8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai
TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő szennyvíztisztító telepek korszerűsítése (rekonstrukció, kapacitásnövelés, technológiafejlesztés), a felszíni befogadóra vonatkozó határértékek betartásával.... 10 1.2 Szennyvizek kezelése azonos céllal, mint 1.1, de a Szennyvíz Programban jelenleg nem szereplő agglomerációkra... 17 1.3 Alternatív tisztított szennyvíz elhelyezési mód (pl. tisztított szennyvíz nyárfás elhelyezése, átvezetés másik befogadóba), a befogadó felszín alatti vagy felszíni víztest jó állapotának veszélyeztetése nélkül... 22 1.4 A szennyvíztisztító telep záportároló kapacitásának növelése, a kezelési technológia fejlesztése... 28 1.5 Csapadékvíz szennyvízcsatornára történő rákötéseinek csökkentése, különösen a felszíni, vagy felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területeken... 33 2 MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ TÁPANYAGSZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE... 36 2.1 A mezőgazdasági termelés tápanyag szennyezésének csökkentésére vonatkozó általános szabályrendszer, a tápanyag kihelyezés tényleges korlátozása szántó és ültetvény területeken.... 36 2.2 Tápanyag kihelyezés tényleges korlátozása az alapot meghaladó mértékben önkéntes agrár-környezetvédelmi célprogram (ÁKG) keretében.... 36 2.3 Tápanyag-gazdálkodási terv alapján történő tápanyag kihelyezés szántók esetében, agrár-környezetvédelmi célprogramok (ÁKG) keretében... 36 2.4 Művelési ág váltás, (szántó-gyep, szántó-erdő, szántó-vizes élőhely konverzió)... 44 2.5 A szennyvíziszap mezőgazdasági területen való hasznosításának szabályozása (követelmények és tilalmak)... 51 2.6 A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának elősegítése... 51 2.7 Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának összehangolása az agrárkörnyezetvédelmi célprogramokkal... 51 3 MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ PESZTICID SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE... 57 3.1 Növényvédő szerek alkalmazásának szabályozása EU Peszticid Irányelv alapján (szántó, ültetvények és legelő esetén)... 57 3.2 Növényvédőszerek alkalmazásának korlátozása agrár-környezetvédelmi célprogram (AKG) keretében... 57 4 BEKÖVETKEZETT SZENNYEZÉSEK CSÖKKENTÉSE, FELSZÁMOLÁSA, BELEÉRTVE A FELHAGYOTT SZENNYEZETT TERÜLETEK KÁRMENTESÍTÉSÉT... 62 4.1 Szennyezett terület kármentesítése... 62 4.2 4a.2 Üledék szennyezettségének csökkentése, megszüntetése, vízfolyásokban és állóvizekben... 66 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 2 -
5 HOSSZIRÁNYÚ ÁTJÁRHATÓSÁG HELYREÁLLÍTÁSA... 73 5.1 Hosszirányú átjárhatóság biztosítása... 73 5.1.1 Vándorló élőlények hosszirányú mozgását elősegítő intézkedések... 73 5.1.2 Duzzasztók, zsilipek üzemeltetésének módosítása a duzzasztás hatásának csökkentése... 80 5.2 Fenékküszöb, fenékgát és fenéklépcső átépítése a hosszirányú átjárhatóság biztosításával... 83 6 A HIDROMORFOLÓGIAI VISZONYOK JAVÍTÁSA, A HOSSZIRÁNYÚ ÁTJÁRHATÓSÁGON KÍVÜL... 88 6.1 Nyílt ártér kialakítása, hullámtér bővítése a szükséges területhasználat váltással... 88 6.2 A hullámtér megfelelő növényzetének kialakítása... 92 6.3 Mederrehabilitáció kategóriától és típustól (nagy folyó, kis és közepes vízfolyások, állóvizek, mesterséges víztestek) függő módszerekkel... 95 6.4 Vízfolyások és állóvizek parti zónájában a víztípustól függő zonáció rehabilitációja... 100 6.5 Vízfolyások és állóvizek jó ökológiai állapotának, potenciáljának fokozatos elérése és megtartása fenntartási munkák keretében... 105 6.6 Mederben található, funkcióját vesztett létesítmények bontása a környezet jó ökológiai állapotának illetve potenciálnak fokozatos elérése... 109 6.7 A meder méretét növelő kotrás és a kotort anyag elhelyezésének szabályozása, kiemelten figyelembe véve az ökológiai és vízbázisvédelmi szempontokat... 114 6.8 Nagy folyók hullámtéri vízellátottságának javítása... 118 6.9 A természetesnél mélyebb mederfenékszint, illetve a kis és közepes vízszint emelése... 121 6.10 Belterületi vízfolyás szakaszok rehabilitációja a települési funkciók/igények figyelembevételével... 124 6.11 Mesterséges csatornák kialakítása, amelyek közvetve segítik valamilyen VGT cél elérését pl. árapasztó csatorna vagy vízpótló csatorna... 127 6.12 Hatásmérséklő intézkedések a hidromorfológiai szabályozottság csökkentésére... 131 6.12.1 Mentett oldali vízpótlás: holtág, mellékág, ártéri vizes élőhely... 131 6.12.2 Kompenzációs hullámtéri erdősítés áramlási holttérben... 134 6.12.3 Mederben lévő létesítmények átépítése, karbantartása, beleértve a természet közeli megoldások, anyagok alkalmazását... 135 6.13 Hajózás adaptációja a folyó adottságaihoz... 135 7 A VÍZJÁRÁSI VISZONYOK JAVÍTÁSA ILLETVE AZ ÖKOLÓGIAI KISVÍZ HELYREÁLLÍTÁSA... 139 7.1 A belvízelvezető rendszer módosítása... 139 7.2 Az öntözőrendszer módosítása... 139 7.3 Hatásmérséklő intézkedések a vízjárással kapcsolatos problémák csökkentésre... 144 7.3.1 Völgyzárógátas tározókból történő vízleeresztés szabályozása... 144 7.3.2 Szivattyútelepek és zsilipek megfelelő kiépítése és üzemeltetése... 147 7.3.3 Csúcsra járatás mértékének és hatásának csökkentése... 150 7.3.4 Vízmegosztás módosítása az ökológiai kisvíz biztosítása érdekében... 152 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 3 -
7.3.5 A vízjárásban bekövetkezett változás miatt (alacsony középvízszint) kialakuló talajvízszintcsökkenés hatásának enyhítése vízpótlással... 158 7.4 Ökológiai szempontok érvényesítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításában (7a)... 162 7.4.1 7a.1 Felszíni vízkivételek és átvezetések nyilvántartása, felülvizsgálata, módosítása, engedélyezése... 162 7.4.2 7a.2 Felszín alóli vízkivételek nyilvántartása, felülvizsgálata, módosítása, engedélyezése... 166 7.4.3 7a.3 Vízhasználatok kiegészítő szabályozása (pl. engedély nélküli vízhasználatok, megszüntetése, legalizálása).... 166 7.4.4 7a.4 Alternatív felszín alatti vízkészletek feltárása... 178 7.4.5 7a.5 Termálvizek hasznosítása, a használt termálvizek visszasajtolásának szabályozása, ösztönzése és korszerűsítése... 180 8 A VÍZ HATÉKONY FELHASZNÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK, AZ ÖNTÖZÉS, AZ IPAR, AZ ENERGIATERMELÉS ÉS A HÁZTARTÁS TERÜLETÉN... 