HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTETTE: HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8. 2016. árcius hó

HOSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 1, 3. ÉS 4. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET dr. Hübner Mátyás DLA vezető tervező TT/1É-02-0107 dr. Baracsi Viktória DLA okl. településérnök TT/02-0655 Berkecz Balázs okl. településérnök Hajdu Csaba okl. településérnök KÖZLEKEDÉS KÖZMŰVESÍTÉS, HÍRKÖZLÉS Lovas Attila okl. építőérnök Trk-T-02-0883 Horzsa Zoltán VZ-T-02-0616 Balogh Gábor VZ-TEL-02-0052 Patócs Tibor okl. villaosérnök TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM Böszörényi Krisztina okl. kertészérnök K1-02-0029 PRODUCTUS BT Lovasi Katalin SZKV-vf/02-0675, SZKV-hu/02-0675 KÉSZÍTETTE: HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8. 2016. árcius hó 1

. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. JÓVÁHAGYÁSRA NEM KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK 1.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 2. ALÁTÁMASZTÓ JAVASALTOK 2.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 2.1.1. Településrendezési javaslatok 2.1.2. Változással érintett területek összefoglalója és összefüggései 2.1.3. Változással érintett területek érlege 2.1.4. Biológiai aktivitásérték száítás eredénye 2.2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.2.1. Tájrendezési javaslatok 2.2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése 2.2.3. Közlekedési javaslatok 2.2.4. Közűvesítési javaslatok 2.2.5. Hírközlés 2.2.6. Környezeti hatások és feltételek 2.2.7. Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang beutatása 2.2.8. Szabályozási koncepció II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1. Területfelhasználás 1.2. Tájrendezés és terészetvédele 1.3. Zöldfelületi rendszer - zöldterületek 1.4. Örökségvédele 1.5. Közlekedés 1.6. Közűellátás, hírközlés 1.7. Környezetvédele 1.8. Védőterületek és védősávok 2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV III. MELLÉKLETEK Örökségvédeli hatástanulány Környezeti értékelés 2

I. JÓVÁHAGYÁSRA NEM KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK Hosszúhetény Község Önkorányzata 2015-ben az érvényben lévő Településfejlesztési Koncepciójának, és Szerkezeti Tervének felülvizsgálatát határozta el, elyről szándékát önkorányzati határozatként eghozott településfejlesztési döntésben fogalazta eg. Az Önkorányzat a tervezés előtt döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valaint egyes településrendezési sajátos jogintézényekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Kor. rendeletben (Kor. rendelet) foglaltak alapján, a unka első lépéseként elkészültek a egalapozó vizsgálatok, és a településfejlesztési koncepció. Az Önkorányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy elfogadja a egalapozó vizsgálatot a tervezés alapjának, valaint egyetért a koncepció kiválasztott fejlesztési irányaival. Ezután indezeket, a Kor. rendeletben rögzített eljárási szabályok szerint, az érintettekkel véleényeztette. A véleényezés eredényes lezárását követően Az Önkorányzat Képviselőtestülete a településfejlesztési Koncepciót 15/2015. (IV. 01.) sz. határozatával elfogadta. Egyben döntött arról is, hogy a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot, valaint az integrált településfejlesztési stratégiát egy időben, de külön eljárás keretében készítteti el. Ezt követően indult eg a tervezés folyaata, teljes eljárás keretében. Hosszúhetény Önkorányzata a Kor. rendeletben foglaltak szerint egkérte a véleényezésben érdekeltek előzetes véleényét, adatszolgáltatását. A településszerkezeti tervet, a településfejlesztési koncepcióban egfogalazott célok, és az érdekeltek előzetes állásfoglalásai alapján dolgoztuk ki. A településszerkezeti terv a Kor. rendelet 9, 10, 11, 12. és 13. -ok szerinti tartaloal készült. A egalapozó vizsgálatok a koncepció és a szerkezeti terv elkészítésének egalapozásául készültek, így azok kiegészítése jelen szakaszban ne indokolt, részletezettsége, tartala, kidolgozása egfelelő jelen tervezési szakaszhoz. 1.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Az Önkorányzat beazonosítható ódon eghatározta a rendezés alá vont területet, kinyilvánította a rendezés célját és várható hatását, ajd a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valaint egyes településrendezési sajátos jogintézényekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kor. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 37. -ban foglaltaknak egfelelően, helyben szokásos ódon isertette a tervódosítás tényét és lefolytatta az érintett állaigazgatási és települési önkorányzati szervekkel, partnerekkel az előzetes véleényezési eljárást oly ódon, hogy azok írásban isertethessék a település fejlődése és építési rendje szepontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valaint ezek várható időbeli üteezését, továbbá véleényt nyilváníthassanak és tájékoztatást adhassanak a rendezési feladat ellátásához szükséges nyilvántartásuk részét képező indazon adatokról, aelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelények érvényre juttatásának feltételeiről. Az Önkorányzat az előzetes véleényezési eljárás keretében a kieelt térségi és egyei területrendezési tervek, valaint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kieelt térségi és a egyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett, a Rendelet 9. száú ellékletében rögzített állaigazgatási szerveket egkereste a térségi övezet lehatárolására vonatkozó előzetes adatszolgáltatás érdekében. 3

A felkérésre határidőn belül 10 állaigazgatási, valaint. egyéb szerv jelezte szándékát a további unkában való részvételre. 2. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK 2.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 2.1.1. Településrendezési javaslatok Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, területrendezési érintettség A 45 k 2 nagyságú közigazgatási területtel rendelkező Hosszúhetény Pécstől keletre 16 k-re fekszik, a 6-os száú főút közelsége iatt a egyeszékhely 20 perc alatt elérhető közúton. A térség ásik két közeli városa Pécsvárad és Koló egyaránt 12 k-re található. A egyeszékhellyel kialakult intenzív közlekedési kapcsolatok az egész egyére jellező, Pécsközpontú helyzetet utatnak. A eghatározó kapcsolati irány döntő részben Pécs felé utat, Pécsvárad es Koló irányában a kapcsolat erőssége lényegesen elarad a Péccsel kialakult, es fenntartott kapcsolatokhoz képest. Az alapfokú funkciókon felül a szükséges szolgáltatások Pécsett a Dunántúl legnépesebb városában elérhetők. A Központi Statisztikai Hivatal 2003. augusztusában végezte el 21 nagyvárosi település-együttes jelenleg is érvényes lehatárolását. Pécs aggloerációjába Abaliget, Aranyosgadány, Bakonya, Baksa, Berkesd, Bicsérd, Birján, Bisse, Boda, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Hásságy, Hosszúhetény, Keszü, Kisherend, Kozárisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Martonfa, Nagykozár, Olasz, Orfű, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Roonya, Szabadszentkirály, Szalánta, Szeely, Szilágy, Túrony, Zók települések tartoznak. HOSSZÚHETÉNY TERÜLETÉT ÉRINTŐ TERÜLETRENDEZÉSI TERVI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK, ÖVEZETEK ÉS ELŐÍRÁSAIK Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos területfelhasználási kategóriák Erdőgazdasági térség Vegyes területfelhasználási térség Települési térség Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló terőhelyi adottságú erdőterület övezete Tájképvédeli szepontból kieelten kezelendő terület Baranya Megyei Területrendezési Terv (BMTrT) (Figyelebe veendő) Megyei területfelhasználási kategóriák Erdőgazdasági térség Vegyes területfelhasználási térség Hagyoányosan vidéki települési térség Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Kiváló terőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalas terület övezete Az övezetre vonatkozó fontosabb előírások Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban ezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető. A hagyoányosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bárelyik területfelhasználási egységbe sorolható. Mag-, ökológiai folyosó övezete érinti Hosszúhetény területét, elyben beépítésre szánt terület ne, vagy csak feltételekkel jelölhető ki Az övezetbe eglévő erdőterületei tartoznak, ill. az erdőtelepítésre alkalas területek a település ezőgazdasági területeit jelöli, ahol beépítésre szánt területet csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, területrendezési hatósági eljárás alapján lehet kijelölni. A településszerkezeti tervben csak olyan területfelhsználási egység / építési övezet, aely a 4

