TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0020 projekt (száma). alprogram: (neve) A természeti és a humán eredetű válságok: óvunk és/vagy pusztítunk? Dr. Isaszegi János vezérőrnagy rnagy c. egyetemi docens okl. szakmérnök-szakközgazdász Sopron, NYME, 2011. március 19.
2
3
Válságkezelés, értékmegóvás, a természet és s az emberiség g viszonya A témavt maválasztás s indoklása 1.) A nemzetközi zi közössk sségek válsv lságkezelő tevékenys kenysége 2.) A 21. század zad globális lis biztonsági környezet k változv ltozásai, trendek, következmk vetkezmények Az értékeink megóvásával, val, a hatékony válsv lságkezeléssel kapcsolatos következtetk vetkeztetések és s javaslatok 3.) Az 4
Válság, válsv lságkezelés, értékek megóvása sa - fogalomrendszer meghatároz rozása A válság és a konfliktusok fogalmi rendszere. A válság szó eredetileg a görög nyelvből származik (krízis), jelentése a beteg életveszélyes állapotára utal, amikor a betegség válaszúthoz ér, de a gyógyulás még lehetséges. Mai átvitt értelemben a válság negatív folyamatok összességét jelenti, amelyek során a normálistól eltérő történések a meghatározóak. E negatív folyamatok természeti (Japánt ért 2011. márciusi földrengés, cunami, majd ehhez kapcsolódó nukleáris balesetek) és ipari katasztrófák (szomorú aktualitással mutat erre példát a 2010. októberi vörös iszap katasztrófa Kolontár Devecser térségében) következtében, külső és belső társadalmi politikai gazdasági különbözőségek miatt, negatív gazdasági folyamatok eredményeként alakulhatnak ki: súlyos zavart, veszélyes és nehezen megoldható helyzetet jelentenek, amely válságok konfliktusokban csúcsosodhatnak ki. 5
Válság, válsv lságkezelés, értékek megóvása sa - fogalomrendszer meghatároz rozása Megóvandó értékek: emberi méltóság; személyi, szólási, vallásgyakorlási szabadság; demokrácia; egyenlőség; függetlenség; önrendelkezés; jogállamiság; kisebbségi jogok; vállalkozási szabadság; kulturális, etnikai hagyományok; ökológiai egyensúly és a környezet; természeti kincsek; létrehozott áruk és vagyontárgyak; ingó és ingatlan tulajdonok; kritikus infrastruktúra; fenntartható fejlődés; közösségi vívmányok;. 6
A megóvand vandó értékeink biztonsága! Az emberek, s a velünk lévől élővilág; A természeti javak; Létrehozott vagyontárgyak, a köz-k és s magántulajdon ntulajdon; A közös k értékek, kek, úgy mint a demokrácia, az emberi jogok és s a törvt rvényesség alapján n az igazságos gos és s tartós s békés b s rend, valamint a béke, b a biztonság és s a stabilitás s megőrz rzése; Az ún. kritikus infrastruktúrák (részletezése se a következk vetkező lapon), amelyek működésük m k során 3 lényeges l funkciót látnak el: - a nélkn lkülözhetetlen javak (a létfenntartl tfenntartáshoz szüks kséges javak) biztosítását, t, - az összeköttetés és s együttm ttműködés s képessk pességének biztosítását, t, - a közbiztonsk zbiztonság és s a külsk lső támadás s elleni védelemhez v való hozzájárul rulást. 7
