Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Dr. Erdei Sándor kollegiális orvosvezető főorvos Beszámoló a kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat tevékenységéről 2013. október 25.
Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 4. pontja a települési önkormányzatok számára az egészségügyi alapellátást, mint a helyben biztosítandó közfeladatot írja elő, amelybe az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. (1) bekezdés a) pontja alapján a (felnőtt) háziorvosi ellátás is beletartozik. A kazincbarcikai felnőtt háziorvosi körzetek munkájáról, a 2009.09.01.-től 2011.09.01.- ig terjedő időszakról 2011. december 16-án készült beszámoló, melyet a Képviselőtestület a 314/2011. (XII. 16.) sz. Ökt. határozat számú határozatával fogadott el. Jelen beszámoló a 2011.09.01-2013.09.01. közötti időszakot foglalja magába, valamint bizonyos adatok tekintetében visszatekintő összehasonlítások is készültek. A háziorvosi ellátás legfontosabb célja az, hogy személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújtson az egészségi állapot megőrzésére, a betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében. A kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat személyi és tárgyi feltételei Kazincbarcika városban 13 felnőtt háziorvosi praxis került kialakításra, melyből mindegyik vállalkozás formájában működik. Körzet Háziorvos neve Háziorvos szakképzettsége I. Dr. Bajnóczy Ildikó Belgyógyász szakorvos OALI-val szerződött háziorvosi feladatok ellátására II. Dr. Szabó Anna Háziorvos, foglalkozás egészségügy III. Dr. Lencar Márta Háziorvos, foglalkozás egészségügy IV. Dr. Dohányos Klára Háziorvos, belgyógyász szakorvos V. Dr. Perjési Zsolt Háziorvos VI. Dr. Tímár József Háziorvos VII. Dr. Rácz Zsigmond Háziorvos VIII. Dr. Lőrincz Csaba Háziorvos IX. Dr. Szuhai Zoltán Belgyógyász, háziorvos, sportorvostan X. Dr. Varga Valéria Háziorvos XI. Dr. Erdei Sándor Háziorvos XII. Dr. Halász József Háziorvos, fertőző betegségek szakorvos, homeopátiás szakorvos XIII. Dr. Tóth Erzsébet Háziorvos, foglalkozás egészségügy A város minden praxisa rendelkezik a minimum feltételekben előírtakkal, és minden háziorvos tagja a Magyar Orvosi Kamarának. Egy praxis akkor működik jól, ha az orvos és az ápolónő jól együtt tud dolgozni. A város 6 körzetében /I.-III.-IV.-V.-VIII.-XIII. sz. praxisban/ 1 fő körzeti ápolónő (szakképzett OKJ-s ápoló) dolgozik körzetenként, a másik 7 körzetben 2 fő körzeti közösségi ápoló és OKJ-s ápoló segíti a háziorvosok munkáját. Valamennyien rendelkeznek országos nyilvántartással illetve valamennyien tagjai a szakdolgozói kamarának. A nővérek számának körzetenkénti különbözősége abból adódik, hogy a praxis háziorvosa hány ápolót tud a praxis havi finanszírozásából eltartani, azaz korrekt elfogadható fizetést juttatni számára.
Körzetszám Orvos neve Ápoló neve képesítése I.sz. Dr. Bajnóczy Ildikó Balajti Auguszta (körzeti ápoló) II.sz. Dr. Szabó Anna Harsányi Lászlóné (körzeti közösségi ápoló) Horváth Éva (OKJ ápoló) III.sz. Dr. Lencar Márta Bényei Lászlóné (körzeti közösségi ápoló) IV.sz. Dr. Dohányos Klára Tóth Bernadett (diplomás ápoló) Bene Emese (körzeti közösségi ápoló) V.sz. Dr. Perjési Zsolt Tamás Józsefné (OKJ ápoló) VI.sz. Dr. Tímár József Szabó Zsuzsanna (körzeti közösségi ápoló) Potonyecné Stefán Tímea (körzeti közösségi ápoló) VII.sz. Dr. Rácz Zsigmond Köntös Istvánné (körzeti közösségi ápoló) Tömöri Jánosné (OKJ ápoló) VIII.sz. Dr. Lőrincz Csaba Bereczki Andrea (körzeti közösségi ápoló) IX.sz. Dr. Szuhai Zoltán Kiss Zita (körzeti közösségi ápoló) Bene Emese (körzeti közösségi ápoló) X.sz. Dr. Varga Valéria Végh Istvánné (körzeti ápoló) Hevesi Mária (körzeti ápoló) XI.sz. Dr. Erdei Sándor Mészáros Györgyné (körzeti közösségi ápoló) Begaláné Bak Éva (körzeti ápoló) XII.sz. Dr. Halász