Történelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató

Történelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató I) Alapozó szakmai ismeretek tantárgyi elemei Dusnoki József ovács Dávid TNT0110 A mentalitástörténettől a kultúrtörténetig N: 15 2 kollokvium vizsga A tantárgy a kulturális-művelődési jelenségeket vizsgáló, azokat kutatása tárgyának tekintő történetírás kibontakozását kívánja bemutatni. A kultúrtörténet mint történeti stúdium fejlődésére vonatkozó historiográfiai ismeretek megszerzése mellett az egyes irányzatok szemléletét meghatározó történelemelméleti, módszertani előfeltevések feltérképezése is a tárgy céljai között szerepel. A tantárgy a kultúrtörténet két klasszikusa Jacob Burckhardt és Johan Huizinga a Geistegeschichte vagyis a szellemtörténet szemléleti keretébe illeszkedő munkásságának a bemutatásával veszi kezdetét. A későbbiek folyamán a messze nyúló előzmények után a 20 sz. derekára kibontakozó francia mentalitástörténet, valamint az 1970-es évektől megjelenő mikrotörténetírás és a történeti antropológia ismertetésére kerül sor. Az előbbi irányzatok mellett - amelyek az elitkultúra helyett a szélesebb társadalmi rétegek kultúrális gyakorlatát vizsgálták - tovább él a magas kultúra, a kiemelkedő egyéni életmegnyilvánulások, gondolati teljesítmények vizsgálatának igénye. Az előbbi jelenségekkel foglalkozó eszmetörténeti megközelítések szintén vizsgálódásunk tárgyát képezik. A tantárgy a művelődéstörténet fejlődésére is rátekintést nyújt. A tárgy a hallgatók ismereteit és képességeit háromféle módon kívánja fejleszteni. Egyrészt a történetírás történetére vonatkozó, vagyis historiográfiai ismeretek megszerzésével. Másrészt a módszertani szempontoknak a történetírói munkát lényegében meghatározó szerepének tudatosításával. Harmadrészt a szűkebb tudománytörténeti és a tágabb eszmetörténeti kontextus összefüggéseinek megvilágításával, tudatossá tételével. Összefoglaló tankönyv (Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006) Előadások vázlata Dobszay Tamás - Fónagy Zoltán - Szívós Erika: Művelődéstörténet, kultúrtöténet. In. Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 389-419. Apor Péter: Történeti antropológia. In. Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 449-473. Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In. Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 473-500. Szijártó M. István: A mikrotörténelem. In. Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 500-52 Donald elley: Új eszmetörténet a globális korban. Helikon, 2009. 1-22-36. Quentin Skinner: Jelentés és megértés az eszmetörténetben. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 7-55. Horkay Hörcher Ferenc: A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 287-307. Roger Chartier: A szellemi élet története, vagy szocio-kulturális történet. A francia irányzatok. Történelmi Szemle, 1984. 3. szám. 404-423. 1

Peter Burke: Mi a történeti antropológia? In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Bp. 2000. 17-23. Giovanni Levi: A mikrotörténelemről. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Bp. 2000. 127-147. Gálffy László TNT0311 Történeti szövegelemzés és szövegalkotás 1: Szakszövegolvasás és - elemzés Gálffy László; Gergely András; urucz György; F. Romhányi Beatrix; Fábián Zoltán; Fehér Bence; Papp Sándor; Makkai Béla N: 30 2 évközi teljesítése A tantárgy két alapvetően jól elkülöníthető részből áll, melyek azonban számos ponton összefüggnek a tanári forrás- és szakirodalom kezelés kérdéskörével. Első pontban a történeti források információtartalmának hatékony felhasználására helyezzük a hangsúlyt; írott, tárgyi, képi, audio-vizuális, adatbázisszerű stb. anyagok felhasználásán, szövegbeépítésén keresztül. Második pontban a történeti kutatás és a tudományos kommunikáció különböző formáit igyekszik bemutatni történelem tanár szakos hallgatóknak. Az alkalmazott módszer az un. visszagöngyölítés, azaz a tudományos kutatások formát öltött (forráskiadvány, monográfia, tanulmány, cikk, esszé, konferenciaanyagok, recenzió, stb.), eredményszerű, konkrét példáiból kiindulva próbálja meg bemutatni a tudományos munkák felépítését, illetve a szakmai párbeszéd különböző módozatait, nyelvi síkjait, stílusait, és fórumait. A tantárgy hangsúlyt helyez a szakmai szövegmegértési és-alkotási képesség lépcsőzetes elsajátítására (rezümétől, a változatos, kiegyensúlyozott, szakmai követelményekhez igazodó, de célközönségre tekintettel lévő tartalmakig) A kurzusok során törekszünk arra, hogy a hallgatók minden egyes tematikai egységhez érve önálló szóbeli prezentációt is tartsanak. Célunk a hallgatók szakmai rutinjának elmélyítése, a szakdolgozati munka előzetes segítése, illetve a későbbi tanári szakmai tájékozódás alapjainak átadása. többoldalú forráskezelés szakmai kommunikáció, írásképesség Részvétel az órákon, évközi teljesítése. TNT0411 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia 1: Bevezetés a történettudományba Semsey Viktória Dusnoki József, N: 30 2 2