Az ún. kritikus infrastruktúrák (fő infrastruktúra ra-csoportok) Az energiatermelő, -tároló és -szállító infrastruktúra (különb nböző tüzelési módúm és természeti forrásokat hasznosító erőművek, energia kitermelő-átalak talakító vállalatok, bányák, távvezett vvezetékek); A banki, tőzsdei t és s pénzp nzügyi infrastruktúra (banki hálózatok, h kereskedelmi központok, tőzsdt zsdék, stb.); A vízellv zellátó és s csatornarendszerek; A távkt vközlési és s számítógép-hálózati zati rendszerek: a számítógépek és s távkt vközlési eszközök, k, hálózatok, h zatok, szoftverek, stb., A száll llítói i infrastruktúra: ra: a légitl gitársaság, a repülőterek, a közúti k személy ly- és teherszáll llító vállalatok, az út- és s autópálya lya-hálózatok, zatok, a vasúti társast rsaságok, a vasúth thálózatok, a vízi v száll llítóeszközök, k, stb., A biztonsági, vészhelyzeti v és s katasztrófav favédelmi infrastruktúra: ra: a mentőszolg szolgálatok, latok, a rendőrs rség, a tűzoltt zoltóság, az egészs szségügyi gyi intézetek, a katasztrófav favédelmi szolgálatok, latok, stb., a miniszteriális, kormányzati, önkormányzati nyzati és s más m s közigazgatk zigazgatási intézm zmények, szervek, stb. 8
1. A nemzetközi zi közössk sségek válsv lságkezelő tevékenys kenysége Az ENSZ, az EBESZ, a NATO, az EU, az AU és s a nemzetközi zi közösség g (IC) békemisszib kemissziói, i, az együttműködésük Kiemelt válsv lságövezetek, személyes tapasztalatok: Európa pa,, az ismétl tlődő balkáni válsv lságokkal Közel-Kelet,, Irakkal és s környezetk rnyezetével Közép-Ázsia,, Afganisztánnal nnal és s szomszédjaival Afrika,, a kizsákm kmányoltságával és s mai háborh borúival 9
Békemissziók generációs csoportosítása sa Az ENSZ hagyományos, klasszikus békefenntartb kefenntartó tevékenys kenysége I. generáci ciós 13 misszió,, 1988-ig (B-B B G főtitkf titkár); (lásd: jegyzet 1.p.) Az ENSZ békefenntartb kefenntartó tevékenys kenysége a 1988-tól II. generáci ciós missziók, 1988-1995; 1995; sokkal aktívabb, a válsv lságkezelésben nagyobb feladatot kapó ENSZ! (pl. irak-ir iráni rendezés, a SZU afg.-i kivonulásának nak segítése, se, ) 1992/1993, Boutros-Ghali főtitkár, Békeprogram B c. jelentés, meghatároz rozások!!! (lásd: jegyzet 2.p.) Nemzetközi zi válsv lságreagáló műveletek a 90-es évek második m felében III. generáci ciós missziók, ENSZ-EU EU-NATO-, ; Válságreagálás, stabilizáci ciós s műveletek m a XXI. század zad elején IV. generáci ciós missziók, Irak, Afganisztán, n, Szudán, ; A következk vetkező évtizedek várhatv rható békemissziói V. generáci ciós missziók, új j kihívások (élett( lettér-háborúk, ) 10
2. A 21. század zad globális lis biztonsági környezet k változv ltozásai, trendek, következmények A természeti és a humán eredetű, halmozottan jelentkező válságok komplex értékelése: 2.1. Természeti eredetű kihívások, veszélyek, válsv lságok 2.2. A humán n eredetű,, tartósan megoldatlan válsv lságok kihívásai 2.3. A 21. századi zadi biztonsági környezet k halmozott változv ltozásainak komplex elemzése, négy n kiemelt térst rség g viszonylatában A hadviselés jelentős átalakulása, a geofizikai hadviselés növekvő realitásai; Az értékeink fokozódó veszélyeztetése, rombolása, Terrorizmus, mint a szervezett erőszak formája, Globalizáció, nyitottság, sebezhetőség, illetve az élettér szándékos befolyásolása ; Globális klímaváltozás; Környezeti katasztrófák, és a társadalmi biztonság. 11
Nemzetközi zi trendek 1. Az Ázsiai / Csendes-óceáni Térség, mint az új globális gazdasági és politikai hatalmi központ (rendkívüli súlypontáthelyeződés a hidegháború vége óta); A folytatódó globalizációs folyamat még nyitottabbá teszi a világot (ezáltal sebezhetőbbé is!), és összekapcsolja részeit a kommunikáció, a kereskedelem, a kultúra és a közlekedés területén; Súlyosbodó klímaváltozás, amelynek hatásai még erősebbek, amikor és ahol a természeti és a humán eredetű válságok (pl. a szegénység, a túlnépesedés, az élettérerőforrások csökkenése) halmozottan jelentkeznek; 12
