PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 7./2013.(08.28.) Nevelőtestület nevében: Simonné Tóth Zsuzsanna.. Szakalkalmazottak nevében: Pásztor Istvánné Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: 3./2013.(08.28.) Intézményvezető: Ph.... Steixnerné Strausz Ildikó A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható, az óvoda honlapján: torcsvarovi.ujbuda.hu; az intézmény halljában Hatályos: 2013.09.02. Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2. A nevelési program általános alapjai... 4 2.1. Gyermekkép... 4 2.2. Nevelési felfogás, sajátos óvodakép... 5 2.3. Az óvodai nevelés általános feladatai... 7 2.3.1. Az egészséges életmód alakítása... 8 2.3.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés a szociális fejlődés terén... 9 2.3.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés a szociális fejlődés terén... 10 2.4. A sajátos nevelési igényű, ill. különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása... 12 2.5. A nevelés rendszere, rendszerábrája... 23 3. A nevelési program tartalma... 25 3.1. A nevelés keretei... 25 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása... 25 3.1.2. Az erkölcsi és esztétikai nevelés... 30 3.1.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés... 34 3.2. Az óvodai élet tevékenységeinek kerete... 36 3.2.1. Az évszakokhoz kapcsolódó óvodai ünnepek, népszokások és néphagyományok... 36 3.2.2. A játék... 41 3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése... 46 3.2.4. Mese, vers, dramatizálás... 50 3.2.5. Ének, zene, énekes játék, tánc... 54 3.2.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 58 3.2.7. Mozgás... 62 3.3. Munka jellegű tevékenységek... 67 3.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 69 3.5. Gyermekvédelem... 72 3.6. Az óvoda kapcsolatrendszere... 74 3.6.1. Az óvoda és a család... 74 3.6.2. Az óvoda és az iskola... 75 3.6.3. Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás... 76 3.6.4. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat... 76 3.6.5. Egészségügyi szolgálat... 76 3.6.6. Közművelődési intézmények... 77 3.6.7. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata... 77 4. A pedagógiai program megvalósításának feltételrendszere... 78 4.1. Szervezési működési rend... 78 4.2. Személyi és tárgyi feltételek... 78 4.3. Ellenőrzés, mérés, értékelés... 80 5. A Program bevezetését meghatározó törvények, jogszabályok... 84 6. Legitimációs záradék... 85 2
1. BEVEZETŐ Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyermekben a felnőttet, akivé lesz. (Mérei Ferenc - V. Binet Ágnes) Pedagógiai Programunk természetközeli hagyományőrző, az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épül, kidolgozásakor felhasználtuk az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel programot. Óvodai nevelésünket a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányítjuk, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben óvodánk esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Hagyományos óvodai feltételek között, természeti környezetünk sajátosságait figyelembe véve, értékeinket megtartva alakítottuk ki óvodai nevelési rendszerünket. Óvodai programunk a környezet és annak szépségének megismerését, védelmét emeli ki, a hagyományok közvetítését, a népszokások és művészetek segítségével. Helyi sajátosságainkból adódóan hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmód kialakítása. A feltételeket úgy teremtjük meg, hogy a gyermekekkel tervezett tevékenységeket lehetőség szerint szabad levegőn tudjuk megvalósítani, kiemelt szerepet kap a szabadlevegőn való mozgás is. Óvodánkban családias, barátságos, természet közeli környezetet, szeretetkapcsolatot, érzelmi biztonságot nyújtunk a ránk bízott gyermekeknek, mindennapjaikat örömökben, élményekben, tevékenységekben gazdaggá téve segítjük elő személyiségük, boldog gyermekkoruk kiteljesedését. 3
2. A NEVELÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS ALAPJAI 2.1. Gyermekkép Szeresd a gyermeket! A lét fénye Ő. Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő. (Móra Ferenc) A gyermek egyszeri önálló személyiség, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény egyszerre. Születése pillanatától fogva szüntelenül tanulja, szinte magába szívja a világot, mindenkor és mindenben a fejlődés útját járja. Az óvodai nevelés folyamatában, védő gondoskodásban és különleges védelemben telnek napjai. Játszik, mozog, érez, akar, tevékenykedik, emlékezik, gondolkodik. Nevelésünk gyermekközpontú és befogadó. Az érzelmektől vezényelt, kérdésekkel teli tapasztalatszerzések, a sikeres és sikertelen próbálkozások hatására felébred benne a világ dolgai iránti érdeklődés. Minél jobban figyel, annál kíváncsibbá válik, annál több megismerni valóra bukkan. E folyamatos kereső, kutató, megismerni akaró tevékenységi vágy nyomán saját ritmusában fejlődik, elindul az emberré válás útján. Tiszteljük, szeretjük őt, a gyermek kezét fogva, bizalommal, törődő gondoskodással vezetjük, segítjük a fejlődés útján, különös tekintettel arra, hogy meglévő hátrányai csökkenjenek. Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud: játékot, zenét, örömet. Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Az a szellemi táplálék válik javára, amit maga is kíván. (Kodály Zoltán) 4
2.2. Nevelési felfogás, sajátos óvodakép Pedagógiai gondolkodásmódunkat és gyakorlatunkat befolyásoló és meghatározó eszmei, erkölcsi és kulturális emberi értékek: Humanizmus és pedagógiai optimizmus. Az emberi méltóság, jogok, a szabad, önmegvalósító élet tisztelete, védelme. A család, haza tisztelete, szeretete. A gyermekek életkori sajátosságához igazodó, személyiségükhöz alkalmazkodó módszerek megválasztása. A kultúra iránti nyitottság, értékeinek tisztelete. Az egészség megőrzése. Az emberi kapcsolatok harmóniája. A nemzetiség önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése átörökítése. A természeti, társadalmi környezet védelme. Pedagógiai Programunk gyermek és nevelés központú. Óvodai nevelésünk a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig a gyermek fejlődési folyamatának része. Óvodás gyermekek fejlődésében a közvetlen környezet, azaz a családi nevelés hatása sokkal erőteljesebben mutatkozik meg, mint a későbbi korokban. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda a családi nevelés kiegészítője. Az óvoda tevékenységei és környezete biztosítja a gyermek nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés feltételei. Az alapító okiratban foglaltak szerint szakértői bizottsági vélemény alapján, segítjük a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrált nevelését, személyiségének fejlesztését, önmagához mérten, egyéni ütemben, együttműködve a szakszolgálat fejlesztő pedagógusaival és a családdal. Óvodai nevelésünk olyan tulajdonságokat alapoz meg, amelyek szükségesek lesznek a későbbi nevelés folyamatában. Gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről, biztosítva az egyenlő hozzáférést. 5
