Szeged Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar A helyzetfelismerı és megoldó képesség Zvara Andrea III. Évfolyam Testnevelés - Rekráci ció 2007 Tartalomjegyzék Elılap lap 1.dia Tartalomjegyzék..2.dia Mi is az a helyzetfelismerı és s megoldó képesség?...3.dia Milyen kapcsolat van a helyzetfelismerı és s megoldó képesség és s az idegrendszer között? tt?...4.dia Milyen sportágakban fontos a helyzetfelismerı és s megoldó képesség és miért?... rt?...5.dia...5.dia Mitıl l függ f a helyzetfelismerı és s megoldó képesség?...6.dia A helyzet felismerı és s megoldó képesség folyamata.7.dia Hogyan fejleszthetı?...?...8.dia...8.dia Vizsgálat lat.9.dia Az élet mely területein fontos még?...10.dia Gondolat.11.dia 1
A helyzetfelismerı és s megoldó képesség Koordináci pesség. A cselekvéskult skultúra terület letén n a különbk nbözı észlelésekre sekre adott adekvát t válasz v gyorsaságában jelenik meg. Egy játékszituj kszituációban példp ldául a helyzetfelismerés s azt jelenti, hogy a játékos j képes k átlátni tni pillanatnyi helyzetét és nagy valósz színőséggel elıvételezni, anticipálni a cselekvés várható kimenetelét. t. A feladatmegoldás s csak akkor lehet eredményes, ha a játékos megfelelı,, adottságokkal, képessk pességekkel és technikai felkész szültséggel rendelkezik és s tudásszintj sszintjének nek legmegfelelıbb legcélszer lszerőbb megoldást választja.( v Dr. Gyetvai- Kecskemétin tiné 2004) A helyzetfelismerı és s megoldó képesség és s az idegrendszer kapcsolata A koordináci pességek fejlesztésének alapvetı barriere az idegrendszer fejlettségi szintje. az idegrendszer fejleszthetıségének legszenzibilisebb idıszaka a hathét éves korral bezárul. Az idegrendszer fejlettségi szintje határozza meg a késıbbiekben az ÖSSZES koordináci pesség maximálisan elérhet rhetı fejlettségi szintjét. t. a fıként f koordináci ciós képességekre alapuló sportágakban az idegrendszer fejlettségi szintje a legmeghatároz rozóbb tényezt nyezı,, ha az egyén n ingerszegény környezetben nıtt n fel, akkor a koordináci pességek sosem lesznek a kívánt k szinten. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 1.ábra: Szervrendszereink fejlıdése Idegrendszer Látás-hallás 6 9 12 14 16 18 Csont-és s izomrendszer Keringési- és légzırendszer Nemi hormonális rendszer 2
Milyen sportágakban fontos a helyzetfelismerı és s megoldó képesség és s miért? Az olyan sportágakban, amelyben a mozgásk skészségek jellege nyílt és s a taktikai tevékenys kenység g játszik j központi k szerepet a helyzetfelismerı és s megoldó képesség g fontos szerepet játszik. j Mivel ezekben a sportágakban a sikeresség lényegét t a környezetbk rnyezetbıl l jövıj ingerek észlelése se (percepciója) és s az ezeknek megfelelı célszerő motoros válaszcslekvéseksek képezik, a mozgásk skészségeket perceptuomotoros jelzıvel illetjük. A sportjátékokban és s a küzdk zdısportokban, ha egy versenyzı jó mozgásmint smintákkal rendelkezik, de nem képes a megfelelı cselekvést st a szüks kséges idıpontban végrehajtani, v akkor nem lehet jój versenyzı. Ilyen sportok példp ldául: kosárlabda, futball, röplabda, kézilabda, k tenisz, asztalitenisz, 3
Mitıl l függ f a helyzetfelismerı és s megoldó képesség? Az intuíci ció képessége más m s néven n beleérz rzés, ösztönös s megérz rzés, felismerés. s. Megérezni, hogy az ellenfél l egy adott szituáci cióban mit fog tenni, és s ezt tudva váratlan v húzással elıállni. llni. Anticipáci ciónak a valósz színőségi alapon hozott döntd ntést és cselekvést st nevezzük. A kifejezés arra utal, hogy válaszcselekvésünket már m r azelıtt megindítjuk, mielıtt ellenfelünk nk a választ kiált ltó ingerhelyzetet megteremtette volna. Függ még: m az idı- és s térérzt rzékeléstıl, figyelem-összpontos sszpontosítás és - váltástól,, pontos helyzetérz rzékeléstıl, múltbeli m események felismerésének és felidézésének készsk szségétıl, elhatároz rozó képességtıl, fantázi ziától,eredetiségtıl, kockázatv zatvállalástól, stb. A helyzetfelismerı és s megoldó képesség folyamata Probléma Informáci ció-felvétel Elırejelz rejelzı rendszer Döntés Motoros akció Értékelı rendszer Probléma: a megoldásra váró v játékhelyzet több t megoldási lehetıséggel. Informáci ció-felv felvétel: tel: a környezetb rnyezetbıl l felvett és s tárolt t informáci ciók. k. Elırejelz rejelzı-rendszer: rendszer: jelzi az egyes végeredm v geredmények nyek valósz színőségét. Ért rtékel kelı-rendszer: az egyes végeredm geredmények nyek hasznosságát, t, kívánatos voltát t jelzi. Dönt ntés: alternatíva va-választ lasztás, s, a megoldási si lehetıségek gek 1-re 1 re redukálása. Motorikus akció: : a cselekvés láthat tható,, mozgásos sos rész r szének nek megindulása. 2. Ábra: A helyzetfelismerı és s megoldó képesség g folyamata 4
