Tudta-e? Kérdések és gondolatok A VÍZ MINT TERMÉSZETI VESZÉLYFORRÁS TÉMAKÖRBEN A vízügyi kutatások a jelenségek megértésében és megoldásaiban Magyarország a Kárpát-medencei elhelyezkedése miatt a Föld egyik legzártabb medencéjének tekinthető. Az ország területére 18 helyen folyik be folyó, de csak 3 folyó hagyja el területét. Tudta-e, hogy Magyarországon az árvízvédelmi gátak hossza 4200 km, és a gátakkal védett területen 646 település van, amelyekben mintegy 2,3 millió ember él? A termőterület 40%-a, a vasúti nyomvonalak 32 %-a van a védett területeken. VÍZÜGYI EGYETEMI VIRTUÁLIS KUTATÓI CENTRUM 2014. november
Szerkesztette: Dr. Mecsi József egyetemi tanár mecsij@almos.uni-pannon.hu Szakmai támogatók: Pannon Egyetem, Veszprém, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Geotechnikai Tanszék Eötvös József Főiskola, Baja, Miskolci Egyetem, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, Pécsi Tudományegyetem, FÖMTERV Zrt., Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: Köszönet a Pannon Egyetemnek és konzorciumi partnereinek, - Eötvös József Főiskola - Baja, az IBS Development Nonprofit Kft, az Edutus Nonprofit Közhasznú Zrt., és a Kaposvári Egyetem - a Felsőoktatási Együttműködés a Vízügyi Ágazatért pályázat (TÁMOP-4.1.1 C-12/1/Konv-2012-0015) keretében végzett kutatómunka támogatásáért.
Tudta-e? Az ember nemcsak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg. Prótagorasz Magyarország a Kárpát-medencei elhelyezkedése miatt különleges vízföldtani adottságokkal rendelkezik, hiszen a Föld egyik legzártabb medencéjének tekinthető, amely szerencsére lefolyással bír. Földrajzi értelemben véve csak egyetlen főbb folyója van, a Duna, amely el is hagyja a medence területét. A felszíni folyóhálózatot áttekintve azt látjuk, hogy az ország területére 18 helyen folyik be folyó, de csak 3 folyó hagyja el területét. A vizeink közül a folyók csak átrohannak vagy átsétálnak az ország területén.
A két legnagyobb folyónk a Duna és a Tisza, amelyek közül a Duna a teljes hosszának csak 14%-ában folyik az ország területén, míg a Tisza közel 60%-a Magyarországra esik. A folyóhálózat mai képe geológiai értelemben csak egy pillanatképnek tekinthető, hiszen a földtörténeti közelmúltban is folyóink máshol folytak. Az ős-duna és az ős-tisza is jelen medréhez képest keletebbre folyt még a negyedidőszak elején is. Vajon hány vízfolyás nevét tudná beírni a térképre egy mostani középiskolai diák? Kugotowits Manó ismétlési térképe középiskolai diákoknak érdekes szemléleti képet adott a diákoknak. A vízhálózati térképre be kellett írni a folyóink neveit. Vajon a mostani középiskolás diákjaink milyen eredményekkel tudnák a feladatot teljesíteni?