Óvodánkban a gyermekek észrevétlen sajátítják el a társas együttlét szabályait. Az óvodai nevelésünk elősegíti az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Óvodai nevelésünk a családi értékek tiszteletben tartásával kívánja a különbözőségeket kiegyenlíteni az emberi személyiség fejlődésének elősegítésével. Hisszük, hogy a család és az óvoda együttműködésével lehet eredményes a gyermekek fejlesztése, ezért az óvodapedagógusok megteszik a kezdő lépéseket a család értékrendjének megismerésében, feltárják nevelési céljaikat és feladataikat a nevelés terén. A gyermekekről biztosítjuk a folyamatos információ áramoltatást. A barátságos, kiegyensúlyozott környezetben a természetes magatartási formát állandósítjuk, mert a gyermekek nyugodt körülmények között képesek aktívan tevékenykedni. Az óvodai élet megszervezésénél figyelembe vesszük, hogy a gyermekek a nap nagyobb részét töltik az óvodában. Nevelési feladataink, a gyermekek életkori sajátossága, érzelmi kötődése, a beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok kialakulatlansága, nagyfokú fogékonysága, igazolják a felnőttek szervező és irányító szerepének fontosságát. Ebben a korban a gyermek nem áll értelmileg azon a fokon, hogy a lényegest elválassza a lényegtelentől, a hasznosat a haszontalantól, így nem is határozhatja meg, hogy mi való neki. Óvodapedagógusaink személyisége és minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést, elfogadást, védelmet sugároz a gyermekek felé, továbbá nagyfokú toleranciával viseltetnek a gyermekek iránt, különösképpen a sajátos nevelést igénylő gyermekeknél, nagyfokú empatikus képességek birtokában biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Pedagógusaink alkalmazkodnak az eltérő képességekhez és viselkedésekhez segítve, biztosítva a különleges bánásmódot igénylő gyermekek beilleszkedését és haladását a gyermekek közösségében. Biztosítjuk az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében lehetővé tesszük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nevelésen alapuló integrálását. Sajátos óvodaképünk hangsúlyos elemei: A gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit biztosítjuk, a testi-lelki fejlődését elősegítő természet közeli, esztétikus környezet megteremtésével. A különleges bánásmódot igénylő kisgyermekek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti. 6
Alapelvünk a különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetén is, hogy elvárásaink igazodnak a fejlődés üteméhez, a fejlesztés a gyermekek számára a megfelelő területen történik, a fejlesztés azonban ne terhelje túl. A gyermekekkel szembeni elvárást a pszichés fejlődési zavar súlyosságának mértéke, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciája határozza meg. A fejlesztő pedagógus javaslatait figyelembe vesszük a nevelési folyamat során, rávezetjük a gyermek személyiséglapjára, mely a gyermekek haladását követi nyomon. Sikerkritériumnak tekintjük, ha a gyermek beilleszkedett, fejlődik és az együtt haladás lehetősége biztosított. A gyermekek alapvető életmódját a szabad, öntevékeny játékon és mozgáson keresztül segítjük elő. A közlési vágy, a beszéd fejlődését elősegítjük, hangsúlyt fektetve ezen belül a beszédészlelésre, megértésre, mely összhangban legyen a gyermekek cselekedeteivel. Fontos számunkra a szókincsfejlesztés- és gazdagítás, a nyelvi hátrányok csökkentése. A gyermekek egészségét értékként kezeljük, biztosítjuk védelmét. A gyermek harmonikus fejlesztését a hagyományápolás és természetóvás gazdag eszközrendszerével, cselekvő tapasztalatszerzéssel is segítjük. Együttműködünk, kapcsolatot alakítunk ki a családokkal. Nevelési programunk tartalma és eszközrendszere az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő - személyiségfejlesztő funkcióját szolgálja, felvállalva a népi kultúra átörökítését. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 2.3. Az óvodai nevelés általános feladatai Célunk Megegyezik az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazottakkal, a magyar óvoda pedagógia és pszichológia alapjaira támaszkodva, egyetértve azzal a megfogalmazással, hogy elsődleges a családi nevelés, az óvoda ezt kiegészíti. Biztosítjuk a nyugodt, élménygazdag, beszélő környezetet, harmonikus személyiségfejlesztést, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a cselekvő megtapasztalás élményét. 7
Tesszük ezt különös tekintettel a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő gyermekek nevelésénél. Az Országos Nevelési Alapprogramban és a Pedagógiai Programban megfogalmazott tartalmak minden gyermek számára szükségesek, a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekedünk az Ő esetükben is. Kialakítjuk a gyermek és környezete közötti szoros érzelmi kötődést a természeti, emberi, tárgyi környezet értékeinek, esztétikumának megismertetésével. Megalapozzuk a természet és hagyományok iránti fogékonyságot, a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások kialakulását. A művészetekben és hagyományokban rejlő erkölcsi és esztétikai értékek közvetítésével gazdagítjuk a gyermekek személyiségét, megalapozzuk az iskolai tanulást, a képességek, készségek, akarati tulajdonságok és társas kapcsolatok alakításával, a testi, lelki, szociális fejlesztéssel. Fő feladatunk az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. 2.3.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: az óvodás gyermek egészséges, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése; életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődés ütemének figyelembe vételével, sokoldalú készségfejlesztéssel az értelmi érettség biztosítása; rendszeres mozgással a testi képességek, az erőnlét, az önrendezett mozgás fejlesztésének elősegítése, mozgásigényének kielégítése; a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, kielégítése, és az önállósági törekvés elősegítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, és betartatása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez, megóvásához, környezettudatos magatartás fejlesztéséhez kapcsolódó szokások alakítása; 8
megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása. 2.3.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés a szociális fejlődés terén Érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést, elfogadást sugárzó nevelési légkör, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése. A szocializáció elősegítése a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt pozitív töltésű érzelmi kapcsolat elősegítésével, a szociális érzékenység, a megfelelő önértékelési, önérvényesítési, kapcsolatteremtési képességek fejlesztésével, az együttélés, együttműködés szokásainak kialakításával, önmaguk és mások szeretetére nevelés. Elősegítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, ugyanakkor teret engedünk az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; Elősegítjük annak elfogadását, megértését, hogy az emberek különböznek egymástól, elősegítjük az egymás megbecsülésére és tiszteletére való nevelést. A különleges gondozást igénylő gyermekek esetében segítjük a részvételt a közös játékban, a közösséghez való beilleszkedést és alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Különösen kiemelt a viselkedés szokás- és szabályrendszerének megismertetése, következetes betartása. Felhívjuk figyelmüket a viselkedés és következmény ok-okozati összefüggésére, megoldási alternatívákat kínálunk. Különösen fontos az akaraterő, az együttműködés képességének, az alkalmazkodás képességének erősítése. A gyermek érzelmein keresztül a környező világ esztétikájának, értékeinek megismertetése, az abban megmutatkozó jóra, szépre, értékei megbecsülésére érzékenyítés, a gondoskodás, a felelősségvállalás igényének megalapozása, a szülőföldhöz való kötődés alapja. A megismerés folyamatában a sok közös élmény biztosításával, átélésével segítjük az erkölcsi tulajdonságok kedvező alakulását. A lassabban fejlődő gyermekek esetében, akik speciális törődést igényelnek, a megfelelő szakember segítségének igénybe vételét szorgalmazzuk a családokkal együttműködve. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 9
2.3.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés a szociális fejlődés terén Az anyanyelvi nevelés az egész napot átható valamennyi tevékenységben jelenlevő feladat. Fontos feladat a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylése. A gyermek természetes kíváncsiságára, megismerni akaró aktivitására építve, sokszínű élmény- és tapasztalatszerzéssel a természeti - emberi - tárgyi környezet iránti nyitottság, érdeklődés fokozása, tanulási vágy kialakulásának elősegítése. Az anyanyelvi nevelés nemcsak az ismeretnyújtás eszköze, hanem szolgálja az esetleges nyelvi hátrányok csökkentését is. Felderítjük a gyermekek érdeklődési körét, igyekszünk a közös tevékenységekben való részvételt szorgalmazni, melyben sikerélményhez jutnak, valamint egymás megbecsülését kivívhatják. Célunk, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak bővítése, feldolgozása, értelmi képességei fejlesztésének elősegítése (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás). Olyan érdekes tevékenységeket kínálunk, melyekben a gyermekek szívesen vesznek részt, motiváljuk őket, érdeklődésüket fenntartjuk képességeik fejlesztése érdekében. A környező világ megismerése során a szervezett és spontán tevékenységek lehetőséget adnak a szemlélet formálására, a természethez való pozitív viszony megteremtésére, az egyén és társadalom számára fontos magatartás és viselkedésformák elsajátítására. Kiemelten fontos a környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátítása. A világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésekor lehetőség van a valósághű észlelésre, információk befogadására, megőrzésére, felidézésére. Alakulnak a közös munkához szükséges tulajdonságok, szokások, képességek. A mozgásos tevékenységben szintén jól fejleszthető az alkalmazkodóképesség, szabályok betartása, testi képességek fokozása, a kitartásra és a figyelemre való nevelés. Rögződnek a térbeli irányok, viszonyfogalmak, a mozgásos emlékezet. Beszélő környezetet biztosítunk a helyes mintaadással és szabályközvetítéssel, az óvodai nevelőtevékenység egészében. A gyermek fő tevékenységében, a játékban bővítjük - elsősorban fejlesztő játékok segítségével - a gyermekek szókincsét, segítjük az észlelést, érzékelést, értést, képek és mozgás felhasználásával. 10
A kommunikációs készség fejlesztése történik a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával a szervezett és kötetlen, spontán, változatos tevékenységeken keresztül, meghitt beszélgetések lehetőségének megteremtésével. Közlő és befogadó szerepet gyakorolunk a hétköznapi helyzetekben. Megteremtjük a nem verbális kommunikáció és szóhasználat egységét. Programunk él a művészetek erejével, e műveltségi területek hozzájárulnak a személyiség kialakulásához, a képességek fejlesztéséhe, erkölcsi neveléshez. Aktív befogadásra és alkotásra késztet, hozzájárul a szellemi és lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia az erkölcsi érzékenység kialakulásához. A rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is kiemelt szerepe van a cselekvő megismerésnek, mely mélyíti a megismerést és fejleszti a kreativitást. Közben lehetőség teremtődik az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósításra. A mese, vers tevékenység az alkotásokon keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttatja a gyermekeket a világról, természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. A mesék