BTOM0311 Történeti szövegelemzés és alkotás 1: Szakszövegolvasás és -elemzés Féléves óraszám:

Átírás

1 Történelem minor szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. (3) b) Gálffy László Gálffy László; Gergely András; urucz György; F. Romhányi Beatrix; Fábián Zoltán; Fehér Bence; Papp Sándor; Makkai Béla BTOM0311 Történeti szövegelemzés és alkotás 1: Szakszövegolvasás és -elemzés Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 6. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy két alapvetően jól elkülöníthető részből áll, melyek azonban számos ponton összefüggnek a tanári forrás- és szakirodalom kezelés kérdéskörével. Első pontban a történeti források információtartalmának hatékony felhasználására helyezzük a hangsúlyt; írott, tárgyi, képi, audio-vizuális, adatbázisszerű stb. anyagok felhasználásán, szövegbeépítésén keresztül. Második pontban a történeti kutatás és a tudományos kommunikáció különböző formáit igyekszik bemutatni történelem tanár szakos hallgatóknak. Az alkalmazott módszer az un. visszagöngyölítés, azaz a tudományos kutatások formát öltött (forráskiadvány, monográfia, tanulmány, cikk, esszé, konferenciaanyagok, recenzió, stb.), eredményszerű, konkrét példáiból kiindulva próbálja meg bemutatni a tudományos munkák felépítését, illetve a szakmai párbeszéd különböző módozatait, nyelvi síkjait, stílusait, és fórumait. A tantárgy hangsúlyt helyez a szakmai szövegmegértési és-alkotási képesség lépcsőzetes elsajátítására (rezümétől, a változatos, kiegyensúlyozott, szakmai követelményekhez igazodó, de célközönségre tekintettel lévő tartalmakig) A kurzusok során törekszünk arra, hogy a hallgatók minden egyes tematikai egységhez érve önálló szóbeli prezentációt is tartsanak. Célunk a hallgatók szakmai rutinjának elmélyítése, a szakdolgozati munka előzetes segítése, illetve a későbbi tanári szakmai tájékozódás alapjainak átadása. többoldalú forráskezelés szakmai kommunikáció, írásképesség Részvétel az órákon, évközi feladatok teljesítése. BTOM0410 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia 1. Bevezetés a történelemtudományba Semsey Viktória Balaton Petra, Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy

2 Dusnoki József, Semsey Viktória, Turcsán-Tóth Zsuzsanna A tantárgy a történész és a történelem tanári képzés alapismereteit közvetíti. évközi feladat teljesítése Rövid historiográfiai áttekintés után bevezeti a hallgatókat a történettudomány elméleti, módszertani kérdéseibe és a történészi munka gyakorlatába. Megismerkedünk a történeti források különböző típusaival, a forrásanyag lelőhelyeivel, a legfontosabb kézikönyvekkel és folyóiratokkal és a forráskritika módszereivel. A hallgatók elsajátítják a kutatómunkához szükséges alapvető ismereteket. Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 003/006. Gunst Péter: A történetírás története. Debrecen, ávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp osáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Bp ristó Gyula: Magyar historiográfia. Bp. 00. Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon szám. Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt BTOM1110 Őstörténet ókori elet: Ókori elet 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: V kollokvium vizsga Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori eleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a r.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és történet 14-ig. Bp Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 001.

3 Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp (és későbbi kiadások) ákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993, omoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 1983 uhrt, A.: Az ókori özel-elet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ Egyetem). Bp Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp Rákos S. omoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar önyvklub, Bp Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp Fehér Bence Csízy atalin, Fehér Bence, Imregh Monika BTOM111 lasszikus antikvitás történelme Ókori Hellász szeminárium Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp Hegyi D. ertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől r. e. 30-ig. Bp Hood, S.: A minószi réta. Bp Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp

4 Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp Fehér Bence Csízy atalin, Fehér Bence, Imregh Monika BTOM10 lasszikus antikvitás: Ókori Róma 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kollokvium V. 6. vizsga A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp Hegyi D. ertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől r. e. 30-ig. Bp Hood, S.: A minószi réta. Bp Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp

5 Gálffy László Bubnó Hedvig, Gálffy László, Hidán Csaba László, Várady Zoltán BTOM110 özépkori egyetemes történelem VIII-XIII 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: V 6. kollokvium vizsga A tantárgy a 4. századtól 149-ig kíséri végig Európa történetét, a források segítségével. Az 1000 előtti korai időszakban elsősorban a nyugat-európai térség, a Római Birodalom helyét elfoglaló népek és királyságok, az európai kereszténység kibontakozása, valamint a politikatörténet mellett az egyház- és művelődéstörténeti kérdések állnak a közép-pontban. itérünk Bizánc történetére és az iszlám terjeszkedés problémájára. Részletesen tárgyaljuk a aroling-kor szerepét az állam- és egyházszervezésben, a kultúrában. A században az ugrásszerű agrotechnikai, ipari, demográfiai fejlődés következtében a városok és a kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. Nagyfokú centralizáció (Anglia, Franciaország), a keresztény Európa fölötti hegemóniára törekvés (pápaság és császárság küzdelme) tapasztalható. elet- és Észak- Európában új keresztény államok jelennek meg. A korszak végén a nyugat-európai feudális társadalom és gazdaság fejlődése során, elsősorban politikai, vallási és demográfiai téren válságjelek is mutatkoztak. A világszemlélet és gondolkodásmód megváltozását a reneszánsz tudomány és művészet eredményein tanulmányozhatjuk. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp Angi et al.: Európa a kora középkorban (3-11. sz.). Debrecen, Benke József: Az arabok története. Bp Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Bp Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, Bp Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Bp Font Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp. Pécs, Hajnóczi Gábor (szerk.): A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp Huizinga, Johan, A középkor alkonya. Bp atus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. Bp laniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor. I II. Bp rónikások, krónikák I-II., Szerk.: Mezey László. Bp Le Goff, J.: Assisi Szent Ferenc. Európa, Bp. 00. Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve. Bp Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp Mezey László: Virágok virága. In: Deákság és Európa. Bp Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Bp Papp Imre: Nagy ároly és kora. Debrecen, Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp Pounds, Normann J. G.: Európa történeti földrajza. Bp Redl ároly (szerk.): Az égi és a földi szépről. Bp Runciman, S.: A keresztes hadjáratok története. Bp Sz. Jónás Ilona (szerk.): özépkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp Váczy Péter: A középkor története. Magyar Szemle Társaság, Bp

6 Gálffy László BTOM10 özépkori Egyetemes történelem II: XIII XV. század 3 Gálffy László, Bubnó Hedvig Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kollokvium vizsga középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; aroling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és özép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot ( század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., ATUS László: A középkor története.. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 001. LANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 1983 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,003. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): özépkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái ( század), Szeged, 004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): özépkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., BTOM10

7 Romhányi Beatrix F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán Csaba László, Várady Zoltán özépkori történelem Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: V. 6. kollokvium vizsga A tantárgy a ság történetét mutatja be a kezdetektől 156-ig. Foglalkozunk a őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar irályság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák országi szerepét. A országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Bertényi Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp Bóna István: A ok és Európa a században. Bp Dienes István: A honfoglaló ok. Bp Engel P. ristó Gy. ubinyi A.: Magyarország története Bp Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp Érszegi Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp Fügedi Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp Fügedi Erik: Vár és társadalom a századi Magyarországon. Bp Györffy György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp Györffy György: István király és műve. Bp. 1977, 000. ovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája ( ). Bp ristó Gyula: Magyarország története Bp ubinyi András: Mátyás király. Bp ulcsár Péter: A Jagelló kor. Bp László Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1. Bp Maksay Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század). Bp Szabó István: A középkori falu. Bp Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai iadó, Debrecen, F. Romhányi Beatrix BTOM1 özépkori történelem

8 F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése szakmai ismeretek szerzése középkori források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és vetületben. tanári kompetenciák elmélyítése A két félév során a középkori történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig ( ), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori állam megszűnéséig ( ) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp BÓNA István: A ok és Európa a században. Bp DIENES István: A honfoglaló ok. Bp ENGEL P. RISTÓ Gy. UBINYI A.: Magyarország története Bp ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a századi Magyarországon. Bp GYÖRFFY György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 000. OVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája ( ). Bp RISTÓ Gyula: Magyarország története Bp UBINYI András: Mátyás király. Bp ULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk: SZÉELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1. Bp MASAY Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp SZABÓ István: A középkori falu. Bp ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai iadó, Debrecen, BTOM3111 oraújkori egyetemes történelem I

