ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT

K I R Á L Y E G Y H Á Z I C E M E N T G Y Á R ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT

TARTALOM Közreműködők, résztvevők A beruházás története Kompakt gyár kis helyen funkcionális bemutatás Lenyűgöző méretek árulkodó mennyiségek Statikai különlegességek Vízió a jövő ipari munkahelye Belső kialakítás - futurisztikus irodaépület A fémlemez életrekeltése - a nap minden szakában 6. o. 8. o. 12. o. 16. o. 18. o. 24. o. 30. o. 32. o. 2

KÖZREMŰKÖDŐK, RÉSZTVEVŐK Építtető: NOSTRA Cement Kft: Kővári József ügyvezető - projekt vezető Merkl István - műszaki igazgató Generálkivitelező: STRABAG-MML Kft. Visy Attila - direkcióvezető Bőhm Tibor - területi igazgató Bogyay Zsolt - főépítésvezető Generál tervező: M Mérnöki Iroda Kft. (épületek, építmények) Perl Tamás - projekt vezető Generál tervező: Total Kft. (környezetvédelem és infrastruktúra) Csonka Pál Építész tervezés: M Mérnöki Iroda Kft. és Építész Kör Kft. Keresztes Béla - építész felelős tervező Építész koncepcióterv: MHM Ziviltechniker GmbH Florian Molzbichler 4

A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE A STRABAG SE bécsi székhelyű, Európában és leányvállalati révén Magyarországon is meghatározó építőipari konszern. A vállalatcsoport építőanyag ágazatának bővítése érdekében 2002- ben határozta el, hogy a Bükkösd határában meglévő kőbányájára alapozva Európa egyik legkorszerűbb, környezetvédelmi szempontból is példaértékű gyár építésével belép a cementgyártás piacára. A bükkösdi kőbányában megtalálható a cementgyártás két legfontosabb alapanyaga a mészkő és az agyag. E kettő kiégetéséből születik meg a klinker a kemencében. A cement ennek a klinker ásványnak a nagyon finomra őrölt és különféle adalékanyagokkal feldúsított formája. Ezek az adalékok a mészkő, vas-oxid, homok, gipsz, kohósalak. A cementgyárak olyan helyre települnek, ahol a két fő alapanyag egymás közelében megtalálható Azon túl, hogy Királyegyháza és Szentlőrinc települések a cementgyár felépítésének gondolatát szívesen fogadták, és otthont biztosítottak a beruházásnak, a helyszín logisztikailag is tökéletesnek bizonyult az M60-as autópálya tervezett útvonala és a Szentlőrinc- Sellye vasútvonal kereszteződésében. 6

A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE Az építési engedély több évnyi előkészítő munka után 2007. júniusában emelkedett jogerőre. Az előírt régészeti munkák elvégzését követően a kivitelezés a nagytömegű földmunkákkal 2007.szeptemberében, az épületek építése a cementsiló és klinkersiló alapozásával 2008. januárjában vette kezdetét. A technológia beszállítójának kiválasztása a kivitelezés megkezdésével párhuzamosan zajlott, a végleges technológiai tervek 2009 januárjára készültek el, ezután a kivitelezés új fázisához érkezett, felgyorsultak, látványosabbá váltak az események és lényegében 1,5 év alatt az épületek nagy része elkészült. 2010. nyarán először a klinker-építményvonal került átadásra, majd 2010 év végére valamennyi épület építése befejeződött. A használatbavételi eljárás 2011-ben zajlott le. A beruházás lebonyolítását a STRABAG tulajdonában álló Nostra Cement Kft. végezte. A Strabag SE a világ vezető építőanyaggyártójával a Lafarge csoporttal közös társaságot hozott létre LAFARGE Cement CE Holding GmbH néven, melynek a magyarországi leányvállalata a Lafarge Cement Magyarország Kft. üzemelteti a gyárat. 8

A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE A cement ennek megfelelően Lafarge márkanév alatt kerül a piacra. De a cementgyár tervezésekor az alapelveket a beruházás kigondolója és megvalósítója a Strabag fektette le, melyek a következők voltak: A gyár legyen egy rendkívül zöld, környezetbarát, modern technológiát felvonultató ipari létesítmény, a környező mezőgazdasági területekből a lehető legkisebb területet vegye el, legyen kompakt. Az alapanyagok nagy része környezetbarát módon vasúti szállítással kerüljön a gyárba. Külső megjelenése mutasson túl egy szokványos cementgyáron, hangsúlyozza a STRABAG elkötelezettségét a minőség és az innováció mellett a technológiai beltartalom és az épületek külseje kerüljön egyensúlyba. 10