hozzájárulnak a gyermek személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához, gyönyörködtet. Az ének-zene, énekes játék tevékenység során a zenei kifejező eszközök megismerésére kerül sor természetes módon, aktív mozgással és énekléssel. Előtérbe kerül a téri tájékozódás, a nagy- és finommozgások gyakorlása a játékok közben, és a magabiztos fellépés kibontakoztatása. A gyermek megismeri közben önmaga képességeit, fejlődik zenei alkotókészsége. A népi játékok párbeszédei viselkedési mintákat adnak. Kialakul a térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus, szép, kontrollált mozgás. A közös együttjátszás segíti a társas kapcsolatok alakulását. A rajz, mintázás, kézimunka nagymértékben hozzájárul a megismerő funkciók fejlődéséhez, mivel közvetlen megtapasztaláson, élményeken alapul a közvetlen és tágabb környezetünkben. Gondolkodtat, hiszen tudatosítja az azonosságokat, különbözőségeket, téri helyzeteket jelenít meg, értelmez. Alkotásra ösztönöz, a különböző technikákkal segíti az önkifejezést. A tervező, alkotó, konstrukciós képességeket fejleszti. Megismerteti a vizuális nyelvet, annak értelmezését, segíti a téri helyzetek időbeni folyamatok felfogását is. Tudatosodik a testséma, a test mozgása a képi megfogalmazásban. 11
2.4. A sajátos nevelési igényű, ill. különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek jogait a 2003. évi CXXV. törvény, a Köznevelési törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Az Alapító okiratban megfogalmazottak szerint Óvodánk feladata: Cél Különleges bánásmódot igénylő, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján. Olyan különleges bánásmódot igénylő (de nem sajátos nevelési igényű), beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján, akik életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciát mutat. Különleges bánásmódot igénylő, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése. Segíteni a gyermekek beilleszkedését, integrálását, fejleszteni képességeiket szakemberek segítségével. A módosított feladatvállalás tükrében óvodánk az alábbi területeken, és mélységben tudja ellátni /jelentkezésük esetén/ az SNI, a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket /feltételek biztosítása, szakmai munka hatékonysága, jövőbeni tervek/. Feladat Felkészülés az SNI, a különleges bánásmódot igénylő gyermek/ek/ érkezésére /tájékozódás, szülők, gyermekek, családokkal való együttműködés, megértés, elfogadás, tolerancia, empátia/. Az SNI gyermeket nevelő családokkal megfelelő mélységű kapcsolattartás. Kapcsolatfelvétel Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Korai Fejlesztő Központ szakembereivel, /gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus,/ és a Fenntartóval. 12
A kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia kidolgozása /gyógypedagógus/, egyéni motiváció megteremtése, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó egyéni differenciált nevelés biztosítása az óvodában töltött időben. Intenzíven figyelemmel kísérjük, hogy az SNI, és a különleges bánásmódot igénylő gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Boldog, és kiegyensúlyozott gyermekkor lehetőségének megteremtése, nyugodt, derűs szeretetteljes légkörben az alkotó életvitel lehetőségének felkínálása a bátorító nevelés értékeinek közvetítésével. A későbbi önálló élet lehetőségéhez való hozzásegítés / képességek, készségek alakítása, főként az önkiszolgálás terén/. Az önállósodás segítsége. A fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül a megfelelő tárgyi, és személyi feltétel biztosítása az eredményes neveléshez. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, szocializációs lehetőségek teremtése: Megfelelő élethelyzetek teremtése, a kialakult reflexek, készségek erősítése; Kellő, megfelelő mértékű segítségnyújtás feladatvégzés közben, és egyéb élethelyzetekben. /óvodai dolgozók, gyógypedagógus együttműködése/; Megfelelő idő biztosítása a feladatok, cselekvések elvégzéséhez /türelem, biztatás, pozitív példaadás, megértés, elfogadás/; Fokozatosság betartása minden területen: beilleszkedés a csoportba, új sémák mutatásakor tanulási helyzetben, változó szituációban, csoport-események során; Megszokható, behatárolható időkeretek adása, viszonylag állandó tárgyi környezet biztosítása; Az érzelmi-akarati élet megnyilvánulásainak tolerálása, érzelmi biztonság megteremtése /pozitív érzelmi viszony lehetséges kiépítése/ ragaszkodás, kötődés, szeretet/; Szocializációs színtér biztosítása, /meghatározó élményhez juttatás természetes élethelyzetek átélésével/; Kommunikációs készség sokoldalú fejlesztése, /példaadás, szereptanulási szituációk, magatartási, és viselkedési sémák utánzásának, lehetőségei/; Játék lehetőség minden mennyiségben. 13
Az Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítő dolgozók feladatai: Érzékennyé, elfogadóvá válni, empatikusan, türelemmel és megértéssel fogadni az esetlegesen bővülő, más nevelési helyzetet teremtő csoportszerkezetet /SNI, különleges bánásmódot igénylő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érkezése a csoportba/. Szeretetteljes, biztonságos, gyermekközeli csoportlégkör megteremtése/ egyszerű, hangulatos dekoráció, biztonságos gyermekbútorok, eszközök/. Nevelési elveiket /egy csoportban dolgozók/ összehangolják, egységes módszereket, technikákat dolgoznak ki, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, individuális módszereket, technikákat alkalmaznak. A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján, szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja. Türelmes, toleráns, empatikus, pozitív modell gyermeknek, szülőnek egyaránt /magatartás, viselkedés, beszédstílus/. Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez. Együttműködik az SNI, és a különleges bánásmódot igénylő gyermek-/ek/ fejlesztését végző szakemberekkel, gyógypedagógussal a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Rugalmas szervezési kereteket alakít ki, lehetőséget ad az SNI, a különleges bánásmódot igénylő, a hátrányos, a halmozottan hátrányos gyermekek egyéni foglalkoztatásához. A nevelési szituációkat átlátja, dicsér, megerősít, bátorít, ösztönöz, egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Érzéseit vállalja, azokon uralkodni tud, képes a problémaszituációkban a gyermekeket a megoldásban segíteni, szükség esetén megnyugtatni a gyermekeket. Lehetőségeihez mérten képzi, fejleszti szakmai, módszertani kultúráját, képes az új befogadására. Az SNI, és különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni/vagy csoportos fejlesztése elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészülhet a társszakmák pszichológiai, orvosi terápiás együttműködésével. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, terapeuta, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. 14
