Egészségügyi kar A bioélelmiszerek elterjedése napjainkban Konzulens: Breznai Annamária Pongrácz Viktória 2013
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés...5 1.1. Témaválasztás indoklása...6 2. Történeti áttekintés...7 2.1. Vegyszerek elterjedése...9 2.2. Táplálkozás és betegség kapcsolata...10 3. A bio- mint fogalom definíciója...12 3.1. Mitől bio a bioélelmiszer?...13 3.2. A biotermékek vásárlói köre...14 3.3. Biotermékek beszerzésének lehetőségei...15 3.4. On- line értékesítés...16 3.5. Bio- és hagyományos piaci termékek összehasonlító elemzése...17 3.6. Biotermékek jelölése...19 4. Biogazdaságok kialakulása és működése napjainkban...21 4.1. Növénytársítások...23 5. Hernádszentandrási biogazdaság...26 5.1. Hernádszentandrás földrajzi elhelyezkedése...26 5.2. Sikerek a biogazdálkodás terén...26 5.3. A program...28 5.4. Bioszentandrás termék és szolgáltatás kínálata 2013-ban...31 2
5.5. Partneri kapcsolatok...32 6. Kérdőív...33 6.1. Kérdőív kiértékelése...41 7. Összefoglaló...43 8. Irodalomjegyzék...44 9. Mellékletek...46 3
Az egész élet olyan, mint a növény, amely nemcsak azt foglalja magában, amit a szemnek tár oda, hanem rejtett mélységeiben még egy jövő állapotot is hordoz. Aki előtt növény van, mely először levelet hord, nagyon jól tudja, hogy egy idő után a levelet hordó száron virágok és termés lesznek. És a növény rejtekén már most megvannak a csírák ehhez a virágzáshoz és terméshez. Azonban hogyan mondhatná meg bárki is, milyenek lesznek ezek a szervek, aki csak azt akarná kutatni a növényben, amit az jelenleg tár szeme elé. Az képes csak rá, aki a növény lényegével megismerkedett. /Rudolf Steinter/ 4
1. Bevezetés Évszázadokon az emberiség tiszteletben tartotta az őt körülvevő természet törvényeit; az élővilággal összhangban állította elő teljes értékű, egészséges táplálékát. 1 Napjainkban mindez megváltozott, de azért akadtak és - egyre inkább előtérbe kerülnek alternatív utakat járók is: biokertészek, ökologikus módon gazdálkodók, permakultúra követők. Ők felismerték, hogy a természetben lejátszódó, egymásra épülő folyamatok sok millió éven át sikeresen működtek, s az egyetlen járható út, ha a mai kor embere is ezek alapján termeli meg táplálékát. Az ilyen gazdálkodás lényege a természettel való együttműködés; a szerves anyagok körforgásba való visszaáramoltatása; kártevők megfékezésében természetes eljárások előnyben részesítése; a vegyi anyagok mellőzése. Feltehetően a vegyszerezett élelmiszereknek köszönhetően sajnos egyre több olyan betegség is felütötte fejét, amelyek régen nem jelentek meg. Manapság elég nehéz anyagi körülmények között él az emberek többsége, így kevesek számára fizethetőek meg a vegyszermentes élelmiszerek, pedig mindenképpen szükségünk lenne a tiszta táplálékra. Szervezetünk hatékony szűrőrendszerrel rendelkezik, mint a máj, a vese, az immunrendszer, viszont ezek együttese sem képes teljességgel feldolgozni azokat a káros anyagokat, amelyek a szervezetünkbe kerülnek. Sok olyan alapelemre lenne szükségünk, amelyek élelmiszereinkben nem lelhetők föl, emiatt pedig az immunrendszerben olyan rések keletkeznek, amelyek az egyszerűbb betegségektől kezdve (például: nátha) a komolyabbakig (például: rák) bármelyik előfordulhat. Egy idő után telítődik ezekkel, majd maga a szűrőrendszer betegszik meg. Több megoldás is kínálkozik arra, hogy hogyan éljünk egészségesebben, hogyan kerüljön egészségesebb étel az asztalunkra, mindenképpen előnyben részesülnek azok a családok, akik családi házban élnek, és konyhakerttel rendelkeznek, hiszen számukra adott a lehetőség vegyszermentes élelmiszerek 1 http://zoldujsag.hu/gazdalkodj-okosan-avagy-a-szelid-novenyvedelem/ 5
megtermelésére. Ehhez csupán egy kis szabadidőre és odafigyelésre van szükség és néhány tanácsra, amelyet nemcsak a bio gazdaboltokban nyújtanak a szakemberek, hanem a világháló is kiváló és széleskörű ismeretanyagot biztosít ezen a téren. Ezek a családok, akik kiskertjüket hasznosan használják ki nemcsak a környezetüket kímélik, hanem családjuk egészségét is védik. 1.1. Témaválasztás indoklása Azért választottam szakdolgozatom témájául ezt, mivel szeretném azon kérdéseimre a választ megtalálni, amely az utóbbi időben felvetődött bennem, egészségünk megőrzését, illetve az egészséges táplálkozást illetően. Ennek érdekében kutatást végeztem a lakosság körében, mennyire fontos számukra az egészséges környezet, illetve az egészséges táplálkozás. Kíváncsivá tett mennyire ismertek hazánkban, ezen belül is szűkebb környezetemben a biotermékek. Érdekelt továbbá az is, hogy fogyasztott-e már bioterméket, ha igen milyen különbséget vélt felfedezni a hagyományos illetve a biotermékek íz világa között. Kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy a megkérdezettek szerint kialakulhat-e Magyarországon szilárd belső piaca a biotermékeknek vagy továbbra is az lesz a gyakorlat, hogy e termékek túlnyomó többsége exportra kerül. Megvizsgáltam továbbá azt is, mi az oka annak, hogy a bioélelmiszerek szélesebb rétegben terjedjenek el, hogyan lehetne fogyasztásra ösztönözni a lakosságot. Bízom benne, hogy kérdéseimre megtalálom a választ és új adatokkal is szolgálhatok- e viszonylag kisméretű, de nagy jelentőségű piaci szegmensről, s ezáltal hozzájárulhatok kicsit ahhoz, hogy minél több ember fogyassza eme élelmiszereket illetve az organikus gazdálkodáshoz is minél több ember kapjon kedvet. 6
