Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium és Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium és Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: 200-984 2457 Adony, Rákóczi utca 39. Fenntartó: Dunavecsei Református Egyházközség Presbitériuma 6087 Dunavecse, Zrínyi u. 8. 2015

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1 2. Az iskola nevelési programja... 2 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 2.1.1. Az iskola kitűzött céljai... 3 2.1.2. Nevelő-oktató munkánk céljai... 5 2.1.3. A vallásos és erkölcsi nevelő-oktató munkánkfeladatai... 6 2.1.4. A nevelő-oktatótevékenységeszközei... 6 2.1.5. Nevelő-oktatómunkánkeljárásai... 7 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 7 2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 9 2.3.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 2.3.2. Az egészségnevelés célrendszere... 10 2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 10 2.5. Akulcskompetenciák... 11 2.5.1. Anyanyelvi kommunikáció... 11 2.5.2. Idegen nyelvi kommunikáció... 11 2.5.3. Matematikai kompetencia... 12 2.5.4. Természettudományos és technikai kompetencia... 12 2.5.5. Digitális kompetencia... 13 2.5.6. Szociális és állampolgári kompetencia... 13 2.5.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia... 14 2.5.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség... 15 2.5.9. A hatékony, önálló tanulás... 15 2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 16 2.7. Akiemeltfigyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 17 2.7.1. Az erkölcsi nevelés... 17 2.7.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 17 2.7.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 17 2.7.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 17 2.7.5. A családi életre nevelés... 18 2.7.6. A testi és lelki egészségre nevelés... 18 2.7.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 18 2.7.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 18 2.7.9. Pályaorientáció... 18 2.7.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés... 18 2.7.11. Médiatudatosságra nevelés... 19 2.7.12. A tanulás tanítása... 19 2.7.13. Tehetséggondozás,szociálishátrányokcsökkentése... 19 2.7.14. A szociálishátrányokenyhítésétésafelzárkóztatástsegítőtevékenységeink... 20 2.7.15. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység... 20 2.7.16. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése... 22 2.7.17. A felzárkóztatás célja... 22 2.7.18. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztőtevékenységben... 24 2.7.19. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek... 25 2.7.20. Tehetséggondozás... 26 2.7.21. A tehetséggondozás szervezeti formái... 27 2.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendja 28 2.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 29 2.9.1. Külsőkapcsolattartásformái:... 29 2.9.2. Szülőkéspedagógusokegyüttműködése:... 29 2.9.3. Tanulóink... 30 2.9.4. Belsőkapcsolattartásformái:... 32 2.10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 32 2.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 37 2.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 39

3. Helyi tantenterv jogszabályi megfelelése... 40 3.1. A választott kerettanterv... 40 3.2. Gimnázium esti munkarendjének tantervei kifutó rendszerben... 41 3.2.1. Gimnázium esti munkarend heti óraszámok... 41 3.2.2. Anyanyelv és kommunikáció... 41 3.2.3. Magyar irodalom... 44 3.2.4. Matematika... 46 3.2.5. Kémia... 49 3.2.6. Földrajz... 50 3.2.7. Biológia... 51 3.2.8. Történelem... 53 3.2.9. Fizika... 56 3.2.10. Informatika... 62 3.2.11. Angol nyelv... 63 3.2.12. Német nyelv... 64 3.2.13. A tanulóknak, az egyéni felkészülés keretében elsajátítandó ismeretek témakörei és követelményei65 3.2.14. Hit és erköcstan... 83 3.3. Helyi tanterv a 9-12. évfolyam számára esti munkarend szerint felmenő rendszerben... 86 3.3.1. Célok és feladatok... 86 3.3.2. Magyar nyelv és irodalom... 87 3.3.3. Matematika... 114 3.3.4. Fizika... 130 3.3.5. Kémia... 141 3.3.6. Földrajz... 149 3.3.7. Biológia... 161 3.3.8. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek... 180 3.3.9. Idegen nyelv... 193 3.3.10. Művészeti ismeretek dráma és tánc... 206 3.3.11. Etika... 213 3.3.12. Osztályfőnöki program... 217 3.3.13. Informatika... 219 3.4. Helyi tanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára... 235 3.4.1. Magyar nyelv és irodalom... 235 3.4.2. Idegen nyelv... 264 3.4.3. Matematika... 271 3.4.4. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek... 283 3.4.5. Természetismeret... 293 3.4.6. Informatika... 304 3.4.7. Testnevelés és sport... 313 3.4.8. Osztályközösség-építés... 324 3.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 326 3.5.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 326 3.5.2. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 327 3.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök... 329 3.7. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 329 3.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 330 3.9. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja... 335 3.9.1. A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei... 335 3.9.2. Az iskola belső vizsgarendszere... 336 3.9.3..Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei... 337 3.9.4. Az írásbeli beszámoltatás elvei... 339 3.9.5. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata... 339 3.9.6. Amagatartásjegykialakításánakelvei... 340 3.9.7. Aszorgalomjegykialakításánakelvei... 340 3.9.8. Adhatóminősítések:... 341 3.9.9. Amagatartásminősítésénekszempontjaiiskolánkban... 341 3.9.10. Aszorgalomminősítésénekszempontjai... 341 3.9.11. Azérdemjegyektartalma... 342

