MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI STRATÉGIÁJA 2008-2013 Nyugat-magyarországi Egyetem Turizmus Intézet Győr, 2008.január.15
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Módszertan... 7 A stratégia felépítése... 7 A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek... 8 3. A Mosonmagyaróvári kistérség stratégiai programja... 13 3.1 A Mosonmagyaróvári kistérség jövőképének meghatározó elemei... 13 3.2 A hosszútávú stratégiai célok rögzítése... 14 3.3 A közép- és rövidtávú stratégiai programok rögzítése... 16 4. A Mosonmagyaróvári kistérség operatív programja... 33 4.1 A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése... 33 4.1.1 Víziturizmus fejlesztése... 33 4.1.1.1 Kijelölt megállóhelyek létesítése... 34 4.1.1.2 A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése... 36 4.1.1.3 A természetközeli (kis)hajózás és a technikai sportok elkülönítése... 38 4.1.1.4 Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén... 40 4.1.1.5 Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron... 41 4.1.1.6 Sétahajózás feltételeinek biztosítása... 42 4.1.1.7 Felügyeleti rendszer megszervezése... 44 4.1.1.8 Vízi kaland-élménypark létrehozása... 45 4.1.2 Kerékpáros turizmus fejlesztése... 48 4.1.2.1 Kerékpárutak kiépítése (a forgalmas utak mentén is)... 49 4.1.2.2 A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése... 51 4.1.2.3 Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése... 52 4.1.2.4 Kerékpárszállító taxi, kerékpárhajó működtetése... 53 4.1.2.5 Kerékpáros kölcsönző és szervízhálózat, szervizpontok biztosítása... 54 4.1.3 Lovasturizmus fejlesztése... 56 4.1.3.1 Lovastúra útvonalhálózat kialakítása... 57 4.1.3.2 A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése... 59 4.1.4 Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése... 61 4.1.4.1 Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése... 62 4.1.4.2 Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben... 63 4.1.4.3 Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése... 65 4.1.4.4 Horgászturizmus fejlesztése... 66 4.1.5 Ökoturizmus fejlesztése... 68 4.1.5.1 Tanösvények kialakítása... 69 4.1.5.2 Gyalogos túraútvonalak kijelölése... 70 4.1.5.3 Madármegfigyelő helyek létrehozása... 72 4.1.6 Falusi turizmus fejlesztése... 74 4.1.6.1 Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása... 75 4.1.6.2 Falusi turizmus szálláshelyek differenciáltságának, tematizálásának kialakítása... 76 4.1.7 A kulturális és örökségturizmus fejlesztése... 78 4.1.7.1 Műemlékek felújítása, megőrzése... 79 4.1.7.1.1 Falumúzeumok... 79 4.1.7.1.2 Településkép javítása, szobrok emlékművek rendben tartása... 80 4.1.7.1.3 Műemlékeink kulturális célokra való hasznosítása... 80 4.1.7.2 Térségi fesztiválok szervezése... 81 2
4.1.7.2.1 Mega -rendezvény... 82 4.1.7.2.2 Térségi fesztiválok... 82 4.1.7.3 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése... 85 4.1.7.4 Tematikus utak létrehozása a kistérségben... 86 4.1.7.4.1 Faluséta bevezetése... 87 4.1.7.4.2 Egy téma köré szervezett tematikus útvonalak... 87 4.1.7.4.3 Térségi tematikus útvonalak létrehozása a kínálati elemek összekapcsolásával... 89 4.1.8. Az egészségturizmus fejlesztése... 91 4.1.8.1. Szolgáltatások differenciálása... 92 4.1.8.1.1. Gyógyélmény Mosonmagyaróvár... 93 4.1.8.1.2. Családi élmény Lipót... 93 4.1.8.1.3. (1-2) Komplex élmény Ásványráró (2), Máriakálnok (1)... 94 4.1.8.2. Gyógyászati készítmények előállítása... 95 4.1.8.3. A termálvízkincs differenciált hasznosítása... 96 4.1.8.4. Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez... 97 4.1.8.5. Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás... 98 4.1.9 A konferenciaturizmus fejlesztése... 101 4.1.9.1 Üzleti tréningek, vállalati továbbképzések résztvevőinek megcélzása... 101 4.1.9.2 400-500 fős konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciahely kialakítása megfelelő minőségi szálláshely-kapacitás biztosításával... 103 4.1.10 Szálláshelyek fejlesztése... 105 4.1.10.1 4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása... 105 4.1.10.2 Minősített kempingek létrehozása... 107 4.2. Forgalomnövelő marketing... 109 4.2.1. Marketingstratégia kidolgozása... 109 4.2.2. Egységes arculat kialakítása... 111 4.2.2.1. Szlogen... 112 4.2.2.2. Egységes arculati elemek... 113 4.2.3. Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása... 115 4.2.3.1 Kiadványok... 115 4.2.3.2. Hirdetések, reklámok... 117 4.2.3.3. E-marketing... 118 4.2.3.4. PR... 120 4.2.3.5. Kiállítások... 121 4.2.3.6. Sales promotion - eladásösztönzés... 122 4.2.4. A kiemelt termékek promóciója... 124 4.2.4.1. Prioritások promóciója... 124 4.2.4.2. Turisztikai termékek összekapcsolása, promóciója... 128 4.2.5. Piackutatás, hatékonyságmérés... 130 4.2.5.1. Piackutatás... 130 4.2.5.2. Hatékonyságmérés... 131 4.2.6. Szemléletformálás a lakosság körében... 133 4.2.6.1. A turizmus környezetének alakítása... 133 4.2.6.2. Belső PR tevékenység... 135 4.3 A Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja... 137 4.3.1 Jónási-mellékág rehabilitációja... 139 4.3.2 A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése... 140 4.3.3 A Mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása... 141 4.3.4 Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése... 143 3
4.3.5 A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása... 144 4.3.6 A Lajta közcélú hasznosításának támogatása... 146 4.4. Szakemberképzés, emberi erőforrás fejlesztése... 148 4.4.1. Együttműködés ösztönzése... 148 4.4.1.1. Gyakornoki program kialakítása... 149 4.4.1.2. Helyi vállalkozók felé irányuló belső PR tevékenység... 150 4.4.2. Oktatás... 152 4.4.2.1. Vállalkozói tanfolyamok szervezése... 152 4.4.2.1.1. Általános vállalkozási ismeretek... 152 4.4.2.1.2. Falusi vendéglátók oktatása... 153 4.4.2.1.3. A stratégia megvalósításának lehetőségei... 153 4.4.2.1.4. Balneológiai képzés... 153 4.4.2.1.5. Animátorképzés... 153 4.4.2.1.6. Rendezvényszervező, programszervező képzés... 153 4.4.2.1.7. Egyéb hiányzó szakképzések... 153 4.4.2.2. Nyelvtanfolyamok szervezése... 154 4.4.2.3. Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben résztvevő hallgatóknak... 155 4.5. Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok... 157 4.5.1. Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése... 157 4.5.1.1. Szigetközi Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása... 158 4.5.1.2. Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop a turisztikai szerveződés előmozdítására... 161 4.5.2. Települési Turisztikai szervezetek fejlesztése... 164 4.5.2.1 Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása... 165 4.5.2.2. Helyi turisztikai workshopok a turisztikai szerveződések előmozdítására.... 166 4.5.3. Határmenti desztinációs együttműködés... 168 4.5.3.1 Nemzetközi hármashatár-menti idegenforgalmi konferencia szervezése vállalkozók részvételével... 169 4.5.3.2. Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése... 170 4.5.3.3. Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése... 172 4.5.3.4 Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködés... 173 4.6. Egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítása... 175 4.6.1. A szolgáltatási folyamatok minőségjellemzőinek feltárása... 176 4.6.2. A vevők elvárásainak megismerése... 177 4.6.3. A turizmusban dolgozók részére a minőség szempontjából fontos célok megfogalmazása Serviceguide kialakítása... 178 4.6.4. Minőségorientált kommunikációs és ellenőrzési rendszer működtetése... 179 4.6.5. Kistérségi Code of Conduct létrehozása... 180 4.6.6. Kistérségi védjegy kialakítása... 181 5. Intézkedések, alintézkedések táblázatos összegzése... 183 6. Zászlóshajóprojektek... 187 7. Irodalomjegyzék... 188 8. Mellékletek... 190 4
1. Bevezetés A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás 2007 őszén árajánlatot kért a Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi stratégiája 2008-2013 című szakanyag elkészítésére. A stratégia elkészítésére a pályázók sorából a került kiválasztásra. A projektben a Nyugat-magyarországi Egyetem Turizmus Intézetének négy munkatársa és a Kar pályázatírója vett részt (projektvezető: Dr. Darabos Ferenc PhD., főiskolai docens, tanszékvezető, a projektcsapat további tagjai: Happ Éva, főiskolai tanársegéd, Husz Anikó, főiskolai adjunktus; Pető Tamás, pályázatíró; Printz-Markó Erzsébet, főiskolai tanársegéd). A stratégia a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés és a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás támogatásával készült. Jelen stratégia célja egy olyan javaslat elkészítése, amely megalapozott és gondosan előkészített iránymutatást tartalmaz a döntéshozók számára Mosonmagyaróvár és kistérségének turisztikai célú fejlesztéseihez, igazodva más szakterületek kapcsolódó dokumentumaihoz. A tanulmány előzménye és bázis dokumentuma a által 2006- ban kidolgozott Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 2007-2013. A Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi stratégiája 2008-2013 elkészítésének létjogosultságát elsősorban a kistérség természeti és épített adottságai indokolják. A tanulmány állást foglal a zászlóshajós projektek kidolgozása mellett, melyek komplex szemléletmódot és komplex hasznosítási kereteket jelentenek településfejlesztési feladatokat is generálva. A vizsgált területen az arculat és a kínálat vonatkozásában egy hármas megoszlás kerül javaslatra, melynek elemei: Hanság és Mosoni-síkság: élmény- és kalandturizmus, Mosonmagyaróvár: kulturális turizmus, Szigetköz: természetközeliség. A stratégia sokoldalúan vizsgálja a kistérséget és hangsúlyozza, hogy nem csak a turizmus ágazatát érintő feladatok merülnek fel a megvalósítás során, hanem sokoldalú koordinációt igénylő, összetett ágazati tevékenységek is, amelyek igénylik a kompromisszumokat. A tanulmány illeszkedik a már meglévő nemzeti és regionális turizmusfejlesztési stratégiákhoz; figyelembe veszi a korábban elkészült dokumentumokat; valamint javaslatokat tesz a középtávú és a hosszútávú fenntartható, versenyelőnyt jelentő beruházások irányvonalaira azok céljainak, kedvezményezetteinek, és felelőseinek megjelölésével. 5
A stratégia szerkezetében a stratégiai program rész szól a jövőképről, a hosszútávú stratégiai célokról, valamint a közép- és hosszútávú stratégiai programokról. A programok súlyozása, indoklása, céljai, eredményei és azok projektjei egyaránt feldolgozásra kerülnek. Az operatív programban az egyes stratégiai programokhoz tartozó intézkedések és alintézkedések részletes kifejtése olvasható, becsült költségvetéssel kiegészítve. A stratégia külön kitér az intézkedések súlyozására, és a kiemelt zászlóshajó projektek feltüntetésére. Táblázat foglalja össze a főbb intézkedések, alintézkedések sorát. A mellékletben segédanyagok találhatók a kivitelezéshez és a sikeres pályázati tevékenységhez. 6
2. Módszertan A stratégia felépítése A stratégia szerkezeti felépítésével kapcsolatban fontos megemlíteni a stratégia 2007. október 30-án tartott nyitó workshop-ot. Ezen műhelytalálkozón a megbízó jóváhagyta a projektcsapat által javasolt szerkezeti felépítést, és időütemtervet. Ennek értelmében a stratégia elkészítéséhez az alábbi fejezetek kerültek kialakításra: Stratégiai program - Jövőkép; - Hosszútávú stratégiai célok, középtávú programok rögzítése; Operatív program - A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése; - Forgalomnövelő marketing; - A Mosoni-Duna és a Lajta kérdése; - Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok; - Szakemberképzés; - Egységes minőségbiztosítási rendszer; Zászlóshajóprojektek meghatározása A projektek összegző táblázata A stratégia szerkezetében tehát a stratégiai programrész szól a jövőképről, a hosszútávú stratégiai célokról, valamint a közép- és hosszútávú stratégiai programokról. A programok súlyozása, indoklása, céljai, eredménymutatói és azok projektjei egyaránt feldolgozásra kerültek. Az operatív programban az egyes stratégiai programokhoz tartozó intézkedések és alintézkedések részletes kifejtése olvasható, becsült költségvetéssel kiegészítve. A stratégia külön kitér az intézkedések súlyozására, és a kiemelt zászlóshajó projektek feltüntetésére. Táblázat foglalja össze a főbb intézkedések, alintézkedések sorát. 7