2. Történeti áttekintés Már a 19. században számos olyan kutatást végeztek, amely a természeti és humán erőforrások megőrzésére irányultak. Ezen kutatók között Aldo Leopold volt az, aki felismerte és kutatásaiban ismertette a vizek tisztaságának megóvására kidolgozott elméletét, mely szerint az ökológiai egyensúly fenntartásának alapját ez jelenti. Számos megfigyelése irányult arra, amely a természet megújuló képességét mutatta be. Az 1900-as évek elején Masa Nobu Fukuaka japán mikrobiológus egy olyan rendszert dolgozott ki, amely megtiltotta a műtrágyázást, gyomirtást, növényvédelmet, sőt a talajművelést is. Ne tégy, semmit a természet megtermi a magáét mozgalmat hozott létre és azt vallotta, hogy a szervezett mezőgazdaság az emberi egoizmus eszköze. Elmélete szerint az általa kiválasztott kultúrnövények magjait agyagpéppel trazsírozza és egy-egy területen tett bejárásai alkalmával elszórja ezeket. Ezen magok csak a számukra kedvező körülmények között hajtanak ki. Elgondolása nagyszerűen bevált, hiszen egy teljesen kopár terület volt az melyen a kísérleteket végezte és e terület ma már egy dús erdővel és kultúrnövényekkel betelepített területté vált. Ezen növények termőképessége maximálisan kibontakozik, de a termésátlag viszonylag alacsonynak mondható volt. Az 1. világháború nagy változást hozott a mezőgazdaságban, sajnos negatív értelemben, hiszen a talaj minősége romlott és gyakran felütötték fejüket különböző növénybetegségek is. A jelenség okát sokan a kémiai eljárások egyre elterjedtebb alkalmazásában látták. A probléma elemzésére és megoldására Rudolf Steinert, az antropozófiának nevezett filozófiai irányzat megteremtőjét kérték fel. Steiner (1861-1925) organikus szemlélete az élet nagyon sok területére kiterjedt, az építészetre, a gyógyászatra éppen úgy, mint a művészetekre vagy a pedagógiára. Steiner 1924-ben egy Wroclawhoz közeli uradalomban nyolc fejezetből álló előadást tartott A mezőgazdaság fejlődésének filozófiai alapjai címmel. 7
Elméletének az volt a lényege, hogy önálló, zárt rendszerű egységnek tekintette a gazdaságot, amelynek szoros kölcsönhatásban működő részei: a talaj, a növények, az állatok és az ember. A szakirodalom ennek az előadásnak az időpontjára teszi az ökológiai gazdálkodás megalapozását. Ezt követően az 1920-as évek közepén megalakult az Antropozófiai Társaság kísérleti tagozata, amely a Steineri úton haladva kidolgozta a Németország első, úgynevezett biodinamikus rendszereit. Az évtized végére száz, az 1940-es évek elejére pedig már ezer mezőgazdasági üzemben dolgoztak a környezet- és emberbarát elveket követve. 1930-ban a társaság (Demeter) megjelentetett egy lapot, hogy minél szélesebb körben megismertesse szakmai tapasztalatait, majd 1932-ben megalapították a ma is létező Demeter Szövetséget, amely a speciális gazdálkodásból származó biotermékek értékesítését hivatott megoldani. A szerves biológiai gazdálkodás alapjainak létrehozása a svájci Müller házaspár nevéhez fűződik. A nitrogén nagyarányú felhasználásának következményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogy az ételek minősége romlik. Hans Müller 1946-ban biotermékeket előállító és értékesítő szövetkezetet hozott létre, amelynek elsődleges célja volt, hogy a minőség javítása révén kiegyensúlyozottabbá tegyék az értékesítést, ezáltal nagyobb biztonságot teremtve a gazdálkodók számára. Ő indította el az első (szerves- biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amely az ő, s Hans Peter Rush nevéhez fűződik (Müller- Rush), ez volt az alapja a mai Bioland szervezet elindulásának. Felesége, Maria Müller (kertész- és gazdasszonyképző iskolát végzett) mezőgazdasági, egészségügyi és táplálkozástudományi ismereteinek gyakorlati hasznát kipróbálta a saját kertjében is, és számos, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki, továbbá megreformálta a paraszti konyhát. A szerves biológiai gazdálkodás az 1940-es évektől kezdve terjedt el Nyugat- Európában a házaspár úttörő tevékenysége nyomán. 1943-ban Angliában jelent meg Lady Eve Balfour könyve Az élő talaj címmel, amely a talaj- növény- ember egészségnek összefüggéseiről szólt. Előírásai a Müller- Rush rendszerrel azonosnak mondhatók. 8
Lady Balfourra nagy hatással volt Sir Robert McCarrison, aki felhívta a figyelmet a táplálkozás és az egészség kapcsolatára. Három évvel könyvének megjelenése után Londonban megalakult a Soil Association, amely napjainkban is Anglia legfontosabb, ökológiai gazdálkodással foglalkozó kutató- és információs intézménye. A fenntartható gazdálkodás kifejezés az 1980-as években vált honossá a szakirodalomban, amikor a Világelemző Intézet ismertette Irány a fenntartható társadalom című tanulmányát. Az Amerikai Egyesült Államokban 1987-ben hatályba lépett élelmiszer-biztonságról alkotott törvény így fogalmaz: A fenntartható fejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit. 2 2.1. Vegyszerek elterjedése A XX. század második felében jelentősen megnövekedett a növényvédő szerek, műtrágyák, állati táplálék- kiegészítők alkalmazása az élelmiszertermelés növekedésének érdekében. A régen jól bevált biológiai, kulturális és egyszerű módszereket, amelyek a kártevő rovarokat, gyomokat és betegségeket szabályozták, felváltották a növényvédő szerek. A csontliszt, a fahamu, a mész már két évezrede is ismert volt, de a műtrágya csak a XIX. században vált ismertté. Magyarországon 1890-ben alapították az első műtrágyagyárat. A műtrágya is egyre nagyobb teret hódított, felváltva ezzel a szerves trágyát, komposztot. 2 FVM Agrármarketing Centrum Kht. Megbízásából Az Oszkő Tanácsadó Bt. 2002. Az ökotermékekkel kapcsolatos fogyasztói szokások, értékesítési csatornák, 5-6. oldal 9
Az I. és II. világháború adott leginkább szabad utat a vegyszereknek, mindezekkel elsősorban az volt a cél, hogy az ellenséget megsemmisítsék. Különféle élőlényeken tesztelték az idegmérgeket, légzésbénítókat és gyakorlatilag ez volt a kiindulópontja a nagyipari vegyszeres mezőgazdaság kialakulásának. A kísérletezések közepette azonban rájöttek, egyes vegyszerek kiváltképp alkalmasak bizonyos rovarok, állatok elpusztítására is. A háború után ezeket az ismereteket használták fel a mezőgazdasági vegyszerek előállítására. A 70-es években már egyre több gazdaság használta a vegyszereket, amiből következett, hogy az emberi szervezetbe jutó ételek magas arányban tartalmaztak vegyszermaradványokat és mérgeket és a nitrát tartalom is nőtt. Emiatt egyre több ember betegedett meg és nőtt a halálozási arány is. Olyan betegségek elterjedéséről lehetett hallani, amelyekről azelőtt nem. Az utóbbi években egyre több olyan növényvédő szer került forgalomba Magyarországon, amely az ökogazdálkodás szigorú feltételeinek megfelelt segítve ezzel a biogazdák munkáját az eredményesebb gazdálkodást illetően. Ezen készítmények ráadásul az integrált növénytermesztésben is kiválóan megállják a helyüket. 2.2.Táplálkozás és betegségek kapcsolata Amit eszünk, azzá leszünk A kulturált élet leglényegesebb tartozéka az egészséges és helyes táplálkozás, melynek fontossága azért is elsődleges, mert az egészség és betegség forrása is lehet. Az étkezési szokások mára teljesen átalakultak, aminek rengeteg oka van. A felgyorsult életvitel nem teszi lehetővé sajnos a rendszeres minőségi étkezést. Az étkezés az élvezet egyik forrásává vált, nem véletlen, hogy nő a cukros ételek fogyasztása, de egyre több család már odafigyel erre. 10
