A felmérési egység kódja:

Átírás

1 A felmérési egység lajstromszáma: 0317 A felmérési egység adatai A felmérési egység kódja: Állatte//30/Ism/Rok A kódrészletek jelentése: Állattenyésztő szakképesítés-csoportban, a célzott, 30- as szintű szakképesítéssel rokon szakmában szerzett munkatapasztalattal vagy tanulmányi előzménnyel rendelkezők szakmatanulás során közvetlenül hasznosuló ismeretalkalmazási készségek, képességek mérése. A felmérési egység komplett anyagát tartalmazó jelen dokumentum fájlneve: 0317.pdf Célzott kimenetek, szakképesítések Állatkerti állatgondozó Cirkuszi állatgondozó Haszonállat-gondozó Állattenyésztő (baromfi és kisállat) Állattenyésztő (juh és kecske) Állattenyésztő (sertés) Állattenyésztő (szarvasmarha) Állatorvosi, állategészségügyi szaksegéd Halász, haltenyésztő Halőr Horgásztókezelő Inszeminátor (baromfi és kisállat) Inszeminátor (juh és kecske) Inszeminátor (ló) Inszeminátor (sertés) Inszeminátor (szarvasmarha) Lótartó és -tenyésztő Lóápoló és gondozó Belovagló Méhész Vadász, vadtenyésztő Mezőgazdasági gazdaasszony Bioállat-tartó és tenyésztő 1/12

2 Felmérendő kompetenciák Méréseket végez Egyszerű szöveges vázlatot készít Egyszerű rajzvázlatot készít Színeket, színárnyalatokat megkülönböztet Szakmatanulást megalapozó ismeretek Az egységen belüli felmérő feladatok (szervezési részletek) összesített, javasolt időtartama: 50 perc A felmérési egységen belüli javasolt szervezési részletek száma: 2 2/12

3 1. szervezési részlet Feladat jellemzői Időtartam: 30 perc A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban): 60 % Tevékenység típusa: gyakorlati Feladat meghatározása: Lovak számára karámot kell készíteni. (Összesen: 50 pont) 1. Készítsen rajzos vázlatot a megadott utasítások alapján! A karám hosszúsága 25 m, szélessége 15 m legyen. A rajzon 1 m 1 cm-nek feleljen meg! Körzőt és vonalzót használhat Rajzoljon egy 25 cm hosszú, 15 cm széles téglalapot! 1.2. Jelölje be a rajzon, hogy hova tervezi a karám bejáratát! Jelölje be az oszlopok helyét egymástól 2,5 távolságra! 2. Mérje ki a területen a karám helyét a megadott utasítások segítségével! 2.1.Tűzzön le egy jelölőpálcát (A pont)! 2.2.Mérjen ki 2 m hosszú távolságot a pálcától, majd tűzzön a végére egy jelölő pálcát (B pont)! 2.3.A két pontot kösse össze egy zsinórral (ez lesz az alapvonal)! 2.4.Mérjen ki egy 1,5 m hosszú zsinórt, melynek a két végére kössön jelölőpálcát! 2.5.Rajzoljon a földre körívet a két pontból (A-ból és B-ből) a 1,5 m-es zsinórra kötött pálcával, majd jelölje be a körívek metszéspontját egy pálcával (M pont)! 2.6.Felezze meg a 2 m-es szakaszt (F pont)! 2.7.A felezőpontot (F) kösse össze a metszésponttal (M)! 2.8.A felezőpont lesz a karám egyik csúcsa. A metszéspont felé haladva mérjen ki 15 m-t! (C pont) 2.9.Az alapvonal felezőpontjától kiindulva B pont felé mérjen ki 25 m-t! (D pont) Kösse össze C és D pontot egy zsinórral! Mérje meg C és D távolságát! Felezze meg, majd jelölje be a felezőpontot! (E pont) Mérjen ki egy CD hosszúságú zsinórt, majd kösse össze vele F és E pontokat! Vigye tovább a zsinórt az FE szakasz által meghatározott irányban, majd a végén jelölje be G pontot! Jelölje meg a rajz alapján tervezett bejárat helyét! Jelölje be az oszlopok helyét! Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Méréseket végez Egyszerű rajzvázlatot készít 3/12

