Szakképzés helyzete és kilátásai
A megszorító csomag fő elemei a következők Megszűnik a jelenlegi 100%-os elszámolási lehetősége a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására fordított összegnek. Felére csökken a jelenlegi 100%-os elszámolhatási lehetősége a tárgyi eszközök karbantartására, javítására fordított összegnek. Felére csökken a jelenlegi 20%-os anyagköltségre fordítható összeg elszámolási lehetősége. A tanuló pénzbeli juttatására fordított összeg csak a minimálbér 20%-áig lesz elszámolható ( a korábbi 50% helyett), viszont a pénzbeli juttatás a minimálbér 20%-a helyett 30%-ra emelkedne. Ez viszont azt jelenti, hogy további 10%-ot Önnek kell finanszírozni. A gyakorlati oktatói bérek elszámolhatóságának csökkentése az alábbiak szerint alakul: I.Középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi háromszorosáról kétszeresére csökken II.Középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezőknél a kötelező legkisebb munkabér négyszerese helyett két és félszerese lesz elszámolható III.Felsőfokú végzettségű dolgozók esetében a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi négy és félszereséről háromszorosára csökken.
MKIK-GVI felmérés eredményei Válaszadók száma 302 Főtevékenységű képzők 43 Meglévő tanulószerződések száma 10.897 2009/2010 tanévre törvénymódosítás nélkül tervezett tanulólétszám 6.201 2009/2010 tanévre törvénymódosítás esetén tervezett tanulólétszám 1.358 Megszűntetett tanulólétszám 5.122 Biztosan megszünteti tanulószerződéseit, de nem tudja mennyit 31 gazdálkodó
22 ezres tanulószerződésszám csökkenés esetén Költség megnevezése Összeg Megtakarítás Megtakarítás mértéke Változatlan tanulószerződésszám esetén Megtakarítás Megtakarítás mértéke Tanulószerződéses díjazás 4 027 883 2 013 942 50,0% Kiegészítő pénzbeli juttatás (hiányszakma) 28 191 14 096 50,0% Tanulószerződés TB 1 141 867 570 934 50,0% Adminisztratív költség 94 517 47 259 50,0% Oktatói díjazás 4 495 697 3 030 100 67,4% 1 564 503 34,8% Utiköltség oktatók 35 871 24 177 67,4% 12 483 34,8% Tanulóknak általány 390 080 195 040 50,0% Egyéb általány 246 949 123 475 50,0% Tárgyi eszközök - tárgyévben elszámolt bekerülési érték 710 786 710 786 100,0% 710 786 100,0% - szoftver beszerzésre fordított összeg 8 039 8 039 100,0% 8 039 100,0% - bérleti díj, karbantartás, felújítás 80 412 66 340 82,5% 66 340 82,5% Műhely költségek 232 098 116 049 50,0% Anyagköltségek 16 643 12 316 74,0% 8 072 48,5% Fejlesztési támogatás iskola 15 000 000 2 145 000 14,3% 2 145 000 14,3% Fejlesztési támogatás felsőokt. 5 000 000 715 000 14,3% 715 000 14,3% Összesen Megtakarítás 9 792 550 5 230 222
Tényleges költségek (a többlet-tanműhelyi kapacitás kiépítésének költségei) tanműhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): tanműhely működtetési ktg: 13,2 mdft 1,1 mdft oktatók személyi jellegű ktg-ei: [22 ezer fő/(13,33 fő/oktató)] 5,5 mdft --------------------------------------------------------------------------------------- összesen: 19,8 mdft Ebből - a központi költségvetést terhelő költségek: normatív támogatás évente: 2,1 mdft tanműhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): 13,2 mdft --------------------------------------------------------------------------------------------------------- összesen: 15,3 mdft - az önkormányzatokat terhelő költségek összesen:4,5 mdft
