NAPRAKÉSZ TUDÁSSAL A MUNKANÉLKÜLISÉG ELLEN SZOCIÁLIS SZEREPLİK KÉPZÉSE ZALA ÉS VAS MEGYÉBEN A szociális szférában dolgozók foglalkoztatási szemléletformálási képzése-tréningje Tananyag A tananyag a Zaláért Egyesület a HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-03-0103/4.0 azonosító számú Naprakész tudással a munkanélküliség ellen Szociális szereplık képzése Zala és Vas megyében címő projektének elméleti képzési programja részére készült. - 1 -
Szerkesztı: A tananyag szerzıi: Bujdosóné Bagó Judit Kiss Ambrus Kovács Károly Kovácsné Kocsi Zsuzsanna Kiss Ferenc Belsı használatra! Zalaegerszeg 2008-2 -
TARTALOMJEGYZÉK I. A szociális területen dolgozók felkészítése a hátrányos helyzetőek számára nyújtott életvezetési tanácsadásra 1. Szociális igazgatás, rendszere...6 Pénzbeli ellátások 6 Személyes gondoskodás keretébe tartozó alap- és szakellátások 8 2. Szociális munka, kapcsolatok, jelzırendszer mőködése.9 Szociális munka rövid története 10 Jelzırendszer mőködtetése 10 3. Család, szocializáció, devianciák, veszélyeztetettség...11 4. Kommunikáció..15 Kommunikáció fogalma, fajtái, tartalma, jellemzıi.15 A közvetlen (direkt) emberi kommunikáció csatornái.15 Kérdezéstechnikák.18 5. Szociálpszichológia..18 A társas befolyásolás, konformitás...18 Elıítélet fogalma, jellemzıi, okai, funkciója, fokozatai..19 Konfliktus fogalma, kezelése 19 Néhány módszer az emberi kapcsolatok problémáinak megoldására..19 6. Társadalomszociológiai ismeretek...21 Érték és nevelési érték......21 A konstruktív életvezetés személyiségbeli feltételei...22 A személyiség kognitív sajátosságainak befolyása az életvezetésre...24 A személyiség ösztönzı sajátosságainak szerepe az életvezetés szabályozásában.25 II. A munkanélküli hátrányos helyzetőek elhelyezkedéséhez szükséges ismeretek 1. Munkaerı-piaci ismeretek 27 A munkanélküli ellátás rendszere...27 Munkaerı-piaci képzések...34 Képzések elısegítése.34 2.Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok..35 Minimálbér 35 Feltételek az alkalmi munkavállalói könyv használatához...37 Munkaidı, munkarend..39 Rendes szabadság, alapszabadság.43 Rendes felmondás, végkielégítés..45 START kártya...51 3. Munkaerı-piaci szolgáltatások 54 4. A munkanélküliség pszichológiai hatásai. 56 Hullámvasút modellek...57 Maslow féle motivációs piramis. 58 Herzberg kért faktor elmélete...59 Toffler elmélete..59 5. A munkanélküliség átélésének pszichológiai hatása.60 Borgen-Amudson modell...60 A munkanélküliség pszichés hatásainak összefoglalása....61-3 -
III. A másság 1. Alapvetı népismereti információk..64 A cigányság eredete, története..64 Kisebbségi jogi vonatkozások..83 Cigánykérdés magyar ügy.83 A cigánygyerek szociokulturális háttér.85 A cigányság és a deviáns magatartások 86 2. Tallózás a cigányok szokásvilágában..87 Általános jellemzık..87 Férj és feleség kapcsolata társaságban..87 Törvénykezési szokások...88 Társas érintkezési szokások..88 Foglalkozások...89 Cigányok érzelemvilága 89 IV. Projekttervezés, Európai Uniós pályázatok 1. Projekttervezés...90 Mi a projekt?...90 A projekttervezés lépései...90 A projekt mőködésének megtervezése...92 2. Forrásszerzés, Pályázatírás...93 A forrás nem csak pénz!...93 Probléma-megoldás vagy értékteremtés?...94 Mecénás, szponzor vagy közremőködı?...94 Pályázatfigyelés - Honnan tudjunk a lehetıségrıl?...95 3. A pályázat részei...96 A pályázat adatlapja és rövid összefoglalása...96 A pályázó bemutatása...98 Célok és módszerek...99 Logikai keretmátrix (LKM)...101 Költségvetés...101 4. TÁRSADALMI BEFOGADÁS, RÉSZVÉTEL ERİSÍTÉSE (OP, TÁMOP).104 A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek humán kapacitásainak fejlesztése 105 A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés..108 A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése..109 V. Etikett, protokoll a munkahelyen és a közösségi tevékenységek során 1. A legfontosabb fogalmak....113 2. Egy kis történelem a témáról......114 3. Viselkedéstechnikák...116 I. Passzívák....116 A jellem....116 Magatartás, viselkedés....117 Megjelenés, fellépés, öltözködés....118 Illedelmesség, jó modor....120 Elızékenység, figyelmesség, tapintat....121-4 -
II. Aktívák....124 Köszönés, kézfogás, kézcsók, meghajlás.... 124 Megszólítás, bemutatás, bemutatkozás....125 A társalgás és a jó beszédmodor....127 Tegezés, magázás, partnerség....129 VI. Szervezetfejlesztés, -hálózatépítés Szervezetdiagnosztika, szervezetfejlesztés. 135 Szervezetfejlesztés folyamata, feladata...135 Szakmai kompetenciák, munkakapcsolatok 139 A szervezetfejlesztési program felépítése 142 Szervezeti diagnózis eszközei.143 Szervezeti beavatkozás módszerei..144 VII. Számítástechnikai alapismeretek és az Internet A számítógépes konfiguráció mőködtetése..145 Operációs rendszer használata..151 Windows Intézı....152 Szövegszerkesztés 154 Mőveletek mappákkal...156 Böngészés az Interneten 159 Hasznos magyar oldalak használata..160-5 -
I. A szociális területen dolgozók felkészítése a hátrányos helyzetőek számára nyújtott életvezetése tanácsadásra 1. SZOCIÁLIS IGAZGATÁS, RENDSZERE Tudnivalók a szociális igazgatásról és szociális ellátásról - a szociális igazgatás szabályai; o Szociális igazgatás szervei, hatásköröket gyakorolhatja: 1. helyi önkormányzat képviselı-testülete, 2. polgármester, 3. jegyzı, 4. megyei és fıvárosi szociális és gyámhivatal, (miniszter az elöljárója) Szociális ellátások: Ami meghatározza, hogy az állam milyen módon gondoskodik a rászorulókról. Lehetnek pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátások. A pénzbeli ellátások: - szociális rászorultságtól függı ellátások Lakóhely szerinti illetékes polgármesteri hivatalnál kell benyújtani, A rászorultságtól függı pénzbeli ellátásról szóló határozatot a bíróság nem változtathatja meg, Helyi rendeletben kell szabályozni a megállapítás, kifizetés, ellenırzés szabályait, Idıskorúak járadéka: 62 évnél idısebb (reá irányuló nyugdíjkorhatár) jövedelemmel nem rendelkezı személy jogosult. Három kategória van 1. legkisebb öregségi nyugdíj 80%-át nem haladja meg a jövedelme, 2. 62-75 éves egyedül élı, legkisebb öregségi nyugdíj 95%-át nem haladja meg a jövedelme, 3. 75 évesnél idısebb, egyedül élı, legkisebb öregségi nyugdíj 130%-át nem haladja meg a jövedelme, Jogosult a jövedelemmel nem rendelkezı: 1. pontban szereplı a legkisebb öregségi nyugdíj 80%-ára, 2. pontban szereplı a legkisebb öregségi nyugdíj 95%-ára 3. pontban szereplı a legkisebb öregségi nyugdíj 130%-ára Jogosult a jövedelemmel rendelkezı a különbözetére Rendszeres szociális segély: Egészségkárosodott, Nem foglalkoztatott, A hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. - 6 -