3.10. A csoporbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 342 3.11. Atanulókfizikaiállapotánakméréséhez szükséges módszerek... 342 3.12. Az iskola esélyegyenlőségi terve, egyenlő bánásmód programja... 343 3.12.1. A szabályzat célja... 343 3.12.2. A szabályzat hatálya... 343 3.12.3. Az esélyegyenlőség biztosítása, és az egyenlő bánásmód követelménye... 344 3.12.4. 4. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység... 344 3.12.5. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése... 345 3.13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 346 3.13.1. A tanuló jutalmazása... 346 3.13.2. Fegyelmezőintézkedések... 346 3.14. Az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott feljesztési feladatok... 347 3.15. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei... 349 3.16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 349 3.16.1. Büntetés-végrehajtásiIntézetekbentörténőoktatásspeciálisfeladatai... 349 3.16.2. ÁltalánosmunkarendaBüntetés-végrehajtási intézetekben... 350 3.16.3. Tanulócsoportokszervezése... 350 3.16.4. Iskolánktanulóirajellemzőtovábbisajátosságok:... 350 3.16.5. Hetiésnapimunkarend... 351 3.16.6. Tanulóijogviszonymegszűnése... 351 3.16.7. Szociálisellátásilehetőségek... 351 4. Záró rendelkezések... 352 5. Legitimizáció... 353

1. Bevezetés...a református keresztyén nevelés múltban, jelenben és jövőben egyformán ennyi: bizonyságtevő erőt indukálóan bizonyságot tenni arról, hogy Jézus a Krisztus. Ezen pedig a poklok kapui sem vehetnek diadalmat. (Karácsony Sándor) A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyarország Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy reformátustanulókat egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk oktatási intézményeinek évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. Intézményünk valamennyi munkatársa magára nézve kötelező érvénnyel elfogadta a Református Oktatási Törvény előírásait és az ETIKAI KÓDEX ajánlásait Intézményünk jelmondata: Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr, és boldog ember az aki Őbenne bízik. Zsoltárok 34 : 9 1

2. Az iskola nevelési programja Intézmény típusa:többcélú oktatási intézmény (Gimnázium és Szakközépiskola). Intézményünk a tanulni vágyó felnőttek, és fiatalok iskolája.tapasztalataink és felméréseink szerint igény van olyan felnőttoktatási intézményre, amely a középfokú gimnáziumi és szakközépiskolai oktatástvégez a nem tanköteles korúak számára nappali és esti tagozatonlehetőséget biztosít az érettségi bizonyítvány megszerzésére, ezáltal növelve a tanulóink munkaerő-piaci esélyét. Az intézmény telephelyei: DRK Mezőföld Gimnázium Székesfehérvári Telephelye 8003 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u. 2.(Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Székesfehérvári Objektuma épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Baracskai Telephelye 2471 Baracska, Annamajor 2. (Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Sárbogárdi Telephelye 7000 Sárbogárd, Ady Endre u. 175. (Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Rácalmási Telephelye 2459 Rácalmás, Szigetfő u. 24. (Jankovich Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében) DRK Mezőföld GimnáziumDunaföldvári Telephelye 7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 4. (DRK Bella István Általános Iskola és Szakképző Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Hartai Telephelye 6326 Harta, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (Ráday Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézményének Jánossomorjai Telephelye 9241 Jánossomorja, Iparos út. 10. (Jánossomorjai Körzeti Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézményének Lébényi Telephelye 9155 Lébény, Iskola u. 1. (Lébényi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézményének Rajkai Telephelye Cím:9224 Rajka, Kossuth Lajos u. 27. (Békefi Ernő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézményének Darnózselii Telephelye 9232 Darnózseli Bem tér 3. (Szigetköz Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézetépületében) 2