(országos jelentőségű tájképvédeli terület) övezete Világörökség és világörökség vároányos terület övezete Országos vízinőség-védeli terület övezete Országos kerékpárúttörzshálózat elee Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Földtan veszélyforrás terület övezete Országos kerékpárút-törzshálózat elee Térségi kerékpárút-törzshálózat elee tájképi érdekek fennaradását ne veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szepontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Világörökségi és világörökségi vároányos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésének egfelelően lehatárolni. Világörökség és világörökség vároányos terület övezetben a területfelhasználás ódjának és értékének összhangban kell lennie a kezelési tervben aghatározott célokkal. Az övezetben új, külszíni űvelésű bányatelek ne létesíthető, eglévő külszíni űvelésű bányatelek területe ne bővíthető. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédeleel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell egállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szepontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet tényleges kiterjedését területrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek egfelelően lehatárolni. Az övezet tényleges kiterjedését területrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek egfelelően lehatárolni. A település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvéleény alapján jelölhető ki. Az országos űszaki-infrastruktúra hálózatok nyovonalait és az egyedi építények helyét az érintett települések településszerkezeti tervében kell eghatározni. A település szerkezetének fejlődése A település szerkezetének kialakulásában a földrajzi környezetnek alapvető szerepe volt, a település az É-D irányú Hosszúhetényi vízfolyás völgyében jött létre, a Háras hegy es a Zengő szorításában. Ez utóbbi adottság eredényezte azt, hogy a község növekedése elsődlegesen déli irányban, a kevésbé ozgalas felszínű területek felé történt. A ai 6547 sz. összekötő út (Fő utca), ely egyutcás településként jött létre, az idők folyaán a nyugati oldalon a Petőfi, Iskola és Orándi utcákkal, a keleti oldalon a Zengő és Zrínyi utcákkal bővült, az 1950-es évektől pedig a déli községrész gyarapodott. A településszerkezet alakulása a népességszá növekedésével párhuzaosan történt, hiszen az 1870-ben ég 2571 fő 1970-re 3647 főre (+1076 fő) nőtt. Az 1970-es éveket követően azonban a lassú népességcsökkenés (2000-ben 3187 fő) iatt a lakásépítés lendülete is szerényebbé vált, a lakásálloány rehabilitációja nagyobb hangsúlyt kapott. A településszerkezet változására a fenti tényezőkön túl hatással volt a terészeti táj (északon az erdőterületek, délen a ezőgazdasági, a lakóterületek közvetlen szoszédságában a zártkerti területek), a szénbányászat (iparvágánnyal), elynek egszűnése elsősorban a unkahelyek vonatkozásában jelentett kedvezőtlen fordulatot. Hosszúhetény község sajátossága, hogy a központi belterület ellett két önálló belterülettel Kisújbánya es Püspökszentlászló is rendelkezik. Az egykor önálló települések a elsődlegesen üdülési funkcióval bírnak. 5

A településfejlesztési koncepció összefoglalása Hosszúhetény község önkorányzata a 15/2015/(IV.01.) sz. határozatával fogadta el a településfejlesztési koncepcióját, ely a helyzetfeltáró, helyzetelező és helyzetértékelő unkarészekben foglaltaknak, a partnerségi egyeztetésben rögzített állaigazgatási és helyi szervezetek részvételével történő egvitatásának eredényeként is született. A településfejlesztési koncepció 15-20 évre kitekintő, a település fejlődési irányait eghatározó dokuentu. Hosszútávra tervez, így kiszáíthatóvá teszi és keretbe foglalja a Hosszúhetény életét eghatározó fejlesztési tevékenységeket. A agasabb hiererchia szinten lévő fejlesztési dokuentuokban eghatározott elvek figyelbe vételével, valaint a stratégiai környezet elezéséből látható trendek és szeléletód alapján a következő településfejlesztési elvek kerültek rögzítésre: integrált szeléletód, közösségi részvétel és alulról jövő kezdeényezések befogadása, hosszútávra tervezés, fenntarthatóság. A hosszútávon biztosítható kiegyensúlyozott fejlődés háro alappillérét i) a terészeti erőforrások okos ódon történő használata, ii) a agasan képzett lakosság igényeihez igazodó egfelelő életfeltételek folyaatos biztosítása, valaint iii) a jelentős népességegtartó potenciállal bíró önszerveződő, tevékeny helyi közösségek kialakulása és egerősödése feltételeinek egteretése adja. i) A terészeti erőforrások okos ódon történő használata különösen az energiaforrások, a nyersanyagok, a terőföld, a vizek, valaint a települést körülvevő gazdag élővilág eleeinek a indenkori valós felhasználási igényekhez optializált, a lehető legkevésbé pazarló ódon történő, a terészeti rendszerekbe a lehető legkevesebb beavatkozással járó felhasználását jelenti az élhető település fenntartása érdekében. ii) A lakosság igényeihez igazodó életfeltételek biztosítása alatt különösen a lakosok száára egfelelő színvonalú jövedelet biztosító unkahelyek létrehozását és egtartását, a településen élők száára a vagyonbiztonság növelését, a potenciális balesetveszélyes helyek biztonságosabbá tételét (pl. gyalogátkelők, biztonságos parkolók), a településen elérhető köz-, közű-, jóléti- és üzleti szolgáltatások feltételeinek fejlesztését kell érteni. iii) A település haronikus fejlődésének haradik pillérét jelentő erős helyi közösségek jelentik. Az aktív helyi civil szervezetek és kezdeényezések jelentősen segíteni képesek az önkorányzatot a településfejlesztési, adott esetben a településüzeeltetési feladatok ellátásában, száos fejlesztés helyi közösségi kezdeényezésben. 6