A megfelelő táplálkozással csökkenthető számos betegség kockázata - köztük sok rákbetegségé-, melyben ma még sokan halnak meg hazánkban, s szomorú, többször idézett tény, hogy ebben listavezetők vagyunk. A betegségek 80 százaléka esetén mutatható ki közvetlen vagy közvetett kapcsolat a helytelen táplálkozással adta hírül az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). Az OÉTI tanulmányában a következőket állapította meg: a magyar lakosság 38 százaléka szenved valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, 8,2 százaléka cukorbeteg, 3,6 százaléka daganatos beteg, a refluxbetegek aránya elérheti akár a 20 százalékot is, a köszvény előfordulása is 2 százalék körüli. Az OÉTI adatai szerint a halálozás 50 százalékát szív- és érrendszeri, 25 százalékát daganatos betegség okozza. 3 A bioélelmiszerek mentesek a génmanipulált adalékanyagoktól, ezenkívül kevesebb bennük a gomba-toxin, sőt az ionizáló sugárzás mellékhatásaitól sem kell félni. A vegyszeres gazdálkodásban termelt élelmiszerekben azonban mindezek fellelhetőek és olyan mellékhatást okoznak, amelyek kimutathatók a daganatos megbetegedéseknél, fejlődési rendellenességeket, illetve idegrendszeri károsodást okoznak. A hormonháztartás felborulásához vezethetnek, immunrendszerünk legyengülése is várható, továbbá a különböző allergiák kialakulása is visszavezethető erre. Az előbbiekben felsorolt egészségkárosító hatások a vegyszeres gazdálkodásra vezethetők vissza, hiszen ezen gazdálkodás révén nagyobb mennyiségű termés érhető el ugyan, de a betegségek kockázata azonos arányban nő. Ma már egyértelműen tudjuk, hogy számos kórkép kialakulása szervesen összefügg a táplálkozással, tehát megfelelő életmóddal kialakulásuk megelőzhető. Több fejlett egészségügyi szemlélettel rendelkező országokban a terápia mellett nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre is, az egészségvédelem az gyógyítás és orvoslás része. 3 http://www.renewlife.hu/cikkek/a-betegsegek-es-a-helytelen-taplalkozas-kapcsolata 11
3. A bio- mint fogalom definíciója Biotermékeknek számít az állati vagy növényi eredetű élelmiszer, melyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő a két magyar hivatalos minősítő szervezet, a Biokontroll H. Kht. vagy az H. Ökogarancia Kht felügyelete alatt. A biotermékek előállítását igen szigorú előírások szabályozzák, amelyek a vegyszerezésre, a megművelt földre, a tartási vagy termesztési körülményekre egyaránt vonatkoznak. Pontosan ennek köszönhető, hogy a biotermékek gyakorlatilag nem tartalmaznak vegyszer- vagy gyógyszermaradványokat. 4 Egy gazdaság akkor mondhatja magát biogazdaságnak, ha a következő három kritériumnak megfelel: - vegyszermentes termesztés, tenyésztést végez - mérgező létesítményektől meghatározott távolságra helyezkedik el - kézi erőt részesíti előnyben 5 Az élelmiszerek előállítását az élelmiszertörvény, a végrehajtási rendeletei, a Magyar Élelmiszerkönyv és egyéb vonatkozó rendeletek szabályozzák. A bioélelmiszereknek ezen túlmenően az ökológiai gazdálkodás feltételrendszer előírásainak is meg kell felelniük. Bioélelmiszert előállítani lehet bio- vagy konvencionális saját üzemben vagy bérmunkában egy választott élelmiszeripari üzemben. Az üzemeknek az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás által ellenőrzöttnek kell lenniük. 4 A jövő ételei bio módra- Rainbow- Slide Kiadó 44.-45. oldal 5 http://napidoktor.hu/cikk/49.816/lassunk-tisztan-mi-is-a-bio 12
A konvencionális üzemben elkülönítetten kell tárolni a bioélelmiszerhez felhasznált alap- és nyersanyagot, adalék- és segédanyagot, és a biokészterméket. A gyártásukat időben vagy térben elkülönítetten kell végezni. Az élelmiszert előállító üzemnek rendelkeznie kell egy minimális dokumentálással, amelyben az anyagok azonosíthatóak és nyomon követhetőek. Szerződést kell kötni az előállítónak az ellenőrző szervezettel a biotermék ellenőrzésére. A bioélelmiszer előállításához szükséges bioalkotókat kizárólag minősített ökotermelőtől, üzemtől, kereskedőtől szabad vásárolni. Az eladó az érvényes minősítő tanúsítványával tudja igazolni bioáruja eredetét. Minősítő tanúsítvány mellékletében vannak felsorolva az adott cég által bioként forgalmazható termékek. Ellenőrzéskor be kell mutatni. 6 3.1. Mitől bio a bioélelmiszer? A valódi biotermék sem szintetikus, sem toxikus anyagot nem tartalmaz, előállításánál nem használnak műtrágyát sem. A tápanyag utánpótlása csak szerves eredetű lehet és a növényi károsítókat is mechanikus úton távolítják el. Természetes eredetű, az ökogazdálkodásban engedélyezett szereket használnak, ami nem szívódik fel a növényekben és vízzel egyszerűen lemoshatóak. Az előállítás során nem lehet génmanipulált szervezeteket vagy azok származékait felhasználni. Továbbá feltétele a biotermékek minősítéseknek, hogy a föld, amelyben az alapanyagokat termesztették már legalább három éve nem volt vegyszerrel kezelve. Az ilyen módon előállított termékek jóval elmaradnak mennyiségben a vegyszerezett társaiknál és előállítási költségeik is lényegesen magasabbak. Lényegesen több vitamint tartalmaznak, mint vegyszerezett társaik, kisebb a víztartalmuk, ezért jobban eltarthatóak. A hiteles biotermék mindig drágább, de magasabb minőséget is képvisel. 6 Csarnai Erzsébet ellenőr (Biokultúra 2005/5) 13
3.2. Biotermékek vásárlói köre Napjainkban egyre szélesebb réteg az, amely előnyben részesíti a bioélelmiszereket. A vegetarianizmus és a vegán életmód hívei már régóta felfedezték maguknak ezeket a vegyszermentes élelmiszereket, de egyre több tudatos fogyasztó csatlakozott melléjük. A rákbetegségen átesettek és azok, akik allergiásak valamire, vagy túlérzékenyek bizonyos vegyszerekre mindenképpen e fogyasztók táborát növelik. A bioélelmiszer- fogyasztókat négy csoportba lehet sorolni: tudatos és tájékozott vásárlók, egészségmegőrzők: tudják, hogy melyik étel mit tartalmaz, ők nem estek át semmilyen betegségen, de áldoznak időt, pénzt, hogy egészségesek maradjanak. betegség vagy érzékenység miatt döntenek: azok a fogyasztók, akik már átestek vagy jelenleg is küzdenek valamilyen betegséggel, allergiával. Sajnos a betegek közül sokan nem tehetik meg, hogy ehhez a csoporthoz tartozzanak, pedig gyógyulásuk érdekében fontos lenne. kismamák, fiatal családanyák: akik az áldott állapot idejére fogyasztanak vegyszermentes ételeket és ide tartoznak azok is, akik kisgyermeküknek vásárolnak. kiszámíthatatlanok: ismerik a bioélelmiszerek előnyeit, azonban nem éreznek olyan szintű késztetést arra, hogy állandóan fogyasszák ezeket a termékeket. 14
