MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
2. hét A mezőgazdasági kereslet Fertő Imre Irodalom Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 2 3. fejezet Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 1. fejezet Chai, A. Moneta, A. (2010): Engel Curves. Journal of Economic Perspectives, 24 (1) 225 240. Bouamra-Mechemache, Z. Réquillart, V. Soregaroli, C. Trévisiol, A. (2008): Demand for dairy products in the EU. Food Policy 33, 644 656. KSH (2010): Az élelmiszer-fogyasztás alakulása, 2008 (Statisztikai tükör) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/elelmfogy/elelmfogy08.pdf Regmi, A. Takeshima, H. Unnevehr, L. (2008): Convergence in Global Food Demand and Delivery. USDA, ERS, Washington, ERR No. 56. 2
A mezőgazdasági termékek kereslete A fogyasztói magatartás különböző megközelítései A kereslet elméletének közgazdasági alapjai A keresletet meghatározó tényezők A kereslet árrugalmassága A kereslet jövedelem-rugalmassága A keresleti rugalmasságok közötti összefüggések Az élelmiszerfogyasztás jellemzői A kereslet elemzés módszerei Egy példa: a magyar sörfogyasztás A fogyasztói magatartás különböző megközelítései Racionális magatartás Korlátozott racionalitás Információkeresés Információ-feldolgozás Impulzív vagy szenvedélyes magatartás A racionális szenvedélyek elmélete (Becker Murphy) Szokások szerinti magatartás Társadalmi helyzettől függő magatartás 3
Veblen-hatás Sznobhatás Csorda -hatás A kereslet elmélete Hasznosság Az elmélet alapegysége az individuális fogyasztó, vagy háztartás A hasznosság maximalizálása a költségvetési (jövedelem) korlát figyelembevételével A hasznosságot nem mérjük Két axióma A fogyasztó a magasabb hasznosságot preferálja A fogyasztó csak alacsonyabb áron vásárol többet Hasznosság függvény Indifferencia görbék Jószágkombinációk, amelyek hasznossága egyenlő a fogyasztó számára Növekvő jövedelem magasabb indifferencia görbe Helyettesítési határráta Helyettesítési hatás (HH) Helyettesítő termékek: -HH Kiegészítő termékek: +HH Jövedelmi hatás 4
Ár és jövedelemhatások ha jószág 2. ár nő HH JH ÖH Jószág 1. superior Q 1 Q 1 Q 1 Jószág 1. inferior Q 1 Q 1 Q 1 Jószág 2. superior Q 2 Q 2 Q 2 Jószág 2. inferior Q 2 Q 2 Q 2 A kereslet elmélete Max(F,H) feltéve, hogy P f *F+P h H=Y U: hasznosság F: élelmiszer H: lakás Y= jövedelem P f : élelmiszer ára P h : lakás bérleti díja U=F*H+λ(Y-P f *F+P h H) Parciálisan deriválni A parciális derviáltakat 0- val egyenlővé tenni Megoldani F-re, H-ra Pl. U=f(F,H) 20F-H=1000 U=F*H+λ(1000-20F-H) du/df=h-20λ=0 du/dh=f-λ=0 du/dλ=1000-20f-h=0 F=25, H=500 5
A keresletet meghatározó tényezők Keresleti függvény Q d =f(p i, P s, P c, Y, N, T, G), ahol Q d : a kereslet mennyisége P i : a termék ára P s : a helyettesítő termék ára P c : a kiegészítő termék ára Y: átlagos jövedelem N: a lakosság száma T: a lakosság ízlése és preferenciája G: a lakosság jövedelemeloszlása Hogyan befolyásolják az egyes változók a kereslet mennyiségét Pi: nő vagy csökken Ps: nő vagy csökken Pc: nő vagy csökken Y: nő N: nő T: változik G: változik 6
A kereslet árrugalmassága Saját árrugalmasság E p = ( dq / dp) /( P / Q) E p = ( Q0 Q1) /( Q0 + Q1) ( P0 + P1) /( P0 P1) Ha E p <-1 rugalmas Ha E p =-1 egységnyi rugalmas Ha E p >-1 rugalmatlan Ha E p =0 teljesen rugalmatlan Ha E p = teljesen rugalmas DE! A kereslet rugalmassága változhat a keresleti görbe mentén Pl. lineáris keresleti görbe Q=10-P Ha P=5, akkor Ep=-1 Ha P=8, akkor Ep=-4 Ha P=4, akkor Ep=-0,25 7
