Gyôr-Moson-Sopron Megyei

Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2004 2008

A közös célokért közösen! A kamara stratégiája 2004 elején a kamara elnöksége és a tagság is érzékelte, hogy a külsô feltételek változása és a tagság elvárásainak növekedése a kamarai stratégia felülvizsgálatát követeli. Egy olyan stratégia meghatározására volt igény, amely a tagság aktivitását, a külsô-belsô kommunikáció javítását, a sokszínû és témakörû rendezvények szervezését, az érdekképviselet és érdekérvényesítési tevékenység, valamint a kapcsolatok bôvülését eredményezô és javító munkával dinamizálja a kamarai munkát. Ezen elvek alapján megfogalmazásra került a kamara törekvése (hitvallása), amely szerint a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legyen a gazdaságszervezés és irányítás valamennyi szintjének (kistérségi, megyei, EU-régiós, szakmai és ágazati) meghatározó szereplôje. A stratégiai célok megvalósítása az alapszabály módosítását, új munkamódszereket, szervezeti és feladatmegosztást, új struktúrák (tagozat, térségi elnökség stb.) kialakítását is igényelte. A végrehajtás és megvalósítás feladata a 2004-ben megválasztott elnökségre hárult. Az elnökség 2005 ôszére további finomításokat hajtott végre a stratégiában, és munkamódszerül elfogadta, hogy a Gyôr- Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szervezetének mindennapjait a nyitottság, az aktivitás, az új iránti fogékonyság, a tagjai iránti elkötelezettség, a szolgáltatás és az érdekképviselet iránti elhivatottság határozza meg. A kamara célját úgy határozta meg, hogy elismert szervezetként alkalmas legyen: az országos kamarai befolyás közvetlen és közvetett alakítására, tagsága és a megye gazdasági szereplôi általános és sajátos érdekeinek hatékony megjelenítésére és érvényesítésére, a regionális gazdasági fejlôdés irányainak befolyásolására, a regionális (megyei) gazdaság szereplôinek folyamatos támogatására, fejlesztésére, az EU-tagságból adódó lehetôségek minél jobb regionális kihasználásának elôsegítésére. A kamarai stratégiában meghatározott törekvések (küldetés) megvalósítása az elmúlt négy évben egy dinamikusabb, tevékenységében színesebb, kommunikatívabb, társadalmi kapcsolataiban és elismertségében erôsödô kamarát eredményezett. Küldöttek A 2004. évi választások során négy tagozatban (ipari, kereskedelmi, kézmûipari, szolgáltatási) 70 fô küldött megválasztására került sor. A küldöttek 13 fôs elnökséget választottak. Elôször került sor Gyôr, Mosonmagyaróvár és Rábaköz kistérségi elnökeinek megválasztására. A 2008. évi választásokon, az alapszabály alapján sem a küldöttek, sem az elnökség létszámában nem kerül sor változtatásra.

4 A tagság Tagjaink száma a 2007. évi adatok szerint 1466, ezzel kamaránk a 8. legnagyobb taglétszámú kamara az országban. A kamarák közül 2 létszáma haladja meg a 3000-et (Pest megye és Budapest) és további 2 kamara a 2000-et (Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megye) a kamarák felének a taglétszáma az 1000-et sem éri el. Kamaránkhoz 2007-ben 114 vállalkozás lépett be tagként, ez az országban az 5. legmagasabb szám, a legtöbben 264-en a borsod-abaúj-zempléni kamarához csatlakoztak, a legkevesebben 10-en, pedig a komárom-esztergomihoz. A tagvállalkozások összetétele méretük szerint A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény mikro-, kis-, közepes és nagyvállalkozásokat különböztet meg. A GYMSKIK tagjainak 84%-a mikro- és 12%-a kisvállalkozás. A közepes méretû cégek aránya tagjaink között 3%, míg tagságunk 1%-át a nagyvállalkozások alkotják. Megyei összehasonlításban a legkevesebb mikrovállalkozás (37%) a borsodi, a komárom-esztergomi és a zalai kamaráknál található. A legtöbb nagyvállalkozás (3%) arányait tekintve a soproni kamarában mûködik. A tagvállalkozások összetétele ágazatok szerint A klasszikusnak nevezhetô 4 ágazat szerint ipar, kereskedelem, szolgáltatás, kézmûipar osztottuk fel tagságunkat fô tevékenysége alapján. A GYMSKIK tagjainak 29%-a a kereskedelembe tartozik, 28%-a a kézmûiparba, ezt a szolgáltatás követi 23%-kal, az iparban mûködô tagvállalkozások száma pedig 20%. Országos összehasonlításban a tagozati részarány szerint a legtöbb ipari tagozati tag Komárom- Esztergom megyében (51%), a legtöbb kereskedelmi tagozati tag Békés megyében (60%), a legtöbb szolgáltatási tagozati tag Jász-Nagykun-Szolnok megyében (43%) és a legtöbb kézmûipari tagozati tag Sopron városban kamarájában (39%) található. A tagvállalkozások összetétele vállalkozási forma szerint Kamaránk tagjainak 56%-a társas vállalkozás, 44%-a. Százalékos arányban a legtöbb társas vállalkozás Budapesten (76%), a legtöbb egyéni vállalkozás pedig Békés, Heves, Szabolcs-Szatmár és Veszprém (47%) megyékben található. Tagdíj A GYMSKIK tagdíjbevétele 2007. évben meghaladta a 69 millió forintot, ezzel a területi kamarák között a 6. helyen áll. A legnagyobb tagdíjbevételt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 179 M Ft tudhatja magáénak, a legkevesebbet pedig Nógrád megye 21 M Ft és Nagykanizsa város 11 M Ft. A több éve fennálló tartozások kezelésére az Intrum Justitia behajtó céggel kötöttünk szerzôdést. A kilépéseket tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb arányú kilépés január hónapban volt, a behajtás eredményeképpen, illetve a tagdíjfizetési számla megérkezésének idôpontjában. A nemfizetés miatt kizárt cégek száma 45. Tagozati munka Kamaránk legfontosabb feladata és szerepe, hogy a fokozódó piaci versenyben a vállalkozói környezet javításával, elôrejelzésekkel, javaslatokkal, jogi, számviteli, adó- és egyéb szolgáltatásokkal segítse

Tagság összetétele csatlakozás ideje szerint A be- és kilépôk száma 2007. évben tagozatonként Belépôk db Kilépôk db Taglétszámváltozás Kereskedelmi 38 Kereskedelmi 55 17 Ipari 14 Ipari 31 17 Kézmûipari 35 Kézmûipari 59 24 Szolgáltatási 27 Szolgáltatási 42 15 Összesen 114 Összesen 187 73 Be- és kilépôk száma 2007. évben térségenként Belépôk db Kilépôk db Taglétszámváltozás Gyôr 70 Gyôr 117 47 Móvár 24 Móvár 39 15 Rábaköz 20 Rábaköz 31 11 Összesen 114 Összesen 187 73 a tagszervezetek munkájának eredményességét. Ennek a feladatának leginkább a tagozati munka keretében tud megfelelni. A tagozatok munkájukat a befizetett tagdíj és létszám alapján meghatározott költségvetési keretek között, önállóan tervezve végzik. A kimondottan szakmai munka leginkább az osztályok keretei között szervezhetô, az azonos érdeklôdésû vállalkozások részére. Ennek programjait minden évben az elnökség jóváhagyásával a tagozatok önállóan tervezik. 2004. évben a Gazdasági szolgáltatás, oktatás szakmai osztály tagjai úgy döntöttek, hogy életre hívják a kamara új tagozatát, a Szolgáltatási Tagozatot. A változtatás létjogosultságát az elmúlt évek eseményei minden bizonnyal igazolják. Így jelenleg a négy tagozat, az ipari, a kereskedelmi, a szolgáltatási és a kézmûipari, 5 5 szakmai osztállyal végzi munkáját, él a törvény adta lehetôségeivel és kötelezettségeivel. Egymás megismerésének, a tapasztalatok átadásának, a kamarai belsô piac kialakulásának szintén fontos színtere a tagozati munka. A tagozatok a régió többi kamarájának azonos tagozataival is egyre erôsödô együttmûködést alakítanak ki. 5