Tudja-e, a statisztikai értékeléssel a Kárpát-medencében 1816 gátszakadásról gyűjtöttek össze adatokat, és a mai Magyarország területére vonatkoztatva ez a szám 1174! Nagy L. cikke a Káresetek a megértésen át a megoldásokig című könyvben (ISBN 978-963-88358-1-9, 193 o.) A XIX. század elején mintegy 340 kilométer árvízvédelmi töltés védte az árteret, ami 1850-re 720 km-re nőtt. 1850 előtt azért volt kevés gátszakadás, mert kevés töltés volt. A XIX. századi védelmi készletek és anyagok ismeretében nem volt lehetőség közepes buzgár elfogásra vagy akár az őrjárás tizedét kitevő hosszon nyúlgát építésére. A nagyobb árvizek leginkább a téli félév csapadéktöbbletéből eredtek, azaz a téli félév során a Kárpát-medencét övező hegyvonulatokban felhalmozódó hó és ennek elolvadásával a talajba beszivárgó víz együttes hatása okozza ezeket. Az árhullám mértékét és levonulásának gyorsaságát a vízgyűjtő mérete is jelentősen befolyásolja, hiszen a kisebb patakokon, folyóinkon a csapadékhullás után közvetlenül (patakok), vagy azt 10-20 órával követően (kisebb folyók) megjelenik az árhullám. Ilyen néhány órás felhőszakadásokhoz köthető árhullám tarolta le Kemence települését a Börzsönyben 1999-ben, vagy a mátrai Hasznos és Mátraszentimre térségét 2005-ben. Nagyobb folyókon, mint a Duna vagy a Tisza, többnapos csapadékos időszak vagy néhány kedvezőtlen tényező együttese (pl. nagy mennyiségű hóban tárolt víz, hirtelen felmelegedés és meleg csapadék) szükséges az árhullám kialakulásához, amelynek levonulása jóval lassabb, több napra kiterjedő, elnyúló árhullámgörbét okoz. A Kárpátokban 2001. február 28-án a hóban tárolt vízkészlet 2,1 km 3 volt, amely viszonylag kis mennyiségnek mondható. Az enyhülés következtében a hóra meleg eső hullott, amely hirtelen hóolvadást okozott. Ennek következtében árhullám indult meg, amely csak Ukrajnában 50 gátszakadást okozott.
Tudta-e, hogy Magyarországon az árvízvédelmi gátak hossza 4200 km, és a gátakkal védett területen 646 település van, amelyekben mintegy 2,3 millió ember él? A termőterület 40%-a, a vasúti nyomvonalak 32 %-a van a védett területeken. Az időjárási hatások jelentős hatással vannak a vízfolyásaink vízhozamára, az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a víz sebességére és a vízszintre is. Mi is felelősek vagyunk, hogy milyen feltételeket teremtünk arra, hogy a természeti hatásokat elemzések alapján felismerjük, a kedvezőtlen tendenciákat megismerjük, felkészüljünk a változásokra, kényszerítő szabályozásokkal és mérnöki létesítmények építésével kompenzáljuk a kedvezőtlen tendenciák érvényesülését. Szükséges, hogy a CSŐLÁTÓ szemléletű megközelítések helyett a RÁLÁTÓ szemléletű gondolkodásmód érvényesülhessen, összefogva a különböző szakterületek gondolkodó szakembereit, lehetőséget teremtve a megbízható forrásból származó adataink megismerésére, az értékelő hangsúlyok megfelelő, és érdek nélküli szinkronizálására. Mindezen célok megvalósításához politikai akaratra, az ügy érdekében tenni akarók összefogására van szükség.
Kérdések a Duna vízjátékával kapcsolatban Milyen alapvető tendenciák érvényesülnek a folyó vízjátékában? Mennyire becsülhető előre a talajvízszint változása a nagy folyók vízjátéka alapján? A Dunán megfigyelt minimum és maximális vízszintek között közel három épületszint magasságú az eltérés, azaz kilenc métert megközelítheti. Ennek a jelentős vízszínt változásnak - fluktuációnak, milyen kiterjedésű és mértékű hatása lehet a környező talajvízszintek és víznyomások alakulására? Csak a nagyobb árhullámok jelentik a veszélyt az építményekre? Az alacsony Duna vízszintek miért veszélyesek a megépült építményeinkre? Milyen hatások jöhetnek létre a hirtelen bekövetkező vízszintváltozások hatására? A Duna környezetében a vízszállító homokos-kavicsos rétegbe épített mély pincék garázsok hogyan változtatják meg az áramló víz sebességét, létrejöhet-e a finom szemcsék kimosódása, ami az építmények süllyedését eredményezheti? Milyen mértékű korreláció van a folyó vízszintje és a talajvízszint között a Dunától távolodva? Van-e elegendő folyamatosan megfigyelt talajvízszint észlelő hálózatunk a változások követésére? Milyen ismereteink vannak a védőművekről, töltésekről, a veszélyeztetett területekről?
