Miskolci Egyetem. Marketing Intézet. Utazásszervezés- és értékesítés. A nemzetközi kiutaztatás.

Miskolci Egyetem Marketing Intézet Utazásszervezés- és értékesítés. A nemzetközi kiutaztatás. Paráda Szilvia 2014 1

Tartalomjegyzék 1.Tartalomjegyzék 2. 2.Bevezetés 5. 3. Történeti visszatekintés 7. 3.1. Az utazásszervezés kialakulása Európában 7. 3. 2. Az utazásszervezés kialakulása hazánkban 7. 4. Az utazásszervezés és utazásközvetítés 9. 4.1. Fogalmi meghatározások 9. 4.1.1. Utazásszervezés 9. 4.1.2. Utazásszervező 9. 4.1.3. Utazásközvetítés 9. 4.1.4. Utazásközvetítő 9. 4.1.4.1. A turisztikai termék 10. 4.1.4.2. A turisztikai termék sajátosságai 10. 4.2. Az utazásszervező és közvetítő tevékenység jogi szabályozása 10. 4.2.1. Személyi feltételek 12. 4.2.2. Vagyoni biztosíték 14. 5. Szervezett kiutaztatás 17. 5.1.Az utazási irodák üzletágai 17. 5.2. Az utazásszervezés munkafolyamata 18. 5.2.1. Előkészítés 18. 5.2.1.1. Piaci igények felmérése 18. 2

5.2.1.2. Ajánlatkérés a külföldi partnertől 19. 5.2.1.3. Megállapodások megkötése 20. 5.2.1.4. Kalkulációkészítés 21. 5.3.1. Értékesítés 25. 5.3.1.1. Az utak kiajánlásának az eszközei 25. 5.3.1.2. Az utazások értékesítése 26. 5.4.1. Lebonyolítás 31. 5.5.1. Értékelés, elszámolás 32. 6. Gyakorlati példa 33. 6.1. Spanyolországi körutazás 33. 6.2. Programtervezet 34. 6.3. Kalkuláció készítése kiutazó csoport részére 35. 7. Kérdőíves megkérdezés 40. 7.1.Előzmények, módszertan 40. 7.1.1. A kutatás előzménye és célja 40. 7.1.2. A minta összetétele 41. 7.1.3. A vizsgálat eredményei 41. 7.1.4. Összefoglalás, következtetések 49. 8. Összefoglalás 51. 9.Irodalomjegyzék 53. 9.1. Könyvek 53. 9.2. Internet 54. 10. Ábrák és táblázatok jegyzéke 55. 3

10.1. Ábrák 55. 10.2. Táblázatok 55. 11. Idegen nyelvű összefoglaló 56. 12. Mellékletek 57. 12.1. Kérdőív 57. 4

2.Bevezetés Az ezer mérföldes utazás is Egyetlen lépéssel kezdődik. -Lao-Ce - -Mert a világot látni kell-! Utazás, felfedezés, más kultúrák megismerése. Mind egy maradandó élmény, emlék, amitől soha senki nem foszthat meg minket. Tegyük meg együtt ezt az utat, legyenek az útitársaim, engedjék, hogy elkalauzoljam Önöket erre az útra. Utazásunk előtt szeretném Önöknek bemutatni, hogy hogyan, kiknek a segítségével valósulhat meg álmaink utazása. A turizmus szerepe a globalizációs folyamatoknak köszönhetően előkelő helyet képvisel az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatok között. A globalizációs folyamatok mellett, számos, a turizmus fejlesztését indokoltnak tekintő változások következtek be. Ezen változásokat felismerve több országban is kiemelt figyelmet fordítanak a turizmus fejlesztésére. Az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva számos olyan változáson ment át a turizmus szektora, amelyek mind az utazóközönség szerkezetét, az utazási szokások változását, s a kereslet iránt fokozódó növekedést eredményezték. A társadalmi átrétegződés hatására folyamatosan növekszik a 60 év felettiek száma, akik utazási szándéka is jelentős hányadot képvisel. A munkaerő áramlás korlátainak a lebontása, illetve a rugalmasabb foglalkoztatáspolitika térhódításának köszönhetően, az egyének, a rendelkezésükre álló diszkrecionális jövedelmüket idegenforgalmi célú helyváltoztatásra fordítják. Az utazási tapasztalatok fokozatosan nőnek, bővülnek. A fogyasztók egyre tapasztaltabbak lesznek, s azok a desztinációk, amelyek az elvárt színvonalat nem teljesítik, kiesnek a kínálatból. Az elmúlt évek során fokozatosan növekvő kereslet mutatkozik a szabadidős áruk és szolgáltatások iránt. A növekvő képzettségi szint eredményeinek köszönhetően kimagasló igény mutatkozik a kulturális aktivitás irányába. 5

Témaválasztásom mögött egyrészt az aktualitás áll, másrészt a turizmus iránti szakmai elkötelezettségem. Szeretnék Önöknek részletes, átfogó képet adni a nemzetközi kiutaztatás folyamatáról, az ezt lehetővé tevő utazási irodák működéséről, s azon személyekről, akik mind hozzájárulnak ezen igényeink kielégítéséhez. Szakdolgozatom megírása során elsősorban személyes tapasztalataimra, saját véleményeimre támaszkodtam, másrészt pedig szakirodalmak, és az általam készített statisztikai adatokkal szeretném alátámasztani a nemzetközi kiutaztatásról rendelkezésünkre álló információkat. Dolgozatom első felében elméleti részről közelítem meg a választott témát. Röviden szeretném ismertetni az utazásszervezés kialakulását, az utazási vállalkozások működésének a feltételeit. A legnagyobb hangsúlyt a nemzetközi kiutaztatás bemutatására fektettem. A nemzetközi kiutaztatást elsősorban elméleti oldalról közelítettem meg, de a teljesség kedvéért egy gyakorlati példán keresztül is szeretném szemléltetni egy egyik leglényegesebb munkafázis eredményét, ami nem más, mint egy adott út részvételi díjának a megállapítása. Szakmai gyakorlatom ideje alatt mentoraim véleményei alapján, illetve az ügyfelek érdeklődését vizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy növekvő érdeklődés figyelhető meg a kulturális körutazások és a városlátogatások iránt. Kutatásom fő célja, annak a vizsgálata volt, hogy mind a saját véleményem, illetve a gyakorlati idő alatt szerezett tapasztalataim alapján e következtetésemről bizonyosságot nyerjek. Kérdőív segítségével több szempont szerint is vizsgáltam az egyéneket. Elsősorban azon motiváló tényezőkre voltam kíváncsi, amelyek miatt egy adott úttípus mellett döntenek, vizsgáltam, hogy milyen utazási szokások jellemzik őket, s nem utolsó sorban, hogy mely desztinációk iránt érdeklődnek. A kérdőívem kitűnő segítséget nyújtott a gyakorlati példa kivitelezéséhez, s fontos megjegyeznem, hogy a kérdőívben szereplő kérdések nélkülözhetetlen egy ügyfél igényeinek a lehető legpontosabb felméréséhez. A minta nem reprezentatív, tehát az adatokból nyert információk a magyar lakosság egészére nem vonatkoztathatók. 6

3. Történeti visszatekintés 3.1. Az utazásszervezés kialakulása Európában Véleményem szerint a szakdolgozati témaválasztásom miatt is fontos megismernünk, az utazásszervezés kialakulásának történetét. Ezért a következőekben röviden és lényegre törően szeretném bemutatni a főbb eseményeket. Az utazásszervezői tevékenység kialakulása a XIX. sz. közepén tevékenykedő Thomas Cook nevéhez fűződik.1841-ben szervezte első utazását, amelyhez különvonatot vett igénybe. Az utak meghirdetésére a mai értelemben vett plakátokat alkalmazott. Első szervezett útja hatalmas sikert aratott, amelynek köszönhetően néhány évvel később már Anglia és Skócia között hasonló szerelvényeket közlekedtetett. 1851-ben a londoni világkiállításra a közlekedés mellett szállást és egyéb szolgáltatást is biztosított a résztvevőknek. Az évek folyamán egyre bővítette a kínálati palettát, s a nagy népszerűségnek köszönhetően 1866-ban irodát nyitott Londonban. Az iroda elsősorban hajó- és vasúttársaságok értékesítési ügynökekeként működött. Ekkor jelent meg a szállodai voucher használata is, ami jelentősen egyszerűsítette a foglalásokat. Thomas Cook példáját követve folyamatosan újabb és újabb utazásszervezéssel foglalkozó vállalkozások jöttek létre szerte a világban. (Molnár, 2003) 3.2. Az utazásszervezés kialakulása hazánkban Magyarországon az idegenforgalom jelentősége a II. világháborút követően bontakozott ki, hiszen addig szinte egyáltalán nem volt jelen. Az 50-es és a 60-as éveket csak az úgynevezett szociálturisztika jellemezte. A turizmus rohamos fejlődése a 70-es évek közepét fémjelzi. A 80-as évek végéig az utazások szervezése 7 nagy állami vállalat kezében összpontosult. Az utazási irodák számára kedvező lehetőségnek bizonyult, hogy a társadalom tagjai csak 3 évenként egyszeri kiutazás keretében hagyhatták el az ország területét, amelyet csak az utazási irodák közreműködésével valósíthattak meg. A beutazást is nagy fellendülés jellemezte, aminek fő oka az volt, hogy a keleti blokk egyre több nyugati turistát vonzott a vasfüggöny mögötti országba. 1989 a turizmusban 7

is a nagy fordulat éve volt, hiszen Európa országaiban a vízumkényszer megszűnt, s ezzel párhuzamosan eltörölték az utazási irodák devizakeret-ellátását. Fokozatosan megszűnt az irodák monopolhelyzete, amelynek köszönhetően közel 3000 utazási iroda jelent meg a piacon, amely számos negatív hatást vonzott maga után. Ezt felismerve, dolgozta ki az akkori illetékes szerv, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az első utazási irodai rendeletet, mely szigorú feltételek meglétéhez kötötte az utazási irodák működését. A rendelet megalkotásában aktívan közreműködött az utazási irodák érdekvédelmi szervezete, a MUISZ is (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége). (Bokor, 2007) 8

