrás: Venture Valuation 2010) Magyarország mind a mai napig a KKE régióban mint gyógyszeripari hatalom van nyilvántartva, azonban ez a megállapítás inkább a korábbi keleti tömb gyógyszerellátását célzó 4 Forrás: Venture Valuation http://www.europabio.org/positions/general/indecshbiotechreport.pdf 5

irányított tervgazdaságnak volt köszönhető. Az ország fejlesztési környezetre vonatkozó jelen megítélése szerint a középmezőnyhöz tartozik, a Innovation Index 2006 és 2013 között kismértékben 60%-ról 63% -ra emelkedett az európai átlaghoz képest mérve (ami a V4 országokhoz képes még továbbra is kissé erősebb). A hazai gyártók,- beleértve a kis és középvállalkozásokat is, túlnyomórészt EU-konform piaci és szabályozási környezetben dolgoznak, és termékeikkel igyekeznek felvenni a versenyt a nyugat-európai gyártókkal. 5 A gyógyszeriparon belül a fejlesztéseknek két fő irányvonala van: az innovatív (originális, új gyógyszerfejlesztések) és a generikus fejlesztés (ismert, kémiailag azonos hatóanyag alapján más küllemmel és formulával, más csomagolásban a követő termékek) területe, ill. az utóbbi időben az immunbiológiai gyógyszerek hasonmás készítményei a biohasonló gyógyszerek. - A gyógyszeripari elemzések szerint az egyes országokban a klinikai vizsgálatok számának és összetételének alakulása egy-egy jól használható paraméter az országra vonatkozó versenyképesség megállapítására. Ezek az objektív számadatok azonban csak bizonyos feltételek mellett tehinthetők reális összehasonlítási alapnak, hiszen a számokat az ország geográfiája, a populáció mérete, és például egy-egy adott betegségcsoport terápiás kezelési gyakorlata is jelentősen befolyásolhatja. Mindezek az ország klinikai kutatásban való szerepvállalására vontakozó paraméterek azonban összképében és tendenciájukban betekintést adnak az ország klinikai kutatási versenyképességének megítélésére és a változások jellegének megítélése segít a szükséges korrekciós lépések meghatározásában. M. 1. 2. Az új klinikai vizsgálatok száma és összetétele az Európai Unióban Világviszonylatban a gyógyszeripari fejlesztések és az ezekhez szorosan kapcsolódó klinikai kutatási tevékenység globálisan a 2008-ban kezdődött válságidőszak ellenére is folyamatosan bővülő tendenciát mutat. Mindezek ellenére Európa szerepe a klinikai kutatásban (EEA országai) az utóbbi évek adatai alapján határozott csökkenést mutatott az elmúlt években 2008-2011 között elindított klinikai vizsgálatok számának tekintetében. (lásd 3. ábra) 3. ábra: Az új klinikai vizsgálatok száma az EEA országokban, (a Fázis I-IV. szinekkel jelölve) (Forrás: Fergus Sweeney EMA Update Clinical Trials European Medicines Agency 16 October ) 5 Innovation Union Scoreboard (EU) 2014 (http://europa.eu) 6

A kérdéskör adatainak elemzésekor azonban két fontos és látszólag egymásnak ellentmondó megállapítást ki kell emelni: (i) Az EU/EEA tagországok területén klinikai vizsgálatok engedélyezésére vonatkozó beadványok (CTA: Clinical Trial Application) száma 2008-ig emelkedő, de utána (összességében cca. 25%-kal) csökkenő tendenciát mutatott 6. (ii) A klinikai vizsgálatok száma az újonnan csatlakozott EU-tagállamokban azonban jellemzően éppen fordított tendenciát mutat: a válság ellenére sem csökkenő, sőt egyes közép-és kelet európai (KKE) országokban éppen növekvő tendenciát mutat. Hasonló emelkedő tendenciát mutatnak a feltörekvő nem-eea országok statisztikai adatai is. Ezek a súlyponteltolódást jelző adatok nyilvánvalóan arra utalnak, hogy a nyugat-európai országokhoz képest az újonnan indított kutatások elhelyezését meghatározó döntések elsősorban a megfelelő betegszám elérésére, a vizsgálat gyors és pontosan tervezhető lebonyolítására és minőségi megvalósítására vonatkozó paraméterek alapján történnek, mivel a populációs adatok és terápiás/gyógyszerelési gyakorlat jórészt nem, vagy csak alig változik az évek során. M. 1. 3. A klinikai vizsgálatok száma és összetétele Magyarországon 1993-2013 között Új klinikai vizsgálatok száma Magyarországon 1993-2013 Az előbbiek figyelembevétele mellett azonban az is megállapítható, hogy Magyarországon az új vizsgálatok száma ugyanezen időszakban lényegében stagnált, illetve csak átmenetileg és igen kismértékben emelkedett. A többi KKE országgal összehasonlítva Magyarország teljesítménye a klinikai vizsgálatok számának tekintetében már nem tekinthető kiemelkedőnek: ezen időszak alatt a bővülés üteme a hasonló méretű és egészségszervezésű országokhoz képest kissé elmaradt, a feltörekvő környező KKE országok tendenciájában kiszorították a magyar orvosokat és vizsgálóhelyeket az újabb klinikai vizsgálatok lehetőségeiből (Antal és mtsi, 2010). Ez pedig tendenciájában arra utal, hogy a Megbízók (Szponzorok) szempontjából a feltörekvő európai valamint a egyes KKE országok bizonyos később tárgyalandó szempontok szerint kedvezőbb körülményeket tudnak biztosítani. Táblázat I.: Az új klinikai vizsgálatok száma Magyarországon 1993-2013 között (Forrás:1993-2011; OGYI adatok: engedélyezésre benyújtott vizsgálatok száma; *Fázis I.+ Bio Equivalens (BE) vizsgálatok száma együttesen, **2012-2013 aktuális dokumentáció alapján- saját kutatási anyag) Évek Fázis I.* Fázis II. Fázis III. Fázis IV. Benyújtott új vizsgálatok összesen 1993 6 6 69 31 112 1997 26 26 101 71 224 2003 16 54 105 22 203 2007 35 95 197 28 355 2008 53 100 173 25 351 2009 42 107 153 18 320 2010 41 87 186 23 337 2011 33 115 202 26 376 2012** 30 113 149 15 307 6 EMA Update Clinical Trials Fergus, Sweeney European Medicines Agency 16 October 2012 7

2013** 33 84 190 18 325 Az új klinikai vizsgálatok összetétele Magyarországon 1993-2013 Az új vizsgálatok számának alakulásán túl a klinikai kutatási I.-IV. fázisok megoszlása egy jellemző másik mérőszám, ami tükrözi az innovatív fejlesztők szempontjai alapján az országon belül versenyképes vizsgálati helyszínek megítélését. Ez másodlagosan az ország és a kiemelt vizsgálóhelyek tudományos és orvosi felkészültségének értékelésére utal, tehát a korai fázisú és innovatív fejlesztések szempontjából a vizsgálóhelyek versenyképességi (keresettségi) mutatójának tekinthető. Az adatok alapján megállapítható, hogy 2007 óta sem a korai fázisú (Fázis I+Fázis II) klinikai vizsgálatok számában, sem a nagy betegszánú Fázis III. klinikai vizsgálatok számában nem volt jelentős elmozdulás. A vizsgálatok arányának alakulása (Fázis II. összevetve a Fázis III.-IV.) az elmúlt években lényegében stagnált, sőt 2012-13-ban, mind volumenében és arányaiban is a pár évvel korábbi szintekre esett vissza, (Fázis II. vizsgálatok esetében: -27%; Fázis III.: -6%, az össz számot tekintve -14%; az összehasonlításnál a 2011 bázisév alapján. Lásd még II. Táblázat). Ennek a változásnak egyrészt nyilvánvaló magyarázata lehet a 2008-tól kezdődő gazdasági és pénzügyi bizonytalanság, ami érezhetően visszafogta egyes fejlesztési projektek indítását, vagy azokat költséghatékonyság szempontjából racionalizálta. Másrészről viszont a vizsgálatok számának és arányának alakulása (tehát növekedése vagy csökkenése) az iparági és működési környezet versenyképességét indirekt módon értékeli, és ezen adatokkal lényegében összehasonlítja az adott ország (szubjektív és objektív) mutatóit az EU és a KKE régió egymással is versengő országaival. Táblázat II.: Engedélyezésre beadott új klinikai vizsgálatok fázisok szerinti megoszlása Magyarországon 1993-2013 időszakban. (A %-os megoszlás a Táblázat I. adatai alapján az adott évben az össszes engedélyezett vizsgálatra vontakozik. Forrás: OGYI 1993-2013 adatok, **2012-2013 aktuális adatok alapján- saját kutatási anyag) Évek Fázis II. Fázis II. Fázis III. Fázis III. Fázis IV Fázis IV vizsgálatok száma aránya* (%) száma aránya* (%) száma aránya* (%) 1993 6 5.36% 69 61.61% 31 27.68% 1997 26 11.61% 101 45.09% 71 31.70% 2003 54 26.60% 111 54.68% 22 10.84% 2007 95 26.76% 197 55.49% 28 7.89% 2008 100 28.49% 173 49.29% 25 7.12% 2009 107 33.44% 153 47.81% 18 5.63% 2010 87 25.82% 186 55.19% 23 6.82% 2011 115 30.59% 202 53.72% 26 6.91% 2012** 113 36.81% 149 48.53% 15 4.89% 2013** 84 25.85% 190 58.46% 18 5.54% A folyamatban lévő klinikai vizsgálatok száma Magyarországon 2008-2012 között A harmadik paraméter az országban folyamatban lévő klinikai gyógyszervizsgálatok száma, ami az újonnan elindított és a folyamatban lévő vizsgálatok együttes száma. Ez a szám Magyarországon 2008-2012 között mintegy közel kétszeresére (310-ről 598-ra) emelkedett, ami elsősorban az egyes terápiás területekre jellemző lebonyolítási időtartam összetétele alapján változik (így pl az onkológia vizsgálatok jellemzően hosszabb ideig, akár több évig is tartanak összehasonlítva egy rövidebb lefutású kardiológia tanulmánnyal). 8