Nemzetközi trendek 2. Növekvő egyenlőtlenségek a világ sok részén, amikor a gazdasági fejlődés eltérő helyzete okán új gazdag-szegény országcsoportok alakulnak ki (lásd pl. Afrika zajló eseményei nyeit!); A hadviselés rohamos sebességű átalakulása, új kihívásai a globalizálódó világban (aszimmetrikus, hibrid, információs, terror-elhárításai, geofizikai hadviselés, felkelők elleni műveletek, modern kalózkodás, ); A tömegpusztító fegyverek terjedése fokozott gondokat okoz: - egyes államok nukleáris programjai ellenőrizetlenek, - a terrorista csoportok érdeklődése fokozódik a vegyi, biológiai, radiológiai és a nukleáris anyagok, s egyes fejlett 13
Nemzetközi KKF Kihívások: Élettér-csökkenés, Egyenlőtlenségek, Ökológiai változások, Természeti erőforrások kimerülése, Környezet-szennyezés, Gazdasági visszaesés, Demográfiai robbanás, Kockázatok: Diktatúrák, autokrata rendszerek, Nacionalizmus, extrémizmus, fundamentalizmus, Fegyverkereskedelem, Migráció, Proliferáció, Pénzmosás, Fenyegetések: Erőszak-radikalizmus; Terrorizmus; Vallási szélsőségesek; Geofizikai hadviselés, Szervezett bűnözés; Kábítószer terjesztés, 14
2.1. Természeti eredetű kihívások, veszélyek, válsv lságok A globális felmelegedés és a globális lehűlés problémái A földkéreg rétegek folyamatos elmozdulásából adódó mindsúlyosabb földrengések, szökőárak/cunamik, árvizek, tűzhányó kitörések fenyegetései A Naprendszer elemeinek egyre jobban megismerhető és Földünket fenyegető egyes tevékenységei (növekvő erejű és hatású rezgések, a földi mágneses pólusok prognosztizált váltásából, azaz feltételezett felcserélődéséből, valamint a Föld drámaian gyengülő mágneses teréből adódó kihívások) A szférikus rezonanciák (légköri események), az univerzális rezonanciák (a világűrből érkező sugárzások és különböző változó hatások, például a Naprendszer bolygóinak befolyása a földi életre), a lunáris rezonanciák (a Hold hatása, például az ár-apály) és a szoláris rezonanciák (a Nap befolyása, többek között a napszél, napkitörés, napfolttevékenység) bolygónkat befolyásoló, válságokat okozó jelenségei és eseményei 15
2. 2. A humán eredetű, tartósan megoldatlan válságok kihívásai A prognosztizálható biztonsági kihívások dezintegráció; gazdasági visszaesés; környezet-szennyezés; humán (technikai és mentális) eredetű ökológiai változások; demográfiai robbanás; élettér-csökkenés; elszegényedés, az erőforrások következmények felmérése nélküli, rövidtávú kimerítése; A válságokat sejtető kockázatok fegyver-, kábítószer-, ember-, emberi szerv kereskedelem; tömeges migráció; proliferáció; pénzmosás terjedése; a tolerancia növekvő hiánya; az extrémizmus, a radikalizmus és a nacionalizmus fokozódó térnyerése; diktatúrák és diktátorok létezése; a joghézagokat kihasználóknak és a szervezett bűnözés szereplőinek állami hatalmi ágakba beférkőzése; megfelelő vezetők hiánya; Az értékeket fenyegető veszélyek a szervezett bűnözés erősödése; fekete gazdaság és korrupció léte és erősödése; az erőszak-radikalizmus; vallási szélsőségesek erősödése; a geofizikai hadviselés realitásai; a terrorizmus; a kábítószer-használat fokozott és legalizált terjedése; 16