Balaton Petra, ovács Dávid, Turcsán-Tóth Zsuzsanna évközi teljesítése A tantárgy a történész és a történelem tanári képzés alapismereteit közvetíti. Rövid historiográfiai áttekintés után bevezeti a hallgatókat a történettudomány elméleti, módszertani kérdéseibe és a történészi munka gyakorlatába. Megismerkedünk a történeti források különböző típusaival, a forrásanyag lelőhelyeivel, a legfontosabb kézikönyvekkel és folyóiratokkal és a forráskritika módszereivel. A hallgatók elsajátítják a kutatómunkához szükséges alapvető ismereteket. Részvétel az órákon, évközi teljesítése Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998. Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. Gunst Péter: A történetírás története. Debrecen, 1995. ávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp. 1983. osáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1 Bp. 2000 2003. ristó Gyula: Magyar historiográfia. Bp. 200 Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon 2003. 6. szám. Várady Zoltán Balaton Petra, Bognár Zalán, Hidán Csaba, ovács Dávid, Turcsán-Tóth Zsuzsanna TNT0211 Történeti segéd- és rokontudományok I: Történeti földrajz N: 30 3 2 évközi teljesítése, zh A történeti tér és idő összekapcsolásának elmélyítése Felkészítés a földrajzi ismereteknek a történelemtanításban való alkalmazására és átadására. A történész képzés keretében az egyik legfontosabb, kötelező segédtudományi stúdium a történeti földrajz, amely jellegzetes határterülete a történelem- és a földrajztudománynak. E tudományterület definiálása után a hallgatók megismerkednek a történeti földrajz irányzataival, legjelentősebb képviselőivel, kutatási módszereivel. Vázlatosan ismertetjük Európa történeti földrajzát. Részletesen foglalkozunk a árpát-medence hegy- és vízrajzával, földrajzi és néprajzi tájaival, közigazgatás történetével (vármegyék, kiváltságos területek, katonai közigazgatás), a gazdaságtörténet földrajzi összefüggéseivel, a fő etnikai, településtörténeti és demográfiai változásokkal. Részvétel az órákon, az évközi teljesítése Falitérképek Atlaszok

Internetes segédanyagok Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. Budapest, 1997. Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Budapest, 1996. Csánki Dezső Fekete Nagy Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I V. Budapest 1890 1913. (CD-ROM: Arcanum 200) Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1990. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I IV. Bp. 1963 1998. ósa László Filep Antal: A nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1978. Lelkes György: Magyar helységnév azonosító szótár. Baja, 1998. Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Bp. 200 Pounds, Norman J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997. Tímár Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In: Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. Várady Zoltán TNT0220 Történeti segéd- és rokontudományok II: Történeti segédtudományok N: 30 2 Várady Zoltán kollokvium 3. vizsga A képzés célja a történelem segédtudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A történelem klasszikus segédtudományai: diplomatika, kronológia, kodikológia, papirológia, paleográfia, epigráfia, heraldika, genealógia, numizmatika, pénztörténet, szfragisztika, inszigniológia áttekintő megismerése, felhasználhatósága, törvényszerűségei. Összefoglaló tankönyvek Előadások vázlata Internetes anyagok Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Osiris iadó, Bp. 200 TNT0230 Történeti segéd- és rokontudományok III: A történettudomány rokontudományai Várady Zoltán N: 30 4 2 Várady Zoltán, Fábián kollokvium Zoltán, Gálffy László 4. vizsga A képzés célja a történelem rokontudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják.