Kiszámítása: Családi jövedelemhatár: fogyasztási egység x 23220 Ft-al mínusz tényleges családi jövedelem, végeredménye a segély összege. Feltétele: Beilleszkedést elısegítı programban való részvétel, Egy évre szól, utána felülvizsgálat, vagy munkába állásig, Összege: A családi jövedelemhatár és a család tényleges jövedelmének különbözete. Munkába állást követıen 3 hónapig 50% + 3 hónapig 25%- át még folyósítják. Lakásfenntartási támogatás: Jogosult: az egy fıre esıjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, lakásfenntartás költsége meghaladja a jövedelem 20%-át. Összege: 2004-ben m2-enként 400 Ft, ezt követıen az évi központi költségvetés határozza meg. Ápolási díj: Tartósan ápolásra, gondozásra szorult személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó igényelheti, akinek egy fıre jutó jövedelme ne haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át. 2007 jan. 1-tıl jegyzı állapítja meg Megszőnik, ha két hónapnál hosszabb ideig korházi ápolást kap a gondozott, vagy nappali vagy bentlakásos intézményben gondoskodnak róla. Ha az állandó ápolás nem szükséges, az ápoló kötelességét nem teljesíti, vagy az ápolt meghal. Kérelemhez csatolni kell az orvos igazolását, hogy olyan állapotban van a gondozott, hogy szükség van az ápolásra. Összege: a legkisebb öregségi nyugdíj 100, 130%-a, Átmeneti segély: Létfenntartást veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetben igényelhetı, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, Csatolni kell jövedelemigazolások, Adható: egy fıre esı jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-nál magasabb nem lehet. Temetési segély: Adható: egy fıre esı jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-nál magasabb nem lehet. Mértéke: A temetési költségek 10%-a de lehet a teljes összege is. Köztemetés: Lakóhely szerinti illetékes önkormányzat kötelezettsége, Közgyógyellátás: Közgyógy igazolvány kiváltása: 2006 július -ig bizonyos gyógyszerek ingyenes kiváltására, azt követıen havi limit megállapítása, Adható: egy fıre esı jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-nál magasabb nem lehet, egyedülálló esetén 200% Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság: Adható: egyedülállóként a jövedelem a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-nál magasabb nem lehet. Egy évre állapítható meg. Jegyzınek, a társadalombiztosításhoz bejelentési kötelezettsége van. Adósságkezelési szolgálat:közüzemi, lakbér tartozása esetén adósságkezelési programban Nagyvárosokban már van ilyen szolgáltatás. - 7 -
A program meghatározza a szolgáltatókkal kapcsolatos szerzıdést, az adóság mértékét, amit havonta törleszteni kell, ütemét, segítı közremőködését stb. Lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély természetben is adható. Az alábbi ellátások természetben nyújthatók: köztemetés; közgyógyellátás; egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság; adósságkezelési szolgáltatás; Személyes gondoskodás keretébe tartozó alap és szak ellátások: Szociális alapszolgáltatások: Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: Feladata: az apró falvas településeken, szociálisan rászorult emberek hátrányainak enyhítése, szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.600 fınél kisebb faluban mőködtethetı, Szociális információs szolgáltatás: Feladata: Egészségügyi oktatási és szociális ellátások hozzáférésérıl tájékoztatást adjanak. Elláthatja erre alkalmazott személy, és már mőködı szolgáltatást is megbízhat vele az önkormányzat. Kötelezı feladat az önkormányzatok számára!!! Étkeztetés: Feladata: A szociálisan rászorult egyének legalább napi egy alkalommal meleg ételhez juttatása. Kötelezı feladat az önkormányzatok számára!!! Házi segítségnyújtás: Feladata: Az otthonukban élı, önmagát ellátni képtelen egyének gondozása, ellátása. Kötelezı feladat az önkormányzatok számára!!! Családsegítés: Feladata: A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok támogató segítése. Családgondozók szociális diplomával rendelkezı személyek. Szociális jelzırendszert mőködtet. Ingyenes szolgáltatás. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás: Feladata: Otthonukban élı szociális és egészségügyi állapotuk miatt rászoruló egyének jelzıkészülékkel való ellátása. Krízishelyzetben, a jelzést követıen a legrövidebb idın belül segítség érkezése, gondozott ellátása. Közösségi ellátások: Feladata: Pszichiátriai, vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetükben történı ellátása, gondozása. Szoros kapcsolattartás az egészségüggyel. Támogató szolgáltatás: Feladata: Fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történı ellátása, gondozása. Szállítási feladatok elvégzése. (Munkahelyre, gyógykezelésre, terápiára szállítás.) Szoros kapcsolattartás az egészségüggyel és a civilekkel.(egyesületek) - 8 -
Utcai szociális munka Feladata: Hajléktalan egyének életkörülményeinek figyelemmel kísérése, segítségnyújtás, ellátáshoz juttatás, intézkedés. Nappali ellátás. Feladata: Otthonukban élı, szociálisan rászorultak nappali ellátása. Rászorultak: hajléktalanok (nappali melegedı), fogyatékosok, autisták, pszichiátriai betegek, (az intézmény szakmai programja határozza meg a rászorultak közül kivel foglalkoznak) Szakosított ellátások: Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Feladata: Bentlakásos intézmény. Önmaguk ellátására nem, vagy folyamatos segítség mellett képes egyének otthont nyújtó ellátása, tehát (24 órás) intézményi elhelyezés, gondozás biztosítása. Ilyenek: az idısek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékosok otthona, hajléktalanok otthona. Rehabilitációs intézmény: Feladata: Bentlakásos intézmény. A bentlakóknak segítése, fejlesztése, hogy az önálló életvezetési képességeik kialakuljanak, újra helyre álljanak. Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok rehabilitációs intézménye. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: Feladata: Bentlakásos intézmény. Átmeneti idıre (max.:2 évre) igénybevett szolgáltatás, az önmaguk ellátására nem, vagy folyamatos segítség mellett képes egyének otthont nyújtó ellátása, tehát (24 órás) intézményi elhelyezés, gondozás biztosítása. Idıskorúak, fogyatékosok gondozóháza, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, átmeneti otthona, hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhely. Lakóotthonok: Feladata: Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, számára kialakított 8-12 (14) fıt ellátó intézmény. Speciális ellátás: rehabilitációs, ápoló gondozó SZOCIÁLIS MUNKA, KAPCSOLATOK, JELZİRENDSZER MŐKÖDÉSE, Jelzırendszer mőködtetése- Feladata van a veszélyeztetettség megelızésében (megszüntetésében) Gyermekjóléti szolgáltatás négy feladata közül a 2. a jelzırendszer mőködtetése irányul, Jelzırendszer tagjai Egészségügyi szolgáltatást nyújtó Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, Közoktatási intézmények Rendırség, - 9 -
