Prof. Dr. Csath Magdolna Mit mutatnak a regionális elemzések? Versenyképességi és társadalmi kompozit mutatók eredményei a Közép-magyarországi régióban Tradíció és Innováció Konferencia Tudomány Ünnepe Szent István Egyetem Gödöllő 2015. november 12.
1. Versenyképesség, regionális versenyképesség - Nemzeti - Vállalati - Regionális Regionális versenyképesség: nem az ott működő cégek együttes versenyképessége, de nem is a nemzeti versenyképesség egyik eleme. Egy lokalitás (régió) azon képessége, amelynek segítségével állandóan javítani tudja lakosai életminőségét. (Meyer-Stamer) 2
Fontos elemei: -Humán tőke -Társadalmi tőke -Regionális tőke -Innovativitás Versenyképesség megjelenése: -Gazdasági mutatók -Társadalmi mutatók 3
2. Néhány fontos gazdasági mutató 1. táblázat Az egy főre jutó GDP növekedési üteme (2007=100) Forrás: KSH adatok alapján saját számítás Területi egység 2013/2007 (%) Budapest 118,6 Pest megye 106,9 Közép-Magyarország 115,0 Fejér megye 120,9 Komárom-Esztergom megye 110,6 Győr-Moson-Sopron megye 126,1 Vas megye 127,3 Baranya megye 111,2 Somogy megye 120,5 Zala megye 118,5 Tolna megye 133,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 115,8 Heves megye 114,3 Nógrád megye 111,8 Jász-Nagykun-Szolnok megye 112,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 120,4 Békés megye 118,3 Országos átlag 119,2 4
2. táblázat Pest megye elmaradása Budapesttől és az országos átlagtól Mutató GDP növekedési üteme (2007-2013) Egy főre jutó GDP értéke (2013) Egy főre jutó GDP növekedési üteme (2007-2013) Pest megye elmaradása Budapesttől országos átlagtól (%) -10,3-7,3-60,8-16,5-11,7-12,3 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás 5
3. táblázat Az egy főre jutó GDP az EU25 átlagában (%) Terület 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Budapest 89,7 91,7 94,6 96,2 100,3 109,6 114,1 124,2 Pest megye 36,0 36,1 39,3 40,3 42,3 41,0 49,3 51,6 Közép- Magyarország 71,6 72,6 75,4 76,4 79,4 83,4 89,4 96,0 Magyarország 49,6 49,5 50,5 51,7 53,4 53,4 56,4 58,6 Pest megye Magyarország hoz mérve 72,6 72,9 77,8 77,9 79,2 76,8 87,4 88,1 Forrás: KSH és Eurostat alapján saját számítás 6
4.táblázat Egy főre jutó bruttó hazai termék az EU27 átlagának százalékában (PPS alapján) Régiók 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Százalékos növekedés 2007-ről 2013-ra Budapest 131,3 138 146 143,1 141,6 141 141,4 +10,1 Pest megye 56,4 54,6 54,6 56,4 55,2 53,7 55,3-1,1 Közép- Magyarország 100,5 103,5 108,0 107,0 105,6 105,0 105,9 +5,4 Közép Dunántúl 56,1 56,6 53,9 56,5 58,0 57,0 59,5 +3,4 Nyugat- Dunántúl 59,4 61,0 60,6 64,9 66,7 65,4 68,2 +8,8 Dél-Dunántúl 40,8 42,5 44,2 43,8 44,1 43,7 44,8 +4,3 Észak Magyarország 38,7 38,9 39,2 39,1 39,4 38,6 40,8 +2,1 Észak Alföld 37,8 39,1 41,7 41,1 42,3 41,3 42,1 +4,3 Dél Alföld 39,7 41,9 42,5 42,0 43,7 43,7 45,8 +6,1 Országos átlag 60,6 62,6 64,4 64,8 65,4 64,5 66,2 +5,6 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 7
1. ábra A gépi beruházások értékének aránya az ország összesen értékből (%) 2008-2013 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás 8
3. A versenyképesség mérése: a versenyképesség kompozit indexe Az EU regionális versenyképességi index módszertana alapján (EU Regional Competitiveness Index. Joint Research Centre. Luxemburg 2013) 14 részmutatóból kompozit mutató 9
2. ábra Pest megye versenyképességét vizsgáló versenyképességi index részmutatói Forrás: saját szerkesztés 10
3.ábra Helyezések a versenyképesség részterületei szerint, 2013 Forrás: Saját szerkesztés 11
Terület 5.táblázat Versenyképességi helyezések 2007, 2013 Rangsor Alapinfrastruktúra 2007 2013 Versenyképesség Innováció Hatékonysástruktúrkonyság Alapinfra- Haté- Innováció index Versenyképesség index Pest megye 8 2 3 4 8 2 5 4 Közép- Magyarország 1 1 1 1 1 1 1 1 Közép- Dunántúl 4 4 6 3 4 4 4 3 Nyugat- Dunántúl 2 3 2 2 2 3 3 2 Dél-Dunántúl 3 7 5 5 3 7 6 5 Észak- Magyarország 7 8 8 8 7 8 8 8 Észak-Alföld 5 6 7 7 5 5 7 7 Dél-Alföld 6 5 4 6 6 6 2 6 12
