2004-es országrangsorok: Skandinávia az élen A világ elırehaladása az információs társadalom terén Dr. Bakonyi Péter c. docens tanár ISI (Information Society Index) rangsor: Az ISI (Information Society Index) rangsora a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a skandináv országok elsıségét és a fejlett nyugati világ dominanciáját mutatja. Az elsı kilenc ország között van mind a négy vizsgált észak-európai állam. Az Egyesült Államok a harmadik helyen végzett, ami azt jelenti, hogy kilencvenes évekbeli elsı helyezéséhez kezd újra közelíteni Az ISI index négy területet vizsgál: ISI index-2004 1. Számítógépes infrastruktúra: személyi számítógépek száma, otthoni PC-k száma, gazdasági és kormányzati PC-k száma, oktatásban lévı PC-k száma, a hálózatra kötött nem otthoni számítógépek száma, szoftver és hardver kereskedelmi adatok. 2. Információs infrastruktúra: kábeltévé elıfizetık száma, mobiltelefon tulajdonosok száma, a telefonhívások költsége, fax tulajdonosok száma, rádió tulajdonosok száma, televízió tulajdonosok száma, telefonvonalak száma, hibás telefonkapcsolások aránya. 3. Internet infrastruktúra: internet felhasználók száma a gazdaságban a nem-mezıgazdasági munkaerıhöz viszonyítva, otthoni internet felhasználók száma a háztartásokra vetítve, az internet használók száma az oktatásban a diákok és karok számához viszonyítva, az egy internetezıre esı elektronikus kereskedelmi kiadások költsége. 4. Társadalmi infrastruktúra: szabadságjogok érvényesülése, újságolvasás mértéke, sajtószabadság, középiskolai végzettségőek aránya, felsıfokú végzettségőek aránya. 1. Dánia 963 2. Svédország 958 3. Egyesült Államok 938 7. Finnország 911 8. Korea 904 14. Ausztria 15. Németország. 21. Spanyolország 23. Írország 25. Portugália n.a. 26. Szlovénia 27. Csehország 28. Magyarország Világrégiók vetélkedése Amerikai Egyesült Államok: Világos, hogy hiába mutatják a felkészültségi vizsgálatok az USA elsıségének elvesztését Skandináviával vagy egyes ázsiai országokkal (pl. Koreával) szemben, a technológiai forradalmat egy-két területet leszámítva (pl. 3G) mégis ı vezérli, gyakorlatilag változatlanul hatalmas piaca és erıs információs gazdasága van, amely meghatározó szerepet tölt be a világban. Az USA-ban az információs társadalom terén nem találni erıs politikai koordinációt, sem önálló írott stratégiát, de ez tulajdonképpen semmit sem jelent, mert egyrészt a terület politikai kezelése így is kiemelt, másrészt pedig ellentétben Európával vagy még inkább Ázsiával nem politikai, hanem gazdasági integráció jellemzi az itt zajló fejlesztéseket. Világrégiók vetélkedése A versenyképességnek, piacnak rendelıdnek alá a folyamatok, az állam csak a biztonság, ellenırzés és szabályozás kérdése kapcsán (pl. terrorizmus, spam, nagy cégek érdekeinek a védelme pl. zene-kereskedık, stb.) foglal el erıs pozíciókat, de nem vezérli a folyamatokat, sokkal inkább követi és kiszolgálja azokat. Európa: Európa korántsem olyan egységes, mint amilyennek fel szeretné tüntetni magát. Látszólag ellentmondás, hogy miközben itt találhatók a világ legrátermettebb információs társadalmai az e-readiness rangsorok szerint, a közben folyamatosan Európa leszakadásáról hallani a különbözı fórumokon, elsısorban Európában. 1
