FV.2014
A pásztorételek elkészítését meghatározza a pásztorok életmódja, a szabad ég alatt, a természetben élt élet. Legfontosabb főzőeszközük a bogrács, éppen ezért az ételeiket úgy alakították ki, hogy ebben az egy edényben elkészíthetők legyenek. Szívesen készítették még ételeiket nyársa húzva, parázs felett.
Leggyakoribb alapanyagaik: Füstölt szalonna (hát, hasaalja) Füstölt csülök,/ oldalas Füstölt kolbász Szárított tészták Gabonafélék, száraz hüvelyesek Savanyított tejtermékek
Néhány jó tanács: Hússütő rostélyt használat után ágseprűvel csutakoljuk tisztára Nyársnak legjobb a fűzfa, vagy a kökény vessző, ezek állják a tüzet, nem szagosítják az ételt Mindig a nyárs vastagabb végét háncsoljuk le Nagyobb darab húsba szúrjunk két nyársat, hogy ne forduljon el
Levesek, halászlé főzéséhez felül szűkülő, paprikások készítéséhez széles szájú bográcsot használjunk Főzés előtt szárazon égessük ki a bográcsot Főzés után mihamarabb mossuk el, és vékonyan kenjük meg szalonnával Tűzrakásnál a vastag hasábokat tegyük alulra, hogy a tűz kapjon levegőt Fadarabbal ütögetve csitíthatjuk a lángot
Lebbencs A lebbencs tojással gyúrt egyszerű gyúrt tészta Vékonyra nyújtjuk, majd szikkasztjuk, szárítjuk Féltenyérnyi szabálytalan alakúra tördeljük Elkészítés előtt szárazon, vagy zsiradékban aranysárgára pirítjuk Az erdélyi konyhán szélesebb értelmezést használnak, lebbencsek neveznek több házi gyúrt tésztát is A pásztorételek gyakori alapanyaga
Kásák A kásák nem csupán a pásztorok, hanem általában a falun élők gyakori eledele volt. Alapanyaga gabona, vagy gabonaőrlemény Csontlevesben, abalében, vagy tejben főzzük puhára, és azonnal tálaljuk Napjainkban inkább köretként kínáljuk, de régebben önálló étel volt Tálalták pecsenyezsírral, pirított hagymával, pörccel, disznóöléskor pecsenyével Édes változatát mézzel, lekvárral
Tarhonya Eredete régmúlt időkre vezethető vissza. A lovas harcosok egyik fő tápláléka volt. Tojással keményre gyúrt tésztát készítünk, majd lereszeljük Szikkasztás, szárítás után dobszitán átdörzsöljük Napjainkban kézi és gépi változata is ismert Vízmegkötő képessége függ a tojások számától, és a liszt minőségétől
Tarhonya Készítésének több módja ismert: Készíthetjük főzve levesbetétnek Készítjük köretnek, az aranysárgára pirított tésztát forró csont alaplével felengedjük és lefedve puhára pároljuk Készíthetjük szalonnával és hagymával együtt pirítva, fűszerpaprikával Pirítás után párolhatjuk együtt pl. kolbásszal, pörkölttel, burgonyával
Slambuc (öhön, öreglebbencs) A bográcsot a tűz fölé akasztjuk, zsírt teszünk az aljába, hozzáadjuk a szalonnát és kiolvasztjuk. Hozzáadjuk a vöröshagymát, és beletördeljük a lebbencstésztát. Aranysárgára pirítjuk, majd hozzáadjuk a pirospaprikát, és beletesszük a burgonyát. Adunk hozzá cseresznyepaprikát, és felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Beledobjuk a karikára vágott kolbászt, a paradicsomot, zöldpaprikát, majd egyenletes lassú tűzön, a bográcsot többször megforgatva, lassan puhára főzzük. Amikorra elkészül, leve alig marad, a pirított lebbencs megdagad benne és a burgonyával együtt omlós lesz.
Az alábbiakban nézzünk néhány jellegzetes szabadtűzön készített pásztorételt: Paszulyleves (füstölt csonttal készült rántott bableves) Pörkölt bárányheréből és farokból (tavasszal a herélés-farkazás idején készítették, néha tojással is) Marha pofapörkölt Gulyáshús krumplival Kondáshaluska (juhtúrós csipetke)
Töltött káposzta bográcsban (tormalevélbe göngyölt kukoricás apró birkahús) Csipetteshús (marhalábszár-pörkölt, bőségesen csipetkével) Paprikás marha ( marhapörkölt tejföllel dúsítva) Körmös pacal (darabolt sertéskörömmel készült csípős pacalpörkölt, hasaaljával) Halpaprikás lebbenccsel Savanyú káposztás harcsa Halászlé