Hosszúhetény településfejlesztési koncepciójának célrendszere 7

Az átfogó és specifikus célok kapcsolatrendszere Specifikus célok Átfogó célok I. Erős helyi közösség kialakítása 1. Intézényracionalizálás, közösségi funkciójú létesítények fejlesztése II. A terészeti erőforrások és épített örökség körültekintő használata III. Élhető települési környezet biztosítása 2. A helyi közösség és az önkorányzat közötti kounikációs csatornák kiépítése, a egfelelő lakossági tájékoztatás feltételeinek javítása, településarketing egteretése 3. A foglalkoztatási szint javítása érdekében a gazdaság élénkítését célzó fejlesztések elősegítése, a helyi gazdasági szereplőkkel való szorosabb együttűködés kialakítása 4. A civil szervezetek tevékenységének összehangolása, koordinált együttűködések egteretése 5. A helyi építészeti és terészeti értékek védele 6. Energiatudatos településüzeeltetés gyakorlatának kiszélesítése 7. A belső egközelíthetőség feltételeinek javítása 8. A közszolgáltatások inőségének fejlesztése 9. Az egyre növekvő idős népesség ellátásával kapcsolatos feladatok egoldása 10. A közbiztonság és közlekedésbiztonság növelése A koncepció rögzítette a továbbtervezési feladatokra vonatkozóan a társadalo, a gazdaság, a környezet fejlesztéséhez szükséges tennivalókat, irányutatást adva a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban (szabályozási tervben) rögzítendő hosszú távú célok teljesülését biztosító célok egvalósításához. 8

2.1.2. Változással érintett területek összefoglalója Hosszúhetény község jelenleg készítés alatt álló településrendezési terve 1990 óta több, esetenként az egész község területére kiterjedő, ásszor annak egyes részeire vonatkozó terv is egelőzte, elynek készítése során az országos, a egyei és a helyi érdekek egyaránt figyelebevételre kerültek a indenkori igényeknek és jogszabályi környezetnek egfelelően. A hatályos településszerkezethez képest tervezett változások: A lakóterületek vonatkozásában A hatályban lévő településszerkezeti terv (TSZT) a település határai entén a zártkertek rovására több helyen jelölt ki új lakóterületet, elyek nagy része ne valósult eg. Több területen a belterületbe vonás foghíjasan történt, akadályozva a közterületek kialakítását, a közűvesítést. A terv javaslata: a hatályos TSZT-ben tervezett lakóterületi fejlesztések korlátozása, visszavonása a Hegyelő, a Bakonya, a Döösalja, a Bereki és Hideghegy, a Szőlőhegy térségében, valaint a Vasút utcától északra lévő területen. A terv továbbra is javasolja az Iskola utca nyugati oldalán, az általános iskolától délre, a belterületi határtól keletre, valaint a Hársastelepi fejlesztéseket, a Fő utca és Iskola utca közötti töbfeltárás folytatását. A vegyes területek vonatkozásában A településközponti területek bővítése a községközpontban az intézényi terület növelése az általános iskolától keletre A gazdasági területek vonatkozásában a volt TSZ központ ipari-gazdasági funkciójának egszüntetése a volt bánya területén a kialakult utak figyelebevételével, a vasút terület egszűnésével a beépítésre szánt terület racionalizálása, kereskedeli, szolgáltató és ipari területek kialakítása A különleges területek vonatkozásában a községközpontban (a volt strand környezetében) rekreációs terület kialakítása a volt TSZ ajor területén a térségi idegenforgalo egyik célterületeként rekreációs terület létesítése A közlekedési területek vonatkozásában a központi belterület északi határán autóbusz és szeélygépkocsi parkoló, helikopter leszálló hely kialakítása az új lakóutcák tervezett szabályozási szélességének kialakítása a eglévő utcák szélességének korrekciója a Petőfi utca lakó-pihenő övezetté alakítása az ipari terület utcahálózatának kialakítása, a vasút terület ipari és zöldfelületté történő ódosítása a 6541 jelű úton (új elkerülő úton) a csoópontok kialakítása a Püspökszentlászlói út korszerűsítése a Kisújbányára vezető erdei út felújítása, a településrészen helikopter leszálló hely kialakítása A zöldterületek vonatkozásában a közparkok területének növelése a patakeder entén sétautak, fasorok kialakítása A vízgazdálkodási területek vonatkozásában a patakedrek, vízosások rendezése, záportározók kialakítása A településszerkezeti változások a területrendezési tervekkel, a településfejlesztési koncepcióval, az abban egfogalazott jövőképpel és célokkal 9

összhangban vannak. 2.1.3. Változással érintett területek érlege Hatályos szerkezeti terv szerinti állapot: terület-felhasználás nagyság (ha) Falusias lakóterület 298,8 Településközpont vegyes terület 7,1 Üdülőházas üdülőterület 0,7 Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület 3,6 Ipari terület 33,1 Beépítésre szánt különleges terület 27,4 Beépítésre ne szánt különleges terület 32,7 Általános ezőgazdasági terület 1143,6 Kertes ezőgazdasági terület 297,1 Erdőterület 2648,8 Zöldterület 11,2 Vízgazdálkodási terület 22,6 Tervezett szerkezeti terv szerinti állapot: terület-felhasználás nagyság (ha) Falusias lakóterület 264,2 Településközpont vegyes terület 3,9 Intézényterület 5,1 Üdülőházas üdülőterület 0,7 Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület 14 Ipari terület 27,9 Beépítésre szánt különleges terület 21,5 Beépítésre ne szánt különleges terület 32,7 Általános ezőgazdasági terület 1078,4 Kertes ezőgazdasági terület 313,7 Erdőterület 2727,2 Zöldterület 14,6 Vízgazdálkodási terület 18,2 Terészet közeli terület 5,1 10

2.1.4 Biológiai aktivitásérték száítás eredénye JELENLEGI ÁLLAPOT Az indítvány és területhasználata területnagyság értékuta tó viszonyszá E 0,8 9 7,2 Út 1,8 0,6 1,08 E 2,1 9 18,9 Vasút 1,9 0,6 1,14 Út 1,5 0,6 0,9 Út 2,1 0,6 1,26 Ma 1 3,7 3,7 E 1,9 9 17,1 Út 0,3 0,6 0,18 Mk 0,8 5 4 E 0,2 9 1,8 Ma 0,5 3,7 1,85 Ma 0,1 3,7 0,37 Z 0,2 6 1,2 Lf 18,8 2,4 45,12 Összesen: 105,8 TERVEZETT ÁLLAPOT területhasználat területnagyság értékuta tó viszonyszá Gksz 0,8 0,4 0,32 Gksz 1,8 0,4 0,72 Gip 2,1 0,4 0,84 Gip 1,9 0,4 0,76 Gip 1,5 0,4 0,6 Lf 2,1 2,4 5,04 Gksz 1 0,4 0,4 K-Mü 1,9 0,7 1,33 Vi 0,3 0,5 0,15 Lf 0,8 2,4 1,92 Lf 0,2 2,4 0,48 K-Mü 0,5 0,7 0,35 Lf 0,1 2,4 0,24 Lf 0,2 2,4 0,48 Mk 18,8 5 94 Összesen: 107,6 A ódosítással a terület biológiai aktivitásértéke nő. Az egyensúly fenntartása biztosított. 11