Belépôk és kilépôk évenkénti megoszlása Régiónkénti létszám változása 6 Térségi munka A felmerülô gondokat leggyorsabban helyben lehet megoldani, a kérdéseket legegyszerûbben helyben lehet megválaszolni. Ez a tény és vállalkozói igény hívta életre 2004. évben a térségek, így a rábaközi, a mosonmagyaróvári és a gyôri térség megalakulását. A szakmai munka ezáltal jobban igazodik a helyi sajátosságokhoz, a vállalkozók igényéhez, de a tanácsadás, az érdekképviselet, a külsô kapcsolat is hatékonyabban mûködik. A térségek számára fontos feladat a helyi vállalkozók bemutatkozásának, marketingmunkájának, piacra jutásának támogatása, mely a térségekben már hagyományosan megszervezett vásárokon valósul meg.

A munkaszervezet A GYMSKIK-nál 28 fô dolgozik, ezzel a területi kereskedelmi és iparkamarák között az 5. helyen állunk. A legkevesebb kamarai alkalmazott Komáromban dolgozik (13 fô), a legtöbb Budapesten (72 fô) és Pécsett (54 fô). A GYMSKIK alkalmazottainak több mint 80%-a felsôfokú végzettségû és a munkavállalók közel 30%-a idegen nyelvet beszélô. A munkaszervezet a célok megvalósítása érdekében az új titkár irányításával 2005. évben kezdte meg a feladatok végrehajtását. A hatékony munkavégzéshez, a stratégiai célok megvalósításához szükség volt a kamarai rendszer mûködésének, a munkaszervezet szolgáltatásainak, a tagság és a munkaszervezet kapcsolatának átvilágítására. Ennek során tett megállapítások: 1. A szolgáltatások széles körét ajánlja a munkaszervezet a vállalkozásoknak, de: kevesen veszik igénybe a szolgáltatásokat, a vállalkozások a munkaszervezettôl várják a kezdeményezést, a vállalkozások nem osztják meg tapasztalatukat, kevés javaslattal élnek, a munkaszervezet nem kellô mértékben informálódik a vállalkozásoknál, nem hatékony a tájékoztatás. 2. A taglétszám folyamatos csökkenést mutat, mivel: a szolgáltatások a nem kamarai tagok részére nem megfelelô hatékonysággal jutnak el, a tagok nem tudnak teljes képet adni a kamara mûködésérôl, így a tagtoborzás nem hatékony, a tagtoborzási munka nem szervezett formában történik, nem ismerjük a kilépôk kilépési indokait. 3. A rendezvények látogatottsága kevés kivétellel nem megfelelô, mivel: a rendezvények szervezése legtöbbször kampány jellegû, nehéz megfelelô színvonalú elôadót találni, az információk nehezen jutnak el a munkaszervezethez, a rendezvények nem mindig érik el a célközönséget, az eredményesség mérése nem hatékony, a tagok aktivitása, érdeklôdése a legtöbb esetben csekély, nem hatékony a PR munka. 4. A külsô kapcsolatok csak részben mûködnek, mivel: az együttmûködés sokszor csak papíron van meg, az érdemi munka hiányzik, a hatóságokkal és több szervezettel az együttmûködés eseti jellegû, a régiós kamarák közötti együttmûködés csak néhány esetben mûködik, a térségekben az önkormányzatokkal váltakozó hatékonysággal, gyakorta eseti jellegû az együttmûködés. 7

A felmerült problémák megoldására a munkavégzésben az alábbiak kaptak prioritást: a taglátogatások fokozása, fôleg a tagozati és térségi titkárok részérôl, a tagok igényeinek alaposabb megismerése és ennek beépítése a munkába, hatékony PR munka a kamara ismertségének és elismertségének növelésére, kapcsolatok erôsítése és élôvé tétele a különbözô szervezetekkel, hatóságokkal, társkamarákkal és külföldi partnerszervezetekkel, minôségirányítás fejlesztése minden területen. Az elkezdett munka nyomán érezhetô változások tapasztalhatók, melyek közül néhány: a megye meghatározó nagyvállalataival a kapcsolatot javulónak tekinthetjük: AUDI, Graboplast, Rába, Veritas, Provertha, Alcufer, Chio-Wolf stb., a külsô kapcsolatok sokat javultak, új és élô kapcsolat létesült szervezetekkel, hatóságokkal, érdekképviseletekkel: APEH, MVSZ, MGyOSz, KISOSZ, IPOSZ, javuló kommunikáció: hírlevél, SMS-rendszer, egységes web, megújult arculat, megújult külsejû és tartalmú újság, IKIR integrált kamarai informatikai rendszer mûködtetése, a kamara tekintélye, külsô megítélése jelentôsen nôtt, áttekinthetô új munkaszervezeti struktúra jött létre, jól megfogalmazott folyamatok és kapcsolatok a bevezetett ISO-, SHIBA-, CAF-, EFQMrendszer következtében, a minôségi munka eredménye a sikeres belsô és külsô megújító audit évente, a tagok javára kedvezményes szolgáltatás nyújtása (okmányhitelesítés: több mint 50% kedvezmény, Széchenyi Kártya: tag = 0 Ft, nem tag = 17.000 Ft rendezvények, 30 50% kedvezmény, tagkártya használata), a mûködéshez okosan bevont, profilba illô pályázati források megteremtésével eredményes munka folyik, pl. SMARTNET, EEN, ROP, a képzés területén javuló színvonal, megtörtént a FAT-akkreditáció, a mesterképzés folyamatosan mûködik, a konferenciák szervezése, a székház jobb kihasználása érdekében, együttmûködés a RÁBA Hotellel, az IBIS Hotellel és a Famulus Hotellel. Kiemelt együttmûködési megállapodások 8 Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége Gyôr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Gyôr Megyei Jogú Város Megyei Munkaadók Szövetsége Széchenyi István Egyetem IRC Hungary Junior Chamber International Kohézió Közalapítvány Gyôri Ipari Park INNONET Kht. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány EIC AISEC hallgatói szervezet