9 Dusnoki József Tantárgy besorolása: Dusnoki József, urucz György Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok Tanári A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képesség, kompetenciák fejlesztése A tantárgy Amerika felfedezésétől a harmincéves háború végéig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja Európa regionális szerkezetének változásait, az európai világgazdaság és a kapitalizmus kialakulását. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a reformációval és a reneszánsz humanizmussal, valamint a politikai viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek alakulásával. A háborúk mellett azonban a demográfiai tényezők, a társadalmi struktúra és a mindennapi élet témái is hangsúlyosan szerepelnek. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. előadás anyaga és a kiadott olvasmányjegyzék alapján felkészülés ötelező irodalom: Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 007. Delumeau, Jean: Reneszánsz. Osiris. Bp., Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris. Bp atona András: ora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp Poór János (szerk.): ora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris. Bp Rondo, C.: A világgazdaság története. Maecenas. Bp., Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. Gondolat. Bp Chadwick, Owen: A reformáció. Osiris. Bp Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Helikon. Bp MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa. Bp Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat. Bp BTOM310

10 Dusnoki József Dusnoki József, urucz György oraújkori egyetemes történelem II Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. kollokvium vizsga Tanári: A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos rendszerezettségű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képességek fejlesztése A tantárgy 1648-tól a francia forradalomig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja az időszak sajátosságait, a gazdaság és a rendi társadalom változásait. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a felvilágosodással, a népi kultúra és az elitkultúra kapcsolatával és a művelődési viszonyokkal. Hangsúlyosan vizsgálja az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus problémáját, a politikaelmélet változatait, a hatalmi viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek és a 18. századi nagyhatalmi rivalizálás alakulását. Mindemellett kiemelt hangsúlyt kap a korszak meghatározó hatalmának, a Francia irályság bel- és külpolitikai helyzetének bemutatása, európai szerepének alakulása. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Az előadások rendszeres látogatása, felkészülés az előadás és a kiadott olvasmányjegyzék alapján ötelező irodalom: Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 007. Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Gondolat. Bp Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris. Bp Hahner Péter: A régi rend alkonya. Panem. Bp atona András: ora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp Poór János (szerk.): ora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris. Bp Anderson, Perry: Az abszolutista állam. Gondolat. Bp Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. Gondolat. Bp Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Osiris. Bp Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. General Press. Bp Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. Osiris. Bp Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat. Bp Hof, Ulrich Im: A felvilágosodás Európája. Atlantisz. Bp MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa. Bp Pohl, W. Vocelka,.: A Habsburgok. Gulliver. Bp

11 urucz György urucz György Papp Sándor BTOM310 oraújkori történelem Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1 3. kollokvium vizsga Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. Az előadás áttekinti a 16. és 17. század közepéig a történelem fontosabb fejezeteit, elsősorban az eseménytörténetet, kronologikus sorrendben. Emellett kisebb blokkokban historiográfiai, gazdaság- és intézménytörténeti kitekintést is nyújt. itér a Nándorfehérvár elvesztése és a mohácsi csata utáni diplomáciai eseményekre. Európai összefüggéseiben tárgyalja I. János király kényszerpályáját, amely során Magyarország először a Porta szerződéses, majd vazallus államává vált. itér János Zsigmond uralmára az első portai megerősítésétől (1540) Buda elfoglalásán keresztül (1541) Erdélybe kerüléséig. Áttekinti a Veress Endre által fejedelmi interregnumnak nevezett időszakot ( ), ennek nagyhatalmi hátterét, a Habsburg és Oszmán hatalom vetélkedését, s ugyanakkor az első békekötés történetét (1547) is. Folytatásként megismerik a hallgatók Báthori István hatalomra kerülésének és uralmának történetével, s lengyel királykén folytatott diplomáciai és katonai lépéseivel. Báthori ristóf, majd Zsigmond uralma elvezet a 15 éves háborúhoz, Bocskai szabadságharcához, a bécsi és zsitvatoroki békekötés történetéhez. Erdély tekintetében részletesen vizsgálja Báthori Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralmát. Az előadásban végigvonul a diplomáciatörténeti aspektus, amely mind a öprülü-család nagyvezíri tevékenységét, s ennek országi hatásait elemzi, mind a Habsburg Birodalom török politikáját vizsgálat alá veszi. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata, s ennek megtorlására öprülü Mehmed pasa nagyvezír erdélyi hadjárata új helyzetet teremtett mind az erdélyi viszonyokban, mind a Habsburg-oszmán hatalmi helyzetben. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak történelmének probléma centrikus vizsgálata. Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/ (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, Baranyai Decsi János históriája. (kiadta: ulcsár Péter) Budapest, 198. Báthoriak kora. (szerk.: Sebes atalin) Budapest, 198. Bethlen Gábor krónikásai. (szerk.: Makkai László) Budapest, Bethlen Gábor levelek. (szerk.: Sebestyén Mihály) Bukarest, Erdély története. I-II. Budapest, Magyarország története ( ). III., Szerk.: Pach Zsigmond Pál és R. Várkonyi Ágnes, Budapest, Mohács tanulmányok. szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc, Budapest, Nagy László: A "bibliás őrálló" fejedelem. Bp., Magvető. 35. Péter atalin: Esterházy Miklós. Budapest, R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. Történelmi Szemle 1984/1-. Újváry Zsuzsanna: "ét nagy császár birodalmi között". Budapest, Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: ármán Gábor - Szabó András, Budapest,