700 600 500 400 300 200 100 Az adott évben folyamatban levő klinikai vizsgálatok száma 512 392 361 310 598 0 2008 2009 2010 2011 2012 5. ábra: Az adott időszakban folyamatban lévő klinikai vizsgálatok száma 2008-2012 között Magyarországon (Forrás: Századvég tanulmány adatai alapján, 2013). M. 2. SZEMPONTOK ÉS VERESENYKÉPESSÉGI TÉNYEZŐK A KINIKAI VIZSGÁLATOK PIACÁN M. 2. 1. Magyarország versenyképességét meghatározó tényezők Európán belül a klinikai vizsgálatok területén az egyes országok versenyképességének és jellegzetességeinek megítélése az alábbiakban felsoroltak szerint elemezhető. Ezen szempontok részben objektív adatokon és tényeken alapulnak, melyek nem vagy csak kismértékben befolyásolhatók, másrészt viszont a piac szereplőinek egyéni tapasztalata, munkakapcsolatok és historikus adatok is módosítják. Ezek között szerepel az országra jellemző gyógyszerfejlesztési környezet adottságai, a bürokratikus és szabályozási elemek konszolidáltsága, az ország és vizsgálóhelyek infrastruktúrális jellemzői, stb. Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor a humán erőforrás mennyiségi és minőségi paraméterei sem: a motivált szakembergárda megléte, a kiszolgáló személyzet felkészültsége, és alkalmassága stb. A felsoroltak egy része olyan mennyiségi vagy minőségi jellemző, amelyek céltudatosan kialakított, megfelelő stratégiai lépések sorozatával a versenyképességet erősíthetik. A VERSENYKÉPESSÉGET MEGHATÁROZÓ OBJEKTÍV TÉNYEZŐK ÉS PARAMÉTEREK - MELYEKET KÖZVETLENÜL NEM, VAGY CSAK ALIG LEHET BEFOLYÁSOLNI A népesség száma, A lakosság genetikai állománya és egészségi állapota Népegészségügyi jellemzők, gyógyszerfogyasztási szokások, Az ország geográfiai adottságai Az ország területi ellátási egységeinek elrendezése A VERSENYKÉPESSÉGET ERŐSÍTŐ - TUDATOSAN ÉS TERVEZHETŐEN BEFOLYÁSOLHATÓ TÉNYEZŐK Emberi erőforrás, szakmai és szervezési oldal: (a) A klinikai kutatás céljainak megfelelően szervezett vizsgálati helyszínek száma (b) A szakembergárda és személyzet szakmai felkészültéségének fejlesztése (c) A vizsgálóhelyek belső szervezettsége, személyzetének felkészültsége és szakmai kultúrája(különös tekintettel a klinikai vizsgálati koordinációra). A nyelvi és szervezésbeli akadályok csökkentése a vizsgálatok lebonyolításában 9

(d) A vizsgálatok zavartalan lebonyolításhoz szükséges, a megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező emberi erőforrás-igény (orvos, szakorvos, szakasszisztens, klinikai vizsgálati /study/ koordinátor, nővér stb) biztosítása kórházi egységenként (e) Az egyes országra jellemző a terápiás irányelveknek megfelelően kialakított orvosi, gyógyszerelési normák és terápiás protokollok. (f) Felkészültség és befogadókészség a koncepciójában új (pl. genomikai) kutatások által vezérelt klinikai fejlesztésekre. Jogi, bürokratikus és szabályozási oldal: (g) A klinikai vizsgálatokat támogató szabályozási és jogi környezet (h) A kórházak, egészségügyi ellátó intézmények átlátható szerződéskötési folyamatai a gyors vizsgálatindítás és szerződéskötés érdekében. (i) Megfelelően kialakított ügyintézési rendszer és a lebonyolításhoz szükséges intézményi kommunikációs felületek (j) Megfelelő támogatási rendszer és hozzáférés az innovatív gyógyszerekhez Infrastrukturális adottságok: (k) A klinikai kutatás céljainak megfelelően kialakított vizsgálati helyszínek száma (l) Infrastruktúrális és helyi informatikai (IT, adathozzáférés) adottságok (m) Akkreditált/minőségbiztosított diagnosztikus és laborháttér (n) A vizsgálóhelyeken (kórházak, klinikák) fejlesztésére nyitott gazdasági környezet Információk és népegészségügyi adatok: (o) A terápiás területnek megfelelő betegregiszterek, a hozzáférhető betegadatok és kezelési adatok. (p) Kórházi és központi informatikai rendszer lehetőségei (q) A vizsgálatban résztvevő betegadatok és diagnosztikai adatok hozzáférési lehetőségei, így például a real life adatok esetleges felhasználhatósága az innovatív gyógyszerek befogadása kapcsán. M. 2. 2. A szerződéskötés folyamata, gyakorlata és tartalmi jellemzői (TÉNYEZŐK- HATÁSOK TÁBLÁZAT) A klinikai vizsgálatokban már rutinszerűen résztvevő kiemelt intézmények esetében (egy helyileg jól kidolgozott ügymenet áll rendelkezésre. A kép azonban az összes résztvevőre nézve korántsem egységes: bizonytalan és ad-hoc jellegű megoldások nagy számban fordulnak elő, ezek túlnyomórészt nem kidolgozottak, vagy hosszadalmasak és a nemzetközi gyakorlatban dolgozó megbízók részére olyan peremfeltételeket írnak elő, melyek megtartása és teljesítése nem ésszerű. Tekintettel arra, hogy a Megbízó mindent elkövet annak érdekében, hogy csökkentse az esetleges bizonytalansági faktorokat (akár pénzügyi, jogi vagy akár időbeli vonatkozásról van szó), így számára az ügyrend és szükséges peremfeltételek ismerete kritikus. KRITIKUS SZEMPONTOK - ELJÁRÁSREND Kifejezett problémaként jelentkezik, hogy az Intézményi szerződéskötések folyamata, tartalma, és az egyes ügymeneti részek menedzselése intézményenként eltérő, nagyon sok helyen azonban nem megoldott, a jóváhagyások rendszere nem átlátható. A legtöbb esetben nincs írott SZME vagy belső eljárásrend a klinikai vizsgálatok szerződéskötésére vonatkozóan, és ebből következően nincs erre vontakozó tájékoztató sem. Hiányzik a hiteles jogi tartalmú feltételeket megadó tájékoztató, legtöbbször nincs internetes információs felület, sem pedig kapcsolattartó megnevezve, tehát összességében az eljárás nem transzparens és nehezen kezelhető. Néhány intézmény esetében a külön bizottságok szerepe kétséges és főleg időigényes.a Megbízó számára pedig minden nap késedelemnek nagy ára van, tehát kritikus láncszemnek tekinti ezt a bizonytalansági 10