József Kissné Virág Mária (körzeti közösségi ápoló) Balla Erika (körzeti közösségi ápoló) XIII.sz. Dr. Tóth Erzsébet Nyilasné K. Ildikó (OKJ ápoló) A Kazincbarcikai Város 13 körzetében dolgozó ápolók megoszlása A Kazincbarcikán működő 13 felnőtt háziorvosi körzet valamennyi háziorvosi illetve asszisztens, házi betegápolói állása betöltött. Az itt dolgozók valamennyien zökkenőmentesen, tudásuk legjavát adva, lelkiismeretesen, empatikusan végezték az utóbbi két évben jelentős mértékben megnövekedett feladatokkal járó munkájukat. A megnövekedett feladatok, terhek főleg abból az ismert tényből fakadtak, hogy: a.) a Városi Kórház (DEOEC Kazincbarcikai Kórháza, jelenleg: Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.) jelentős mértékben csökkent kapacitással, orvos létszámmal funkcionált. b.) az érdemi betegellátáshoz szükséges osztályok, mint a gyermekosztály, intenzív belgyógyászati osztály, sebészet baleseti részlege, fül-orr-gége osztály szűntek meg. Az sem mellékes tény, hogy a szülészet-nőgyógyászat osztály is amely 2013-ban is elnyerte Az Év szülészete kitüntető címet - jelentősen csökkentett ágyszámmal funkcionál. Reméljük, hogy az osztály bezárásának veszélye nem áll fenn. c.) a komolyabbnak tűnő traumatológiai eseteket már a helyi sebészet szakrendelés nem láthatta el, a betegeket a miskolci Megyei Vezető Kórház (Csillagpont Kórház ) baleseti sebészeti ambulanciájára kellett, illetve kell irányítanunk. A betegek elmondása szerint gyakran már a fenti kórház folyosóin is alig férnek el a kezelésre szorulók!
d.) fülészeti osztály hiányában akut fül-orr-gégészeti, szakorvosi ellátást igénylő eseteket a délutáni-esti-éjszakai órákban csak a Megyei Vezető Kórházban tudják ellátni. Súlyosabb esetben mentő viszi be a beteget, enyhébb esetben a betegnek, vagy hozzátartozójának kell megoldani a bejutást Miskolcra. Kazincbarcika város néhány népmozgalmi mutatója Kazincbarcika városban lakó állampolgárok száma 0-100 éves korig a 2000. évi adatok alapján 34 036 fő létszámához képest közel 5000 fővel csökkent a népesség száma. A 2012. december 31-ei állapot szerint 29 227 fő. (Az adatok változását lásd az I. számú mellékletben.) A lakónépesség alakulása 2000 és 2012 között (fő/év) A felnőtteket ellátó háziorvosoknak 2000-ben még 28 645 fő (14 év feletti) beteget kellett ellátni, azaz gondoskodni egészségügyi ellátásukról, 2012-ben már csak 25 731 fő, 2013- ban pedig már csak 23 756 beteg egészségi állapotát kellett felügyelni. Megállapíthatjuk, hogy a város lakóinak száma az elmúlt években fokozatosan csökkent (4809 fővel a 2000. évi adatokhoz képest).
A lakónépesség kor szerinti megoszlásának alakulása 2000 és 2012 között (fő/év) A kor szerinti megoszlás elemzése alapján a 0-14 éves korcsoportba tartózók létszáma csökkent jelentősen. Ennek alapvető oka, hogy városunkban csökkent a születések száma. A 15-35 év közötti korcsoport csökken, a 36-60 év közöttiek száma viszont növekvő tendenciát mutat. Ez utóbbi az úgynevezett veszélyeztetett korcsoport, ugyanis a gyógykezelésre, gondozásra, kórházi kezelésre szorulók jelentős száma, közülük kerül ki. A 60 éven felüliek száma is nőtt az előző évi adatokhoz viszonyítva. Sokak által ismert tény, hogy a 70-es években Kazincbarcika a fiatalok városa volt, ma viszont a korosodók városává lett. Azok a számbeli változások, melyek fentebb említésre kerültek, nem kazincbarcikai, hanem országos tapasztalatokon nyugvó tények. Ezért nagyon fontos lenne, hogy minél több gyermek szülessen úgy Kazincbarcikán, mint országosan, hiszen Magyarország lakóinak száma az utóbbi években jelentős csökkenést mutat. (Az adatok változását lásd a II. számú mellékletben.) A körzetekben végzett szakmai munka A háziorvosok munkájában jelentős feladatot jelent a korosodók csoportjának, különböző betegségben szenvedő betegek kezelése, gondozása, amely nem kampányszerű, hanem folyamatos feladatok halmazát jelenti. (Az adatok változását lásd a IV. számú mellékletben.) A 2011-es adatokat figyelembe véve: I. helyen a szív és érrendszeri betegségek miatt gondozottak állnak; II. helyen a mozgásszervi betegségben szenvedők; III. helyen az emésztőszervi betegségben szenvedők állnak, és a IV. helyen létszámukat figyelembe véve a légzőszervi betegségek miatt gondozottak. 