Ezen kategórián belül három csoport különül el: diétázók: figyelik az éppen elterjedt diétákat, fontos számukra az egészség mellett a külső is trendkövetők: divatból vásárolnak bioélelmiszert impulzusvásárlók: előre nem tervezve vásárolnak, ami a boltban ért hatásokkal magyarázható A csoportosításból kiderül, hogy az utolsó csoport kivételével, mindegyiknél az egészség a cél. 3.3. Biotermékek beszerzésének lehetőségei A kereskedelmi szerkezet viszonylag állandónak tűnik, a hazai ökotermesztés során előállított termények értékesítésében az export dominál. Napjainkban a magyar piacon történő értékesítés mindössze 5%-a hazai termelésnek. 7 Jelenleg az árusítás három fokozaton történik: bioboltok: a kínált áruk nagy része biotermék és a reformtáplálkozáshoz szükséges termékekből áll. Egyre több üzletet nyitnak meg, bevételük növekedést mutat. multinacionális kereskedelmi vállalatok: egyre több hiper- és szupermarket alakít ki áruházaikban biorészleget, biosarkot. 7 http://web.kvif.bgf.hu/upload/menu_content/doc/20100223124841o_3cikk.pdf 15
öko- vagy biopiac: kizárólag ellenőrzött gazdálkodásból származó termékek kaphatóak. A szezonalítás nagy problémát okoz az itt árusító gazdáknak is, nagyobb bevételre tavasszal és nyáron van lehetőség Ma már az egész ország területén egyre több piac és üzlet választékában szerepelnek biotermékek. Budapesten működik az ország legnagyobb ökopiaca, amelyet a Biokultúra Egyesület szervez, működtet és ellenőriz, ezen kívül a nagyobb városokban is találhatók kisebb piacok többek között Miskolcon, Nyíregyházán, Kecskeméten, Gyenesdiáson, Balatongyörökön, Balatonfüreden, Csopakon, Debrecenben, Káptalantótin, Hévízen, Vindornyalakon, Veszprémben és Tihanyban. Csak azon termelők árusíthatják itt termékeiket, akik a Biokontroll Hungária vagy az H. Ökogarancia ellenőrzése alatt végzik tevékenységüket. Tapasztalatok szerint nem szerencsés, ha egy konvencionális piac egy részében helyezkednek el áruikkal az ökogazdák, mivel a vásárlók nem tudnak tájékozódni a bioélelmiszerekről. 3.4. On-line értékesítés Napjaink egyik újszerűnek mondott értékesítési formája az on-line kereskedelem egyre jobban kezd előtérbe kerülni hazánkban is. Ezen üzleti rendszerek legnagyobb nyertese a vásárló. Míg korábban egy vevő vásárlási lehetőségeit erősen bekorlátozta a földrajzi elhelyezkedése, ma ez a korlát lényegesen fellazult. Az elektronikus kereskedelem kiterjeszti a piacot az egész világra, bőven van választék és a vásárló kényelmesen az otthoni karosszékében ülve tud válogatni. Az internet korlátlan információszolgáltató funkciója révén a vevőnek széleskörű áttekintése lehet az eladói kínálatról. 16
Az Európai Unió úgy fogalmazott, hogy az elektronikus kereskedelem legtágabban az üzleti célú illetve kereskedelmi kommunikáció része, mely általánosságban termékek, szolgáltatások, vagy valamely személy ismertségének előmozdítására irányuló gazdasági célú, elektronikus úton megvalósított egyoldalú, vagy interaktív kommunikáció. 8 Előny: elektronikus köti össze a kereskedőt és a vásárlót, így a vásárlás automatizálható alacsony fenntartási költsége van, mivel nem kell üzlethelységet rezsiköltségekkel együtt fizetni a vásárlás nincs nyitvatartási időhöz kötve olcsóbb, mint a hagyományos bolt Véleményem szerint ezt az értékesítési csatornát is sokan igénybe fogják venni a bioélelmiszereket fogyasztók között ugyanúgy, ahogy elterjedt a hagyományos termékek esetében is, legyen szó élelmiszerről vagy egyéb használati tárgyról. 3.5. Bio- és hagyományos piaci termékek összehasonlító elemzése Napjainkban az emberek többsége még mindig szívesen fordul meg a piacokon. A hagyományos piacok a hét minden napján nyitva vannak, ezzel ellentétben a biotermékeket vásárlók ezt csak korlátozott időben tehetik meg. Miskolcon erre péntekenként van lehetőség 8:00-tól 13:00-ig a Tudomány és Technika házában. A kétféle piac között nemcsak a termelt áruk ásványi anyag tartalma különbözik, hanem a termékek árai is nagyban eltérnek. 8 Az EU információs társadalmi szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem. egyes jogi kérdéseiről szóló a Tanács által jóváhagyott és az Európai Parlament általi jóváhagyásra váró irányelvtervezet alapján 17
Hagyományos piac Biopiac Alma 200-300 Ft/ kg 500-600 Ft/ kg Burgonya 150-250 Ft/ kg 200-450 Ft/ kg Sárgarépa 800 Ft/ kg 1200-1300 Ft / kg Karfiol 300-500 Ft/ kg 1000-1200 Ft / kg Tojás 30-50 Ft/ db 47-58 Ft/ db Paprika 150-200 Ft/ kg 250-350 Ft / kg Dió 1500 Ft / kg 2500 Ft/ kg A táblázatból kitűnik, hogy a biopiacokon vásárolt termékek drágábban kaphatóak a hagyományos piacokon árult termékeknél. Sok tényező határozza meg az árakat. Először is az átállási időszak, az az idő, amíg a biogazda a megvásárolt földbe nem ültethet növényt, de ha ültet nem kapja meg a bio minősítést. Ez alatt az idő alatt a föld megtisztítása a cél és megvédése a közelben található gazdaságok által használt vegyszerektől. Másodszor vagy biovetőmagot vagy saját vetőmagot lehet használni a termesztéshez. Utóbbihoz is legalább egyszer meg kell vásárolnia a magokat, ami szintén magas költséggel jár. Végül pedig a növényvédelem a károkozók ellen is rengeteg munkával jár. Lehet használni növénytársítást, aminek hátránya, hogy a társnövényeket nem mindig lehet értékesíteni és ezek a helyet is foglalják. A növényi főzetek és kézzel végzett növényvédelem sok munkát igényel, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerek pedig drágák és többféle kell belőlük, mivel egy szer csak egyféle károkozó ellen hatásos. Ezeket a befektetéseket valahonnan vissza kell hoznia a gazdálkodónak. 18