A történelem rokontudományai: régészet, művészettörténet, néprajz, muzeológia és kulturális örökségvédelem legfontosabb összefüggéseinek megismerése, a megszerzett ismeretek gyakorlati használhatósága. Összefoglaló tankönyvek Előadások vázlata Internetes anyagok Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar Néprajz. Corvina iadó, Budapest, 1980. Dercsényi Dezső-Zádor Anna: is művészettörténet (A honfoglalás korától a XIX. század végéig). épzőművészeti Alap iadóvállalata, Budapest, 1980. Hatházi Gábor: Muzeológiai alapismeretek. Magyar Nemzeti Múzeum Bp.199 őfalvi Tamás Mészáros Márta Ónodi Márta: özgyűjteményi ismeretek. Bp. 2007. Renfrew, Colin Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris tankönyvek. Budapest, 1999. II) Szakmai törzstárgyak tantárgyi elemei Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt TNT1110 és TNT1111 Őstörténet és ókori elet II: Ókori elet 3 + 2 5 I. gyakorlati jegy teljesítése Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori eleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a r.e. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993. Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/ Előzmények és történet 1242-ig. Bp. 1984. Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 200 Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások) ákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993, 2 1998. 3

omoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 1983 2 uhrt, A.: Az ókori özel-elet. [Piliscsaba] 2005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986. Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ Egyetem). Bp. 1995. Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985. Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990. Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 198 Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985. Rákos S. omoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar önyvklub, Bp. 1998. Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Fehér Bence Fehér Bence, Imregh Monika,. Csízy atalin TNT1210 és TNT1211 lasszikus antikvitás: Az ókori Hellász 6 kollokvium. teljesítése A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. Tanári kompetenciák elmélyítése A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai állam- berendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Hegyi D. ertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől r. e. 30-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi réta. Bp. 1983. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996.

Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 2005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 198 Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. Fehér Bence Fehér Bence, Imregh Monika,. Csízy atalin TNT1220 és TNT1221 lasszikus antikvitás: Az ókori Róma teljesítése A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. Tanári kompetenciák elmélyítése Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 2000. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 1963. Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 199 Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 199 Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp. 2007. Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987. Gálffy László TNT2110 és TNT2111 özépkori Egyetemes történelem I: VIII XIII. század 7

Gálffy László, Bubnó Hedvig teljesítése, zh középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; aroling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és özép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-13. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 2008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 201 BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 2005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. ATUS László: A középkor története. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 200 LANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 2004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 1983 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,2003. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): özépkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 2007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 2004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): özépkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 1983. Gálffy László TNT2120 és TNT2121 özépkori Egyetemes történelem II: XIII XV. század ; Gálffy László, Bubnó Hedvig 8

3. teljesítése, zh középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; aroling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és özép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-13. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 2008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 201 BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 2005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. ATUS László: A középkor története. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 200 LANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 2004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 1983 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,2003. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): özépkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 2007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 2004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): özépkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 1983. F. Romhányi Beatrix F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba TNT2210 és TNT2211 özépkori történelem I: 896 1301, teljesítése, zh 9

szakmai ismeretek szerzése középkori források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és vetületben. tanári kompetenciák elmélyítése A két félév során a középkori történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig (896 1301), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori állam megszűnéséig (1301 1526) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000. BÓNA István: A ok és Európa a 9 10. században. Bp. 2000. DIENES István: A honfoglaló ok. Bp. 197 ENGEL P. RISTÓ Gy. UBINYI A.: Magyarország története 1301 1526. Bp. 1998. ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 200 ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. GYÖRFFY György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 2000. OVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. RISTÓ Gyula: Magyarország története 895 130 Bp. 1998. UBINYI András: Mátyás király. Bp. 200 ULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp. 198 LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és történet 1242-ig. Főszerk: SZÉELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1 Bp. 1987. MASAY Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp. 197 MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007. MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. SZABÓ István: A középkori falu. Bp. 1969. ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai iadó, Debrecen, 1997. F. Romhányi Beatrix F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba TNT2220 és TNT2221 özépkori történelem II: 1301 1526 3. 10