Milyen tendenciák figyelhetők meg a Duna vízjátékában? Átlagos árvízszint 50 éves időtartam alatt mbf. Feljegyzett árvízszintészlelések száma 50 év adőtartamban 103,6 103,5 103,4 103,3 103,2 103,1 103,0 102,9 102,8 102,7 12,0 102,6 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 102,7 102,825 103,48102,775 102,875 102,825 102,675 103,40 102,97 102,95 ÁTLAGOS ÁRVÍZSZINTEK mbf 103,02 103,41 Csak 1750-1799 1800-1849 9 1850-1899 1900-1949 1950-1999 9 2000-2049 13 év időtartam 7 alatt 4 ÉSZLELÉSEK SZÁMA Források:Budapest Csatornázása könyv 191 oldal, Pécsi Márton: Budapest természeti földrajza 1959, 273 o. az 1838. évi árvíz 150 éves évfordulójára rendezett kiállítás a Bp-i Történeti Múzeumban. Év 1750-1799 1800-1849 1850-1899 1900-1949 1950-1999 2000-2049 11 Csak 13 év időtartam alatt 3? A Vigadó téri vízmérce adatai az 1750-2013 évek közötti 50 éves átlag árvízszintek és az előfordulási gyakoriságokkal. Hány alkalommal fordult elő 102,5 mbf. szintnél nagyobb vízmagasság a Duna ezen szelvényénél. Megállapítható, hogy az árvizek gyakorisága az 1800-as évtől kezdődően 7-11 alkalom volt 50 éven belül. A nagyobb gyakorisághoz 40-50 cm-rel alacsonyabb átlagos vízmagasság tartozik. Figyelemreméltó, hogy 2000. évtől 2013. évig már három alkalommal volt jelentősebb árhullám igen magas vízmagassági értékekkel. Az árhullám OKA a vízfolyáson levonuló víztömeg vízhozamidősora, melynek a vízállás csak az átfolyási szelvény által transzformált OKOZATA.
A 2013. júniusi árvíz a Duna szinte teljes hazai szakaszán az elmúlt évszázad legmagasabb jégmentes vízállásai fölött tetőzött és ezzel rendkívüli kihívás elé állította a védekezést. A tetőző vízszintek Budapest fölött több deciméterrel meghaladták az mértékadó árvízszintet. (MÁSZ) Mindezen tények alapján újra át kell gondolni a MÁSZ fogalmát és szabályozási kérdéseit, a merev szabályozás feloldását a hatóságok is fontolóra vették és kutatási munkákra, részletes elemzésekre támaszkodva új szabályozást vezettek be. Az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) felülvizsgálta a Duna magyarországi szakaszán a már 40 évvel ezelőtt meghatározott mértékadó árvízszinteket. Indokolta a vizsgálatokat, hogy vízjárási és medermorfológiai bizonyítékok vannak az árvíz-levonulási körülmények (meder, hullámtér, tározás) megváltozására, továbbá lehetőségként adódott, hogy fejlettebb modellezési és informatikai módszerek állnak már rendelkezésre. Ennek megfelelően módosult a Mértékadó árvízszint definíciója is. 83/2014. (III.14.) Korm. rendeletben kihirdetett módon. A MÁSZ értelmezése: A az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények tervezésénél és megvalósításánál figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint. Fontos lépés, hogy a mértékadó árvízszintek meghatározásához a vízgazdálkodás-tudományban jelenleg rendelkezésre álló legújabb és feltehetőleg legjobb gyakorlatot felhasználva, a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék koordinálásával elvégezték a legfontosabb folyóink mértékadó árvízszintjeinek felülvizsgálatát. A módszertant Szilágyi József professzor dolgozta ki, a munkát Józsa János professzor irányította és a fő megvalósító Krámer Tamás volt. Az új MÁSZ jogszabály a 83/2014.(III.14.) Korm. rendeletben megjelent. Ezt követik majd az új árvízszinteknek megfelelő vízgazdálkodási/árvízvédelmi fejlesztések, amelyekhez nagy szükség lesz kutatás-fejlesztésre.