DRK Mezőföld Gimnázium Szombathelyi Telephelye 9700 Szombathely, Söptei u. külső (Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet épületében) DRK Mezőföld Gimnázum Dunavecsei Telephelye 6087 Dunavecse, Zrínyi u. 12. (DRK Gróf Teleki József Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium épületében) Tagintézményei: DRK Mezőföld Gimnázium Pilisi Tagintézménye 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. (Gubányi Károly Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézménye 9200 Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. (Haller János Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola épületében) 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2.1.1. Az iskola kitűzött céljai Keresztyén szellemiség, ezen belül református arculat megteremtése Ennek az alapját a Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata képezi, mely a következőket szögezi le: Jézus Krisztus missziói parancsa: "... tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté, 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református oktatási intézmény jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, "hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt". A református oktatási intézmény keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni intézményeiben. l.) Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. 2.) Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik a magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat - megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, ismerik az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, szeretik hazájukat, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. 3.) Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, 3

törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; felismerik a valódi értékeket, és tisztelik azokat; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismereteket szereznek; testi-lelki-szellemi harmóniára törekednek életvitelükben; elfogadják, befogadják maguk közé a más nemzethez, nemzetiségekhez, népcsoportokhoz, felekezetekhez, stb. tartozó társaikat is, és a testi szellemi fogyatékkal élőket is; törekednek embertársaik segítésére, különös tekintettel, a fogyatékkal élőkre törekednek a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra törekednek. 4.) Református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. Családias légkör kialakítása, megtartása Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a szülők, tanárok, gyerekek, testvérek, valamint az iskola többi munkatársa között minél szeretetteljesebb, meghittebb kapcsolat alakuljon ki, így is segítve tanulóink harmonikus növekedését. Ennek érdekében évfolyamonként csak egy-egy osztályt indítunk, lehetőségek szerint A gyerekeket úgy igyekszünk nevelni, hogy természetes legyen számukra az, hogy figyelnek a náluk kisebbekre, és felelősséget érezzenek irányukban. A tanév során rendezvényeket - osztályműsorokat tartunk a megfelelő időszakhoz kapcsolódó témákkal, és alkalmanként táncházat közös játékokat, vetélkedőket szervezünk. Így próbáljuk a szülőket, testvéreket az iskola vérkeringésébe bevonni. Az évközben szervezett családi kirándulások is elősegítik a fenti cél megvalósítását. Természetesen ezeken kívül a gyülekezettel közösen megtartott egyházi ünnepek is igen nagy segítséget nyújtanak a közös belső értékek kialakításához. 4