Ezen felül Szakképző iskoláknak és a felsőoktatási intézményeknek a gazdálkodó szervezetek részéről nyújtott fejlesztési támogatás felső határának a Javaslatban szereplő 70%-ról 60%-ra, illetve 35%-ról 30%-ra történő csökkentésének további növelése 50%, ill. 25%-ra; ez további 2,8 mdft-os megtakarítást eredményezhet. A 2009. őszén esedékes szakiskolai tanulók ösztöndíjprogramjának átmeneti felfüggesztése (2-3 mdft megtakarítás)
A megtakarítás más forrásból történő finanszírozásának lehetőségei Megnevezés Összeg 2008-ban (mdft) OKM rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg 4,6 A szakiskolai fejlesztési programra évente meghatározott keretösszeg Határontúli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése 1,9 0,8 A felnőttképzési célok támogatása 7,6
A munkaerő-piacot súlyosan érintő következmények A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlaton lévő tanulók jelenlegi 50%-os aránya 25%-ra csökken, Az építőipar területén a vállalati gyakorlati képzőhelyek 70-80%-a megszűnik, A gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága jelentősen csökken, amely komoly bizalomvesztéssel fog járni a jelenleg érintett 9 ezer gazdálkodó körében. A kieső 20 ezer tanulószerződés következtében az érintettek kikerülnek a foglalkoztatási és társadalom-biztosítási rendszerből, ill. elvesztik a tanulószerződés által biztosított szociális státuszukat is. A kieső 20 ezer tanuló gyakorlati oktatását nem tudják máról holnapra megoldani. A válságkezelő kormány programja is kiemelt szerepet szán a munkával egybekötött szakképzés bevezetésének, ugyanakkor a szakképzési megszorító csomag ennek pont ellentétes hatását váltja ki.
A kilencvenes évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket. [ Ma is a viták kereszttüzében áll a 9-10. évfolyam helye, szerepe. A gazdálkodó szervezetek túlzottnak tartják a közismereti tantárgyak súlyát, de a szakmai elméleti tantárgyak oktatását is bírálják, mivel azokat nem a gyakorlati használhatóság szempontjából oktatják. Ezeknek a kritikáknak a lényegét fejezi ki, hogy a 9-10. osztályt többnyire pedagógia elfekvőnek titulálják. Egyre többen vetik fel az osztrák példára hivatkozva hogy a 10. évfolyamon tanműhelyi körülmények között szakképző évfolyami képzés valósuljon meg. Forrás: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara középtávú szakképzési stratégiája 2005-2013 (2005) 7. oldal]
Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Nőtt a képzésben eltöltött idő, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje
Megoldási módok Motorikus képességek jelentősége a gyengébb tanulási képességekkel rendelkezők számára Beszámíthatóság, illetve a zsákutcás jelleg megszüntetése Szakmunkás életpálya modell A szakiskolai modell túlhaladása, de nem visszatérés a tanoncsághoz
A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságokproblémák OKJ szakképzettséggel Érettségi nélkül Érettségivel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 1. 2. 2. Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 2. 2. 4. 4. Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. 7. Munkakultúra hiányosságai általában 4. 3-4. 5-6. 6. Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 5-6. 9. 9. Rossz együttműködési készség 6. 7. 8. 8. Gazdasági ismeretek hiánya 11. 11. 5-6. 5. Számítógépes ismeretek hiánya 12. 5-6. 3. 2. Idegennyelv-tudás hiánya 13. 8. 1. 1.
Megoldási lehetőségek Magyarországon a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer fő, ebből: 60% érettségit szerez: 75 ezer fő 20% szakiskolát végez 25 ezer fő 20% nem szerez végzettséget 25 ezer fő ebből 15 ezer fő beemelhető lenne a szakképzésbe 35 év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fő 8 ált isk.
Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon óraszám 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 4288 1144 4288 4288 1596 1645 fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő Németország Magyarország
Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon óraszám 3000 2500 2517 2517 2210 2000 1500 1596 1596 1645 OSZJ OKJ 1000 500 MKIK OKJ 0 kőműves szobafestő kereskedő élelmiszereladó Új OKJ
Elgondolások a szakiskolai képzési szerkezet továbbfejlesztésére Munkába állás vagy/és Érettségire történő felkészítés III. szakasz II. szakasz I. szakasz 12. évf. 11. évf. 10.év f. 9. évf. Szakmai záróvizsga Választható: Komplex alap műveltségi (alapkompetencia) vizsga Munkával egybekötött gyakorlati képzés 80% munkahelyi gyakorlati képzés 20% iskolai felkészítés a szakmai záróvizsgára Szakmai specializáló képzés 70% Szakmai képzést támogató közismereti képzés 30% Iskolai-szakmai vagy szakmacsoportos alapképzés 50% Általános és szakmai jellegű közismereti oktatás 50% Iskolai-szakmai vagy szakmacsoportos alapképzés 40-50% Általános és szakmai jellegű közismereti oktatás 50-60%
A középfokú oktatásból kilépők megoszlása munkaerőpiaci státuszuk szerint egy évvel az iskola elvégzése után %
A szakiskolában tanulók várható létszáma 2015-ig, régiónként (fő)
A szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%) MKIK-GVI 2008-as tanulmánya alapján
RFKB feladatok, érdekképviseletek Humánkapacitás, hálózatszerű működés kiépítése: 420szakember közreműködése, foglakoztatása Felmérés elkészítése: 12 800 interjú Regionális konzultációs fórumok szervezése: 196 fórum szervezése Képzési beiskolázási szerkezetre javaslat leadása: 173 kistérségre, 257 iskolai szakmában
Koncepcionális kérdések Képzési beiskolázási szerkezet: 2-3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális empirikus és komoly elemzéseken, tapasztalatokon nyugvó tükör tartása A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre Nem társadalmi munkában történik
Eredmények Felépült működik a rendszer, kapacitásépítés, humánerőforrás fejlesztés megtörtént A felmérés eredményesen lezajlott, 12 ezer interjú bevitele megtörtént, elkészült a felmérés eredményeinek feldolgozása, amelyhez hasonló még nem készült Magyarországon Ne feledjük a teljes rendszer tartalmas kiépítéséhez 3 éves program lett jóváhagyva az NSZFT ülésen Projekt típusú munkavégzés, hálózatszerű működés, új kooperációs kultúra
2009. évi RFKB kutatás kérdőíveinek száma országosan és regionálisan Céges kérdőívek 250 fő felettiek 10-249 fő 10 fő alattiak összesen országosan 927 2940 4133 8000 regionálisan 132 420 590 1142 "Pályakezdő szakmunkások a munkaerőpiacon" kérdőív országosan 3450 regionálisan 492 Közszféra kérdőíve Egészségügy Önkormányzat Szociális és kulturális szféra összesen országosan 100 100 100 300 regionálisan 14 14 14 42 Interjúk országosan 250 regionálisan 36 Összesen országosan 12000
Magyarországi vállaltok körében végzendő felmérés Közszférában végzendő kutatás Fiatal pályakezdők körében végzendő felmérés Szakértői interjúk Összes minta elemszáma 8.000 kérdőív 300 kérdőív 3.450 kérdőív 250 interjú 12.000
A szakképesítések kategóriák szerinti megoszlása az egyes régiókban Régió Kiemelten támogatott Támogatott Szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott Észak-alföld 28 172 62 Közép-Magyarország 63 99 95 Dél-alföld 10 56 127 Nyugat-Dunántúl 52 78 76 Észak-Magyarország 31 115 34 Dél-Dunántúl 32 72 29 Közép-Dunántúl 30 99 31
Javaslat a régiók hiányszakmáira Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl gépi forgácsoló ács, állványozó ács, állványozó ács, állványozó ács, állványozó ács, állványozó ács, állványozó hegesztő gépi forgácsoló épület- építmény bádogos gépi forgácsoló bolti eladó gépi forgácsoló gépi forgácsoló kőműves hegesztő gépi forgácsoló hegesztő géplakatos géplakatos géplakatos szerkezetlakatos kőműves géplakatos kőműves hegesztő hegesztő hegesztő szerkezetlakatos hegesztő szerkezetlakatos kőműves pék-cukrász szerszámkészítő
A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozásiösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerőpiaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.
A 2009. év fő prioritásai A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra Mindenképpen indokolt az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés egységes kezelése Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen. Tovább szükséges erősíteni a regionális tervezés és befolyásolás szintereit.
Köszönöm a figyelmet