A Duna vízjátéka a vízállási adatok alapján Duna vízszint magasság mbf. 104,0 103,0 102,0 101,0 100,0 99,0 98,0 97,0 96,0 95,0 94,0 93,0 92,0 95,76 97,3 101,32 102,21 102,65 102,2 97,6 97,9 98,3 95,96 96,05 95,56 Minimum 95,86 98,4 101,22 101,55 98,3 95,53 102,72 98,2 95,59 Átlagos Duna vízszint egy hónapon belül 95,60 97,7 103,42 Maximum 100,8 100,96 JANUÁR FEBRUÁR 97,3 97,0 95,71 95,66 MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS 95,62 97,0 100,95 95,94 97,2 101,84 JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER A maximális minimális és átlagos Duna vízszintek különböző hónapokban a Vigadó téri vízmércénél. Az ábrán az átlagtól való szórás értékének tartománya is látható. Az adatsor az 1970. évtől kezdődően mutatja az átlagos adatokat a napi vízmérce leolvasások alapján. (Mecsi J.) A Duna vízszintjeinek gyakorisági eloszlása a Vigadó téri vízmércénél. A 300 m- re lévő talajvízszint észlelő kút vízszintjének a kapcsolatával. (József Nádor tér- Mecsi J.) Az ábra alapján látható, hogy a gyakorisági eloszlás nem szimmetrikus.
lt e y fig g e m n a tb ú k lő le z s té in s iz jv la ta 1 V A f B m t in z s iz v 102 101 100 99 98 97 96 95 94 93 99,1 101,5 Visszaduzzasztás 1 0 1 > 98,5 100,5 98,7 99,5 98,5 98,5 98,2 97,5 Duna vizszintje Gyakoriság %-ban Talajvízszint megfigyelésekre vonatkoztatva Gyakoriság %-ban 31,9% 24,0% 11,7% 2,5% Dunához áramló víz 300 méterre a Dunától V1 kútban észlelt talajvizszint mbf 97,8 96,5 28,7% 97,5 h 95,5 0,7% 98,2 94,5 0 9 8 7 6 5 4-9 -1 0-9 -9-9 -9-9 9 8 7 6 5 1 0 1 9 9 9 9 1 Duna vizszintje a Vigadó téri vizmércénél mbf 97,1 93,5 4 9 < Abszolút magasság mbf 105,0 2013 év 104,5 104,0 103,5 103,0 102,5 102,0
92 91 90 89 88 88,26 Az április-május-júniusiátlagos Duna vízszint adatok a különböző években 88,10 88,80 88,25 89,13 87,90 88,97 88,72 89,53 89,33 88,31 88,86 88,50 87,95 88,48 88,95 90,15 89,63 87,90 87,44 87,30 88,52 87,42 89,13 89,82 88,81 88,12 87,32 89,83 89,33 88,72 87,99 87,16 88,06 88,70 90,47 87,95 88,93 89,08 87,93 89,68 87 86,72 86,46 86 85 17 év 25 év 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 Év A Duna átlagos negyedéves vízszintje az április május - júniusi hónapban a 1531fkm szelvénynél. Különös tendencia látható, mert az 1970 évektől kezdődően az 1,2 m tartománytól már a 4 m nagyságrendet megközelíti a minimum és maximum értéktartományú napi vízmérce leolvasásokból képzett negyedéves átlag. A vízjáték szélsőségei megnövekedtek, és különösen az áprilisi májusi - júniusi vízmagasságok átlagos vízszintmagasságok növekedtek meg drasztikusan. A nagy vízmagasságokat viszont a többi negyedévben egyre csökkenő vízszintmagasságok követték. Ha a Dunához közel olyan mesterséges akadályokat építünk be a talajba, amelyek a Dunához áramló talajvíz áramlási szelvényét lecsökkentik, akkor ez kedvezőtlen hatásokat eredményezhet. (Például nagyobb kiterjedésű mélygarázsok beépítésével képzett áramlási akadályokra gondolva.) A lecsökkent áramlási szelvény miatt, a talajban áramló víz sebessége megnövekedhet, és kedvezőtlen geológiai viszonyok miatt a szemcsés talajrétegek fölé lerakódott iszapréteg szemcséit mozgásba hozva a meglévő épületek alapjainak megsüllyedése jöhet létre. Ilyen jellegű süllyedésre több példa is utal. Különösen figyelemre méltó az a körülmény, ha tartós magas vízállásokat tartós alacsony vízállás követ. Ilyen esetekben következhet be az altalaj súlyosabbá válása, a belső feszültségek megnövekedése, az a körülmény, hogy a nagy volumenű önsúlyfeszültség növekedés a mélyebb altalaj tömörödését váltja ki, ezáltal többletsüllyedéseket indukál.