187 8.1 Víztakarékos megoldások alkalmazása növénytermesztésben (növénykultúra, öntözési technológia, energiahatékonyság)... 187 8.2 Technológiai és hálózati veszteségek csökkentése... 192 8.3 Víztakarékos szerelvények alkalmazása... 192 8.4 Víztakarékos megoldások az ipari vízgazdálkodásban... 196 12 MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÁS VÍZVÉDELMI SZEMPONTTAL KIEGÉSZÍTETT RENDSZERE... 199 12.1 Fenntartható tápanyag-gazdálkodással és növényvédőszerek használatával kapcsolatos tanácsadás (beleértve a szántó, szőlő, gyümölcsös és legelő területeket) vízvédelmi szempontú bővítése... 199 12.2 Víztakarékos növénytermesztési módszerek, öntözési tanácsadás... 203 13 IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK (VÉDŐTERÜLETEK, PUFFERZÓNÁK)... 207 13.1 Ivóvízminőség biztosítása a csapnál, az EU Ivóvíz Irányelvnek megfelelően (Az Ivóvízminőség Javító program befejezése + monitoring)... 207 13.2 Ivóvízbázisok védelme, védőzónák kijelölése, tevékenységek szabályozása, módosítása (A diagnosztikai és a biztonságba helyezési program végrehajtása)... 210 13.3 A vízbázis-védelmi szabályozáson kívüli megoldások (egyedi szabályok, vízbázisvédelem szempontjából kedvező területhasználat váltás, jó gyakorlatok ösztönzése, területhasználókkal való megegyezés)... 224 13.4 Vízbiztonsági tervek készítése, alkalmazása... 228 14 KUTATÁS, TUDÁSBÁZIS FEJLESZTÉS A BIZONYTALANSÁG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN... 231 14.1 Kutatás, fejlesztés, innováció... 231 14.2 Monitoring rendszerek és információs rendszerek fejlesztése és működtetése... 233 15 ELSŐBBSÉGI VESZÉLYES ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE ÉS ELSŐBBSÉGI ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE... 235 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 4 -
15.1 Elsőbbségi anyagok kibocsátásának szabályozása az iparáganként meghatározható legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) alapján. A hazai üzemekre megállapított "BAT-ok" aktualizálása.... 235 15.2 A kommunális rendszerbe vezetett ipari szennyvíz vízminősége minden paraméter tekintetében feleljen meg a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) alapján az üzemre előírt értéknek (lásd 15.1 intézkedést is), kivéve a kommunális telep által kezelt paramétereket.... 235 15.3 Önellenőrzési tervek felülvizsgálata, az önellenőrzés kikényszerítése... 235 15.4 Bányavíz előkezelése felszíni befogadóba történő bevezetés előtt. Az intézkedés a nem elsőbbségi anyagokra is vonatkozik.... 235 15.5 Energiatermelés céljára hasznosított, elsőbbségi anyagokat tartalmazó termálvizek kezelése... 237 15.6 Bányászati tevékenységhez kapcsolódó felhasznált és kibocsátott anyagok használatának és elhelyezésének ellenőrzése, csökkentése... 240 16 IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÓK KORSZERŰSÍTÉSE, BŐVÍTÉSE... 243 16.1 Az ipari üzemekből felszíni befogadóba vezetett szennyvíz minőségére vonatkozó követelmények teljesítése. A technológia által biztosított koncentráció és a határérték közötti különbség kezelése tisztítással... 243 16.2 Ipari szennyvizek kezelése felszíni befogadóba történő bevezetés előtt. IED alá nem tartozó üzemeknél... 243 16.3 Engedély nélküli vagy annak nem megfelelő ipari eredetű közvetlen szennyvízbevezetések megszüntetése... 243 17 TALAJERÓZIÓBÓL ÉS/VAGY FELSZÍNI LEFOLYÁSBÓL SZÁRMAZÓ HORDALÉK- ÉS SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS CSÖKKENTÉSE... 247 17.1 Szennyezőanyag és hordalék lemosódás csökkentése gyepesítéssel, fásítással, lejtős területeken teraszolással, beszivárgó felületekkel, belterületi növénytermesztés izolálásával... 247 17.2 Talajerózióból származó hordalék- és szennyezőanyag terhelés csökkentése... 251 17.3 Erózió-érzékeny területek kijelölésének felülvizsgálata, finomítása... 258 17.4 Szennyezőanyag és hordalék lemosódás csökkentése erózió-érzékeny területen agrár-környezetvédelmi célprogram (AKG) keretében (pl. erózióvédelmi talajművelés, tábla menti szegélyek, terasz, szintvonal menti sáncok, gyűjtőárkok )... 258 17.5 Szennyezőanyag lemosódás csökkentése síkvidéki területen agrár-környezetvédelmi célprogram (AKG) keretében (pl. tábla menti szegélyek, mélyszántás.)... 258 17.6 A legeltetés és a takarmánygazdálkodás jó gyakorlata legelőkre... 263 17.7 Vízmosások megkötése, hordalékfogó gátak, tározók feletti szűrőmezők... 265 17.8 Vízfolyások és tavak melletti puffer zónák kialakítása gyepesítéssel vagy agrárerdészeti módszerrel (összehangolás a parti növényzónák rehabilitációjával, árvízvédelmi és fenntartási szempontok figyelembevételével... 265 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 5 -
17.9 Az erózió és a lefolyás csökkentése erdőterületeken, a jó erdőgazdálkodási gyakorlat alkalmazásával (zárt korona vagy aljnövényzet, tarvágás mellőzése, erdei utak kijelölése)... 269 18 INVÁZIÓS, TÁJIDEGEN FAJOK ÉS BETEGSÉGEK TERJEDÉSÉNEK MEGELŐZÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA... 276 18.1 Tájidegen (különösen inváziós) fajok bejutásának megakadályozása (pl. megfelelő halrács alkalmazása)... 276 18.2 Halászati és horgászati tevékenység jó gyakorlatának megvalósítása... 280 18.3 Kórokozók vízbe jutásának megakadályozása... 286 19 A REKREÁCIÓ (BELEÉRTVE A HORGÁSZATOT IS) KÁROS HATÁSAINAK MEGELŐZÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA... 289 19.1 Horgásztavak létesítésének és működésének szabályozása (magába foglalja a leeresztéskor megfelelő vízminőséget)... 289 19.2 Völgyzárógátas tározók horgászati hasznosításának szabályozása (magába foglalja a rendszeres leeresztésnek megfelelő vízminőséget)... 292 19.3 Völgyzárógátas tározók horgászati hasznosítására vonatkozó jó gyakorlat kidolgozása... 292 20 A HALÁSZAT ÉS EGYÉB OLYAN TEVÉKENYSÉGEK KÁROS HATÁSAINAK MEGELŐZÉ-SE ÉS SZABÁLYOZÁSA, AMELYEK ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK ELTÁVOLÍTÁSÁVAL JÁRNAK... 298 20.1 Természetes vizekben folytatott halászat szabályozása... 298 20.2 Nádgazdálkodás jó gyakorlatának alkalmazása... 300 21 TELEPÜLÉSEKRŐL, ÉPÍTETT INFRASTRUKTÚRÁBÓL ÉS KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA... 308 21.1 Kommunális hulladéklerakók megfelelő kialakítása, működtetése és ellenőrzése... 308 21.2 Felhagyott kommunális hulladéklerakók rekultivációja... 308 21.3 Iparterületeken lévő hulladéklerakók megfelelő kialakítása, ellenőrzése... 308 21.4 Települési eredetű, belterületi növénytermesztésből, állattartásból közterületekről származó terhelések csökkentése... 312 21.5 Illegális hulladéklerakók felszámolása, a hulladéklerakás ellenőrzése, bírságolása... 316 21.6 Utak vasutak vízelvezető rendszeréből származó terhelés csökkentése (külterületen)... 319 21.7 A Szennyvíz Program megvalósítása (csatornázás, egyedi szennyvízkezelés)... 321 21.8 Azonos céllal, mint 21.7, de a Szennyvíz Programban jelenleg nem szereplő agglomerációkra... 324 21.9 További csatornarákötések elősegítése és megvalósítása... 327 21.10 Csatornahálózatok rekonstrukciója... 328 21.11 Kommunális szennyvíz felszíni befogadóba történő illegális bevezetésének megszüntetése... 330 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 6 -