KOMPAKT GYÁR KIS HELYEN - FUNKCIONÁLIS BEMUTATÁS Egy cementgyár létesítményeit funkcionális szempontból 5 csoportra lehet osztani. Ezek a működést tekintve időbeli sorrendben a következőek: nyersanyag fogadás, tárolás klinker előállítás cementkészítés cementtárolás és kiadás kiszolgáló létesítmények (irodák, műhelyek stb.) Ebben a cementgyárban a szállítási módok közül a vasúti szállítás elsődleges volta miatt az alapvetően vonalas technológiai elrendezésű létesítmények 3 sorban kerültek elhelyezésre. A bejárathoz képest az első sorban kapott helyet az irodaépület és a központi raktár- és szervizépület. Lényegében ennek a sornak a részeként tekinthető a többi kiszolgáló jellegű létesítmény. Itt van az agyközpont; a központi vezérlőterem is. 12

1: nyersanyagtároló csarnok 2: nyersmalom 3: hőcserélő 4: klinkertároló silók 5: cementmalmok 6: irodaépület 7: szervizépület 2 1 3 8 7 4 6 5 13

KOMPAKT GYÁR KIS HELYEN - FUNKCIONÁLIS BEMUTATÁS A következő technológiai sort a klinker előállítás létesítményei, valamint a kész cement tárolásának és csomagolásának közúti és vasúti kiadásának építményei alkotják. A harmadik sorban a nyersanyagtárolás, valamint a cementőrlés épületei helyezkednek el. A vonalasság megtartása mellett egy cementgyár esetében ezek az épületek a gyakorlatban sokféle módon helyezkedhetnek el. Az azonban kijelenthető, hogy az ugyanekkora, hasonló kapacitással rendelkező üzemek rendszerint jóval nagyobb területen valósultak meg. A Királyegyházi Cementgyár helyszínrajzát tanulmányozva kiemelkedik a vasúti szállításnak a dominanciája, központi elhelyezkedése és a kompaktságra való törekvés. 14

nyersanyag tároló csarnok cement malmok klinker előállítása klinker tárolása cement tárolása 15

LENYŰGÖZŐ MÉRETEK - ÁRULKODÓ MENNYISÉGEK Összes beépített szintterület: 32.500 m 2 Összes felhasznált fémlemez burkolat: 90.795 m 2 Összesen felhasznált beton: 153.921 m 3 Összesen felhasznált szerkezeti acél 9.500 t Legmagasabb épület - Hőcserélő torony: 104,07 m Legnagyobb kapacitású siló Klinkertároló: 90.000 t Legnagyobb fesztávú épület Nyersanyagtároló csarnok: 65 m Legmélyebb épített szint - Vagonürítő: 10 m Legmélyebb alapozás - Hőcserélő torony: 42 m 16

STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK A STRABAG új szereplőként, előélet nélkül lépett be a cementgyártás piacára. Ugyanakkor a STRABAG konszern szerteágazó tevékenysége következtében komoly tapasztalatokkal rendelkezik a magas és mélyépítés területén. A cementgyári építmények tervezésében a generáltervező M Mérnöki Iroda Kftnek 15 éves gyakorlata volt. Ez egészült ki a STRABAG konszern szinte valamennyi ágazata (STRABAG MML Kft. HS., HP, JC direkciói) szakembereinek tapasztalatával. A megszületett tervek minden egyes építmény esetében ennek a közös munkának az eredményei. Az építmények egy jó részénél egyértelmű volt az anyagválasztás, nevezetesen, hogy vasbetonból vagy acélból célszerű-e építeni őket. A hőcserélő torony, valamint a 3 malom (cement-, nyers- illetve a szénmalom) esetében komoly megfontolásokat és előzetes vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy letegyük a voksunkat az egyik vagy a másik építési mód mellett. Abban az esetben, ha a technológiai berendezések szállítója egyben az azokat körülölelő épületek építője is, általában ezek az építmények acélból készülnek. Ha ez kettéválik vagy különösen a fejlődő országokban a vasbeton építés 18