Ügyészség, Bíróság, Pártfogó felügyelıi szolgálat, Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása, Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, magánszemélyek Feladatai a gyakorlatban: Együttmőködés, jelzés, visszajelzés, kölcsönös információk, tájékoztatás, közös estkezelés, Együttmőködés színterei: Esetmegbeszélés, Esetkonferencia, Jelzırendszeri tanácskozások, Jelzések: személyesen, telefonon, levélben, e-mailben, Jelzés- visszajelzés jelentısége. Éves tájékoztatók, egységes gyermekvédelmi beszámoló, szakmaközi konferencia. Szociális munka rövid története: Szociális segítés az emberiség kezdete óta mőködik. Elsı központi szabályozás Angliában az 1601-es Erzsébet-féle szegény törvény: Elsı állami beavatkozás (dilemma) szegények segélyezése a közösség dolga nyílt gondozás, pénzsegély helyett intézmény-felállítás is lehet, Következmények: alulról jött mozgalmak, baráti látogatók, dologházak, árvaházak, 1969-ben jótékonyságot szervezı társaság létrejötte Amerikában. Fontosabb nevek a szociális segítés kialakításában. Mary Richmond- egyedi esetkezelés, a segítık oktatását fontosnak tartja. Jane Addams- közösségi és csoportmunka megteremtıje, politika és a szociális helyzet kapcsolatát tárta fel. Szociológia tudomány itt jelenik meg, Settlement mozgalom (átélni a problémát, egyetemi telepek, együtt a szegényekkel, tudás átadása. 1920 években a világon jelent meg a komoly képzés. Magyarországon: 1968 után szociális hálózat kezd kiépülni, 1989-ben szociális munkás fıiskolai képzés Jelzırendszer mőködtetése- mőködése a Szoc.tv 64.. alapján. Jelzırendszer tagjai: Jelzési kötelezettség: Jegyzı A szociális és egészségügyi szolgáltató, intézmény (nappali, bentlakásos intézmények, falugondnok, házi segítségnyújtó, támogató szolgálat, közösségi ellátás, jelzırendszeri segítségnyújtó, szociális étkeztetést biztosító szerv) Gyermekjóléti szolgálat Pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat Jelzési lehetıség: Egyházak és társadalmi szervezetek, magánszemélyek - 10 -
Feladatai: együttmőködés, jelzés, visszajelzés, kölcsönös információk, tájékoztatás, közös esetkezelés, Együttmőködés színterei: Esetmegbeszélés, Esetkonferencia, Jelzırendszeri tanácskozások, Jelzések: személyesen, telefonon, levélben, e-mailben, Jelzés- visszajelzés jelentısége. CSALÁD, SZOCIALIZÁCIÓ, DEVIANCIÁK, VESZÉLYEZTETETTSÉG Demográfiai adatok Magyarországon: 1970. lassú emelkedést mutat 1980. után fordulat, csökkenés jellemzı 1980-ban 10.790 e fıleg a gyermekek születése csökkent. 2004-ben 10.117 e Természetes szaporodás és fogyás Magyarországon (Európában a legrosszabb): 1949 +9,2% 1960 +4,5% 1980 +0,3% 1990-1,9% 2003-4,1% Családonkénti az átlag gyermek szám: 1,8 (ez köszönhetı a roma családok magasabb gyermekszámának) Házasságkötések száma csökken. - Élettársi kapcsolat nı. Jelenleg 11% élettársi kapcsolatban él (lehet hogy több) Válások száma növekszik. Minden második házasság válással végzıdik, (nagyvárosokban dominánsabb) Házasságon kívül született gyermekek száma: ma 30% 2. házasságot nem köt, ennek 70%-a ilyen, 1970 4-5% Család fogalma, funkciói A család a társadalmi kapcsolatok egyike, a társadalom legkisebb egysége. Családnak nevezzük a szociológiában az olyan kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazási más szóval vérségi, (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köt össze. A statisztika szerint 3 családtípust különböztetünk meg: - házaspárt, - házaspárt gyermekkel, - egy szülı gyermekkel. Ezt szokás családmagnak, vagy nukleáris családnak nevezni. - 11 -
Család: Jogi: Néprajzi: Biológiai: 2 ember szerzıdése adott kultúrában tekinthetı egységnek vérségi kapcsolat Szociológiai: Egy közös háztartásban élı családtagok, akik életük meghatározott részében interakcióban élnek egymással, a megtermelt javakat közösen fogyasztják, egymással érzelmi kapcsolatban és funkcionális kapcsolatban vannak. Család funkciói: Biológiai, reprodukciós funkció Gazdasági termelési-fogyasztási funkció Szocializációs funkció Pszichoszociális funkció védelmi funkció, Szellemi és kulturális funkció, Gondozó ellátó funkció, Támogató funkció Identitás forrása Referencia és kontrollcsoport Életfilozófiát közvetít Érzelmi teherbírást erısít (konténerfunkció- anya szerep, frusztráció tőrése, érzelem-kielégülés, veszteség esetén erısít) Gyakorlati segítséget nyújt Pihenés regenerálódás színtere A család rendszerszemlélete o Saját mőködési sajátosságai vannak o Lezárt határok védik o A családtagoknál felmerült problémát a család egységében kell nézni, kezelni A rendszer alrendszerekbıl áll az alrendszerek individuumokból. (Szülık, gyermekek alrendszere, anya, gyerek) Alrendszerek között nagy az egymásrautaltság Alrendszerek között a határok tiszták legyenek. Jó legyen a kommunikáció az alrendszerek között és belül Család, mint rendszer mőködése: 1. Optimális: világos (tiszta), flexibilis (hajlékony) Tiszta világos határok, szabályok, feladatok Külsı és belsı változásokra rendszer veszélyeztetése nélkül válaszol 2. Patológiás: rigid (merev), diffúz (laza) a. Megoldási repertoár szők, érzéketlen a tagok igényére, krízis helyzetet késın veszik észre, nem ad segítı jeleket, nem kap segítséget, b. Nagyon nyitott, nincsenek határok, alrendszerek között szerepek felcserélıdnek, szőrıfunkció elveszik, tagjainak nem ad stabil meghatározást. Életciklusok, krízis: - 12 -