4. Az utazásszervezés és utazásközvetítés Ebben a fejezetben részletesen szeretném ismertetni az utazásszervezés és utazásközvetítés tevékenységek közötti különbözőségeket. Ismertetni szeretném e tevékenységek jogszabályban foglalt kritériumait, mind a személyi feltételek, mind a pénzügyi feltételek oldaláról vizsgálva. Szakdolgozatom további részében az utazásszervezés, e tevékenységen belül a nemzetközi kiutaztatásra fektettem nagy hangsúlyt. 4.1. Fogalmi meghatározások Különbséget kell tennünk utazásszervezés és utazásközvetítés között, valamint e tevékenységet végző utazásszervező és utazásközvetítő között. A következőekben e fogalmi meghatározásokat szeretném ismertetni. 4.1.1.Utazásszervezés Az utazásszervezés tevékenység célja, hogy az utazni vágyók igényeit, szükségleteit a leggazdagabb formában elégítse ki. Az utazásszervezés a turisztikai szolgáltatások összehangolását jelenti, térben, időben és színvonalban. 4.1.2. Utazásszervező Az utazásszervező az a személy, aki az utazni vágyók igényei által, a meglátogatott helyen való tartózkodás elemeiből egy új terméket hoz létre. Munkájáért szervezési díjat számít fel. 4.1.3. Utazásközvetítés Az utazásközvetítés olyan üzletszerű gazdasági tevékenységet jelent, amelynek tevékenysége, az utazásszervező megbízása alapján utazási szolgáltatásnyújtásra és szerződéskötésre terjed ki. 4.1.4. Utazásközvetítő Az utazásközvetítő, vagy más néven az ügynök, az utazásszervező által előállított csomagot, vagy szolgáltatást változatlan formában adja tovább. Ő nem előállítója az adott terméknek. Felelősséggel tartozik az értékesítés során elkövetett hibákért pl. részvételi jegy téves kiállítás. Tevékenységéért jutalékot kap a túra szervezőjétől. (Bihari et al. 2002) 9

A fogalmi meghatározások után, néhány gondolat erejéig szeretnék említést tenni a turisztikai termékről, tehát magáról az értékesíteni kívánt szolgáltatásról. 4.1.4.1.A turisztikai termék Terméknek nevezzük mindazt a szolgáltatáshalmazt, amely az utas szükségleteit teljes mértékben kielégíti. 4.1.4.2.A turisztikai termék sajátosságai Első és legfontosabb sajátossága, hogy bizalmon alapul. A turista számára csak információk állnak rendelkezésre, s ezen információk birtokában feltételezi, hogy a termék kielégíti a szükségleteit. Megfoghatatlan, csak emlék marad. Szezonalitás- a kínálat jelentős része az év egy bizonyos időszakára korlátozódik. (pl. síelés) Veszendőség- a termék nem tárolható, csak abban az adott időpontban biztosított. Egyidejűség- mind a termék előállítása és a turista e termék fogyasztása egy időben történik. Erős piaci verseny- minden olyan termék, illetve szolgáltatás is ide tartozik, amely az egyének szabad felhasználású jövedelmének elköltésére lehetőséget biztosít. (Lengyel, 2004) 4.2. Az utazásszervező- és közvetítő tevékenység jogi szabályozása Az utazásszervező és közvetítő tevékenység gyakorlásának feltételeiről először 1992-ben született kormányrendelet, amely többször módosításra került. Jelenleg hatályban lévő törvény a 213/1996. (XII.23.) sz. kormányrendelet. E rendelet hatálya a Magyarország területén utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet folytatókra terjed ki. E rendelet alkalmazásában: a) utazásszervező az, 10

aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi, külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít, vagy abban közreműködik, külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is b) utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg c) belföldi utazásszervezés, az utazásszervező által szervezett belföldi úticélú utazások szervezése és értékesítése d) nemzetközi utazásszervezés, a belföldről külföldre és a külföldről külföldre történő utazások szervezése, a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásainak belföldi szervezése, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése, továbbá a külföldi szálláshely belföldi értékesítése e) utazási vállalkozás céljára szolgáló irodahelyiség (a továbbiakban: irodahelyiség) az, amelyet az utazási vállalkozó tevékenysége céljára elkülönítettek, s amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, kizárólag a tevékenység céljára szolgál, önálló, vezetékes telefonvonallal és telefax készülékkel rendelkezik, továbbá az ügyfélforgalom lebonyolítására 11

szolgáló üzlethelyiség (utazási iroda, illetőleg utazási ügynökség) megfelel a külön jogszabályban előírt feltételeknek is, f) utazási csomag az a szolgáltatás, amely a személyszállítás, szállás és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek az előre meghatározott együttese, feltéve, hogy a kínált ár valamennyi szolgáltatás teljes ellenértékét együttesen tartalmazza és a szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy éjszakai szállást is tartalmaz, g) nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített: közlekedési szolgáltatás, a menetjegy-kiszolgálás, a szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás) az a) pontban foglaltak kivételével -, a vendéglátó szolgáltatás, a gyógy- és egyéb szolgáltatás, a kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre jegyárusítás, a helyi programszervezés, az idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése, h) utazás az a szolgáltatás, amelyet az utazási vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott feltételek Nem tartozik a rendelet hatálya alá az oktatási intézmények által kizárólag a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók számára (ideértve a tanulói, hallgatói csoport létszámához szükséges kísérőket is), továbbá az egyesületek és közhasznú, illetőleg nonprofit szervezetek által kizárólag tagjaik részére nem üzletszerűen, kizárólag önköltséges alapon szervezett utaztatás akkor, ha az utaztatás a szervező részére nyereséget nem eredményez. (www.cegvezetokklubbja.hu) 4.2.1. Személyi feltételek Utazásszervező, illetőleg utazásközvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték. A Hivatal az utazási vállalkozót akkor veheti nyilvántartásba, ha a) a cégjegyzékbe, illetve az előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték, 12

b) vezető állásó munkavállalói, illetve vezető tisztségviselői, továbbá az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, c) az utazási vállalkozásban legalább egy - utazásszervezői minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező - a szakmai tevékenységért felelős személy működik, akire e rendelet alkalmazása szempontjából a vezető tisztségviselőre, illetve vezető állású munkavállalóra megállapított szabályok vonatkoznak, d) a rendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik, e) a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, f) nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységből az indulás évében milyen összegű árbevételt tervez, g) nyilatkozik arról, hogy milyen jellegű utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenységet végez, h) a kérelmező utazási vállalkozó vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, illetve az utazási vállalkozást fenntartó egyéni vállalkozó nem szerepeltek a felsorolt minőségekben hatósági engedély nélkül működő, e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytató, vagy olyan utazási vállalkozásban, amelyet a hatóság - a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül - hivatalból törölt a nyilvántartásból. A közhitelű Hatósági nyilvántartás A Hivatal az utazási vállalkozó közhitelű hatósági nyilvántartásba vételéről tájékoztatja az utazási vállalkozó székhelye, valamint az utazási iroda helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és a fogyasztóvédelmi felügyelőséget. A közhitelű Hatósági nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a) az utazási vállalkozó nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, telefon- és faxszámát, ha az utazási vállalkozó tevékenységét elektronikus kereskedelem útján végzi, az e-mail címét, 13

b) az utazási vállalkozás vezetőjének, illetve vezetőinek nevét, tisztségét, a megbízatása lejártát, c) az utazási vállalkozásnak a cégnyilvántartásban szereplő vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a nevét, tisztségét, a megbízatása lejártát, d) a szakmai tevékenységért felelős személy nevét, szakképzettségét, a szakképzettségét igazoló okirat, a minősítő vizsga, valamint a nyelvvizsga bizonyítványának számát, e) a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződött bank vagy biztosító nevét, azt az összeget, amelynek fedezetére a bank, illetve a biztosító kötött szerződés lejáratának dátumát, f) az utazási vállalkozó utazási irodáinak, utazási ügynökségeinek címét, telefon- és faxszámát, g) az utazási vállalkozó által végzett tevékenység (ek) felsorolását és azok TEÁOR számát, h) az utazásszervező tevékenységgel összefüggésben végzett egyéb tevékenységeket, továbbá i) az utazási vállalkozás tevékenységének felfüggesztésére, illetve a hatósági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó bejegyzést, s ezeket elrendelő határozat számát és keltét. (www.hbkik.hu) 4.2.2.A vagyoni biztosíték A vagyoni biztosíték lehet: a) bankgarancia b) biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés, amely utaslétszámra (közvetlenül az utas javára) is megköthető, c) az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött, meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (továbbiakban: pénzbeli letét). Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön, illetőleg együttesen is alkalmazhatók. A vagyoni biztosíték mértéke a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében december 31-éig a) a belföldről külföldre történő kiutaztatásból, a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből, valamint a külföldi utazásszervező által szervezett utazás 14