A hadviselés átalakulása 1. A 21. századi zadi hadviselés s célpontjaic mind b mind békében, ben, mind minősített időszakban jellegzetesen eltérhetnek a klasszikus szárazföldi és s légil gi hadviselés katonai célpontjaitc lpontjaitól; l; A geofizikai hadviselés s realitása: a F a Föld légkl gkörének igénybev nybevétele a meteorológiai események térségi befolyásol solásához; a geofizikai fegyverek bevetése a Föld F (és( s régir giói) i) védelme v érdekében, illetve előnyszerz nyszerzés s céljc ljából; l; Az ún. kritikus infrastruktúrák k elleni támadt madások sok ipari, gazdasági, gi, infrastrukturális, telekommunikáci ciós, adminisztratív-politikai területeken fejthetnek ki hatást akár r globális, lis, akár r regionális vagy országos méretekben. m Azok súlyos s zavarával val kapcsolatos békeidejb keidejű tapasztalatok érz rzékeltetik számunkra, milyen súlyos s károkat k okozhatna megtámad madásuk a háborh borúban, ban, vagy egy korlátozott méretm retű-idejű konfliktusban, avagy terrorcselekmények esetén. 17
A hadviselés átalakulása 2. Az informáci ciós s hadviselés - modern k Az modern környezetben - alapvetően en azon műveleteket öleli fel, amelyek a számítógépekben és s azok hálózath zatában lévől informáci ciók k megsemmisítésére, áramlásuknak megakadályoz lyozására vagy megtörésére, re, illetve tartalmuk megváltoztat ltoztatásra irányulnak; számítógép-hálózati zati hadviselés, mint A sz, mint új j típust pusú hadviselési si forma a célját t tekintve a számítógépes rendszerek működéskm sképtelenné tételét, t, illetve ezzel ellentétesen, tesen, a saját t rendszerek működőképessm pességének biztosítását szolgálja. lja. A háborúk privatizálása sa : komplex jelenség, melynek számos oka figyelhető meg, többek t között k a mai intelligens hadviselés jellegéből l adódó harcosok/civilek közötti k arányok változv ltozása, a sorozott tömeghadseregek t visszaszorulása, sa, a hadseregek létszl tszámcsökkenése és s professzionális jellegének fokozódása, a harcoló/harct /harctámogató/harcbiztosító/kiszolgáló elemek közötti k arányok változv ltozásai; 18
A hadviselés átalakulása 3. A modern hadviselés és s a környezetszennyezk rnyezetszennyezés problémája: a) békehelyb kehelyőrségben: fokozott környezetvk rnyezetvédelmi előírások csökkentik a károkat; k kiképz pzéskor és s befogadó nemzeti támogatt mogatáskor egyaránt; b) békemisszib kemissziós s helyszíneken: tetten érhető a lábnyom-effektus ;; de nemzetközi zi előírások rögzr gzítik az ahogy átvetted a tábort t úgy is add vissza! elvet, s betartását a misszió szakosodott szervei ellenőrzik; [ellenőrz rzött száll llítás s a hajón, repülőn, vonaton, illetve szennyezett anyag hazaszállítási kényszerek nyszere áll fenn]; c) háborh ború/hadműveletek térst rségében: nem elsődleges szempont a környezet k óvása, sem pedig a régir gió élővilágának, egészs szségének védelme v ; így kerülhetett sor példp ldául a Balkánon (1995-1999) 1999) többek t között k a gyengített urániumot tartalmazó lövedékek (DUA) bevetésére: a nagyon hatásos sos alkalmazásukkor sukkor-becsapódásukkor, sukkor, a lövedl vedék k páncp ncélburkolatának megnyílásakor sajnos radioaktív v anyag kerül l a légtl gtérbe, ami por formájában rátelepszik mindenre, amihez hozzáé áérve jut be az élővilág g szervezetébe a betegséget get okozó anyag, ; 19
A geofizikai hadviselés kihívásai 1. Geofizikai hadviselés/h s/háború [a Föld, F mint fegyver], Geophysical Warfare, or Earth as weapon ; A Föld F geofizikai folyamataiba törtt rténő szánd ndékos beavatkozást jelenti, háborh borús vagy általános katonai célokra c (de mindig mögötte m értendő az adott ország gazdasági gi-társadalmi érdeke!); A Geofizikai fegyverkezés s tilalmáról l szóló 1976. évi Egyezményt, amely csak 20 évre szólt, s így 1996-ban lejárt, több t mint 60 állam írta alá; 2002, Oroszország, a Duma kezdeményez nyezése: Memorandum a Geofizikai fegyverek tilalmának ajánl nlására. Sorozatos nemzetközi zi kezdeményez nyezések, eredmény nélkn lkül! l! A geofizikai és s a klimatikus-tektonikus tektonikus fegyverek hatásmechanizmusai; 20