22 ERDŐTELEPÍTÉS IDEJÉN A TÁPANYAGBEVITEL ÉS NÖVÉNY VÉDŐSZER A JÓ GYAKORLATNAK MEGFELELŐEN... 333 23 A TERMÉSZETES VÍZVISSZATARTÁST ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK... 341 23.1 Belterületi vízvisszatartási lehetőségek, épületekről (zöld tető, ciszterna), ingatlanokról és közterületekről (záportározó medencék, tavak)... 341 23.2 Csapadékgazdálkodás, táblaszintű vízvisszatartás a táblákon belül a beszivárgás növelése és a lefolyás csökkentése érdekében... 344 23.3 Vízvisszatartás tározással dombvidéki területeken, kisvízfolyásokon záportározókban, esetleg állandó tározókban... 349 23.4 Vízvisszatartás tározással síkvidéken belvíztározókban, illetve medertározás öbölszerűen kiszélesített szakaszokon... 349 26 HALGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁS KÁROS HATÁSAINAK MEGELŐZÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA... 354 26.1 Halastavak létesítésének és működésének szabályozása (magába foglalja a leeresztéskor megfelelő vízminőséget)... 354 26.2 Halastavakra vonatkozó jó gyakorlat kidolgozása... 354 26.3 Völgyzárógátas tározók halászati hasznosításának szabályozása (magába foglalja a rendszeres leeresztésnek megfelelő vízminőséget)... 361 26.4 Völgyzárógátas tározók halászati hasznosítására vonatkozó jó gyakorlat kidolgozása... 361 27 TERMÁLVIZEK KEZELÉSE A VÍZFOLYÁSOKBA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS ELŐTT... 362 27.1 Energiatermelésre használt, elsőbbségi anyagot nem tartalmazó termálvizek kezelése... 362 27.2 Fürdésre és gyógyászatra használt termálvizek kezelése... 365 28 HŰTŐVIZEK FELSZÍNI VÍZBE TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA... 369 28.1 Hűtővizek folyókba történő bevezetésének szabályozása (határérték, elkeveredés)... 369 28.2 Hűtővizek állóvizekbe (tározókba) történő bevezetésének szabályozása (határérték, elkeveredés)... 369 29 MEZŐGAZDASÁGI TELEPEKRŐL (ÁLLATTARTÁSBÓL) SZÁRMAZÓ TERHELÉS CSÖKKENTÉSE... 373 29.1 Mezőgazdasági eredetű szennyvíz tisztítása felszíni vízbe történő bevezetés vagy öntözés előtt... 373 29.2 Állattartótelepek korszerűsítése az EU Nitrát Irányelv alapján... 373 30 HORDALÉK- ÉS TÁPANYAG-VISSZATARTÁS FELSZÍNI BEFOGADÓKBA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS ELŐTT... 377 30.1 Mezőgazdasági területről származó belvizek szűrése a befogadóba történő bevezetés előtt (szűrőmező)... 377 31 BESZIVÁROGTATÁS, VISSZASAJTOLÁS KORSZERŰSÍTÉSE, SZABÁLYOZÁSA... 382 31.1 Talajvízdúsítás szabályozása... 382 31.2 Szénhidrogén termeléshez, feltáráshoz használt kutakból kitermelt folyadék visszasajtolásának szabályozása... 383 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 7 -
32 NEM VÍZIGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ FELSZÍN ALATTI VÍZELVONÁSOK SZABÁLYOZÁSA, A HATÁSOK ENYHÍTÉSE... 386 32.1 Bányászati vízkivételek szabályozása és a víz felhasználása... 386 32.2 Folyók eltereléséből, bevágódásából származó alacsony folyó vízszint miatt bekövetkezett talajvízszint-süllyedés kompenzációja vízpótlással, mederbeli fenékgátas duzzasztással... 387 33 KÁROSODOTT VÍZI ÉS VIZES ÉS SZÁRAZFÖLDI ÉLŐHELYEK VÉDELME A VÍZJÁRÁST BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOKKAL SZEMBEN, AZ EGYÉB INTÉZKEDÉSEKEN FELÜL... 390 33.1 A víz mennyiségét érintő intézkedések az EU Natura 2000 irányelvekkel összhangban... 390 33.2 Vízpótlás ökológiai céllal, beleértve a vízkivételek speciális szabályozása, vízkormányzás és vízpótlás megoldása a természetvédelmi igények kielégítésére... 391 34 KÁROSODOTT VÍZI ÉS VIZES ÉS SZÁRAZFÖLDI ÉLŐHELYEK VÉDELME VÍZMINŐSÉGI HATÁSOKKAL SZEMBEN, AZ EGYÉB INTÉZKEDÉSEKEN FELÜL.. 399 34.1 A víz minőségét érintő intézkedések az EU Natura 2000 irányelvekkel összhangban... 399 34.2 A természetvédelmi szempontból megkövetelt vízminőség biztosítása, az egyéb vízminőség-védelmi intézkedéseken felül... 400 35 FÜRDŐHELYEK VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK... 405 35.1 Az EU Fürdővíz Irányelv szerinti szabályozás... 405 35.2 A kötelező műszaki feltételek, védősáv, maximális vendégszám, szennyezőanyag terhelés, ellenőrzési és működtetési feltételek szabályozása... 405 35.3 A strandok kijelölése és üzemeltetése során a partszakasz fürdővíz minőségi és ökológiai állapotára vonatkozó követelmények figyelembevétele... 405 36 SZAKSZERŰTLENÜL KIKÉPZETT KUTAK ELLENŐRZÉSE, REKONSTRUKCIÓJA, FELSZÁMOLÁSA... 410 37 BALESETBŐL SZÁRMAZÓ SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE... 417 37.1 A SEVESO Irányelv teljesítése... 417 37.2 A balesetek megelőzésére és kezelésére vonatkozó tervek és a végrehajtásra való felkészülés... 417 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 8 -