2.2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.2.1. Tájrendezési javaslatok A külterület szerkezetét eghatározó védett terészeti területek egtartása a terészetvédele eszközeivel biztosított. A helyi, országos és nezetközi terészetvédeli kijelölések határvonalait és az ökológiai hálózatba tartozó területeket a szerkezeti terv tartalazza. A terészetvédele alatt álló területek adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Név Vonatkozó jogszabály 8/1977. OTvH száú határozat a létesítésről, 10/1993. (III. 9.) KTM rendelete a Kelet- Kelet-Mecsek TK Mecsek Tájvédeli Körzet bővítéséről, 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédeli Körzet védettségének fenntartásáról Nagy-ező Arany-hegy TT 26/1996. (X.9.) KTM r. HUDD20030 Mecsek 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű terészetvédeli HUDD10007 Mecsek rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről Ökológiai hálózat 1996. évi LIII. törvény a terészet védeléről (53. ), 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. -ok) Tájképvédeli övezet Baranya egye területrendezési terve Ex-lege védett forrás Ex-lege védett földvár 1996. évi LIII. törvény a terészet védeléről 23. (2) Egyedi tájértékek 1996. évi LIII. törvény a terészet védeléről Helyi védett területek Hosszúhetény Községi Önkorányzat Képviselő-testületének a helyi jelentőségű terészeti értékek védetté nyilvánításáról szóló18/2003. (XII.01.) rendelete Az ex lege védele szepontjából forrásnak száít a felszín alatti víz terészetes felszínre bukkanása, ha vízhozaa tartósan eghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Az isert források és egyedi tájértékek listája és térképe a x sz. tervlapon található. Az ökológiai hálózat kijelölése a Nezeti Ökológiai Hálózat alapján, a terészetvédeli állaigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatás szerint történt. Az ökológiai hálózat elhelyezkedése a x sz. tervlapon látható. Az országos és nezetközi terészetvédeli kijelölések ökológiai hálózatba tartozó részei agterületbe, a többi pedig ökológiai folyosó kategóriába sorolandó. A kieelkedő tájképi értéket képező, a táj karakterét eghatározó, védele alatt álló és az ökológiai hálózatrészét képező területek, valaint azok környezete Baranya Megye Területrendezési Tervével összhangban a tájképvédeli övezet része. A x sz. tervlapon bejelöltük a Baranya egye területrendezési terve szerinti tájképvédeli terület határát, valaint a tájvizsgálat alapján a tájképvédeli terület javasolt határát. Hosszúhetény tájhasználatára a tájstabilitást biztosító övezetes tájszerkezet jellező. A település közigazgatási területének közel 2/3-a a Kelet-Mecsek Tájvédeli Körzet része, terészetvédele alatt áll. A déli részeken eghatározóan a ező- és kertgazdasági terelés, északon az erdőborítás jellező, ennek ellenére terészetvédeli, tájképvédeli, vízvédeli és turisztikai szepontból kieelhetők olyan középső tájegységek, aelyek érzékenysége, terhelhetősége eltér a hagyoányos ezőgazdasági tájhasználattól. A hegyvidéki üdülő táj területén eghatározóan fontos az erdők többfunkciós használatának egvalósítása. A táj terhelhetőségének eghatározó prioritásai tehát az erdőgazdálkodás, a terészetvédele, valaint a turizus. A táj fejlesztése rendezése a környezetvédele (kieelten a terészet- és tájvédele) az ökológiai hálózat, Natura 2000 terészeti területek, védett terészeti területek egőrzése ellett történhet. Ez azért eghatározóan fontos, ert a térség turisztikai vonzerejét, a Zengő környékének terészetközeli táji környezete biztosítja, ezért olyan többfunkciós tájgazdálkodás kialakítása fontos, aely az erdőgazdálkodás, a terészeti adottságokhoz igazodó tájhasználat, a tájképi terészeti értékek védelének prioritásával biztosítja a település terészeti erőforrásainak fenntartható használatát elősegítő környezetkíélő fejlesztést. A térségi foglalkoztatottság, gazdaságfejlesztés érdeke az iparfejlesztés is, de a táj terhelhetősége szepontjából fontos, hogy a tájvédeli körzet területén környezetszennyező ipari üzeek ne legyenek. Kieelten fontos a táj kultúrtörténeti érzékenysége is. 12

A kertgazdasági tájban olyan tájgazdálkodás fenntartása a cél, aely biztosítja a szőlők, kertek, legelők, rétek fenntartását az azokhoz kapcsolódó külterjes, környezetkíélő, hagyoányos állattenyésztés fenntartását, a füves élőhelyek rehabilitációját, a táj szerves részét képező, tájba illeszkedő présházak, épületek fenntartását. A tájfenntartás ellett azonban fontos a zártkerti, szőlőűvelő életfora fenntartása, a génegőrzés, az iseretterjesztés is. A település déli részén a hagyoányosan áruterelő gazdálkodást szolgáló ezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, városiasodásában a ezőgazdaságnak eghatározó szerepe volt. Ma ár a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a ezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a tájhasználatban eghatározó aránya iatt jelentősége távlatban is jelentős arad. A ezőgazdasági táj területeinek terhelhetőségében a terőföld védelének prioritását kell érvényesíteni. Biztosítani kell a ezőgazdasági üzeek, ajorok rendeltetésének egfelelő használatát és fejlesztési lehetőségét. A Mecsek déli hegylábaira jellező, nezeti értéket képviselő szőlőterő táj védelét is biztosítani kell. Élővé kell tenni a zártkerteket és présházakat a többfunkciós ezőgazdaság elvének egfelelően pl. az agrárturizus (pl. lovasturizus, borturizus) fejlesztésével. Mindháro területen törekedni kell a történetileg kialakult telekstruktúra és tájhasználat egőrzésére, azon csak tájba illő építények helyezhetők el. Általános tájvédeli szepontból a külterületen védettségi szinttől függetlenül érvényesíteni kell a tájvédeli érdekeket, azaz: A területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kieelt figyelet kell fordítani a terészeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek egőrzésére. A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének egóvása érdekében inden tevékenységet a terészeti értékek kíéletével kell végezni, illetve a terészeti területek hasznosítása során figyeleel kell lenni az élőhely típusára, a jellező vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építények, nyovonalas létesítények, berendezések új funkciójának egállapításáról, illetve ennek hiányában egszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről. Az igazgatási területet érintően tájhasználatot, a tájszerkezetet befolyásoló elhatározás ne tervezett. Alapvetően a eglevő tájszerkezet egtartása a cél. A tájat befolyásoló új eleekkel se feltételezhető, hogy a kialakult táj lényegileg változna. A védett területek rekreációs hasznosítása a eglévő táji értékek axiális egőrzése ellett történhet. 2.2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése Azon döntően a belterületen levő zöldfelületek, aelyek a települési szerkezetet nagyértékben befolyásolják, zöldfelületi rendszert alkotnak. Funkciójuk elsősorban a lakosság és az üdülők kondicionálása, azaz a településen tartózkodók kofortérzetének javítása. Ne elhanyagolandó, hogy int biológiailag aktív felületek, a klíát, a levegő- és talajinőséget is erősen befolyásolják. A belterületi zöldfelületi rendszer hálózati eleeinek az utcafásításokat tekintjük. A beépítés jellegéből következően újabb közhasználatú zöldfelületek kijelölésére nincs lehetőség. A belterületi beépítésekhez kapcsolódó belső kertek egtartását a településszerkezeti terv biztosítja. Zöldterületbe (Z) az állandóan növényzettel fedett, közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) közterületek tartoznak. A község (belterületéhez képest) viszonylag nagy külterülettel rendelkezik. A külterületet szinte kizárólag zöldfelületek alkotják, ezek körülveszik a belterületet, legnagyobb részét az északon hosszan elnyúló erdőterület adja. Erdőterületbe (E) az erdőként nyilvántartott területek soroltak. A közigazgatási területen található erdők eghatározó része a Kelet-Mecsek Tájvédeli Körzet területén, további jelentős része Natura 2000 területen található. A külterületi erdők nagy része állai tulajdon, ezen a Mecseki Erdőgazdaság 13