4 1. szervezési részlet Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: 1. A jelölt derékszögű vonalzó segítségével megrajzol egy 25 cm hosszú, 15 cm széles téglalapot. Bejelöli a tervezett bejárat helyét. 2,5 cm-es távolságokban berajzolja az oszlopok helyét. A téglalap pontos megrajzolására 2 pont, az oszlopok bejelöléséért oszloponként 0.5 pont, a bejárat meghatározásáért 2 pont, összesen 20 pont adható. (Téglalap: 2 pont. 32 oszlop: 16 pont. Bejárat: 2 pont.) 2. A jelölt a helyszínen a saját maga által készített vázlat és a megadott utasítások alapján mérőszalag és jelölőpálcák segítségével kijelöli a karám helyét. 1. Kijelöli a kezdőpontot (A). 2. Kiméri a 2 m távolságot a pálcától, megjelöli a B pontot. 3. A két pontot összeköti egy zsinórral (ez lesz az alapvonal). 4. Kiméri a 1,5 m hosszú zsinórt, melynek a két végére jelölőpálcát köt. 5. Rajzol a földre körívet a két pontból (A-ból és B-ből) a 1,5 m-es zsinórra kötött pálcával, majd bejelöli a körívek metszéspontját (M pont). 6. Megfelezi a 2 m-es szakaszt (F pont). 7. A felezőpontot (F) összeköti a metszésponttal (M). 8. A felezőpont lesz a karám egyik csúcsa. A metszéspont felé haladva kiméri a 15 m-t! (C pont). 9. Az alapvonal felezőpontjától kiindulva B pont felé kiméri a 25 m-t. (D pont) 10. Összeköti C és D pontot egy zsinórral. 11. Megméri C és D távolságát. 12. Megfelezi, majd megjelöli a felezőpontot. (E pont) 13. Kimér egy C-D hosszúságú zsinórt, majd összeköti vele F és E pontokat. 14. Tovább viszi a zsinórt az FE szakasz által meghatározott irányban, majd bejelöli a G pontot. 15. Bejelöli a rajz alapján a tervezett bejárat és az oszlopok helyét. Minden elvégzett lépésért 2 pont adható. Maximálisan 30 pont A két feladatrészre együtt 20+30, azaz 50 pont adható Feladat értékelése, dokumentálása: A szervezési részletben összesen 50 pont érhető el. 4/12

5 1. szervezési részlet Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: A helyszínt a szervező intézménynek kell biztosítania. Általános célú vizsgaterem, amelyben a vizsgázók számával azonos számú asztal és szék található. A vizsgára felügyelő személynek a teremben biztosítani kell asztalt és széket. A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): A jelöltek önállóan dolgoznak. Információs körülmények: A kinti mérés elvégzéséhez a jelöltek írásban megkapják a szükséges utasításokat. A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: Vonalzó, körző, A4-es lapok, íróeszköz, zsinór, jelölőlécek, mérőszalag. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A felmérő tájékoztatja a jelöltet a feladatokról, a felhasználható időtartamról. Ügyel a munkaidő pontos betartására. Biztosítja a nyugodt munkakörülményeket. A rendkívüli helyzeteket jegyzőkönyvben rögzíti. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: A jelölt hozzáállása, munkatempója, teherbírása, logikus gondolkodása. 5/12

6 2. szervezési részlet Feladat jellemzői Időtartam: 20 perc A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban): 40 % Tevékenység típusa: írásbeli Feladat meghatározása: Figyelmesen olvassa el az alábbi őshonos állatokról szóló leírásokat, majd válaszoljon írásban a feltett kérdésekre! (Összesen: 20 pont) Magyar szürke marha A magyar Alföld honfoglalás óta tenyésztett szarvasmarhája. Hosszú időn keresztül ( ) Közép-Európa legkeresettebb hízómarhája. Szilárd szervezetű, szívós, rendkívül igénytelen. Húsa finom rostú, igen ízletes. Magyar tarka marha A XIX. sz. végén tenyésztették ki a magyar szürke marhából, elsősorban a szimentáli marhával történő keresztezés révén. Kitűnő kettőshasznosítású fajta, tejelékenysége és hústermelő képessége egyaránt jó. 6/12