Magyarországon történt értékesítéséből származó tervezett nettő értékesítési nettó árbevétel 12%-a, de legalább négymillió forint, b) az a) ponttal összhangban a tervezett értékesítési nettó árbevétel 20%-a, de legalább húszmillió forint, ha az utazási vállalkozó a belföldről külföldre történő kiutaztatás során nem menetrend szerinti járatú repülőgépet (charter járatot) vesz igénybe, c) belföldről belföldre történő utazás szervezéséből származott tervezett értékesítési nettó árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint. Ha a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeli letét elhelyezésének évében december 31-ig elszámolt értékesítési nettó árbevétel kevesebb, mint a megelőző évben, akkor a vagyoni biztosíték megállapításánál az megelőző évi árbevételt kell alapul venni. Az utazási vállalkozó köteles minden év május 31-éig a vagyoni biztosítékot hozzáigazítani a bankgarancia, illetve a biztosítási szerződés megkötésének, illetve a pénzbeli letét elhelyezésének évében az irányadó mértékhez. Az utazási vállalkozó köteles minden év október 31-éig a Hivatalnak igazolni, hogy rendelkezik az előírt mértékű vagyoni biztosítékkal. Az utazási vállalkozó a vagyoni biztosítékot csak az utazásszervező tevékenység megszűnését követően, az utazási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése után, legkorábban azonban a tevékenység megszűnésétől számított hat hónap elteltével szüntetheti meg. Vagyoni biztosítékként csak olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító, illetve a hitelintézet fedezetet nyújt a) az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő intézkedések (pl. hazaszállítás) és a kényszerű tartózkodás költségeinek fedezésére, valamint b) az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére. Az utazási vállalkozó köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot amennyiben e tevékenységét tovább folytatja haladéktalanul, legkésőbb harminc napon belül pótolni. Az utas az utazási vállalkozó kötelezettségeinek elmulasztásából eredő igényeit közvetlenül a hitelintézettel, illetve a biztosítóval szemben érvényesítheti. (www.jogszabalykereso.hu) 15

A jogszabály ismeretében átfogó képet kaptunk az utazási irodák működésének a feltételeiről. A következőekben szeretném ismertetni az utazási irodák üzletágait, s az egyes üzletágakhoz kapcsolódó tevékenységi köröket. 16

5.Szervezett kiutaztatás 5.1. Az utazási irodák üzletágai Magyarországon utazási irodának nevezett vállalkozások tevékenységi körét két fő csoportra oszthatjuk. Egyik csoport az alaptevékenység vagy más néven a klasszikus üzletág, a másik csoportosítás szerint nem alaptevékenységű vagy kiegészítő üzletág. A csoportosítás két kiváltó tényezője a tulajdon elve, illetve hogy a szolgáltatások az utazási irodai üzletkörhöz tartoznak-e. Az alaptevékenységű üzletághoz a következő tevékenységeket soroljuk: utazásszervezés belföldön beutaztatás (incoming) aktív kiutaztatás (outgoing) passzív utazások, csomagtúrák közvetítése- belföldön belföldi utazóközönségnek beutazók részére külföldi partnerirodák közreműködésével programok önálló szervezése és értékesítése közvetítés más programirodák ajánlataiból menetjegyek értékesítése vasúti, légi, autóbusz, hajó/komp, szálláshelyek közvetítése pénzváltás idegenvezetés, tolmácsszolgálat utasbiztosítások kötése A nem alaptevékenységű üzletágak közé a következő tevékenységek tartoznak: saját kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóegységek, közlekedési eszközök tulajdoni joga, üzemeltetése kiskereskedelmi tevékenység 17

kölcsönzés (Voleszák, 2005) Az utazási irodák üzletágainak megismerés után a továbbiakban a szervezett kiutaztatásra szeretném a hangsúlyt fektetni. A következő fejezetben részletesen szeretném bemutatni a szervezett kiutaztatás munkafolyamatát, az egyes munkafázisok elméleti hátterét, s egy gyakorlati példán keresztül egy turisztikai termék, csomag összeállítását. Részletes kalkulációmban szeretném ismertetni mindazon tényezőket, költségeket, amelyek összehangolásával egy szervezett út kiajánlására sor kerülhet. A történeti visszatekintésben már utaltam arra, hogy a kiutaztatást folytató vállalkozások tevékenységi köre jelentős változásokon ment keresztül. Megszűnt az utazási vállalkozások monopolhelyzete, bevezetésre került a világútlevél, a liberalizációnak köszönhetően nőtt az egyének szabad rendelkezésre álló jövedelme. Az évek folyamán fokozatosan nőtt az utazási kedv, s ezen igények kielégítésére az utazási vállalkozásoknak folyamatos kínálatbővítésre kell koncentrálniuk. A következő részben részletes bemutatásra kerül a szervezés munkafázisa az előkészítésen át, a lebonyolítás végső szakaszáig. 5.2.Az utazásszervezés munkafolyamata 5.2.1.Előkészítés 5.2.1.1.Piaci igények felmérése A szervezés első és legfontosabb munkafázisa a piac elemzése. Elemzésünk során vizsgálnunk kell a kereslet és a kínálat alakulását. A keresleti oldal vizsgálatánál elemeznünk kell a rendelkezésre álló jövedelmek, valamint az életszínvonal változását. Kiemelt gondot kell fordítanunk az aktuális utazási szokásokra, divatirányzatokra. Törekednünk kell arra, hogy a versenytársaktól eltérő, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtsunk, s ennek alapvető módszere a konkurenciaelemzés. A konkurenciaelemzés során vizsgálnunk kell más utazási iroda ajánlatait, mely desztinációk voltak sikeresek, milyen szolgáltatásokat tartalmaztak, s ezeket milyen áron értékesítették. A kínálati oldal elemzése során törekednünk kell a személyes tapasztalatok, vélemények meglétére. Az úti célként kiválasztott terület partnerirodáinak a felkutatása, valamint a 18

szolgáltatók ajánlatainak az elemzése nélkülözhetetlen a szervezés munkafolyamatában. (Hutiray, 2006) 5.2.1.2.Ajánlatkérés a külföldi partnertől A piaci igények felmérése során meghatározhatjuk azokat a desztinációkat, szolgáltatásokat, amelyekből saját árualapunkat összeállíthatjuk. A partnerek meghatározása után az ajánlatkérés nélkülözhetetlen. Célszerű az ajánlatunkat több partner számára is eljuttatni, hiszen több lehetőség kínálkozik, hogy mind a szolgáltatások, mind a költségek tekintetében a lehető legkedvezőbb ajánlathoz jussunk. Az ajánlatkérés leggyakoribb formája az e-mail, de természetesen a hagyományos módja, mint a levél vagy fax is előfordulhat. Az ajánlatkérés tartalmi elemeire kiemelt gondot kell fordítani. Nélkülözhetetlen tartalmi elemei a következők: az ajánlatkérés dátumát, a pozíciószámot, amely nem más, mint az út azonosító adata a tervezett utaslétszámot az idegenvezetővel és buszos utazás esetén a gépkocsivezetővel, az utazás tervezett időpontját, időtartamát és útvonalát, a kért szolgáltatások mennyiségét és minőségét, az utazáshoz igénybe vett közlekedési eszközt, az esetleges külön kívánságokat. Ajánlatkérés során a közlekedési vállalkozásokról sem szabad megfeledkeznünk. Figyelembe kell vennünk, hogy a kiválasztott desztináció milyen eszközzel érhető el a legkedvezőbben. Ma már sem az autóbuszos vállalkozások körében, sem pedig a légitársaságoknál nincsenek egységes tarifák. Mind az autóbuszos utazásoknál, mind a légi személyszállítás esetén rendkívül fontos, hogy csak megbízható partnerrel szerződjön. A megfelelő vállalkozó kiválasztása után a díjtételek, feltételek szerződéses formában történő rögzítése elengedhetetlen. 19

5.2.1.3.Megállapodások megkötése Az utazási irodák a megfelelő partner kiválasztása után, mind a szálláshelyek, mind az étkezési szolgáltatások, közlekedési szolgáltatások, és egyéb szolgáltatások esetében megkötik a megállapodásokat. A következőekben szeretném ismertetni a beszerzési szerződések különböző típusait a különféle szolgáltatásoknál. Szálláshelyek beszerzése során: 1.Kontingensszerződés Kontingensszerződés esetén a vevő egy bizonyos határidőig vagy akár határidő nélkül elővásárlási jogot szerez. Ha az elővásárlási joga határidőhöz kötött, akkor annak lejártával a vevő szankció nélkül visszaadhatja a nem igényelt férőhelyeket, azonban amit megtart arra egy bizonyos százalékban eladási garanciát vállal, más néven töltési kötelezettséget. Abban az esetben, ha a tényleges töltés nem éri a megállapodott százalékértéket a vevő köteles az általa megtartott férőhelyeket kifizetnie. 2. Bérleti szerződés Bérleti szerződés során a felek fix díj kikötésével egy teljes objektum bérlésére állapodnak meg. Ezt a szerződésformát akkor célszerű alkalmazni, amikor garantált a teljes töltés. 3.Lekérés igény szerint A szerződő felek egy általános együttműködési szerződést kötnek, amelynek értelmében a megrendelő a szolgáltatóhoz fordul igény esetén. Egyik fél sem szankcionálható,s a szerződés egyik félnek sem jelent kockázatot. Étkezési szolgáltatások igénybevétele esetén: Ezek a szerződések rugalmas feltételeket tartalmaznak, amelyek rendszerint az étkezés lemondásával és létszámmódosítással kapcsolatosak. Közlekedési szolgáltatások esetén: 1.Charterszerződés Fix bérleti díj ellenében a szerződő felek egy teljes jármű pl. autóbusz, repülőgép igénybevételére charterszerződést köthetnek. A bérbevevő maga határozhatja meg az 20