4. ábra Versenyképességi pozíciók alakulása 2007, 2013 Forrás: saját szerkesztés Okok -Elmaradt beruházások (alapinfrastruktúra) -Humán tőke kihasználatlansága (innováció) 13
4. A társadalmi haladás kompozit indexe A társadalmi haladás indexe nagyon fontos mutató. Azt fejezi ki, hogy a gazdasági eredmények mennyire alakulnak át életminőséggé, emberi jóllétté. (Porter, Stein: Social Progress Index. Washington D.C. 2014) Egy társadalom azon képessége, amely lehetővé teszi polgárai alapvető szükségleteinek kielégítését, és annak biztosítását, hogy az egyének és közösségek fenntarthassák, illetve folyamatosan javíthassák életminőségüket és kiteljesíthessék képességeiket. (Porter, Stein) 14
5. ábra A társadalmi haladás indexe Társadalmi haladás index Alapvető emberi szükségletek A jóllét szintje Lehetőségek -Víz, szennyvíz szolgáltatáshoz való hozzáférés -Lakhatás -Közbiztonság -Egészségügyi alapellátás -Tudáshoz jutás lehetősége -Informáltság - Egészségmegőrzés, egészségjavítás lehetőségei -Környezeti fenntarthatóság -Személyes jogok, szabadság és választási lehetőségek -Felsőfokú képzéshez való hozzájutás lehetősége -Egyenlőtlenségek csökkentése Forrás: Porter, Stern 2014 15
6. ábra A regionális társadalmi haladás kompozit index részmutatói Alapvető emberi szükségletek A jóllét szintje Lehetőségek -Közüzemi ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya (%) - Szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) -Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos (fő) -Vagyon elleni bűncselekmények száma 10ezer lakosra (fő) -Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma ezer lakosra (fő) Forrás: saját szerkesztés -10 ezer lakosra jutó dolgozó orvosok száma (fő) -Alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (Ft) -Születéskor várható élettartam (férfi,év) -Születéskor várható élettartam (nő, év) -Kiadott lakásépítési engedélyek száma (10ezer lakos/db) -Működő kórházi ágyak száma 10ezer lakosra (db) -Aktivitási arány (%) -Munkanélküliségi ráta (%) -Új vállalkozások száma 1000 lakosra (db) -Kutató-fejlesztő helyek száma 10 ezer lakosra (kutatóhely) -Internet-előfizetés (mobil nélkül) ezer lakosra (előfizetés) -Települési könyvtárak: szolgáltató helyek száma 100 ezer lakosra(db) -Felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevő nappali képzésben tanulók száma állandó lakhelyük szerint (1000 lakásra, fő) 16
7. ábra Helyezések a társadalmi haladás részterületei szerint 2013 Forrás: saját szerkesztés 17
Terület 6. táblázat Helyezések a társadalmi haladás indexe és részmutatói alapján 2007, 2013 Alapvető szükségletek Jóllét szintje Rangsor 2007 2013 Társadalmi haladás index Alapvető szükségletek Jóllét szintje Társadalmi haladás index Lehetőségek Lehetőségek Pest megye 5 6 4 5 8 6 4 7 Közép- Magyarország 1 1 1 1 2 1 1 1 Közép- Dunántúl 3 4 3 3 4 5 3 4 Nyugat- Dunántúl 2 2 2 2 1 2 2 2 Dél-Dunántúl 4 3 6 4 3 3 5 3 Észak- Magyarország 8 8 8 8 7 8 8 8 Észak-Alföld 7 7 7 7 5 7 7 6 Dél-Alföld 6 5 5 6 6 4 6 5 18
8. ábra Társadalmi haladás pozíciók alakulása (kompozit mutató) 2007, 2013 Forrás: saját szerkesztés 19
9. ábra A társadalmi haladás és a versenyképesség közötti kapcsolat 2007-ben és 2013-ban Forrás: saját számítás 20
5. Összefoglalás és következtetések Mit látunk? 2007-2013 között: Pest megyében a gazdasági eredmények nem javultak, ráadásul csökkenő mértékben alakultak át társadalmi haladássá. - Pest megye forrásoktól esett el: Ezért: Alapinfrastruktúrája nem javult, kevés forrás jutott a humán tőke fejlesztésére. - Nem javult a gazdasági versenyképessége - Romlott társadalmi fejlettségi pozíciója 21
Pest megyében a gazdasági versenyképesség javulásnak együtt kell járnia a társadalmi haladással. Megoldás: - Humán tőke fejlesztés - Innováció, KKV támogatás - Tudás- és innovációalapú gazdasági fejlődés - Életminőség-javító társadalmi fejlődés 22
Köszönöm a figyelmet! 23