Feladata: Elsődlegesen megismerkedik óvodánkkal, főként azzal a csoporttal, ahová a gyermek járni fog. A Szakértői Bizottság által kiadott szakvéleményt a gyermek érkezésekor /esetleg előzetes szülői megbeszélés alkalmával/ átnézi, az egyéni fejlesztési tervhez a gyermeket különféle csoporthelyzetekben megfigyeli, majd a tervet az óvónőkkel együttműködve elkészíti. Az SNI és különleges bánásmódot igénylő gyermek fejlesztési tervét kidolgozza, a fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetõséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosipszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építi. Az abban szereplő eljárásokat, módszereket alkalmazza, sokrétű játékszituációt teremt, módszertani kompetenciájának birtokában a gyermeket sokoldalúan, egyéni képességéhez mérten fejleszti. Segíti az óvodapedagógust a pedagógiai diagnózis értelmezésében, fejlesztési tervének megírásában. Meghatározott időnként tájékoztatja a gyermek óvónőit, a gyermek szüleit az elért eredményekről, a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával /haladási tempó, megszerzett, illetve belsővé vált képességek, készségek, további fejlesztési irányok /. Együttmûködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. Figyelemmel kíséri a gyermek haladását, vezeti az adminisztrációt, a szükséges kontrollvizsgálatok időpontját figyelemmel kíséri. Megteremti a gyermek fejlődéséhez szükséges nevelési helyzeteket, egyéni bánásmód, türelem az esetleges lassabb tempó, érzelmi megnyilvánulások tolerálása, értő szükség szerinti segítségadás segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában. Javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez iazodó környezet kialakítására. Segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetõségérõl. részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjába Az SNI, és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében az alábbi mozzanatokat tartjuk fontosnak, az egészséges életmód alakításának, a gondozási teendők eredményes megvalósítása érdekében: 15
Kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend biztosítása, átlátható, és érthető szokás, szabályrendszer fokozatos kiépítése. Megfelelő időt, tágabb határokat engedünk a gondozási szokások elsajátítására /nem túl sok, de érthető, világos szabályrendszer/. Fontos momentum az utánzás lehetősége, a felnőtt általi példamutatás, az eredményesen teljesített feladatok utáni dicséret, /örülünk minden sikernek /. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, speciális sérülési területeit, ennek megfelelően segítjük őket, nem helyettük tevékenykedünk. A nevelési célok megvalósításához, a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Toleráljuk az esetlegesen váratlan helyzetekben előforduló érzelmi megnyilvánulásokat. Alkalmazzuk a bátorító nevelés alapelveit /pl.: önbizalom, akaraterő, tennivágyás erősítése/. Építünk a motiválhatóság csírájára, minden kisgyermekben ott szunnyad a kíváncsiság, cselekedni akarás. A sajátos nevelési igényű és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket fejlettségi állapotukhoz mérten, egyéni bánásmódban részesítjük, őket semmilyen tevékenységtől el nem különítjük, együttneveljük ép társaikkal, a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségleteket figyelembe véve. Óvodáskor végére elérendő sikerkritériumok: Az eltérő fejlődési mutatók, jellemzők árnyaltabban jelentkeznek, a kiindulási fejlettségi állapothoz képest. Önmagához képest fejlődjön, sérülése mértékétől függően fejlődjön alkalmazkodóképessége, önállósága, együttműködő képessége. Legyen önbizalma, pozitív énképe, képes legyen az iskola megkezdésére. Képes az alapvető önkiszolgáló tevékenységekre. Ismeri az evőeszközök használatát, az öltözködési mozzanatok sorrendjét. Életkorának és állapotának megfeleljen az edzettsége. Érzelmi nevelés és szocializáció: Feladatunk figyelembe venni az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fokozottabb érzékenységét, ragaszkodását, esetenkénti érzelmi bizonytalanságát, megteremteni annak lehetőségét, hogy egyenrangú és értékes tagjai lehessenek a közösségnek, aktívan, hangulatuknak, érdeklődésüknek megfelelően vehessenek részt a mindennapokban. 16
Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség formálása, erősítése, a társas kapcsolatok mélységének fejlesztése. Családtagjainak segítségadás, együttműködés /szakemberek ajánlása, egyéb tájékoztatás, felvilágosítás lehetőségének megkeresése, beszélgetések /. Az ép gyermekeknek és szüleiknek tapintatos felkészítése az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermek csoportba érkezésére /előadás, csoportmegbeszélés a gyógypedagógus tájékoztatója, egyéb lehetőségek/. Olyan otthonosan berendezett csoporttal várjuk az idekerülő gyermekeket, melynek szín- és formaharmóniái, kis "kuckói" arra ösztönzik, hogy szívesen, boldogan jöjjön óvodába. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából példa értékű a mi viselkedésünk, esztétikai fellépésünk, ami nagyon lényeges szempont a közösségen belül és kívül is. Saját sérelmüket társaik szemszögéből is megláttatjuk velük, elkerülve ezzel az esetleges agresszív viselkedést. A negatív viselkedés elkerülését azok következményeinek megláttatásával és pozitív példaadással érjük el, egyre szorosabb megközelítésben azon cél felé, hogy a gyermek önmagától lássa meg, mely szituációban, mi a helyes viselkedés. Arra neveljük őket, hogy úgy bánjanak másokkal, ahogy szeretnék, hogy velük is bánjanak. Ezt a pozitív viselkedés kiemelésével, dicsérettel és saját példamutatásunkkal erősítjük. A jó és a rossz felismerését azok párhuzamba állításával segítjük. Folyamatos mintaadással neveljük őket a kérem-köszönöm, udvariassági formák belsővé válására. Éreztetjük a gyermekekkel, hogy tiszteljük érzéseiket, átérezzük problémáikat, növelve ezzel bizalmukat irántunk és komfortérzetüket a társas közegben. Beszédkedvüket felébresztjük és fenntartjuk, a szorongásmentes kommunikáció feltétele a későbbi életszakasz eredményességének. A óvodáskor végére elérendő sikerkritériumok: Megismeri az óvodai dolgozókat, elfogadja csoporttársait /érzelmi kapcsolatot alakít ki velük, elemi szinten ragaszkodik hozzájuk/. Képes egyéni fejlettségi szintjének megfelelő mértékben elfogadni a csoportban kialakult szokás, szabályrendszert. A játékeszközökön próbál megosztozni társaival. Együttműködik a vele speciálisan foglalkozó szakemberrel, érzéseit igyekszik kontrollálni. Szívesen beszél, kommunikációs /verbális, nonverbális/ képessége óvodába kerülésétől folyamatosan fejlődik, megérti ha hozzászólnak, s Ő is érthetően megérteti magát közössége tagjaival /kifejezésmódja gazdagodik/. 17
Az Őt fejlesztő szakember véleménye, a Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a fejlődési szintjének megfelelő iskolai életmódra /további fejlesztésre/ alkalmassá válik. Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés: Cél A sajátos nevelési igényű és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrálása a gyermekcsoportba, a folyamatos beilleszkedés lehetőségének felajánlása, segítése. Egyéni képességének, fejleszthetőségének mértékétől függő, az Őt megillető fejlesztési lehetőség, a tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés lehetőségének biztosítása. Feladat A gyermekeket a tevékenységek során élményekhez, tapasztalatokhoz juttatjuk. Ezek alapján szereznek sokrétű ismereteket, /tanulnak/ és általuk fejlődnek. A tevékenységekbe bekapcsolódás kötetlen a gyermekek számára, az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermek érzelmi életének, hangulatának, motivált állapotának, egyéni tempójának és fejlettségi szintjének megfelelően vesz részt a mindennapok eseményeiben. A sajátos nevelési igényű és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeink számára kiemelt feladataink, az eredményes fejlesztés, és beilleszkedés érdekében: Elsődleges feladatunk a gyermekek megfigyelése, megismerése. Az így felfedezett képességbeli és készségbeli hiányosságokat, elmaradásokat különböző megoldási lehetőségekkel feladatunk fejleszteni. Mozgásterápiák és speciális fejlesztőprogramok alkalmazása /a fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus segítségével/. A zavarok korai felismerése, a szakemberek mielőbbi bevonása a terápiába, az óvodai nevelés keretein belül. Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek/ek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. Nevelésünkben kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés, mely programunk kiemelt feladata: koncentrációképesség növelő hatásúak az egyensúly gyakorlatok, mozgásos játékokkal elősegítjük a testséma alakulását, mely a mozgáskoordinációt és az észlelést erősíti, térorientációs gyakorlatokban kell a gyermekeknek önmagukat elhelyezni a környezetében, 18
vizuális észlelés fejlesztés, a szemmozgást gyakoroltató játékokkal, amelynek a finommozgás javulását, a szem-kép koordinációjának fejlődését eredményezi, az auditív észlelést fejlesztő feladatok a hangdifferenciát /irányhallást, hangerősség, hangminőség/ és ritmusérzéket fejlesztik, a tapintási gyakorlatok általánosan fejlesztő hatásúak /gondolkodás, finommozgás, megismerési folyamat/. Anyanyelvi nevelés fejlesztése a gondozási területeken: Egészséges életmód: óvónői viselkedési és nyelvi minta, beszédkedv felébresztése, két résztvevős beszédhelyzetek teremtése, artikulációs korlátok kiküszöbölése érdekében végzett tevékenység, nyelvi játékok a motoros funkciók fejlesztésére. Étkezés: ételek megnevezése, szókincsbővítés, udvariassági formák elsajátítása étkezés közben. Testápolás, öltözködés: gondozás közben folyamatos beszélgetés, testrészek, ruhadarabok megnevezése, sikeres próbálkozások dicsérete, segítség kérés megfogalmazása. A fejlesztő feladatok, gyakorlatok minden esetben alkalmazkodnak a gyermekek személyiségéhez és tudásszintjéhez. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szülők maximális tájékoztatásával, megfelelő szakemberek segítségét vesszük igénybe./ Szakértői Bizottság véleménye alapján, gyógypedagógus, fejlesztő pedgógus/. Az óvodáskor végére elérendő sikerkritérium: Rendelkezik elemi ismeretekkel önmagáról és környezetéről. Figyelemkoncentrációja, kitartása, erőfeszítése korának megfelelő. Kialakult, kooperációs, önálló döntési képessége van. Feladattudata megfelelő fejlettségi szinten van, érthetően, folyamatosan kommunikál. Végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét. 19
A játék: Cél A játékra nevelés az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél ugyanúgy történik, mint az épeknél, több türelemre, gyakorlási lehetőségre, s a játékeszközök használatának megtanítására, biztonságosságára nagyobb figyelmet kell fordítani. Feladat Differenciált egyéni fejlesztés az SNI, és a különleges bánásmódot igénylő vagy a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknél, illetve differenciált beszédfejlesztés az anyanyelvi kifejezőkészség nehézségeivel küzdő gyerekeknél az egyéni sajátosságok figyelembe vételével a játék kötetlen, szabad keretein belül, a fejlesztő játékok adta lehetőségek kihasználásával. Az együttélés szabályait úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek szabadsága és a mi nevelőmunkánk együttesen érvényesüljön. Anyanyelvi nevelés: 3-4 évesek: hangok, szótagok, halandzsa ismételgetése, újbóli elmondása, tevékenységek közben folyamatos mondókázás; 4-5 évesek: szerepjátékokban szófordulatok használata, beszédhelyzetek, beszédmódok gyakorlása, udvariassági formák használata; 6-7 évesek: szabályjátékok közben a szabályok megfogalmazása, anyanyelvi játékok foglalkozásokon is. Csoportszobáink mérete, alakja, elhelyezkedése adott, de ezen belül úgy