Bevezető Az intézkedési adatlapok célja az intézkedések alkalmazásának elősegítése a VGT2 intézkedéseinek komplex, részletes bemutatása. Az intézkedéseket tovább bontottuk négy intézkedési elemre, amelyek már a konkrét beavatkozásokat jelentik. Négyféle intézkedési elemmel dolgozunk: szabályozási, gazdasági ösztönzők és pénzügyi eszközök, egyéb nem szerkezeti, végül műszaki elemek. Egy intézkedés többféle típusú elemet is tartalmazhat, de az is előfordulhat, hogy egyetlen elemből áll. Az adatlap azt is tartalmazza, hogy az intézkedés melyik VKI 11. cikk szerinti típusba tartozik: alap, további alap, vagy kiegészítő és további kiegészítő. Ezen kívül az is megjelölésre kerül, hogy az intézkedés döntően melyik elemére hat a DPSIR modell elemein belül, azaz a hajtóerőre hat, terhelés csökkentő, állapotjavító, vagy hatásmérséklő. Az adatlapok tartalma a következő: intézkedés kódja az intézkedés elnevezése az intézkedés kategóriája (alap, további alap, kiegészítő) az alkalmazás szintje (nemzeti, vízgyűjtő, részvízgyűjtő, víztest, helyi) érintett víz kategória (vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz) hasonló intézkedés a VGT1-ben szabályozási intézkedési elemek leírása (kapcsolódó hazai jogszabályok, szabályozás módosítási javaslat) gazdasági ösztönzők leírása pénzügyi eszközök egyéb "nem szerkezeti" intézkedési elemek leírása műszaki intézkedési elemek leírása (jó gyakorlatok) intézkedés mire hat: hajtóerőre hat, terhelés csökkentő, állapotjavító, hatáscsökkentő intézkedés indikátorai (kötelező, javasolt, indoklás) a sikeres végrehajtás feltételei, illetve várható problémák a végrehajtásban az intézkedés végrehajtásáért felelős intézmény, Az intézkedés végrehajtásában potenciálisan közreműködő szervezetek, társadalmi csoportok a költségek legfontosabb jellemzői a finanszírozás forrása és rendelkezésre állása járulékos hatások (a természeti erőforrásokra, természeti környezetre, gazdaságra, társadalomra, fenntartható fejlődésre.) Csak az adott intézkedésre jellemző releváns részek lettek kitöltve. A műszaki intézkedési elemek leírása az intézkedés lényegét mutatja be röviden, esetenként a jó gyakorlatokat is tartalmazza. Van olyan intézkedés, amelyről külön részletes jó gyakorlat leírások készültek. Mindezen részletesebb dokumentumokra az intézkedési adatlapok is hivatkoznak. A jó gyakorlat útmutatók a következők: 8-2 melléklet: Hidromorfológiai jó gyakorlatok (nemzetközi és hazai jó gyakorlatok) 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 9 -
8-6 melléklet: Települési csapadékvíz gazdálkodás útmutató, a jó gyakorlat 8-7 melléklet: Településszintű, programszerű szennyvízkezelés kistelepüléseken 8-13 melléklet: Természetvédelmi intézkedések és jó gyakorlatok A gazdasági ösztönzők közül a legfontosabbak a KTM-ként is szereplő vízárpolitikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében, amelyekről részletes koncepció és előterjesztés készült (8-5 melléklet). Az intézkedések adatlapjait intézkedési csomagok szerint mutatjuk be, helyenként több intézkedést egy adatlapba összevonva. 1 Szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő szennyvíztisztító telepek korszerűsítése (rekonstrukció, kapacitásnövelés, technológiafejlesztés), a felszíni befogadóra vonatkozó határértékek betartásával. Intézkedés általános leírása A Szennyvíz Program megvalósítása: új szennyvíztisztító telep létesítése, meglévő szennyvíztisztító telepek korszerűsítése (rekonstrukció, kapacitás növelés, technológia fejlesztés), a felszíni befogadóra vonatkozó határértékek betartásával. Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírt agglomerációkra. a csatornahálózattal összegyűjtött szennyvíz tisztítása (beleértve a természet-közeli tisztítási technológiák alkalmazását is). A meglévő és újonnan épülő szennyvíztisztító-telepeken a tisztítási hatásfok növelése (a telep intenzifikálásával vagy további tisztítási fokozat kiépítésével, a befogadó vízminőségének védelme érdekében előírt határértékek teljesítéséhez. Intézkedés kategóriája Vonatkozó alapintézkedés A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (utolsó módosítás 2008.11.21.) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (utolsó módosítás: 2013/39/EU irányelve a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról). További alapintézkedés (g) Pontszerű szennyező forrásokból származó közvetlen és közvetett bevezetések szabályozása (használt vizek, szennyvizek, hulladék elhelyezés, állattartótelepek) 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 10 -
Alkalmazás szintje A szabályozási intézkedési elem országos, a műszaki pedig víztest szintű. Érintett víz kategória Vízfolyás, állóvíz, védett terület: ivóvízbázis, fürdővíz, tápanyag-érzékeny, természeti Hasonló intézkedés a VGT1-ben SZ1: Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Program szerint SZ2 egy része: Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül Szabályozási intézkedési elemek leírása Kapcsolódó hazai jogszabály(ok): - 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról; - 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról - 220/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről - 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól - 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és annak alkalmazási szabályairól - 28/2004 (XII.25) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól - 27/2005. (XII.6) KvVM rendelet a használt és szennyvizek méréséről, ellenőrzéséről - 2011. évi CCIX törvény a víziközmű-szolgáltatásról - 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozata Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról 2015. szeptemberében módosultak az elsőbbségi anyagokra vonatkozó rendelkezések a 220/2004 (VII.21.) Korm. rendeletben, valamint a 31/2014. (XII.30.) KvVM rendeletben, 10/2010. (VIII.18.) VM rendeletben a 2013/39/EU direktíva jogharmonizációs kötelezettsége miatt. A 33+8-as listán lévő anyagok száma bővült és egyes EQS-ek változtak (éves átlagok, maximumok). A lista 12 db anyaggal bővült, 45 db-os lett, a régi 33-as lista 13 helyen változott a határértékek tekintetében. Jogi szabályozás módosítása, javaslat: A VGT2 végrehajtása, a víztestekre megállapított környezeti célkitűzések elérése (végül a jó állapot elérése) érdekében szabályozási koncepció került kidolgozásra, amelyet részletesen a VGT2 8-14 melléklete mutat be. A szabályozási koncepcióban megfogalmazott javaslatok: Szabályozási cél: 1. A víztest fiziko-kémiai és kémiai állapotára vonatkozó célkitűzés (jó állapot) elérése, illetve a gyenge és mérsékelt minősítéseknél a javulás elérése. 2. A kibocsátók számára a célkitűzés elérése az elérhető legjobb technikával megvalósítható legyen, és az ne okozzon aránytalan költségterheket! Szabályozási eszközök: 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 11 -