A mellékletben segédanyagok találhatók a kivitelezéshez és a sikeres pályázati tevékenységhez. A stratégia megvalósításának koordinálása a szakanyag nyomán létrejövő Szigetközi Turisztikai Desztinációmenedzsment szervezet, illetőleg a kistérségi társulás feladata. A stratégia megvalósításának vizsgálatára kétévente kerül sor a készítő bevonásával, külön megbízások keretében. A stratégia alappillére a Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 2007-2013, amely tartalmazza a kistérségben megvalósítandó jövőkép körvonalait. A hosszú távú stratégiai célok és középtávú stratégiai programok a döntéshozók és véleményformálók, illetve a turisztikai vállalkozások és szolgáltatások által 1-10 pontig terjedő rangsorban kerültek osztályozásra. Az interjúk során 10-es értékű volt a legfontosabb és legidőszerűbb program. A projektcsapat ezzel összhangban adott prioritási rangsort az egyes fejlesztéseknek, alintézkedéseknek is. Mindezen programok és intézkedések, indoklással és célmeghatározással kiegészítve tartalmazzák azt a fejlesztési irányvonalat, amelyet a projektcsapat javasol Mosonmagyaróvár és kistérségének a 2008-2013-as időszakra. A mosonmagyaróvári projektek részletes kifejtésére a 2008. március 15-ére elkészülő Mosonmagyaróvár idegenforgalmi stratégiája 2008-2013 című szakanyagban fog sor kerülni. Az egyes alintézkedések tartalmazzák a fejlesztés célját, a projekt bemutatását, szakmai tartalmát, területi lehatárolását, illetve felsorolják a kedvezményezetteket, a közreműködő szervezeteket, a felelősöket, valamint táblázatos formában olvasható a fejlesztésekhez tartozó prioritás (1: elhagyhatatlan, 2: nagyon fontos, 3: fontos). Mindemellett időbeli és pénzügyi ütemezés került kialakításra, a mellékletben feltüntetett pályázati javaslattal. A meghatározásra került árak tájékoztató jellegűek és becsült értékek. Pontosításuk részletes előkészítést igényel. A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek tekintetében a tanulmány összeállításánál projektcsapatunk felhasználta a már meglévő országos, regionális, kistérségi, települési terület- és turizmusfejlesztési dokumentumokat és felkereste adatgyűjtés céljából az illetékeseket, hogy bocsássák rendelkezésünkre a dokumentumokat. A stratégia során leginkább az alant felsorolt és alkalmazott módszerek járultak hozzá az anyag véglegesítéshez: 8
- szekunder vizsgálatok, vagyis a meglévő dokumentumok elemzése; - primer források, azaz interjúk készítése és kiértékelése a megbízóval egyeztetett illetékes véleményformálók körében, úgy mint, polgármesterek, képviselők, idegenforgalmi egyesületek és szövetségek képviselői, illetve az idegenforgalomban érintett és érdekelt szolgáltatók; - mélyinterjúk lebonyolítása; - eseti mélyinterjúk lebonyolítása; - telefonos interjúk lebonyolítása; - lakossági kérdőívek; - workshop-ok. Mélyinterjúban az alábbi személyek voltak érintettek: - Balsay Zsuzsanna - Polgármesteri Hivatal, Kimle; - Bazsó Lajos - Polgármesteri Hivatal, Rajka; - Benkovich Edina - Polgármesteri Hivatal, Rajka; - Dusek Miklósné Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár; - Gerháth Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Mecsér; - Kertész Attila Polgármesteri Hivatal, Újrónafő; - Kovács Gábor - Polgármesteri Hivatal, Lébény; - Kovács Szilárd Kastélyszálloda, Hédervár; - Lőrincz György Polgármesteri Hivatal, Jánossomorja; - Majthényi Tamás Polgármesteri Hivatal, Halászi; - Papp Zoltán Polgármesteri Hivatal, Levél; - Tóth József Péter - Polgármesteri Hivatal, Lipót; - Török Sándor - Polgármesteri Hivatal, Mosonszolnok; - Fazekas Zoltán- Polgármesteri Hivatal, Darnózseli; - Széles Sándor- Polgármesteri Hivatal,Máriakálnok Eseti mélyinterjú került lebonyolításra az alábbi személyekkel: - Láng István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője; - Novákné Fazekas Erika NYDRFÜ; részvétel a Lipóton megrendezésre került Turisztikai Tanácsülésen. 9
A telefonos interjúk lebonyolításában a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetében létrejött Turisztikai Kutatóműhely keretében az Intézet hallgatói működtek közre. Az érintett hallgatók: - Böősi Tamás Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató; - Csákvári Tamás - Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató; - Miksó Damján Milán Idegenforgalmi Szakmenedzser szakos II. éves nappali tagozatos hallgató; - Urbán Erika - Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató; - Szaknyéri Tünde - Turizmus és Vendéglátás szakos I.éves nappali tagozatos hallgató. A hallgatók az alábbi személyek közreműködésével végezték el a telefonos interjúkat: - Böősy Imre Polgármesteri Hivatal, Ásványráró; - Csalló Gábor Borclub Étterem, Mosonmagyaróvár; - Feketéné Tolnai Katalin Dunaparti Panzió és Vendégházai, Mecsér; - Fűzfa Zoltán Erdei Iskola, Dunasziget; - Gál András Engler Hotel, Mosonmagyaróvár; - Husz Szilvia Hotel Lajta Park, Mosonmagyaróvár; - dr. Iváncsics János Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Győr; - Juhász József Polgármesteri Hivatal, Hédervár; - Kránitz Béla Vadvíz Kemping; - May Imre Maywald vendégház, Dunasziget; - Németh Bence Jégmadár Vízitúrák, Dunasziget; - Novák András Polgármesteri Hivatal, Feketeerdő; - Odor Ernő - Polgármesteri Hivatal, Várbalog; - Pápay Hajnalka Szigetköz Wellness Hotel, Dunakiliti; - Szelle Kornél Szelle Lovasudvar, Dunasziget; - Szombath Tibor Party Csárda, Halászi; - Szirtl György Aranykárász Kemping, Rajka; - Tamás Lőrincné Horgony Tanya, Darnózseli; - Tóth István Polgármesteri Hivatal, Dunasziget. 10
Lakossági kérdőív a kistérség településein került lebonyolításra. A lakossági kérdőív lebonyolításában a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetében létrejött Turisztikai Kutatóműhely keretében az Intézet hallgatói működtek közre. Az érintett hallgatók: - Böősi Tamás Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató; - Miksó Damján Milán Idegenforgalmi Szakmenedzser szakos II. éves nappali tagozatos hallgató. A stratégia kidolgozása alatt két workshop megszervezésére került sor. Az első műhelytalálkozó 2007. október 30-án volt a mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatalban. A nyitó megbeszélésen a projektcsapat ismertette a stratégia jelentőségét, időszerűségét, módszertanát és ütemezését, valamint elhatározta, hogy a Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 2007-2013 során megszólított interjúalanyokat és véleményformálókat ismételten fel fogja keresni, hogy egy megalapozott stratégiai programot tudjon összeállítani a koncepcióra alapozott folytonosságot fenntartva. A nyitó workshop résztvevői: - Balsay Zsuzsanna - Polgármesteri Hivatal, Kimle; - Benkovich Edina - Polgármesteri Hivatal, Rajka; - Bencze Enikő Orchidea Hotel, Lipót; - Dusek Miklósné Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár; - Fazekas Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Darnózseli; - Gerháth Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Mecsér; - Husz Szilvia - Hotel Lajta Park, Mosonmagyaróvár; - Kertész Attila Polgármesteri Hivatal, Újrónafő; - Kovács Gábor - Polgármesteri Hivatal, Lébény; - Kovács Ildikó - Polgármesteri Hivatal, Lébény; - Kovács Szilárd Kastélyszálloda, Hédervár; - Lőrincz György Polgármesteri Hivatal, Jánossomorja; - Majthényi Tamás Polgármesteri Hivatal, Halászi; - Márovics Géza - Polgármesteri Hivatal, Dunaremete; - Németh Edina HVI, Darnózseli; 11
