Mosógépmotor bekötése 2016.02.04. Mosógépünkben két fődarab meghibásodása, a vezérlés és a motor okozhat "javítása gazdaságtalan" státuszt, illetve ha annyira régi és szétrothadt, hogy egy csapágyat sem éri meg cserélni benne. A motor megússza a jó eséllyel, így a házibarkács kedvelt alkatrésze. A mosógépgyártók nem jeleskednek a bekötés feltüntetésében, így magunknak kell utánajárnunk a tápvezeték csatlakoztatásának. Rövid sorozatunkban legalább két, itthon hozzáférhető motortípus bekötését és a sebesség/forgásirány-váltást mutatjuk be némi elméleti felvezetés után, válaszolva. A korai, forgótárcsás mosógépek meglehetősen kis (80-100W) teljesítménnyel üzemeltek. Felhasználásuk mindamellett sikeres ott, ahol kis fordulatszámmal nagy nyomatékot kell kifejteni. Például betonkeverőben a nagy áttétel akár öt vödrös adagot megforgat 100W teljesítménnyel. Az automata mosógépek ettől nagyobb, barkácsbarát teljesítményt nyújtanak.
Zárójelben jegyzem meg, hogy kapni a kereskedelemben esztergát 300W, asztali fúrógépet 150W teljesítménnyel. Ezek az eszközök természetesen nem alkalmasak a célra, melyre árulják őket. Ráadásul kezd divatba jönni az alumíniumtekercseléses motor a legalacsonyabb árszegmensben, mely még több áramot vesz fel és kisebb teljesítményt ad le. Az 500 wattos fémesztergára csak egy keresztkérdés: vajon a régi esztergákat miért 3-4 kilowattos motorokkal látták el? Mert sok volt a felesleges rezük? Tehát ne dőljenek be a kétértelműen fogalmazó hirdetéseknek, ahol anyagleválasztás van, oda minimum 800-1500 W teljesítmény szükséges.
Visszatérve a mosógéphez, lássuk a Hajdú gyártmányát, mely kis fordulaton 300W, míg......centrifugáláskor 600-650W teljesítménnyel üzemel. A különbségre magyarázat, hogy egy házban - egy tengelyt hajtva - két motor található. A motortestben mosásra és centrifugálásra külön tekercsrendszert helyeztek el. Tudományosan megfogalmazva: "Az indukciós aszinkron törpemotor a háztartási gépek legfontosabb alkatrésze. Alkalmazzák minden készülékben, ahol a működéshez gyakorlatilag állandó fordulatszámú meghajtómotor szükséges. Csak váltófeszültséggel üzemeltethető. Működése a villamos hálózathoz kapcsolt, tekercselt állórész és a forgórész mágneses terének kölcsönhatásán alapul. Az aszinkron elnevezést azért kapta, mert a motor forgórészének fordulatszáma kisebb, mint a forgórész mágneses terének fordulatszáma."
Biztosan mindenki látott már betonkeverőn, szivattyún a motorhoz erősítve egy hengert, mely láthatóan elektromos kapcsolatban áll a motorral. Ez az indító kondenzátor. Az egyfázisú motorok forgó mágneses terének kialakításához segédfázis szükséges, ezt a motor tekercsével sorba kapcsolt nagy kapacitású kondenzátorral állíthatjuk elő. Már csak össze kell kötnünk az egyenáramú kismotorokhoz képest zavarba ejtően sok vezetéket. Egy kapcsolási rajzot látva hajlamosak lehetünk elbizonytalanodni, mit hova kell csatlakoztatni. Megpróbálom a megoldás elvét érthetően felvázolni, így könnyebb lesz azt bármely motor kapcsolótáblájára vonatkoztatni.