gazdálkodik. Hosszúhetény közigazgatási területén az erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbiak szerint tagolódnak. Védeli erdőbe tartoznak a védett (Kelet-Mecsek TK területén lévő) és a Natura2000 területként nyilvántartott erdők, valaint a védő (pl. ezővédő, talajvédeli, településvédeli stb. célú) erdők. Gazdasági erdőbe tartoznak az elsősorban faanyagterelést szolgáló erdők, elyek a közigazgatási területen elszórtan, kisebb-nagyobb foltokat alkotnak. Az erdők nagyobb részt (91,94%) védeli, kisebb részt (8,06%) gazdasági rendeltetésűek. Az erdők rendeletetésük szerinti (gazdasági, védeli) besorolásának eghatározása erdészeti hatósági jogkörbe tartozik. 2.2.3. Közlekedési javaslatok Közúthálózat A településfejlesztési koncepció kiutatta, hogy a jelenlegi és távlatban várható forgalo levezetésére a eglévő úthálózat néi kiegészítéssel és forgalotechnikai fejlesztéssel alkalas. A közúthálózat hierarchiája távlatban is alapvetően két kategóriára oszlik, úgyint külterületen összekötő és bekötő utak, belterületen gyűjtőutak külterületen egyéb (ezőgazdasági, szerviz, kerékpár stb) utak, belterületen a ellékutak közül a lakó-, kiszolgáló, kerékpár- és gyalog utak. A gyűjtőutak az útkereszteződésekben forgali elsőbbséggel rendelkeznek a többi ellékúttal szeben. A település eglévő állai tulajdonú útjai a 6541, Hird Szászvár, a belterületi közúti főtengely 6547 és az igazgatási terület déli szélén haladó6544 jelű összekötő utak. A 6547-es út (Széchenyi és Fő utcák) gyűjtőút. A területi forgalocsillapítás feltétele, hogy a lakóterületi elsőbbséggel rendelkező úthálózatnak ne legyen olyan közbezárt elee, aelynek területe egy k 2 -nél, ill. oldalhosszúsága egy kiloéternél nagyobb. Ennek érdekében a terv az arra alkalas önkorányzati tulajdonú utakat is kijelöli gyűjtőutaknak. Ezen utak a kapcsolati funkciót ellátókkal kiegészítve az alábbiak: Püspökszentlászló - Petőfi S., Kossuth L. u. Háas-hegy u. Zengő u. Vásár út Orándi u. Moroló u. Az utak keresztetszeti kialakításának intáit a szabályozási terv alátáasztó unkarésze tartalazza. Közúti csoópontok A község igazgatási területén kizárólag szintbeni, jelzőlápás forgaloirányítás nélküli, egyenrangú vagy fölé-alárendeléssel szabályozott csoópont található. Fontosabb csoópontok: 6541 és 6547 összekötő utak kiválása és becsatlakozása 6547 és Kossuth L. u. útkeresztezése. A eglévő, forgalotechnikailag rendezetlen csoópontok javítását a szabályozási terv alátáasztó unkarésze tartalazza. Kerékpáros közlekedés 14

72-es száú országos törzshálózati kerékpárút halad a 6544 összekötő út vonalán, a település déli határán, Pécs illetve Pécsvárad irányban. Térségi jelentőségű kerékpárutat jelöl Baranya Megye Területrendezési Terve a 6541-es úton (a belterületen a 6547-es út vonalán), ajd Zobáktól a 6542- esen Kolóig. Települési kerékpárút szükséges szabadidős célból Püspökszentlászló irányában, (ajd onnan tovább Máré vár Magyaregregy felé), településkörnyéki pedig közlekedési célból Pécsváradra, a vásárúton. A közutak forgali terhelését figyelebe véve se a külterületi, se a belterületi szakaszaikon ne szükséges önálló kerékpárforgali létesítényt építeni, elegendő a egfelelő szélességű és jó állapotú útburkolat. Gépkocsi-elhelyezés Az út enti várakozás lehetőségét a szabályozási terv alátáasztó keresztetszetei jelzik. Önálló parkolók vannak és a távlatban is szükségesek a közcélú épületekhez, sport- és rendezvényterületekhez kapcsolódóan. Vasúti közlekedés A 64-es enetrendi száú vasútvonalon szünetel a szeélyszállítás, de a vasútvonal Pécs és Pécsvárad közötti szakasza a nyilvántartott vasútvonalak között ég szerepel. A egállóhelyen álloásépület található. A vasútvonalon két szintbeni közútkeresztezés található. 2.2.4. Közűvesítési javaslatok 2.2.4.1. Vízi közűvek Vízgazdálkodás és vízellátás Jelenlegi helyzet A település négy fő részből áll. Az egyik aga Hosszúhetény falu, a ásik Hársastelep, ely a falutól nyugati irányban helyezkedik el, a haradik Püspökszentlászló, ely a falutól északi irányban helyezkedik el, leginkább üdülőfalunak tekinthető, a negyedik Kisújbánya, ely jelentős távolságra északra van Hosszúheténytől, és ezt a településrészt is üdülőfalunak tekinthetjük. Hosszúhetényben - faluban - egoldott a vezetékes vízellátás a szennyvízelvezetés és tisztítás is. A település ivóvíz ellátás és szennyvízelvezetés- és kezelés szepontjából a Dunántúli Regionális Vízű Rt. üzeeltetésében áll. A település ivóvíz igényét részben saját vízbázisról, részben a Pécs- Koló regionális ivóvíz vezeték lecsatlakozásával biztosítja az üzeeltető. A saját vízbázis a település északi oldalán található, gravitációs rendszerű, ely a Darágó forrás (379,76 Bf.) a Bába-kút forrás (360,00 Bf.) egy ellennyoó rendszerű 100 3 es vb. víztároló (344,73 Bf.) Szentlászló kút (326,60 Bf.) úton éri el a település északi oldalát. Ez a gravitációs ág a település északi agasabb részét közvetlenül, a déli élyebb részét 6 bar ról 4 bar ra nyoáscsökkentővel szabályozva látja el ivóvízzel. A regionális vízbázis a község észak-nyugati oldalán csatlakozik az ellátó hálózathoz és igény szerint tölti a szentlászlói 100 3 -es víztárolót. Püspökszentlászló és Kisújbánya vezetékes ivóvízzel nincs ellátva. Míg Püspökszentlászlón ásott kutakból biztosítják az ivóvíz ellátást addig Kisújbányán a tulajdonosok több forrásfoglalás köré csoportosulva kis közösségekben aguk oldják eg az ivóvíz ellátásukat. Mindkét egoldás talajvíz inőségű vízinőséget eredényez. Javaslatok A saját vízbázis kútján (Szentlászló kút) az előírt védőterület ne alakítható ki, ezt a vízbázist, noha vízinősége egfelelő a jogszabály türeli idejének lejárta után fel kell hagyni. Az önkorányzat viszont ragaszkodik a helyi vízbázisok egtartásához, ezért itt alternatív javaslatként egy a eglévő 15