Hogyan fejleszthetı? A sportjátékok a helyzetfelismerı -és megoldó képesség fejlesztésének leghatékonyabb eszközei. zei. Edzéseken gyakran elıfordul forduló,, megközel zelítıen en azonos helyzetek megoldási változatait v kell gyakoroltatni a gyermekkel, hogy ismerje az optimális megoldást, legyen rár felkész szült. Minél l több t elemi, taktikai megoldással rendelkezik, annál l nagyobb esélye van a sportolónak egy jól j használhat lható taktikai felkész szültségre, amellyel a váratlanul v felmerülı helyzetekre jój megoldást talál. l. Az edzésnek egyik lényeges l feladata, hogy a játékosok j milyen jellemzıket figyelnek meg adott játékhelyzetben, j mit kell felismerniük k ahhoz, hogy adott helyzetben hatékony cselekvéssel ssel választhassanak, v illetve eredményesen kezdeményezhessenek. Vizsgálat Képzett és újonc kosárlabd rlabdázók k helyzet felismerési si- és s megoldási képess pességét t vizsgálta R. Sz. Abelszkaja Vizsgálati eredményei azt mutatták, hogy a képzett, k I. osztály lyú kosárlabd rlabdázóknak csak 15%-a volt képes k a taktikai helyzetek által ltalános és s jellegzetes sajátoss tosságait, tehát t lényeg l nyegükre, a bennük k rejlı megoldási elvet felismerni. Az újoncokn joncoknál l jóform j formán n nem is szerepelnek olyan meghatároz rozások, sok, amelyek a játékhelyzteket által ltalános nos és s jellegzetes sajátoss tosságait tünetik t fel. Abelszkaja nyomán n 40 különb k nbözı elıképzetts pzettségő vizsgált lták k meg a taktikai gondolkodás s színvonal nvonalát. A kapott vizsgálati eredményeket a versenyzık k játékával j összehasonl sszehasonlítva azt tapasztaták, hogy a bonyolult taktikai feladatok megoldására, ra, egy csapat irány nyítására ra azok a versenyzık k voltak képesek,akik k képesek k voltak kiemelni a helyzetek által ltalános és s lényeges l jegyeit a viszonylag jelentéktelen játékmozdulatok közül. k l. A 40-es es csoportban 20 nb I-es es szintő nıi játékos volt ebbıl l hat volt erre képes, k azok, akik edzıi i minısítéssel ssel rendelkeztek és s azok, akik rendszeresen vettek részt r szt elméleti leti képz pzésben. Ennek alapján n hangsúlyozhat lyozható,, az a módszertani m elv, hogy a versenyzık k rendszeres elméleti leti képz k pzése jelentısen hozzájárulhat taktikai gondolkodásuk,l suk,lényegl nyeglátásuk színvonal nvonalának nak emeléséhez. 5
Az élet mely területein fontos még m g ez a képesség? A helyzetfelismerı- és s megoldó képességnek nagy szerepe lehet a közlekedk zlekedési szituáci ciók k problémamentes megoldásában. A nagy sebességgel haladó jármővek egymáshoz viszonyított távolst volságának sebességének észlelése se és s a forgalomban résztvevr sztvevık (gépj pjármővezetık, kerékp kpárosok, gyalogosok, stb.) várható cselekvéseinek seinek elıvételez telezése alapján n kell kiválasztani a legcélszer lszerőbb megoldást. Egy közlekedési szituáci ció helytelen felmérését t követk vetı hibás s megoldás s végzetes v lehet. Gondolat Croker az angol labdarúgó szövets vetség g volt fıtitk f titkára, volt profi játékos, j a versenyzık kiképz pzésével kapcsolatosan arra a megállap llapításra jutott, hogy legtöbb bb ügyes gyes játékosa j kosa nem angol. Ennek okát t az angol versenyzık k képz k pzésében vélte megtalálni, lni, és s ezt mondta: Attól l tartok, meg kell barátkoznunk a gondolattal: jobb, ha megengedjük k a fiúk k természetes testi ügyess gyességének kialakulását és s csak akkor fogunk hozzá a szakmai oktatáshoz, amikor az alapügyess gyesség g már m r adott, és akkor sem szabad fantázi ziátlan módszerekkel sablonokra kényszer nyszeríteni teni ıket ket. 6
Bibliográfia Dr. Gyetvai György rgy- Kecskemétin tiné Petri Adrienn :Testkultúra elméleti leti- és kutatásm smódszertani alapismeretek Nádori LászlL szló: : Edzéselm selmélet let és s módszertanm www.jgytf.uszeged.hu/tanszek/tesi/edzeselmelet/edzesel melet.doc Köszönöm m a figyelmet, várom v a kérdéseket! Elérhet rhetıségem: zandi86@msn.com 7