A Duna melletti magas-partok kérdései DUNASZEKCSŐ 2009? DUNA Dunaszekcső magas part rogyása 2009-ben. Milyen intézkedések szükségesek, vagy milyen műszaki megoldásokat alkalmazzunk? A magaspart mozgása. A.) frontszakadás B.) régi szelet billenése c.) ártér emelkedése d.) félsziget kiemelkedése e.) sárfolyás f.) mozgásirányok Forrás: Dr. Kaszás Ferenc, Kraft János A dunaszekcsői magaspart rogyásos suvadása. Mélyépítő Tükörkép 2009/2. 35-39. oldal
ERCSI PARTMOZGÁS ERCSI PARTMOZGÁS
A vizsgálatok és elemzések azt mutatták, hogy a Dunának igen jelentős szerepe van a vízfolyást környező területek talajvízszint változásaira. Nem tekinthető elegendőnek csak a talajvíz magasságok szélső értékeinek meghatározása, de szükséges ismerni a vízmozgások jellegzetességeit is. Fontos, hogy megfigyeléseket tegyünk a talajvízszintek változásaira, a talajvíz áramlási viszonyainak meghatározására, a korábbi értékes adatbázisokat újabb adatokkal egészítsék ki az illetékesek. A beépítéseknél, különösen a mélygarázsos kialakítású építményeknél olyan műszaki megoldásokat alkalmazzunk, hogy lecsökkenthető lehessen a talajszemcsék kimosódását eredményező vízmozgás. Fokozottan szükség van a vízfolyások és felszín alatti talajvízszintek változásaival, jellemzőivel, mint természeti jelenségek hatásaival foglalkozni, fókuszba állítva a megértést és a természetbarát megoldások keresését.
Vízügyi Virtuális Tudományos Egyetemi Centrum A Vízügyi Virtuális Tudományos Egyetemi Centrum a különböző egyetemeken folyó kutatások támogatását tűzte ki feladatául, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak az elért tudományos eredmények, hangsúlyt adjon a tudományos igényesség szem előtt tartásával folyó megfigyelések, vizsgálatok szükségességének. Feladatának tekinti a rálátó szemléletű bemutatást, a csőlátó szemléletű megközelítésekkel szemben. A vizsgálatoknak egyik fontos területe bemutatni: A VÍZ MINT TERMÉSZETI VESZÉLYFORRÁS témakört, a vízfolyások és felszín alatti talajvízszintek változásaival, mint természeti jelenségek hatásaival foglalkozva, fókuszba állítva a megértést és a természetbarát megoldások keresését. A Centrum célja, hogy kölcsönösen megismerjék a részvevők a különböző műhelyekben folyó kutatásokat, vizsgálatokat; a felsőoktatási kutatások, kutatócsoportok és az ipari szakemberek közös, egymást segítő gondolkodását elősegítsék; megvitassák a víznek, mint természeti veszélyforrásnak a jelentőségét; nyomatékosítsák a szabályozások szükségességét és helyes irányú megoldásait; bemutassák a vízügyi kutatások eredményeinek, információs háttereinek megjelenítését a felsőoktatásban; nemzetközi szintű együttműködést kezdeményezzenek, felkutatva a lehetőségeket a közös részvételű kutatómunkához, oktatási programokhoz, továbbképzésekhez. Munkamódszere az egymást támogató, a lehetőségeket felkutató és kihasználó szemléletű együttműködés és tájékoztatás. Fontos kérdésnek tekintik az egyes kutatói központok önállóságának biztosítását, az ügy érdekében a kezdeményezések felismerését, elismerését, elfogadtatását. Nyitott minden olyan kezdeményezésekre, amelyek a megfogalmazott célok szemléletével összhangban van, szívesen fogadja az érdekelt szervezetek, cégek támogatását. Nem kizárólagosan kötődik a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 pályázathoz, de elismeri és felhasználja a pályázat adta lehetőségeket, a pályázat időkereteit meghaladó hosszabb távú együttműködés lehetőségeit vizsgálja és teremti meg.