A család, mint rendszer egyensúlyra törekszik, az egyensúlyt felborítják a problémák, ezek megoldását követıen az egyensúly újra helyre áll. Családi életciklus elmélet: a család olyan természetes fejlıdési egység, amely több cikluson keresztül fokozatosan fejlıdve a saját szervezıdésén belül mindig újra és újra átalakul, de közben tagjai számára a folyamatosságot is biztosítja, fenntartja. Domináns változás, krízis kialakulása. A problémák a változás fázisaiban jelentkeznek. Életciklusok: Udvarlás, Házasság korai szakasza Elsı gyermek születése Óvodába, iskolába lépés Serdülıkor Kirepülés a fészerbıl Nyugdíjazás ideje Halál, mint veszteség Jellemzıi: o Ceremóniák, rituálék kísérik o Határok, szerkezet megváltozik o Negatív- pozitív hatások kísérik Krízis: válság, válságállapot Krízis fajtái: o Normatív- életciklus Elıre látható, törvényszerő, élet velejárója, fel lehet készülni rá, nem szükségszerő hogy elmélyüljön. o Paranormatív Nem látható elıre, véletlen, nem szükségszerő, nem lehet rá felkészülni. Szocializáció Az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemı személyisége fokozatosan kialakul. Másképpen: A gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. Értékek: Olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy egy adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak, fontosnak, jónak vagy rossznak.. Normák: Viselkedési szabályok, amelyek elıírják, hogy a társadalom tagjainak bizonyos esetekben hogyan kell viselkedni. Családi Szocializáció: A szocializáció során alakul ki az ember, alkalmazkodási készsége a környezet, csoport, társadalom elvárásaihoz. Ez a készség az utánzás révén alakul ki a leggyorsabban. Az utánzás során a gyermek követi a szülı viselkedését. Az utánzáshoz kapcsolódó fogalom az azonosulás is, amikor a gyermek azonosul a felnıttel. Az utánzás legmagasabb foka az internalizálás, amikor a gyermek már értékelni is képes az utánzás során elsajátított magatartásformák jelentését. - 13 -
Deviancia Deviánsnak nevezzük azokat a viselkedéseket, amelyek agy adott társadalomban és egy adott korban, a társadalomban elfogadott normákat megszegi. Vigyázat! A konformitás (egyformaság, azonosság) is elkerülendı. A deviáns viselkedések, társadalmi beilleszkedési zavarok minden társadalomban óriási problémát jelentenek, és nagy terheket rónak az államra. Az ilyen viselkedési formák a serdülı és fiatal korosztályok körében lényegesen nagyobb gyakorisággal fordulnak elı. Biológiai értelemben: ekkor alakul ki az idegrendszer, a hormonális rendszer relatíve végsı struktúrája. Pszichológiai értelemben: a fiatalkori személyiségfejlıdés legdinamikusabb szakasza. Szociálpszichológiai szempontból: állandó szerepzavarok periódusa. A fiatalkorúak nem tudják, hogy milyen szerepminták szerint viselkedjenek. Szociológiai értelemben: a társadalom bizonyos ellentmondásai, így a családot érı negatív hatások, az oktatási rendszer anomáliái fokozottan fejtik ki hatásukat. Deviáns magatartás: Öngyilkosság Alkoholizmus Kábítószer fogyasztás Mentális és lelki betegségek- depresszió, Bőnözés Gyermek-ifjúkori beilleszkedési problémák Okai: o Személyes életút, családi háttér, élettörténet, o Biológiai hajlam, öröklött tulajdonságok, o Társadalmi folyamatok, nyitott országhatárok, UNIÓ, stb. o Öröklött történelmi kultúra, mit hozott ide családi szocializáció, elidegenedés, magyar mentalitás, kortárs csoport, figyelemfelhívás, Sokproblémás családok 50-80%-ánál alkohol vagy drogfüggés domináns. Elvonó kezelés sikere 10%. Prevenció szerepe (felvilágosítás, programajánlás, elkerülés) Veszélyeztetettség: Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdését gátolja, vagy akadályozza, és ezt nem ellensúlyozza semmi. Hátrányos helyzet: Fejlıdésben nem gátolja, akadályozza semmi, de a többi gyermekhez képest nehézségekkel, lemaradással küzd. - anyagi nehézségek, - egyszülıs gyermek, - korlátozott nyelvi kód, Jellemzıi: a gyermek alapvetı jogai súlyosan sérülnek, az adott korban és kultúrában elfogadhatatlanul nevelik a gyermeket, a szülıi vétkesség megállapítható, a gyermek legtöbbször a családjában válik veszélyeztetetté, - 14 -
Kategóriái: Testi éheztetés, elhanyagolás, bántalmazás, Lelki megalázás, figyelmen kívül hagyás, súlyos szidalmazások, zsarolások, megszégyenítés, Szexuális - képek nézegetését engedélyezi, szexuális témájú beszélgetés, érintés, Társadalmi integrációjának veszélyeztetettsége- izoláció, nem jár iskolába, Morális fejlıdésének veszélyeztetettsége oly módon nevelik, hogy a normák beépítése lehetetlen, Veszélyeztetettséget elıidézı tényezık: 1. Szociális, szegénységi probléma- betegség a családban,- munkanélküliség- aluliskolázottság,- szegénység 2. életviteli problémák alkohol drog ismeret, tudás tapasztalat hiánya (higiénia)- társadalmi, népcsoporti szokások, hagyományok (esti lefekvés eltolódása, mindenki akkor eszik, amikor éhes) 3. nevelési problémák ismeret, tudás, tapasztalat hiánya helytelen szülıi attitődök szülı, gyermek kapcsolati problémák (következetlenség, helytelen bánásmód) Mit tudunk tenni, a veszélyeztetettség, a család patológiás mőködése ellen? Mit tudunk tenni, ha a család patológiásan mőködik, deviáns magatartás, veszélyeztetettség jelenik meg? A probléma észlelését követıen kapcsolatfelvétel a klienssel, beszélgetés, probléma feltérképezése, megoldás elısegítése, Szükség esetén, ha a probléma nem oldódott meg, jelzés gyermekvédelmi szinteknek Közös, egymást és a klienst segítı együttmőködés családgondozás- a családgondozó a koordinátor. Hatósági beavatkozás hatósági intézkedések + családgondozás. KOMMUNIKÁCIÓ (Személyiségünk a munkaeszközünk.) Kommunikáció fogalma, fajtái, tartalma, jellemzıi Fogalma: információk közlése, cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, média, gesztusok stb.) útján. Összeköttetés, kapcsolat, érintkezés módja. Közöljük, közvetítjük egy sajátos jelrendszer segítségével a bennünk lévıt. Lehet a kommunikáció csatornája a rádió, a Tv, internet. Ezek egyoldalú, mesterséges, tömegkommunikációk. Indirekt kommunikáció: A telefon, levél, sms, e-mail használata gyakori, elterjedt eszköz a kommunikációban, de a verbális tartalomközlés és hangnem hangerı, hangszín érzékeltetésén kívül más kommunikációs csatornát nem használ. Az utóbb felsoroltak sem mindig reális érzékelést biztosítanak, mert gyakori, hogy a telefon, mint egy köztes készülék használata megváltoztatja a beszélı stílusát. Nekünk a személyes gondoskodásban, pedagógiai, segítı munkánkhoz elengedhetetlen, és legfontosabb a közvetlen emberi kommunikáció. - 15 -