- Novákné Fazekas Erika NYDRFÜ, Győr; - Papp Zoltán Polgármesteri Hivatal, Levél; - Pollreisz Klára - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár; - Szabó Miklós - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár; - Szalai Éva - Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár; - Szőke László Polgármesteri Hivatal, Hegyeshalom; - Török Sándor - Polgármesteri Hivatal, Mosonszolnok. A záró workshop időpontja 2007. december 17-e volt, amely szintén Mosonmagyaróváron került lebonyolításra. Itt a projektcsapat ismertette szintetizáló munkájának eredményét, valamint szakmai véleménycserére került sor. A második műhelytalálkozó résztvevői az alábbi személyek voltak: - Dusek Miklósné Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár; - Fűzfa Zoltán Pisztráng Kör Egyesület, SZITE, Mosonmagyaróvár; - Kovács Ildikó Polgármesteri Hivatal, Lébény; - Lőrincz György Polgármesteri Hivatal, Jánossomorja; - Dr. Nagy István Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvár; - Németh Edina HVI, Darnózseli; - Novákné Fazekas Erika NYDRFÜ, Győr; - dr. Pető Péter Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvár; - Pollreisz Klára - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár; - Szombath Tibor Mosonmagyaróvári Idegenforgalmi Közalapítvány, Mosonmagyaróvár; - Szőke László Polgármesteri Hivatal, Hegyeshalom; - Varga Gizella Darnózseli. A záró műhelytalálkozót követően a jelenlevőknek, illetve az interjúsorozatban résztvevők körének lehetőségük nyílt írásos véleménynyilvánítás, kiegészítés megtételére a stratégia egyes részeire vonatkozóan. 12
3. A Mosonmagyaróvári kistérség stratégiai programja 3.1 A Mosonmagyaróvári kistérség jövőképének meghatározó elemei A kistérség jövőképét és hosszútávú stratégiai céljait a 2006-ban elkészített helyzetértékelő koncepció tartalmazza. A teljes anyag a koncepcióban olvasható, jelenleg a jövőképből az általunk leglényegesebbnek tartott, javasolt kiegészítésekkel korrigált elemeket emeljük ki. A kistérség a modern Európa egyik legdinamikusabban fejlődő hármashatár-menti rekreációs központjává válik. Ausztriából és Szlovákiából rendszeres turistaforgalom érkezik a színvonalas szabadidős kínálatot nyújtó területre. A térség 5 év alatt Bécs és Pozsony körzetének üdülőövezetévé fejlődik. A szezon az új beruházások következtében egyaránt kitolódik az őszi-téli és tavaszi időszakra is. A térség turisztikai kínálatának főbb elemei a víziturizmus, a kerékpáros turizmus, a kulturális turizmus, a wellness- és az egészségturizmus, a casino turizmus, az ökoturizmus, a falusi turizmus, valamint az élmény- és kalandturizmus. A Szigetközben a természeti adottságok hasznosítása, Mosonmagyaróváron a kultúra, a Hanság, Mosoni-síkság vidékén pedig az élményelemek jelentik az egyediséget a kistérség területén. Megépül az Euro Vegas, a máriakálnoki wellnessközpont, a mosonmagyaróvári gyógyfürdő saját arculatot alakít ki, Lipót országos termálközponttá fejlődik. A kistérséget behálózza a határok felől jól megközelíthető kerékpárutak rendszere. A Szigetközi és Csallóközi Nemzeti Park látogatásra alkalmas zónáiban fellendül az ökoturizmus. A víziturizmus a Mosoni-Duna rehabilitációjával (kajak, kenu), a hajóátemelés műszaki feltételeinek megoldásával (yachtturizmus) az egész Szigetköz számára fontos megélhetési forrást jelent. A Lajta folyó a kenutúrák teljes értékű eleme és fontos összekötőkapocs Ausztriával. A kistérség szoros kapcsolatot tart fenn a peremterületeken keresztül a Hansággal, a Rábaközzel, és a Szigetköz alsó tájegységével. A vállalkozások együtt hirdetik határmenti kínálatukat a Csallóközzel és az ausztriai Dunatájjal a külső piacok irányába. Ahhoz, hogy a fenti jövőkép valósággá váljon, stratégiai célokat kell kitűzni, és megvalósításukhoz programokat kell kijelölni, melyek részletes leírását a jelen szakanyag tartalmazza. 13
3.2 A hosszútávú stratégiai célok rögzítése A kistérség idegenforgalmi koncepciójában négy hosszútávú cél került megfogalmazásra. A stratégia készítése során ezek priorálásának meghatározására került sor. A felmérésből kiderült, hogy az általános célmeghatározások találkoznak a döntéshozók, véleményformálók, illetőleg a vállalkozók elképzeléseivel. Az 1-10 pontig terjedő rangsorban, mindegyik a kiemelten fontos célképzés kategóriájába került. A következőkben a stratégiai célok felsorolása, súlyozása és rövid indoklása olvasható: A természeti feltételek hosszútávú, térségi szintet meghaladó általános rendezése (9,7 pont) Az idegenforgalom szervezeti rendszerének átalakítása (9,1 pont) Attrakciófejlesztés, kiemelten az öko-, vízi-, kulturális, kerékpáros, falusi és egészségturizmus terén (8,7 pont) Az országos szinten egyedülálló hármashatár-menti fekvés versenyképes hasznosítása a turizmus számára (8,6 pont) A természeti feltételek hosszútávú, térségi szintet meghaladó általános rendezése A természeti adottságok a kistérség turizmusának alapvető keretfeltételeit jelentik. Mindezt egyértelműen alátámasztja az interjúkérdések alapján kidolgozott súlyozás. A természeti környezet a vizsgált tájegységekben a turizmus fő vonzerején túl a helyi népesség életterét is jelenti. A környezeti feltételek rendezése komplex megközelítést, és megnyugtató, hosszútávon is érezhető intézkedéssort igényel. Ide tartozik a vízszint rendezése, az élővilág védelme és a fenntartható turizmus fejlesztése. Ma már nélkülözhetetlen a környezetvédelem és az idegenforgalom kooperációja, mert a fenntartáshoz szükséges bevételeket ki kell termelni, és gondoskodni kell a jövő generációk életteréről. A célkitűzés úgy valósítható meg, 14