faktort, ami meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja az adott vizsgálati helyszín megítélését. KRITIKUS SZEMPONTOK A RÉSZTVEVŐK SZÁMA ÉS DÍJAZÁSA Az ICH-GCP követelménye szerint nincs egységes szempontrendszer arra vonatkozóan, hogy a klinikai vizsgálati szerződések milyen formában és milyen tartalommal valósulhatnak meg. A leggyakrabban felmerülő jogi természetű, pénzügyi és adminisztratív jellegű kérdések és viták számtalan esetben hátráltatják, esetenként akár meghiúsítják a megvalósítást. A Megbízók részéről és vele együtt az SZKSZ által delegált szervezők részéről is az egyik kritikus kérdés a szerződések száma és a díjak százalékos megosztása. A gyakorlatban az egyes cégeknél külön szerződéskötéssel foglalkozó osztályok jönnek létre a komplex kérdéskör kezelésére. A pénzügyi elszámolás szempontjából pedig nagyon fontos a transzparenciát és kizárólagosságot kikötő, vagy azt megengedő formák elfogadásának gyakorlata. Az egyes intézményeken belül a gyakorlatban kialakult vagy kialakított rendszer szerint folynak a szerződéskötések, ezek jellegét tekintve igen eltérőek. Ez önmagában még nem okoz versenyhátrányt, ugyanakkor ha a a szerződést az Intézmény jogi osztálya és a Megbízó jogi osztály közötti esetleges elnyúló jogvita késlelteti, az már komoly hátrányt okozhat. Táblázat V.: Az eljárásrend, a jogi környezet és a díjazás, díjmegosztás kritikus szempontjai SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK SZERZŐDÉSEK SZÁMA HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG TRANSZPARENCIA PÉNZÜGYI ELEM KORLÁTOZÓ SZEMPONT SZÁZALÉKOS MEGOSZTÁS ARÁNYA, DÍJMEGOSZTÁS ÉS REZSIKÖLTSÉGHÁNYAD MEGHATÁROZÁSA. HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG PÉNZÜGYI ELEM TARTALMI ELEM KORLÁTOZÓ SZEMPONT ALÁÍRÓK-ENGEDÉLYEZŐK HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG TRANSZPARENCIA IDŐBELI KORLÁTOZÓ A PROBLÉMA LEÍRÁSA ÉS JELLEGE A vizsgálatban résztvevők a megállapított feladatok elvégzése érdekében külön szerződésbe foglalják a feltételeket és az elvárásokat (valamint a vonatkozó díjazást) A megbízó érdeke a minél átláthatóbb, egyszerűbb és gyorsabb szerződéskötés, ami gyakran limitálja a szerződések számát, A gyakorlat szerint sem az Intézmény, sem pedig az orvosi munkacsoport nem tud (vagy nem szokott) az alvállalkozókkal külön szerződést kötni, ami a résztvevők feladatira, és motivációjára is vontakozóan bizonytalan helyzetet eredményezhet. Az egészségügyi ellátóhelyeken a kialakult és gyakran egymástól eltérő gyakorlat szerint történik a költségmegosztás. Sok esetben azonban nincs javaslat vagy intézményi állásfoglalás. A díjmegosztás megállapítása ilyenkor eseti alapon történik a résztvevők és a kiszolgáló személyzet, valamint az Intézmény képviselői között. Külön kérdés a vizsgálatban nem közvetlenül résztvevők, így az Intézményen belüli szolgáltató osztályok klinikai vizsgálati részvételének, feladatainak és dijazásának szabályozása (Pl.: labor, gyógyszertár, archiválás, stb) A szerződések jóváhagyása és aláírása az egészségügyi intézményekben a kialakult gyakorlat szerint történik. Az intézményben különböző eljárásrendi kötöttségek miatt többszörös jóváhagyási lépésben és aláírási rend szerint történik a véglegesítés. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindezen lépések nem megoldhatók az engedélyezési eljárás 60-napos időtartama alatt, tehát összességében jelentős többlet időráfordítást igényelnek és 11

START-UP DÍJ TARTALMI ELEMEINEK ÉS AZ EGYÉB KÖLTSÉGEK SZÁMÍTÁSA HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG TRANSZPARENCIA TARTALMI ÉS PÉNZÜGYI KORLÁTOZÓ FELELŐSSÉG ÉS A FELADATOK KÉRDÉSE HATÁSAI: TRANSZPARENCIA TARTALMI KORLÁTOZÓ így versenyhátrányt jelentenek az adott vizgsálóhely kiválasztásakor. Az intézményi szerződések tartalmazhatnak különböző eljárási és start-up jellegű díjakat, melyek jelentős része a klinikai vizsgálat megvalósítása előtt (vagy akár annak hiányában) is esedékesek lehetnek. A gyakorlatban legtöbbször az alábbi tételek merülnek fel, mint díjak és költségek: - RKEB/ IKEB eljárási díj - Szerződéskötési (jogi) díj - A standard ellátáshoz (finanszírozási protokoll) képest a vizsgálat miatt végzett plusz beavatkozások költségei (OEP jellegű dijak) - Az intézményi kiegészítő felelősségbiztosítás díja. A vizsgálatban közvetlenül nem résztvevő intézményi kiszolgáló egységek feladatainak megadása nem megfelelően (egységesen) megoldott, így tehát példaként gyógyszertár, laboratórium, és laborvezető, ápolási személyzet tagjainak közreműködése (és díjazása) tisztázandó. A klinikai vizsgálati tevékenységet végzők vállalkozói formában, közreműködőként vagy alkalmazottként végzik munkájukat. A klinikai vizsgálat végrehajtása során az egyes szereplők felelőssége és feladatai (pl vizsgálatvezető, alvizsgáló, study-koordinátor, study nurse) legyenek a klinikai vizsgálati szerződés tartalmi elemei. M. 2. 3. Az időfaktor jelentősége: a szerződéskötések időtartamának megnyúlására vezető okok (TÉNYEZŐK-HATÁSOK TÁBLÁZAT) A klinikai vizsgálóhelyek kiválasztásánál a szakmai szempontok mellett a Megbízó elsődleges célja az átlátható és időben meghatározható szerződéskötési procedúra biztosítása. Éppen ezért a szerződéskötés folyamata és időkorlátai mint kritikus láncszem kerül megállapításra, és az alkalmazott critical chain management programok külön kezelik a vizsgálóhely kiválaszthatóság szempontjából. A három leggyakoribb kritikus megjegyzés: (i) egyrészt, időigényes, nehezen átlátható kórházon belüli döntési folyamat; (ii) másrészt, gyakran a szerződéskötés feltétele a hatósági engedély megléte (iii) harmadrészt, az intézmény esetében a helyi vagy regionális etikai, vagy intézeti bizottságok szerepe kérdéses és véleményezési idejük hosszadalmas. Ennek megszerzése már önmagában is 2-3 hónap versenyhátrányt eredményezhet, ugyanakkor jogilag semmi más kritikus szempontot nem érint. Megjegyzendő, hogy néhány intézményben és egyetemi központban már rendelkezésre állnak példaértékű, jól körülírt szerződéskötési előírások és kommunikációs szabályok. 12