Kétpólusú: ADÓ- VEVİ Kommunikáció tartalma: Ismeretek+ érzelmek A kommunikáció: Folyamat, interakció, mindig valamilyen rendszer része, rendszer megnyilvánulás, információ átadása, amit visszacsatolás kísér. Kommunikáció nincs metakommunikáció nélkül (metakommunikáció elsıdleges jelentéstartalma: a közlı viszonya a befogadóhoz) Szükségszerő a társas érintkezésben Több csatornás több szintő. Verbális és nem verbális, (a nem verbális is többszintő) A szintjei a közléstartalom és a közlı közötti viszony Tagolt. Egy folyamat de a belsı tagoltsága szükségszerő Egyenrangú, vagy egyenlıtlen a résztvevık viszonya szerint. (a befolyás egyenlı, vagy egyenlıtlen) Reciprocitás, válaszkényszer, válaszkölcsönösség uralkodik. Pszichológiai szükséglet, kapcsolat, kommunikáció megvonása személyiségzavarhoz vezet. Közlésen kívül a másik fél befolyásolása is célja (errıl máshol bıvebben) Kidolgozott, korlátozott nyelvi kódok jellemzıek. A közvetlen (direkt) emberi kommunikáció csatornái: Interakció Ezeknek a csatornáknak a száma sok, a közvetlen emberi kommunikációban mindig együttesen vesznek részt, megerısítve, alátámasztva, még érthetıbbé téve az információt. Verbális csatorna - az ember legspecifikusabb kommunikációs módja, - bonyolult kódrendszer a nyelv - a beszéd pedig kulturális termék az ember egész fejlıdéstörténete során alakult ki. Függ: az egyén társadalmi helyzetétıl az alsó réteg beszédében sok a sztereotip elem, logikai kitérı, nehézkes fogalmazás az elvontságot igénylı nyelvi helyzetekben. A normatív normaszabályozástól, az elsıdleges szocializáció, családi norma hatásától, társadalmi csoporthoz, szervezethez tartozástól. Pl. vallási csoport, katonai, politikai normavilághoz való alkalmazkodás. Nem verbális csatorna Nehéz különválasztani ezeket a csatornákat. Meghatározzák az egyén adottságai, mit tanult a környezetétıl: szokások (erısen vagy gyengén gesztikulál,) érzelmi állapot. Siketek jelnyelve: Szájjal betők, szavak formázása, Kezek, test mozgása, Érzelmek, mimikával, gesztusokkal való kifejezése, - 16 -
Fıbb fajtái: Vakok kommunikációja: Beszéd, Pont írás Mimikai kommunikáció Ekman szerint 7 érzelemfajta tükrözıdik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklıdés. Az arc mimikai szempontból legfontosabb fı vonalai és pontjai az érzelmek kifejezésére: a szemek (a szem a lélek tükre), szemöldök és száj vonalai. Érdekes az orr vonalának nincs szerepe az érzelmek kifejezésében. A mimika biológiai meghatározottságán túl nagy jelentısége van a kulturális meghatározottságnak is: a, a különbözı érzelmek kiváltódásának repertoárja és ingerküszöbe, b, az érzelemkifejezés tartalma és mértéke (kultúrákban változó) c, érzelemkifejezés szabályozottsága, milyen interaktív helyzetben mennyire lehet kimutatni az érzelmeket. (maszk alá rejteni, hidegvérő angolok) d, a mimikai érzelemkifejezéssel mekkora hatást kívánunk gyakorolni a másik emberre (romáknál a túljátszott siratás) Tekintet kommunikációja: A magasabb rendő állatoknál is megfigyelhetı. A szem játéka az érzelemkifejezés hatékony eszköze Vokális kommunikáció (hangnem hanghordozás) Tudatosság is domináns az érzelem ösztönös megjelenése mellett. Nem mindegy az interakció másik felének a személye. Máshogy, más hangnemben beszélünk a csecsemıhöz a fınökünkkel, a szerelmünkhöz. Domináns az alá- fölérendeltségi viszony, ez a hangnemben, hanghordozásban megjelenik. Mozgásos akciós kommunikáció A kommunikáció mozgás eredménye. (szájmozgás, hangszálmozgás, Mozgásos akciós kommunikáció a test nagy részére, vagy az egész test mozgására terjed ki, ez az akciós kommunikáció. Gesztusok Gesztusok közé a fej, karok, kezek mozgását soroljuk. (fejbólogatás, Viktória jel hogy csak pozitív jeleket említsünk.. Kulturális meghatározottság itt is jelentıs. Az olaszok széles gesztusai, más népeknél szinte táncszerően erısek. Itt kell megemlíteni a hallássérültek jelelését, mint kommunikációs eszközt. Ez ugyan összetett, hisz a jól, nem túl formált szájmozgással, érzelemkifejezı arcmimikával kísért gesztikuláció egyetemes jelelés, egy fajta elismert jelrendszer a hatékony kommunikáció érdekében a hallássérülteknek egymás közti és hallók közötti kommunikációjára. Testtartás Viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki különbözı szerepviszonyokban, Kihúzza magát, ülve elterpeszkedik, súlypont gyakori változtatása, oda-elfordulás kifejezı értékő. - 17 -
Térközszabályozás A térköz a kommunikáló felek közti viszonyt jelzi. A térköz befolyásolja a hallást, látást. Az embert körülvevı intim aura jelentısége fontos. (számba beszél) Kulturális meghatározottság itt is jellemzı, a latin-amerikai romáknál általában kisebb távolság figyelhetı meg. Hall például 8 távolságot különböztetett meg. Kinezika és kinezikus kommunikáció Egy sajátos kutatási mód, amely a kifejezı, mindenféle mozgások (a legapróbbak is) vizsgálatára alapul, ezek komplex jelentéstartalmát vizsgálja, elemzi. Kulturális szignálok kommunikatív jelentısége Nem nevezhetı kommunikációnak. Ez a személy közvetlen környezetének, ruházatának, díszeinek, hajviseletének információs értelmezését jelenti. Kulturális jelentısége meghatározó, a divatot, ízlést, az anyagi, életszínvonalat meghatározható jelzés, ami információként szolgál. Szignál jellege van a státuszszimbólumnak pl. autómárka, fajkutya tartás, nem sportol, de a legmárkásabb sportruházatot visel. Kérdezéstechnikák: Nyitott Mit tudna tenni? Miért haragszik? Hogyan képzelné el? Miért fontos? Zárt- Ki volt ott? Hányszor ütötte meg? Ki kiabált? Eldöntendı- Jó volt vagy rossz? Anya vagy az apa kiabált? Irányított- Ugye ez fontos önnek? Eredményes volt a megbeszélésünk? (csak magunk igazolására szoktuk használni) Reflexív- serkentı aktivizáló, megoldáskeresı- Milyennek látja? Hogyan vélekedik? Mit gondol róla? Cirkuláris- múlt és jelen összefüggéseit feltáró- Miért történt így? Mi lett más? Srtatégiás- felépített stratégiával rendelkezik a kérdezı, vigyázni kell vele! Csıbe húzós kérdések sorozata. Lineális- ok-okozat összefüggésre kérdezünk rá- ne nagyon használjuk. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA Szociálpszichológia: Társadalomlélektan, a szociológia és a pszichológia határtudománya, Az ember társas lény, az emberek egymás közti viszonyát, formáit elemzi, vizsgálja, tanulmányozza. Mesehallgatás: Téma: a környezet hatása az egyén önmaga megítélésében. Mese: Max Lucado: Értékes vagy- Történet a foltmanóról Megfigyelési szempontok: 1. Szerepelık jellemzıi 2. Egyén viszonya a közösséghez (fıszereplı) 3. Közösség viszonya az egyénhez 4. Ítéletek, megítélések a történetben 5. Saját érzések, viszonyulások megfigyelése - 18 -