1. Kibocsátás szabályozás kormányrendelet szintű továbbfejlesztése; (a 220/2004. (VIII.21.) kormányrendelet módosítása) 2. Kibocsátási határérték rendszer továbbfejlesztése; (mind kormányrendelet szinten, mind pedig miniszteri rendelet szintjén) A víztest, mint befogadó terhelhetőségi vizsgálati módszertanra a VGT2 tervezése során segédlet készül annak érdekében, hogy a hatósági eljárás egységes legyen, valamint a VKI célkitűzések elérése és a VGT intézkedések hatékonyabban valósuljanak meg. Ez a segédlet lesz később az alapja a jogszabály mellékletének. A szabályozási koncepció érinti a 220/2004 (VII.21.) kormányrendeletet és végrehajtási rendeleteit (31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet, 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet, 28/2004 (XII.25) KvVM rendelet valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) kormányrendeletet végül a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) kormányrendeletet. Gazdasági ösztönzők alkalmazása 9.1 Víziközmű-szolgáltatás - A költségfedezet biztosítása a Vksztv 74. 15. pontjában meghatározott díjrendelet elfogadása. 9.2 Víziközmű-szolgáltatás - Rekonstrukció finanszírozási stratégia kialakítása 9.3 Önkormányzati csapadékvíz gazdálkodás intézményi rendszere és díjrendelet 9.4 Települési szennyvíz szolgáltatás nem csatornázott területeken A gazdasági ösztönzőket részletesen a VGT2 8-5. melléklete Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendezve előterjesztést megalapozó munkaanyag 3.2.3, 4.2.4, 4.2.5 alfejezetei tárgyalják. Pénzügyi eszközök KEHOP 2.2 Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések intézkedés keretében a pályázati felhívás szerint az alábbi tevékenységek támogathatóak: Projekt előkészítés (Kizárólag erre a tevékenységre nem lehet támogatást igényelni.); Szennyvíztisztító telep létesítés, bővítés, korszerűsítés (korszerűsítés kizárólag abban az esetben lehetséges, amennyiben az hatósági kötelezés vagy jogerős bírósági ítélet miatt szükséges. A korszerűsítést bírság nem alapozza meg); Csatornahálózat építés, bővítés, rekonstrukció (rekonstrukció a projekt elszámolható költségének max. 5%-ának erejéig); Szennyvíziszap kezelő létesítmények létesítése, bővítése, korszerűsítése; Egyedi szennyvízkezelési rendszerek kialakítása közcsatornával gazdaságosan el nem látható településeken, településrészeken (Kizárólag erre a tevékenységre nem lehet támogatást igényelni.). Egyéb "nem szerkezeti" intézkedési elemek leírása A szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének javítása érdekében kötelező továbbképzések illetve az üzemeltetőkre vonatkozó képesítési követelmények (alapképzettség és szakmai tapasztalat) meghatározása. 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 12 -
Műszaki intézkedési elemek leírása Kommunális szennyvíz tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telep létesítése, meglévő telep kapacitásbővítése, rekonstrukciója. Új rendszer kiépítése esetén a szennyvíztisztító telep a csatornahálózattal egyidejűleg kell, hogy létesüljön. A csatornahálózat bővítése, vagy a szennyvíztisztítás hatékonyságának javítása esetén teleprekonstrukció szükséges, mely során figyelemmel kell lenni a szennyvíz utótisztításában és környezetkímélő elhelyezésében (beleértve a természet-közeli elhelyezési módszereket is) rejlő lehetőségekre. Ez együtt járhat kapacitásbővítéssel, a meglévő technológia intenzifikálásával, ritkábban a teljes technológiai sor módosításával). A cél elsősorban a szervesanyag, nitrogén és foszforformák eltávolítása (mechanikai, biológiai és kémiai módszerekkel, illetve ezek kombinációjával. A hazai szennyvíztisztító telepek technológiai kialakításukat tekintve (műtárgyak jellege, biológiai reaktorok elrendezése, hidraulikai viszonyok időbeli változásai stb.) meglehetősen heterogén képet mutatnak (csak szervesanyag eltávolítás, foszfor eltávolítás, foszfor és nitrogén eltávolítás). A típuson belüli technológia választását a tisztítási követelmények, a telep mérete (lakosegyenérték, kapacitás), a már meglévő technológia befolyásolja. Főbb műszaki megoldási lehetőségek az alábbiak: Kis, közepes és nagy terhelésű (eleveniszapos) rendszerek, tápanyag eltávolítás nélkül: Biológiai szennyvíztisztítás, melynek elsődleges célja a háztartási szennyvizekben található nagy oxigén igényű anyagok (szerves szénvegyületek, szerves N és ammónium-n) mennyiségének csökkentése biokémiai oxidációval. Legelterjedtebben használt az eleveniszapos technológia a biofilmes eljárások a csepegtetőtestek, merülőtárcsás biológiai szennyvíztisztítók és a bioszűrők (biofilterek). Bioszűrők csak megfelelően előkezelt (lebegőanyagokat kis mennyiségben tartalmazó) szennyvizek esetén alkalmazhatók. Új telepeknél már tápanyag eltávolítással kiegészítve javasolt a technológiát kialakítani. Kis, közepes és nagy terhelésű (eleveniszapos) rendszerek foszfor (P) eltávolítással: A hagyományos biológiai tisztítás kiegészítésével valósítható meg, kémiai és biológiai módszerrel. P- eltávolítás vegyszeres kicsapatással. A folyamat során a foszfát alig oldódó vagy oldhatatlan csapadékká alakul. A leggyakrabban használt vegyszerek a következők: mészhidrát, vas-klorid, vas-szulfát, alumínium-szulfát, esetleg nátrium-aluminát. Ezeknek nemcsak foszforkicsapató, hanem ülepedés-javító hatásuk is van, így a szervesanyag-terhelést is csökkentik. Hatásfok elsősorban a vegyszer mennyiségétől függ (70-95%). A biológiai P eltávolítás hatásfoka kisebb a kémiai P- eltávolításnál (80-90%). A hatásfok a befolyó koncentrációtól is függ. Utótisztítás: ha az elfolyó szennyvízben a P-koncentrációt nagy biztonsággal kell 1 mg/l alá levinni, a kémiai P- eltávolítás mellett a technológiai sor végén utószűrést is kell alkalmazni (pl. homokszűrő, utótisztító tó, membránszűrés). Kis, közepes és nagy terhelésű (eleveniszapos) rendszerek foszfor (P) és nitrogén (N) eltávolítással: Nitrogén-eltávolítás (denitrifikáció) a hagyományos biológiai tisztítás kiegészítésével valósítható meg különböző helyeken beiktatott anoxikus terek létrehozásával. Elő-denitrifikációval alacsonyabb (70%), utó-denitrifikációval magasabb (80-85%) hatásfok érhető el. A nitrogéneltávolítást célszerű minden esetben kémiai és/vagy biológiai P-eltávolítással is kombinálni, ennek számos technológiája terjedt el a hazai gyakorlatban (pl. A2/0, Bardenpho). Mivel a N-eltávolítás többletköltsége a P-eltávolításhoz képest nagyobb, csak indokolt esetben kell alkalmazni. Meglévő SZVT korszerűsítése, a technológia intenzifikálása (hatásfok növelése): A meglévő SZVT-k átalakítása korszerűbb technológiák alkalmazására (BAT technológiák), amelyek nagyobb terhelést viselnek el és/vagy nagyobb hatásfokkal tisztítanak (pl. tápanyag-eltávolítás). A korszerűsítés történhet a meglévő technológia módosításával (pl. kémiai kezelés) vagy további technológiai lépcső beiktatásával. Ide tartoznak az utótisztításként (is) alkalmazható természet- 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 13 -