Táblázat VI: Az eljárásrend időtartamával kapcsolatos kérdéskörök kritikus szempontjait SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK SZERZŐDÉSKÖTÉSI GYAKORLAT IDŐIGÉNYE HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG TRANSZPARENCIA KORLÁTOZÓ SZEMPONT SZERZŐDÉSKÖTÉSI GYAKORLAT HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG TRANSZPARENCIA KORLÁTOZÓ SZEMPONT A PROBLÉMA LEÍRÁSA ÉS JELLEGE A Megbízó szempontjából a szerződéskötés tervezhetősége és gyorsasága kulcskérdés. Az Intézményi szerződéskötések folyamata, az egyes ügymeneti részek időigénye és azok folyamata intézményenként eltérő és gyakran nem átlátható, a gyakorlatban akár több hónapig is eltarthat. Az egészségügyi ellátóhelyeken a kialakult gyakorlat szerint történik a szerződések ellenőrzése és jóváhagyása, ami sok esetben időben előre nem kiszámítható és nem tervezhető elhúzódó folyamatot eredményez. Az intézmény esetében a helyi vagy regionális etikai bizottságok szerepe kérdéses és véleményezési idejük hosszadalmas. A szerződéskötés időben elhúzódó, folyamatában bürokratikus, kommunikációjában kifelé átláthatatlan lépésekből áll. M. 2. 4. Motivációs kérdések (tényezők-hatások táblázat) A klinikai vizsgálatok sajátsága (lényegében a fázis I vizsgálatok kivételével) hogy az adott terápiás csoportban lévő betegeket az adott egészségügyi ellátó egységben, munkaidőben az ottani közalkalmazotti státuszban lévő orvosok, és egészségügyi szakellátók egy kiválasztott csoportja kezeli, a Megbízó által rendelkezésre bocsátott vizsgálati készítménnyel (és gyakran eszközökkel) a megadott vizsgálati protokoll szerint. Mindebből következik, hogy a normál betegellátástól gyakran jelentős mértékben különböző eljárásokat és dokumentációs követelményeket kell pontos időrend szerint követni. Az intézményben az adott helyi viszonyoknak megfelelően kialakított díjazási és szerződéskötési rendszer alkalmazására van szükség, mely a résztvevők motivált munkavégezését és méltányos díjazását teszi lehetővé. Alapvetően két szerződéskötési modellt különböztethetünk meg: Az egyszerződéses modell esetében Megbízó (Szponzor) és Intézmény szerződik, többszerződéses modell esetében, minden résztvevő szerződéses alanyként lép fel a Megbízóval szemben. A résztvevők pénzügyi motiváltságának fenntartása érdekében az egyszerződéses elszámolás rend igen komoly körültekintést igényel. A többszerződéses modellek alkalmazása esetén a szerződésképes résztvevőkre eső díjazás komoly motivációs tényezőként ragadható meg. A számviteli és adózási alapokon levezethető számítások szerint az így realizált összegek többszörösen meghaladják egy az egyszerződéses (két-, vagy háromoldalú) szerződés alapján kifizetett összeget, ugyanakkora összbevételt feltételezve. A Megbízó szempontjából a kérdés úgy realizálódik, hogy az egyszerűbb egyszerződéses modell alkalmazása esetén a vizsgálatra vonatkozó bruttó vállalási díjak akár 30-50%-kal is magasabbak lehetnek, ami azonban már felveti a nemzetközi összehasonlításban a kedvezőbb árszintű, más KKE országok kiválasztását, tehát a versenyképességet rontja. A résztvevő egészségügyi szakdolgozók részére a klinikai vizsgálatokra felkészítő oktatások, a nemzetközi megmérettetés, az IT rendszerismeret, valamint a karrierépítés lehetősége igen 13

komoly motivációs faktor, hiszen a vizsgálatokban való részvétel emeli a szakdolgozók munkapiaci értékét, karrierjükben további lehetőségeket nyithat meg. Táblázat VII: Az motiváció és a díjmegosztás kritikus szempontjai CSOPORTOK ÉS MOTIVÁCIÓS A PROBLÉMA LEÍRÁSA ÉS JELLEGE KÉRDÉSEK VIZSGÁLATVEZETŐ (PI) ÉS - A klinikai vizsgálatokban közvetlenül résztvevők a GCP elvek MUNKATÁRSAI alapján meghatározott feladatok szerint járnak el, ugyanakkor feladatainak és díjazásának összahangja gyakran nem megoldott, illetve nem átlátható. - A nemzetközi klinikai kutatási projektekben való részvétel szakmai presztízzsel jár. Komoly motivációs faktor az orvosi szakmai tapasztalatszerzés, a nemzetközi elismertség és tapasztalatcsere, publikációs lehetőség, stb. - Az alvizsgálók esetében is eredményorientált a részvétel. A megfelelő képzések és munkakör kialakítások nem kellően megoldottak. - A motivációs erő akkor érvényesül, ha sikerül a vizsgálatban elért és befolyt bevételek jelentős részét a résztvevők személyi juttatására HATÁSAI: fordítani. VERSENYKÉPESSÉG - Az egyszerződéses modell gyakorlatában a klinikai vizsgálati TRANSZPARENCIA szerződésből származó direkt pénzügyi bevételek egy részét az intézmény, mint rezsiköltség, további hányadát, mint adó és MOTIVÁCIÓ járulékelvonás kezeli. A tapasztalat szerint kifizetésként a RÉSZVÉTEL megtermelt szerződéses összegből az intézményi dolgozó kevesebb, mint az egyharmadát kapja kézhez. RÉSZTVEVŐ EGÉSZSÉGÜGYI - Az intézményi szerződés nem tér ki a a vizsgálatban közvetlenül SZAKDOLGOZÓK ÉS KUTATÁSI nem résztvevő kiszolgáló egységek feladataira, felelősségére és ASSZISZTENSEK dijazására. - A hasonló szempontok szerint elvárt eredményorientált, transzparens részvétel, a megfelelő képzések és munkakör kialakítások nem kellően megoldottak, így a karrierépítés és munkaerőmegtartás érdekében nem tud kellő erővel érvényesülni. - A vizsgálatok technikai és elektronikus rendszereinek idő és oktatásigénye miatt, a résztvevő szakszemélyzet szerepének átértékelése szükségessé vált, feladataik mennyiségi tervezése, így a vizsgálatokkal kapcsolatos adminisztratív és adatbeviteli területeken szükséges valós idejű munka mennyisége jelentősen megemelkedett. - A klinikai vizsgálatban közvetlenül nem résztvevő, az Intézményhez HATÁSAI: tartozó, de vizsgálattal kapcsolatos helyi diagnosztikai és KORLÁTOZÓ SZEMPONT laboratóriumi eljárásokban résztvevő személyzet és szakemberek TRANSZPARENCIA díjazása nem meghatározott, illetve a motivációs hatása nem jelentős. MOTIVÁCIÓ - Az Intézményi személyzet nem motivált és nem megfelelően RÉSZVÉTEL kiképzett, így tehát nem alkalmas a kritikus klinikia vizgsálati folyamatok és adatbeviteli eszközök felelősségteljes kezelésére. EGÉSZSÉGÜGYI - Az Intézmény számára a klinikai vizsgálatok egyrészt megoldandó BETEGELLÁTÓ INTÉZMÉNY feladatokat (pl. intézményi felelősséget, minőségbiztosítási kérdéseket) adnak, de ezekkel együtt fejlesztési lehetőségeket, és munkvállalóik részére karrierépítési lehetőséget biztosítanak. HATÁSAI: - Az Intézményi számlára befolyt összegek részben visszaforgathatók KORLÁTOZÓ SZEMPONT lehetnének a kedvező infrastruktúrális környezet kialakítása, SZAKSZEMÉLYZET fejlesztések és munkahelymegtartás (munkahelyteremtés) érdekében. MEGTARTÁSA Jelenleg az ilyen áttételes hatások tudomásunk szerint csak igen INFRASTRUKTÚRA limiltált mértékben működnek. 14