teljesítése, zh szakmai ismeretek szerzése középkori források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és vetületben. tanári kompetenciák elmélyítése A két félév során a középkori történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig (896 1301), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori állam megszűnéséig (1301 1526) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000. BÓNA István: A ok és Európa a 9 10. században. Bp. 2000. DIENES István: A honfoglaló ok. Bp. 197 ENGEL P. RISTÓ Gy. UBINYI A.: Magyarország története 1301 1526. Bp. 1998. ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 200 ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. GYÖRFFY György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 2000. OVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. RISTÓ Gyula: Magyarország története 895 130 Bp. 1998. UBINYI András: Mátyás király. Bp. 200 ULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp. 198 LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és történet 1242-ig. Főszerk: SZÉELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1 Bp. 1987. MASAY Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp. 197 MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007. MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. SZABÓ István: A középkori falu. Bp. 1969. ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai iadó, Debrecen, 1997. Dusnoki József Dusnoki József, urucz György TNT3110 és TNT3111 oraújkori egyetemes történelem I. 1492 1648 11

3. teljesítése, zh Tanári A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képesség, kompetenciák fejlesztése A tantárgy Amerika felfedezésétől a harmincéves háború végéig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja Európa regionális szerkezetének változásait, az európai világgazdaság és a kapitalizmus kialakulását. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a reformációval és a reneszánsz humanizmussal, valamint a politikai viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek alakulásával. A háborúk mellett azonban a demográfiai tényezők, a társadalmi struktúra és a mindennapi élet témái is hangsúlyosan szerepelnek. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. előadás anyaga és a kiadott olvasmányjegyzék alapján felkészülés ötelező irodalom: Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 2007. Delumeau, Jean: Reneszánsz. Osiris. Bp., 1997. Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris. Bp. 1995. atona András: ora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2008. Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp. 2009. Poór János (szerk.): ora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris. Bp. 2000. Rondo, C.: A világgazdaság története. Maecenas. Bp., 1994. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. Gondolat. Bp. 1985. Chadwick, Owen: A reformáció. Osiris. Bp. 1998. Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Helikon. Bp. 1988. MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa. Bp. 201 Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat. Bp. 1983. Dusnoki József Dusnoki József, urucz György TNT3120 és TNT3121 oraújkori egyetemes történelem II. 1648 1789 12 4. szóbeli, évközi teljesítése, zh

Tanári: A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos rendszerezettségű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képességek fejlesztése A tantárgy 1648-tól a francia forradalomig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja az időszak sajátosságait, a gazdaság és a rendi társadalom változásait. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a felvilágosodással, a népi kultúra és az elitkultúra kapcsolatával és a művelődési viszonyokkal. Hangsúlyosan vizsgálja az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus problémáját, a politikaelmélet változatait, a hatalmi viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek és a 18. századi nagyhatalmi rivalizálás alakulását. Mindemellett kiemelt hangsúlyt kap a korszak meghatározó hatalmának, a Francia irályság bel- és külpolitikai helyzetének bemutatása, európai szerepének alakulása. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Az előadások rendszeres látogatása, felkészülés az előadás és a kiadott olvasmányjegyzék alapján ötelező irodalom: Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 2007. Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Gondolat. Bp. 197 Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris. Bp. 1995. Hahner Péter: A régi rend alkonya. Panem. Bp. 2006. atona András: ora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2008. Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp. 2009. Poór János (szerk.): ora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris. Bp. 2000. Anderson, Perry: Az abszolutista állam. Gondolat. Bp. 1989. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. Gondolat. Bp. 1985. Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Osiris. Bp. 1998. Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. General Press. Bp. 2010. Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. Osiris. Bp. 2005. Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat. Bp. 1987. Hof, Ulrich Im: A felvilágosodás Európája. Atlantisz. Bp. 1995. MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa. Bp. 201 Pohl, W. Vocelka,.: A Habsburgok. Gulliver. Bp. 1995. urucz György urucz György Papp Sándor TNT3210 és TNT3211 oraújkori történelem 1526-1657 3. teljesítése, zh 13

Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. Az előadás áttekinti a 16. és 17. század közepéig a történelem fontosabb fejezeteit, elsősorban az eseménytörténetet, kronologikus sorrendben. Emellett kisebb blokkokban historiográfiai, gazdaság- és intézménytörténeti kitekintést is nyújt. itér a Nándorfehérvár elvesztése és a mohácsi csata utáni diplomáciai eseményekre. Európai összefüggéseiben tárgyalja I. János király kényszerpályáját, amely során Magyarország először a Porta szerződéses, majd vazallus államává vált. itér János Zsigmond uralmára az első portai megerősítésétől (1540) Buda elfoglalásán keresztül (1541) Erdélybe kerüléséig. Áttekinti a Veress Endre által fejedelmi interregnumnak nevezett időszakot (1551-56), ennek nagyhatalmi hátterét, a Habsburg és Oszmán hatalom vetélkedését, s ugyanakkor az első békekötés történetét (1547) is. Folytatásként megismerik a hallgatók Báthori István hatalomra kerülésének és uralmának történetével, s lengyel királykén folytatott diplomáciai és katonai lépéseivel. Báthori ristóf, majd Zsigmond uralma elvezet a 15 éves háborúhoz, Bocskai szabadságharcához, a bécsi és zsitvatoroki békekötés történetéhez. Erdély tekintetében részletesen vizsgálja Báthori Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralmát. Az előadásban végigvonul a diplomáciatörténeti aspektus, amely mind a öprülü-család nagyvezíri tevékenységét, s ennek országi hatásait elemzi, mind a Habsburg Birodalom török politikáját vizsgálat alá veszi. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata, s ennek megtorlására öprülü Mehmed pasa nagyvezír erdélyi hadjárata új helyzetet teremtett mind az erdélyi viszonyokban, mind a Habsburg-oszmán hatalmi helyzetben. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak történelmének probléma centrikus vizsgálata. Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1-1526 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Baranyai Decsi János históriája. (kiadta: ulcsár Péter) Budapest, 198 Báthoriak kora. (szerk.: Sebes atalin) Budapest, 198 Bethlen Gábor krónikásai. (szerk.: Makkai László) Budapest, 1980. Bethlen Gábor levelek. (szerk.: Sebestyén Mihály) Bukarest, 1980. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Magyarország története (1526-1686). III., Szerk.: Pach Zsigmond Pál és R. Várkonyi Ágnes, Budapest, 1987 2. Mohács tanulmányok. szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc, Budapest, 1986. Nagy László: A "bibliás őrálló" fejedelem. Bp., 1984. Magvető. 235. Péter atalin: Esterházy Miklós. Budapest, 1985. R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. Történelmi Szemle 1984/1- Újváry Zsuzsanna: "ét nagy császár birodalmi között". Budapest, 1984. Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: ármán Gábor - Szabó András, Budapest, 2009. 99-170. ármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Budapest, 201 Hegyi lára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. História-M.T.A. Történettudományi Intézete. p. 204. História önyvtár Monográfiák 7. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp., 1984. ossuth. 149-210. urucz György urucz György Papp Sándor TNT3220 és TNT3221 ora újkori történelem 1657-1790 4. 14

teljesítése, zh Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. II. Rákóczi György katasztrófába torkoló lengyelországi hadjárata után Erdély elveszítette a területének jelentős részét, egy időre felfüggesztették a szabad fejedelemválasztást, a nagyvezír választotta ki az új fejedelmeket. I. Lipót király német-római császár és a Porta között kitört a háború. A vasvári béke után a rendi ellenállás széles körben nyilvánult meg, fegyveres felkelés indult, amelyet kuruc mozgalomnak nevezünk. ara Musztafa pasa 1683-ban Bécs ostromára indult, ahonnan ez európai koalíciós seregek visszaszorították. Megkezdődött Magyarország felszabadítása. Az új Habsburg katonai és polgári közigazgatás a háború idején sok feszültséget gerjesztett, amely újabb elégedetlenséget, majd fegyveres felkeléseket eredményezett. A spanyol örökösödési háború lehetőséget nyitott a Habsburg uralom elleni felkelésre, amelyet II. Rákóczi Ferenc vezetett, és 1703 és 1711 között zajlott. Az előadásban ennek a küzdelemnek az eseményeit, és a nemzetközi megítélését, kapcsolatrendszerét, diplomáciai hálózatának működését tárgyaljuk. A nagymajtényi fegyverletétel után a menekültek a környező országokba, Lengyelországba és az Oszmán Birodalomba bujdostak. Tárgyaljuk a bujdosók lehetőségét a visszatérésre. Magyarországon III. ároly idején lassan normalizálódott a belső hatalmi és politikai helyzet, bár egy újabb török háború felvetette a szabadságharc folytatásának reményét, amely azonban gyorsan elenyészett. Mária Terézia és fia, II. József uralma előrevetítette az állami intézmények reformját, a modernizációs törekvéseket. A társadalomban ekkorra egy gazdagodó, életformájában, műveltségében a hagyományok folytatása mellett az európai példák követésében eredményesen előrelépő társadalom képe bontakozik ki. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak történelmének probléma centrikus vizsgálata. Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. A Thököly-felkelés kora. (szerkesztette: Benczédi László) Budapest, 1983. Akadémiai. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1-1526 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. (szerk.: Benda álmán és R. Várkonyi Ágnes) Budapest, 1988. Benczédi L.: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Budapest, 1980. Cserei Mihály: Erdély históriája (1661-1711). Budapest, 1983. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Péter atalin: A romlásnak századában. Budapest, 1975. R. Várkonyi Ágnes: Török világ és külpolitika. Bp., 1975. Magvető. Thököly-felkelés és kora. (szerk.: Benczédi László) Budapest, 1983. Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., Gondolat. 1965.195-278. Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról,. Zrínyi. Bp., 200 Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Osiris. Bp., 200 H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen (1765-1800). Magvető. Bp., 1987. Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta: Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákócziszabadságharc és özép-európa : Tamás Edit (Szerk.): Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I. Sárospatak, 2003. p. 241-294. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45. Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate. Hadtörténelmi özlemények 116 (2003/2-3.) p. 633-669. Makkai Béla Makkai Béla, Semsey Viktória TNT4110 és TNT4111 Újkori egyetemes történelem I. 1789-1856 15