kút vízadó rétegére élyítendő egfelelően kialakítható védőterületen lehetne a eglévő aúgy is felújításra szoruló kutat újra fúrni és a terelésbe állítani. Terészetesen indezt egy alapos hidrogeológiai vizsgálatnak kell egelőznie. Az elkészült tervek szerint - a vízbázis védele érdekében - a Bába-kúti forrás feladása ellett a Darágó forrás és a püspökszentlászlói kút védőterületének kijelölése szükséges. A Darágó forrás védőterülete csak erdőterületet és bizonyos útszakaszokat érint. A vízűkút védőterületének kialakítása egyes érintett területek jelenlegi funkciójának egtartása ellett ne valósítható eg. A belső és külső védőterületek 123/1997. (VII.18.) Kor. rendelet szerinti kialakítása ne csak a jelentős költség iatt, hane a védett terészeti értékek egóvása iatt is nehéz feladat. A szükséges intézkedéseket környezeti hatásvizsgálattal kell egalapozni. A rendezési tervnél a vízbázis védele érdekében a szükséges korlátozások jelentős területeket érintenek. A belső védőterület a kút közvetlen környezetét (0194/b legelő, árok egosztva, 0195 út egosztva, 0199/1/g erdőterület egy része és a vízű jelenlegi belső védőterülete), a külső védőterület és a hidrogeológiai A védőövezet erdő és legelő területeket, a hidrogeológiai B védőövezet pedig a lakott terület jelentős részét érinti. Felerült ég a helyi vízbázisok közül a Hársastelepi ásott kutak sorsa is. Ezek a kutak ár régóta ne alkalasak egészséges ivóvíz biztosítására, és a területet iserve a továbbiakban se tudják a kutak az előírásoknak egfelelő inőségű vizet biztosítani. A többi helyi vízbázis egarad, a település ivóvíz igényének egy részét biztonságosan el tudja látni hosszú távon. A közűvek közül az ivóvíz ellátó hálózat épült eg legkorábban, ennek folyaatos tervszerű cseréje elengedhetetlen. A tervezet lakóterületek az ivóvíz ellátásba a belső hálózat fejlesztésével bekapcsolhatók a eglévő hálózat kapacitás bővítése nélkül. Mindenképpen eg kell elíteni, hogy egy ekkora lélekszáú településnek a eglévő 100 3-es agaslati víztároló kapacitás kevés, ezért javasoljuk, hogy a eglévő tároló ellé azonos geodéziai agasságra egy szintén 100 3-es éretű tárolót szükséges kiépíteni. A település ipartelepén szintén szükségessé válik a hálózat felújítása bővítése annak érdekében, hogy az ott létesült üzeek a jelenlegi előírásoknak egfelelő tűzoltóvíz igényét, ha ne is teljes egészében, de részben biztonságosan biztosítani tudja. A faluban vannak olyan területek, utcák, ahol a felépült lakóházak ne közvetlenül a közüzei ivóvízhálózatra csatlakoznak, ezért ezeknek a lakóházaknak különböző ellátási zavaraik vannak. Jelenleg ne a fejlesztés a település legfőbb célja, hane a eglévő vízzel valahogy ellátott lakóépületek korrekt ellátásának biztosítása. Ilyen területek a település déli részén (Tavasz utca folytatása, Orándi utca déli vége, Moroló utca vége) a település északi-nyugati részén Hegyelő utca felső szakasza) célszerű egoldani a korrekt hálózat kiépítést. A faluban is több helyen kell olyan vezetékszakaszokat kiváltani, elyek jelentősek, és ne közterületen kerültek kiépítésre ezért ezek a szakaszok nehezen üzeeltethetőek, illetve a hidraulikai viszonyok javítása végett célszerű lenne a település déli részén egy ásodik összekötés kiépítése a regionális vezetékkel. Ez a déli utcák ellátási biztonságát nagyon egnövelné. Meg kell jegyezni, hogy Hosszúhetény is jelentős turistaforgaloal rendelkezik, ezért igény erült fel a turisták által látogatott helyeken vagy környékükön közkutak létesítésére. Püspökszentlászló ivóvíz ellátása a központi belterület ivóvíz hálózatáról a püspökszentlászlói kút ellől akár a felhagyott kút védőterületén elhelyezve, frekvenciaváltós nyoásfokozóval, ellennyoó edence egépítése nélkül egoldható. A településrész tűzoltóvíz igényét szükséges alternatív lehetőségek felkutatásával egoldani. Kisújbánya vízellátását tekintve helyi vízbázis felkutatása szükséges. Kisújbánya és környéke jelentős forrásokkal rendelkezik, elyek a karszt jelenlétére utalnak. Javasoljuk egy alapos hidrogeológiai vizsgálat elvégzését, ellyel egállapítható, hogy hol lenne érdees fúrni egy alap vízbázisnak tekinthető kutat. Az első üteben a kút vizét tekintettel a jelentős turistaforgalora a turisták által látogatott centruba kellene vezetni az egészséges vízvételezés biztosítása céljából. Erre alapozva lehetne a későbbiekben egy önállóan üzeeltetett ivóvíz hálózatot kiépíteni. Szennyvízelvezetés 16