A Kamara ISO 9001 minősítése Aki a tagjainak, partnereinek újra és újra kiváló minôségû szolgáltatást akar nyújtani, annak folyamatosan fejlesztenie kell a szervezetét. Ezt tettük mi is, nem is akárhogyan! A munkaszervezet által kitûzött cél az ISO 9001 minôségi szabvány teljesítése volt. Aki a szigorú elôírásokat teljesíteni tudja, az ideális körülményeket teremt a kiváló munkavégzéshez. A Pannon Quality Menedzsment Tanácsadó Kft. segítségével nagyító alá vettük az ISO irányelveinek megfelelôen kamaránk minden részlegét. A munkatársaknak maguknak is le kellett ellenôrizniük, hogy a munkájuk megfelel-e az elôírásoknak és a helyzetfelmérés után jött az igazi hajrá. Finomítottunk, javítottunk, igazítottunk, egészen addig, amíg megérkezett a CERTOP tanúsító által kiküldött ellenôrzô bizottság. Ekkor részletesen igazolnunk kellett, hogy a munkát elvégeztük. Az ISO 9001 minôsítést fenntartás nélkül megkaptuk! Nekünk ez nagy elismerés, tagjainknak, partnereinknek biztonság! Az ISO 9001 oklevél három évig érvényes, de minden évben újra ellenôrzik, hogy továbbra is minden rendben van-e. Év közben saját magunkat kell ellenôriznünk, végsô soron az a célunk, hogy tagjaink elégedettek legyenek, a minôségirányítási rendszerünk segítségével bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk folyamatosan a partnereinknek, tagjainknak és a jogszabályok követelményeinek megfelelô szolgáltatást nyújtani, törekedve a folyamatos jobbításra. Hosszú távú célunk a Nemzeti Minôségi Díj megszerzése, ezzel is a minôségen belül a kiválóságot bizonyítva. Ennek elsô lépése volt a 2006-ban megpályázott, és 2007-ben elnyert IIASA SHIBA Minôségi Oklevél. Jelenleg folyamatos jobbítási tevékenységünket és a kiválóság útján való haladásunkat szeretnénk fejleszteni, melynek következô lépéseként megpályáztuk a Commited to Excellent (C2E) EFQM önértékelésen alapuló Európai Minôségi Díjat. Rendezvények Nehéz felsorolni a nagyon sok és sikeres rendezvényt, amelyre az évek folyamán sor került. Néhány ezek közül: A 115 éves kamara 10 éves köztestületi jubileumi kiállítás megnyitása, mely most is látható Kamarai Ôsz rendezvénysorozat Arany háromszög konferencia Autopolis alakuló konferencia Logisztikai szimpózium Vámügyi konferencia Körbetartozás-rendezés megoldási lehetôségei Mesterek Napja, regionális gasztronómiai szakmai nap Beszéljük meg címmel indított fórumsorozat, melynek vendégei voltak Kóka János minisz ter, Bajnai Gordon akkori kormánybiztos és Garamhegyi Ábel szakállamtitkár, Erôs János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója Kenyérfesztivál Szakképzési fórumok A szakképzési hozzájárulás elszámolásáról szóló rendezvény BSA-fórum a legális szoftverekrôl Elôadás a környezetvédelmi termékdíjról HACCP bevezetése, rendszeres oktatás és vizsgáztatás Regionális kisvállalkozói fórum 9

Plato program Nemzetközi projekt átvételével, a Szabolcs-Szatmár Megyei Kereskedelmi és Iparkamara korábbi tapasztalatainak megismerésével, a szolgáltatási tagozat elnökségének hatékony közremûködésével indult el a program, amely célja a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatása. A támogatás elve, hogy nagyvállalatok támogatják a kicsiket az alábbiak szerint: Két nagyvállalat két kiválasztott vezetője keresztszülőként támogat egy-egy csoportot a csoportok 20 20 kis- és közepes méretû vállalkozás vezetôinek részvételével alakulnak. A program lefolyása: KKV-k kiválasztása, csoportok kialakítása, kétnapos csapatépítô tréning, havi összejövetelek (10/év), kontaktnap (1 /év), zárófesztivál. A program lényege: a szakértelem és a tapasztalat megosztása, együttmûködés kialakítása a résztvevôk között, személyes támogatás, ösztönzés. A program eddigi eredményei: Győr város és vonzáskörzetének fémipari kis- és közepes vállalatai súlyos gondokkal szembesülnek a munkaerő-utánpótlás terén. A vasas szakma becsülete megkopott, a szakképzésből is egyre kevesebb újonnan képzett fiatal szakember kerül ki, ráadásul a szakmát szerzett fiatalok tudása a cégek tapasztalatai szerint nem alkalmas a fémipari vállalatoknál az egyedi, valamint a sorozatgyártás során jelentkező feladatok elvégzésére. A GYMS KIK Plato 2 csoportjában lezajlott beszélgetésekből ötletet merítve, a győri és Győr környéki fémipari kis- és közepes vállalatok, valamint a GYMS KIK konzorciumot alakítottak, melynek célja a munkaerőpiac eddig meg nem szólított részének elérése, a képzés módjának átalakítása, auditálása, intenzív marketingtevékenység révén a szakma megbecsültségének visszaállítására. A program költségeit a konzorciumot létrehozó cégek magán- és pályázati forrásokból kívánják finanszírozni. Az alapítók céljuk eléréséhez elnyerték a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ támogatását. Az üzleti célú kapcsolatépítés és hivatalos programok mellett Andorka Zsolt és Goeser Róbert szervezésében már a projekt kezdetétôl kialakult egy önálló klub jelleggel mûködô baráti kör is, mely érdekes programokkal és az érdek nélküli kötetlen beszélgetések oldott hangulatával várja hétrôl hétre a Plato-tagokat. 10 A kamara médiajelenléte 2005 óta a javuló és bővülő médiakapcsolatok váltak jellemzővé. A kamara híreit a megyei napilapon túl a városi televíziók, régiós rádiók és internetes portálok is közzéteszik, érdeklődnek az események iránt. Rendszeres és kiemelt médiamegjelenés a Kisalföldi Gazdaság kamarai havi magazinban, havi egy oldal megjelenés a megyei napilapban a Pénz Beszél rovatban és a havonta frissen összeállított, ismételve is sugárzott félórás Kamarai Magazin a Revita televízióban. 2008-ban indult a Hircity portál,