4. teljesítése, zh. A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789 1920). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789 1856, II: 1856 1920 A hosszú XIX. század története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as világforradalom, a liberalizmus, a nacionalizmus és a szociális kérdés évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994. DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 2000. DIEDERIS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995. DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789 1939. Bp. 1997. 19. századi egyetemes történet, 1789 1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 2005. PÁNDI Lajos (szerk.): öztes-európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997. Makkai Béla Makkai Béla, Semsey Viktória TNT4120 és TNT4121 Újkori egyetemes történelem II: 1856-1914 5. teljesítése, zh. A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789 1920). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789 1856, II: 1856 1920 A hosszú XIX. század története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as világforradalom, a liberalizmus, a nacionalizmus és a szociális kérdés évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. 16

szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994. DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 2000. DIEDERIS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995. DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789 1939. Bp. 1997. 19. századi egyetemes történet, 1789 1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 2005. PÁNDI Lajos (szerk.): öztes-európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997. Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra TNT4210 és TNT4211 Újkori történelem I. 1790-1867 17 4. teljesítése, zh. A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790 1867, II: 1867 1914 A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 2009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, 1998. Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., 1997. osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 200 Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből. 1790-1914. olozsvár, 2004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 2004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 1848. I II. Budapest, 1960. Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: ovách Géza. Bukarest,

197 Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 2004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Planétás, Bp., 1998. Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra TNT4220 és TNT4221 Újkori történelem II. 1867-1914 5. teljesítése, zh. A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790 1867, II: 1867 1914 A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 2009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, 1998. Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., 1997. osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 200 Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből. 1790-1914. olozsvár, 2004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 2004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 1848. I II. Budapest, 1960. Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: ovách Géza. Bukarest, 197 Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 2004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Planétás, Bp., 1998. TNT5110 és TNT5111 Jelenkori egyetemes történelem1914-2000 18