Európa Európa a fejlesztéseket az információs társadalom fogalma felıl közelíti, de mindeközben valójában egy erısen internet-központú eeurópa kiépítése mentén folytatja, a horizonton lebegtetve a lisszaboni stratégiát, amirıl 2004-ben merte elıször kimondani, hogy az hiú ábránd csupán. A további évek kérdése, hogy mit kezd ezzel a felismeréssel, besöpri a szınyeg alá, vagy szembe mer nézni a következményeivel is Ázsia Ázsia sajátos kettısségekkel jellemezhetı: egyrészt a város-vidék eltérı fejlettsége okán, másrészt a fejlettfejlıdı államok kétarcúsága miatt. Ez a világnak az a régiója Afrika után, ahol a lakosság legnagyobb részének az életét érintetlenül hagyta még az információs forradalom. De ez az a régió is, amely az elmúlt ötven évben a legnagyobb fejlıdésen ment keresztül. Ázsiában egyértelmően az állami fejlesztések dominálnak, karöltve az iparral, de itt sokkal inkább a politika diktál és az ipar próbálja meg követni az elvárásokat szemben például az amerikai modell mőködésével. Ázsia mellett szólnak a hatalmas piacok is, nem véletlenül keresik a nagy cégek és államok például Kína kegyeit. Index neve Networked Readiness Index Global egovernment Readiness Public services fully available Készítette World Economic Forum, INSEAD Országok száma Helyezés (évszám) 122 30 (2002) 36 (2003) 38 (2004) 38 (2005) 33 (2006) UN 65 44 (2003) 33 (2004) 25 (2005) Capgemini 28 24 (2005) Világrangsorok 16 (2006) Digital Opportunity Index-DOI-az Információs Társadalom mérésének ideális eszköze e-readiness rankings Digital Opportunity Index The Economist Intelligence Unit World Information Society Report 65 28 (2001) 29 (2002) 29 (2003) 30 (2004) 30 (2005) 32 (2006) 34 (2007) 181 34 (2004/5) 36 (2005/6) Az ideális DOI index DOI-Digital Opportunity Index 2
DOI Index Továbbra is középpontban a technológiák Megfigyelhetı volt, hogy a híreket uralják a technológiai versenyfutásról szóló híradások. Egyszerre versenyeznek egymással az államok, a világrégiók, az egyes cégek és a konvergáló megoldások. De változatlanul az eszközök elterjesztése, és az ezekhez kapcsolható tartalmak-szolgáltatások jelentik a legfontosabb területet. A korábbiakhoz képest új fronton nyíltak harcok, mint amilyen a szélessáv elterjesztése vagy a mőködı, tömegesen használt 3G hálózatok megteremtése. Továbbra is középpontban a technológiák Nem várható, hogy 2010-ig jelentıs törést hozna akár a fentebb ismertetett három világrégiós modell mőködésében, vagy a technológiai versengés természetében. Gyorsabb, szélesebb körben elterjedt és olcsóbb eszközökre, kiterjedtebb elektronikus szolgáltatásokra számíthatunk a fejlett világban, illetve a felzárkózási kényszer kis mértékő erısödésére a fejlıdı világban. Information Society Technologies Information Society Technologies Az EU nomenklatúrájában az IST Information Society Technologies jelenti az információs társadalom kutatását. Az IST alapvetıen technológiafejlesztésre orientált keretprogram Az elmúlt évek tudományos termését szemlézve pontosan fél tucat olyan témát találunk, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy az elmúlt években vált határozottan és feltőnıen jellegzetes kutatási csomóponttá. Ezekbıl hármat emelünk ki: A mobil információs társadalom kiterjedése különbözı alkalmazói világokban: Mobile information society (m-learning, m-government, mobile TV) A szabad szoftver problematikája; Open Source Software (OSS) A mindent körülölelı, szétterülı ICT. Ambient Intelligence és Ubiquitous Computing 3
ICT Development Index ( IDI ) ICT Market Overview Internet users Fix broadband Mobile broadband 4
Koncepció Koncepció Indicators 5
6
7
2008 8
Köszönöm a figyelmet! 9