Az árrugalmasság és a teljes árbevétel közötti kapcsolat TR=P*Q dtr=q*dp+pdq (/TR) dtr/tr=q/tr*dp+p/tr*dq dtr/pq=q/pq*dp+p/pq*dq dtr/pq=dp/p+dq/q dtr/pq=dp/p*(1+e p ) Ha E p <-1, akkor az árbevétel nő E p =-1 akkor az árbevétel nem változik E p >-1, akkor az árbevétel csökken Az árrugalmasság és a határbevétel közötti kapcsolat TR=P*Q dtr=q*dp+pdq (/dq) dtr/dq=q*(dp/dq)+p dtr/dq=p*(1+q/p*dp/dq) dtr/dq=p*(1+1/e p ) Amoroso-Robinson reláció Ha E p <-1, akkor a határbevétel csökken E p =-1 akkor a határbevétel nem változik E p >-1, akkor a határbevétel nő 8
Keresztárrugalmasság E ij = ( dqi / dpj) /( Pj / Qi) Ha E ij >0, akkor i és j helyettesítők Ha E ij <0, akkor i és j kiegészítők Ha E ij =0, akkor i és j függetlenek DE! Ezt komplikálja a jövedelmi hatás TFH: i termék aránya az összes kiadásban sokkal nagyobb mint j helyettesítő terméké Ha nő i termék ára, akkor j termék kereslete is csökkenhet, ezért i és j termék kiegészítő EY = A kereslet jövedelemrugalmassága ( dq / dy ) /( Y / Q) Ha E Y <0, inferior jószág Ha 0<E Y <1, normál jószág Ha E Y >1, luxus jószág Engel görbe: az élelmiszerek esetében E Y <1 Engel törvény A szegényebb családok a teljes kiadásaik nagyobb arányát kell szánniuk az élelmiszerek beszerzésére.... Az élelmiszerekre használt kiadások aránya, más dolgokat egyenlőnek tekintve, a legjobb mérőszáma az anyagi életszínvonal mérésének.. Ernst Engel (1861) 9
A kereslet jövedelemrugalmassága A kereslet jövedelemrugalmasságát empirikusan gyakran nem a kereslet mennyisége alapján, hanem az adott termékre fordított kiadások alapján számolják Ez a kiadási rugalmasság Pontosan definiált termékek esetében a kétfajta rugalmasság azonos Kiadási rugalmasság>mennyiségi jövedelem rugalmasság A különbség azt jelzi, hogy ha a fogyasztók jövedelme nő, akkor a jobb minőségű terméket választják Minőség-jövedelem rugalmasság: az előbbi két mutató hányadosa A keresleti rugalmasságok közötti összefüggések Slutsky Schultz egyenlet: E ii +E i1 +E i2 + +E iy =0 Szimmetria feltétel E ij =(R j /R i )E ji +R j (E jy -E iy ) R i i termék aránya a teljes kiadásban R j j termék aránya a teljes kiadásban Engel egyenlet (R 1 E 1y +R 2 E 2y + +R n E ny =1 10
Három típusú jószág A jövedelemváltozás hatása A saját ár változás hatása Superior E Y >0 Inferior E Y <0 Normál E p <0 Normál jószág: pl. tej, vaj superior Normál inferior jószág pl. sűrített tej Giffen - Giffen jószág E p >0 Alapvető élelmiszerek a szegényeknél 11
12
A keresletelemzés módszerei Adatok: Idősor elemzés Aggregált makro adatok Keresztmetszeti adatok háztartási kérdőívek Panel adatok A kettő kombinációja Módszerek Egy egyenletes modellek Teljes keresleti rendszerek becslése Linear expenditure system (LES, Stone, 1954) Almost Ideal Demand System (AIDS, Deaton-Muellbauer, 1980) Generalized Ideal Demand System (GAIDS, Bollino, 1990) Rotterdam model, (Theil, 1976) Translog model (Cristensen-Jorgenson-Lau, 1975) 13
Egy egyenletes modellek Modell Függvény Rugalmasság Lineáris Y=α+βX β(x/y) Log-log logy=α+βlogx β Log-lin logy=α+βx βx Lin-log Y=α+βlogX β(1/y) Reciprok Y=α+β(1/X) -β(1/xy) Egy példa: magyar sörfogyasztás Vizsgált időszak: 1980 2004 Megfigyelések száma: 25 Változók: Egy főre jutó fogyasztás literben (sör, bor, égetett szesz) Árak literben (sör, bor, égetett szesz) Jövedelem: egy főre jutó GDP Deflálás: Az árakat és jövedelem értékeket a fogyasztói árindexszel Q sör =α 0 + α 1 P sör +α 2 P bor +α 3 P tömény +α 4 Jövedelem+ε Log-log függvényformában becsüljük 14
Az egy főre jutó alkoholfogyasztás literben 1980 2004 1 2 0 1 0 0 8 0 6 0 4 0 2 0 0 8 0 8 2 8 4 8 6 8 8 9 0 9 2 9 4 9 6 9 8 0 0 0 2 0 4 B O R F O G Y S O R F O G Y T O M E N Y F O G Y Eredmények 15
Összefoglalás A mezőgazdasági termékek iránti kereslet általában Árrugalmatlan Jövedelemrugalmatlan De jelentős szóródás van az egyes élelmiszerek között az ár- és jövedelem rugalmasságot illetően Származtatott kereslet 16