Semsey Viktória Popély Gyula un Miklós Tóth Árpád Semsey Viktória 6. teljesítése A tantárgy feltárja a világháborúk okait, eseménytörténetét és következményeit; hogy a győztes antant békéje nem tudta rendezni a világ újrafelosztása körüli ellentéteket, s a két világégés közötti korszakot a wilsoni elvekkel ellentétben a nemzeti-nemzetiségi feszültségek, a politikai revansizmus, s a gazdasági világválság által is súlyosbított szociális elégedetlenség jellemzik. Ez utóbbiak nagymértékben felelősek a fasizmus térhódításáért. A második világégés után kétpólusú világrendszer alakul ki, amelyet az ideológiai-katonai szembenállás jellemez, miközben a harmadik világ fokozatosan levedli a gyarmati rendszert, s az el nem kötelezett országok fóruma az enyhülési folyamat tényezőjévé válik. A gorbacsovi peresztrojka a szocialista rendszer felbomlásához vezet, s az európai integrációs folyamat felgyorsítja a világ globalizálódásának tendenciáját. Az első és második világháború, a párizsi békerendszerek; a gazdasági világválság és fasizálódás; Európa régiói és a gyarmati világ fejlődése; a bipoláris világrend kialakulása, konfliktusai; az enyhülési folyamat és a szocialista rendszer lebomlása; az európai integráció. A hallgató ismerje meg a világháborúk kirobbanásának okait, a párizsi békerendszerek hatalmi szempontok miatti tarthatatlanságának eredőit. A szocialista rendszer lebomlásának szkepszissel szemlélt, de váratlanul gyors lefolyásában a kritikus szemlélőnek észre kell vennie a globális tőkeerők piacszerző ambícióinak szerepét, noha a jelenkor kiélezett gazdasági versenyének kimenetele nagyon is kérdéses, azért jól tapinthatóak a világhatalmi rendet átformálni képes új erővonalak. Az itt körülírt problémák értelmezéséhez kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági folyamatok, a jogfejlődés és a politikai rendszerek működési elveinek összehasonlító szempontú ismerete interdiszciplináris megközelítésben. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. Fischer Ferenc: A megosztott világ. A elet Nyugat, Észak Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941 1991). Bp. 1996. Heller, Mihail Nyekrics Alekszandr: A Szovjetunió története. Bp. 2000. Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bp. 2004. 20. századi egyetemes történet. I III. Szerk.: Diószegi I. et al. Bp. 1999 200 20. századi egyetemes történet. Szerk.: Németh István. Bp. 2006. ennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok, 1500 2000. Bp. 199 issinger, Henry: Diplomácia. Bp. 1998. Courtois, Stéphane et al.: A kommunizmus fekete könyve. Bp. 2000. Mezei Géza (szerk): Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945 1949). Bp. 200 Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Bp. 2009. Bognár Zalán Bognár Zalán, ovács Dávid TNT5210 és TNT5211 Jelenkori történelem 1914-1945 19

5. teljesítése szakmai ismeretek szerzése a források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy Magyarország 20. századi történetét tárgyalja az I. Vh. kezdetétől 2000-ig. Tematika: A trianoni békediktátum következményei az ország két világháború közötti politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaira és külpolitikai mozgásterére, valamint demográfiai, társadalmi helyzetére. A bethleni konszolidáció, az önálló nemzetgazdaság megteremtése. A gazdasági világválság, majd konszolidáció, a hadigazdaság. Gömbös reformkísérlete. A két világháború közötti politikai rendszer, társadalmi változások, szellemi élet. A náci Németország befolyásának növekedése. Magyarország a második világháborúban. Az ország német megszállása. A háború katonai és civil vesztesége; a zsidó népirtás. 1944/1945: háborús vereség és szovjet megszállás. Az ország nemzetközi helyzete 1945 után. A szovjetek és az MP szerepe az új politikai rendszer kiépítésében. Az 1945-i választások, belpolitikai küzdelmek 1945 1947 között. A szocialista politikai és gazdasági rendszer; a kommunista pártapparátus és a politikai rendőrség szerepe. A lakosság életkörülményei. A szellemi élet. orrekciós kísérlet 1953-ban. Az 1956-os forradalom okai és céljai. Az 1956 utáni megtorlás. A ádár rendszer konszolidációja. Társadalmi és gazdasági változások. Az MSZMP-n belüli politikai küzdelmek. Az eladósodás. A rendszerváltás története és világpolitikai háttere. Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hallgatók részletesebben is megismerkedjenek a kor fontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, demográfiai, ideológiai kérdéseivel, a Trianon utáni Magyarország történelmi szerepével és lehetőségeivel, az asszimiláció és a nemzeti identitás problémájával a források alapján. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi teljesítése. Belényi Gyula: A sztálini iparosítás emberi ára. Szeged, 1993. Gergely Jenő Izsák Lajos: A huszadik század története. Pécs, 2000. Gergely Jenő Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918 1945. Bp. 1998. Gough, Roger: ádár János, a jó elvtárs? Bp. 2006. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon. Bp. 1983. Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk.: Zsigmond L. et al. Bp. 196 Ö. ovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: a vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945-1965. Budapest, 201 Raffay Ernő: Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Püski, Bp. 1996. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris iadó. Bp. 1999. Sakmyster, Thomas: Admirális fehér lovon: Horthy Miklós, 1918 1944. Bp. 200 Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. Á Maecenas, Bp. 1988. Trianon és a politikai gondolkodás 1920 1953. Szerk.: Romsics I. Bp. 1998. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 200 Bognár Zalán Bognár Zalán, ovács Dávid TNT5220 és TNT5221 Jelenkori történelem 1945-2000 20