METSZETEK silók nyersanyagtároló 19

STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK olcsósága miatt általában a vasbeton használata indokolt. Az nem volt kétséges előttünk, hogy Magyarországon szintén a vasbeton az olcsóbb építőanyag. A vasbeton épületszerkezetek választásának azonban van egy jelentős hátránya, nevezetesen, hogy az építési idő hosszabb mint az acélszerkezetű épületszerkezetek esetében. Ezt a hátrányt a nagy magasságú épületszerkezeteknél a csúszózsalus és a helyszíni előregyártás kombinációjával küszöböltük ki. A 4 nagy magasságú kulcsfontosságú építmény (hőcserélő torony, cementmalom, nyersliszt malom és malmi előtárolók) ezzel a technikával készültek el. A technológia választásának helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hőcserélő torony +9,50 m-en lévő kemenceszintjétől a 101,60 m magasan lévő felső szintjéig nem egészen két hónap alatt jutottak el folyamatos tervszolgáltatás mellett a kivitelezők. Ez a megoldás teljesen újszerű és egyedi, nincs tudomásunk arról, hogy bárhol a világon használták volna ezt a kombinációt. A másik komoly kihívás az volt, hogy bár a terület logisztikailag jó adottságú, alapozási szempontból egyáltalán nem az. Ha a cementgyár a mészkő-nyerő bázis közvetlen közelében lenne, valószínűsíthetően a talajfelszín alatt 1-10 m-re jó teherbírású talajréteg (homok, kőzet, stb.) volna található, azonban ennek a területnek nincs meg ez az adottsága. Mivel a talaj nagyon laza szerkezetű és eddigi története során nem kapott komoly előterhelést, 20

STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK az építmények egy részének rendkívül nagy koncentrált terhe miatt jelentős süllyedésekkel kellett számolni. A geotechnikai tervezőkkel (Geoplan Kft.) együttműködve épületenként külön-külön vizsgáltuk meg, mi lenne a legcélszerűbb alapozási mód. Ennek eredményeként nagyon változatosak az alapozási megoldások. Alkalmaztunk függőleges drainezést (85 km szalagdrain), 1 éves időtartamig tartó előterhelést (180.000 m 3 töltés), valamint 2 féle cölöpalapot (CFA, Soil-Mac cölöpözés) és a síkalapoknak szinte minden vállfaját. Ezekkel a megoldásokkal próbáltuk azt elérni, hogy a létesítmények számára rendkívül rossz adottságú talajszerkezet mellett a lehető legolcsóbb alapozás jöhessen létre. Azoknál a szerkezeteknél, ahol az nem okozott gondot a technológiában, a süllyedést megengedve terveztük az alapozást. Amelyeknél ez nem volt lehetséges, ott olyan alapozási módot választottunk, melyek megakadályozzák a jelentős süllyedéseket. A Királyegyházi Cementgyár alapozása a geotechnikus végzős hallgatók számára kimeríthetetlen szakdolgozat témát adhat még jó néhány évig. 22

VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE A cementgyár eredeti koncepciótervét kidolgozó osztrák MHM Ziviltechniker GmbH építészirodával és a szakkivitelezőkkel együttműködve készültek az engedélyezési és kiviteli tervek, valamint maguk az épületek és építmények is. A létesítmény megjelenése túlmutat a Magyarországon megszokott ipari beruházásokon: impozáns, futurisztikus, érdekes formai és esztétikai megoldásokkal fűszerezett, ugyanakkor egységes megjelenésű. A technológiai épületek tömegformálása a funkciónak legjobban megfelelő, racionális. Az iroda és a szervizépület méreteiből és funkcióiból adódóan azonban mozgalmasabb, izgalmasabb épülettömegeket ihletett. Épületszerkezeti érdekesség az iroda- és szervizépület déli fala melletti füvesített rézsű kialakítása: a rossz geotechnikai adottságok miatt a néhol 6 méter magas földfeltöltés tömegét (kb. 1000 m 3 ) a talaj nem bírta volna el, így a kritikus helyeken a feltöltés magja Magyarországon első esetben alkalmazva 1 1 2 m méretű polisztirolhab tömbökből épült. Egy ilyen komplexum tervezésénél és kivitelezésénél nagy kihívást jelent az óriási fal és tetőfelületek kulturált kialakítása. A felhasznált homlokzati anyagok, kő, a porszórt acél és alumínium, 24

METSZETEK 2. emelet földszint 25

VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE a látszóbeton és az üveg társításával egységes megjelenésű, de ugyanakkor mégis változatos, impozáns létesítményt sikerült kialakítani. Meghatározó homlokzati anyag a Gabion fal, ez az általános esetekben támfalként használatos építőelem. Jelen esetben a gabionfal elsősorban esztétikai valamint karakteres homlokzatképző szerepet kapott, eltérő vastagságban és a megszokott szabályos négyszög keresztmetszetekhez képest változatos formai kialakítással. Az irodaépületben külső és belső falfelületek készültek ebből a sajátos megjelenésű szerkezetből, felhasználva a bükkösdi kőbányából származó mészkövet, ami egyben a cementgyártás egyik fő alapanyaga. A saját bányából származó kő megjelenik még a reprezentatív terek terazzo padlóburkolatában is, ahol a kötőanyagként használt cement egyértelműen utal a gyár funkciójára. Az iroda- és szervizépület homlokzatain karakteres elemekként jelennek meg a világító sávok által tagolt geometrikus alakzatokhoz igazodó, mozgalmas formájú külső nyílászárók, melyek méretükkel, tagolásukkal, formájukkal, szerkezeti megoldásaikkal terelik magukra a figyelmet. 26