útvonalat, illetve a megállóhelyeket. Ennek a bérleti formának van a legnagyobb kockázata, hiszen teljes töltés elmaradása esetén is a bérleti díj változatlan marad. 2.Ügynöki szerződés Ügynöki szerződés esetén az utazásszervező a közlekedési vállalat viszonteladójaként működik közre pl. közlekedési jegyek értékesítése. A szerződések megkötése során rögzítésre kerülnek a szerződési feltételek mellett a díjszabásra vonatkozó kritériumok is. Ezen információk birtokában a munkafolyamat következős lényeges fázisa az előkalkuláció készítése. (Bihari et al., 2002.) 5.2.1.4.Kalkuláció készítése Az előkalkuláció célja a részvételi díj megállapítása, amely mindig egy főre, forintban készül. A partnertől kapott ajánlatok gyakran tartalmaznak csoportos költségeket. Ebben az esetben osztószámot képzünk, amely a tervezett utaslétszám 10%-os csökkentését jelenti, s ezen osztószám segítségével a csoportos költségek 1 főre vetítve is meghatározhatóak. A kalkuláció készítésénél a következő költségeket kell figyelembe vennünk: I.Arrangement- vagyis alapköltség Az az ár, amit a külföldi partner csoportunk fogadására valamilyen konvertibilis valutában megad. Az alapköltséget az utazási iroda számlavezető bankjának mindenkori devizaárfolyamán kell forintra átszámolni. A partner az árat megadhatja részárakban (szállás, étkezés), vagy úgynevezett csomagárban is, amely tartalmazza az összes szolgáltatást. II.Belföldi szolgáltatások költsége Amennyiben a kiutazó csoport még Magyarországon szállást, étkezést vagy egyéb szolgáltatást igénybe vesz, akkor ezeket a költségeket itt számítjuk fel. III.Közlekedési költség 21

Autóbuszos utazásoknál első és legfontosabb feladatunk az útvonal megtervezése. Az utazás útvonalát napokra bontjuk, s beleszámítjuk az egyes városokon belüli mozgást is. Az előre nem látható események okozta kerülőutak miatt 10 %-os biztonsági tartalékot képzünk. Az így kapott km-t megszorozzuk a partner árajánlatában szereplő km-díjtétellel. A partner a km-díjtétel mellett megadhatja, az un. napi minimum km- díjtételt is, ami általában 200-250 km-t jelent. Ezt a számítási módot akkor célszerű alkalmazni, ha a csoportunk hosszabb időre utazik külföldre, de naponta kevés km-t tesz meg. Az autóbusz költségein belül meg kell említenünk az autópályadíjat, esetleges komphasználati díjat és a parkolás költségeit is. A közlekedési költség számításánál nem feledkezhetünk meg a gépkocsivezető szállás és napdíj számításáról sem. Ezeket a költségeket is itt tüntetjük fel. A napidíj mértékét az autóbuszokat bérbeadó vállalkozás határozza meg. A számfejtésnél csökkentő tételként kell figyelembe venni a csoporttal igénybevett szolgáltatások mértékét. A 100%-os napidíjat 10%-kal csökkenti a reggeli, 30-30%-kal az ebéd és a vacsora. Az autóbusz és a gépkocsivezető összköltsége csoportos árként szerepel, s ezt a költséget az osztószámmal elosztva megkapjuk az egy főre eső közlekedési költség mértékét. A menetrendszerinti repülős utazásnál, a kalkulációban nem szabad megfeledkeznünk a repülőtéri illeték és a kerozin felár felszámításáról, vonatos út esetén pedig a helyfoglalási díj feltüntetéséről. Gyakori példa, hogy az utazási irodák a menetrend szerint közlekedő repülőjáratokon meghatározott számban férőhelyeket bérelnek a légitársaságtól, ez úgynevezett part-charter. Ára lényegesen kedvezőbb, de ezeket csak csomagban lehet értékesíteni, hiszen nem hozhatóak nyilvánosságra. Külön említést érdemel az úgynevezett charter repülőgép árának meghatározása. Ez azt jelenti, hogy az utazásszervező külön repülőgépet bérel általában egy teljes üdülési szezonra. A veszteségek elkerülése érdekében az utazási iroda az egy főre eső jegyárat ráhagyással kalkulálja, ami nem jelent mást, mint hogy a tervezett utaslétszámra 10% biztonsági tartalékot számít fel. A kockázatok elkerülése érdekében az utazási irodák együttműködve, közösen veszik bérbe a repülőjáratokat. Ebben az esetben egy-egy iroda meghatározott számú férőhellyel rendelkezik. Ez az úgynevezett block seat. A charter járat előnye, hogy a menetrend szerint közlekedő járatoktól sokkal kedvezményesebb áron vehető igénybe. 22

IV.Idegenvezető költségei Az idegenvezető, vagy más néven a csoportkísérő költségeinél a következőeket kell figyelembe venni. Arrangement költség: Az idegenvezető részére mindazon szolgáltatást biztosítani kell, amelyet a csoport tagjai is igénybe vesznek. A csoportkísérő részére minden esetben egyágyas szobát biztosítunk. A nemzetközi gyakorlat értelmében a fogadó partner minimum 20 fő fizető utas esetén a 21. fő részére ingyenességet biztosít, amelyet az idegenvezető költségei között szokás érvényesíteni. Közlekedési költség: A csoportkísérő részére minden esetben kalkulálunk repülő,- vagy vonatjegyet. Kivételt képez az autóbuszos utazás, illetve a charter járat, hiszen a közlekedési költséget a fizető utasok között már felosztottuk. Munkabér: A munkabér mértéke utazási irodánként és úttípusonként különböző mértékű összeg. Célszerű évenként meghatározott összeget rögzíteni. A munkabér összegét 27%-os ÁFA terheli. Napidíj: A csoportot kísérő idegenvezetők napidíj-ellátást ma már nem szabályozza hivatalos rendelet. Minden gazdálkodó egység szabadon dönthet a napidíj juttatásáról és annak mértékéről. A napidíj mértékét a csoporttal együtt érvényes ellátás mértékétől függően az alábbi levonásokkal kell kalkulálni. A 100%-os napidíjat 10%-kal csökkenti a reggeli, 30-30%-kal az ebéd és a vacsora. Ezen költségek összegét az osztószámmal elosztva megkapjuk az egy főre eső idegenvezetői költség díját. A telepített idegenvezetők költségét egészen másképp kell kalkulálni. A telepített idegenvezető egy egész szezonon keresztül tartózkodik a célországban. Feladata a turisták fogadása, a legfontosabb információk átadása, valamint a tartózkodás ideje alatt fogadóórák keretében áll a vendégek rendelkezésére. A telepített idegenvezetők az adott ország helyi pénznemében személyes kiadásaik fedezésére ellátmányt kapnak, illetve havi díjazásban munkabér illeti meg őket. A telepített idegenvezető költségét turnusokra elosztva kell kalkulálni, ami lényegesen kevesebb, mintha minden csoporttal kísérő utazna. A szolgáltatások költségeinek kiszámítása után megkapjuk a vetítési alapot. A vetítési alap az eddig kiszámított négy tétel (I., II., III., IV.) összege. (Aranyossy,1996) 23

A következő felszámítandó költség a szervezési díj. A szervezési díj mértékét az utazási iroda üzletpolitikája határozza meg, mértéke 10-30 % között mozog. A szervezési díjat minden esetben a vetítés alapra számítjuk fel. Mivel az utazási irodák az árrés után adóznak, ezért a szervezési díjra 27% ÁFA-t számítunk fel. Ezt nevezzük a szervezési díj ÁFÁ-jának. Egyéb költségek között kell kimutatnunk az útlemondási, vagy más néven a stornó biztosítást. Mértéke általában 1,2-5% között mozog, melyet a vetítési alap és a szervezési díj összegére számítunk fel. Ezekre a költségekre nem számítunk fel szervezési díjat. Az egyéb költségek között kell szerepeltetnünk az illeték jellegű kiadásokat. Ilyenek lehetnek pl. a repülőtéri illeték vagy a vízumköltség. Az egyéb költségek utolsó tétele a baleset-, betegség-, és poggyászbiztosítás díja. A vetítési alap, a szervezési díj, a szervezési díj ÁFÁ-ja, illetve az egyéb költségek összege jelenti a részvételi díjat, vagy más néven a kiajánlás árat, amelyért az utazási iroda az adott utat meghirdeti. Magyarországon jelenleg hatályos törvény értelmében, utat csak forintban lehet kiajánlani, de az utas az adott út díját bármely konvertibilis valutában is megfizetheti. Kalkulációnk utolsó része az esetleges egyéb szolgáltatások ára. Itt tüntetjük fel az egyágyas felárat, a gyermekkedvezményt, valamint a fakultatív kirándulások árait, hiszen ezek opcionálisan választhatóak. Az egyágyas felár számítása a következőképpen történik. A kalkulációnkban kiszámítjuk kétágyas szoba esetében az egy főre eső szobaárat, s előzetesen a partnertől már megkapott egyágyas árból kivonjuk, s a különbségre szervezési díjat,s a szervezési díj ÁFÁ-ját felszámítjuk. Ezen három tétel összege jelenti az egyágas felárat. A fakultatív kirándulások esetén a partnertől kapott árakat forintosítjuk. Nem szabad megfeledkeznünk a csoportot kísérő idegenvezetőről sem, akinek a költségeit egy főre vetítve kiszámítjuk, majd a kapott összegre a szervezési díjat és a szervezési díj ÁFÁ-ját is felszámítjuk. Az összesített költségek alkotják a fakultatív kirándulások árait. A beérkezett ajánlatok alapján elkészült egy főre vetítve a részvétel díj, s az így előkészített utat az utazási iroda meghirdeti. (Molnár Gabriella et al., 2003.) 24