Jelenlegi helyzet A település kounális szennyvízét az 1999. szepteber 30-án üzebe helyezett szennyvíz hálózat gyűjti össze és az ugyan ekkor üzebe helyezett kounális szennyvíz tisztító telep kezeli. A szennyvíz gerinchálózat cca. 22,4 k hosszú NÁ 300 és NÁ 200 KG PVC szennyvíz vezeték. A tisztító ű kapacitása 500 3/d, típusa Purator KBA rendszerű totáloxidációs biológiai tisztító telep, 2 x 318 = 636 es egyesített levegőztető utóülepítő technológiát eghatározó főűtárggyal. A tisztított víz elvezetésének befogadója a Hosszúhetény hirdi vízfolyás. Püspökszentlászlón és Kisújbányán kounális szennyvíz elvezető hálózat nincs kiépítve, és szennyvíztelep se üzeel. Engedélyezett vízi űvek: PURATOR KBA rendszerű totáloxidációs biológiai tisztítótelep áteelő szennyvízakna: MOB típusú, = 2,0 durva iszapfogó akna: 1 db, VH = 30 3 egyesített levegőztető-utóülepítő: 2 db, VH = 2 x 318 3 utóülepítő: 2 db, VH = 2 x 59 3 fertőtlenítő edence: VH = 18 3 iszapülepítő edence: VH = 20 3 iszapvíztelenítő gépház szennyvízgyűjtő hálózat: 22,4 k NA 300 és NA 200 KG PVC A szennyvíztisztító telepről elfolyó és a befogadóba jutó tisztított szennyvíz inősége ne haladhatja eg a ódosított 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés VI. területi kategória értékeit. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM- KöViM együttes rendelet szerint 2003. január 01-től kell a határértékeket egállapítani és alkalazni. Javaslatok A tisztító telep jelenleg a kapacitásának kétharadát kihasználva üzeel, de indenképpen rekonstrukcióra szorul. A létesítési engedélyezési tervek elkészültek, a létesítési engedély kiadásra került 2013-ban. A létesítési engedélyben szereplő űszaki egoldások ne tartalaznak kapacitásbővítést, csak a telep olyan jellegű átalakítását, ely a kibocsátási határértékeket hosszú távon garantálják. Püspökszentlászló szennyvizét gravitációsan le lehet vezetni a Hosszúhetény községi szennyvíz hálózatnak a településrészhez legközelebbi tisztító aknájáig. Javasoljuk figyelebe venni Püspökszentlászló vonatkozásában az alternatív egoldások közül is a településrésznek legalkalasabb szennyvíztisztító kisberendezések telepítését. Ezeknek a kisberendezések a kibocsátási határértékeinek ugyanannak az EU előírásaiban szereplő kibocsátási határértékeknek, kell egfelelniük, int a nagy szennyvíztisztító telepeknek. Ez a egoldás sokkal olcsóbb szennyvízelhelyezést biztosít, int a hosszúhetényi rendszerhez való csatlakozás költsége. Kisújbánya szennyvíz elvezetését és kezelését az ivóvízhez hasonlóan önállóan helyben lehet csak egoldani. Kisújbánya távolsága iatt gazdaságosan ne köthető a Hosszúhetény községi szennyvíz hálózatára. Itt indenképpen figyelebe kell venni azt a tényt, hogy a vízellátással egy időben kell egoldani a szennyvízelhelyezést is, ert különben a település geológiai elhelyezkedése végett a egoldatlan, de indenképpen keletkező szennyvízennyiség jelentősen károsíthatja a Kisújbánya-Óbánya közötti fokozottan védett völgy értékeit. Itt a terület doborzati viszonyait egiserve ne javasolt a klasszikusan egépített csatornahálózat és szennyvíztisztító berendezés építése. Kisújbányán a Püspökszentlászló vonatkozásában is alternatívaként javasolt egyedi szennyvíztisztító kisberendezések telepítését látjuk elfogadható egoldásnak. Püspökszentlászlón és Kisújbányán a szennyvíz gyűjtését jelenleg egyedileg telkenként végzik. A kounális szennyvíz elszállítását egyéni vállalkozó végzi. A keletkező szennyvizeket a gyűjtőedencékből engedélyezett ürítő helyre, vagy olyan szennyvíztelepre kell szállítani, ahol szippantott szennyvíz előkezelő űtárgy került kialakításra és üzeeltetésre. A környezetszennyezés egakadályozása érdekében szennyvízszippantást csak közszolgáltatási szerződéssel rendelkező vállalkozó végezheti a településen. 17