METSZETEK 27

28 VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE

HOMLOKZATOK irodaépület irányító központ laboratórium központi szervizépület központi szervizépület laboratórium irányító központ irodaépület 29

BELSŐ KIALAKÍTÁS - FUTURISZTIKUS IRODAÉPÜLET Az irodaépület megvalósítása során fontos volt az esztétikus, elegáns, ergonómikus megoldások alkalmazása, melyek kiválasztását helyszíni minta felületek megépítésével segítette a kivitelező. Az irodákat elválasztó falak rejtett rögzítésű bútor minőségű asztalos szerkezetek, melyek elegáns formájukkal és színvilágukkal jól illeszkednek a modern épületbe. Az irodákat a közlekedőtől teljes belmagasságban keret nélküli biztonsági üvegfalak, választják el és ezekbe kerültek a szintén üvegből készült tolóajtók. Az üvegfalon való átlátást, fehér színű, szitázott vonalkód minta akadályozza meg, ami a fényt viszont átengedi. Az épített falakban lévő belső ajtók is figyelemre méltó kialakításúak, hiszen ipari környezetben nemigen találkozni síkban illeszkedő és záródó szerkezetekkel, amelyek a tervezés, gyártás és beépítés során fokozott figyelmet követeltek, viszont letisztultan szép megjelenésük meggyőző. Az egész beruházásra jellemző a megszokottnál igényesebb anyagok és szerkezeti megoldások használata. Kiemelkedik az előcsarnok és a központi irányítóterem nagyvonalú, lenyűgöző, ugyanakkor funkcionális és ergonomikus belsőépítészeti kialakítása, mely akár a gyár jelképe is lehetne. 30

A FÉMLEMEZ ÉLETRE KELTÉSE - A NAP MINDEN SZAKÁBAN Az ipari létesítményeknél általánosan használt fémlemez homlokzatburkolatok monotonitását a nagy felületeket megtörő hornyok teszik mozgalmassá. A gyár megjelenésével kapcsolatban alapvető szempont volt, hogy nappal és éjjel egyaránt attraktív látványt nyújtson, és ne csak méreteivel nyűgözze le a szemlélődőt. Ezt a hatást a fémlemez homlokzatburkolat hornyokkal tagolt kialakításával sikerült elérni: a viszonylag nagy keresztmetszetű árnyékfugák sötét színű fémlemezborítással és rejtett világítással készültek. Így a nappali és éjszakai látvány egymás inverzeként jelenik meg, ami minden napszakban már messziről felhívja magára a figyelmet. Technikai érdekesség a hornyok kialakítása, amit ekkora méretekben homlokzati szendvicspanel alkalmazásával lehet a legesztétikusabban megvalósítani. A szakkivitelezővel tartott konzultációk során sikerült meghatározni az alkalmazott anyagot és technológiát: rejtett rögzítésű falpanel, utólag vágott hornyokkal, és egyedi fémlemez horonyburkolatokkal. Ez tűnt a legkorrektebben kivitelezhető és legtartósabb megoldásnak. A sarkoknál, attikáknál, szögtöréseknél vágott panelek és egyedi fémlemez takarószegélyek kerültek beépítésre. 32

A FÉMLEMEZ ÉLETRE KELTÉSE - A NAP MINDEN SZAKÁBAN Az irodaépület homlokzati falain a szendvicspanel burkolat mögött légrés és nem éghető, szálas hőszigetelés található, mivel csak így biztosítható a szigorú hőtechnikai követelményrendszernek való megfelelés, ugyanis a homlokzati hornyoknál a hőszigetelés teljes keresztmetszetében eltávolításra került a szendvicspanelekből. A fűtetlen ipari létesítményeknél nem készült kiegészítő hőszigetelés a homlokzatburkolat mögé. A horonyburkolatok és a világító sávok végleges kialakítása több helyszíni minta elkészítése és tökéletesítése után került elfogadásra. A LED világítást rejtő hornyok elé szürke fóliával kasírozott plexi lemezek kerültek, biztosítandó az időjárás viszontagságai elleni védelmet és az esztétikus, homogén megjelenést. 34

Szerkesztette: Grafika: Fotók: Nyomdai előkészítés: Nagy Emese Schelb Zsolt Derlai Bence Nagy Emese Fritz János Duga Marcell Perl Tamás Csonka Pál - Total Kft. TQ Reklám Kft.