A geofizikai hadviselés kihívásai 2. Atomfegyverek, a Földet F gázfelhg zfelhővé változtatva; Biológiai fegyverek, amelyek csak az életet pusztítj tják k el; Geofizikai fegyverek, az élő szervezetek szánd ndékos pusztítására; Kémiai fegyverek; Ideggáz z fegyverek; Látszólagos természeti katasztrófák,, a légkl gkör r manipulálásával. 21
A geofizikai hadviselés kihívásai 3. A geofizikai hadviselés s lehetséges célkitc lkitűzései: az éghajlat mesterséges változv ltozásai nagy térst rségben; hosszantartó esőzések sek előid idézése; szárazs razság g előid idézése; hőmérséklet eloszlás s változv ltozásainak előid idézése; az ózonréteg destrukciója; a ciklonok iránya és s erőss ssége változv ltozásainak előid idézése; a légkl gkör elektro-mágneses arány nyának nak változv ltozásai; a légkl gkör r toxikusságának változv ltozása a légkl gköri oxigén n változv ltozása alapján n az ózonrétegben; a tengerek, óceánok fizikai viszonyainak változv ltozásai, a tengeralattjárók k megbénítása céljából; l; vizek radioaktív v szennyezése, se, a partmenti területek és s a kikötők k mesterséges hullámokkal törtt rténő eláraszt rasztása; 22
A geofizikai hadviselés kihívásai 4. A geofizikai hadviselés s lehetséges célkitc lkitűzései (folytatás): a földfelszf ldfelszín n mesterséges eláraszt rasztása; mesterségesen előid idézett földrengf ldrengés és s vulkánikus robbanások, aktív v tektonikus rétegek r alkalmazásával; szorosok tönkrett nkretétele, tele, a folyók áramlatának megváltoztat ltoztatása; nagykiterjedésű szánd ndékos tüzek t létrehozl trehozása; az aszteroidák k röppr ppályájának módosm dosítása, sa, hogy egy adott területre csapódjanak be; a permafrost (örökké fagyott föld) f felmelegítése, objektumok rombolása érdekében. Tektonikus fegyverek: a földkf ldkérget mozgatják. Éghajlati fegyverek, lásd HAARP-jelleg jellegű rendszereket; klímav maváltozás, a troposzféra ra melegítésével. Űrfegyverkezés, 23
2. 3. A 21. századi zadi biztonsági környezet k halmozott változv ltozásainak komplex elemzése, négy n kiemelt térst rség g viszonylatában Európa, az ismétlődő balkáni válságokkal Közel-Kelet, a babilóniai Irakkal és környezetével Közép-Ázsia, a mesés Afganisztánnal és szomszédjaival Afrika, a kizsákmányolt múltjával és mai háborúival 24
A biztonságot fenyegető erőszakos cselekmények (A biztonság g tartalma, az azt veszélyeztet lyeztető kihívások köre, k az ezek közötti k arányok radikálisan megváltoztak! A kifejezetten katonai veszélyforr lyforrások hátth ttérbeszorultak, új j erőszakform szakformák, k, újszerű és tart sek jelentek meg!) s tartós fenyegetések Mára összetetté váltak a biztonsági kockázatok és s kihívások! (lásd: jegyzet) Fenyegetések okai: az eltérő társadalmi fejlődésb sből l fakadó, átmeneti vagy tartós s ellentétek; tek; a gazdasági, gi, pénzp nzügyi és s társadalmi t válsv lságok; a működéskm sképtelen államok; az etnikai és s vallási feszülts ltségek; a rasszista, idegengyűlölő erők; a nemzetközi zi terrorizmus; a szervezett bűnözés; b az extrém, radikális utcai anarchizmus; az illegális lis kábítószerk szer- és s fegyverkereskedelem; a demográfiai feszülts ltségek; gek; az éghajlatváltozás s közvetlen k hatásai; Az illegális lis és s tömeges t migráci ció; ; civilizáci ciós s katasztrófák; k; a nagyfokú környezeti ártalmak; új j járvj rványok terjedése; a tömegpusztt megpusztító fegyverek elterjedése, 25