A szülők többsége szoros kapcsolatban van egymással és a gyermekeiket nevelő - tanító pedagógusokkal, ami hozzájárul a közös munka sikeréhez A fenti célok megvalósulását segíti elő a Szülői Fórum munkája is. Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitásainak alkalmazása a nevelés területén Előkészületeink, kutatásaink során találtunk rá Karácsony Sándor pedagógiájára, mely a nyugati alternatív pedagógiákban gyökerezik, de keresztyén alapokon áll, és figyelembe veszi a magyar sajátosságokat is. Munkánkban rendkívül sokat segítettek Karácsony Sándor tanítványai, Rajtuk keresztül egyre többet tudtunk meg Karácsony Sándorról. Rádöbbentünk, hogy mennyire egyezik elképzelésünk az ő pedagógiájával, pl. a magyar nyelvet, a magyar kultúrhagyományokat, a komplex világkép kialakítását tekintve, valamint a gyermek autonómiáját illetően. Ezek alapján, és az érvényben lévő tantervi követelményeket figyelembe véve láttunk neki iskolánk pedagógiai programjának, illetve helyi tantervének elkészítéséhez. Az egyik sarkalatos pont a magyarságra nevelés elvi alapja volt. Erre vonatkozólag a következő útmutatást találtuk Karácsony Sándortól: Mi legyen a magyarságra nevelés praktikus programja? 1. Ne engedjük lelkükben a származás, faj és vér kérdéseit Isten akaratával szemben nagyra nőni. Annak másutt mások vehetik hasznát, itt a mi sokféleségünkben nincs ennek semmi haszna, tehát semmi értelme sem. 2. Ne tűrjük, hogy gyermekeink mást tűzzenek maguk elé célul, mint ennek a hazának a sorsközösségét. Akárkik is voltak az ősök, akár honnan jöttek ide, mi mindenesetre itt vagyunk, magyarok vagyunk. Igyekezzünk megismerni ezt a darab földet. 3. Álljunk ellen mindenféle csábításnak, mely bennünket délibábok felé csalogat a biztos talajról, ennek a hazának a földjéről és közösségéből. 4. Legyünk tisztában azzal, mi egy magyar ember, egy magyar család, egy magyar gyermek tennivalója akár ma is, vagy holnap ebben a közösségben. 5. Tilos a gyűlölködés és hetvenkedés. A maroknyi magyarság egyiket sem engedheti meg magának. Gyűlölködés helyett inkább ismerjük meg szomszédainkat és tőlünk elszakított magyarnyelvű és idegen ajkú testvéreinket. 6. Tanuljunk meg azonban mindenek előtt alaposan magyarul. Meg kell tanulnunk, mi az igazán magyar szellemű kincs és mi az, ami csak magyar formában jelentkezik, de nem igazán magyar. 7. Mindez ne gátoljon bennünket abban, hogy a magyar világ mellett megmutassuk nekik a nem - magyar világot. Ha így apródonként tudatosul gyermekeink magyarsága, erő lesz belőle, mely sok mindenre áldásosan felhasználható. (Magyarok kincse 148. o.) Másik fontos gondolata Karácsony Sándornak, hogy minden nevelés nyelvi nevelés, ezért szükséges anyanyelvünket minél jobban elsajátíttatni a gyermekekkel. Amikor tanterveinket készítettük figyelembe vettük Karácsony Sándor komplexitásra buzdító írásait, valamint azt, hogy nem szabad elfeledkezni a gyermekek életkori sajátosságairól. A fentieken kívül még rengeteg értékes gondolatot, elképzelést sorolhatnék fel névadónktól, de helyszűke miatt ettől eltekintek. Nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy minél több könyvét, írását megszerezhessük Karácsony Sándornak, és ezeket olvasva, tanulmányozva megpróbáljunk az Ő nyomdokaiba lépni. Karácsony Sándor haladó szellemiségét az is jellemzi, hogy pedagógiájában nagyon sok párhuzamot fedezhetünk fel a mai kompetencia alapú oktatással. 2.1.2. Nevelő-oktató munkánk céljai Becsületes, igazságos, hazaszerető, munkaszerető, családcentrikus magyar és európai polgárokat neveljünk. Alkotó tevékenységgel együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájáruljunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. 5