ahol a kamarai aktualitások videointerjúin túl kamarai információk külön menüpontban is szerepelnek az Üzleti negyedben. A kamara az ország kereskedelmi és iparkamarái nagy részével egységes internetportált működtet. Ügyel arra, hogy napi rendszerességgel kerüljenek friss információk a kamara, a gazdaság és a nemzetközi üzleti élet híreiből. Partnerszervezetek is rendszeresen küldenek anyagot, visszajelzéseikből is tudjuk, hogy sokan a weboldalunkról értesülnek rendezvényeinkről. A látogatottság bővülését a statisztikák is alátámasztják. Az e-mail címmel rendelkező kamarai tagok feliratkozhatnak heti elektronikus hírlevelünkre, amelyet a rendszer automatikusan küld meg a friss hírekből. Az üzlet@hálón felületet a kamarai tagok saját maguk tarthatják karban. A feltett üzleti ajánlatból is készül hetente hírlevél, amelyet szintén a feliratkozott kamarai tagok kapnak meg. Sajnos több személyes biztatás ellenére is nagy a passzivitás ezen a téren. További tájékoztatás, kampány kell a kihasználása érdekében. Kör-SMS küldés is lehetővé vált a kamarában. Ez még nem igazán kihasznált lehetőség. A Kisalföldi Gazdaság magazin formára és 36 színes oldalra váltott 2005-ben. Több vállalkozás szívesen hirdet a magazinban. Sok vállalkozásvezető és a munkatársak is rendszeresen lapozzák át, az ajándék példányok hamar elfogynak a kamarai képviseleteken, főleg a győri székházban. Klubok Aktív kamarai tagok kezdeményezésére és igényei alapján a kamara klubtevékenysége bővült, mozgalmasabb lett 2005 óta. A szolgáltatások palettája színesedett, a színvonala nôtt, a megalakított szakmai klubok rendszerint eredményesen, a jelenlévôk megelégedettségével tevékenykednek. Vámklub Zsidi István elnökletével immáron ötödik éve mûködik tovább töretlen lendülettel a Vámklub. A taglétszám folyamatos bôvülése mellett igyekszünk tagjainak érdekét teljes mértékben kiszolgálni. A Vámklub mûködése alatt segítette a vállalkozásokat az EU csatlakozás zavartalan vámjogi lebonyolításában. Ez idáig több mint 20 tájékoztató rendezvényt szerveztünk, illetve a vámszakemberek felkészítésére egy 6 hónapos továbbképzô tanfolyamot, ahol több mint 30 megyei vámmal foglalkozó kolléga végzett sikeresen! A Gyôri Fôvámhivatallal való jó kapcsolat kiépítését mutatja, hogy a vámhatóság a 2007. tavaszi Származási szabályok változása címû tájékoztatót a Vámklub közremûködésével és szervezésében rendezte meg. A Vámklub országos ismertségének és elismertségének eredményeképpen együttmûködési megállapodás aláírására került sor a Magyar Vámügyi Szövetséggel. Az együttmûködés eredményeképpen sok közös rendezvényen ismerkedhettek meg az aktuális vámtémákkal az érdeklôdôk! Jelenleg folyamatban van egy 16 elôadásból álló ôszi oktatás szervezése! 2007 ôszén eredményes tárgyalást folytattunk a VPOP Regionális Jövedéki Központjával, ami alapja lett egy hatékony együttmûködésnek. Idén több közös programon tájékoztattuk az érdeklô dôket, többek között a Környezetvédelmi Termékdíj változásokról. A klub sikerességének záloga, hogy maguk a tagok dönthetik el, mikor, milyen témában kívánnak elôadókat meghívni. Az érdek-képviseleti tevékenységünket továbbra is kifejtjük az International Chamber of Commerce Hungary (ICCH) Vámés Kereskedelem Szabályozási Szakbizottságban, és a Textilipari Export Import Tanácsban való rész- 11

12 vétellel. Igyekszünk minden szakmai rendezvényen és elôadáson megjelenni, hogy ezáltal is hozzá tudjuk juttatni a tagjainkat olyan információkhoz, amik a problémamentes külkereskedelmi és vámügyletek lebonyolítását elôsegítik! Minôségi Klub Kamaránk tagjai közül többen jelezték, hogy igény van egy olyan fórum létrehozására, ahol a minôségügyi, minôségirányítási kérdésekrôl, az új információkról, tapasztalatokról elsô kézbôl tájékozódhatnak a szakemberek. Örömmel tettünk eleget ennek az igénynek, és újból életre hívjuk a Minôségi Klubot Gyôrben és Mosonmagyaróváron. A klub beindításának aktualitását kamaránk ISO 9001:2000 2005. december 1-jei tanúsítása, és az IIASA Shiba Oklevél megszerzése is tovább növelte. Tagjaink közt tudhatunk több minôségirányítási, minôségszemléletû szakembert, vezetôt, illetve mindazokat, akiket érdekel a minôségirányítás területe. A klub a 2007-es évben Horváth Szabolcs elnökletével új erôvel kezdte meg a munkát. Horváth Szabolcs, a Borsodi Mûhely Kft. mûszaki vezetôje, a szakma elismert szaktekintélye, a Regionális Minôségi Díj értékelô bizottságának tagja. A szervezômunkát Pongrácz Balázs tagozati titkár, minôség ügyi munkatárs végzi. A 2007-es év elején körvonalazódott a Mosonmagyaróvári Minôségügyi és Gyôri Minôségi Klub összeolvadási szándéka, amit a két klub vezetése továbbgondolt, és elkezdôdött a munka egy olyan közös egyesület megalakítására, amely magába foglalja a minôségi klubjaink, szakosztályaink, megyei és regionális minôségi díj bizottságaink és ezekben, továbbá a vállalkozásoknál, szervezeteknél dolgozó szakembereket és vezetôket. Egy olyan önkéntes, regionális egyesület létrehozása fogalmazódott meg, amely a három megye aktuális és racionális minôség- és kiválósági fejlesztési kérdéseit összegyûjtve és rendszerezve, azokra a tervezett küldetésében meghatározott alábbi megoldásokat tervezi: A minôségszemlélet és minôségkultúra terjesztése. A minôségközpontúság által a szervezetek versenyképességének növelése. Kiválósági törekvések, módszerek népszerûsítése, elterjesztése. Beszállítófejlesztés alapismeretektôl a minôségtanúsításig, gyakorlati tapasztalatcserék, legjobb gyakorlatok, módszerek (best practice) felkutatása, továbbadása. A létrehozandó egyesület tervezett tevékenységei közé tartozik a minôségszemlélet és a minôségkultúra elmélyítése érdekében programok szervezése, szervezetek versenyképességét elôsegítô szakértôi tanácsadás, oktatás, tréning, kapcsolatépítés, minôségmenedzsment, információnyújtás, minôségügyi tudásközpont létrehozása, a régió felsô- és középfokú oktatási intézményeiben a minôségszemlélet kialakítását segítô és elmélyítô programok indítása, minôségmenedzsment szolgáltatások, EFQM alapú minôségi díjak népszerûsítése. A Pannon Kiválóságért Közhasznú Egyesület megalakulása idén év végére várható. Könyvelôi Klub A Könyvelôi Klub alapvetô célja a tagok szakmai képviseletének ellátása, támogatása, szakmai tájékoztatása, tanácsadás nyújtása, továbbá a könyvelôi feladatokat tárgyaló, bemutató képzés, elôadás szervezése, kiadványok megjelentetése és terjesztése.

A klub vezetését Mezô Éva, szervezését Szabó Edit munkatárs végzi. A Könyvelôi Klub feladatai: a szakma érdekeinek képviselete a szakmát érintô törvénytervezetekkel kapcsolatos, valamint a különféle hatóságok elôtti szakmai állásfoglalásokon keresztül a könyvelést érintô kérdések elméleti továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása, a könyvelôi tevékenység egészére vonatkozó szakmai etikai normák és továbbképzési koncepciók kidolgozása, a tagok folyamatos szakmai továbbképzésével kapcsolatos intézkedések megvalósítása, részvétel a képzésben, szakmai információszolgáltatás. Kamara Klub 2005. évben született a javaslat a gyôri térség küldöttei részérôl, hogy a kamara teremtsen egy kötetlen, nem hivatalos formát egymás tevékenységének megismeréséhez, a gazdaságot érintô információk megszerzéséhez, a kamarai tagok üzleti kapcsolatának, a kamarai belsô piac kialakulásához, ennek erôsítéséhez. Így született meg a Kamarai Klub és mûködik egyre nagyobb elismertséggel, Prohászka Rajmund térségi elnök vezetésével és Nagy László koordinátor szervezô munkájával. A klub rendezvényein ismert közéleti, gazdaságpolitikai és üzleti személyiségek fôleg a gazdasággal kapcsolatos témákban fejtették ki álláspontjukat, osztották meg tudásukat. A klub korábban felkért elôadói: dr. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, Csaba László, a Közép-Európai Egyetem professzora, dr. Juhász István, az APEH alelnöke, Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktôzsde elnöke, Balázs Péter, a Közép-Európai Egyetem professzora, dr. Kovács Ádám, az ÁSZ elnöke és dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke. Az országosan ismertek mellett helyi elôadók is színesítették a programokat, így a helyi kérdésekrôl Borkai Zsolt, Gyôr város polgármestere és Révi Zsolt, Gyôr fôépítésze tartott elôadást. Vendég volt dr. Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Csáki Pál, a szlovákiai MKP elnöke, és dr. Surányi György egyetemi tanár, az Intesa Sanpaolo regionális elnöke. Külön kell kiemelni, hogy elfogadta a felkérést és elôadást tartott Várszegi Asztrik pannonhalmi fôapát és Paul Lendvai publiciszta is. Kamarai Szalon A barátság nem azért van, hogy kapjunk, hanem azért, hogy lehetôségünk legyen adni. Büss Zsuzsa, a kamarai szalon háziasszonya ezzel a gondolattal köszöntötte mindazokat, akik a kamarai szalon mûködése alatt jelenlétükkel megtisztelték a meghirdetett programokat. A kamarai tagoknak kötetlenebb találkozási formát kínáló szalon gondolatával sokan azonosultak. Kiváló szakemberek az elsô szóra elfogadták a felkérést és elôadásaikkal egy csepp vízért forrást adtak, melybôl azóta több százan merítettek... 13