alakítjuk a berendezést, hogy mindenféle játékhoz legyen megfelelő hely, elégséges mennyiségű játékeszköz, az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek is lehetősége legyen kuckóba vonulni. A gyermekek számára lehetőséget teremtünk arra, hogy akár több napon keresztül is ugyanazt játszhassák, ezzel alakítjuk kitartásukat, állhatatosságukat, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek szükségük van az állandóságra, megszokottságra, többszöri gyakorlási lehetőségekre. A 3-4 éves SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél az eszköz birtoklása a cél, ezért figyelünk, hogy minden gyermek játékhoz juthasson, a nekik megfelelő eszközöket biztosítsuk. Fontos játéktevékenységük, a mozgás, a cselekvéssor öröméért végzik. Kellő lehetőséget, eszközöket, s megfelelő alkalmat, időt biztosítunk erre a játéktevékenységre. Megismerjük a gyermekek érdeklődését, képességeiket, előkészítjük és megtervezzük az egyénekre szabott fejlesztési területeket, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus iránymutatása alapján. 20
Minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, így aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. A matematikai műveletek végzéséhez segítségül hívjuk a természeti, tárgyi környezetet (gesztenyék, levelek, fák, bokrok, virágok, épületek, közlekedési eszközök stb.) összehasonlítunk, összemérünk, számlálunk, különbözőségeket keresünk. Ébren tartjuk érdeklődésüket, motiválható állapotukban építünk a különféle cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésre. Hagyjuk a gyermekeket saját logikájuk szerint gondolkodni, és ha a kínálkozó lehetőségek közül nem fedezik fel mindegyiket, próbáljuk rávezetni őket, több oldalról megközelíteni a problémát, de nem oldjuk meg a feladatot helyettük. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. A SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermek nyelvi készségének fejlesztése is szakember segítségével történik, szorosan együttműködve az óvodapedagógussal, szülőkkel. A szülőknek segítséget kívánunk adni az igényes irodalmi anyag kiválasztásában /feszültségoldás, agresszió, szorongás levezetése stb./. Ének-zene, énekes játék: A gyermekek szívesen hallgat zenét, éneket, alapvető táncos elemeket, lépéseket elsajátítanak. Hangulatuknak megfelelően bekapcsolódnak énekes-dalos játékokba, vagy figyelik társaik játékát. Alkalmanként ismerkednek a hangszerekkel, elsődlegesen a ritmushangszerekkel, hangjukat felismerik. Mese, vers, dramatizálás: Szívesen hallgat mesét-verset, néhányat segítséggel el is mond. Van kedvenc története, meséje, verse. Képes a társaival együtt bábjátékot, gyermekelőadást megnézni, bábbal játszani, esetleg dramatizált történetben szerepet vállalni. Rajz mintázás kézimunka: Az egész napi tevékenység során a gyermekeknek folyamatosan lehetőséget biztosítunk az alkotásra. A gyermek munkáját egyéni képességeihez mérten segítjük, pozitívan megerősítjük, így érzelmileg ösztönözzük őket a további alkotásra, mellyel képzeteik és manuális készségük fejlődik. 21
Várható fejlettség az óvodáskor végére: Szívesen hoz létre alkotást, választ a nap folyamán ábrázolós tevékenységet. Kitartóan, türelmesen,/ha elfárad, segítséggel/ befejez egy elkezdett tevékenységet/. Képes észrevenni neki tetsző szép dolgokat, ezt érzelmi tartalommal töltve ki is fejezi. Egyszerűbb munkafogásokat, technikákat elsajátít. Mozgás: Mozogni minden kisgyermek szeret, ép és különleges bánásmódot igénylő gyermek egyaránt, erre a szívesen végzett tevékenységre építjük minden kisgyermek mozgásfejlesztését. Cél A mozgáslehetőség során az egyéni különbözőségek, esetleges képesség zavarból adódó lemaradások korrigálása, gyengébb képességek javítása, a már elsajátított helyes mozgáselemek gyakorlása. Feladat Az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel megszerettetni a mozgást, esetleges ügyetlensége, kudarca ellenére is. Mozgásigényéhez megfelelő tér, idő, eszköz, egyéni segítségnyújtás, differenciálás biztosítása a nap egészében. Az elégséges segítségnyújtási szint biztosítása /csak annyit segítsünk, amennyire a gyermeknek feltétlenül szüksége van/. Játékos hangutánzással kísért mozgást mutatunk be, a mozgásformákat megnevezzük, hangsúlyt helyezünk a ritmusos játékokra. Az óvodáskor végére elérendő sikerkritériumok: Szívesen vesz részt mozgásos játékokban. A számára kedvelt tornaszereket használja, az új szereket ki meri próbálni. Egyéni fejlettségi szintjének megfelelően feszültségét, örömét levezeti a nap folyamán mozgásos tevékenységekkel. Képes elemi szinten társaival együtt közös mozgásos játékokban rész venni. Munka jellegű tevékenység: Bevonjuk az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket a fejlettségi szintjükhöz mért terhelhetőségi szintig, azokba a munkatevékenységekbe, amelyeket küzdve, de sikeresen el tud végezni. Mindig elegendő időt adunk a gyermekeknek, hogy egyéni tempójukban, megfelelően végezhessék el a munkafolyamatokat, sok-sok dicsérettel, megerősítéssel kísérve. 22
Anyanyelvi nevelés, a munkatevékenységek megnevezése, munkavégzés közben folyamatos kommunikáció. Az óvodáskor végére elérendő sikerkritériumok: Szívesen vállal egyéni megbízatást. Önállóan /kevés segítséggel/ végzi a személyes teendőit /terítés, ruházata rendbetétele/. A munkavégzés során fejlődik akaratereje, kitartása, alakul feladattudata. A munkavégzéshez használt eszközök használatát ismeri. Képes elfogadni segítséget, ha tud, segít a kevésbé ügyeseknek. Játéktevékenység után segít a játékok elrakásában, rendet tart öltözőszekrénye körül. Óvodánk gyermekvédelemi célja: A társadalmi lehetőségeket maximálisan kihasználva elősegítjük a SNI, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek egészséges személyiségfejlődését. Tanácsokkal, megfelelő szakmai segítség felajánlásával segítséget nyújtunk a szülői kötelességek teljesítéséhez. A családi nevelést kiegészítve neveljük gyermekeinket, együttműködve a szülőkkel. Az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelően a különböző intézményekkel, különösen a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Logopédiai Intézettel szoros, együttműködő kapcsolatot tartunk. Intézményünk Alapító okiratának módosításának következtében kapcsolatunk kibővül a Gyógypedagógiai Intézmények szakembereivel, SNI és különleges bánásmódot igénylő gyermek/ek óvodánkba történő felvétele esetén. Feladatunk Az Alapító okiratunkban szereplő SNI, különleges bánásmódot igénylő (de nem sajátos nevelési igényű), hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fogadása gyermekcsoportban történő integrált nevelése, szakszerű ellátásuk biztosítása, képességük, személyiségük fejlesztésének elősegítése szakemberek segítségével. 