12 170. ármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Budapest, 011. Hegyi lára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, História-M.T.A. Történettudományi Intézete. p. 04. História önyvtár Monográfiák 7. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp., ossuth urucz György urucz György Papp Sándor BTOM31 ora újkori történelem Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. II. Rákóczi György katasztrófába torkoló lengyelországi hadjárata után Erdély elveszítette a területének jelentős részét, egy időre felfüggesztették a szabad fejedelemválasztást, a nagyvezír választotta ki az új fejedelmeket. I. Lipót király német-római császár és a Porta között kitört a háború. A vasvári béke után a rendi ellenállás széles körben nyilvánult meg, fegyveres felkelés indult, amelyet kuruc mozgalomnak nevezünk. ara Musztafa pasa 1683-ban Bécs ostromára indult, ahonnan ez európai koalíciós seregek visszaszorították. Megkezdődött Magyarország felszabadítása. Az új Habsburg katonai és polgári közigazgatás a háború idején sok feszültséget gerjesztett, amely újabb elégedetlenséget, majd fegyveres felkeléseket eredményezett. A spanyol örökösödési háború lehetőséget nyitott a Habsburg uralom elleni felkelésre, amelyet II. Rákóczi Ferenc vezetett, és 1703 és 1711 között zajlott. Az előadásban ennek a küzdelemnek az eseményeit, és a nemzetközi megítélését, kapcsolatrendszerét, diplomáciai hálózatának működését tárgyaljuk. A nagymajtényi fegyverletétel után a menekültek a környező országokba, Lengyelországba és az Oszmán Birodalomba bujdostak. Tárgyaljuk a bujdosók lehetőségét a visszatérésre. Magyarországon III. ároly idején lassan normalizálódott a belső hatalmi és politikai helyzet, bár egy újabb török háború felvetette a szabadságharc folytatásának reményét, amely azonban gyorsan elenyészett. Mária Terézia és fia, II. József uralma előrevetítette az állami intézmények reformját, a modernizációs törekvéseket. A társadalomban ekkorra egy gazdagodó, életformájában, műveltségében a hagyományok folytatása mellett az európai példák követésében eredményesen előrelépő társadalom képe bontakozik ki. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak történelmének probléma centrikus vizsgálata. Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. A Thököly-felkelés kora. (szerkesztette: Benczédi László) Budapest, Akadémiai.

13 Magyar történeti szöveggyűjtemény II/ (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, Bécs évi ostroma és Magyarország. (szerk.: Benda álmán és R. Várkonyi Ágnes) Budapest, Benczédi L.: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon ( ). Budapest, Cserei Mihály: Erdély históriája ( ). Budapest, Erdély története. I-II. Budapest, Péter atalin: A romlásnak századában. Budapest, R. Várkonyi Ágnes: Török világ és külpolitika. Bp., Magvető. Thököly-felkelés és kora. (szerk.: Benczédi László) Budapest, Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., Gondolat Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról,. Zrínyi. Bp., 00. Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Osiris. Bp., 00. H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen ( ). Magvető. Bp., Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta: Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákócziszabadságharc és özép-európa : Tamás Edit (Szerk.): Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I. Sárospatak, 003. p A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45. Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate. Hadtörténelmi özlemények 116 (003/-3.) p Makkai Béla Makkai Béla, Semsey Viktória BTOM4111 Újkori egyetemes történelem I Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig ( ). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: , II: A hosszú XIX. század története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as világforradalom, a liberalizmus, a nacionalizmus és a szociális kérdés évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat

14 CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp DAVIES, Norman: Európa története. Bp DIEDERIS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, Bp századi egyetemes történet, Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp PÁNDI Lajos (szerk.): öztes-európa (Térképgyűjtemény). Bp Makkai Béla Makkai Béla, Semsey Viktória BTOM411 Újkori egyetemes történelem II Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig ( ). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: , II: A hosszú XIX. század története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as világforradalom, a liberalizmus, a nacionalizmus és a szociális kérdés évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp DAVIES, Norman: Európa története. Bp DIEDERIS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, Bp századi egyetemes történet, Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp PÁNDI Lajos (szerk.): öztes-európa (Térképgyűjtemény). Bp Balaton Petra BTOM410 Újkori történelem I

15 Gergely András, Balaton Petra Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. kollokvium vizsga A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig ( ). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: , II: A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története Pécs, 009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás Bp., 001. Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon I II. Budapest, Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből szerk.: ovách Géza. Bukarest, Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon ( ). Planétás, Bp., Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra BTOM411 Újkori történelem I Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése, zh.

16 A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig ( ). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: , II: A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története Pécs, 009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás Bp., 001. Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon I II. Budapest, Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből szerk.: ovách Géza. Bukarest, Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon ( ). Planétás, Bp., Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra BTOM40 Újkori történelem II Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kollokvium vizsga A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig ( ). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: , II: A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján

17 való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története Pécs, 009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás Bp., 001. Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon I II. Budapest, Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből szerk.: ovách Géza. Bukarest, Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon ( ). Planétás, Bp., Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra BTOM41 Újkori történelem II Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése, zh. A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig ( ). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: , II: A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története Pécs, 009.

18 Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás Bp., 001. Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon I II. Budapest, Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből szerk.: ovách Géza. Bukarest, Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon ( ). Planétás, Bp., Semsey Viktória Popély Gyula un Miklós Tóth Árpád Semsey Viktória BTOM5110 Jelenkori egyetemes történelem Tantárgy besorolása: V Meghirdetés féléve:. 6. kollokvium vizsga A tantárgy feltárja a világháborúk okait, eseménytörténetét és következményeit; hogy a győztes antant békéje nem tudta rendezni a világ újrafelosztása körüli ellentéteket, s a két világégés közötti korszakot a wilsoni elvekkel ellentétben a nemzeti-nemzetiségi feszültségek, a politikai revansizmus, s a gazdasági világválság által is súlyosbított szociális elégedetlenség jellemzik. Ez utóbbiak nagymértékben felelősek a fasizmus térhódításáért. A második világégés után kétpólusú világrendszer alakul ki, amelyet az ideológiai-katonai szembenállás jellemez, miközben a harmadik világ fokozatosan levedli a gyarmati rendszert, s az el nem kötelezett országok fóruma az enyhülési folyamat tényezőjévé válik. A gorbacsovi peresztrojka a szocialista rendszer felbomlásához vezet, s az európai integrációs folyamat felgyorsítja a világ globalizálódásának tendenciáját. Az első és második világháború, a párizsi békerendszerek; a gazdasági világválság és fasizálódás; Európa régiói és a gyarmati világ fejlődése; a bipoláris világrend kialakulása, konfliktusai; az enyhülési folyamat és a szocialista rendszer lebomlása; az európai integráció. A hallgató ismerje meg a világháborúk kirobbanásának okait, a párizsi békerendszerek hatalmi szempontok miatti tarthatatlanságának eredőit. A szocialista rendszer lebomlásának szkepszissel szemlélt, de váratlanul gyors lefolyásában a kritikus szemlélőnek észre kell vennie a globális tőkeerők piacszerző ambícióinak szerepét, noha a jelenkor kiélezett gazdasági versenyének kimenetele nagyon is kérdéses, azért jól tapinthatóak a világhatalmi rendet átformálni képes új erővonalak. Az itt körülírt problémák értelmezéséhez kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági folyamatok, a jogfejlődés és a politikai rendszerek működési elveinek összehasonlító szempontú ismerete interdiszciplináris megközelítésben. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat Fischer Ferenc: A megosztott világ. A elet Nyugat, Észak Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai ( ). Bp Heller, Mihail Nyekrics Alekszandr: A Szovjetunió története. Bp Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bp. 004.