A jelenlévôk egymástól is tanulnak, megismerhetik önmagukat, ráébredhetnek a még fel nem tárt belsô kincseinkre. Gyógyírt kaphattak lelki sebeikre, megérthették az öt elem meghatározta természet rendjét. Kaphattak egy kis csendet, kis pihenôt, egy kis meditációt. Kialakult egy közösség, amely az újakkal mindig meg-megújulva maradt adni tudó csapat. A szalon közössége megérezte annak az erejét, hogy az ember számít és az emberek számíthatnak egymásra. Sokszor apróbb ajándékokkal kedveskednek egymásnak a szalon vendégei. Elôfordult, hogy valaki virággal érkezett, de kaptunk már pogácsát, gyümölcsöt, italt is. Volt aki egy jó szót, egy kedves mosolyt, verset hozott, de senki nem jött üres kézzel. Köszönet érte! A résztvevôk megtalálták azt, amit már majdnem elfelejtettünk, együtt gondolkodni, együtt érezni. A szalon sikerét bizonyítja, hogy 2007 év elején Mosonmagyaróváron is megalakult és azóta is sokak megelégedésére tevékenykedik. Irány Külföld Klub A klub elnöke Maász Dávid, a Different Group Kft. ügyvezetôje, szervezôje Mika Norbertné Horváth Tímea külkapcsolati vezetô. A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara január 18-án indította útjára Irány külföld Klubját, amelyet a nemzetközi üzleti élet, a külföldi kapcsolatok és a piaci lehetôségek iránt fogékony tagjai és az érdeklôdôk számára szervez. Elsô ízben az osztrák piaci lehetôségek kerültek középpontba. A programsorozat során a résztvevôk nemzetközi tapasztalattal rendelkezô cégvezetôk beszámolóit hallgathatják meg, melyet szakmai beszélgetés követ. Emellett a hazánkban dolgozó külföldi cégeknél, az országban mûködô gazdasági és diplomáciai külképviseleteknél tett látogatásokra és tapasztalatcserékre is lehetôség nyílik a programok során. HR Klub A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyik célja és feladata, hogy a gazdasági élet különbözô területein dolgozó szakembereknek friss, aktuális híreket, naprakész információkat juttasson el. A már mûködô klubok visszajelzéseibôl, a nagy részvételi arányból, az érdeklôdésbôl kamaránk számára világossá vált, hogy további kiemelt területeket, így a munkaüggyel, HR-rel kapcsolatos felmerült igényeket is ki szeretnénk szolgálni. A klub célcsoportja a cégek személyügyi, munkaügyi vezetôi, szakemberei, titkárságvezetôk, szervezeti menedzserek, menedzserasszisztensek, illetve mindazok, akiket érdekel a HR területe, a vállalati kommunikáció, marketing, kapcsolatépítés, illetve, akik a klub rendezvényein részt kívánnak venni, valamint ötleteikkel a klub munkáját segíteni tudják. A HR Klub háziasszonya Konczosné dr. Szombathelyi Márta PhD, a gyôri Széchenyi István Egyetem Regionális tudományi és Közpolitikai Tanszék oktatója. A szervezô munkáját Jordákiné Veigli Gabriella munkatárs végzi. 14

Nemzetközi kapcsolatok A kamara nemzetközi kapcsolatai több relációval bôvültek, a programjai színesedtek. Legfontosabb célok és feladatok ezen a területen: a kiépült jól mûködô nemzetközi kapcsolatrendszer fenntartása: kamarák, külképviseletek, korábbi EIC-hálózat, nagykövetségek, ITDH, hatékony gazdaságfejlesztés a hazai és külföldi gazdasági szereplôk bevonásával illeszkedés a kamara külgazdasági stratégiájához, a hazai vállalatok nemzetközi piaci pozíciójának erôsítése, a kamara nemzetközi kapcsolatainak további hatékony kihasználása a térségben, a vállalkozók versenyképességének növelése érdekében. A hagyományosan jónak mondható magyar osztrák kapcsolat színterei: együttmûködések: WKO, WKBGLD, Osztrák Nagykövetség, WIFI, Kereskedelmi Képviselet Bécs, regionális együttmûködés, feladatok: kereskedelemfejlesztés, gazdaságszervezés, a térség vállalkozói környezetének javítása, a tisztességes piaci verseny érvényre juttatása, eszközei: tanulmányutak, kooperációs találkozók, információs napok, tanácsadás, vásárlátogatás, projektek: Alpok Adria, Centrope, INTERREG III A, Phare, Alpok Puszta. Magyar szlovák reláció: együttmûködések: Pozsonyi Gazdasági Kamara, Magyar szlovák tagozat, Kereskedelmi Képviselet Pozsony, Nyitrai Gazdasági Kamara, feladatok: kereskedelemfejlesztés, információs szolgálat, a vállalkozók kooperációs képességének javítása, eszközei: információcsere, szemináriumok, üzletember-találkozók, információs napok, tanácsadás, Magyar szlovák fórum 2005. 06. 09., Gyôr, Contact Contract projektek 2004, 2007, 2008. Nemzetközi tevékenység: 1. Megkeresések (információ, üzleti ajánlat, címlista, külkereskedelmi tevékenység). 2. Diplomáciai delegációk fogadása pl. Dél-Afrikai Köztársaság, Kanada, Azerbajdzsán, Nagy- Britannia, India, Hollandia, Kína. 3. Külföldi látogatók fogadása (pl. angol, japán, orosz érdeklôdôk). 4. Együttmûködési megállapodások (Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Kárpátaljai Gazdasági Kamara, Larissza Megyei Kamara, Brassói Kamara). 5. Pályázatok. 6. Nemzetközi üzletember-találkozó a gyôri vásárok alkalmával. 7. Látogatás szervezése külföldi vásárokra, kiállításokra. 15