A társas befolyásolás, konformitás A társas befolyásolás 3 változata, komponensei: engedelmesség behódolás, elvárásoknak felel meg / hatalom azonosulás identifikáció - megpróbál olyan lenni, mint a másik belsıvé tétel- interiorizáció- azonosulás / hitelesség /vonzerı Konformitás: egyformaság, azonosság, elvtelen alkalmazkodás Elvtelen alkalmazkodás a másik egyénhez, csoporthoz. (Sam esete: Számára szimpatikus politikusról változott meg a megítélése, barátai beszélgetését hallva.) Jó- nem jó dolog a konformitás? Csoporton belül bizonyos fokig elvárás, Lehet veszélyes, tragikus Konformitásra való késztetés nagyobb, ha a másik fél: Szakemberekbıl áll, A tag, vagy tagok fontosak az egyén számára, İ, vagy ık összemérhetık az egyénnel, Tekintély szerepet játszik Elıítélet fogalma, jellemzıi, okai, funkciója, fokozatai, Emberi attitőd- negatív sztereotip meggyızıdés (állandóan ismétlıdı, megkoptatott, általában negatív elıjelő) Az elıítélet ellenséges vagy negatív attitőd (szellemi beállítottság, magatartás, viselkedés) valamilyen csoporttal szemben, olyan attitőd, amely téves vagy nem teljes információból származó általánosításokon alapul. Az elıítéletek: Nem valós tényeken alapulnak, hibás meghatározások, Valós dolgokon alapuló hibás állítás Nem észlelésbıl, adatokból születnek Nevelésünk során hozzuk magunkkal Lélektani feszültségfeloldó szerepe van Elıítélet okai: Önigazolás szükséglete- elhitetjük magunkkal is Státuszhatalom szükséglete- lehanyatló esetén erıs Elıítélet funkciója: 1. Moralizálás, ítélkezés én elhárító mechanizmus Lám ilyenek a cigányok! 2. Dihatomizáció kétpólusú gondolkodás, igen- nem, A magyarok jók a romák rosszak 3. Kívülre-helyezés nem én győlölöm, ı győlöl engem. Projekció (saját vágyak kivetítése, más vágyainak megélése) egyik fajtája. 4. Tekintélyelvőség- Bizonyítson nekem, és akkor elfogadom Elıítélet fokozatai: 1. szóbeli, 2. elkerülés, 3. hátrányos megkülönböztetés, 4. fizikai agresszió, 5. üldözés. Konfliktus fogalma, kezelése Fogalma: összeütközés, összecsapás, harc, küzdelem. - 19 -
A résztvevı felek között szándékaik, céljaik felett összeegyeztethetetlenség áll fenn. Ellentétes irányú és azonos intenzitású erık feszültsége. Frusztrációhoz vezet (akadályoztatás érzése, kudarcérzet, gátlásosság) Konfrontáció alakul ki. (ellentétek tudatosulnak, az ellentétek élesen szembekerülnek) Konfliktuskezelı stratégiák: (mit teszünk, hogy elkerüljük a konfliktust) 1. Elkerülés probléma szınyeg alá söprése 2. Rivalizáció erıszakosság, kényszerítés 3. Alkalmazkodási stratégia jó, akkor legyen úgy, ahogy te akarod 4. Problémamegoldó nyílt konfrontáció jellemzi, oda áll és egyenesen megmondja ritka 5. Kompromisszumkeresı beszéljük meg, hogy mindenkinek jó, elfogadható legyen Erıszakmentes konfliktuskezelési szemlélet: Ne autóritárius (önkényeskedı) módon történjen, Ne hatalomból oldja meg, Mások szempontjai is fontosak, nincs abszolút igazság, Több cselekvési alternatíva is létezik. Megoldási folyamat: Ellentétes nézet is létezik, Meghatározás, közös-e a konfliktus, Álláspontok, érzelmek kommunikálása, Együttmőködési szándék kinyilvánítása, Belehelyezkedés a másik nézıpontjába, Koordinálás szociális jóhiszemőség, egyezkedés, Megegyezés elérése, Ellenırzés, hogy mőködik-e. Néhány módszer az emberi kapcsolatok problémáinak megoldására: Mediáció: Esetkezelés- konfliktuskezelés érdekek egyeztetése - két fél + mediátor - felek elhatározása szükséges - irányított problémamegoldás Szemtıl- szemben módszer - konfliktus megoldására használják, - szereplıi: két fél, azok támogatói, facilitátor, - csak a jelen problémára fókuszál, - sorban, a résztvevıktıl a probléma megítélésére, érzelmi hatásaira, megoldási javaslataira kérdez rá, - nincs idıhatár, amíg megoldás nem születik nincs vége, Gordon tréning: - Személyiségfejlesztı- konfliktuskezelı módszer, - Thomas Gordon nevéhez főzıdik, - Iskolai, tanár diák szülı viszonylataiban dolgozta ki, - Legfontosabb kérdései: Mi a probléma? Kié a probléma? - 20 -
- Saját tapasztalatú eset elmondása ( cipıkopás ) - Fontos eleme a pozitív énüzenet. Családorientált konzultáció: - a családtagok együtt vesznek részt - Konzultáció levezetése: o idıhatár, o probléma feltárása minden félnél o levezetınél: neutralitás (semlegesség), kommunikáció irányításának felelıssége, fókusza legyen a beszélgetésnek (kinek mit kell tennie) o Beavatkozás technikák: - folyamatos értékelés, - javaslatok, feladatok adása, - nincs haladás, miért, ennek megfogalmazása, - pozitív változás felerısítése, - problémaváltás elıtt lazítás, erısítés Családterápia: - Pszichológiai probléma van. - Lelki eszközök felhasználásával, interakció (kölcsönös viszony, kölcsönös fokozott ráhatás), kommunikáció útján dolgozik. TÁRSADALOMSZOCIOLÓGIAI ISMERETEK A nevelhetıség kérdése és az értékválasztás összefüggései Érték és nevelési érték A köztudatban általánosan elterjedt és elfogadott az a nézet, hogy a nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. A tekintetben azonban, hogy milyen értékeket teremtünk, illetve közvetítünk a neveléssel, már meglehetısen nagy a bizonytalanság. Ennek a jelenségnek az oka fıként abban rejlik, hogy a nevelés a maga cél- és értékelméletét általában valamilyen filozófiai vagy politikai koncepcióból próbálta közvetlenül levezetni. Kérdés, hogy megújítható-e a neveléstudomány cél- és értékelmélete, kijelölhetık-e olyan nevelési célok és értékek, amelyek idıtállóak, s amelyek a gyakorlatban is jól értelmezhetık, megvalósíthatók és közvetíthetık? Felfogásunk szerint az érték általában olyan produktum, amely kettıs funkciót tölt be. Egyrészt hozzájárul a szőkebb és a tágabb emberi közösségek fejlıdéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztı funkcióval; másrészt elısegíti az egyén fejlıdését, azaz individuális fejlesztı funkciót is betölt. Pedagógiai vagy nevelési érték az egyén konstruktív életvezetése. A konstruktív életvezetés, mint nevelési érték A konstruktív életvezetésen olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából is eredményes. Ezek után azt kell tisztázni, hogy a konstruktív életvezetés milyen gyakorlati nevelési teendık útján alapozható meg? A kérdésre, a gyakorlati nevelımunka tényeit elemezve, azt válaszolhatjuk, hogy az ember életvezetése konstruktív irányba egy konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár fokozatos kiépítésével állítható be. Ez közelebbrıl azt jelenti, hogy a nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztı, valamint önfejlesztı magatartás- - 21 -