2013. szeptember 1-jei adatszolgáltatás alapján legtöbben (7244 fő) szív és érrendszeri betegség miatt szorulnak rendszeres orvosi kezelésre, gondozásra. II. helyen 4298 fő
mozgásszervi betegségek miatt gondozott betegek, a III.-IV. helyen gondozott betegek sorrendje - a 2011-es adatokhoz viszonyítva - felcserélődött. A légzőszervi ben szenvedők száma nőtt (2176 fő), az emésztőszervi betegek száma (1907 fő) csökkent. A gondozások betegségcsoportok szerinti megoszlása (jelmagyarázat: az óramutató járásával megegyezően 12 órától jobbra) A legnagyobb betegségcsoport: a szív és érrendszeri betegségek okai között első helyen a helytelen táplálkozást, és az egészségtelen mozgásszegény életmódot említhetjük, mint ahogy ezt állapították meg az Európai Szívgyógyász Társaság legutóbbi müncheni Kongresszusán. Tény, hogy a rendelőinkben naponta betérő betegeinknek közel 20 %-a a túlsúlyos csoportba tartozik. Háziorvosi kollégáim, és jómagam is hetente több tíz betegnek megmérjük a biometriás indexét (BMI), és sajnos szomorúan állapítjuk meg, hogy egyre több fiatal /!/ betegnek 25 feletti a BMI-je (18.5-24,99 között beszélünk normális testsúlyról.) - vagyis túlsúlyosak. Az okokat keresve a következőket találjuk: - helytelen táplálkozás; - egészségtelen életmód; - mozgásszegény életmód stb. Ilyen, fentebb vázolt esetekben vetjük be a primer prevenció (elsődleges megelőzés) eszközeit: a helyes táplálkozás, egészséges életmód, a mozgás, a sport szerepét kiemelve,
a betegségek megelőzése céljából! De a mi munkánkban legalább ilyen fontos secunder prevenció: a rejtett betegség feltárása, amely nem, vagy alig okoz panaszokat. Ezt a célt szolgálta a város 13 körzetében, évente több alkalommal is végzett vércukor, koleszterin, PSA (prosztataszűrés), mikroalbuminuria szűrések, melyeket bárki, bármilyen életkorban igénybe vehet. (A mikroalbuminuria szűrés célja a vese ének kiszűrése.) Kollégáim és saját tapasztalataim alapján nyugodtan kijelenthetem: a kazincbarcikai emberek élnek is ezzel a lehetőséggel. Egy európai uniós statisztikai felmérés alapján megállapították, hogy a magyar lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen a nemzetközi összehasonlításban,- jelentősen elmaradt az ország gazdasági fejlettsége alapján a várttól. Statisztikai számítások azt is kimutatták, hogy 2008-ban Magyarországon született gyermekek,- ha a jelenlegi helyzet nem változik életük 21, ill. 25 %-át betegen fogják leélni. A hajdan kialakuló betegségek jelentős részéért életmódbeli tényezők, és pszihoszociális tényezők tehetők majd felelőssé. A fentiek ismeretében a Magyar Orvosi Kamara 2012-ben hozott egy törvényerejű rendeletet, melynek értelmében minden magyarországi körzetben szeretnék bevezetni az ISO-minősítést. Mi, kazincbarcikai orvosok értesültünk a fenti tervezetről, de a jelen helyzetet (itt elsősorban a kazincbarcikai adottságokra gondolunk) figyelembe véve akkor látjuk kivitelezhetőnek az elképzeléseket, ha: 1. újra lesz egy jól működő Kórházunk; 2. ebből adódóan csökkennek a nyakunkba zúduló feladatok; 3. kevesebb lesz az adminisztráció; 4. kisebb lesz a betegforgalmunk, és 5. magasabb lesz a finanszírozás, amit az OEP juttat a megnövekedett feladataink ellátásáért. Megoldásra váró problémáink, gondjaink és örömeink Az alulfinanszírozott és folyamatosan romló rendszerben egyre nehezebb lesz a kompetencia