Azon növekvő veszélyek lyek,, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa fa-szerűen en hatnak a világ g lakosságára ra: Instabil régir giók, működéskm sképtelen államok; Természeti, civilizáci ciós és s egészs szségügyi gyi veszélyforr lyforrások; Széls lsőségek, radikálisok, terrorizmus, szervezett bűnözés; b Társadalmi-szociális ellentmondások, feketegazdaság és s korrupció; Nemzeti, etnikai, kisebbségi és s vallási problémák; 26
Azon növekvő veszélyek lyek,, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa fa-szerűen en hatnak a világ g lakosságára ra: Kábítószer növekvn vekvő terjedése, fokozott függf ggőség g legalizálása; Irán és Észak-Korea növekvn vekvő nukleáris proliferáci ciója és s fenyegetése, tovább bbá a nukleáris terrorizmus kihívásai; A hagyományos és s a nukle leáris terrorizmus valós s akciói; i; A Cyber-terrorizmus veszélyei, az informáci ciós s társadalom t kihívásai; Az ún. elveszett nukle leáris töltetek veszélyei lyei. 27
A jövőformáló stratégiai trendek: Az erősödő klímav maváltozás és s a környezet-átalakulás hat következő lapon! A jelentőssz sszámú népesség-elvándorlás hatásai; A növekvn vekvő ivóvízk zkészlet-hiány hatásai; Az energia-forr források birtoklásának válságai; A tengeri száll llítás s biztonsági növekvő kockázatai; A fundamentalizmus (pl. iszlám m radikalizmus) erősödése; se; A hagyományos értékrendek és s szövets vetségek felbomlása. hatásai; Lásd. 28
A környezet-átalakulás és s a klímav maváltozás főbb kihatásai Az iható vízhez való hozzáférés s csökken kkenése; Az élelmiszer gyárt rtás, -bírtoklás torzulása, mint az alábbiak következménye - növekvő felmelegedés, illetve a növekvn vekvő lehűlés s (!), - elsivatagosodás, - vízhiány, - megművelhet velhető földterület let csökken kkenése, - növekvő árvizek, természeti csapások sok, - az iható vízhez jutás s beszűkülése se vagy teljes hiánya, - a tengeri halászat gyengülése, halhiány. Népesség-vándorlás s növekedn vekedése, élettér-válságok és s háborh borúk; Egyéb, a környezetk rnyezet-átalakulásra és s a klímav maváltozásra visszavezethető tényezők k hatásai sai! 29
A globális lis klímav maváltozás kumulatív v hatásai A leginkább sebezhető térségek: Afrika, Latin-Amerika, Dél-EurD Európa, Ázsia; A kumulatív v hatás jelensége: amikor a globális lis klímav maváltozás s hátrh trányos regionális és s társadalmi t helyzetekben jelenik meg, s ez tovább növeli n a társadalmi t problémákat, megnehezíti a védekezv dekezést és s az esetleges alkalmazkodást! Az élet- és s munkakörülm lményeket, megélhet lhetést érintő globális lis klímav maváltozás, a kedvezőtlen éghajlati hatások, avagy a váratlan v időjárási katasztrófák egy adott ország g esetében ben (így( persze Magyarország g is) komoly biztonsági problémákat okozhatnak: - a regionális egyenlőtlens tlenségek miatt új j társadalmi t mobilitási irányokkal, esetleges menekült ltáradatokkal kell számolni; - egyes régir giók, országok, térst rségek önállóan nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz, sem a védekezv dekezéshez, sem a kárkompenzk rkompenzációhoz szüks kséges elegendő erőforr forrásokkal (lásd: pakisztáni árvíz z 2010-ben, avagy a kelet-magyarorsz magyarországi gi árvíz-belvíz z 2010/2011); - felerősödik a vidéki mezőgazdas gazdasági gi lakosság g gazdasági gi függf ggősége; ge; - az amúgy is periférikus rikus helyzetben élők életfeltételei telei jelentősen romlanak, ennek egyik következménye lehet az erőszakos szerzés gyakoriságának növekedn vekedése. 30