és tevékenységformáinak ösztönzésére, megerısítésére, ezzel párhuzamosan pedig destruktív megnyilvánulásaik leépítésére. Eredménye, az egyén konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárjának megszilárdulása. Az ember magatartása és tevékenysége közvetlenül nem formálható. Az emberi aktivitás nem determinálatlan jelenség, hanem egy meghatározott szubjektív feltételrendszer szabályozása alatt áll. A személyiség belsı sajátosságainak rendszere, mint determináns fogja ösztönözni az egyént arra, hogy szociális és individuális értelemben is fejlesztı módon tevékenykedjék. A nevelési értékteremtés magában foglalja a konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár kiépítését, s az ezt szubjektív oldalról szabályozó személyiségbeli sajátosságcsoportok kifejlesztését. A magatartást, a tevékenységet, az életvezetés egészét a személyiség ösztönzı-reguláló sajátosságcsoportja vezérli és stabilizálja. Ez az ösztönzı-reguláló sajátosságcsoport lényegében a személyiség magasrendő, szociális szükségletrendszerével azonos. Két tényezı, a konstruktív magatartás és tevékenységrepertoár, valamint a személyiség ösztönzıreguláló sajátosságcsoportjának fıbb jellemzıit fogjuk áttekinteni. A konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár jellemzıi A nevelés gyakorlata és elmélete annak a társadalmi elvárásnak a teljesítésére törekszik, hogy az egyént felkészítse magasrendő szociális funkciók ellátására, meghatározott minıségő társadalmi aktivitásra. A társadalom az egyént nem személyiségbeli képzıdményeivel, hanem tetteivel és magatartásával azonosítja, s ezekbıl kiindulva méltányolja vagy szankcionálja. Megállapíthatónak látszik a nevelés közösségre orientált jellege, az, hogy a nevelés mindig a nemzet vagy a társadalom érdekeinek szolgálatában funkciónál. A morális magatartás-, illetve tevékenységformák és kialakításuk A konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárban a magatartás- és tevékenységformák két rétege különböztethetı meg. Az elsı rétegbe a legértékesebb, a közösségfejlesztı, vagyis morális magatartás- és tevékenységformákat sorolhatjuk. Ebben a kategóriában a pedagógiai szakirodalom a következı magatartásformákat emeli ki általában: - a szellemi, fizikai vagy közéleti munka, - az értékóvó magatartás, vagyis a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme, óvása, - a segítıkészség vagy karitativitás, - a fegyelmezettség. Ami a szellemi, fizikai vagy közéleti munkát illeti, ebben az esetben maga a munka, és nem annak valamely változata a fontos. A munka jelentısége az individuum szempontjából abban áll, hogy stabilizálja az életvezetést, vagyis nem engedi destruktív irányba elfordulni. Ha nem áll az egyén rendelkezésére konstruktív tevékenységi lehetıség (munka), akkor aktivitási szükségletét destruktív módon fogja érvényesíteni. Más szavakkal ez az összefüggés úgy írható le, hogy a tétlenség stimulálja a destruktivitást. A törekvés részben a szelektív hatásrendszer célirányos mőködtetésével érvényesíthetı. Emellett azonban nélkülözhetetlen a gyerekek permanens ellátása felelıs feladatokkal. Röviden úgy is megfogalmazható, hogy felelısséggel járó feladatok nélkül nincs szociális érés. - 22 -
Az értékóvó magatartás, mint a morális magatartásformák nagyra értékelt következı változata, a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelmére irányul. Az értékóvó magatartás megerısítésében, valamint az értékromboló megnyilvánulások leépítésében nyilvánvalóan nélkülözhetetlen a szelektív hatásrendszer következetes és folyamatos alkalmazása. Ez a megoldásmód az alkotó tevékenység alkalmazása. Lehet intellektuális vagy manuális jellegő. Lehetıvé teszi az alkotás örömének átélését, s feléleszti a törekvést ennek az élménynek a folyamatos keresésére. A segítıkészség vagy karitativitás, mint morális magatartásforma nemzetközi felértékelıdése a XX. században jól nyomon következı. Olyan helyzetek játszanak kiemelkedı szerepet, amelyekben a gyerekeknek módjuk van kölcsönös segítségadásra, illetve amelyek késztetik is a gyerekeket egymás segítésére. Végül a morális magatartásformák sorában a fegyelmezettséggel kapcsolatban azt látszik szükségesnek kiemelni, hogy ennek a magatartásformának a megítélése napjainkban ellentmondásos, bizonytalan. Ilyen lényeges terület többek között a közlekedési fegyelem. Felértékelıdése leginkább tapasztalható, hanem a munkában. A tevékenykedtetés esetében mindenekelıtt a folyamatosságot szükséges hangsúlyozni. Az önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák megerısítése Az értelmi nevelés, az esztétikai nevelés és az egészséges életmódra nevelés feladatairól van szó, amelyek végsı soron az alábbi önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák kialakítására, megerısítésére irányulnak: - intellektuális-mővelıdési tevékenység, - esztétikai tevékenység, - az egészséges életmód normáit követı magatartás. Ami az intellektuális-mővelıdési tevékenységet illeti, ennek megerısítése nem jelent mást, mint a tanulás megszerettetését, a tanulás, az ismeretek bıvítése és megújítása iránti nyitottságot. A tanulás, az ismeretszerzı-mővelıdési tevékenység pedagógiai súlyát jól érzékelhetjük, ha átgondoljuk, hogy vajon képes-e valaki konstruktív életvezetést realizálni akkor, ha kétfajta tevékenységet nem hajlandó vállalni: a munkát és a tanulást. A tanulással kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakításában sor tényezınek van szerepe. Az egyik a gyakori sikervisszajelzés. A sikervisszajelzésekkel szoros funkcionális kapcsolatban álló tényezı a tanulmányi feladatok megoldásához csatlakozó segítségadás. Az esztétikai tevékenység fontossága az életvezetés sikere. Az önmagukra irányuló esztétikai tevékenység funkciója a személyi esztétikum megteremtése. Ez a tulajdonképpeni sikertényezı. Fontos, hogy ezt a törekvést ne fojtsuk el, hanem orientáljuk. A személyi esztétikum felértékelıdését jelzi többek között ez a körülmény, hogy nem egy ország nevelési gyakorlatában a test- és szépségápolás önálló tantárgyként került bevezetésre. A környezetre irányuló esztétikai tevékenység. A környezet esztétikuma ugyanis vonzó hatású, így az esztétikus környezet vonzza a vásárlókat, ügyfeleket vagy a turistákat. - 23 -