listán leírt feladatokat az elvárásoknak megfelelően végrehajtani; tartós és folyamatos kórházi osztályos és visszatérő szakrendelői orvoshiányból adódóan egyre jobban szaporodnak a feladataink; A 2011. évi beszámolóban még érdekességként említettük meg, hogy a felettes hatóságunk, az OEP a munkánkat egy ún. indikátor alapú értékelési rendszer segítségével próbálja minősíteni, értékelni. Az indikátorok, melyek alapján minősítenek bennünket, a következők: - influenza elleni védőoltás 65 év felett, - mammográfiai vizsgálatra küldés, irányítás (számokban), - magas vérnyomás gondozása három korcsoportban, - vérzsírok vizsgálata, - koszorúérbetegek, infarktuson átesettek gondozása, - diabetes gondozás,
- beutalási gyakorlat (kapuőri feladat ellátása), - antibiotikumos kezelés gyakorisága (lehetőleg minél kevesebbet írjunk és minél olcsóbbat). Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy a fenti tételek elemzéséből nem lehet messzemenő következetéseket levonni azzal kapcsolatosan, hogy milyen szinten végzi szakmai feladatait és milyen szinten nyújt segítséget az orvos a betegnek - mint ember és mint gyógyító, ha csak ezen paraméterek alapján értékelik munkáját. Egyre több problémát okoz a gondozások miatti beteglátogatások során, hogy több beteg kiköltözik külterületre. Sok esetben szinte járatlan utakon tudunk hol autóval, hol csak gyalog eljutni a betegekhez. Nem mindig találjuk meg könnyen a dűlőket, völgyeket mivel semmilyen tábla nem jelzi, térkép pedig nem készült. Vannak kollégák, akiknek a kóbor kutyákkal is több ízben meg kell küzdeniük. Amennyiben esetleg mentőt kell hívni, számukra is gond a beteghez való el-/fel-/lejutás. Nagy öröm, hogy a háziorvosi rendelők az évek folyamán felújításra kerültek, a legtöbb rendelőben kicserélték a nyílászárókat is kivéve az Egressy úti és a Gépész úti háziorvosi rendelőket. Sok esetben gondot okoz a parkolás a Gépész úti rendelő kivételével - a háziorvosi rendelők körül. Tisztelettel arra kérjük a Képviselőtestületet, hogy parkolási lehetőségként biztosítson kijelölt parkolókat a háziorvosi szolgálatok számára. A Május 1. út 2. szám alatti rendelők esetében csak mozgáskorlátozottaknak kialakított, kijelölt parkoló van. Öröm továbbá, hogy 2012. június 01.- és 2013. május 31. között az OEP jóvoltából eszközbeszerzési támogatást kapott minden háziorvos, aki azt igényelte. Így 13 kazincbarcikai háziorvos - élve a lehetőséggel - komoly orvosi és számítástechnikai eszközökkel bővítette meglévő műszerparkját. A primer prevenció fontos eszközének tartjuk az egészségnevelést. Valamennyi kolléga egyetért abban, hogy helyes lenne, ha ismét iskolai tantárgy lenne az Egészségtan, melyet az idősebb korosztályhoz tartozó orvosok az általános iskola felsőbb tagozatában tanulhattak. Annál is inkább fontosnak érezzük az előbbiekben megfogalmazott igényt, mert tapasztalataink szerint sajnos jelentős mértékben csökkent az emberek egészségtudatos magatartása, romlott az egészségről alkotott véleménye, az egészségnek, mint értéknek a fontossága. Nem kis szerepet játszanak ezek kialakulásában a különböző média csatornák, ahol egészen mások az értékítéletek. Korosodó doktorok, a szakma iránt érdektelen, vagy külföldre távozó fiatal orvosok, betöltetlen praxisok jellemzik ma Magyarország házi-orvoslását. Az OEP szerint napjainkban 132 háziorvosi állás tartósan betöltetlen. A legtöbb üres praxis éppen megyénkben található. Több mint 1500 háziorvos nyugdíjkorhatáron túl dolgozik. A dolgozó háziorvosok átlagéletkora 54 év. Amíg a 2013. évi ombudsmani jelentésből az tűnik ki, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat hosszú évek óta nem a ráfordítások, és a működéshez szükséges összegek figyelembevételével