ha a fejlesztések közös gondolkodással és a turizmusforgalom folyamatos kontrollálásával párosulnak. Az idegenforgalom szervezeti rendszerének átalakítása A stratégia készítése során a véleményformálók, vállalkozások úgy értékelték, hogy hosszútávon kiemelten fontos a turizmus szervezeti rendszerének reformja. A kistérség úgy tud versenyképes kínálatot felvonultatni, hogy ha a turizmus szereplői kellő szervezettséget mutatnak. Párhuzamos kínálatokkal, önkéntelenül egymásra szervezett programokkal, egységes marketing hiányában nem lehet idegenforgalmi célponttá válni. Ebben a rendszerben minden egyes szereplőnek kiemelkedő szerep jut, de önmagában egyik erőfeszítés sem elegendő a térség elismertségéhez. Talán az együttműködve versenyezni szlogen jellemzi legjobban a vállalkozások és az önkormányzatok új szerepvállalását. Ebben a folyamatban az alulról szerveződő települési szervezeti sejtekre épülő térségi összefogások jelentenek előrelépést. A kooperációs folyamat nem ér véget a települések határánál, mert a turisták tájegységeket és ezekhez kötődő arculatot keresnek, viszont módot ad az egyedi arculati elemek kifejezésére. Attrakciófejlesztés, kiemelten az öko-, vízi-, kulturális, kerékpáros, falusi és egészségturizmus terén A turisztikai termék szolgáltatáscsomagot jelent, ami a mosonmagyaróvári kistérségben nagyrészt a korábban említett természeti elemekre, illetőleg a menedzsmentszervezet hatékony működésére épül. A kiemelt fejlesztési irányok a komplex helyzetértékelés megállapításaiból, következtetéseiből származnak, és a kulturális turizmus kivételével a természeti vonzerőkön alapulnak. A kínálatnak találkozni kell a turisták elvárásaival és széles változatosságot célszerű mutatnia. Azokra a vonzerőkre javasolt építeni, amelyek a nemzetközi és belföldi versenyben egyedi, illetőleg kiegészítő kínálatot nyújtanak. Az attrakciók kialakítása, piacra vitele átgondolt, megvalósítható beruházásokat, és azok csomagba rendezését jelenti. 15
Az országos szinten egyedülálló hármashatár-menti fekvés versenyképes hasznosítása a turizmus számára A stratégiai cél megfogalmazásában a határ kifejezés 2007. december 21-től már csak jelképes országhatárt jelent. A célkitűzés fontossága, súlya a megkérdezettek véleménye szerint alig marad el a korábban elemzett termékfejlesztéstől. A fent ugyancsak tárgyalt szervezeti, kooperációs folyamat eredményességét a határmenti kapcsolatok hatékonysága is méri. A térség közlekedésföldrajzi helyzetéből egyértelmű előny származik. A helyzet menedzselése hosszútávon pedig úgy realizálódik, hogy a határnyitás nem jár az értékes helyi munkaerő elvándorlásával. A vállalkozói és önkormányzati partnerek kezében a döntés, hogy felismerik e az egységes kínálat erejét és az aranyháromszög közös piacravitelének lehetőségét. Az alulról szerveződő vállalkozói csoportok együttműködése, lépésről-lépésre gazdagodik a határmenti kooperációkkal. A vállalkozások így együtt hirdethetik kínálatukat a Csallóközzel és az ausztriai Duna-tájjal, a külső piacok irányába. 3.3 A közép- és rövidtávú stratégiai programok rögzítése A jövőkép, valamint a hosszútávú stratégiai célok megvalósításához közép- és rövidtávú stratégiai programokra, valamint az azokból következő intézkedésekre, operatív programokra van szükség. A stratégiai programok súlyozása szintén a megkérdezett véleményformálók, vállalkozások hozzászólásai alapján körvonalazódott. A stratégiai programok a helyzetértékelő koncepció alapján lettek meghatározva. A szálláshelyfejlesztés és a programcsomagok kialakítása a termékfejlesztésben, a nemzetközi kapcsolatok pedig a szervezetfejlesztésben kerültek összevonásra. A Mosoni-Duna rehabilitációja az önkormányzatok kérése alapján kiegészült a Lajta folyóval. A megkérdezettek véleménye alátámasztotta a programok helyes megválasztását. Az 1-10 pontig terjedő rangsorban még a legkevésbé támogatott fejlesztés is a fontos kategóriába esett. A megjelölt programokból következő feladatok ellátása időszerűnek és lényegesnek ítéltetett. A következőkben a stratégiai programok felsorolása, súlyozása és rövid indoklása olvasható. 16
A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése - 8,9 pont: kiemelten fontos Forgalomnövelő marketing - 9,1 pont: kiemelten fontos Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja - 8,5 pont: kiemelten fontos Szakemberképzés - 8,4 pont: kiemelten fontos Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok - 7,8:pont: fontos Egységes minőségbiztosítási rendszer - 7,4 pont: fontos A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése A program indoklása: A Mosonmagyaróvári kistérség területén hiányoznak a kínálatból a komplex idegenforgalmi termékek. Kézenfekvő feladat Magyarország nyugati fekvésű kapu-tájában a szolgáltató szektor fellendítése. A térség turisztikai versenyképességének tehát alapvető feltétele a fejlesztés. A folyamat során a kínálat központi kategóriája kerül megalkotásra. Olyan szolgáltatáshalmazok létrehozása indokolt, amelyek vonzóvá, egyedivé és eladhatóvá teszik a kistérséget a turisztikai piacon. A korábbi helyzetértékelő koncepcióból kiderült, hogy ehhez jelentős potenciállal rendelkezik a vizsgált terület (aktív-öko-kulturális turizmus), amely potenciál jelenleg nem eléggé kiaknázott. A Nyugat-dunántúli Idegenforgalmi Régió és Győr- Moson-Sopron megye szerves részét képező Szigetközben, valamint a Hanság, Mosoni-síkság területén ily módon létrehozott speciális kínálat visszahat a régió versenyképességének növekedésére is. Az egyes települések szolgáltatási elemei egymáshoz igazodnak, egymást kiegészítik, illeszkednek a szomszédos kistérségek, a megye és a régió idegenforgalmi kínálatához. Olyan termékek kialakítása indokolt, amelyek tükrözik és erősítik a vizsgált terület egyedi turisztikai arculatát, hozzájárulnak a szezon megnyújtásához. A Mosonmagyaróvár köré szerveződő településeknek Sopronnal és Győrrel, mint a legközelebbi jól működő központokkal is fel kell venni a versenyt. A kistérségbe érkező vendégeknek a kínálatból nem összekeverhető módon asszociálniuk kell a fenti tájegységekre. 17