M. 2. 5. Infrastruktúrális és informatikai háttér 1.) Kritikus szempontok között van, de egyben marketing szempontból is igen jelentős az intézményi infrastruktúra pozitiv szemléletű átalakítása és formálása. Hiánypótló lenne egy SZME-ben meghatározott Intézményi Klinikai Kutatási Iroda/Intézményi Klinikai Kutatási Adminisztráció (IKKI/IKKA) intézményi felállítása. A volumenterheléstől függően ez kezdetben csak részmunkaidőt, de hosszabb távon komoly feladatokat foglalhat magában. A megoldásra országszerte számtalan jó példa van, melyek jelentős mértékben hozzájárulnak a kedvező megítéléshez, ezen belül pedig az átláthatóság, a transzparencia és így a versenyképesség hosszútávú fenntartásához. 2.) A Megbízók és a nemzetközi vizsgálatszervezők szempontjából a megfelelő tartalommal ellátott, hozzáférhető információs felület megfelelő tájékoztatást, potenciális versenyelőnyt adhatna. Nemrégen még csupán lehetőség volt egy jól működő intézmény számára a saját és tartalmilag megfelelő weboldal működtetése, ami a technika fejlődésével mára már elvárás. A nem túl távoli jövőben pedig, minden sikeres kórházi, klinikai kutatási egység számára gyakorlatilag kötelező lesz a megfelelő minőségű saját információkat tartalmazó weboldal. Az információk megfelelő biztosítása és a tartalmak karbantartása egyben minőségbiztosítási kérdés is. A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásrend, információk, az IKKI/IKKA elérhetőségek alapszinten szükségesek, de az intézményi betegellátás profilja, az elért eredmények és referenciák ugyancsak hozzájárulnak a professzionális megjelenés és működés feltételeihez. Tekintettel arra, hogy az intézményi web felületek már többnyire működnek, ezek kiegészítése az IKKI/IKKA-nak megfelelő tartalommal nem okozhat jelentősebb befektetést sem pedig időráfordítást. 3.) Betegközpontú információs felületetek célja a tájékoztatás, az elérhető vizsgálatok leírása és az érdeklődők tájékoztatása. Hasonló rendszerek a világban sikeresen működnek. A megvalósításra, a strukturált információs felületeken egységes szempontok szerinti tartalmi elemek szükségesek, melyek megfelelnek az engedélyező hatóság által jóváhagyott (vagy ellenőrzött) tartalomnak és elláthatja a tájékoztatás vagy akár a betegtoborzás feladatait Táblázat VII: Az információ és az IT kritikus szempontjai (tényezők-hatások táblázat) INFRASTRUKTÚRÁLIS ÉS IT HÉTTÉR A KLINIKAI VIZSGÁLATOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA ALKALMAS TÁRGYI INFRASTRUKTÚRA HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG KORLÁTOZÓ SZEMPONT A KLINIKAI VIZSGÁLATOKHOZ ILLESZKEDŐ ADMINISZTRATÍV FELÜLET A PROBLÉMA LEÍRÁSA ÉS JELLEGE Az egészségügyi ellátó, ambuláns vagy kórházi/klinikai intézményrendszer tárgyi infrastruktúrája alkalmas kell hogy legyen a klinikai vizsgálatok speciális és elvárt körülményeinek biztosítására (például: műszerezettség, eszközök, gyógyszertár, tároló, dokumentációs szoba, irattár stb). A klinikai vizsgálatok szervezése és pontos ütemezés szerinti elindítása időigényes folyamat. A vizsgálatszervező vagy Megbízó különös figyelemmel kíséri az engedélyezési és az Intézményi szerződéskötések, és elszámolások folyamatát. Minimális követelményként az ügyintézés, feltételrendszer ismerete, és folyamatának áttekintése szükséges. Az Intézményi Klinikai Kutatási Iroda/ Intézményi Klinikai 15

HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG TRANSZPARENCIA Kutatási Adminisztráció (IKKI/IKKA) feladatkörének felállítása hozzájárulhat a megfelelően transzparens ügyintézés folyamatához. INTÉZMÉNYI INFORMATIKA HATÁSAI: VERSENYKÉPESSÉG TRANSZPARENCIA KORLÁTOZÓ SZEMPONT KLINIKAI VIZSGÁLATI INFORMÁCIÓK ORSZÁGOS ELÉRÉS HATÁSAI: TRANSZPARENCIA BETEGBEVONÁST KORLÁTOZÓ SZEMPONT Az Intézményi kommunikációs és infomatikai (IT) rendszerek, megfelelő biztonságú elektronikus hozzáférés, egységesített kórházi információs rendszerek, (beleértve az információs-ambuláns rendszerek hozzáférését, kórházi adatbázis hozzáféréseket, stb.) alkalmasak legyenek a klinikai vizsgálatokra vonatkozó minimális elvárások biztosítására. Weboldalfejlesztés megvalósításával, a strukturált információs felületetek és egységes szempontok szerinti tartalmi elemek feltöltése a Megbízók és kutatásszervezők részére. Betegközpontú információs felületetek célja a tájékoztatás, ismertetők, elérhető vizsgálatok leírása, és a tájékoztatás. biztosítása közérthető nyelven. A megvalósításra az országos szintű információs felületetek, egységes szempontok szerinti tartalmi elemek szükségesek, melyek megfelelnek a Hatóság által jóváhagyott (vagy ellenőrzött) tartalomnak. 16

M. 3. VERSENYKÉPESSÉG MEGÍTÉLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TENDENCIÁK A fejezet következő pontjaiban röviden összefoglaljuk a gyógyszeripari kutatások jellegéből adódó háttérismereteket, kiemelve minden fejezet végén azokat a főbb szempontokat, melyek közvetett, vagy közvetlen módon a versenyképességet erősítik, vagy a befolyoló tényezőket kedvezően alakíthatják. Ennek eredményeképpen a nemzetközi klinikai vizsgálatok a magyar kórházakba, klinikákra, kiemelt intézetekbe, vagy az egyéb egészségügyi ellátóhelyekre irányíthatók. Ezzel erősödik az ország megítélése a szakmai tudományos fórumonkon, növelve a magyar egészségügyi dolgozók részvételét a nemzetközi tudományos munkákban, jelentős mértékben hozzájárulva a foglalkoztatottság növeléséhez, a munkahelyteremtés és munkaerő megtartás erőfeszítéseihez. Ez a folyamat ugyanakkor közvetett módon javítja az ország gazdasági és népegészségügyi helyzetét. M. 3. 1. A gyógyszeripari fejlesztésekre jellemző önálló pályaív (Szerepe az ország gazdaságában, Versenyelőnyt biztosító feltételek) Szinte alaptételként kimondható az, hogy a világgazdaságon belül - a válságok ellenére a gyógyszeripar és a kapcsolódó gyógyszerfejlesztések üteme és trendje szinte alig kimutatható módon kerülnek a válságot kiváltó okok befolyása alá. Ebben alapvetően több tényező is közrejátszik, ezek közül kiemelendő: (i) A vezető innovatív gyógyszeripari vállalkozásokban folyó kutatások volumene, az adott területen kiemelkedő az ipar többi résztvevőjéhez képest. A gyógyszeripar a világ egyik meghatározó, dinamikusan fejlődő iparága. Az iparág globális jelentőségét mutatja, hogy 2007-ben a gyógyszeripar összes árbevétele világszinten meghaladta az 509 Mrd EUR-t. A gyógyszeripar általában is számottevő részt vállal a nemzeti és a globális gazdaságban: ennek egyik jellemzője, a CARG (Compound Annual Growth Rate) ami várhatóan a következő öt évben is a 3-6% -os szinten vezet. Az IMS adatai alapján a jelen volument növekedése eléri a 900 Mrd Euro szintet a 2011-es 726 Mrd EUR szinthez képest 7. (ii) A klinikai gyógyszerfejlesztés időtartamára jellemző, hogy a megszigorított biztonságosságra és klinikai hatásosságra vontakozó szabályozások miatt minimálisan 4-5 év szükséges, de ez akár 10-15 év hosszú fejlesztési periódus is lehet, melynek finanszírozása alapvetően stratégiai döntéseken alapul és jelentős pénzügyi-finanszírozási (nagyságrendileg 600-1200 millió USD) vonzata van molekulánként. (iii) A gyógyszeripari fejlesztések jellegét tekintve követik a tudomány és a technológia irányvonalait, illetve a terápiás alkalmazások irányából jelentkező kihívásokat és elvárásokat is, a versenyhelyzetet a gyógyszeriparon belüli K+F-ben alapvetően a hosszútávú stratégia és csak kismértékben az aktuális taktika befolyásolja.. A gyógyszerkutatás szerepe az ország gazdaságában - A klinikai kutatások trendjei követik a tudomány és a technológia irányvonalait és így egészséggazdasági előnyöket realizáló új terápiás lehetőségeket biztosítanak - Gyógyszeripari vállakozások innovatív kutatásainak volumene kiemelkedő - A gyógyszreipar által szponzorált vizsgálatokban a multinacionális innovatív vállalkozások szerepe meghatározó - A gyógyszeripar közvetett és közvetlen módon is jelentős részt vállal a nemzeti gazdaságban Versenyelőnyt biztosító feltételek - A klinikai kutatások trendjeit követő infrastruktúrális fejlesztési lehetőségek - Az emberi erőforrások fejlesztésének támogatottsága/pályázhatóság 7 Forrás: E&Y Tanulmány, 2013 17