8. Delegációk szervezése: Reggio Emilia Olaszország ipari tagozat tanulmányútja. Basel Mülhouse Freiburg kapcsolatfelvétel a Pólus-program mûköd tetéséhez. Larisszai tanulmányút kapcsolatfelvétel az ottani kamarával. Két alkalommal romániai tanulmányút üzletember-találkozó a kereskedelmi tagozat képviselôivel (sepsiszentgyörgyi és brassói kamarák). Krakkói tanulmányút szakmai tapasztalatcsere az ipari tagozat szervezésében. Évente tanulmányút Brüsszelbe (EU Parlament, lobbiszervezetek meglátogatása). Valenciai kamarai látogatás szakmai tapasztalatcsere az autóipari beszállítók támogatásának lehetséges eszközeirôl. Nagy projektek: 1. Hungary for FP6: a Hungary for FP6 projekt általános célkitûzése az, hogy a magyar részvételû kutatási projektek számát növelje és minôségüket javítsa a 6. Keretprogram összes támogatási formája esetében. A kamara szerepe ebben az információterjesztés. 2. Enterprise Europe Network: üzletfejlesztés, a kis- és közepes vállalkozások nemzetközi együttmûkö désének javítása, a vállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési képességeinek fejlesztése céljából. 3. SMARTNET: virtuális vállalkozói kompetenciaközpont, tanulmányutak, technológiai szemináriumok szervezése. Tapasztalatcserék, tanulmányutak: Szobafestô-mázoló verseny Eisenstadt, bécsi gasztronómiai kiállítás, horvát magyar üzletember találkozó Pécsen, asztalos-szakmunkásverseny WKÖ Burgenland, kooperációs találkozó Eisenstadt, versenyképességi konferencia Bruno. Vásárok, kiállítások Tagjaink aktív szereplôi a már tradicionális megyei vásároknak, de szerencsére egyre több látogatót és kiállítót vonzanak a kamara által szervezett mosonmagyaróvári Lajta Expo, a csornai Rábaközi Kiállítás és Vásár, valamint a fertôdi Fertô-táj Expo. A hagyományos keretek között szervezett Gyôri Általános Vásár minden évben több tagunknak biztosít megjelenési lehetôséget, üzletszerzést. A vásári részvételt a tagoknak, meghatározott pályázati feltételek mellett, minden évben anyagilag is támogatja a kamara. 16 A l a pí t vá n yok Gyôri Bevásárló Utcák Alapítvány Sajnálatos módon Gyôrben is a multinacionális cégek megjelenésével, a koncentrált bevásárlóközpontok terjeszkedésével, a belváros hagyományos üzleteiben mûködô kereskedôk forgalma

érezhetôen visszaesett. Ezt a tendenciát hivatott megállítani, majd visszafordítani, melyre a jó példa a bécsi Bevásárló Utca projekt volt. A Bevásárló Utcák Alapítvány deklarált célja: Az Európai Unióban elfogadott, hagyományokra épülô korszerû, versenyképes, vevôközpontú kereskedelmi kultúra meghonosítása Gyôr nagy múltú, történelmi barokk belvárosában. Látványos programokkal, nyereményakcióval, Törzsvásárló Kártya bevezetésével, weboldallal, parkolást segítô kedvezményekkel és sok reklámmal kívánja a kamara által életre hívott alapítvány a belvárosi kereskedelmet támogatni, hogy a nehezedô helyzet ellenére képes legyen megfelelô piaci válaszokat adni. Ipartörténeti Alapítvány A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felhívással fordult 2005. évben Gyôr város gazdálkodó szervezeteihez, vállalkozásaihoz az ipartörténeti értékek megmentése érdekében. A rendszerváltás óta Gyôr város iparszerkezete átalakult, az állami nagyvállalatok megszûntek, melyek közül több komoly ipartörténeti értékkel rendelkezett. Termelôeszközeiknek a felszámolása, a termékek végleges eltûnése a jövô nemzedék ipari kultúrájának alakításában komoly hiányt okozna. Ennek megelôzése érdekében szorgalmazta a kamara Gyôr város területén egy állandó kiállítás létrehozását, amely felölelné Gyôr ipartörténetét, lehetôleg tárgyi formákban, a termékek, termelôeszközök, telephelyek bemutatásával. Mivel a fellelhetô emlékek és relikviák szétszóródtak az elmúlt másfél évtizedben, mindezek felkutatása csak a magánszemélyek, társadalmi és önkormányzati intézmények, vállalkozások összefogásával lehetséges. Alapjait a RÁBA Zrt. meglévô, de megfelelô hely hiányában nem látható gyûjteménye adja. Sajnos az anyagiak és egyéb technikai gondok miatt az alapítvány mûködése remélhetôleg, hogy csak átmenetileg szünetel. Várjuk az önkormányzat, a cégek felajánlásait, a gyûjtôk aktivitását. Szakképzés A kamarák egyik, talán legfontosabb és a kötelezô tagság idejébôl megmaradt közjogi feladata a szakképzés bizonyos részeinek felügyelete, szervezése. A tanulószerzôdés intézményrendszere általánossá vált, és érezhetôen javult a gazdálkodó szervezetek érdekeltsége a tanulószerzôdések megkötésében. A tanulószerzôdéssel rendelkezôk szakképzési alap terhére elszámolható juttatásai, a minimálbér 30%-ról 50%-ra emelkedtek, olyan formában, hogy ez a juttatás adóterhet nem viselô juttatásnak minôsül. A Szakképzési törvény módosítása során szélesedtek, illetve új elemekkel bôvültek a kamarák szakképzési feladatai. A szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásában, korszerûsítésében, illetve a gyakorlati szintvizsgák rendszerének bevezetésében a kamarák törvényi felhatalmazást kaptak, 16 gyakorlatigényes szakmában megtörtént a szakmai és vizsgakövetelmények munkaerô-piaci követelményeknek megfelelô korszerûsítése, valamint most már kamarák delegálják a szakmai vizsgákra az elnököket. 2008-ban további 11 szakmában kapjuk meg az elnöki kijelölés jogát. 17

Tanulószerzôdések száma Képzôhelyek száma 18 A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1834 db tanulószerzôdést kezel, 510 gazdálkodóval tart kapcsolatot. 60 szakmában 550 képzôhelyen folyik gyakorlati képzés. A tanulók által legkeresettebb szakmák: fodrász, kozmetikus, burkoló. A gazdálkodók részérôl felmerülô hiányszakmák a gépipar, építôipar, kereskedelem, vendéglátás területét érintik, valamint ide sorolhatók az autós és vasas szakmák is. Mesterképzés a ROP-program keretében A kamarák kiemelt feladata és jogosítványa a mesterképzés, mely évek óta eredményesen, a cégek, a vállalkozók elvárásainak megfelelôen folyik, és segíti a munkavállalók fejlôdését, erôsíti munkaerô-piaci helyzetét. A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a régió kamaráival közösen 2005. március hónapban sikeres pályázatot nyújtott be a Regionális Fejlesztés Operatív Program 3.4 komponensére, mint a konzorcium vezetôje. A konzorciumnak a régió gazdasági kamarái körül a Zala Megyei Munkaügyi Központ is tagja lett. Külsô támogató partnerként a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ, az Ipartestületek Gyôr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége, a Gyôr Megyei Jogú Város Roma Kisebbségi Önkormányzat, a Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Nyugat-Dunántúli Régió Regionális Idegenforgalmi Bizottsága, az Ipartestületek Vas Megyei Területi Szövetsége, a Szombathely Megyei Jogú Város Cigány Önkormányzat, a Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, valamint a Zala Megyei KISZÖV is csatlakozott a programhoz. A külsô támogató partnerek nagy számát látva, már a program kezdetén egyértelmû volt, hogy az ilyen jellegû képzések támogatására komoly igény mutatkozik a régióban. A támogató partnerek kiválasztásának fô szempontja az volt, hogy a pályázatban célként kitûzött indikátorok teljesítéséhez milyen módon tudnak szakmai munkájukkal hozzájárulni. A támogató partnerek elsôsorban a program célterületén mûködô cégek/vállalkozások felkereséséhez szükséges adatbázis összeállításában mûködtek közre, de például az IPOSZ a vállalkozások munkaerô-piaci igényeinek lekérdezésében is tevékeny szerepet vállalt. A program sajátosságai közé tartozott, hogy a résztvevôknek önrészt kellett fizetniük és alkalmazásban kellett állniuk. Ez különösen nagy motivációt adott a jelentkezôknek, hiszen a munkahelymegtartó képességük a támogatott képzések elvégzésével jelentôsen megnôtt. Az önrész