A program célkitűzései: Az idegenforgalmi vállalkozások versenyképességének növelése A települési önkormányzatok versenyképességének növelése A nyugati, hármashatár-menti fekvés hasznosítása Egyedi kínálatú, ágazati szolgáltató központok kialakítása A szálláshelyek 4-5 *-os kínálati rendszere Panziók, vendégfogadók minőségi kínálatának kialakítása Eredménymutatók: Vendégforgalom növekedése Idegenforgalmi adóbevétel növekedése Munkalehetőség Vonzerő növekedése Kis- és középvállalkozások megerősödése A helyi polgárok kommunális körülményeinek javulása A helyi polgárok közlekedési körülményeinek javulása Identitástudat erősödése A turisták elégedettsége 18
Projektek, részprojektek felsorolása: A víziturizmus fejlesztése Kijelölt megállóhelyek létesítése A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése A természetközeli (kis)hajózás és a technikai sportok elkülönítése Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron Sétahajózás feltételeinek biztosítása Felügyeleti rendszer megszervezése Vízi élménypark létrehozása A kerékpáros turizmus fejlesztése Kerékpárutak kiépítése A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése Kerékpáros taxi, kerékpárhajó működtetése Kerékpáros kölcsönző és szervízhálózat, szervizpontok biztosítása A lovasturizmus fejlesztése Lovastúra útvonalhálózat kialakítása A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése Horgászturizmus fejlesztése 19
Az ökoturizmus fejlesztése Tanösvények kialakítása Gyalogos túraútvonalak kijelölése Madármegfigyelő helyek létrehozása A falusi turizmus fejlesztése Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása Falusi turizmus szálláshelyek differenciáltságának, tematizálásának kialakítása A kulturális és örökségturizmus fejlesztése Műemlékek felújítása, megőrzése Térségi fesztiválok szervezése Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése Tematikus utak létrehozása a kistérségben Az egészségturizmus fejlesztése Szolgáltatások differenciálása Gyógyászati készítmények előállítása A termálvízkincs differenciált hasznosítása Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás A konferenciaturizmus fejlesztése Üzleti tréningek, vállalati továbbképzések résztvevőinek megcélzása 400-500 fős konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciahely kialakítása megfelelő minőségi szálláshelykapacitás biztosításával A szálláshelyek fejlesztése 4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása Minősített kempingek létrehozása 20
Forgalomnövelő marketing A program indoklása: A térségi koncepció helyzetértékelése szerint a Mosonmagyaróvári kistérség a kereslet vonatkozásában országos és nemzetközi szinten leszakadó teljesítményt nyújt. A kistérség kereskedelmi szálláshelyein 4 település kivételével csökkenő a vendégforgalom. Az átlagos tartózkodási idő 1,6 nap, az ágykihasználtság ugyancsak alacsony. Mosonmagyaróváron sem sokkal jobb a helyzet, ahol a kereskedelmi szálláshelyeken 2 nap tartózkodási idő és a vendégforgalmi adatok 2000. év óta csökkenést mutatnak. További problémát jelent, hogy piaci résnek számít a szabadidős turizmusban a külföldi szegmens megcélzása. A belföldi turizmus ugyan javuló tendenciát mutat, de összességében a vendégforgalmi adatok még elégtelen mértékűek az amúgy sem magas külföldihez képest. A marketingmunka jelenti tehát a térség számára azt az eszközt, ami megteremtheti a kiutat a kistérség jelenlegi piacvesztő állapotából. Hiányzik azonban a térségi marketingstratégia, és a települési szintek sem helyeztek eddig hangsúlyt erre a tevékenységre. A turizmus piacára a kínálatot a Mosonmagyaróvári Tourinform Iroda és a Regionális Marketing Igazgatóság juttatja el. Ez a munka azonban a helyi összehangolás és szervezettség hiánya miatt kevéssé hatékony. A Mosonmagyaróvári Kistérségben olyan egységes vezetési filozófiát célszerű kialakítani, ami a kutatás módszerével lehetővé teszi az igények felmérését, majd ezt követően az ehhez igazított szolgáltatáscsomagot eljuttatja az adekvát célcsoporthoz. A piacravitel sikerét a lehető legnagyobb haszon, idegenforgalmi adóbevétel, vendégéjszaka szám, szállásdíj bevétel jelenti. A feladat tehát, a fent kifejlesztett termékekhez célpiacok meghatározása és megnyerése. Ehhez szükséges egy intenzív térségi kommunikációs stratégia. Lényeges továbbá a határmenti pályázatok, projektek aktív kihasználása, a határon átnyúló kezdeményezések megerősítése. Az idegenforgalmi szezon megnyújtása csak egységes, összehangolt kínálattal képzelhető el. Mosonmagyaróvárnak valódi térségi központi szerepkört célszerű betölteni a turizmusban, és ezt az elvárást a marketing eszközrendszerével is követni kell. Meg kell szólítani a belföldi vendégeket pl. az üdülési csekkrendszer nagyobb mértékű használatával, és a külföldi turisták szabadidős programokkal való megcélzása is indokolt. 21
A program célkitűzései: A piac felmérése és a feladatok stratégiai rögzítése Új termékek piacra vitele meglévő és új szegmensek részére A meglévő kínálat hatékonyabb piacravitele A települések és a kistérség hatékony marketingkommunikációs tevékenysége A határ túloldalán lévő kereslet felmérése és az igények kielégítése Egységes térségi idegenforgalmi arculat kialakítása Eredménymutatók: Vendégkör szegmentáció A vendégéjszakák számának növekedése A vendégszám növekedése Az átlagos tartózkodási idő növekedése Hatékony kommunikáció A külföldi vendégek diverzifikált fogyasztása Egységes térségi, piaci megjelenés Projektek, részprojektek felsorolása: Marketingstratégia kidolgozása Egységes arculat kialakítása Szlogen Egységes arculati elemek Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása Kiadványok Hirdetések, reklámok E-marketing PR 22
Kiállítások Sales-promotion eladásösztönzés A kiemelt termékek promóciója Prioritások promóciója Turisztikai termékek összekapcsolása, promóciója Piackutatás, hatékonyságmérés Piackutatás Hatékonyságmérés Szemléletformálás a lakosság körében A turizmus környezetének alakítása Belső PR tevékenység 23
A Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja A program indoklása: A folyórehabilitáció külön stratégiai programot alkot. Azért kap kiemelt figyelmet ez a terület, mert a térség meghatározó vonzerejének tartós rendezését tartalmazza. A kistérség települései valójában akkor válhatnak üdülőparadicsommá, ha a szép, egészséges környezet kerül a figyelem középpontjába. Olyan környezeti feltételről van szó, amely az egyik kiemelt aktív ágazat, a víziturizmus közegét is jelenti. A térségi turizmus szempontjából kardinális jelentőségű, hogy miként lehet hosszú távon garantálni az alapvető környezeti feltételeket. Az idegenforgalmi koncepcióban azt is vizsgáltuk, hogy a turizmus számára mennyire biztosítottak a természeti alapfeltételek a Szigetközben. Az utóbbi évtizedekben a Duna medersüllyedése miatt a kisvizek szintje jelentősen lesüllyedt. A Duna 1992. évi elterelése drasztikus talajvízcsökkenést eredményezett. A torkolati zsilipek zárva tartása miatt a vízi élőlények mozgását a Mosoni-Duna és a mentett oldali csatornarendszer között nem lehet biztosítani. Vizsgáltuk továbbá a víziturizmus infrastruktúráját. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a 350 kg feletti hajók beléptetése Rajka-Dunakiliti térségében technikai szempontból nem megoldott. Zsilipek és duzzasztóművek épültek, melyek nem tartalmaznak hajózsilipet. A feladat tehát, mind a Mosoni-Duna és a Duna ágrendszerében, mind a Lajtán, olyan technológiák alkalmazása, melyek segítenek a vízi közlekedés akadálytalan lebonyolításában és a környezet állapotának rendezésében. A folyók környezeti rendezése bár a turizmus szempontjából alapvető, azonban az ágazati munkamegosztásban elsősorban környezetvédelmi feladat. A program célkitűzései: A hajózás zavartalan infrastrukturális feltételeinek biztosítása Stabil vízszint biztosítása Vízutánpótlás biztosítása Az élővilág megóvása A partvidékek kezelése 24
Eredménymutatók: A természetes vízfolyások egészséges biológiai feltételei A Szigetközi és Csallóközi Nemzeti Park megvalósulása A folyószabályozás modern megvalósulása A víziturizmus alapfeltételei kialakulnak A víziturizmus megnövekvő vendégforgalma Projektek, részprojektek felsorolása: Mosoni-Duna Jónási-mellékág rehabilitációja A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése A mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása Lajta Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása A Lajta közcélú hasznosításának támogatása 25
Szakemberképzés A program indoklása: A kistérségi idegenforgalmi koncepció megállapítása szerint a nagyfokú vállalkozási szabadság a szakma felhígulását, a szakképzettségi szint romlását idézte elő. Kevés a térségben a szaktanfolyam, a lovas-, vízitúravezető képzés pl. hiányzik a palettából. A turizmus egyik meghatározó jellege, hogy erőteljesen jelentkezik az élőmunka igénye. A kistérség területén abban az esetben lendülhet fel az ágazat, ha az idegenforgalmi vállalkozások, döntéshozók képzettsége meg fog felelni a nemzetközi sztenderdeknek. A turizmusban különösen fontos, hogy a szakemberek ismerjék az aktuális trendeket, elvárásokat. Ez a megközelítés illeszkedik napjaink élethosszig tartó tanulásának rendszerébe. Ebben az ágazatban a munkavállaló közvetlenül találkozik a turistával, legyen az szállodai, vagy éttermi vendég. Nagyon sok múlik az első benyomáson, az udvariasságon, a kifejezőképességen és az alázaton. A szakmunkák mellett a turizmus vezérlése terén legalább ekkora a felelősség. Csak szakmailag helyesen összeállított, a piaci felmérések alapján megalapozott termékcsomagokkal lehet sikert elérni. Biztosítani kell mindenki számára a kistérségben a továbbtanulás lehetőségét egészen a mester szintig. Az újdonságok folyamatos átvétele és a nyelvtanulás mellett meg kell birkózni a megnyíló osztrák munkaerőpiac elszívó hatásával is. Éppen a vendéglátó ágazat az egyik olyan munkaigényes iparág, amely az egykori határtól nyugatra már nem jelent vonzerőt a helyi szabad munkaerőnek. A magyar munkavállalóknak kínált fizetések azonban a hazai két-, háromszorosát is eléri. Ezen a téren is óriási tehát a verseny. A felálló új szervezeti egységek tagjainak eseti tanfolyamok keretén belül is ismeretet kell nyújtani a pályázatok írásához, egyéb szervező tevékenységekhez. Másrészről a turizmus képzési rendszere folyamatos visszacsatolásokat kap a szereplőktől, véleményformálóktól az újonnan felmerülő igények vonatkozásában. 26
A program célkitűzései: A megyei közép- és felsőfokú képzések hasznosítása A kistérség településein tanfolyamok indítása A szakképzés fejlesztése az igényeknek megfelelően A nyelvismeret, kommunikáció fejlesztése A kiemelten fejlesztendő ágazatok munkaerő utánpótlása Eredménymutatók: A vendégforgalom növekedése Az oktatás színvonalának javulása A szolgáltatások minőségének javulása A képzettség szintjének minőségi változása A képesítéssel foglalkoztatottak növekvő száma A sikeres vállalkozások számának emelkedése A sikeres önkormányzatok számának emelkedése Projektek, részprojektek felsorolása: Együttműködés ösztönzése Gyakornoki program kialakítása Helyi vállalkozók felé irányuló belső PR tevékenység Oktatás Vállalkozói tanfolyamok szervezése Nyelvtanfolyamok szervezése Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben résztvevő hallgatóknak 27
Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok A program indoklása: A vizsgált területen a piaci verseny kiélezett. A spontán turizmusforgalom már nem tudja fenntartani a szolgáltatások versenyképességét. A kistérség idegenforgalmi koncepciója a szervezeti rendszer területén jelentős hiányosságokat tárt fel. Nem alakult ki a Mosonmagyaróvári kistérségben a turizmus alulról szerveződő intézményi hálózata. Hiányoznak abból a horizontális és vertikális kapcsolódások. A kistérségi helyzetértékelés alapján elmondható, hogy az önkormányzatok közel felénél (42,3%) nem szerepel a turizmus a testületi üléseken témaként. Fokozza a problémát, hogy ez a hiányosság a mosonmagyaróvári központ esetén is fennáll. Idegenforgalmi referens egyetlen településen sem található az önkormányzatok szervezeti rendszerében. A kistérség 28 települése közül egyedül a központ Tourinform Irodájában foglalkoznak idegenforgalmi marketinggel és szervezeti koordinációval. A térségben magas a kis- és középvállalkozások száma, ezért helyi koordinációjuk, szerveződésük a jövőben elengedhetetlen feltétele a kitörésnek. Önálló térségi marketingszervezetek felállítása is indokolt, egyúttal törekedni kell a civil szervezetek, érdekképviseletek megerősítésére. Olyan térségi, alulról szerveződő desztinációmenedzsment szervezetekre van szükség, ami összekötőkapcsot jelent az önkormányzatok és a vállalkozói réteg között. A szervezeti rendszer garantálja az érdekképviseletet, és a vállalkozói igények közvetítését az önkormányzat felé és annak figyelembevételét. Nem tesz engedményt a szétforgácsolódás, koordinálatlanság irányába, forrást biztosít a Szigetköz, Hanság-Mosoni-síkság marketingjéhez, a kisebb közös beruházások megvalósításához. Széles körben figyelembe veszi a turizmus rendszerét befolyásoló külső környezeti tényezőket, kapcsolódó és áttételesen érintett vállalkozások érdekeit. Stabil működési formában látja el szakmai feladatát, ugyanakkor a problémamegoldás érdekében kellő rugalmasságot is mutat. A szervezet központját a kistérség idegenforgalmi szempontból meghatározó és a rendszer alapelemeit legalább csírájában tartalmazó városban célszerű felállítani. 28