- A vizsgálóhelyek (kórházak, klinikák) fejlesztésére nyitott gazdasági környezet M. 3. 2. Klinikai kutatási trendek (Az új kutatási trendek alkalmazásának előnyei, Az alkalmazás kritikus szempontjai és feltételei) Egy innovatív új molekula alapján a gyógyszer klinikai fejlesztése egy gondosan felépített folyamat lépésein keresztül átlagosan 5-10 évig tart. Ezen idő alatt kerül sor a szükséges klinikai vizsgálatokra, melyekben a relatív gyógyszer-biztonságosság és klinikai hatásosság kérdéseit kritikusan kell tudni igazolni és megállapítani az adott indikációra az előnyök-kockázatok viszonyát. A kutatási folyamatok finanszírozhatósága, tehát az egyes vizsgálati fázisok megvalósulási ideje és gazdaságossága egyre inkább kritikus kérdéssé vált. Az elmúlt évtizedben éppen ennek a kérdéskörnek megfelelően, továbbá a szigorodó hatósági előírások eredményeként a technikai lehetőségek kihasználása mellett néhány új lehetőség körvonalazódott, melyek közül több már meg is valósult. A gyógyszerügyi hatóságok előírásai A nemzetközi gyógyszerügyi hatóságok igen szigorú gyógyszer-biztonságossági előírásai, előny-kockázat értékelései alapján kell tervezni és lebonyolítani a gyógyszerfejlesztési folyamat lépéseit. Mind az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) mind pedig az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve a tagállamok az egységesen kialakított elvek szerint értékelik a törzskönyvezési eljárás során az új gyógyszerek dokumentációját és csak ezek kritikus értékelése után adják meg a forgalombahozatali engedélyt. A fejlesztőnek tehát a hatóságok kritikus elvárásainak megfelelő, egymásra épülő eljárások időben tervezhető, gyors megvalósítása az érdeke, majd ezt követően a klinikai eredmények alapján a gyógyszer biztonságára vonatkozó adatok világos, áttekinthető és átfogó klinikai előny-kockázat értékelésének összeállítása és átadása az engedélyező hatóságok részére. Adaptív kutatás-tervezés A kutatási tervekre vonatkozó előzetesen deklarált paraméterek alapján történő módosítható kezelési és beválasztási tervek az adaptive trial design alkalmazása, lényegesen csökkenthetik a ráfordított időt és a felesleges költségeket, növelik a vizsgálatok alatt az alkalmazott terápia biztonságát és akár megkímélhetik a betegeket a kevésbé hatásos szerek felesleges alkalmazásától (Berry 2011; Schindler 2011). A módszer eredeti leírása már több mint 20 éves, mégis elterjedése csak az utóbbi 10 évben vált jelentőssé. 8 A sikeres megoldások lényegében startégia optimalizáción alapulnak, melyek módszertani oldala két fő pilléren áll: egyrészt igen komoly statisztikai előkészítést igényel, másrészt pedig folyamatos adatbiztonságra van szükség, ami végeredményben az egészségügyi szolgáltatóknál végzett klinikai kutatási munka minőségére számít, tehát végsősoron sikere a vizsgálóhelyen (azaz a kórházakban) dől el. A genomikai kutatások és a személyre szabott orvoslás A legújabb genomikai technológiákhoz kapcsolódó kutatások célja, hogy elősegítse a tudományos élet és a gyógyszreipari kutatások közötti együttműködés keretein belül a genomika és személyre szabott orvoslás által nyújtott lehetőségeket. Még a válságok ellenére is a gyógyszeriparra jellemző folyamatos fejlesztés szemtanúi lehettünk, azonban az új gyógyszerek a betegséget vették célpontba és nem az adott egyén betegségét. Egy adott betegség pedig általában szimptómák együttese, és hátterében különböző okok állhatnak. A személyre szabott orvoslás egy olyan szemléletű gyógyítás, amely a genetikai alapok és a farmakogenetikai tulajdonságok ismeretében állítja fel a kezelési stratégiát, és határozza meg a gyógyszeres terápiát. A fenti elvek alapján egy új betegségmodell van kialakulóban, melyben a beteg egy egészségügyi ökorendszer középpontjában áll, az orvos, a finanszírozó és a gyógyszeripar háromszögében. (Molnár 2012) A jelenleg futó projektek célja olyan biomarkerek feltérképezése és a szükséges módszerek kidolgozása, melyek segítségével 8 2013: http://www.news-medical.net/whitepaper/20130916/adaptive-clinical-trials-for-overcoming-research- Challenges.aspx 18

támogatható a betegségek diagnosztizálása és ezzel racionalizálható, sőt végső soron hatékonyabbá tehető az egyes betegségcsoportok kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztésének folyamata. Minőségbiztosítás és tervezés kérdései A Risk Based Monitoring (RBM) a minőségbiztosítás egyik új módszere, ami a kockázatalapú klinikai vizsgálatmenedzselést, ellenőrzést és tervezést ír elő. A módszertani megfontolás mind az FDA (USA), mind pedig az Európai Gyógyszerügynökség-EMA (EU) elvárásaival összhangban a vizsgálati készítmények biztonságosabb alkalmazása érdekében kifejtett adatellenőrzési tevékenységet írja le. A hatásosan működő rendszer alapfeltétele a megfelelően pontos és időben történő adatáramlás a klinikai vizsgálatban résztvevő vizsgálóhelyek munkacsoportjai és a központi adatfeldolgozó rendszer között. A módszer lényege, hogy az RBM rendszerek segítségével a klinikai vizsgálat során a Megbízó munkatársai állandóan figyelik (és egyben minősítik) a vizsgálóhelyeket és ezzel szorosan követik a pontos megvalósítást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a klinikai vizsgálatban résztvevő összes vizsgálati központ működéséről, a betegadatokról, az orvosi munkacsoport által elvégzett vizsgálatok eredményeiről a rendszer automatikus minőségellenőrzési nyilvántartást vezet. A beérkező adatok alapján folyamatosan elemzi azokat és összehasonlítja azt az egyes munkacsoportok munkájának minőségi paramétereit a megszabott (és hatóságok által előírt kritikus) követelményekkel. A jelen adatok és részben a múltbeli eredmények alapján a rendszer a munkacsoport (de ha kell országra vagy regióra lebontva is) egy jövőbeli minőségügyi megítélését tesz lehetővé, tehát a módszer használata befolyásolja pl. egy tervezés alatt álló, következő vizsgálatban az adott munkacsoport, az adott kórház részvételére vonatkozó döntést, illetve a régió vagy az ország megítélését. Az új kutatási trendek alkalmazásának előnyei - Már a klinikai vizsgálat folyamán is megvalósulhat a betegadatok és és laborértékekben megmutatkozó trendek időközi elemzése (interim analysis, J-review, patient profile) - A klinikai adatok alapján a kutatás terv módosításának lehetősége (adaptive design) - Adatminőség-ellenőrzés és távhozzáféréssel történő monitoring - Az adatbeviteli hibák kiszűrése és csökkentése - Rendszeres minőségellenőrzés és összehasonlíthatóság a vizsgálati központok adatai között - Gyors döntéshozatal a gyógyszerbiztonsági és terápiás kérdésekben - Alkalmazott valósidejű faramakovigilancia biztosítása - Jelentős ráfordítás- és költségmegtakarítás lehetősége Az alkalmazás kritikus szempontjai és feltételei - A komplex adatbeviteli rendszer oktatása az orvosi munkacsoport tagjainak - Megfelelő képzettséggel rendelkező felhasználók és a napi szintű adatbevitel biztosítása minden kórházi egységben - A Megbízó számára a gyors (valós idejű) adathozzáférés folyamatos biztosítása - Felkészültség és befogadókészség a koncepciójában új genomikai kutatások által vezérelt klinikai fejlesztésekre M. 3. 3. A kutatás, a technikai haladás és az alkalmazott technológia trendjei (Az e -rendszerek használatának előnyei, Versenyelőnyt biztosító feltételek) Az orvostudomány és az alaptudományok szoros együttműködésén, a globális információtechnológiai rendszerek alkalmazásán alapulva igen jelentős tudásbázis áll rendelkezésünkre. Az IT technológiák és gyógyszerfejlesztési programok szoros kapcsolatát 19