kötelezô felvállalása is jót tett a programnak, minimális volt a képzést be nem fejezôk aránya. A konzorciumi tagok együttmûködése és ezen belül a feladatmegosztás már a pályázat írás stádiumában kialakult, mindenki segítette a konzorciumvezetô munkáját. A konzorcium monitoring stratégiájának középpontjába állította a program végrehajtásának folyamatos vizsgálatát, elemzését azért, hogy a hatékonyság érdekében a szükséges és indokolt kiigazításokat idôben megtegye. Mint a késôbbiekben kiderült ez helyes lépés volt, mert a ROP-program futamideje alatt a konzorciumnak 3 alkalommal kellett módosítania az elôzetes terveken. A ROP 3.4.1 komponens pályázatában a nyugat-dunántúli régió konzorciuma a munkavállalók át- és továbbképzésének lehetôségét, munkahelymegtartó képességének növekedését tûzte ki célul, amit a számok is mutatják tökéletesen, kimagasló eredménnyel valósított meg. A képzésben részt vevôk számát elemezve jól látható, hogy a régió húzóágazataiban volt a legnagyobb igény a képzésekre, nevezetesen a szolgáltatásban, a gépiparban, valamint a kereskedelemben és a vendéglátásban. ROP keretében támogatással végzett mesterek Szakma Összesen 2006 Támogatás nélküli Összesen 2007 ROPtámogatott ROPtámogatott Támogatás nélküli fodrász 10 10 26 16 10 villanyszerelô 11 11 17 16 1 gáz- és olajtüzelô berendezés szer. 15 12 3 ács-állványozó 5 4 1 8 7 1 kômûves 9 9 9 1 8 pék 8 8 0 hentes 6 0 6 autószerelô 13 12 1 6 6 0 autóvillamossági szerelô 5 5 0 fényezô-mázoló 9 7 2 karosszérialakatos 3 7 6 1 bádogos 1 5 5 0 gázvezeték- és készülékszerelô 10 8 8 0 vízvezeték- és központifûtés- 4 4 0 szerelô kozmetikus 8 7 1 szakács 19 15 4 asztalos 11 8 3 autószerelô 12 12 cukrász 6 5 1 Összesen 93 73 6 158 121 37 19

TAGKÁRTYA ÉS KAMARAI KEDVEZMÉNYRENDSZER 2007-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évente megújítandó egységes tagkártyát és ehhez kapcsolódó kedvezményrendszert (KKR) vezetett be, együttműködve az Euro Discount Clubbal is. A tagkártyához kapcsolódó kedvezményes országosan egységes kamarai szolgáltatásokat, az egyes megyei kamarák egyedi szolgáltatásait és az egyéb kedvezményeket egy tagkártya kiadványban ismertették. Ennek tartalma közösen egységesen készült el, a végleges formát és a nyomdai kivitelezést a kamarák önállóan valósíthatták meg. A eredményesség és gyorsítás érdekében kamaránk aktív koordinátori szerepet vállalt ebben. Tizenhat kamara 16 változatú kiadványa készült így el 28 ezer példányban, pedig eredeti célunk a régió kamaráinak segítése volt. A társkamarák megköszönték és elismerték a közreműködést. A Revita televízióval közösen elkészítettük a Kamarai Kedvezményrendszer reklámfilmjét, és minden kamarának átadtuk a saját változatukat a kamarai hálózat szolgáltatásainak egységes kommunikálása érdekében. Széchenyi Kártya A kamarák vállalkozást támogató egyik legsikeresebb pénzügyi konstrukciója a Széchenyi Kártya, melyet 2002-ben indítottak útjára azzal a céllal, hogy a likviditási nehézségekkel küzdô mikro-, kisés középvállalkozások bürokráciamentesen kedvezményes banki forgóeszközhitelhez jussanak. Az indulás évében, 2002 nyarán 1 millió forintos hitelkerettel lehetett Széchenyi Kártyát igényelni. A hitelkeretet 2003-ban 5 millió forintra, 2004-ben 10 millió forintra, 2006-ban 25 millió forintra emelték. 2008 júniusában a KA-VOSZ Zrt. a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal közösen útjára indította a kétéves futamidejû Széchenyi Kártya 2 nevû konstrukciót. 2007. december 31-ig bezárólag göngyölítve, 1637 kártyát adtunk ki. 2007-ben 358 igénylés érkezett kamaránkhoz, amely közel 8 M Ft bevételt eredményezett. Széchenyi Kártya-irodánk mûködik Gyôrben (70%), Mosonmagyaróváron (21%), Csornán és Kapuváron (9%) (zárójelben az igénylések térségi megoszlása található). Az igénylés százalékát vizsgálva, a kamaránknál igénylô vállalkozók 78%-a hozzá is jutott a Széchenyi Kártyához, amely a megalapozott igénylést és a szakszerû elôkészítést mutatja. 20 Okmányhitelesítés EU-s csatlakozásunk jelentôs változásokat hoz a vámok területén is, mivel a jelenlegi 15 tagország és a tíz csatlakozó ország vámuniót alkot, harmadik országnak csak a 25 ország területén kívüli országok tekinthetôk. A változások a kamarák okmányhitelesítési tevékenységét is érintették. Tekintve, hogy a határszakaszunk jelentôs részét elveszítettük, ezáltal mind ATA-okmány, mind származási bizonyítvány tekintetében erôs visszaesésre lehetett számítani. A csatlakozásra felkészítô EU-pályázatok a csatlakozáskor megszûntek, így az ezekhez igényelt bizonyítványok hitelesítése is drasztikusan lecsökkent. A csatlakozás új vámjogi szabályozást hozott, aminek köszönhetôen a mezôgazdasági termékekre vonatkozó származási bizonyítványok hitelesítési joga átkerült az agrárkamarákhoz.