Biotermékek Nincsenek antibiotikum-maradványok az állati eredetű termékekben. Garantáltan nincsenek genetikailag módosítva Műtrágyában található nehézfém nem található benne Nincsenek vegyszerezve A növények erősebbek, koncentráltabb ízűek. Hagyományos termék Éppen hogy határérték alatt van az antibiotikum maradványok szintje. Az állati takarmányok nagy százaléka tartalmaz génmódosított növényt Műtrágyában található maradványok értéke egészségügyi határ alatt van Vegyszermaradványok az egészségügyi határ alatt van A nitrogéntrágyák felfújják a növény sejtjeit, így ízük kevésbé intenzív 3.6. Biotermékek jelölése 2010. július 1.-től az előrecsomagolt biotermékeket ökologóval kell ellátni, biztosítva ezzel a vásárlót a kitűnő minőségről. Az ökologó az Európai Uniós országokból származó biotermékeken található meg illetve szabadon használható lesz az Európai Unión kívülről importált, nem előre csomagolt termékeken is. Aki ilyen jelöléssel ellátott terméket vásárol, biztos lehet abban, hogy: a terméken fel van tüntetve a termelő neve és az ellenőrző szervezet neve vagy kódja megfelel a hivatalos ellenőrzési rendszer által állított szabályoknak a termék összetétele is megtalálható rajta, amelynek minimum 95%- a ökológiai gazdálkodásból származik nem kezelték ionizáló sugárzással 19
Ökológiai jelölést nem szabad alkalmazni azokon a termékeken, amelyeken fel van tüntetve, hogy GMO, vagyis genetikailag módosított organizmust tartalmaz. Magyarországon ma két ellenőrző szerv adhat ki tanúsítványokat: a Biokontroll Hungária Kft. és a Hungária Ökogarancia Kft. A Biokontroll Hungária Kft. által kiadott tanúsítványokat az Európa Unión kívül számos országban elfogadják (Svájc). Azok a gazdaságok kapnak minősítő tanúsítványt, akik betartják az előírásokat, de ez a következő év végéig érvényes és csak azoknak a termékek forgalmazására nyújt felhatalmazást, amelyek fel vannak sorolva benne. 9 9 www.zoldvalasz.hu 20
4. Biogazdaságok kialakulása és működése napjainkban A világ fejlett mezőgazdasággal rendelkező országaiban az elmúlt évtizedekben a herbológiai kutatások jelentős része alternatív gyomirtási módszerek kidolgozására irányult. A fő cél már nem csak a célobjektumra, a gyomnövényre kifejtett hatás fokozása, hanem sokkal inkább a környezeti ökotoxikológiai hatások megítélése volt. Az alternatív gyomirtási eljárások között kiemelkedő helyet foglal el a biológiai gyomirtás, amelynek napjainkban rohamos fejlődése figyelhető meg. A gyomok elleni biológiai védekezést világszerte gazdaságos, hatékony és nem utolsósorban környezetkímélő módszernek tekintik. 10 A biogazdálkodás számos kedvező pozitív hatással lehet egy ország gazdaságára és társadalmára. Ezen gazdálkodási forma kíméli környezetünket, védi a termelők és fogyasztók egészségét, minek következtében kevesebb betegség üti fel a fejét és ez által csökkennek a közegészségügyi költségek is. Nem csak a kiemelten hátrányos helyzetű régiókban (borsod megye), hanem az ország más területein is munkaerőket köthet le, megélhetést biztosítva az emberek illetve családok számára. Magyarországon a biogazdálkodást a 80-es években kezdték meg. Főleg növénytermesztéssel foglalkoznak, ökológiai állattenyésztés 2004-ben is alig 10 % volt. Ezzel ellentétben a méhészetek jelentős számban megtalálhatóak (169 méhész- 14.000 méhcsalád). A biogazdálkodás főleg a két alföldi régióban és Észak- Magyarországon terjedt el. A Journal of Complementary Medicine 2001-ben megjelent tanulmányából megtudhatjuk, hogy az ökológiai növények 21 alapvető tápanyagot, mint a vas, magnézium, foszfor és C-vitamin, magasabb arányban tartalmaznak, mint a szokványos gazdálkodásból származók. Ugyanakkor az emberi szervezetre toxikus nitrát alacsonyabb szinten volt jelen. 11 10 Fischl Géza- A biológiai növényvédelem alapjai 94.oldal 11 Ed Hamer független újságíró és Mark Anslow riporter (Ecologist magazin) nyomán fordította: Rusói Réka Biokultúra 2008/4, 2008/5 21
A biológiai kertművelés alapkövei: talaj ápolása, komposztálás, árnyékolás, szerves trágyázás, vegyes növény kultúra, vetésforgó, talajtakarás, zöldtrágya, az állat és növényvilág kínálta segítség elfogadása, a jóakarat talaján. Így alakul ki körülöttünk a félelem nélküli kert, ahol nyoma sincs agressziónak. 12 A föld életben tartásának fontos momentuma lenne a biodinamikus gazdálkodás elterjedése, ez persze nem jelenti azt, hogy mindenkinek így kellene gazdálkodnia, de ha régiónként kialakulna, egy-egy ilyen gazdaság ez az egész tájegységet besugározná élettel, és biztosíthatná a fennmaradást. Nagyon találó az a tízparancsolat, amelyet Stefanovits Pál akadémikus foglalt össze az organikus gazdálkodással kapcsolatosan. Eszerint: 1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amennyi okvetlenül szükséges. 2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről. 3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet. 4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt. 5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit a növény kíván. 6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfölösleget okoznál. 7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, amely nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed. 8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, amely tönkreteszi az élővilágot. 9. A talaj termékenységét őrizd meg, sőt - ha lehet - növeld. 10. Ne feledd: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is. 13 12 http://valodisafrany.blog.hu/2010/05/08/gondolatok_a_biogazdalkodasrol#ixzz2kic4sa7o 13 http://www.omgk.hu/pages/euag/ea9806/fenn.html 22
4.1. Növénytársítások Minden ember számára fontos az egészség, főként az utóbbi időben került előtérbe az egészségtudatos gondolkodás. Mindezek következtében egyre több kiskerttulajdonos próbál áttérni a vegyszermentes gazdálkodásra. Ezen kertek minősége is sokkal jobb, könnyebben felveszik a nyomelemeket. Lassabban növekednek a növények, ezért nincsenek felfújva, és egységnyi mennyiségre nézve több tápanyagot tartalmaznak, mint növényvédőkkel kezelt társaik. A kiskertekben végzett biokertészkedés nem igényel különösebb szakirányú ismereteket, viszont néhány trükköt és módszert tudniuk kell a sikeres termeléshez. Az elsődleges dolog, hogy fel kell térképeznünk kiskertünkben milyen típusú a talaj, ugyanis a későbbiekben ettől függ, milyen gyakorisággal kell öntöznünk, milyen mélységű legyen a talajművelés és mennyire alaposabb trágyázást igényel. Egyszerű a kiskertünk talajának a megállapítása csupán egy marék földet kell némi vízzel átitatni a formálás érdekében