7 Hortobágyi racka juh (fehér változat) (fekete változat) Ősi magyar parlagi juh. A kos és az anya is dugóhúzószerűen csavarodott, V-alakú szarvat visel. Gyapjútermelő képessége és tejelékenysége egyaránt jó. Bundája tincsekből áll, a tincsek hossza cm. Edzett, ellenálló, igénytelen fajta. A fekete változat tulajdonságai és genetikai értékei megegyeznek a fehér változatéval. A fej és a lábak fényesfeketék, a szarv fekete vagy palaszürke. A bunda is fekete, idősebb korban a fehér szőrök megjelenése miatt megszürkül. Mindkét változatából a Hortobágyon található még jelentősebb állomány. 7/12

8 Mangalica sertés Mindhárom színváltozatban (szőke, vörös, fecskehasú) megtalálható még hazánkban. A XIX. sz. óta tenyésztett, lassú fejlődésű, magyar zsírsertés fajta. Értékét a takarmánnyal szembeni igénytelensége, edzettsége és ellenálló képessége adja. Magyar vadas nyúl A prémesállatok közül legkorábban a nyulat háziasították, hazánkban a magyar vadas tekinthető a legrégebbi fajtának. Kettős hasznosítású, hús és prémtermelésre egyaránt alkalmas fajta. Forrás: 8/12

9 1. Melyik állatra igaz az állítás?.1 Kettős hasznosítású, hús és prémtermelésre egyaránt alkalmas..2 Mindhárom színváltozatban (szőke, vörös, fecskehasú) megtalálható még hazánkban..3 Húsa finom rostú, igen ízletes..4 Ősi magyar parlagi juh. A kos és az anya is dugóhúzószerűen csavarodott, V-alakú szarvat visel. 2. Az egyik állatfajtára egyetlen állítás sem volt igaz. Melyik ez az állatfajta? 3. Olvassa el újra a magyar vadas nyúlról szóló tájékoztatót! Próbálja meg három pontban összefoglalni, hogy miket tudott meg az olvasott szövegből! /12

10 4. Nevezze meg a képen látható kecskék színeit! Forrás: Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Szakmatanulást megalapozó ismeretek Egyszerű szöveges vázlatot készít Színeket, színárnyalatokat megkülönböztet 10/12

11 Feladat megoldása: 1. feladat: 1.1 Magyar vadas nyúl 1.2 Mangalica 1.3 Magyar szürke marha 1.4 Hortobágyi racka juh ÚMFT Programiroda 2. szervezési részlet Feladat megoldása, értékelése Minden helyes válaszra 2 pont adható Összesen: 8 pont 2. Magyartarka A helyes válasz 2 pontot ér Összesen 2 pont Legkorábban háziasított állat 2. A legrégebbi magyar nyúlfajta 3. Kettős hasznosítású (hús és prém) Minden helyes vázlatpont 2 pontot ér Összesen: 6 pont 4. Barna, szürke, fekete, fehér Minden színre 1 pont adható Összesen: 4 pont Feladat értékelése, dokumentálása: A szervezési részletben összesen 20 pont adható 11/12

12 2. szervezési részlet Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: A helyszínt a szervező intézménynek kell biztosítania. Általános célú vizsgaterem, amelyben a vizsgázók számával azonos számú asztal és szék található. A vizsgára felügyelő személynek a teremben biztosítani kell asztalt és széket. A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): A jelöltek önállóan dolgoznak. Információs körülmények: A feladatlapon kívül nem használhatnak más információs anyagot a jelöltek. A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: Íróeszköz, a feladatlap. A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A felmérő biztosítja a nyugodt körülményeket, felügyeli a rendet. Tájékoztatja a jelölteket a felhasználható időkeretről, betartatja a munkaidőt. Minden rendkívüli eseményt jegyzőkönyvben rögzít. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: Önálló, másokat nem zavaró munkavégzés. 12/12