Az iskola feladata ennek a tevékenységformának a megerısítését illetıen többek között abban áll, hogy tapasztalatokhoz juttassa a gyerekeket környezetük szépítésében. Az egészséges életmód magatartásformáira áttérve, ezek funkciója magától értetıdıen az egészség fenntartása, megırzése. Ebben az esetben a sikertényezı az egészség. Mindenekelıtt a mozgást kell kiemelni. A mozgás mint magatartásforma megerısítésének folyamatát elemezve az nyilvánvalóvá válik, hogy ennek kerete a mozgásos program. Amennyiben a mozgásos program teljesítménycentrikus, monoton vagy kudarcélményekkel terhelt, illetve puszta testgyakorlatra redukált, ez többet árt, mint használ. A teljesítıképességhez igazodó, a játékszükségletet, a változatosság iránti szükségletet érvényesülni engedı, vagyis vonzó mozgásos programtól várható az, hogy külsı nyomás nélkül, latens módon megszeretteti a mozgást. Másik nélkülözhetetlen feltétel a higiéniai szabályokat követı magatartás. Ennek kialakítása mindenekelıtt a megfelelı tárgyi feltételrendszer megteremtését igényli. Egy nevelı-oktató intézmény pedagógiai hatásfoka egyenesen arányos tevékenységi kínálatának szélességével. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a nevelés keretében nem elég annak elérését célul kitőzni, hogy az egyén csupán képes legyen a konstruktív magatartás- és tevékenységformák végrehajtására a szociális kontroll körülményei között, vagy valamilyen oktató-nevelı intézmény ösztönzésére. Hogy az egyén a kívánt magatartásformákat autonóm módon, személyiségének belsı feltételrendszere által determináltan hajtsa végre, akkor is, ha már intézményes nevelés befejezıdött, illetve erre külsı tényezık nem kényszerítik. Mindezen összefüggések alapján következtethetünk arra, hogy a nevelési folyamat eredménye nem egyszerően a közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák kialakítása, megszilárdítása, nem az autonóm vezérléső közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartás- és tevékenységformák létrejötte, s ez által a konstruktív, vagyis a szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes életvezetés megalapozása. Ehhez azonban az szükséges, hogy kifejlesszük a személyiségben a konstruktív magatartás- és tevékenységformákat stimuláló ösztönzı-motivációs képzıdményeket. Ilyen magasrendő személyiségkomponenseknek tekinthetık mindenekelıtt a szokások, a példaképekeszményképek (életvezetési modellek) és a meggyızıdések. A konstruktív életvezetés személyiségbeli feltételei Milyen személyiségbeli képzıdményekbıl épül fel a magatartást és tevékenységet orientáló szubjektív feltételrendszer. Az válaszolhatjuk, hogy az egyén aktivitását a személyiség egymással szoros kölcsönhatásban álló két fı funkcionális komponense szabályozza: az ösztönzı, reguláló sajátosságcsoport és a kognitív-szervezı-végrehajtó sajátosságcsoport. Az ösztönzı-reguláló sajátosságcsoport foglalja magában a motivációs-szükségleti képzıdményeket. A kognitív-szervezı-végrehajtó sajátosságcsoport lényegében ismeretekbıl, jártasságokból, készségekbıl, képességekbıl épül fel. - 24 -
A személyiség kognitív sajátosságainak befolyása az életvezetésre Mindenekelıtt azt szükséges hangsúlyozni, hogy a szervezı-végrehajtó sajátosságcsoport nem az egyéni aktivitás szociális alapirányát, hanem a kivitelezés részleteit határozza meg. A szervezıvégrehajtó sajátosságok fejlettsége nem garantálják azt, hogy az egyén magatartása és tevékenysége társadalmilag értékes irányt vesz fel. Az életvezetés szociális minısége, valamint a kognitív sajátosságok fejlettsége közti kapcsolatok áttételes volta azonban nem jelenti azt, hogy ezek a kapcsolatok elhanyagolhatóak lennének. A kognitív sajátosságok az életvezetést döntıen az ösztönzı-reguláló (motivációs) sajátosságcsoporton keresztül befolyásolják. Ez úgy értendı, hogy a kognitív sajátosságok együttese alapul szolgál a személyiség magasrendő ösztönzı-motivációs komponenseinek kifejlıdéséhez. Ami a kognitív sajátosságok közül a személyiség ismeretrendszerét illeti, fıként a morális normaismeret megléte vagy hiánya gyakorol befolyást a magatartásra. A morális normaismeret a szociális értékes magatartásformák megszilárdulásának egyik szükséges, bár önmagában nem elégséges feltétele. Az ismeretrendszer az életvezetésnek nem csupán a szociális-morális jellegét erısítheti, hanem a sikerességet, az egyéni siker elérését is elımozdíthatja. Komoly szerepet játszanak az egyén jártasságai, vagyis teljesítményképes, alkalmazható tudása. Ugyanez még inkább elmondható az automatizált tevékenységformákról vagy mőveletekrıl, a készségekrıl (pl. íráskészség, az olvasás készsége). A képesség rendszerének egyik eleme, az intellektuális képességek együttese nyilvánvaló megalapozó szereppel bír az ösztönzı sajátosságok kialakulásának folyamatában. Ugyanez mondható el a kommunikációs képességek csoportjáról és a cselekvés képességeirıl. Nevelési szempontból különleges képességcsoportnak tekinthetı a szociális képességek együttese, mivel ezek a magasrendő magatartásformák kialakulásának és megszilárdulásának egyik döntı feltételét jelentik. A szociális képességek: erkölcsi ítélıképesség, az erkölcsi összefüggések látásának képessége, a normakövetés képessége, a mások érdekeinek figyelembevételére való képesség. A fentiekbıl következıen az ismeretrendszer szociális-morális rétegének, valamint a szociális képességek együttesének alakítása tudatos és célirányos pedagógiai megoldásmódokat kíván meg az oktatás és a képzés területén. A személyiség ösztönzı sajátosságainak szerepe az életvezetés szabályozásában A kognitív sajátosságokkal szemben az ösztönzı-reguláló sajátosságcsoport, vagy is a személyiség motivációs-szükségleti szférája közvetlenül felelıs az aktivitás szociális minıségéért, s ettıl a sajátosságcsoporttól függ az, hogy az ember saját szervezı- végrehajtó lehetıségeit - ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit - társadalmilag hasznos vagy antiszociális irányban mozgósítja-e. Azt mondhatjuk, hogy az ösztönzı-reguláló sajátosságcsoport néhány fontos tartalmi, szerkezeti és formai jellegzetessége meghatározható, és ez hozzájárulhat a nevelési folyamattal kapcsolatos ismereteink kiegészítéséhez. Mindenekelıtt arra következtethetünk, hogy a személyiség ösztönzı-reguláló komponense, vagyis motivációs-szükségleti szférája tartalmi tekintetben különbözı motivációs-szükségleti rétegekbıl épül fel. Látható a fentiek alapján, hogy a szokás, a példakép-eszménykép, valamint a meggyızıdés biztonságosan a bennük tárgyiasult környezeti-pedagógiai hatásrendszer alapján határozható meg, amennyiben a szokások megerısítı-beidegzı hatások, a példakép-eszménykép modell állítása és - 25 -