A program célkitűzései: Szakmai alapon felállított szervezetek Az országos, regionális és térségi ágazati turizmusfejlesztő tevékenység tevékeny részeként történő működés A hatékony, marketingtevékenységet ellátni képes helyi és térségi menedzsment szervezetek működtetése A programcsomagok kialakításhoz térségi szintű koordináció megvalósítása Egyeztetett kulturális programkínálat Az ágazat pozitív önkormányzati megítélése Eredménymutatók: A vendégforgalom növekedése Hatékony marketingmunka A vállalkozók bevonása a folyamatokba A vállalkozói érdekképviselet javulása Az önkormányzat szervezeti rendszerének fejlődése Az érintett szereplők összefogása A kistérség népszerűségének növekedése Hatékony helyi és térségi szintű ágazati és ágazatközi együttműködések 29
Projektek, részprojektek felsorolása: Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése Szigetközi Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop a turisztikai szerveződés előmozdítására Települési turisztikai szervezetek fejlesztése Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása Helyi turisztikai workshopok a turisztikai szerveződések előmozdítására Határmenti desztinációs együttműködés Nemzetközi hármashatár-menti idegenforgalmi konferencia szervezése vállalkozók részvételével Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködés 30
Egységes minőségbiztosítási rendszer A program indoklása: A turizmus rendszerében a jövőben azok a cégek és társaságok lesznek előnyben, amelyek a minőséget helyezik tevékenységük középpontjába és magas, állandó színvonalú szolgáltatást nyújtanak. Célszerű a szolgáltatások színvonaláról írásos tanúsítványt is kiállítani. A kistérségi települések vállalkozásai számára azonban nem a puszta minősítettség elérését kell megcélozni. A szállodaiparban, az utazási irodák esetén, vagy a különféle idegenforgalmi szolgáltatóknál pl. a térségben kiemelkedő egészségturizmusban - a tanúsítványok megszerzése mellett a minőség folyamatos, napról-napra történő megtartása a cél. Az értékelések során a működési folyamat, a tanulás és a vevőelégedettség hármasának vizsgálatára kerül sor. Célszerű feltérképezni a térségi idegenforgalmi cégek, intézmények működési folyamatában a gyenge pontokat. A minőségbiztosítás azt is jelenti, hogy a fenti paraméterek permanens ellenőrzésére és értékelésére kerül sor. A cél a hibák rövid időintervallumon belül történő javítása, személyzeti problémák esetén inkább a tanfolyamok, hatékony továbbképzések módszerével. A turisták, mint szolgáltatást igénybevevők véleményei, javaslatai pedig szintén fontos és gyors visszacsatolást eredményeznek. A jó színvonalú minőségbiztosítás nem elégszik meg pl. a szálláshelyek osztálybasoroltatásával. Arra törekszik, hogy a hatékonyság növelésére tett intézkedésekkel emelje a térség intézményeinek, a vállalkozásoknak a versenyképességet, ezzel hozzájáruljon az ismertséghez, a bevételek emelkedéséhez. A minőségbiztosítás lényege a turizmusban a piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodás. Az élethosszig tartó tanulás folyamatában mindig van ugyanis olyan terület, ami fejleszthető, működése hatékonyabbá tehető. 31
A program célkitűzései: Eredménymutatók: A turisztikai vállalkozások versenyképességének növelése Az önkormányzatok idegenforgalmi működésének javítása A turisztikai vállalkozások működési hatékonyságának növelése Egységes minősítési rendszerek kidolgozása A kistérség ismertségének növelése A turisztikai bevételek növelése a vállalkozásoknál Az idegenforgalmi adóbevétel növekedése az önkormányzatoknál A turizmuságak által kínált szolgáltatások minőségi javulása Elégedett térségi turisták Szívesen visszajáró vendégkör Határmenti kompatibilis szolgáltatások Projektek, részprojektek felsorolása: Egységes minőségbiztosítási rendszer biztosítása A szolgáltatási folyamatok minőségjellemzőinek feltárása A vevők elvárásainak megismerése A turizmusban dolgozók részére a minőség szempontjából fontos célok megfogalmazása Serviceguide kialakítása Minőségorientált kommunikációs és ellenőrzési rendszer működtetése Kistérségi Code of Conduct létrehozása Kistérségi Védjegy kialakítása 32
4. A Mosonmagyaróvári kistérség operatív programja 4.1 A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése Intézkedések: 4.1.1 Víziturizmus fejlesztése 4.1.2 Kerékpáros turizmus fejlesztése 4.1.3 Lovasturizmus fejlesztése 4.1.4 Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése 4.1.5 Ökoturizmus fejlesztése 4.1.6 Falusi turizmus fejlesztése 4.1.7 A kulturális és örökségturizmus fejlesztése 4.1.8. Az egészségturizmus fejlesztése 4.1.9 A konferenciaturizmus fejlesztése 4.1.10 Szálláshelyek fejlesztése 4.1.1 Víziturizmus fejlesztése Indoklás: A kistérség természeti adottságai, meghatározó folyói a Duna és mellékágrendszere, a Mosoni-Duna, a Lajta valamint a tavak és bányatavak kiváló lehetőséget biztosítanak a víziturizmus fejlesztésére. A vizek adta környezet és annak sokszínűsége, mint az egyik legfőbb vonzerő, egyedi és kiemelt turisztikai termékként kell, hogy megjelenjen. A kistérségi kérdőívek is egyértelműen a víziturizmus fejlesztését támogatják. A víziturizmust a sportturizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágaihoz sorolják. A turisták nagy része nehezen tudja elképzelni a szabadságát víz nélkül, valamilyen módon részesülni szeretne ebből az őselemből. Ezért a víziturizmust az alapján értelmezhetjük, hogy a víz, vízpart miként jelenik meg a turizmusban résztvevőknél. Ennek következtében a víziturizmusban különböző formák jelentek meg: vízi túrázás: vízfelszínen, különböző célból kijelölt útvonal megtétele különféle hajótestekkel: kenu, kajak, vitorla, yacht, motorcsónak 33