5.3.1.Értékesítés Az utazásszervezés második munkafolyamata az értékesítés. Az értékesítés első meghatározó lépése az utak kiajánlása, meghirdetése, amelynek több módja is ismert. A következőekben szeretném ismertetni az utazási irodák értékesít területén használt legfontosabb eszközeit, az utasok jelentkezésekor felmerülő feladatokat, illetve az utazás megkezdése előtti teendőket. 5.3.1.1.Az utak kiajánlásának eszközei A programfüzet Az utak meghirdetésének leggyakrabban használt módja a programfüzetben való megjelenítés, amely az utazási iroda legfontosabb kiadványa. Készülhet egész évre szólóan, szezon szerinti bontásban, úti célok szerint, illetve az út jellege szerint is (körutazás, városlátogatás, tengerpart üdülés). A 214/1996. (XI.23.), az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló kormányrendelet alapján köteles az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját közzétenni, amelynek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a következő elemeket és feltételeket: az utazási vállalkozó nevét, székhelyét, GKM EKH nyilvántartásba vételének a számát, telefonszámát és adószámát, az úti célt, útvonalat, az indulások pontos helyét és időpontját, jelentősebb tartózkodási helyeket, szálláshely típusát jellemzőit, komfortfokozatát, részvételi díj összegét, az előleg mértékét, a fennmaradó rész, vagyis a hátralék fizetésének a feltételeit, a közlekedési eszközt és annak jellemzőit, a részvételi díjban foglalt étkezéseket, a fakultatív programokon való részvétel feltételeit, azt a minimális létszámot, amellyel az utat elindítják lemondási feltételeket az igénybe vehető biztosításokat az utazáshoz szükséges okmányokat 25

vízumkötelezettségre és egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatás hasznos információk alatt a célországra jellemző éghajlat, szokások, pénznem A programfüzet előállítása során arra kell törekednünk, hogy abban az egyes utakról, szálláshelyekről szóló információk a lehető legpontosabbak legyenek az ügyfél számára., hiszen az utas ezen információk birtokában tud dönteni egy-egy utazás mellett. Tengerparti üdülések esetén kiemelten fontos a szálláshelyekre vonatkozó információk részletes ismertetése pl. tengerparttól való távolság, szobák felszereltsége. Kulturális körutazás vagy városlátogatás esetén részletes információval kell szolgálnunk a közlekedési eszközről, a látnivalókról. A programfüzetben fel kell tüntetni az egyes utak árát, s hogy mely időpontban érvényes. Ki kell térnünk, hogy az adott ár, mely szolgáltatásokat tartalmazza, s miért kell külön fizetni. Szerkesztésének szabályai A programfüzet szerkesztése során a tartalmi elemek mellett a külső megjelenésre is nagy hangsúlyt kell fektetni. A jól szerkesztett, igényes programfüzet bizalmat ébreszt az érdeklődőben. Színes fényképekkel illusztrált, feltűnő, vonzó megjelenés nélkülözhetetlen. Az utazásszervező irodák manapság évente két alkalommal jelentetik meg katalógusaikat, amelyek legtöbbje szezononként tartalmazza az aktuálisajánlatokat. Szórólap Az utak kiajánlásának másik közvetlen módja a szórólap, amely az egyes utak propagálására szolgál. Célja elsősorban a figyelemfelkeltés, ezért a külső megjelenítésre itt is nagy hangsúlyt kell fektetni. Tartalmi elemeiben megegyezik a programfüzetben leírtakkal. (Molnár, 1996) 5.3.1.2.Az utazások értékesítése Az utak értékesítésének több módja is ismert. Történhet saját irodahálózaton keresztül, közvetítőkön, vagy más néven, viszonteladókon keresztül, s végül, de nem utolsó sorban, amikor az utazásszervező referens egyben az értékesítő is. Az első két esetben az értékesítés során nincs személyes kapcsolat az ügyféllel, míg az utolsó esetben személyes kapcsolat alakul ki az utassal. 26

A pultos ügyintézővel szemben támasztott alapvető követelmények, hogy részletességgel ismerje az értékesíteni kívánt árualapot, személyes tapasztalatokkal tudjon szolgálni, tudjon ajánlani, a választást segíteni. Az utazási irodák jelentős része a saját árualap mellett, más utazási irodák ajánlatai is értékesíti. Előnye, hogy az ügyfél számára szélesebb kínálat áll rendelkezésre. Az értékesítés során az adott útazonosító adatait az utazási iroda által használt nyilvántartási rendszerben rögzíteni kell, amelynek a következőket kell tartalmaznia: - pozíciószám, - az út megnevezése, - az utazás módja, - az utazás időpontja és időtartama, - részvételi díj, - fakultatív kirándulások és árai - kedvezmények, felárak - eladott helyek száma - szabad helyek száma - értékesítési határidő Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az úgynevezett last minute utak iránt. A last minute utak előnye, hogy szinte az indulás időpontjáig lehet jelentkezni, s az utazási irodák esetleges veszteségek elkerülése érdekében jelentős árengedményt ad az utazás árából. Csak olyan utat lehet ilyen módon értékesíteni, ami korábban már magasabb áron meghirdetésre került. (Fodorné Sz. Éva et al., 2005.) Teendők az utas jelentkezésekor Az utas jelentkezése során, a pultos ügyintéző feladata a kiválasztott út és az utas/utasok adatainak a rögzítése. Az előleg befizetését követően az ügyintéző kiállítja az előlegnyugtát, amely legalább két példányban készül el. Az előleg befizetésével egyidejűleg lép életbe az utazási szerződés, amely bizonyítja, hogy az utas tudomásul vette a benne foglaltakat. Gondolatmenetemet megszakítva szeretném ismertetni az utazási szerződés tartalmát, amely az utazásszervező, de legfőbbképpen az utas számára nélkülözhetetlen szerződés. 27

281/2008. (XI.28.) Kormányrendelet az utazási szerződésről Az utazási vállalkozó, aki megfelel a 213/1996. Kormányrendeletben előírtaknak, köteles a szerződésben meghatározott utazásból, szállásból, étkezésből, idegenvezetésből, kulturális programokból álló szolgáltatásokat teljesíteni, a másik fél, az utas pedig a részvételi díjat megfizetni. Az utazási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra a szerződésre is, amelynek alapján az utazási vállalkozó díj ellenében az alábbi szolgáltatások közül legalább kettőnek a nyújtására vállal kötelezettséget: utazás, szállás, étkezés, közlekedés, kapcsolódó szolgáltatások. Utazási szerződés e rendelet szabályai szerint köthető. Ezektől a szabályoktól az utas hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis, helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. Az utazási szerződést írásban kell megkötni és nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozás legjobb eszköze az iroda által kiadott programfüzet. A részvételi díj befizetésére vonatkozó szabályok: A jelentkezéskor az utas kifizeti az előleget, melynek mértéke a részvételi díj 40%-a. Ettől eltérő összeget is lehet, ha az utazási irodának a partneriroda felé magasabb összegű a fizetési kötelezettsége. A fennmaradó összeget az utazási iroda legkorábban az indulás előtt 30 nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi időpont indokolt. Mind a korábbi fizetés, mind magasabb előleg esetén az utasnak kiegészítő utazási szerződéssel kell tudomására hozni. Természetesen eltérő az úgynevezett last minute utakra való jelentkezés, ahol az idő rövidsége miatt a teljes részvételi díj megfizetése kötelező. A lemondás feltételek Az iroda részéről Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal elállhat az utazási szerződéstől, vagyis lemondhatja az utat, ha az utazást a szerződéskötéskor előre nem látható- az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető- külső körülmény veszélyezteti, a jelentkező létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, feltéve, hogy ezt a jogát az utazási szerződésben kikötötte, 28

Ha az utazási vállalkozó az utazási szerződéstől eláll az utas jogai a következők: az eredetivel azonos értékű szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek díja magasabb a különbözet az utast terheli, ha alacsonyabb a szolgáltatás értéke, az utazási irodának vissza kell téríteni az eltérést. Követelheti a teljes befizetett összeg azonnali visszafizetését. Az utas részéről Az utas az utazás megkezdése előtt az utazási szerződéskor bármikor elállhat, vagyis lemondhatja az utazást. Az előző pontban említetteken kívül: ha a lemondását az utazás megkezdése előtt 35 nappal vagy az utazási szerződésben meghatározott határidőig jelenti be, akkor az utazási vállalkozó nem igényelhet költségtérítést, 35 napon belüli lemondás esetén az utazási szerződésben meghatározott lemondási díj megfizetésére kötelezett, mely összeg sávosan emelkedik az utazás napjáig, ha a részvételi díj, az utazási szerződésben foglaltak szerint tartalmazza az úgynevezett útlemondási biztosítást, a felmerülő költségeket a biztosító viseli, általában a részvételi díj 80%-ág, vagyis az utast a biztosítási díjon felül még a maradék 20% is terheli. A részvételi díj megváltoztatására vonatkozó előírások A meghirdetett részvételi díjat az utazási vállalkozó nem emelheti, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről az utazási szerződésben rendelkezik. A díj emelésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági árváltozása, valamint az egyes szolgáltatókkal kapcsolatos adó, illeték, továbbá a szerződésekben szereplő deviza forint árfolyamának időközi változása történt. A díjemelés okát az utassal írásban kell közölni. A fent leírt okokból sem emelhető a részvételi díj az utazás megkezdését megelőző 20 napon belül. Egyéb fontos előírások: A szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért az utazásszervező felel. Az utazási vállalkozó a közreműködőjének magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Az utazásközvetítő az utazásszervező közreműködője. 29