Mindezek alapján az okmányhitelesítésbôl adódó bevételek drasztikus, 50 60%-os csökkenése volt prognosztizálható. A hirtelen bevételcsökkentés mérséklésére a BKIK kidolgozott egy új okmányhitelesítési díjtáblázatot. A gyôri kamara kidolgozott egy ellenjavaslatot a BKIK ellenében, amit szakmai alátámasztással sikerült végigvinnünk, ennek kapcsán évi 2 3 millió Ft többletbevételt sikerült realizálnunk. Kamaránk a fenti javaslaton kívül az alábbi intézkedéseket hozta a bevételcsökkenés megállítására: a csatlakozáskor, és azt követôen a hitelesítô cégeknek felkészítéseket tartott, az okmányhitelesítéssel foglalkozó kollégák a hitelesítésen kívül teljes körû vámjogi és származási szabályokkal összefüggô tanácsadással látják el a cégeket, kérés esetén a kollégák segítenek kimunkálni a származást, akár helyszíni szemlével egybekötve, a szolgáltatást kivittük a mosonmagyaróvári térségbe, hogy az ott lévô gyakori hitelesítôknek ne kelljen Gyôrbe utazniuk, az egyik hitelesítô céget sikerült Gyôrben tartani, melynek oka a folyamatos szakmai tanácsadáson kívül egy olyan rugalmas rendszer kidolgozása, mely mindkettônk számára elfogadható. Ezen cég teszi ki a teljes okmányhitelesítési bevétel közel 40%-át. Az intézkedések hatására az okmányhitelesítésbôl származó bevétele csatlakozáskor nem zuhant vissza a felére, hanem ugyanannyi maradt, mint az elôzô évben. Azóta ez az állapot konstans, sôt, az idei évben egy enyhe emelkedést is mutat! Az évenkénti hitelesítés számokban: 30 db ATA Carné nemzetközi vámokmány kiállítása (több mint 150 millió Ft értékû árumennyiségre) több mint 1.200 db származási bizonyítvány és több mint 150 db egyéb okmány láttamozása összesen évi 13.000.000 Ft okmányhitelesítési bevétel. BékéltetŐ Testület A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kamara mellett mûködô Fogyasztóvédelmi Békléltetô Testület fontosnak tartja, hogy a vállalkozások, üzletek, szolgáltatók a vevôk legnagyobb megelégedésére végezzék munkájukat. Esetleges fogyasztói panasz esetén a kamara mellett mûködô Fogyasztóvédelmi Békéltetô Testület megkísérli a vállalkozó és a fogyasztó között egyezség létrehozását, amely mindkét fél számára a legjobb megoldás, hiszen az érintett felek közös akaratát tartalmazza. Egyezség hiányában a fogyasztóvédelemrôl szóló törvény alapján a Békéltetô Testület dönt a vállalkozó és a fogyasztó közötti vitában. A beérkezett panaszbejelentések alapján kamaránk az országban a 3. helyen áll 258 üggyel. A legtöbb panaszbejelentés Budapesten (954 db), a második legtöbb Pest (601 db) megyében érkezett a békéltetô testülethez. A legkevesebb panaszbejelentésre Tolna (41 db) és Komárom- Esztergom (57 db) megyében került sor. Még kedvezôbb a megyei békéltetô testület mûködésének mutatója, ha az 1000 vállalkozásra jutó ügyszámok alapján vizsgáljuk, így az 1. helyen áll megyénk. Az ügyek megoszlása ágazatok alapján: szolgáltatás 57%, kereskedelem 22%, ipar 21%. 21

22 a GyŐr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Kht. mű ködése A Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ rendezvénytermei a megye üzleti közösségének és intézményeinek rendelkezésére állnak. A különböző méretű, korszerűen felszerelt termeket igénybe lehet venni üzleti megbeszélésekre, cégrendezvényekre, oktatási célra és reprezentatív találkozók lebonyolítására. A mai kor legmodernebb audio- és videorendszerével felszerelt termek például touch panel, dolby sorrund rendszer, korszerű vetítő-rögzítő eszközök, továbbá projektor, írásvetítő, tolmácsberendezés, konferencia- és videokonferencia-berendezésekkel is rendelkeznek. Az eredményes, nyugodt munkát több kedvezôtlen, külsô körülmény is hátráltatta, ennek ellenére a székház összességében ellátta feladatát. Néhány nagyobb, a munkát hátráltató negatív esemény: A székház többszöri beázása. Az aluljáró építése. Az IBIS Hotel építése. Külsô parkoló megszûnése. A színvonalas szolgáltatás érdekében szükség volt felújításra, átépítésre, bôvítésre: A tetôszigetelés teljes cseréje. A Baross terem audio-vizuális eszközeinek korszerûsítése. Tolmácsfülke beépítése. A III. emeleten 100 m 2 -es bôvítmény megépítése. Panoráma terem belsô felújítása. Szolgáltató iroda kialakítása a földszinten. Jerffy terem kiépítése és berendezése. Klauzál és Szávay terem padozatának felújítása. Korábbi elnökségi tárgyaló átalakítása Halbritter Károly teremmé. Együttmûködési megállapodás a konferenciaturizmus fejlesztése érdekében az ITC és az IBIS, a Rába és a Famulus Hotel, valamint az Unihall Kft. között. Eredmények számokban Év Mérleg szerinti eredmény Kamara Mérleg szerinti eredmény Kamara kht. Összesen 2004 56.182 E Ft * 19.832 E Ft 36.350 E Ft 2005 8.566 E Ft 15.050 E Ft 6.484 E Ft 2006 9.230 E Ft 11.493 E Ft 20.723 E Ft 2007 10.422 E Ft 16.457 E Ft 26.879 E Ft * vagyonmegosztás Sopron Város Kamarájával

GyŐr-Moson-Sopron megye gazdasága Foglalkoztatottak aránya (%) 2007. I. n. é. 2007. II. n. é. 2007. III. n. é. 2007. IV. n. é. 2008. I. n. é. Gyôr-Moson-Sopron 55,1 55,6 56,2 57,1 55,6 Nyugat-Dunántúl 55,0 55,5 56,1 56,7 54,5 Munkanélküliség aránya (%) 2007. I. n. é. 2007. II. n. é. 2007. III. n. é. 2007. IV. n. é. 2008. I. n. é. Gyôr-Moson-Sopron 4,1 3,2 3,7 3,5 3,1 Nyugat-Dunántúl 5,5 5,1 5,0 4,4 4,8 A vállalkozások számának megoszlása ágazatonként 23

Az ipari termelés volumenindexe M Ft 2007. I. félév 2007. év 2008. I. n. é. Gyôr-Moson-Sopron 1.150.826 2.230.751 618.074 Nyugat-Dunántúl 1.698.763 3.356.988 930.559 Kiskereskedelmi üzletek száma 2006 2007 Gyôr-Moson-Sopron 7.819 7.891 Nyugat-Dunántúl 17.653 17.668 A regisztrált vállalkozások száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint Gazdasági ág Összesen Kft. Rt. Bt. Szöv. E.V. Egyéb Mezôgazdaság 14.304 321 16 130 69 971 12.797 Bányászat 38 33 1 2 2 Feldolgozóipar 3.555 1.225 32 650 13 1.467 168 Villamos energia, vízellátás 70 61 6 1 2 Ipar 3. 663 1.319 39 653 13 1.469 170 Építôipar 4.753 910 4 741 8 2.999 91 Kereskedelem, javítás 8.465 2.613 20 1.866 60 3.748 158 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2.537 532 2 471 1 1.105 426 Szállítás, raktározás 2.076 515 6 306 3 1.207 39 Pénzügyi közvetítés 1.710 124 5 156 13 1.396 16 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 19.882 2.800 28 2.156 172 5.122 9.604 2 2 Oktatás 1.736 68 166 1 1.111 390 Egészségügy 1.366 225 1 466 628 46 Egyéb tevékenység 11 1 10 Összesen 64.028 9.730 124 7.420 342 22.273 24.139 24