és gömbölyded labdát gyúrni belőle. Ha mindez nem sikerül, akkor homokos a talaj, ha sikerül labdaformát gyúrni belőle s el is tudjuk lapítani anélkül, hogy széthullana, akkor ez vályogos homoktalajról árulkodik. Ha tudunk keskenyebb hurkákat is formázni a földből, akkor agyagos vályog a föld. Mindezek ismeretében kell ezután kiskertünk földjét művelni, hogyan fokozható majd a talaj termékenysége. A hagyományos kertművelés során különféle műtrágyákat, kemikáliákat használnak a tulajdonosok, ellentétben a biokertészekkel, akik a kertjükben vagy azon kívül keletkezett hulladék újrahasznosításával trágyázzák földjeiket. Kiskertjeinek talaját lombfölddel, állati eredetű trágyával vagy házilag készített gilisztakomposzttal gazdagítja, de a konyhában keletkező hulladék is kitűnő alapanyagként kerül a komposztba. A komposztáló elhelyezése mindenképpen a kert végébe történjen, amely mellé a legyek ellen ricinus ültetése ajánlott. Mindezek ismeretében illetve néhány növénytársítási módszert alkalmazva vegyszermentes környezetet illetve vegyszermentes élelmiszerek termelésére leszünk képesek. 23
Néhány egyszerű gyakorlati példán keresztül láthatjuk, hogy növényeink egymást védik a kártevők ellen. Az uborka például nem kedveli a nyári forróságot, így aztán megvédhetjük, ha mellé két sor kukoricát ültetünk, de szívesen veszi azt is, ha szomszédságában cékla, bab netán borsó van, de paradicsom semmiképp sem. A paradicsom kedveli, ha karalábé kerül mellé, de nem szívleli a burgonya szomszédságát, hiszen a burgonyabogár nagy károkat is okozhat neki. Sikerrel alkalmazzák a burgonyabogár ellen a szalmából készült mulcsot is. 1. Ezzel a barikáddal letakarják a sorközöket, nehezítve a kártevő bogarak mozgását (meglepően hatékonyan). Ennek köszönhetően kedvező mikroklíma alakul ki a sorok között az úgynevezett futóbogarak számára, melyek előszeretettel fogyasztják a krumplibogár fiatal lárváit. 14 Nagyanyáink a burgonyabogarakat kézzel gyűjtötték össze majd elégették, hiszen tudták, hogy az elégetett bogarak hamvai előszeretettel riasztják el a fajtársaikat. A hagyma kifejezetten kedveli, ha répa a szomszédja ugyanis a répalégy nincs kibékülve a hagyma illatával, ezért messze kerüli. Káposzta és zeller örökös jó szomszédok, ugyanis a zeller taszítja a hernyókat és megvédi a káposztát ellenük. Sok olyan őrző-védő növény létezik, amelyek elűzik kiskertünkből a különböző kártevőket. Nagy hasznát vesszük a levendulának, amely a levéltetvek, a hangyák, legnagyobb ellensége. A másik legértékesebb ilyen gyógynövényünk a mezei mimóza, más néven gilisztaűző varádics, amelyet már az ókori görögök is ismertek és sikeresen használtak féregtelenítésre, ízületi fájdalmakra, és emésztési rendellenességek csillapítására. Ezen növénnyel vigyáznunk kell, mert nagy mennyiségben fogyasztva mérgező és már érintése is okozhat bőrelváltozásokat testünkön. Igazán tetszetős virága miatt sziklakertek dísze is lehet és nem csak a legyek ellen használható sikeresen, de a molyokat és hangyákat is távol tartja. 14 A Jövő Ételei bio módra. 96. oldal. 24
De a moly illetve molylepke ellen a sárgavirágú ürömbódító illatával hasznosítható, intenzív illata miatt a csupaszcsigák is messze elkerülik. 15 A csupaszcsigák nagyon sok kárt tehetnek kiskertünkben. A csillapíthatatlan étvágyú meztelen csigák romboló pusztításukkal már korábban is sok kertész életét megkeserítették. Sokszor az egész termést megsemmisítették. A szükség találékonnyá tette a gazdákat, így elég sokfajta módszert alkalmaztak annak érdekében, hogy csigáktól mentes legyen a kiskertjük. A legegyszerűbb módja talán az volt, hogy csodálatos begóniákat ültettek a házi kertbe, ami elvette a csigák kedvét a káposzta és a saláta megdézsmálásától, de messze kerülik az olyan palántákat is, amelyeket ültetés előtt begóniafőzetbe mártottak vagy begóniaforrázattal locsoltak meg. Csodás zsázsaszegéllyel ültették körbe zöldségágyásaikat a gazdák, hiszen tudták a csigák nem igazán kedvelik e csodás gyógynövényt. A bársonyvirág illetve körömvirág nagyszerűen mutatnak paradicsom, burgonya és rózsaágyak szélére ültetve, de ugyanakkor nagy hasznukat vesszük, hiszen elűzik kiskertünkből a fonálférgeket. Sokaknak okozott már fejfájást a lisztharmat, amely kártékony hatással lehet a gyümölcsfákra. Egyszerű módszert alkalmazva, fokhagymát ültetve a fa alá ez a betegség is elkerülhető. A szamóca és rózsatövek közé is okos dolog fokhagymát vetni, de ez a növény a pockokat és egereket is elriasztja. 16 15 Andrea Kern:Régi idők kerti fortélyai 16 Gergrud Franck- Öngyógyító kiskert ( Mezőgazdasági Kiadó 1983) 25
5. Hernádszentandrási biogazdaság 5.1. Hernádszentandrás földrajzi elhelyezkedése: A 445 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád által határolt területen, a legnépesebb Abaúji településtől, Encstől dél-délnyugatra, a "Kassa Miskolc tengelyen" félúton, a két nagyvárostól mintegy 35-35 kilométerre található. 17 5.2. Sikerek a biogazdálkodás terén Néhány évvel ezelőtt az emberek többsége még nem hallott Hernádszentandrás kisközségről, de mára ez megváltozott. Hatalmas hírnévre tett szert nemcsak azért, mert megyénk egyetlen ökogazdaságával büszkélkedhet, hanem példaként szolgál a közösségi összefogást illetően is. Az Év Új Nemzedék települése lett. Sikereiket legjobban a Magyar Territoria Innovációs díj bizonyítja, amelyet az Összefogás Hernádszentandrásért alapítvány vehetett át ez év október 8.-án a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program versenyében. 17 http://www.hernadszentandras.hu/ 1. kép 1.kép: http://onkormanyzat.mti.hu/hir/39800/parizs_dijazta_bioszentandrast 26