Szeretnénk olyan énképet kialakítani, amelyben fontos szerepet játszik a tanulás, a tudás. Olyan alapkompetenciákat alakítunk ki, mellyel lehetőség nyílik a továbbtanulásra, a választott szakmai képzésbe való bekapcsolódásra. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok esélyegyenlőségének biztosítása az oktatás nevelés területén. Lehetőséget nyújtunk tanulóink kreativitásának, improvizációs készségeinek kibontakozásához. A nevelés oktatás eszközrendszerével, módszereivel hozzájárulunk a fiatalok, fiatal felnőttek és felnőttek társadalmi integrációjához, rehabilitációjához. Fontos célunk a kisebbség kultúrájának, nyelvének megőrzése, továbbadása. Fontosnak tartjuk a cigányság jellegzetes foglalkozásainak megismerését. A nevelés- oktatás területén biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Pártfogók, gyámügyi szakemberek, ifjúságvédelmi felelősök, szociális munkások segítségére számítunk. Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák; Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit; Törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására; 2.1.3. A vallásos és erkölcsi nevelő-oktató munkánkfeladatai Tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk A református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban Segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ez által az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását Fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését Megteremtjük a hitéleti alkalom lehetőségét (evangelizációk, csendesnapok, bibliaórák, stb.) Előmozdítjuk a helyi gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot A fenntartó biztosítja gyülekezet lelkészének munkálkodását az iskola keresztyén szellemiségének és erkölcsiségének előmozdítása érdekében. Alapelveinket és céljainkat csak akkor érhetjük el, ha olyan fejlesztőpedagógiát képviselünk, amelyben a hangsúly a készség és képességfejlesztésen, valamint az alapkompetenciák fejlesztésén van. Oktató - nevelő munkánk során el kell érnünk, hogy tanítványaink szívesen járjanak, jól érezzék magukat iskolánkban, kialakuljon a helyes, egészséges jövőképük, életcéljuk. Fontos, hogy a helyes cél felé, az értékek keresésének irányába fejlődjenek tanítványaink. A helyes irány megmutatásához elsődleges a pedagógus személyének emberi és szakmai hitelessége. Mivel tanítványaink egy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, deviáns magatartásjegyeket mutató fiatal, ezért iskolánk nevelő-oktató, vagyis a nevelést előtérbe helyező pedagógiai műhelyként szeretne működni. A DRK Mezőföld Gimnázium stabil, folyamatosan megújulni képes belső és külső kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie. Céljainkat csak akkor érhetjük el, ha az intézmény olyan pedagógusokat, alkalmazottakat foglalkoztat, akiket a példamutatás, a magas fokú empátia, a tolerancia, a másság elfogadása, a szociális érzékenység, a kölcsönös elfogadás elvének kialakítása és betartása jellemez. Az eszközjellegű tudáshoz szükséges kommunikációs, lényegkiemelő, és kritikai kulcskompetenciák fejlesztése, mert csak ezekre épülhet az alkalmazható tudás. Olyan módszerek alkalmazása, ahol fontos szerep jut a differenciált és egyéni foglalkozásoknak, a tehetséggondozásnak, a felzárkóztatásnak. Az anyanyelvi és többségi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden területén. 2.1.4. A nevelő-oktatótevékenységeszközei Az erkölcsi és magatartási szabályok, viselkedési normák közvetítésében minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatásával vegyen részt. A megfelelő környezeti kultúra kialakításával neveljük a tanítványainkat arra, hogy igényesek legyenek környezetükkel szemben, ezért tervszerűen fejlesztjük az eszközeinket, korszerűsítjük berendezési tárgyainkat. 6

Tágabb és szűkebb környezetünk védelmét, természeti értékeink megóvását, a magyar és a kisebbségi népművészet jellemzőit, alkotásait, értékeit és az értékek megőrzésének fontosságát tudatosítjuk tanulóinkban. Elvárjuk, hogy tanulóink tehetségük és képességeik alapján végezzék munkájukat. Vegyenek részt kiállításokon és színházi előadásokon, közösségi programokon. Legyenek büszkék iskolájukra. Az értékelést, mint motivációt is alkalmazzuk céljaink eléréséhez, arra törekedve, hogy az megfeleljen tanulóink életkori sajátosságainak, érzelmi, értelmi, közösségi és gondolkodásbeli érettségüknek. Szeretnénk felhasználni oktató-nevelő munkánkban a művészeti oktatás személyiségfejlesztő hatását. A közösségfejlesztés fontos eszközeinek tartjuk a nemzeti ünnepeink méltó megünneplését. 2.1.5. Nevelő-oktatómunkánkeljárásai Nevelő-oktató munkánk során olyan pedagógiai eljárásokat, módszereket kell alkalmaznunk, amelyekkel a kitűzött céljainkat és feladatainkat meg tudjuk valósítani. A készségek fejlesztését és a tehetség kibontakoztatását főként egyéniéskiscsoportosfoglalkozásokonkívánjukelérni. A differenciáltfoglalkozások hozzájárulnak a motivációs hatások erősítéséhez, az egyéni látásmód, a kreativitás növeléséhez, valamint a követelmények folyamatos teljesítéséhez. Alkotó pedagógusaink, művésztanáraink a bemutatásés a tapasztalás módszereinek felhasználásával biztosítják a művészeti ághoz való kötődést, a művészeti alkotások létrehozásához szükséges emberi tulajdonságok meglétének fontosságát. Afrontálisosztálymunkát az elméleti órákon alkalmazzuk, ésigyekszünk ezt a módszert csoportmunkával, egyéni önálló munkával kombinálni. A tanítási órákon kívüli foglalkozások, a színház és múzeumlátogatások, a kiállításokon való részvétel, a tanulmányi versenyek a személyiségfejlődésrepozitív hatással vannak, hozzájárulnak a közösségkialakulásáhozésstabilitásához. Pedagógusaink számára biztosítjuk a módszertaniszabadságot, viszont elvárjuk a kölcsönös elfogadás elvének betartását, a példamutatást, az érzelmi kötödést a tanulókhoz és az iskolához. Pedagógiánkban kiemelt szerepet játszik a felzárkóztatás és tehetséggondozás. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-ban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: Az értelem művelése Segítő életmódra nevelés Egészséges és kultúrált életmódra nevelés Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/jn. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük 7