finanszírozza az OEP, addig nem lesz vonzó a háziorvosi pálya. Városunkban szerencsénkre mind a 13 háziorvosi praxis betöltött, és úgy tűnik, stabil, lelkiismeretes, szakmájában jártas háziorvosok végzik évek óta gyógyító munkájukat,- jó körülmények között. Mindezekben nem kis szerepe van a Városi Önkormányzatnak, a vezető és beosztott munkatársak segítő támogatásának, melyet hosszú évek óta nap, mint nap megtapasztalunk. Eredményes együttműködésünknek legfőbb oka: mindkét csapat egyet akar: városunk egészséges lakói őrizzék meg egészségüket, a betegek pedig mielőbb gyógyuljanak meg. Közösen hisszük és valljuk: legfőbb érték az egészség! Kazincbarcika, 2013.október 25. Dr. Erdei Sándor kollegiális orvosvezető
I. számú melléklet Népességszám (év) 2000 2005 2009 2011 2012 Fő 34036 32160 30406 29757 29227 Népességcsökkenés 2000 2005 2000 2009 2000 2011 2000 2012 Fő 1876 3630 4279 4809 Kor szerinti megoszlás 0 14 év 15 35 év 36 60 év 60 év felett 2000 5807 11054 12206 5385 2005 4669 10389 11496 5911 2009 4053 9495 10987 6298 2011 3969 8697 10945 6560 2012 3873 8212 10907 6612 2000 0 14 év 15 35 év 36 60 év 60 év felett férfi 2979 5601 5831 2236 nő 2828 5453 6375 3149 5807 11054 12206 5385 2005 0 14 év 15 35 év 36 60 év 60 év felett férfi 2445 5314 5478 2342 nő 2224 5075 6018 3569 4669 10389 11496 5911 2009 0 14 év 15 35 év 36 60 év 60 év felett férfi 2111 4849 5269 2456 nő 1942 4646 5718 3842 4053 9495 10987 6298 2011 0 14 év 15 35 év 36 60 év 60 év felett férfi 2082 4412 5272 2561 nő 1887 4285 5673 3999 3969 8697 10945 6560 2012 0 14 év 15 35 év 36 60 év 60 év felett férfi 2022 4225 5263 2586 nő 1851 3987 5644 4026 3873 8212 10907 6612
II. számú melléklet férfi nő férfi nő 65 év felettiek 0 14 év 65 év felettiek 0 14 év 2000 3499 5807 1428 2071 2979 2828 2005 4201 4669 1599 2602 2445 2224 2009 4550 4053 1697 2853 2111 1942 2011 4641 3969 1708 2933 2082 1887 2012 4682 3873 1727 2955 2022 1851 Öregedési index 2000 60,25 2005 89,98 2009 112,26 2011 116,93 2012 120,89
2009 2011 III/a. táblázat A háziorvos neve Kártyaszám Ellátott betegek száma 2009.09.01 2011.09.01. Napi forgalmi átlag Beteglátogatás lakáson 2009.09.01 2011.09.01. Kórházba utaltak száma Szakrendelésre küldött betegek száma III. számú melléklet Gondozás miatti beteglátogatás Dr. Bajnóczy Ildikó 1849 31476 65 156 56 1858 560 Dr. Szabó Anna 2228 28000 62 298 66 728 704 Dr. Lencár Márta 1952 22800 50 222 60 3907 600 Dr. Dohányos Klára 2201 33969 72 347 50 895 1387 Dr. Perjési Zsolt 1882 23926 47 232 462 3302 600 Dr. Tímár József 2147 30946 60 113 123 7617 1059 Dr. Rácz Zsigmond 2153 38497 75 190 210 1681 5380 Dr. Lőrincz Csaba 718 2666 15 8 18 535 18 Dr. Szuhai Zoltán 2591 34290 80 250 163 1047 1740 Dr. Varga Valéria 2020 29518 61 243 159 6205 1060 Dr. Erdei Sándor 2072 35991 75 628 470 4125 672 Dr. Halász József 2088 26128 70 425 136 1107 857 Dr. Tóth Erzsébet 1042 14400 45 690 13 2063 2173 Összesen: 24943 352607 777 3802 1986 35070 16810 2011 2013 III/B. táblázat A háziorvos neve Kártyaszám Ellátott betegek száma 2011.09.01 2013.09.01. Napi forgalmi átlag Beteglátogatás lakáson 2011.09.01 2013.09.01. Kórházba utaltak száma Szakrendelésre küldött betegek száma Gondozás miatti beteglátogatás Dr. Bajnóczy Ildikó 1631 25964 51 549 41 2747 102 Dr. Szabó Anna 2137 29506 72 511 380 6632 460 Dr. Lencár Márta 1864 21983 44 350 454 2188 187 Dr. Dohányos Klára 1989 32487 80 2500 210 6800 2400 Dr. Perjési Zsolt 1843 23685 60 423 451 2619 0! Dr. Tímár József 2262 31984 66 299 113 8225 188 Dr. Rácz Zsigmond 2164 38383 76 4981 178 5490 3840 Dr. Lőrincz Csaba nőtt 13608 38 78 79 4211 357 Dr. Szuhai Zoltán 2636 35780 85 720 54 1527 960 Dr. Varga Valéria 2013 29991 42 970 110 1318 860 Dr. Erdei Sándor 2064 35111 83 1413 753 8391 687 Dr. Halász József 2066 26524 70 822 0 3667 730 Dr. Tóth Erzsébet 1087 1117 50 1192 98 1997 1464 Összesen: 23756 346123 817 14808 2921 55812 12235
