Susányi Tamás 2010. november 4.
Stratégiai irányok a klaszterekben
Együttműködés a klaszterekben Az Innovációs Pólus klaszter működése: eredeti mag az SZTE ma már többpólusú működés egyelőre kis fenntarthatóság (jóval nagyobb, mint az egyedülálló KKV knál) lehetséges elmozdulás a szupervállalat felé
Optimális menedzsment stratégia A helyes stratégia lényege az elmozdulás az intelligens városszemlélet felé, amely szem előtt tartja a városok jövőbeli szükségleteit. A felsorolt elemek megfelelő kezeléséhez nyitott, irányító jellegű, ugyanakkor értékalapú, felelősségteljes vezetési stílusra van szükség. (Jan Sturesson, PwC) Ez egy fontos tevékenység módozat is lehet!
Együttműködések A tervezés időszakában (központilag támogatva) részben példaértékű Probléma: a gazdasági szereplők bevonása (indikatív célok hiánya, transzparencia) ill. régió szinten alig létező kapcsolatok A megvalósítás során öntevékeny ill. programozás függő A gazdasági szereplők fontossága pl. klaszteresedés (rövid távú kimenetekkel is) értelmezése valós régiós hatása lehet A közösségi típusú fejlesztések fontossága lásd makrogazdaság alapegyenlete biztos és jelentős bevételek információt a lehetséges szereplőknek, hatékony folyamatokat!
A reális projektmenedzsment környezete EU s direktívák, szabályozások, közvetlen utasítások Esetenként a magyar jogrenden kívüli szabályok A megvalósítás környezete a munka során alakult ki Magyar jogrend Közbeszerzés bizonytalanságai (pl. in house beszerzés) A helyi közösség irányítási rendje A projektgazda, a lebonyolító definíciós problémái Kivitelező ipar és beszállítói rendszere Kiszáradt piac Tartozások rendszere Bennfentes kereskedelem Fejletlen EU s projektmenedzsment Kevés megfelelő tudású szervezet A kivitelező ipar alapvetően hiányos felkészültsége és gyenge színvonalú teljesítménye
Finanszírozás Esetenként rendkívül magas támogatási szint (85 95 %) A túlvállalás csapdája Áldozatkész finanszírozás Rendkívül hosszú kifizetés szállítói finanszírozás Hibátlan adminisztráció mellett is hosszú Rugalmatlan banki támogatás (garanciák, faktorálás, engedményezés, stb.) A kivitelező alulfinanszírozott helyzete már induláskor Vállalkozók és alvállalkozók helyzete Vállalkozók majd lesz valahogy megközelítése kódolt kudarc Transzparencia problémák Megállapodások kontroll nélkül Képviselet és védelem hiánya
Projektmenedzsment szervezetek Felelős a projektgazda Belső vs. Külső projektmenedzsment Szervezetépítés vs. Beszerzés Példa: Szeged Pólus Kft. az önkormányzati projektek lebonyolítója Előnyök: koncentrált ismeretek hatékony megvalósítás transzparencia (validált működés, gazdasági folyamatok) Hátrányok: limitált működési környezet (nincs valós üzleti mozgástér) alacsony szintű tőkehelyzet bonyolult szabályzati rendszer (törvényi önkormányzati vs. piaci) Összességében jó outsource olt megoldás a hatékony projektmenedzsmentre. Sokrétűen adaptálható
Ellenőrzés, monitoring Különböző irányítási, ellenőrzési mechanizmus A típus Elektromos nagyprojekt kiemelt irányítás, végső soron brüsszeli szintű ellenőrzés (KÖZOP) Btípus Kisebb projektek OP nként akár lényegesen eltérő irányítása (pl. városrehabilitáció DAOP, egészségügyi beruházások TIOP) Jellemző példák Atípus előzetes jóváhagyás, folyamatos, többszintű kontroll Eredmény: mintegy 30 közbeszerzés (közel 30 Md Ft), szinte kivétel nélkül sikeres, eredményes magas elszámolhatósági arány B típus heterogén szerződéses környezet, beszerzés, stb. Eredmény: széteső portfolió, elszámolhatósági problémák sokasága
Fenntarthatóság Közvetlen indikátor problémák Hatásidőszak és környezet meghatározása Objektivitás érvényesülése Metrika és mérhetőség (súlyos adaptációs hibák pl. a városrehab. projektek esetén) Társadalmi hasznosság figyelembe vétele A fenntartás felelősség rendszere, annak ellenőrzése (esetenként indokolatlan fenntartási kötelezettségek időszak, paraméterek) Strukturális következmények problémája Az adott beruházás hatása a közép és hosszú távú működésre Példa 1: elektromos nagyprojekt után az elektromos tömegközlekedés működési rendszerének átalakulása Példa 2: klinikai beruházás hatása a városi fekvőbeteg ellátás rendszerére
Kommunikáció kezelése Elvi problémák Nagy tömegű beavatkozások rövid idő alatt előzmény nélküli program Komplexitás kezelése (Lásd koordináció szinte teljes hiánya) Kannibál hatások kezelése látványberuházások vs. munkahely teremtés Politikai környezet (2010 választási év) Gyakorlati problémák Eszköztár túldefiniáltsága (pl. formai elemek túlhangsúlyozottsága) Ütemezési problémák (pl. események korai bejelentésének kötelezettsége) Kommunikációs mix rugalmatlansága (átjárhatóság, új igények, ötletek kezelése) Projekt kommunikáció vs. Politikai kommunikáció
Kimeneti problémák Közvetlen indikátorok (pl. városrehab. üzleti betelepülés) Gazdasági teljesítmények különböző időtávokban A globális problémák kezelése Reagálás a gazdasági válságra Helyi, illetve regionális hatások (explicit, implicit) Foglalkoztatás alakulása Képzés Szociális hatások Kulturális hatások