közeli eljárások (utótisztító tó, homokszűrő, gyökérmezős tisztítás, nyárfás szennyvíz-elhelyezés, részletesen az 1.3-nál ismertetjük). A magas tisztítási hatásfokot biztosító membrán technológiás eljárások hazánkban még egyelőre kevéssé elterjedtek, azonban a szigorodó tisztítási követelmények (különös tekintettel a szennyvízben előforduló mikroszennyezőkre) megkívánják a korszerű, hatékony tisztítási eljárások alkalmazását. A szennyvizek befogadóba történő bevezetése előtt (különösen védett, vagy közvetve védett területeket érintő terhelések esetén egy utólagos alternatív tisztító/pihentető tóba kell vezetni a szennyvizet, mielőtt az a vízfolyásba torkollna, kapcsolódva az 1.2 és 1.3 intézkedéshez. A természet-közeli szennyvíztisztítás és elhelyezés önállóan elsősorban kistelepülések szennyvizének tisztítására alkalmas (részletesen 1.2-nél tárgyaljuk). Intézkedés hat: DPSI hajtóerő, terhelés, állapotjavító, hatáscsökkentő, Milyen DPSI-re vonatkozik Hajtóerő: Településfejlesztés. Terhelés: 1.1. Pontszerű - Települési szennyvíz bevezetése felszíni befogadóba: tápanyag, szerves anyag, veszélyes anyag, só és hő kibocsátás, továbbá fennállhat a vízjárás módosítása kis vízfolyásoknál, beleértve az időszakosakat is. SI: Állapotjavító (befogadó kémiai állapotának/potenciáljának javítása). Hatáscsökkentő (ökoszisztéma veszélyes anyag terhelésének csökkentése). Túlterhelt kisvízfolyás esetében a következő befogadó víztest állapota érdekében és a hatás tovaterjedésének csökkentésére méretezett vízvédelmi tározó, mesterséges vizes élőhely, mint szűrőmező létrehozásával a terhelés lokalizálható az adott víztesten. Mintaprojekt: Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer. Intézkedés indikátorai (kötelező, javasolt, indoklás Kötelező terhelés indikátor: Az érintett víztestek száma (jelentős szennyvízterhelés). Választott terhelés indikátor: A szükséges terheléscsökkentés (kg/év KOI, BOI, ÖN, ÖP) Kötelező KTM indikátor: Új és korszerűsítendő szennyvíztelepek száma (db). Választott KTM indikátor: Új és korszerűsített telepek kapacitása (LE) Specifikus indikátor: - A sikeres végrehajtás feltételei, illetve várható problémák a végrehajtásban A szükséges pénzösszeg a KEHOP-ban rendelkezésre áll. Legnagyobb probléma az önerő előteremtése, a megfizethető díjrendszer kialakítása. 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 14 -
Egyes pályázati kiírásokban szerepel a minimális önerő 5%, 10%, de pontos mérték a CBA elemzés eredményeként alakul ki. Ez a bizonytalanság is csökkentheti a pályázati kedvet. Az önerő biztosítás lehetőségeinek, az önkormányzatok fizetőképességének további vizsgálata szükséges a végrehajtás elősegítése érdekében. Finanszírozási, likviditási problémák léphetnek fel az alacsonyan megállapított díjak és magas költségigény között. Az intézkedés végrehajtásáért felelős intézmény, Az intézkedés végrehajtásában potenciálisan közreműködő szervezetek, társadalmi csoportok A KEHOP pályázati intézményrendszer: Miniszterelnökség, NFM IH, KSZ. A potenciális kedvezményezettek: agglomerációs önkormányzatok. Az intézkedésben érintettek a lakosság, gazdálkodók A költségek legfontosabb jellemzői Telep nagyság-rend (LE) Elvárt tisztítási teljesítmény - folyamatok 2000-5000 Szerves szén eltávolítás folyamat igen/nem Nagyon leromlott állapot, ill. új telep építése esetén Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás 5000-25000 Szerves szén eltávolítás Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás 25000-100 000 Szerves szén eltávolítás Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor igen 55 000-70000 igen mérlegelni mérlegelni igen igen 40000-50000 igen igen igen igen igen 30000-45000 igen igen igen Fajlagos beruházási költségigény a feltüntetett tisztított szennyvízminőségi értékek tartásához [Ft/LE.d] Közepes és jó műszaki állapot esetén Fajlagos üzemeltetési költségigény a feltüntetett tisztított szennyvízminőségi értékek tartására [Ft/LE.a] 3000 6000-8000 20000-25000 15000-20000 5 000 3 500 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 15 -
Telep nagyság-rend (LE) Elvárt tisztítási teljesítmény - folyamatok Fajlagos beruházási költségigény a feltüntetett tisztított szennyvízminőségi értékek tartásához [Ft/LE.d] folyamat igen/nem Nagyon leromlott állapot, ill. új telep építése esetén eltávolítás Lebegőanyag igen leválasztás 100 000 < Szerves szén eltávolítás Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás Közepes és jó műszaki állapot esetén igen 40000 20000 720 igen igen igen igen A finanszírozás forrása és rendelkezésre állása Fajlagos üzemeltetési költségigény a feltüntetett tisztított szennyvízminőségi értékek tartására [Ft/LE.a] A KEHOP 2.2 Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések támogatására az összes indikatív forrás 268 Mrd Ft. A KEHOP-ot az EU jóváhagyta. Járulékos hatások (a természeti erőforrásokra, természeti környezetre, gazdaságra, társadalomra, fenntartható fejlődésre stb.) természeti erőforrásokra, természeti környezetre: (-) új bevezetés esetén a tájkép változása, (-) a befogadó vízminősége és a vízi ökoszisztémáinak állapota romolhat az új terhelés miatt, jellemző probléma, hogy kisvizek idején csak a tisztított szennyvíz jut a befogadóba, ami egyértelmű környezetterhelés (+) a korszerűsítés javíthat más területek felszín alatti víztől függő élőhelyeinek állapotán (+) a természet-közeli megoldások kedvező hatása a mikroklímára (vizek helyben tartásával) gazdaságra, társadalomra: (+) térségfejlesztési hatás, növekvő ingatlan értékek (-) növekvő szennyvízdíjak megfizethetőségi problémák Összesített minősítés: nem egyértelműen minősíthető hatású intézkedés (egyedi vizsgálatokat igényel), az alapintézkedések közül ez az egyetlen, amelynek komolyabb negatív környezeti hatásai is lehetnek. 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 16 -