Ha az utazásközvetítő az utazási szerződést külföldi utazásszervező bizományosaként kötötte, az utazási szerződés megszegésével okozott kárért úgy felel, mint az utazásszervező. Ha az utazásszervező nem a szerződésben vállaltak szerint teljesít, köteles a díjat arányosan csökkenteni. Az utazásszervező nem köteles a részvételi díjat csökkenteni, ha az utas valamely szolgáltatást saját elhatározásából nem vette igénybe. Az utas köteles a hiba felfedezéséről haladéktalanul a kifogást megtenni a csoport idegenvezetőjének vagy a szolgáltató megbízottjának. Jegyzőkönyv felvétele szükséges. Az utazást közvetítő szerződés alapján az utazásközvetítő létrehozza az utazásszervező és az utas közötti utazási szerződést, az utas által igényelt szolgáltatásokra figyelemmel. Az utazást közvetítő ekkor a megbízottakra vonatkozó szabályok szerint jár el, a közvetítésért járó díjat az utazásszervező igényelheti. (www.complex.hu) Az utazási szerződés részletes megismerése után előző gondolatmenetemet folytatva, a referens további feladatit ismertetném. Amennyiben az utazási iroda a részvételi díjába nem kalkulálja a biztosítások költségeit, az ügyintéző köteles felhívni erre az utas figyelmét, s felajánlani a külön megkötés lehetőségét. Az utazási iroda kétféle biztosítási díjat számíthat fel. Az egyik a baleset,- betegség,- és poggyászbiztosítás. Célja a kiutazók védelme a nevében szereplő káreseményeknél. A másik biztosítási forma az útlemondási, vagy más néven stornó biztosítás. Elsősorban a lemondási határidőn belüli (általában 35 nap) utazásképtelenség esetére nyújt fedezetet. Ezek: betegség, haláleset, katonai behívó, rablás, természeti csapás. Ebben az esetben a biztosító fizeti ki a kártérítés összegét, az útlemondási díj és az önrész kivételével, amely a lemondási költség 20%-a. Az útlemondási biztosítás érvényessége az előleg befizetését követő napon kezdődik, s az elutazás napjának 24 órájáig érvényes. 30

Teendők az út indulása előtt Az utazás megkezdése előtt több, lényeges feladat elvégzése szükséges, hogy az adott út sikeres lebonyolítását garantálni tudjuk. A partnerekkel történő egyeztetés során létszámjelentést készítünk, a szálláshely, illetve a közlekedési társaság felé. Az utasok számára elkészítjük a részletes utasprogramot, amely minden szükséges információt tartalmaz. Indulási és érkezési időpontok, helyek, szálláshely megnevezése, címe, telefonszáma, körutazások esetén pedig a programot napi bontásban. Az utazás előtt 30 nappal kell a teljes részvételi díjat megfizetni. Ekkor kapja meg az ügyfél az utazásra jogosító részvételi jegyet, s ezzel egyidejűleg az ügyintéző átadja az utasprogramot. Az idegenvezető részére elkészíti a forgatókönyvet, amelynek tartalmát és az idegenvezetővel kapcsolatos egyéb feladatokat a következő munkafolyamaton belül kívánok részletezni. (Dr. Pásztor et al. 1985) 5.4.1.Lebonyolítás A lebonyolítás szakaszában az érékesítés idején már elkészített forgatókönyv átadása, az idegenvezető részletes tájékoztatása a fő feladatunk. A forgatókönyv három részből áll. Az első rész az út azonosító adatait tartalmazza. A második részben napra, órára lebontott részletes programot ismertetjük. A harmadik részben pedig hasznos tanácsokkal, információkkal szolgálunk az idegenvezető részére. A forgatókönyv részletes tartalmi elemeit a gyakorlati példámon keresztül, a következő fejezetben fogom bemutatni. A forgatókönyv mellékleteként, az idegenvezető részére át kell a csoport számára kiállított vouchert, amely tartalmazza a megállapodott szolgáltatásokat. A voucher a szolgáltatások igénybevételére jogosító okmány, amit az idegenvezető a külföldi partner felé lead, aláírásával pedig igazolja a szolgáltatás igénybevételét. A referens a vouchert 3 példányban ad át az idegenvezető számára, amelyből 2 példányt a helyszínen lead, 1 példánnyal pedig igazolásként visszahoz. Az idegenvezető számára továbbá utas listát kell készíteni, illetve biztosítani kell részére a szükséges ellátmányt. Az ellátmány mértéke és felhasználása irodánként változó. Az idegenvezető felkészítése során nem elegendő a fent leírt forgatókönyvet mellékleteivel átadni, hanem az ügyintéző feladata a szóbeli tájékoztatás is. 31

Az idegenvezető köteles rendkívüli esetben (betegség, lopás) a fogadópartnerrel együttműködni, a megtörtént eseményekről pedig rendőrségi jegyzőkönyvet köteles felvetetni. A csoport külföldi tartózkodása alatt a referensnek már nincs teendője, kivéve, ha az idegenvezető valami elháríthatatlan probléma esetén csak a referens segítségére számíthat. (Molnár Gabriella,2003) Az utazásszervezés utolsó munkafázisa az idegenvezető elszámoltatása, valamint az út értékelése. A következőekben az elszámolás és az értékelés módját szeretném ismertetni. 5.5.1,Elszámolás, értékelés A csoport hazaérkezése után az idegenvezető köteles 48 órán belül a referens számára a leigazolt vouchereket átadni, a számára átadott készenléti pénzzel elszámolni és az út során tapasztalt eseményekről részletes beszámolót készíteni. A partnerekkel történő elszámolás a megküldött számlák alapján lehetséges. Helyességükről minden esetben alaposan meg kell győződni, s a pénzügyi teljesítést a partner által megadott határidőig rendezni kell. Az utókalkuláció során egybevetik a befizetéseket a tényleges ráfordításokkal. Az így kapott árrés megmutatja, hogy az adott út eredményességét, vagy esetleges veszteségét. A gyakorlati életben sajnálattal tapasztalhatók az esetleges utasreklamációk egy adott út kapcsán. Az utaspanaszok kezelése minden esetben a referens feladata. Fontos, hogy minden panaszossal szemben segítőkészen, udvariasan járjunk el, hiszen célunk továbbra is a jó hírnév megtartása. (Aranyossy, 1996) Az utazásszervezés munkafolyamatainak elméleti áttekintése után a következő fejezetben egy gyakorlati példán keresztül szeretném bemutatni a kalkuláció menetét. Az általam összeállított program keretében elkalauzolom Önöket egy spanyolországi körutazásra. 32

6.Gyakorlati példa A gyakorlati példa feladatának megszerkesztéséhez a következő fejezetben kiértékelt kérdőíves kutatás eredményei nagymértékben hozzájárultak. Szeretném Önöket elkalauzolni Spanyolországba, ahol részt vehetnek egy élményekben gazdag körutazáson. Szeretném ismertetni az út legfontosabb adatait, amelyek nélkülözhetetlenek a kalkuláció elkészítéséhez. A programtervezet során részletes információkat kapnak, napra lebontva a meglátogatott területekről. Az utazás legfontosabb adatait és programját a következőképpen foglaltam össze. 6.1.Spanyolországi körutazás 8 napos repülőgépes utazás Spanyolországba Pozíciószám: MLH-20140701 Időpont: 2014. július 1.-2014. július 8. Utazás: 2014.július 1. BUD-MLG Indulás: Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér 2/B 16:15 perc Érkezés: Malaga Airport 20:30 perc W6 2389 járat 2014.júlus 8. MLG-BUD Indulás: Malaga Airport 19:55 perc Érkezés: Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér 23:20 perc W6 2390 járat (www.wizzair.com) Szállás: Hotel Natursun ***, Torremolinos Étkezés: Félpanziós ellátás (reggeli és vacsora) Létszám: 30 fő + 1 idegenvezető 33

6.2. Programtervezet 1. nap: Budapest Malaga - Torremolinos Elutazás a délutáni órákban a Wizzair menetrendszerinti járatával Malaga-ba. Érkezés az esti órákban, majd transzfer a szállásra Torremolinosba. 2. nap: Ronda Mijas Reggeli a szállodában, majd utazás Ronda városába, amely Andalúzia egyik legszebb városa. Az óvárost két részre osztja egy több mint 100 méter mély szurdok. Gyalogos városnézés, amelynek keretében meglátogatásra kerülnek a következő helyszínek: Spanyolország legrégebbi arénája, arab fürdő, mór király háza, Mondrajón Palota és a lenyűgöző völgyhíd. A délutáni órákban továbbutazás Mijas-ba. Gyalogos városnézés a fehérre meszelt házak között. Esti órákban érkezés a szállodába. 3. nap: Gibraltár - Marbella Reggeli a szállodában, majd utazás Gibraltárba. Fakultatív program keretén belül látogatást teszünk, a St. Michael cseppkőbarlangjánál, az Európa Pontnál, majd gyalogos városnézés a Main street pubjai és terei között. Délután rövid séta a Costa del Sol legelegánsabb üdülőhelyén. Esti órákban érkezés a szállodába.. 4. nap: Torremolinos Szabadnap. 5. nap: Malaga Nerja Reggeli a szállodában, majd a helyi közlekedési eszközök igénybevételével városlátogatás Malaga-ba. Megtekintésre kerülnek: a katedrális, a Picasso múzeum, a leghíresebb sétálóutcája (Calle Larios). Délutáni érkezés Nerja-ba. Gyalogos városnézésünk során felfedezzük a város műemlékeit. Esti órákban érkezés a szállodába. 34