van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. Az iskola olyan nevelést-oktatást kíván megvalósítani, amelynek középpontjában a tanuló áll. Személyiségfejlesztés csak a személyiség megismerésével, sajátosságok, képességek, készségek figyelembevételével valósítható meg. A tanuló alanya és egyben tárgya is a nevelésnek, fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy önmagukat is megismerjék. Képessé váljanak önmaguk alakítására Céljaink: Ismernünk kell, hogy tanulóink változó életkora során milyen szükségletei vannak ahhoz, hogy egészségesen és harmonikusan fejlődjenek. A nevelés során nemcsak az értelmi intelligencia fejlesztését tartjuk szem előtt, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztését is, amelynek fontos eszköze a biztonságot, önbizalmat adó otthonos légkör és a művészetek hangsúlyozása ez iskola életében. Fontos célunk, hogy tanulóink önálló, autonóm személyiségű, teljes értékű, komplex műveltségű emberekké váljanak. Célunk olyan élethelyzetek, problémahelyzetek teremtése, amelyben tanulóink megtalálják a nekik leginkább megfelelő alternatívákat a pedagógus segítségével, amely sikerélményhez juttatja. Biztosítani kívánjuk, hogy tanulóink boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek és sikereket érjenek el. Tevékenységeik örömforrást jelentsenek számukra. A pártfogói felügyelet alá helyezett tanulóknál törekednünk kell a mentális és pszichés állapotok rendezésére, a krízisállapotok, traumák feldolgozására, énfunkciók erősítésére, erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztése. 1. Értelmi fejlesztés Tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása. Kognitív képességek illetve intellektuális készségek fejlesztése, logikus gondolkodásra nevelés a foglalkozásainkon. Praktikus intelligencia fejlesztése minden évfolyamon, az iskolai élet teljes tevékenységi rendszerében. 2. Érzelmi élet fejlesztése: A vizuális nevelés során az érzelmi intelligencia fejlesztése. Fontosnak tartjuk a tanulók érzelem világának fejlesztését, a tolerancia és empátia kialakítását. Az alkotó munka közbeni örömszerzés. Másság elfogadása. 3. Életvezetés alakítása terén: 8

Sikerorientáltságra, pozitív gondolkodásra nevelés a motivációs készség fejlesztése és cselekedtetés útján. Az akarat fejlesztése, problémamegoldás módszereinek elsajátítása. Kezdeményezőkészség, önbizalom fejlesztése. 4. Viselkedés fejlesztése: Kulturált véleménynyilvánítás formáinak elsajátítása. Kulturált viselkedés, megjelenés igényének kialakítása. Környezetünk megbecsülése, védelme. 5. Etikus viselkedés kialakítása: Tanulói jogok és kötelességek. Megbízhatóságra, őszinteségre nevelés. Más népek, nemzetiségek megbecsülése. Nemzeti öntudatra nevelés. 2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és a külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő, hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, az egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészségi állapot javítása megkívánja ezen alapvelő előfeltételek alkotta biztos alapot. 2.3.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja az egészséges életmódra nevelést. Az egészségneveléssel tanulóink teljes személyiségére szeretnénk hatni, segíteni a megfelelőinformációk átadásával, a boldoguláshoz vezetőút irányadásával és a személyes példamutatással. Célok: az ember és a természet szoros összetartozásának, egymásra utaltságának, az ember természetben betöltött helyének és szerepének felismertetése; a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének előkészítése; az egészséges életvitel és a helyes értékrend kialakításához szükséges ismeretek elsajátítása, megerősítése, bővítése; betegségek megelőzése, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása; az egészséges és változatos étrend megismertetése; az egészséges, teljes hosszú élet igényének kialakítása; a tanulók egészségesen eltölthetőéveinek növelése; az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése; káros szenvedélyek ellen hatékony propaganda folytatása; a gyerekek felkészítése a családtervezés, háztartásvezetés, gyermekápolás, és a jövedelembeosztás feladataira; a problémák felismerésére és megoldására való képesség kialakítása, fejlesztése; az értelem fejlesztésén túl élménynyújtás, és az érzelmekre való hatás; lelki egészségük megőrzése, kiegyensúlyozott személyiségmodell kialakítása; helyes szexuális magatartás kialakítása; 9