indokolja az elmúlt 10 évben teret nyerő elektronikus alapú ( e-alapú ) dokumentáció online és valósidejű hozzáférését biztosító adatbázisok. Napjainkban a klinikai vizsgálatok több mint 95%-a ilyen e-alapú adatbevitelt feltételez. Az adatbevitelnek a vizsgálati helyszínen kell megvalósulnia. A legjelentősebbek ezek közül: (1) Az elektronikus adatrögzítés (Electronic Data Capture EDC, illetve elektronikus adatlap: ecrf); (2) a klinikai vizsgálat adatait kezelő globális informatikai rendszer (Clinical Data Management System CDMS); (3) a klinikai vizsgálati felügyeleti rendszer (Clinical Trial Management System CTMS). A jelenleg folyó klinikai vizsgálatok helyi adatbevitelt feltételeznek. Ennek megfelelően a fejlesztések egyik része a kórházi információs rendszerek területén az orvosi feljegyzések, laboradatok közvetlen hozzáférését célozza, másik része azonban a klinikai vizsgálatok szerves részeként azok belső dokumentálását és az adatbázis napi szinten történő használatát fejlesztette ki. Nyilvánvalóan az ilyen rendszerekkel és az egészségügyi adatok gyors hozzáférésével jelentős időmegtakarítás érhető el, meggyorsítva a klinikai vizsgálati időt, lerövidítve a betegtoborzás időszakát is. (Information Week, 2012) Az e -rendszerek használatának előnyei - gyorsabb adathozzáférés (a Megbízó számára) - a rugalmas kutatás terv (adaptive design) lehetősége - valósidejű minőségellenőrzés lehetősége - időközi adatok és trendek elemezhetősége - gyógyszerbiztonsági kérdésekben gyorsabb döntéshozatal - adatbeviteli hibák csökkentése /minimalizálása - távhozzáféréssel történő monitoring és decentralizált erőforrás elosztás Versenyelőnyt biztosító feltételek - megfelelő képzettséggel rendelkező munkatársak a helyszíneken - a komplex adatbeviteli rendszer oktatása az orvosi munkacsoport tagjainak - a felhasználók részéről napi szintű adatbevitel biztosítása: o megfelelő időráfordítás, o angol nyelvismeret o rendszerszintű és felhasználói gyakorlat o hozzáférés a klinikai adatokhoz M. 3. 4. A tervezési és vizsgálatindítási időfaktor-elemzés (Az időfaktor: az elemzéshez és tervezéshez szükséges feltételek átlátható ismerete, Versenyelőnyt biztosító feltételek) Az ipari molekulafejlesztésre jellemző időigény, valamint a gyógyszerbiztonsági paraméterek bizonyítására vonatkozó hatósági EU-s és globális előírások miatt, a fejlesztések horizontja 5-10 éven keresztül komoly finanszírozási háttér mellett menedzselhető sikeresen. A technológia tervezhetősége és az IT-adta lehetőségek maximális kihasználása éppen ezért a megvalósítás mérföldköveit egyre inkább a jogi környezet, az infrastruktúra és az adminisztratív lépések, valamint a megvalósíthatósági tanulmányok által definiált ún. korlátozó faktorok alapján tűzi ki. A klinikai vizsgálatok stratégiai tervezése tehát mérlegeli a rendelkezésre álló aktuális információk és előtanulmányok (megvalósíthatósági tanulmányok) alapján a tervezhető időtartam igényét, azonosítja a kritikus láncszemeket és leghosszabb folyamatokat és azok hatását a tervezett vizsgálat megvalósítására. A nem megfelelően felkészült, kiszolgáló személyzet, hiányos study team, vagy hiányosan dokumentált vizsgálóhelyek számára a versenyképességet meghatározó potenciális hátrány még annak ellenére is, hogy ha egyébként orvosaik és szakértőik magasan kvalifikáltak. 20

Az időfaktor: az elemzéshez és tervezéshez szükséges feltételek átlátható ismerete - tervezhető vizsgálatindítási határidők és paraméterek - átlátható engedélyezési és szerződéskötési folyamatok - átlátható és egyben kiszámítható jogi környezet - működési engedélyek és technikai dokumentáció Versenyelőnyt biztosító feltételek - gyors vizsgálatindítás és szerződéskötési folyamatok - megfelelően kialakított ügyintézési rendszer és kommunikációs felületek - a lebonyolításhoz szükséges infrastruktúra megléte - hozzáférés a vizsgálathoz szükséges betegadathoz - megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkatársak M. 3. 5. A humán erőforrás igény kvalitatív és kvantitatív változásai (Szükséges feltételek a humán erőforrás igény biztosítása vonatkozásában) A klinikai vizsgálatok dokumentációját a GCP-ben (Helyes Klinikai Gyakorlat irányelveiben) meghatározott rendszer szabályozza. Az iránymutatás kiterjed a vizsgálat indítására és lefolytatására vonatkozó feltételekre és körülményekre, a dokumentáció tartalmi elemeire, a lebonyolítás feltételeinek ellenőrzésére, a mellékhatások jelentési kötelezettségeire, az eredmények kiértékelésének elveire, és mindezen túlmenően a szakmai-etikai elvek betartására. A Helyes Klinikai Gyakorlat (Good Clinical Practice, GCP) egy nemzetközileg elfogadott etikai és tudományos követelményrendszer, amelyet minden humán klinikai vizsgálat beleértve a biohasznosulási, (bioavailability), és bioegyenértékűségi, (bioekvivalencia) vizsgálatokat is tervezése, végrehajtása, dokumentálása és közlése során figyelembe kell venni. A jelen irányelveket az EU, Japán és az Egyesült Államok, azon kívül Ausztrália, Kanada, a skandináv országok, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hatályos Helyes Klinikai Gyakorlat (GCP) irányelveinek figyelembevételével dolgozták ki. 9 Magyarországon 1994. január 1-től a Helyes Klinikai Gyakorlat kötelező ajánlásként érvényben van és Magyarországon a vizsgálati készítményekkel végzett klinikai vizsgálatok esetében a jelen irányelvek alkalmazása kötelező. (lásd az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. 6. pont) A klinikai gyógyszervizsgálatok száma és a vizsgálat fázisaival összefüggő dokumentációs feladatok mennyisége az utóbbi 10 évben jelentősen megnövekedett. A megbízók igyekeznek a technikai fejlesztések bevezetésével könnyíteni és főleg gyorsítani a munkát, (mint pl. az EDC elektronikus adatkezelő rendszerek, felhő-alapú szolgáltatások beépítése, elektronikus betegnaplók és hordozható automatikus készülékek, pl. EKG stb.). Ugyanakkor napjainkban már az e-rendszerek (és a felhő alapú kommunikációs platformok) bevezetésével a betegbeválasztás, vizsgálati készítmények hozzárendelése, a klinikai adatok és diagnosztikai eredmények rögzítése a vizsgálatban résztvevőktől lényegesen több időráfordítást igényelnek mind a betanulás, mind pedig a napi rutin jellegű használat során. A megbízok azon törekvései, hogy a vizsgálatok folyamatába egy fejlett IT hátterű adatbeviteli rendszert használjanak, nagyrészt abban nyilvánul meg a vizsgálóhelyeken, hogy az ott dolgozó egészségügyi személyzet (beleértve az orvos, gyógyszerész, szakápoló, technikus és laborasszisztens) több időt töltenek adatbevitellel és előzetesen határozottan több idő szükséges az adott rendszerek és feladatok megismerésre, oktatásása és rutinszerű elsajátítására is. A gyakorlatban ezek a rendszerek WEB alapú alkalmazói szoftverek, amik az interneten elérhető web szerveren futnak, ez biztosítja mindenkinek az valósidejű (real-time) jellegű hozzáférést. Ezen keresztül a vizsgálat adatainak on-line és valós-idejű bevitele és továbbítása történik, ami manapság már gyakorlatilag alapkövetelmény. Az orvosi munkacsoport szakmai tudása és terápiás 9 A HELYES KLINIKAI GYAKORLAT (Good Clinical Practice, GCP) IRÁNYELVEI 21