Afrika, a gyarmatosító hatalmak távozt vozása után Konfliktusok lehetséges okai, többek t között: k - a legelők k használat latával kapcsolatosan kialakuló elfajuló véres viták, háborh borúk; a tovább fokozódó sivatagosodás, s, élettér-szűkülés s miatt; - a klasszikus pásztorkodp sztorkodó és s földmf ldművelő népcsoportok egyre gyakoribb összecsapásai; sai; - a vízmegosztv zmegosztással ssal kapcsolatos kérdk rdések; iható víz z csökken kkenése; - fokozódó szegénys nység, alulmúlhatatlan lhatatlan életfeltételek; telek; - gyakori egészs szségügyi gyi válsv lságok, járvj rványok; - ember-,, fegyver-,, drog-,, gyógyszer gyszer-, élelmiszer csempészet! szet! Afrika konfliktusaira is kimondható: A békefenntartb kefenntartás, békekikb kekikényszerítés s még m g csak fél f l megoldásnak sem tekinthető, ha a konfliktusok alapproblémáját t (lásd fentebb) nem segítenek megoldani a nemzetközi zi szervezetek! Élettér-háborúk k 2011: Szudán, Nigéria, Szomália, Kongó, (élelmiszer-víz a tényleges ok, nem a vallási különbözőségek!) 31
3. Az értékeink megóvásával, a hatékony válságkezeléssel kapcsolatos következtetések és javaslatok 3.1.) A halmozottan jelentkező válságokra javasolt cselekvési programok felvázolása, a következő 30 év viszonylatában 3.2.) A természeti és a humán eredetű válságok halmozott jellegének tudatosítása, az emberiség jövőformáló felelőssége! 32
3.1. A halmozottan jelentkező válságokra javasolt cselekvési programok felvázolása, a következő 30 év viszonylatában A nemzetközi közösség és -szervezetek szerepének újragondolása, újra-meghatározása, elfogadtatása, érvényesíttetése; A nemzetközi releváns szerződések tudatos érvényesíttetése; Széleskörű, lobbiérdek-mentes globális kommunikáció kiépítése; A nemzetközi hatékony jogszervezetek és hatóságok működtetése; A természeti és a humán eredetű válságok, katasztrófák okozóinak teljeskörű nemzeti és nemzetközi szankcionálása; Valós válságkezelési és katasztrófa-megelőzési (-elhárítási), rekultivációs képességek és kompetenciák kialakítása. 33
3.2. A természeti és a humán (azaz mesterséges: szándékos vagy vétlen) eredetű válságok halmozott jellegének tudatosítása, az emberiség jövőformáló felelőssége! A biztonsági környezetben bekövetkező kihívások, kockázatok, veszélyek és fenyegetések egy adott térségben, egyidejűleg jelentkező halmozott jellege időben történő felismerésének fontossága, ennek tudatosítása (önpusztítás elkerülése érdekében!); Az emberiség története elmúlt 2 évszázada környezet- (és klíma) átalakító tevékenységének valós értékelése, a tudatos jövőmentés (-óvás) felelősségének drasztikus bemutatása, a nemzetközi és nemzeti hatóságok ember- és környezet óvó jogkörének érvényesíttetése, a halmozott válsággal fenyegetett térségek időbeni mentesítése!!!! [Lobbi-érdekek, mint például a nagy 5 (energiaipar-olaj/gáz, egészségügy-gyógyszeripar, pénzügy-bankok, gépjárműipar, ingatlanszerzés-kereskedelem) jogerős kontrolljának megteremtése!] 34
A tenni akarás személyes ars poeticája Aki csinálni akar valamit, talál l rár eszközt. zt. Aki nem akar csinálni semmit, talál l rár mentséget. get. - cseh mondás 35
36