2.5. A nevelés rendszere, rendszerábrája Nevelési programunk a nevelés általános feladatai, a nevelés keretei, az óvodai élet tevékenységeinek kerete és tevékenységformái, valamint a kapcsolatok rendszere fejlesztési tartalmainak meghatározásával épül fel, szerves egységet alkotva, elősegítve a nevelési cél kiteljesedését. A fejlődés eredményei óvodáskor végén a nevelés fejlesztő hatását mutatják, amelyeket differenciáltan kezelünk, ismeretük és összevetésük az egyes gyermek fejlődési ütemével támpontot nyújt a nevelő munkánkhoz. 23
Nevelésünk rendszerábrája: Cél, feladat A nevelés keretei Egészséges életmód alakítása Erkölcsi és esztétikai nevelés Értelmi és anyanyelvi nevelés A tevékenységek kerete: Évszakokhoz kapcsolódó népszokások és ünnepek. A program tevékenységformái Játék Külső világ tevékeny megismerése Mese, vers, dramatizálás Rajz, mintázás, festés, kézi munka Ének-zene, énekes játék Mozgás Munka jellegű tevékenység Kapcsolat rendszer Intézmények Család Fenntartó Iskola; UPI Nevelési Tanácsadó; Logopédiai Intézet; Szakértői bizottság; Egészségü gyi szolgálat: orvos, védőnő Gyermekjóléti Szolgálat Közművelődési Intézmények A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 24
3. A NEVELÉSI PROGRAM TARTALMA 3.1. A nevelés keretei 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása Célunk Az egészséges testi-lelki fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása. A gyermek testi szükségleteinek kielégítése, fejlesztésének elősegítése, egészségének védelme, edzése, megőrzése. Feladatunk Egészséges környezet biztosítása (óvoda helyiségei, udvar). Helyes életritmus, táplálkozás, testápolás, öltözködés, testedzés szokásainak kialakítása. Mindennapos mozgás, levegő, napfény, víz jótékony hatásával pihenés és alvás megszervezésével, egészségüket és testi épségüket megóvjuk. Csoportszobáink padló és falburkolatai jól tisztántarthatóak. Pasztellszínekkel, a színek harmonizációjával, esztétikus, jellemzően természetes anyagokból készült berendezési tárgyakkal meghitt, barátságos, praktikus és igényes belső tereket alakítunk ki. A természetes megvilágítást, a fény beáramlását és a megfelelő levegőcserét jól szolgálják a nagy ablakok. Ápolt, zöld növények és párologtatók biztosítják a megfelelő páratartalmat. A berendezési tárgyak gyermekméretűek, jól mozgathatóak, formai kivitelezésük és elhelyezésük balesetmegelőző. Figyelmet fordítunk arra, hogy a kézműves, élő és természetsarok fény közelben legyen, a gyermekek számára hozzáférhető térrel rendelkezzen, az itt elhelyezett anyagok, eszközök biztonságosak legyenek, a növények, kisállatok ne okozzanak betegséget vagy allergiát. Az öltözőkben, mosdókban átlátható, praktikus rendet alakítunk ki, a gyermekek személyes tárgyainak jellel ellátott helyet biztosítunk. E helyiségekben is ízlésesen, mértéktartóan, természetes anyagokból készített alkotásokkal, zöld növényekkel díszítünk. Esztétikus függönyökkel biztosítjuk az intim magányt a WC használat során. Óvodánk kertje, udvara az egészséges életmódra nevelés fontos színtere. Óvodakertünk forgalomtól elzárt területen helyezkedik el, jó adottságú, tágas, gazdag növényzete fokozza a levegő tisztaságát, felüdülést, kellemes közérzetet nyújtó természet közeli környezetet biztosít. 25
Óvodakertünkben napos, árnyékos részek váltakoznak, a füves, homokos részeket kővel kirakott utak osztják részekre. Az óvodakert és berendezése kialakításában arra törekedtünk, hogy sajátos körülményeink között megteremtsük a gyermeki tevékenységek optimális feltételét. A kisház manipulációs játékokra, kézműves tevékenységekre kínál lehetőséget. A természetes mozgások gyakorlására tágas füves terület áll a gyermekek rendelkezésére, mozgásfejlesztő eszközökkel (különböző mászókák, mászó vár, csúszda, hinták, labdák, kötelek, karikák stb.). A gyermekeknek lehetőségük van speciális mozgásformák gyakorlására is (pl.: kerékpározás, rollerezés, különböző szabályjátékok). A balesetek megelőzése érdekében gondot fordítunk a szokások, szabályok kialakítására. A homokozást, sarazást fontos gyermeki tevékenységnek tekintjük. Feltételeinek megteremtésében fokozott gondot fordítunk, fertőtlenítésére, napi fellazítására, locsolására, valamint a homokozó eszközök széleskörű kínálatának biztosítására. Az óvodakertben a gyermekeknek lehetőségük van évszakoknak megfelelő növény- és állatgondozásra (veteményes,- virágoskert, mini arborétum, madáretetők, itatók). Az udvari vizesblokkok a gyermekek felfrissülését teszik lehetővé, a vízzel való játékhoz adnak lehetőséget. Ebben a természet közeli épített környezetben óvodásaink élményeket, tapasztalatokat szereznek, a különböző tevékenységek közben szinte észrevétlenül erősödik pozitív érzelmi kötődésük a környezethez, természethez. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása: Helyes életritmus: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele a helyes életritmus kialakítása a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Nyugodt élettempót biztosítunk, életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően alakítjuk ki napirendünket, heti rendünket. A gyermekek egyik tevékenységből a másikba folyamatosan lépnek át időigényüknek megfelelően. A folyamatos, szabad játéktevékenységben, azonos időpontban és időterjedelemben ismétlődik az étkezés, a mindennapos mozgás, a szabadban tartózkodás tevékenységei, a mesélés és a pihenés, mellyel érzelmi biztonságot nyújtunk a gyermekeknek. A nap folyamán figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni szükségleteinek igényét, kielégítésével megteremtjük, fokozzuk biztonságérzetét, kellemes, jó közérzetét. 26