1.2 Szennyvizek kezelése azonos céllal, mint 1.1, de a Szennyvíz Programban jelenleg nem szereplő agglomerációkra Intézkedés általános leírása Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül: a kormányrendeletben meghatározott agglomerációk közé nem tartozó településeken csatornahálózattal összegyűjtött szennyvíz tisztítása (beleértve a természet-közeli tisztítási technológiák alkalmazását is). A meglévő és újonnan épülő szennyvíztisztító-telepeken a tisztítási hatásfok növelése (a telep intenzifikálásával vagy további tisztítási fokozat kiépítésével a befogadó vízminőségének védelme érdekében előírt határértékek teljesítéséhez. Intézkedés kategóriája: További alapintézkedés (g) Pontszerű szennyező forrásokból származó közvetlen és közvetett bevezetések szabályozása (használt vizek, szennyvizek, hulladék elhelyezés, állattartótelepek) Alkalmazás szintje (országos, részvízgyűjtő, víztest, lokális) A szabályozási intézkedési elem országos, a műszaki pedig víztest szintű. Érintett víz kategória Vízfolyás, állóvíz, védett terület: ivóvízbázis, fürdővíz, tápanyag-érzékeny, természeti Hasonló intézkedés a VGT1-ben SZ2: Szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül Szabályozási intézkedési elemek leírása Kapcsolódó hazai jogszabály(ok): - 220/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről - 28/2004 (XII.25) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól - 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól - 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és annak alkalmazási szabályairól - 27/2005. (XII.6) KvVM rendelet a használt és szennyvizek méréséről, ellenőrzéséről Jogi szabályozás módosítása, javaslat: A VGT2 végrehajtása, a víztestekre megállapított környezeti célkitűzések elérése (végül a jó állapot elérése) érdekében szabályozási koncepció került kidolgozásra, amelyet részletesen a VGT2 8-14 melléklete mutat be. Rövid bemutatás az 1.1. intézkedésnél. Gazdasági ösztönzők alkalmazása 9.1 Víziközmű-szolgáltatás - A költségfedezet biztosítása a Vksztv 74. 15. pontjában meghatározott díjrendelet elfogadása. 9.2 Víziközmű-szolgáltatás - Rekonstrukció finanszírozási stratégia kialakítása 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 17 -
9.3 Önkormányzati csapadékvíz gazdálkodás intézményi rendszere és díjrendelet 9.4 Települési szennyvíz szolgáltatás nem csatornázott területeken A gazdasági ösztönzőket részletesen a VGT2 8-5. melléklete Gazdaság-szabályozási koncepció javaslatai prioritás szerint rendezve előterjesztést megalapozó munkaanyag 3.2.3, 4.2.4, 4.2.5 alfejezetei tárgyalják. Pénzügyi eszközök Jelenlegi ösztönzés VP 7.2.1 művelet: Kis léptékű szennyvíz-kezelési megoldások Támogatható cél a 2000 lakos-egyenérték alatti településeken, illetve 2000 lakos-egyenérték alatti külterületi településrészeken a megfelelő szintű szennyvíz -elvezetés és -tisztítás, valamint a szennyvíziszap kezelés megvalósítása autonóm természet-közeli szennyvíz-kezelési megoldások vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezések megvalósítása révén. Egyedi szennyvíztisztítás és elhelyezés a 21.7 intézkedésbe tartozik. Tanyákon a vízellátás, valamint a szennyvízkezelés fejlesztéseket támogatják. A szennyvízkezeléshez kapcsolódóan a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 2. mellékletének 1. pont a) és b) pontjában megnevezett fokozottan érzékeny területeken (ivó-vízbázisvédelmi területek, nyílt karsztos területek) fekvő települések és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a nitrát szempontjából gyenge minősítésű felszín alatti vízestek területén fekvő települések előnyt élveznek. Módosítási javaslat: - Egyéb "nem szerkezeti" intézkedési elemek leírása Víztest, mint befogadó terhelhetőségi vizsgálati módszertana. (A VGT2 tervezése során készülő segédlet, amely segíti a jogszabályok egységes alkalmazását, valamint a VKI követelmények hatékonyabb érvényesülését. Ez a segédlet lesz később az alapja a jogszabály mellékletének). A szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének javítása érdekében kötelező továbbképzések illetve az üzemeltetőkre vonatkozó képesítési követelmények (alapképzettség és szakmai tapasztalat) meghatározása. Műszaki intézkedési elemek leírása Az intézkedés azokra a 2000 LE alatti településekre vonatkozik, melyeket a szennyvíz agglomerációkat kijelölő kormányrendelet nem sorolt be a 2000 LE-nél nagyobb agglomerációkhoz, azonban a település a szennyvíz elvezetését és tisztítását közcsatornával és szennyvíztelep létesítésével kívánja megoldani. A szennyvíztelep létesítése esetén annak műszaki tartalma és tisztítási követelményei az 1.1 intézkedésben leírtakkal azonosak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a településen önálló szennyvíztelep nem épül, hanem a csatonahálózaton elvezetett szennyvizet egy már meglévő, 1.1 pontba tartozó szennyvíztelepre vezetik rá. Decentralizált és egyedi szennyvíztisztítás és elhelyezés esetén a 21.7 intézkedésnél leírtak érvényesek. Főbb műszaki megoldási lehetőségek az alábbiak: 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 18 -
Kis, közepes és nagy terhelésű (eleveniszapos) rendszerek, tápanyag eltávolítás nélkül vagy részleges tápanyag eltávolítással (biológiai és/vagy kémiai P eltávolítás alkalmazandó, amennyiben ezt a befogadó vízminőség védelme indokolja). Természet-közeli szennyvíztisztítás és -elhelyezés: Elsősorban kistelepülések szennyvizének tisztítására alkalmas (részletesen SZ2-nél tárgyaljuk). 600 LE alatti terhelés esetén javasolt tisztítási eljárás. 600 LE és 20.000 LE között csak előzetes költség-hatékonysági számítások alapján javasolható engedélyezni a telepet. Használják a biológiai fokozat kiváltására, de a biológiailag tisztított szennyvizek utótisztítására is. Ez utóbbi esetben az utótisztítás hatékony alternatívája lehet a természet-közeli szennyvíz-elhelyezés, mely hazánkban elsősorban nyárfás öntözést jelentett eddig, de más emberi fogyasztásra közvetlenül nem használt haszonnövény is elfogadható. Elhelyezés esetében a kapacitás felső határa egyedi mérlegelést igényel. Általában mechanikai tisztítás szükséges, a fertőtlenítést üzemszerűen nem kell működtetni, csak a lehetőségét kell biztosítani. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások esetében a csatornázott településen keletkező tisztítandó szennyvizet mechanikai, esetleg eleveniszapos biológiai tisztításnak vetik alá, ezután azt a gyökérmezős és/vagy nyárfás szennyvíztisztító, illetve -elhelyező telepre vezetik. Ez a két eljárás előnyösen alkalmazható önmagában és a kettő kombinációjával is. A két eljárás kombinációja hatékonyan helyettesítheti a biológiai tisztítást. A kombinált módszerrel a talajvíz szennyeződés elkerülhető, ennek ellenére nem javasolható az alkalmazás olyan területeken, ahol a talajvíz magasan van, illetve a terület érzékeny nitrátra, vagy eutrofizálódásra. Mindkét eljárás esetében a tisztítandó szennyvizet gravitációsan, energia bevitel nélkül vezetik át rendszeren, levegőztetést nem alkalmaznak. A gyökérmezős eljárás önmagában csak egyedi mérlegelés után javasolható szippantott szennyvíz, vagy hígtrágya kezelésére. A két eljárás kombinációja szippantott szennyvíz kezelésére is alkalmas. A gyökérzónás szennyvíztisztítókban a szennyvizet szigetelt földmedencében tisztítják, melynek töltetanyaga homok, kavics, esetleg föld. A medencére mocsári növényeket, elsősorban nádat telepítenek. A nád szerepe a jobb oxigénellátás és az eldugulás esélyének csökkentése. Lehetnek függőleges vagy vízszintes átfolyási irányúak. A függőleges folyási irányúak fajlagos terhelése nagyobb lehet a vízszintesénél, azonban bonyolultabb építést igényelnek, ezért drágábbak. A meglévő telepek kis kapacitástartományban működnek (1-250 m 3 /nap), ezért kisebb falvak illetve közösségek számára alkalmasak (2.500 LE-ig, nagyobb esetében egyedi mérlegelés szükséges). Jól megtervezett telep esetében 80% körüli BOI5 és lebegőanyag hatásfok garantálható ülepített és biológiailag tisztított szennyvíz kezelése esetében egyaránt. Az összes nitrogén és összes foszfor eltávolításuk kisebb ennél (> 40%). A hatásfok értékek szezonális változása nem számottevő (max. 10-20%). Csatornahálózat megépítése szükséges. Az eljárás max. 50 m3/nap egységekig működési engedéllyel rendelkezik. Nagyobb kapacitás esetén párhuzamosan, illetve sorba kapcsolva több egység is működhet. A településszintű, programszerű szennyvízkezelés kistelepüléseken című 8-7 melléklet tartalmaz részletes leírást a műszaki intézkedésekről. Intézkedés hat: DPSI hajtóerő, terhelés, állapotjavító, hatáscsökkentő, Milyen DPSI-re vonatkozik Hajtóerő: Településfejlesztés. Terhelés: 1.1. Pontszerű - Települési szennyvíz bevezetése felszíni befogadóba: tápanyag, szerves anyag, veszélyes anyag, só és hő kibocsátás, továbbá fennállhat a vízjárás módosítása kis vízfolyásoknál, beleértve az időszakosakat is. SI: Állapotjavító (befogadó kémiai állapotának/potenciáljának javítása). Hatáscsökkentő (ökoszisztéma veszélyes anyag terhelésének csökkentése). 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 19 -
Túlterhelt kisvízfolyás esetében a következő befogadó víztest állapota érdekében és a hatás tovaterjedésének csökkentésére méretezett vízvédelmi tározó, mesterséges vizes élőhely, mint szűrőmező létrehozásával a terhelés lokalizálható az adott víztesten. Mintaprojekt: Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer. Intézkedés indikátorai (kötelező, javasolt, indoklás Kötelező terhelés indikátor: Az érintett felszíni és felszín alatti víztestek száma (jelentős szennyvízterhelés). Választott terhelés indikátor: A szükséges terheléscsökkentés (kg/év KOI, BOI, ÖN, ÖP) Kötelező KTM indikátor: Szennyvíztelepek száma (db). Választott KTM indikátor: Szennyvíztelepek kapacitása (LE) Specifikus indikátor: A sikeres végrehajtás feltételei, illetve várható problémák a végrehajtásban A 2007-2013 időszak fejlesztései után mintegy 645 db 2000 LE alatti településnek nincs megfelelő szennyvízkezelése. A rendelkezésre álló VP forrásból az igények mintegy 14-15%-át lehet finanszírozni. Le kell határolni azokat a településeket, ahol a VGT alapján vízvédelmi okokból feltétlenül szükséges a szennyvízkezelés megoldása. E települések prioritást kell, hogy élvezzenek. Legnagyobb probléma az önerő előteremtése, a megfizethető díjrendszer kialakítása. Egyes pályázati kiírásokban szerepel a minimális önerő 5%, 10%, de pontos mérték a CBA elemzés eredményeként alakul ki. Ez a bizonytalanság is csökkentheti a pályázati kedvet. Az önerő biztosítás lehetőségeinek, az önkormányzatok fizetőképességének további vizsgálata szükséges a végrehajtás elősegítése érdekében. Az intézkedés végrehajtásáért felelős intézmény, Az intézkedés végrehajtásában potenciálisan közreműködő szervezetek, társadalmi csoportok ME, MVH, Önkormányzatok Vízhasználók 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 20 -
A költségek legfontosabb jellemzői Mesterséges biológiai rendszerek esetén: Telep nagyság-rend (LE) Elvárt tisztítási teljesítmény - folyamatok <1000 Szerves szén eltávolítás Fajlagos beruházási Fajlagos költségigény a üzemeltetési feltüntetett tisztított költségigény a szennyvízminőségi feltüntetett tisztított értékek tartásához szennyvízminőségi [Ft/LE.d] értékek tartására Közepes [Ft/LE.a] és jó állapot, ill. műszaki új telep állapot építése esetén esetén igen 100000 50000 8000-10000 folyamat igen/nem Nagyon leromlott Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás 1000-2000 Szerves szén eltávolítás Nitrifikáció Denitrifikáció Foszfor eltávolítás Lebegőanyag leválasztás nem nem nem igen igen 80000-90000 igen nem mérlegelni igen 40000-45000 8000-10000 A finanszírozás forrása és rendelkezésre állása VP 7.2.1 művelet: Kis léptékű szennyvíz-kezelési megoldások támogatására 11,3 mrd Ft került elkülönítésre, amely kb. 90-100 települési szennyvíz-kezelési megoldás kialakítását teszi lehetővé. A támogatási intenzitás 75-95 % között lehet, maximum 500 ezer Euro pályázatonként. A VP-t az EU jóváhagyta. Járulékos hatások (a természeti erőforrásokra, természeti környezetre, gazdaságra, társadalomra, fenntartható fejlődésre stb.) természeti erőforrásokra, természeti környezetre: (-) új bevezetés esetén a tájkép változása, (-) a befogadó vízminősége és a vízi ökoszisztémáinak állapota romolhat az új terhelés miatt (+) a korszerűsítés javíthat más területek felszín alatti víztől függő élőhelyeinek állapotán (+) a természet közeli megoldások kedvező hatása a mikroklímára (vizek helyben tartásával) gazdaságra, társadalomra: 8-4 melléklet Intézkedések adatlapjai - 21 -