2009 2011 III/a. táblázat IV. számú melléklet A háziorvos neve Mozgásszervi Emésztőszervi Légzőszervi Daganatos Diabetes miatti gondozás Organikus idegrendszeri Pszichiátriai kezelés Osteoporozis Várandós kismamák Influenza elleni védőoltás Egyéb védőoltás Szív és érrendszeri Dr. Bajnóczy Ildikó 87 52 59 59 130 15 5 40 14 480 25 593 Dr. Szabó Anna 236 122 120 74 193 73 54 42 10 743 30 758 Dr. Lencár Márta 266 143 115 67 198 118 74 46 1 450 40 221 Dr. Dohányos Klára 729 266 284 113 235 246 295 168 20 295 1205 1418 Dr. Perjési Zsolt 322 122 101 88 137 83 54 42 36 634 40 506 Dr. Tímár József 590 163 127 66 255 62 18 41 57 250 14 807 Dr. Rácz Zsigmond 379 153 124 50 173 30 54 40 48 355 60 685 Dr. Lőrincz Csaba 86 9 42 21 37 13 49 20 2 4 2 345 Dr. Szuhai Zoltán 627 222 208 87 143 54 197 50 26 380 20 928 Dr. Varga Valéria 115 68 162 58 210 72 27 38 35 250 5 923 Dr. Erdei Sándor 320 125 82 25 175 81 62 45 20 610 38 1440 Dr. Halász József 595 560 257 106 209 240 38 127 60 420 20 1831 Dr. Tóth Erzsébet 34 19 12 18 33 6 11 10 17 281 30 201 Összesen: 4386 2024 1693 832 2128 1093 938 709 346 5152 1529 10656 2011 2013 III/a. táblázat A háziorvos neve Mozgásszervi Emésztőszervi Légzőszervi Daganatos Diabetes miatti gondozás Organikus idegrendszeri Pszichiátriai kezelés Osteoporozis Várandós kismamák Influenza elleni védőoltás Egyéb védőoltás Szív és érrendszeri Dr. Bajnóczy Ildikó 82 49 60 60 131 40 38 94 13 300 13 390 Dr. Szabó Anna 550 89 275 91 280 109 35 120 148 540 23 1327 Dr. Lencár Márta 524 215 240 134 255 233 159 207 46 300 26 374 Dr. Dohányos Klára 795 120 299 95 244 122 104 154 80 870 28 413 Dr. Perjési Zsolt 231 118 95 49 117 25 53 42 0 300 31 216 Dr. Tímár József 170 154 86 67 174 71 52 52 32 500 19 950 Dr. Rácz Zsigmond 362 154 123 63 192 34 47 50 60 500 29 482 Dr. Lőrincz Csaba 84 203 64 31 72 341 101 22 17 52 5 381 Dr. Szuhai Zoltán 450 320 540 115 240 310 260 320 28 740 39 508 Dr. Varga Valéria 120 52 44 55 101 35 32 65 27 180 20 760 Dr. Erdei Sándor 680 331 250 94 222 162 39 164 106 600 30 1154 Dr. Halász József 201 75 81 39 79 41 66 0 1 150 20 82 Dr. Tóth Erzsébet 49 27 19 24 41 13 14 22 12 283 9 207 Összesen: 4298 1907 2176 917 2148 1536 1000 1312 570 5315 292 7244 Mozgásszervi Emésztőszervi Légzőszervi Daganatos Diabetes miatti gondozás Organikus idegrendszeri Pszichiátriai kezelés Osteoporezis Várandós kismamák Influenza elleni védőoltás Egyéb védőoltás Szív és érrendszeri 2009 2011 4386 2024 1693 832 2118 1093 938 709 346 5152 1529 10656 2011 2013 4298 1907 2176 917 2148 1501 1000 1312 570 5315 292 7244 változás % 97,99 94,22 128,53 110,22 101,42 137,33 106,61 185,05 164,74 103,16 19,10 67,98 változás 88 117 483 85 30 408 62 603 224 163 1237 3412
I.számú melléklethez Magyarázatok és konklúziók a mellékletekhez Hazánk népessége érzékelhetően öregszik. Az öregedési index ismerete, értékelése segíti Magyarország egyes területeinek ellátás-szervezését, így ezen belül az egészségügyi ellátás szervezését is! Ezért is fontos az index ismerete! Napjainkban a magyarországi öregedési index rohamosan romló tendenciáját észleljük. Ennek a ténynek okai között találjuk az elmúlt néhány évtized alatt észlelt tényezőt: az újszülöttek számának növelése, a gyermekvállalásra való ösztönzés megoldatlan probléma, melynek szerteágazó okai vannak, de azok tagolása nem a beszámoló feladata. / De: azért van egy jó hírünk is mielőtt még dramatizáljuk az öregedési index mutatóit városunkban. Az Anyatejes Táplálás Világnapján 2013. október 04-én Kazincbarcikán, a születésfára 195, 2012-ben, városunkban született kisgyermek neve került fel!