ismerete mellett szükség van a képzett, megfelelő nyelvtudással és klinikai vizsgálatok gyakorlatában szakmai tapasztalattal rendelkező klinikai kutatási asszisztensre (study-nurse, study-coordinator). Ők a klinikai vizsgálatban az orvosok adminisztrációs munkáját segítve egyre hangsúlyosabban jelennek meg egy vizsgálat indítása és napi menedzselése, a kommunikációs és IT rendszerek használata, valamint a szükséges jelentések és információ-csere rutin feladataiban. Mindezen szempontok egyre komolyabb szerepet kapnak a vizsgálati helyek kiválasztásánál, azaz lényegében a versenyképesség megítélésénél is. A legnagyobb gyógyszerfejlesztő cégeket tömörítő Transcelerate csoport céljai között megjelenik az egységes elvek alapján tartott oktatás és felkészítés szükségessége és ezen elveknek megfelelő oktatási képzési rend elterjesztése a csoport tagvállalati között (Transcelerate 2013). A képzés alapja a klinikai vizsgálatok elvárásaihoz illeszkedő nemzetközi képzési anyag, célja pedig a képzés során kitanított emberi erőforrás-bázis létrehozása, ami a későbbiekben napi szinten versenyelőnyt jelent a tagvállalatokban folyó munkában. A Transcelerate elvek és célok megfogalmazása ugyan egy gyógyszeripari fejlesztési kezdeményezés, mégis pontosan tükrözi az emberi erőforrásra vonatkozó azon elvárásokat, melyek az egyes vizsgálati központok kiválasztásakor versenyelőnyt jelenthetnek. Szükséges feltételek: humán erőforrás igény biztosítása - a vizsgálat klinikai adatainak on-line és majdnem valósidejű bevitelének biztosítása a megfelelő személyzettel - a vizsgálati helyszíneken (kórházakban) a megfelelő kapacitással rendelkező személyzet biztosítása - megfelelően képzett szakemberek és a kisegítő személyzet (koordinator, szakápló, study nurse) összehangolt együttműködése - megfelelő képzettséggel, illetve gyakorlattal rendelkező munkatársak - a felhasználók részéről rendszerszintű és (nemzetközi szintű) felhasználói gyakorlat M. 3. 6. A globális gyógyszeripar súlyponteltolódásának hatása (Klinikai kutatási lehetőségek, A részvétel kritikus feltételei) A nemzetközi versenyben az innovatív gyógyszerfejlesztők által szponzorált vizsgálatok megvalósításai és finanszírozási döntéseiban igen komoly gazdásági megfontolások húzódnak. A hatékonyan és időben racionalizáltan lejátszódó, egymásra épülő folyamatokból álló vizsgálatok a betegpopulációk és a rendelkezésre álló erőforrások kritikus összerendezése és szelekciója mellett történik. Az elmúlt két évtizedben a GCP irányelvek alapján végzett klinikai vizsgálatok jelentős része Európában és Észak-Amerikában (USA+CAN) zajlott. A 90-es évek végétől kezdve egy jelentős elmozdulás indult meg a közép-kelet-európai országok (KKE), majd később Oroszország és a volt Szovjet tagállamok felé is. Az elmúlt néhány évben egy második globális geográfiai súlypontvándorlás volt megfigyelhető a feltörekvő országok és a gazdaságilag igen magas potenciálú területek, így India, Kína és Dél-Amerika irányába. Mindez történt annak ellenére, hogy a gyógyszerkutatás és biotechnológiai fejlesztés túlnyomó többsége amerikai érdekeltségű. Ugyanakkor a felhasználói (piaci) rangsorban is igen komoly súlyponteltolódás figyelhető meg, hiszen a Föld lakosságának jelentős hányada az ázsiai területek lefedettségében található. A közeljövőben ez a folyamat várhatóan tovább folytatódik és az úgynevezett Pharmerging piacok befolyása tovább erősödik, jelenlétük várhatóan 2020-ig mintegy megduplázódik ezzel így részvéti arányuk a globális gyógyszerpiacon elérheti a 30%-os szintet. Ezzel párhuzamosan a nyugati világ (USA+CAN+EUR) gyógyszeripari vállalatai nem több mint 55-60%-ot tesznek csak ki. A vizsgálatok eloszlását vizsgálva a korai (Fázis I.- II.) vizsgálatokban Európa részvétele még közel egyharmad, ugyanakkor a nyugati világ (USA+CAN+EUR) országain kívüli (Dél-Amerika, Ázsia + Pacifikus) régiók országainak megjelenése már elérte a 16-25%-os részvételi arányt. Mindezek az elmozdulások az iparilag szponzorált fázis III. klinikai vizsgálatok számában is látszanak: az aktuális (ClinicalTrials.gov) adatbázisban regisztrált adatok szerint a vizsgálatok 43%-ban jelen vannak Ázsia + Pacifikus régióban is (Ausztrália kivétele mellett az ázsiai országok részvétele is majdnem eléri a 22

32 %-ot) és ezen belül Korea, Kína és India részvétele kifejezetten emelkedik, míg Európa a fázis III. vizsgálatok felében van csak képviselve. Táblázat III. A klinikai vizsgálatok eloszlása a klinikai fázisok szwerint a bejelentett összes vizsgálatok számának %-ban kifejezve (Forrás: ClinTrials.gov, 2014. feb. 15.) Részvételi és megoszlási arányok Vizsgálatok száma* Fázis I. megoszlása Fázis II. megoszlása Fázis III. megoszlása Fázis IV. megoszlása az összes vizsgálatban* 49 364 26% 33% 27% 14% Észak-Amerika részvétele 26 945* 56% 61% 51% 46% Dél-Amerika részvétele 4 149* 1% 6% 18% 6% Ázsia+ Pacific részvétele 12 155* 15% 19% 43% 20% Európa** részvétele 18 181* 26% 36% 50% 31% * A vizsgálatok egy része több kontinensen /regióban is egyszerre fut. ** A kelet-európai országokat és a FAK országokat az európai csoportba sorolva 6. Ábra A klinikai vizsgálatok száma az aktuális (ClinicalTrials.gov) adatok szerint (Forrás: ClinicalTrials.gov (USA) adatbázisban 2014 feb. 15-én regisztrált klinikai vizgsálatok száma.a keleteurópai országok és a FAK országokat az európai csoportba sorolva ) Az Európai Tagállamok statisztikai adatai alapján megvizsgálva a klinikai vizsgálatok számának és jellegének alakulását megállapítható, hogy a vizsgálatok eloszlása 2008-óta igen következetesen az alábbi jellegzetességeket mutatja: - A klinikai vizsgálatokba bevont országok száma koncentralódik: a vizsgálatok kevesebb mint 15 %-a zajlik több mint 5 országban, tehát a megvalósítás csak néhány jól kiválasztott ország terültén történk meg. - A technika és módszertani változások miatt a várható betegszám a startégiai optimalizációt követi: a vizsgálatok csak 1 %-a folyik több mint 15 ország részvételével. Ebből pedig következik az is, hogy az országok közötti versengés egyre erőssebbé vált. Az adatokból megállapítható, hogy a klinikai vizsgálatok költséghatékonyságra törekvő elvárásai alapján a vizsgálati helyszínek koncentrálódása és a betegbevonási lehetőségek maximális kihasználása vezérli a döntéseket. A hatósági engedélyezési beadványok számának (és 23

költségének) csökkentése a versenyképességi paraméterek alapján az egyes országok szelekciója ezen elvek figyelembevétele alapján valósul meg. Mivel a vizsgálatok több mint 84%-a csak kevesebb, mint 5 országban folyik, a cél tehát az lehet hogy Magyarország kerüljön be ezen országok közé mind több és több terápiás területen. Táblázat IV. A klinikai vizsgálatok eloszlása (Forrás: EMA Update Clinical Trials Fergus, Sweeney European Medicines Agency, 16 October 2012) Az aktuális adatok szerint az ipari szponzorált (ClinicalTrials.gov-on jegyzett) klinikai vizsgálatok száma alapján az európai régióban Németország és Nagy Britannia vezeti a sort. Magyarország a felső egyharmadban ugyan a 11 helyen áll, bár a V4 országok közül Lengyelország és Csehország is megelőzi. (A kimutatásban nem szereplő Oroszország és Ukrajna összesen további 2330 illetve 1036 vizsgálatot jegyez). A korai fázisvizsgálatok számának tekintetében az élmezőnyben nagyon hasonló a helyzet, ebben a rangsorban is a 11. helyen állunk (többi KKE ország: Románia 15, Bulgária 17, Slovákia 19, Szerbia 22, Balti államok a 23-25 helyeken, Horvátország jelenleg a 27 helyen áll). 24