6. nap: Antequera - Cordoba Reggeli a szállodában, majd utazás Córdoba felé. Útközben rövid pihenőre megállunk Antequera városában, ahol meglátogatjuk a méltán híres dolmeneket, majd városnézésünk során egy sétát teszünk az Alcazar környékére. Délutáni érkezés Cordoba-ba. Városnézésünk során meglátogatjuk a mór eredetű káprázatos mecsetet, Mezquita-t, majd rövid sétát teszünk a zsidó negyedben. Késő esti érkezés a szállodába. 7. nap: Carmona - Sevilla Reggeli a szállodában, majd elutazás Sevilla-ba. Kora délután érkezünk Andalúzia fővárosába. Városnézésünk során megtekintjük a híres Giralda toronnyal a mór erődöt, az egykori Santa Cruz zsidó negyedet; a város legszebb terét, Plaza de Espana. Érkezés késő esti órákban a szállodába. 8. nap: Granada Alhambra - Malaga Reggeli a szállodában, majd kijelentkezés a szállodából. Utazás Granadá-ba. Megtekintjük a katedrálist, a világörökségi Plaza Nueva városnegyedet. Délután elhagyjuk Granada városát, majd transzfer Malaga repterére. Esti indulás, majd érkezés Budapestre az éjszakai órákban. (www.hurra-nyaralunk.hu) (www.utisugo.hu) 6.3.Előkalkuláció kiutazó magyar csoport részére Út megnevezése: 8 napos repülőgépes körutazás Spanyolországba Pozíciószám: MLG-20140107 Időtartam: 2014.július 1-8 (8 nap,7 éj) Létszám: 30 utas + 1 idegenvezető Osztószám: 28 fő Árfolyam: 1 EUR = 310 Ft. 35

I. Arrangement költség Szállás félpanziós ellátással 295 EUR/fő/7éj Malaga, Nerja helyi közlekedés 10 EUR/fő Belépők: Malaga- katedrális 4 EUR/fő Malaga- Alcazaba 2 EUR/fő Cordoba- Mezquita 7 EUR/fő Sevilla- katedrális 7 EUR/fő Ronda- Mondragon palota 3 EUR/fő Ronda- aréna 5 EUR/fő Ronda- Mór király háza 4 EUR/fő Ronda- Arab fürdők 3 EUR/fő Granada- katedrális 3 EUR/fő Transzfer (6 alkalom) 600 EUR/csoport Egyéni árak: 343 EUR/fő * 310 Ft. = 106.330 Ft. Csoportos árak: 600 EUR/csoport * 310 Ft. / 28 = 6.643 Ft./fő Összesen: 112.973 Ft./fő II. Közlekedési költség Repülőjegy (tartalmazza az illetékeket) 119.480 Ft./fő Összesen: 119.480 Ft./fő III. Idegenvezető költsége Szállás: ingyenes 36

Malaga, Nerja helyi közlekedés 10 EUR/csoport Belépők (csoportéval azonos) 38 EUR/csoport Repülőjegy 119.480 Ft./csoport Napdíj 10.000 Ft./nap/csoport Biztosítás 4.520 Ft./ csoport Tényleges napidíj összegének a meghatározása: Reggeli Ebéd Vacsora Napidíj % Napidíj Ft. 1. nap - - -30% 70% 7.000 2. nap -10% - -30% 60% 6.000 3. nap -10% - -30% 60% 6.000 4. nap -10% - -30% 60% 6.000 5. nap -10% - -30% 60% 6.000 6. nap -10% - -30% 60% 6.000 7. nap -10% - -30% 60% 6.000 8. nap -10% - - 90% 9.000 Összesen: 52.000 Ft./ csoport Csoportos árak: 10 EUR * 310 Ft./28 = 110 Ft./fő 38 EUR * 310 Ft./28 = 420 Ft./fő 119.480 Ft./28 = 4.267 Ft./fő 4.520 Ft./28 = 160 Ft./ fő 52.000 Ft./28 = 1.857 Ft./ fő Összesen: 6.815 Ft./fő IV. Vetítési alap: I.+II.+III. 112.973 Ft. + 119.480 Ft. + 6.815 Ft. = 239.268 Ft./fő 37

V. Szervezési díj: A vetítési alap 10 %-a : 23.927 Ft./fő VI.Szervezési díj ÁFA: 27% 6.460 Ft./fő VII. Egyéb költségek: Biztosítás (BBP): 4.520 Ft. Stornó biztosítás: A vetítési alap és a szervezési díj 1,3 %-a. (239.268 Ft.+23.927 Ft) * 1,3 % = 3.421 Ft/fő Részvételi díj: IV.+V.+VI.+VII. 239.268 Ft. + 23.927 Ft. + 6.460 Ft. + 4.520 Ft. + 3.421 Ft = 277.600 Ft./ fő Egyágyas felár kiszámítása: 396 EUR 343 EUR = 53 EUR / fő/ 7 éjszaka 53 EUR * 310 Ft. = 16,430 Ft/fő/ 7 éjszaka Szervezési díj (10 %): 1.643 Ft/fő Szervezési díj ÁFA (27%): 444 Ft./fő Összesen: 18.515 Ft./fő/7 éjszaka Fakultatív kirándulások: Gibraltár program 18.500 Ft./fő Alhambra program 13.000 Ft./fő A gyakorlati példa is azt tükrözi, hogy egy adott út részvételi díjának a megállapítása számos költségből tevődik össze, amelyek bizonyos része az utas számára láthatatlanok. 38

A részvételi díj meghatározásánál fő célunk, hogy az adott utat olyan áron tudjuk kikalkulálni, amely az ügyfél számára is megfizethető, illetve az utazási iroda számára is nyereséget tudjon termelni. 39

7. Kérdőíves megkérdezés 7.1.Előzmények, módszertan 7.1.1.A kutatás előzménye és célja Primer kutatásom elsődleges célja annak a megismerése volt, hogy a megkérdezettek körében milyen utazási szokások tapasztalhatóak, milyen típusú kikapcsolódások iránt érdeklődnek, s a megkérdezettek körében mely desztinációk iránt nő a kereslet. Alapvető hipotézisem az volt, hogy az egyének érdeklődése a kulturális körutazások, városlátogatások iránt fokozatosan növekszik. Az elvégzett kutatás kitűnő alapokat nyújtott, hogy az utazásszervezés- és értékesítés elméleti hátterén kívül bemutathassam, hogy adott utak, túrák megszervezése, összeállítása, mind pénzügyi, mind pedig szervezés tekintetében milyen feladatokat hordoz magában. A sikeres kutatásom elvégzéséhez, szakmai gyakorlati helyemen eltöltött idő és az ügyfelek segítőkészsége nagymértékben hozzájárult. A kérdőív kitöltéséhez a szakmai gyakorlatomat segítő, végigkísérő kollégák segítségét kértem, akik a kutatás céljáról az ügyfeleket részletesen tájékoztatták. A következőekben szeretném részletesen ismertetni a kutatás eredményeit. 40

7.1.2.A minta összetétele A megkérdezettek száma 248 fő volt, 67 férfi és 181 nő. A válaszadók további jellemzőit az 1. sz. táblázatban mutatom be. 1. sz. táblázat A minta jellemzői (%) Nemek szerinti megoszlás Nő 73 Férfi 27 Kormegoszlás 18-29 14,9 30-39 19,7 40-49 24,2 50-59 17,6 60-23,6 Legmagasabb iskolai végzettség Alapfok 10,8 Középfok 47,3 Felsőfok 41,9 (Saját forrás) Mint a nemek szerinti megoszlásból is jól látható, a válaszadók túlnyomó többsége nő volt. A korcsoport szerinti megoszlás tekintetében megállapítható, hogy a 40-49 éves korosztály a legaktívabb, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk a 60 év felettiek növekvő aktivitását sem. Talán ez arra vezethető vissza, hogy e korosztály mögött már megfelelő munkával eltöltött idő áll, s anyagi szempontból is stabilnak tekinthetők. A legtöbben középfokú (47,3%) vagy felsőfokú (41,9%) végzettséggel rendelkeznek. 7.1.3.A vizsgálat eredményei Az úttípusok iránti érdeklődés Kutatásom legfontosabb célja annak a megállapítása volt, hogy a megkérdezettek milyen arányban érdeklődnek az egyes utak különböző típusai iránt. 41

6 érdeklődési kör vizsgálatát végeztem el, amelyek: a tengerparti nyaralás, városlátogatás, kulturális körutazás, kalandtúra, hajóutak és végül a sí utak voltak. A mérésre ötfokozatú Likert-skálát alkalmaztam, ahol a két végpont az egyáltalán nem érdekli=1, és nagyon érdekli=5 válaszlehetőségek voltak. A 2. sz. táblázatban 4 ismérv szerint csoportosítottam a válaszadókat, s válaszaik átlagértékével jellemeztem az érdeklődésük irányát. 2. sz. táblázat A különböző úttípusokkal kapcsolatos válaszadói preferenciák átlagai ötfokozatú értékelő skálán Tengerpart Városlátogatá Kulturális Kalandtúra Hajó Síút i üdülés s körutazás -út Nemek szerinti megoszlás Nő 4,64 4,13 4,47 2,03 2,75 2,63 Férfi 4,01 3,85 4,34 3,11 2,67 3,23 Korcsoport szerinti megoszlás 18-29 év 4,46 3,12 3,89 3,87 2,19 3,83 30-39 év 4,17 4,09 4,38 2,53 2,43 3,42 40-49 év 4,22 4,12 4,47 2,35 2,47 2,82 50-59 év 4,27 4,24 4,62 2,12 2,69 2,42 60- év 4,48 4,38 4,69 1,98 3,77 2,16 Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlás Alapfok 4,29 3,51 3,67 2,28 2,45 2,85 Középfok 4,55 4,09 4,72 2,62 2,69 2,67 Felsőfok 4,12 4,37 4,84 2,81 2,99 3,27 Utazásra szánt összeg szerinti megoszlás 0-100e Ft. 4,47 4,18 4,66 2,88 3,23 3,74 100-200e 4,89 4,74 4,74 2,71 2,98 3,47 Ft. 200-300e 4,12 3,83 4,19 2,44 2,69 2,58 Ft. 300e Ft.- 3,8 3,21 4,05 2,25 1,94 1,93 (Saját forrás) 42