Ez a kisfalu számára nemcsak erkölcsi diadalt jelent, hanem anyagilag is hozzájárult a fejlődéshez, hiszen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 3.000.000 Ft-tal jutalmazta a példát mutató Hernádszentandrást. Mára a község olyan lett, mint egy nagycsalád és úgy is működik, mint egy nagycsalád. A fiatalok megkapják azt a pluszt, amit az iskolában vagy szülői házban nem, az idősek pedig a törődést és a szeretetet, a bölcsességük megbecsülését. Hernádszentandrás nyerte a francia nemzetközi innovációs megfigyelő intézet, az Observatoire Territoria, a helyben élők életminőségét javító, kiemelkedő önkormányzati innovációs kezdeményezéseket elismerő- Európai Terriotoria Innovációs díját 2013-ban a BioSzentandrás programjával. A rangos elismerést 1986 óta ítélik oda, eddig hazánkban csak Hollókő részesült ebben a kitüntetésben. A díjat Párizsban a szenátusban vette át Hernádszentandrás község önkormányzata november közepén, olyan díjazottak társaságában, mint Bécs városa. Tiszteletre méltó az a haladás, amelyet e kisközség képvisel, hiszen példaként szolgál mindenki számára. A bioprogram már nemcsak a Hernád menti település életét változtatta meg, hanem szemléletet is formált. 18 Számomra azért is volt fontos, hogy ezt a programot bemutassam, egyrészt mert gyökereim e községhez kötnek apai nagyszüleim révén, másrészt az egészséges táplálkozás híve vagyok és ezáltal közelebbről is szerettem volna megismerni az ökogazdálkodás alapjait. 18 http://www.boon.hu/a-gyarapodo-bioszentandras-megyenk-legnagyobb-oko-gazdasaga/2278885 27
5.3. A program A pályázati kiírások folyamatos figyelése után 2009-ben sikerült rábukkanni egy olyan programra, amellyel 25 ember életét, közvetve pedig egy egész falu jövőjét sikerült előrelendíteni. A BioSzentandrás program 2010. decemberében indult, mintegy 28 millió forintos pályázati támogatásnak köszönhetően. 2. kép Olyan életforma kialakítása volt többek között a cél, amely nemcsak a helyiek jövedelmét egészítette ki, hanem lehetővé tette az önellátást is és e közösségnek hosszú távú alternatívát tudott nyújtani. A kezdeti nehézségek után lépésről- lépésre sikerült visszaadni egyre több embernek a hitét abban, hogy az Abaújiaknak a földből fakad a múlt, és a földből nőhet ki a jövő. 2012 májusában fejeződött be a program, de a munka nem marad abba, ekkor indult el csak igazán. 2011 szeptemberében átadtak egy biokonyhát, amit folyamatosan bővítenek, hogy a megtermelt gyümölcs és zöldségeket feldolgozott állapotban is megismerhessék az emberek. 2012-ben kezdődött meg a feldolgozott zöldségek készítése, amelyhez egy feldolgozó üzem létesítésére is pályáztak 2013-ban. Sikerült személyesen is megtekintenem ezt a biogazdaságot, ahol nemcsak a Polgármester Úr, Üveges Gábor, hanem a kertészet vezetője, és több munkatárs is információt nyújtott nemcsak a termeléssel, hanem a feldolgozással kapcsolatban is. Először a polgármesteri hivatalban fogadott a falu első embere, aki minden kérdésemre készségesen válaszolt. Beszélgetésünk során megtudtam, hogy összesen 6000 négyzetméteren indult meg a gazdálkodás, amelyben Matthew Hayes 28
(biogazdálkodás szakértő) tanácsaival segítette a 25 ott dolgozót. Mára már 25 féle zöldséget termelnek és kínálnak eladásra. Bárki jelentkezhetett a programba, aki: - folyamatosan rendben tartja saját kertjét - minden hétvégén részt vett a képzésen - részt vesz a hernádszentandrási mintakert művelésében A bio-csapat tagjai között megtalálható 17 és 73 éves résztvevő is férfiak és nők, munkanélküliek és jelenleg munkahellyel rendelkezők, roma és nem roma lakosok egyaránt. Ez valóban egy heterogén közösség, mely a kezdeti nehézségek ellenére a közös munkának köszönhetően lassan összecsiszolódott és igazi elhivatott hátteret teremtett BioSzentandrás fejlődéséhez, a természetes szelektálást követően. Ezen biogazdaság is nagymértékben élőmunka igényes rendszer, hiszen a bionövények folyamatos felügyeletet és szakértő tudást igényelnek az agrokémiai kontroll hiánya miatt. A programnak köszönhetően a kis faluban már nincs megműveletlen, gondozatlan kert, mivel mindenki szeretett volna valamilyen módon részt venni benne. Hosszú távú elképzeléseik között szerepel, hogy a környéken hasonló gazdaságok alakuljanak ki, hogy közös összefogással minél több embernek biztosítani tudják a tiszta táplálékot és mindezzel párhuzamosan egy szemléletváltás alakuljon ki az emberekben. Kiemelt fontosságúnak tartják, hogy már kisgyermekkorban kialakuljon az egészséges életmód iránti vágy. Terveik között szerepel, hogy nyári életmódtábort indíthassanak, melynek célja, hogy a térségből illetve térségen túlról érkező gyerekeknek megmutathassák a vidéki életet. Örömmel fogadják óvodás és iskolás csoportok látogatását, ennek célja nemcsak a mintakert megtekintése, hanem a gyermekek bevonása a közös munkába, tapasztalatszerzés céljából. 29
Reményeik szerint felkeltik bennük azt a természetes érdeklődést, aminek hatására a későbbiekben, kisebb-nagyobb mértékben ők is részt kívánnak venni hasonló munkákban. Természetesen a közös zöldség és gyümölcskóstolás sem marad el egyegy ilyen találkozó alkalmával. Az elkövetkezendő évek folyamán bővíteni kívánják a gyógy- és fűszernövény palettát, nemcsak levendulaültetvényeket, hanem zsályát, zsurlót és más értékes gyógynövényeket is kívánnak termeszteni. Fontosnak tartották megemlíteni, hogy az ökológiai gazdasági kutatóintézet egyik nemzetközileg is elismert szakértője, valamint két térségi szakember is bekapcsolódott ebbe a munkába. Az ő segítségükkel az elkövetkezendő négy évre már megszületett a biokert vetésterve és folyamatos segítségadással próbálják a helyi munkások ismereteit bővíteni. Ebben az évben 2.5 hektárra nőtt a művelésbe bevont földterület, amin újabb 3 fóliasátorral bővült a kapacitásuk így ezek száma 9-re nőtt. Modern fűtési- és locsolási rendszerrel lettek felszerelve, valamint a tárolási kapacitásukat újabb pincék kialakításával, ill. egy klimatizált hűtőszobával bővítették megteremtve ezzel a szárítás és csomagolás feltételeit. Népszerűsítésük érdekében, fontosnak tartják út melletti reklámtáblák kihelyezését és nemcsak szóróanyagokkal, hanem többféle módon (közösségei oldalakon, saját honlapon) is szeretnék bevinni a köztudatba BioSzentandrást. Látogatásom során meglepődve tapasztaltam néhány számomra igencsak különös dolgot, amit nem igazán értettem az első pillanatban. Ebben a biokertben nem láttunk tölgyfát, viszont a sorokban a növények tölgyfalevéllel voltak letakarva. Kérésünkre a kertészet egyik alkalmazottja kielégítő magyarázattal szolgált. Elmondta, hogy az ősz beköszöntével végzik e műveletet megelőzés céljából, ugyanis a tölgy-és diófalevélben található csersavak az őszi és téli hónapok csapadékaitól a talajba mosódnak. A csersav nemcsak a gyomok csírázását gátolja, hanem a csigapeték fejlődésére is károsan hat. A vegetációs időszakban tölgyfalombból készített sánc pedig majd megakadályozza a csigák ágyasok közötti mozgását. 30