Tehát van egy közös pont a motorban, ez a nulla vezeték csatlakozási pontja. Szerencsés esetben megkülönböztethetően helyezkedik el, mint a lenti ábrán. Itt az alsó-középső érintkező magában áll. A motortestben két külön tekercsrendszer kapott helyet, két-két darab érintkezővel. Itt baloldali oszlop a mosógép, a jobboldali a centrifuga érintkezőit tartalmazza. Azért kell kettő érintkező, mert egyik közvetlenül a fázisra, a másik a kondenzátorból jövő segédfázisra csatlakozik. Ha a kettőt felcseréljük, a motor forgásiránya megváltozik (mint mikor az egyenáramú kismotoron felcseréljük a negatív pólust a pozitívval). A bekötéshez tehát - egy sorkapocs egy érintkezőjébe kössük be egy (legyen kék színű) vezetéket; - egy sorkapocs egy érintkezőjébe kössünk kettő darab (legyen fekete színű) vezetéket ; - az egyik feketére a kondenzátor egyik pólusát kössük, a kondi másik vezetéke szabadon marad; - a kéket a motor nulla érintkezőjére csatoljuk; - az egyik feketét az oszlopsor felső, a másik (kondenzátorból jövő) vezetéket az oszlopsor alsó érintkezőjére dugjuk. Ekkor valamilyen irányban és valamelyik sebességgel el kell indulni a motornak. Most cseréljük fel a két fekete vezetéket az alsó/felső érintkezőn. Ekkor ellenkező irányban kezd forogni. Ezt a műveletsort megismételve a két fekete vezetékkel a másik tekercsrendszeren (azaz a jobb oldali oszlopon), a motor sebessége fog változni és a két fekete vezeték felcserélésével az iránya is. Most a fotókon látható Hajdú motor bekötése következik, ahol középen van a nulla.
Folytatjuk!
Mosógépmotor bekötése 2. 2016.02.19. Mielőtt újabb mosógépmotor-bekötést mutatunk be, szemlézzük a vezérlést, azaz a forgásirány és a sebesség változtatásának eszközeit. Sebességváltásnál legegyszerűbb eszköz erre a váltókapcsoló. Két bemenetet (fázis, segédfázis) vagy az első érintkező párral (mosógép tekercs) köt össze vagy a másikkal (centrifuga). A feladat elektromos áramot bocsátani két érintkezőre, egy időben - pontosabban egy kicsit korábban - pedig megszakítani az eddigi kettőre adott táplálást. Ezek értelemszerűen a fázis és segédfázis vezetékei. Vélelmezhető, hogy ipari környezetben használja Kedves Olvasó, ezért a kapcsoló kivitele is feleljen meg a fokozott védelmi szabványoknak. Mivel ez a kapcsoló tulajdonképpen logikai vezérlést végez, így valamelyik tekercsre mindig jut áram. A teljes áramtalanítás lehetősége érdekében még egy főkapcsolót kell az egész rendszer elé tenni. Ez a főkapcsoló szakítsa meg a fázist és nullát is, hiszen ha megfordítva dugjuk be a csatlakozóaljzatba a dugót, már áram alatt marad a berendezés.
Forgásirány váltása annyival bonyolultabbnak tűnik, hogy kétvezetékes bemeneti áram utak felcserélését kell végrehajtani. Több érintkezőt nem igényel, hiszen csak fordítva kell bekötni. Felvetődik bennem egy elméleti lehetőség, mikor mindkét tekercsre fázist adunk és a segédfázist váltjuk. Mindenképpen többet fogyasztana a motor, de hogy ez fékeznée a motort vagy erősebb lenne tőle, utána olvasás nélkül nem tudnám megmondani, majd kijavítanak Önök.
Következzen egy másik kapcsolás: Itt ez a hasonló, öt kimeneti pólussal rendelkező motor, mely pusztán a nulla bemenet elhelyezkedésében különbözik legutóbb bemutatott társától. Aki vizuális típus, talán jobban tudja hasznosítani, mint a szöveges behelyettesítést.
Itt is két oszlopban helyezkednek el a mosó- és centrifuga tekercsek bemenetei, a fordulatszámot két fokozatban tehát az oszlopok érintkezőire adott feszültségekkel állítjuk. Előző írásunkból remélem már könnyű lesz a forgásirány-váltást is megvalósítani. Röviden: felcserélni a közvetlen fázist és a kondenzátorból kijövő segédfázist. Annyira bő lére sikeredett az eredeti anyag, hogy jut még egy harmadik részre is. Ebben az erősáramú mágneskapcsolót mutatom be, néhány gondolat e motorok felhasználásáról, illetve bemutatom a két évvel ezelőtt barkácsolt favázas esztergát. Az első rész motorjával, komplett vezérléssel elkészült, karrierjét a mechanikai problémák törték derékba. Az ismertetett kapcsolások működőképességét ennek videóival bizonyítom.