/ II.számú melléklethez Az öregedési index egy statisztikai mutatószám százalékban kifejezve. Azt mutatja, hogy mennyi az idős /65 év feletti/ népesség aránya a fiatal /14 év alatti/ népességhez képest. Másként: 100 fő 14 év alatti lakosra jutó 65 év feletti lakosok száma. Magyarország öregedési indexe 1990-ben 64,5 % volt, 2009-re már 109,9 %-ra nőtt. Városunk, Kazincbarcika öregedési indexe 2000-ben 60,25 % volt, 2012-re közel duplájára emelkedett: 120,89 %-ra. III.számú melléklethez A hívások miatti látogatások, és a gondozott betegek látogatásának számát sokféle tényező befolyásolja, így: a körzetben élő betegek életkora, a heveny betegségeket kísérő tünetek súlyossága, a beteg mozgásszervi állapota, a beteg lakásának a rendelőtől való távolsága, illetve - amennyiben panellakásban lakik az, hogy hányadik emeleten van a lakása, a gondozott betegek esetében az, hogy melyik betegségcsoportba tartozik a betegség, a látogatást igénylő beteg erőnléti állapota, igényli-e egyáltalán a gondozott beteg az orvos látogatását, ha igen, akkor milyen gyakorisággal (van, aki havi rendszerességgel igényli, de van olyan is, aki csak alkalmanként - 2-3 havonta kéri a látogatást a háziorvostól).
Több körzetben a gondozás miatti orvos látogatások számát összevonták a nővér látogatásokkal, így lett jelentősen magasabb a gondozás miatti látogatások száma a többi körzet adataihoz képest (ebből is kiderül, mennyire fontos szerepet játszik a nővér az alapellátásban). Az utóbbi időben sokat emlegetett indikátor alapú értékelési rendszer egyik kulcspontja a háziorvosoktól elvárt, illetve nyújtott kapuőri feladat magas szinten történő teljesítése. Ennek lényege a háziorvosokhoz kerülő betegek panaszainak definitív ellátása, lehetőleg minél kevesebb kiegészítő szakrendelői vagy kórházi kivizsgálások igénybevételével. A város háziorvosai igyekeznek ennek eleget tenni, természetesen a szakrendelők és kórházi osztályok orvosai által nyújtott szakvélemények igénybevételével. A 2 év alatt a 13 körzetből átlagosan 224 beteget küldtek a háziorvosok kórházi vizsgálatokra, kezelésre, ami havi bontásban 18 beteget jelent. A szakrendelőket jobban, nagyobb mértékben vették igénybe az orvosok. De azt is tudni kell, hogy a laboratóriumi beutalások is szakrendelői igénybevételnek számítanak, ezért ezeket is hozzáadták a szakrendelői beutalásokhoz. Ezek jelentős mértékben megemelték a szakrendelői beutalások számát. Az sem utolsó szempont, hogy a szakorvosi-szakrendelői vélemények alapján születik döntés arról, hogy a betegnek kórházi kezelésre van szüksége, vagy panaszai otthoni kezeléssel is megszüntethetőek. A vizsgált két évben a 13 körzetben átlagosan 357 beteg lett havonta szakorvosi vizsgálatra küldve. A kapuőri feladatok ellátása kapcsán nagyon találóan fogalmazta meg tapasztalatait egy háziorvos kolléga: a kaput kifelé is őriznünk kell. Ez röviden annyit jelent, hogy amikor a beteget a kórházból hazabocsátják, az esetek nagy részében nem látják el receptekkel, a szedendő gyógyszerek közül lemaradhatnak azok a gyógyszerek, amelyeket a beteg már előzőleg is szedett és tovább is szednie kell. A betegek sok esetben nincsenek tisztában azzal sem, hogy mi legyen az előzőekben szedett gyógyszerek sorsa. Summázva elmondható, hogy valóban szükség van a kapuőri feladatok korrekt ellátására, úgy befelé, mint kifelé! A háziorvosi szakmai legfontosabb feladatai közé tartozik az egyes betegségcsoportokhoz tartozó betegek gondozása, állapotuk folyamatos ellenőrzése, az állapotváltozásnak megfelelő terápia beállítása. IV.számú melléklethez IV./b. táblázat (2011-2013) áttekintésével a következő konklúziók vonhatók le összevetve a VI./a táblázat (2009-2011) adataival: 2013-ban I. helyen 7244 fővel a szív,- és érrendszeri betegségek állnak, II. helyen a mozgásszervi betegségek miatt kezeltek: 2687 fő. A III.-IV. hely a két évvel ezelőttihez képest felcserélődött. 2013-ban a légzőszervi betegségben szenvedők megelőzték az emésztőszervi betegek számát. A légzőszervi betegek száma a 2011.