ÖSSZEÁLLÍTÁS A DUNA VÍZSZINTJE, ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLETEK TALAJVÍZ HELYZETÉNEK-JELLEMZŐINEK KAPCSOLATÁRÓL BUDAPEST KÖRNYEZETÉBEN Készült a Vízügyi Virtuális Tudományos Egyetemi Központ összeállításában 2014. július Az összeállítás a témakörrel kapcsolatos 2013-2014 évben készített cikkek gyűjteménye, kiegészítve a néhány gondolati megvezetéssel Az összeállításban a következők vettek részt: 1. Tájékoztató a Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0015 programról 2. A Duna és a felszín alatti vizek kapcsolata a Rózsadombi megcsapolási területen BODOR PETRA1, ERŐSS ANITA1, MÁDLNÉ SZŐNYI JUDIT1, CZUPPON GYÖRGY2 1ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C.; 2MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, 1112 Budapest Budaörsi út 45. 3. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási és Tanszék munkáiból River-Groundwater Interaction over the Region of Infopark Budapest Rózsa Csoma Miklós Gálos 4. Fővárosi talajvízszint észlelő kutak és a talajvízszintek észlelése 5. A Duna vízjátékának és a környező terület talajvízszintjeinek kapcsolata Konferencia plenáris előadásának ábrasora. Veszprém 2014. július 11-14 (Mecsi József) 6. A Duna vízjátékának és a környező terület talajvízszintjeinek kapcsolata Konferencia cikk. Veszprém 2014. július 11-14 (Mecsi József) 7. A mértékadó árvízszintek országos felülvizsgálata. Munkaközi tájékoztató 2014. május 7., Dr. Márfai László OVF 8. Új mértékadó árvízszintek a Dunának 2014. március 11, Dr. Krámer Tamás
Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért 2013 februárjában a Pannon Egyetem rektorának kezdeményezésére megalakult a Vízügyi Tanácsadó Testület, mely a magyar vízügyi ágazat fejlődését segíti elő mind a tudományos, mind a gyakorlati életben. A testület tagjai a hazai vízgazdálkodási és az oktatás elismert szakemberei, elnöke az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. A testület egyik legfőbb feladata, hogy szakmai tanácsaival, észrevételeivel elősegítse a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015-ös azonosító-számú, Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért című projekt sikeres megvalósítását, mely jelentős vissza nem térítendő támogatásban részesült. A Pannon Egyetem Konzorciumi partnerei az Eötvös József Főiskola, az IBS Development Nonprofit Kft, az EDUTUS Nonprofit Közhasznú Zrt., és a Kaposvári Egyetem. A projekt 2013. évben indult és 2015. évben zárul. A Pannon Egyetem magas műszaki kultúrát képviselő oktatási rendszerével, tudományos hátterével, hatékony szervezetével, valamint nemzetközi szakmai kapcsolataival elkötelezetten támogatja a stratégiai fontosságú magyar vízügyi ágazat képzési, kutatási és innovációs tevékenységét. A 21. század stratégiai ágazata: a vízgazdálkodás, a projekt célja a vízügyi képzésekhez kapcsolódó felsőoktatási együttműködés megvalósítása, hozzájárulva a vízügyi ágazat szakember utánpótlásának biztosításához, az ágazati kutatási-fejlesztési potenciálok feltérképezéséhez, vízbázisaink védelméhez a nemzeti és nemzetközi stratégiákkal összhangban. Indokolt a vízgazdálkodás kutatás-fejlesztési stratégiájának újraalkotása a felsőoktatási intézmények összefogásával és szellemi potenciáljának felhasználásával. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vízügyi ágazat fejlődéséhez új alapokra helyezett, az oktatásra, képzésre, továbbképzésre épített, humánerőforrás-gazdálkodás szükséges. A 2011-ben elfogadott új szakképzési és felsőoktatási törvényre épülve ki kell dolgozni az ágazat oktatási-képzési stratégiáját. A közreműködő felsőoktatási intézmények e projekt célkitűzéseinek megvalósítása során fejlesztik, bővítik képzési programjaikat a vízügyi szakok, szakirányok, továbbképzések területén. Ezt elsősorban e-learning tananyagfejlesztéssel, a gyakorlati képzés és a képzőhelyekkel való együttműködés erősítésével, illetve a képzők képzésével valósítják meg. A Pannon Egyetem nagykanizsai képzési helyén 2014-ben indul a Víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető szakember szakirányú továbbképzési szak. A projekt keretében a felsőoktatási intézmények szellemi potenciáljának felhasználásával, az információtechnológia korszerű eljárásainak bázisán. Sor kerül a vízügyi ágazati kutatások összehangolására, tudásbázisuk megteremtésére, a vízügyi ágazat K+F stratégiájának újraalkotására. A projekt során az együttműködő partnerek egy Virtuális Vízügyi Kutatás Koordináló Központot hoznak létre, az adatbázisok és képzések összekapcsolásával pedig egy mindenki által hozzáférhető tudásklasztert valósítanak meg. A projekt közvetlen célcsoportja a vízügyi ágazatban érintett felsőoktatási hallgatók, oktatók és kutatók, ill. az intézmények egyéb munkatársai. A közvetett célcsoportba tartoznak a vízügyi ágazat szereplői hazai és nemzetközi együttműködő intézmények, szakmai szervezetek, valamint a vízgazdálkodás területén tevékenykedő szakemberek.
CONTENTS OF THE BOOK: TUNNEL COLLAPSES John Endicott (AECOM Asia Co. Ltd. Hong Kong) Nicoll highway tunnel collapse, Singapore József Mecsi, (University of Pécs) Some observations on the construction of the M6 motorway tunnels FLOOD PROTECTION DIKES László Nagy (Budapest University of Technology, Department of Geotechnics) Dike failures statistics in the Carpatian Basin István Lazányi (Budapest University of Technology, Department of Geotechnics) Treatment of slope failures on flood protection dikes a race against time László Nagy (Budapest University of Technology, Department of Geotechnics) Dike breaches causing hydraulic structure failure TAILING DAM FAILURES József Mecsi, University of Pécs, Some technical aspects of an red mud reservoir embankment failure SURFACE DISPLACEMENTS, STABILITY OF SLOPES Peter Turček, Monika Súľovská, STU Dep. of Geotechnics, Bratislava, Slovakia: Influence of groundwater on the stability of slopes József Farkas Budapest University of Technology and Economics (BME) Surface displacements prevention and reconstruction FAILURES, DISPUTES, CAUSES AND SOLUTIONS IN HUNGARIAN GEOTECHNICS Róbert Szepesházi (Széchenyi István University, Győr) Failures, Disputes, Causes and Solutions in Hungarian Geotechnics LEGAL PROCESS AND JURISPRUDENCE, Dhirendra S. Saxena (Sax), P.E., F NAFE ASC geosciences, inc., Lakeland, Florida, USA Legal Process and Jurisprudence György Gabos, Retired college professor, forensic expert The examination of damage cases through the eyes of a forensic expert FORENSIC CASE STUDIES IN THE EDUCATION THE ETHICAL PERSPECTIVE Péter Scharle Emeritus professor, Széchenyi István University, Győr Forensic case studies in the education the ethical perspective Könyvismertető az ISSMGE honlapján http://www.issmge.org/en/resources/issmge-bulletin/645-vol-7