rendszeres mozgásigény felkeltése, mozgásműveltség fejlesztése; a testi munkához, terheléshez szoktatás; önellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára nevelés; sikerélmények biztosítása; kiegyensúlyozott személyiségűfiatalok nevelése. a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; a társadalmi tőke növelése. Feladatok: minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédőlehetőségek sokoldalú bemutatása. egészségvédőmagatartás kialakítása gyakorlással, segítséggel, példamutatással. helyes táplálkozási szokások elfogadtatása az életkorral járó biológiai-és pszicho-higiénés, életmódi tennivalók megismertetése; az életvitelhez szükséges képességek erősítése és fejlesztése, ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-, élettani-, pszichés összetevőit; a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit; legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe az egészség-érték tudatosításában tudatosítani kell a tanulókban, hogy a túl sok számítógép előtt töltött időmilyen hátrányokkal jár és azt, hogy milyen gyakorlatokkal javíthatnak egészségükön. 2.3.2. Az egészségnevelés célrendszere Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait, elkerülésük módját. Olyan értékrendet kell kialakítanunk, amellyel a diákjaink az őket érintő kérdésekben felelősen tudnak dönteni. Az egészség- és környezeti nevelésben átfogó megközelítésre van szükség, az iskolavezetés, a tantestület, a segítő szakmai szervezet, és a tanulók egyetértésével. Olyan egészség- és környezeti nevelési programot szeretnénk létrehozni, amely elősegíti, hogy az iskola a tanulás, a munka, az élet egészséges színtere legyen. 2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök, ) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja 10

az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. A magyar közoktatás rendszerének szinte teljes egésze annak megfelelően alakította szerkezeti, működési kereteit, tartalmát, hogy a tanulók értelmi, érzelmi fejlesztését közösségeken belül kell végrehajtani. Az egyén tevékenysége, annak hasznossága csak a közösség által nyerhet visszacsatolást. Iskolánknak ki kell alakítani a megfelelő közösségi kereteket, ahol a tanulás, a munka, a társas kapcsolatok hatékonysága a legoptimálisabban érvényesül. Intézményünkben a csoportok létszáma 14 30 fő. Céljaink: közösségi kapcsolatok alakítása, erősítése, a közösség nevelőerejének kialakítása az egyéni fejlődés érdekében, közösségi érzés, együttműködés fejlesztése. A közös munka, a közös beszélgetések, találkozások más általános iskola tanulóival, kiállítások, színházlátogatások, versenyeken való részvétel az egyéni örömök mellett lehetővé teszik a közösen megélhető örömöket is. Ha tanulóink képesek önmagukat megismerni, akkor képesek lesznek másokat is megismerni, megérteni. Szeretnénk, ha intézményünk sajátos szereplői, a változatos és többféle tanulócsoportok ne különüljenek el egymástól, megismerjék egymás munkáit, produkcióit és a különböző életkorú tanulók belső szabályokkal rendelkező, önműködő közösséget alkotnának. 2.5. Akulcskompetenciák 2.5.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2.5.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás 11

és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotásiismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 2.5.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározóbázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. 2.5.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban al- 12

kalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. 2.5.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. 2.5.6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. 13

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző helyi, nemzeti és európai szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. 2.5.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a veze- 14

tés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. 2.5.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. 2.5.9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. 15

2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az intézményvezető bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 16