5.4. BioSzentandrás termék és szolgáltatás kínálata 2013-ban Tavasz: Friss idényzöldségek Nyitott kert mozgalom (nyitvatartási idő nélküli, folyamatos vásárlási lehetőség biztosítása hétfőtől- szombatig.) Nyár, Ősz: Friss idényzöldségek Szárított, aszalt, feldolgozott zöldségkülönlegességek Fokhagyma és vöröshagyma fonat Levendula zsák egyedileg hímezve (ajándéktárgy, dekoráció, illatosító) Levendula zsák BioSzentandrás felirattal hímezve (ajándéktárgy, dekoráció, illatosító) Levendula buzogány többféle színben (illatosító) Levendula baba (ajándéktárgy, dekoráció, illatosító) Nyitott kert mozgalom (nyitvatartási idő nélküli, folyamatos vásárlási lehetőség biztosítása hétfőtől- szombatig.) Tél: Zöldségek BioSzentandrás pincéiből Szárított, aszalt, feldolgozott zöldségkülönlegességek Fokhagyma és vöröshagyma fonat 31
Levendula zsák egyedileg hímezve (ajándéktárgy, dekoráció, illatosító) Levendula zsák BioSzentandrás felirattal hímezve (ajándéktárgy, dekoráció, illatosító) Levendula buzogány többféle színben (illatosító) Levendula baba (ajándéktárgy, dekoráció, illatosító) ( BioSzentandrásról szóló szórólap) 5.5. Partneri kapcsolatok Országos ismertségének köszönhetően kiváló kapcsolatot alakítottak ki az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel, a budapesti Corvinus egyetem szakembereivel, hallgatóival, Szőke Andrással és Bede Róberttel és többek között a Republic 67 zenekar tagjaival is. Magyarország legjobb vidéki étterme címet elnyert encsi Anyukám Mondta étteremnek a beszállítói lettek. Számos újságcikk és televíziós forgatás bizonyítja az elért sikereket, többek között a Magyar televízió Zöld Tea stábja is forgatott a településen és azon kívül is. Számos rendezvényen kiállítóként is részt vesznek pl: az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállitáson a HUNGEXPO-n, IX. Bükkszentkereszti Gombanapokon. 32
6. Kérdőív Kutatásomat részben interneten, részben tágabb lakókörnyezetemben végeztem. A minta nagyságot 50 főben határoztam meg. A kérdések a bioélelmiszer beszerzési lehetőségeire, biotermékek ismertségére, egészségi állapotára, biofogyasztást megakadályozó okaira, saját termelésre irányultak. Kíváncsi voltam a lakossága jövedelmére, és hogy ez mennyire befolyásolja a biotermékek fogyasztását. A kérdőívben szerepeltek - anonim módon- a kitöltő személyes adatai, többek között életkora, lakhelye, végzettség. A válaszadás önkéntes volt. Lehetőségem adódott egyéni kéréseket teljesítve- arra is, hogy e kérdőívet a kitöltő személy az én jelenlétemben készítette el, így kiváló alkalom adódott számomra, hogy az adott kérdéseken túl mélyebb és lényegesen több információk birtokába jussak. A megkérdezettek készségesek voltak a válaszadásban mi által olyan kérdésekre is választ kaptam, amelyek nem szerepelt a kérdőívben, de a számomra nagyon értékesek voltak. A kérdőív összeállításakor mindenképpen elsődleges volt a helyes sorrend felállítása, miáltal célom az volt, hogy a kérdések egymásutániságával a válaszadók gondolatmenetét kövessem. Az egyszerű kérdésektől haladtam a kissé bonyolultabb kérdésekig és ahol lehetséges volt leginkább a zárt kérdéseket részesítettem előnyben. A kérdések összeállításánál próbáltam olyan technikát alkalmazni, mint a mondat-kiegészítés. Ezen felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, emiatt a kiértékelés után kapott eredmények fenntartással kezelendők. Szocio-demográfia a) Neme? nő férfi 33
Az első kérdés a szocio- demográfia részben a nemek szerinti megoszlást vizsgálja. Ez azért is fontos, mert a háztartást általában nők vezetik, tehát ők döntenek arról, hogy milyen élelmiszert vásárolnak. A megkérdezettek közül több férfi nemet mondott a kérdőív kitöltésére azzal érvelvén, hogy nem ők szerzik be a háztartási alapanyagokat, és elfogadják partnerük döntését ebben a kérdésben. 78 %-ban nők töltötték ki, ezen belül is az életkorra vonatkoztatva a 31-50 év közöttiek. b) Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általános érettségi főiskola, egyetemi diploma egyéb Iskolai végzettséget tekintve elég magas százalékban felsőfokú végzettségű válaszadók segítették munkámat (30%) de mégis az érettségivel rendelkezők száma volt mérvadó. c) Mi az Ön családi állapota? nős/férjezett egyedülálló Az összesítés során leginkább 1-4 fős háztartásban élők adtak választ kérdéseimre. Főleg olyan családanyák, ahol családonként 1-2 gyermek van. 34
d) Mennyi az Ön családjában a nettó havi jövedelem? 50.000 Ft alatt 50.000-100.000 Ft között 100.000 200.000 Ft között 200.000 Ft felett Párhuzamot vonhatunk a család életszínvonala és a havi nettó jövedelme között. Nagy részben 100.000-200.000 Ft közötti nettó keresetet jelöltek be, ami egy átlagos életszínvonalat biztosít. Úgy gondolom, hogy ezen középréteg az, aki megengedhetné magának, hogy gyakrabban tegyen bioélelmiszert az asztalára. e) Milyennek ítéli meg a saját családjának életszínvonalát a többi magyar családhoz viszonyítva? átlagos feletti átlagos átlagos alatti A válaszadók azon része, akik az előző kérdésre a 100.000-200.000 Ft közötti nettó havi jövedelmet választották átlagosnak ítélték meg családjuk életszínvonalát. Ez az a jövedelemszint, amelyből kényelmesen meg tudnak élni, azonban félretenni már nem tudnak. f) Mely korcsoportba tartozik Ön? 16 év alatt 17-30 35
31-50 50 év felett 16 éven aluliak nem töltötték ki a kérdőívet. Ez talán annak tulajdonítható, hogy ez a korosztály még nem igazán figyel oda egészségére, életkoruknak megfelelően másfajta dolgok kötik le figyelmüket. 14%-a 16-20 év közöttiek voltak. A válaszadók 70 %-a 30 év felettiek voltak, talán azért is, mivel ők azok, akik megnézik, hogy az élelmiszerek mit tartalmaznak, jobban odafigyelnek az egészségükre és jobban próbálják a betegségeket megelőzni. Leginkább olyan családanyák, akik lehetőségeikhez képest óvni próbálják gyermekeiket a káros hatásoktól.16% volt azon válaszadók száma, amely 50 év fölötti volt. g) Hol lakik Ön? Budapest Egyéb város Község Falu A 8. kérdés a lakhelyre vonatkozott. Jelentős többséget képeztek a városi válaszadók (78%), csak elenyésző számban voltak községben és faluban élő válaszolók (22%). Budapesten senki nem töltötte ki a kérdőívet. 1. Tudja- e mi a bio élelmiszer? igen tisztában vagyok vele hallottam már, de nem tudom nem hallottam még róla 36