A válaszadók nemek szerint történő vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy a nők körében jellemzően a felfedezéssel és a pihenéssel egybekötött úttípusok érvényesülnek. a nőket jobban érdekli a tengerparti nyaralás, a városlátogatás, a kulturális körutazás, valamint a hajóutak. a férfiak érdeklődési köre a sport és a kaland felé orientálódik, tehát szabadidejüket aktívabban töltik el, mint a nők. a kulturális körutazások tekintetben a nők és a férfiak között közel azonos érdeklődés mutatkozott. a legnagyobb eltérés a kalandtúrák esetén volt tapasztalható A korcsoportok alapján képzett csoportok válaszai között meglepően magas érdeklődés mutatkozik a 60 év feletti korosztály körében. Egyértelműen megállapítható, hogy a tengerparti üdülések és a kulturális körutazások iránti érdeklődés dominál. a tengerparti üdülések körében a csoportok átlagai között jelentősebb eltérés nem mutatkozott. a városlátogatások esetében a 18-29 éves korosztály preferenciái különböznek a többi csoportétól. a kulturális körutazások iránti érdeklődés között jelentős eltérés nem mutatkozott, de itt is tapasztalható, hogy a 18-29 éves korosztály preferenciái különböznek a többi csoportétól. a kalandtúrák vizsgálata során megállapítható, hogy az érdeklődés egyértelműen a fiatalabb korosztályra jellemző. nagy eltérés mutatkozott a 60 év felettiek és 18-29 évesek között. összességében megállapítható, hogy a kalandtúrák a leginkább érdektelenségre számot tartó úttípusok közé tartozik. a hajóutak iránti érdeklődés a 60 év feletti korosztály esetén kiugróan magas, míg a többi csoport érdeklődése közel azonos átlaggal jellemezhető. a sí utak tekintetében a 18-29 évesek, valamint a 30-39 évesek között mutatkozott magasabb érdeklődés. A legmagasabb iskolai végzettség kapcsán egy kivétellel nincs különbség a különböző úttípusok iránt érdeklődés tekintetében. 43

a tengerparti üdülések iránti érdeklődés a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében a legmagasabb. a többi úttípus vizsgálata során egyértelműen megállapítható, hogy a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében a legmagasabb az érdeklődés. Az utazásra szánt összeg alapján képzett csoportok érdeklődése között egyértelműen megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége 100e Ft.-200e Ft. közötti összeget áldoznak szabadidejük eltöltésére. Utazási szokások vizsgálata Az utazási szokások vizsgálata során egy teljes képet szerettem volna kapni a megkérdezettek körében, hogy egy adott út kiválasztása során milyen alternatívák szerint döntenek. A válaszadókat nemek szerint csoportosítottam, s a megkérdezés során a következőket vizsgáltam: a tervezett utazás időtartama, milyen közlekedési eszközöket részesítenek előnyben, milyen szállást és ellátást választanak útjaik során, valamint kivel utaznak együtt. A felmérés adatait a 3. sz. táblázatban foglaltam össze. 44

Utazási szokások megoszlásának a vizsgálata 3. sz.táblázat Nemek Nők Férfiak Megoszlás Száma % Száma % Időtartam 1hétnél 54 29,83 18 26,86 rövidebb 1 hét 73 40,33 25 37,31 10 nap 39 21,54 16 23,88 2 hét vagy 15 8,3 8 11,94 annál több Közlekedési eszköz Személyautó 34 18,78 8 11,94 Repülőgép 77 42,54 38 56,71 Autóbusz 48 26,52 16 23,88 Vonat 13 7,18 3 4,47 Hajó 9 4,97 2 2,99 Szállás Apartman 30 16,57 8 11,94 Kemping 12 6,62 4 5,97 Panzió 42 23,2 17 25,37 Szálloda 97 53,6 38 56,71 Ellátás Önellátás 20 11,05 2 2,99 Reggeli 28 15,47 6 8,95 Félpanzió 42 23,2 14 20,9 All inclusive 55 30,38 34 50,74 Ultra all 36 19,89 11 16,41 inclusive Kivel utazik együtt Egyedül 11 6,07 5 7,46 Család 118 65,2 47 70,14 Barátok 52 28,73 15 22,4 (Saját szerkesztés) A vizsgálat során egyértelműen megállapítható, hogy az általam megkérdezett nők és férfiak utazási szokásai megegyeznek. Nagyobb mértékű eltérés akkor mutatkozhatott volna, hogy a megkérdezett nők és férfiak száma azonos lenne. Az utazás időtartamát tekintve, a megkérdezettek körében az egy hetes turnusok dominálnak. Mind a nők, s mind a férfiak körében a 2 hét vagy annál több idő eltöltése között jelentkezett a legmagasabb eltérés. 45

Az utazás módját tekintve a repülőgépes utazások iránt fokozott az érdeklődés. Ez arra vezethető vissza, hogy mind időtartamban, s a kényelem szempontjából is az egyik legelőnyösebb közlekedési forma. A szállás tekintetében a megkérdezettek többsége a szállodákat részesíti előnyben. Nagy eltérés mutatkozik a szállodák és a kempingek iránti érdeklődésben. Az ellátás módját vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége a teljes ellátást (All inclusive) preferálják, illetve a félpanziós ellátás is számottevő a vizsgálatba vont személyek körében. A megkérdezettek jelentős többsége családi körben tölti el szabadidejét. A legnagyobb eltérés itt mutatkozik az egyedül utazók körében. Az érdeklődést felkeltő célterület eredményeinek vizsgálata Kutatásom további célja annak a felmérése volt, hogy az utazni vágyók az általam felsorakoztatott célterületek közül, leginkább mely országok felé érdeklődnek. 13 országot neveztem meg, s a válaszadók részére több választási lehetőséget is felajánlottam. Az eredményeket a 1. sz. ábra mutatja. 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,96 3,54 4,02 4,78 5,64 6,14 6,87 7,47 8,12 9,14 9,57 11,18 10,14 10,43 2,00% 0,00% 1. sz. ábra Egyes célterületek iránti érdeklődés (Saját szerkesztés) 46

A célterület szerinti megoszlásában jelentős eltérés nem mutatkozott, egyenletesnek tekinthető az érdeklődés a nevezett célterületek elé. Az ábráról jól leolvasható, hogy a válaszadók többsége (11,18%) Bulgária iránt érdeklődik. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk Horvátország és Görögország érdekeltségét sem. Az egyéb célterületek iránt érdeklődők a válaszadók 2,96 %-át jelentették. Az általuk megjelölt úti célok a következőek voltak: India, Kína, Marokkó, Írország, Oroszország, Portugália és végül Lengyelország. Összességében elmondható, hogy a válaszadók többsége a tengerparti országok felé érdeklődik, s az évek óta kiemelt desztinációk érdekeltsége továbbra is magas. Az utazást motiváló tényezők vizsgálata Kutatásom során azt is vizsgáltam, hogy a megkérdezettek egy adott út mellett milyen motivációs tényezők alapján döntenek. 14 motiváló tényezőt vizsgáltam meg, amelyeket a 2. sz. ábrán szemléltetek. Kiemelten foglalkoztam e kérdésre adott válaszok során a 18-29 évesek és a 60 év felettiek motiváló tényezőit. Az eredményeket a 3 sz. ábrán szemléltetem. 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 22,17 18,17 13,92 10,74 8,47 7,67 5,14 4,16 3,75 5,00% 2,83 1,12 1,08 0,66 0,12 0,00% 2. sz. ábra Az utazást motiváló tényezők szerinti megoszlás (Saját szerkesztés) 47

A kutatás eredményeinek összehasonlítása után egyértelműen megállapítható, hogy a válaszadók többségét (22,17%) a kulturális látnivalók megtekintése motiválja. Jelentős hányadot képviselnek a passzív pihenés céljából utazók is. A legkevésbé motiváló tényező a zarándoklat, hiszen a válaszadók csak 0,12 %-át ösztönzi utazásra. Számomra meglepő eredményekkel szolgált a vásárlás céljából (3,75%) történő úti cél kiválasztása. Természetesen nem csak e célból történő utazásra kell gondolnunk, hiszen más motiváló tényező mellett a vásárlás is fontos része az adott desztináció felkeresésének. Összességében elmondható, hogy a tengerparti nyaralások mellett a megkérdezettek jelentős részét a kulturális és természeti látnivalók, valamint a városlátogatások is motiválják. A 18-29 évesek és a 60 év feletti válaszadók utazásukat motiváló tényezők megoszlása Kalandtúrák Sportolás Hajóutak Zarándoklat Vásárlás Szórakozás Városlátogatás Klturális rendezvények Világörökségi helyszínek Sporteseményeken való részvétel Természeti látnivalók megtekintése Passzív pihenés,kikapcsolódás Kulturális látnivalók megtekintése 0 5,25 11,14 4,44 8,87 4,58 2,12 1,11 6,78 9,25 4,69 13,25 14,56 7,1 7,26 5,12 4,12 1,25 6,17 10,52 14,56 6,83 7,24 11,16 12,83 4,23 60 év felettiek 18-29 évesek 0 2 4 6 8 10 12 14 16 3. sz. ábra Az utazást motiváló tényezők 18-29 évesek és 60 év felettiek közötti megoszlása (Saját forrás) 48