évi 1693-ról 2176-ra nőtt, míg az emésztőrendszeri beteglétszám a 2011-es 2024-ről 2013-ban 1907 főre csökkent. Az országos morbiditási adatok is ugyanezt a sorrendet mutatják, és a legutóbbi évek halálozási-haláloki statisztikája is ezt a sorrendet jelzi. A magas-vérnyomás és szövődményei: az agyi érbetegségek és a koszorúserek e a leggyakoribb a magyarországi halálozási statisztikában. Szerencsére ezeknek a betegeknek a száma városunkban csökkent, talán a háziorvosok által végzett hatékony primer-secunder prevenciónak és gyógyító tevékenységnek köszönhetően. A légúti betegek számának növekedése többek között abból adódik, hogy a gyermekfiatalkorú, nagy létszámú beteg most került a felnőtt ellátáshoz,- a krónikus hörgőgyulladásban szenvedőknél mostanra hatványozottan kialakult a krónikus obstruktív légúti betegség /COPD/, mely világszerte a 4. leggyakoribb halálok. A mozgásszervi betegek magas számát a reumatológiai betegek, a térd és csípőízületi kopások /artrhosis/, a derék és nyakfájásban szenvedők, és a gerincsérv betegségben szenvedők magas száma adja. A mozgásszervi betegek száma mind a keresőképtelenség, mind a munkaképtelenség okai közül Magyarországon a 2. helyen áll. A háziorvosokhoz forduló betegek 30%-a (így van Kazincbarcikán is) mozgásszervi panaszai miatt keresi fel háziorvosát. Leggyakoribb oka a fogyatékosságnak, és életminőség csökkenésének. A munkaképtelenség leggyakoribb oka a derékfájás. A betegségekre fordított költségek 25 %-át a mozgásszervi betegekre fordított összeg adja! Az osteoporozisban (csontritkulásban) szenvedők a mozgásszervi betegségek egyik, nem jelentéktelen ágát jelentik városunkban számuk a 2 évvel ezelőttihez képest közel duplájára emelkedett. A legutóbbi felmérés szerint hazánkban több, mint 600.000 nőt és 300.000 férfit érint a csontritkulás. Az 50 éven felüliek csonttörésének leggyakoribb oka az osteoporosis. Évente 13000 combnyaktörést okoz a csontritkulás Magyarországon. Az emésztőrendszeri betegek száma Magyarországon és városunkban is magas. Kialakulásában a helytelen életmód, rossz étkezési szokások, felgyorsult élettempó, egyre gyakrabban jelentkező, életvitellel együtt járó stressz- helyzetek játszanak szerepet. A magyarországi halálozások okaként III. helyen áll. (7%) Az utóbbi években nőtt a psychiátriai betegek száma Magyarországon, - így városunkban is. Oki tényezőként rossz szociális helyzet, munkanélküliség, kilátástalanság, gyakori stressz- helyzetek említhetőek - közülük is leggyakoribb a depressziós tünet együttes. (A fent leírtak összességében magyarázatot adnak a táblázatban szereplő adatokra.)
Határozati javaslat Tárgy: Beszámoló kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat tevékenységéről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a beszámolót megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1. A Képviselő-testület a kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja, egyúttal köszönetét fejezi ki a felnőtt háziorvosi szolgálatban tevékenykedő orvosoknak, szakalkalmazottaknak a város egészségügyi alapellátásában kifejtett gyógyító munkájáért. Felelős: Szitka Péter polgármester Határidő: 2013. október 25. 2. A pénzügyi és pályázati lehetőségek függvényében a jövőben is szükséges javítani a háziorvosi rendelők tárgyi feltételeit, korszerű diagnosztikai eszközök beszerzésével. Ennek lehetőségét kell megvizsgálni a 2014. évi költségvetés készítése kapcsán. Felelős: Határidő: Szitka Péter polgármester felnőtt háziorvosok folyamatos 3. Továbbképzések, szakmai konzultációk szervezésével tovább kell erősíteni a szakmai kapcsolatot a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.-vel. Felelős: Határidő: Szitka Péter polgármester felnőtt háziorvosok folyamatos 4. A Képviselő-testület biztosítja a háziorvosi szolgálatok részére kialakított parkolókban a parkolási lehetőséget a háziorvosi rendelők körül. Felelős: Szitka Péter polgármester Határidő: 2013. december 31. 5. A Képviselő-testület hatályon kívül helyezi a 314/2011. (XII.16.) sz. Ökt. határozatot. Felelős: Szitka Péter polgármester Határidő: 2013. október 25.