Hársastelep szennyvízelhelyezésének egoldására is két alternatíva utatkozik. Ezen a településrészen a szennyvízcsatorna kiépítése és az összegyűjtött szennyvíz a hosszúhetényi szennyvíztelepre jutatása vezetékes úton költséges beruházás. Itt is célszerű elgondolkodni az alternatív szennyvíz elhelyezési lehetőségeken, elyek a szennyvizet kisberendezésekkel tisztítja eg, a tisztított szennyvizet elszikkasztja ott helyben az udvarban kiépített szikkasztó rendszeren keresztül, a fennaradó iszapot pedig évente néhány alkaloal beszállítják a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep is elérte azt a kort, hogy el kell gondolkodni a korszerűsítésén, felújításán. A településrészek fejlődéséhez elengedhetetlen a szennyvízcsatornázás egvalósítása vagy a szakszerű közűpótlók alkalazása. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Jelenlegi állapot A fő vízválasztó a Hárashegy-Csengőhegy-Zengővár-Kecskehát-Teplohegy geincvonal. A település északi részének vizeit a Völgységi-patak gyűjti össze, és onnan a Sióba folyik le. Ettől délre jelentősebb vízfolyás nincs, az ide jutó vizek az Ellendi-vízen és a Vasas-Belvárdi-vízen át a Karasicába jutnak. A községet észak-déli irányban átszeli a Hosszúhetényi vízfolyás aely befogadója a bal és jobb parti oldalon becsatlakozó árkoknak, valaint a belterületi csapadékvizeknek. A vízfolyás indenkori állapota erősen befolyásolja a település felszíni vízelvezetését. Az eredényesség érdekében az Önkorányzat a belterületi szakasz rekonstrukcióját és ehhez kapcsolódó burkolattal való ellátását néhány éve elvégezte, ezzel jelentősen növelve a lefolyási biztonságot. A befogadó folyaatos tisztítása, karbantartása szintén rendszerességet utat, ez által a belterületi nagyvizek gyorsabb levonulását is elősegíti. A település közigazgatási területén előforduló feszin alatti víztípusok rés- és hasadékvíz, rétegvíz és talajvízként isertek. A felszínhez legközelebbi helyzettel isert talajvíz folyaatos betáplálást kap a rés- és hasadék, valaint a rétegvíz irányából. A rés- és hasadékvíz a rétegvíznek is adhat állandó betáplálást a földtani felépítés és orfológiai sajátosságok eredényeként főleg a település déli részletében. Rés- és hasadékvíz előfordulása a település legnagyobb részére jellező. A közigazgatásilag hozzá tartozó Püspökszentlászló környékén karsztos jelleget is utatnak a repedésekből kilépő források, de azok az épített környezet szepontjából közöbösek. Az itteni felszíni vízelvezető rendszerek ne utatnak átgondolt képet, ennek ellenére a terepadottságok végett az elvezetés nagyobb probléát ég ne indukált. A Hosszúhetényhez közigazgatásilag ég hozzá tartozó Kisújbánya, a nyugat-kelet irányban Mecseknádasd felé elvezető terészetes földedrű árokra int befogadóra csatlakoztatja a felszíni vízelvezetését. Az árok a funkcióját a rendszeres hibaelhárításoknak és lokális beavatkozásoknak köszönhetően biztosítja, viszont a élyebb laposabb területeken okozhat elöntéseket a sekély edrű vízfolyásból kilépő víz. Vízrendezési probléák, javaslatok 1. a Háras hegy lábánál lévő: Hegyelő u, Petőfi u, Hegyalja u, Péter u területeken főleg a becsatlakozó utcák csoópontjaiban jelentkeznek nagyobb esők után elvezetési és iszap lerakódási probléák, a lehetséges tározási helyeket felül kell vizsgálni, a Hegyelő u-nál a kereszt irányú átvezetések átgondolandók. 2. Hegyelő u: a közlekedési út kicsatlakozásánál a vízelvezetést biztosító eltűnt áteresz felkutatása, Zengő u: vízelvezetést biztosítandó árok hiánya, Zrínyi u: árok rendezése és pótlása is szükséges, Berki F u - Iskola u összekötő utca, valaint a Berki F u-ban és Iskola u-ban a teető előtt árok kialakítás hiánya, ez utóbbinál a teetői parkolással is összhangot kell kialakítani. 3. Csókakő u: elvezető árok hiány, az iskola előtti út szakaszon árok rendezés szükséges, a Teleki dűlő környékén az iskola ögötti területeken az elvezetés és befogadó biztosítás egoldása szükséges, Zrínyi u: az árok pótlása kívánalo, átgondolandó a ély terület (volt strand rész ) kialakítása rekreációs központtá a vízelvezetés biztosításával, a Fő u (baloldali) ABC felöli oldalánál a becsatlakozó kis köz vízelvezetése hiányzik. 18

4. Bence gödörnél és környékénél: a fatelep felől a doboldalról lejutó víz okoz károkat, övárok és tározás hiánya, az Orándi u felső északi szakaszánál: árok és vízelvezetési hiány, Moroló u: árok és vízelvezetési hiány, Bencze J u: eglévő árok karbantartása, esetleges tározás kialakítása, új árokkal kikötés a Fő utcai rendszerre. 5. Hosszúhetényi vízfolyás községet elhagyó szakaszánál: a ne burkolt szakasz jobb parti részén erős kagylósodás, rézsű olás tapasztalható, a vízfolyás padka és út szegély szinkronba hozása a vízelvezetés érdekében, ugyanezen szakaszon és közelében: fakadó és réteg vizek bevezetése ne egoldott a vízfolyás felé, a szántóról bekerülő vízek árkos elvezetése a vízfolyás községet elhagyó szakaszánál: a befogadóig egoldatlan, Orándi u Széchenyi u csatlakozásától lefelé: a vízelvezetés a befogadóig hiányos, Széchenyi u-i útárok jókarba helyezése int az oldalsó utcák befogadója szükségszerű lesz, Máltető u Felszabadulás köz saroknál int lehetséges tározó területet igazítani kell, Béke u : árok tisztítása, újraetszése, a Béke u-tól keletre lévő terület: vízelvezetése egoldatlan, Moroló u, Schuk pince felé eső szakaszon árok kiépítése, befogadóig történő elvezetése és távlati tározó területet igazítása. Püspökszentlászló: főleg a eglévő út vízelvezetési probléái okozhatnak gondot, a felhízott padkák lenyesése, a beépített ingatlanokról kikerülő tető és udvartéri vizek célirányos elvezetése ezen segíthet, a püspökség nyugati területén foglalt forrás (Hetyei forrás) befogadóig való rendszerezett elvezetése is ennek a feladatnak része. Kisújbánya: a nyugat-kelet irányban Mecseknádasd felé elvezető terészetes földedrű árok élyítése és szelvény bővítése főleg a élyebb laposabb területeken szükséges, a eder rendezése főleg az épületek közelében lévő egközelítéseknél szükséges, ahol a bővített szelvények burkolása kívánalo az épületek védelében. A vízelvezetés biztonságos üzeeltetése érdekében elengedhetetlenül szükséges a ár eglévő kész anyagok aktualizálása, valaint új adatokkal történő bővítése az alábbiak figyelebe vételével: a közeljövőben célszerű elkészíteni és kialakítani a következő anyagokat: - Vízi Környezetgazdálkodási progra - Vízkárelhárítási terv - Csapadékvíz hasznosítási és fenntartási tervdokuentáció - Csapadékvíz elvezetési rendszer nyilvántartási és kataszteri rendszere az első két anyag közép és hosszú távú valaint lokális koncepciókat fogalaz eg, íg az utóbbi dokuentáció a napi tevékenységeket és a jelen hiányosságok feltárását, azok egoldási sorrendjét, prioritását hivatott beutatni a nyilvántartási rendszer a eglévő nyílt árkok és zártszelvények felérése és katasztere, ez a közűnyilvántartásnak Helyi adottságok elyeket a fenti tervek és prograok készítése során figyelebe kell venni: entesítendő területeknél az övárkok kialakításának lehetőségei, befogadók tisztázása a nagyvizek csúcs értékeinek csökkentésére tározók létesítési helyeinek vizsgálata, befogadók létesítésének lehetőségei eglévő árokrendszerek felülvizsgálata állagegóvás és a távlati bővítés lehetőségének figyelebe vételével belátható időn belül kialakítani azon beavatkozások sorrendjét, aelyek tervezési, engedélyezési unkákat igényelnek, ivel a pályázati források egszerzésének ez szinte alapfeltétele a külterületi csatlakozó vízelvezető eleek folyaatos ellenőrzése, a beavatkozási helyek prioritásának felülvizsgálata átgondolást igényel az ingatlanokon történő új építés vagy bővítés kapcsán keletkező csapadékvizek területen belül tartása illetve ely esetekben engedhetők ezen többlet vizek a közterületre történő kivezetése (eglévő befogadók, árkok jelenléte, kieelt szegélyes útra csatlakozás stb) további pontosítás szükséges a belvízszint figyelebe vételével egállapításra kerülő legalacsonyabb padlóvízszint, az alápincézettség tiltása, vízzáró lábazati anyagok előírása az új vagy átépítésre kerülő épületek körénél 19