Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése
|
|
- Lóránd Orosz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány
2 Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal kapcsolatos véleményeket és megállapításokat szívesen fogadjuk, ezeket az Athena Intézet weboldalán található alkalmazáson keresztül küldheti el hozzánk. Athena Intézet, 2012 E tanulmány semmilyen része nem felhasználható, vagy közölhető - sem részben sem egészben bármilyen formában vagy bármely módon, tehát elektronikusan vagy mechanikusan - beleértve a fénymásolást, felvételt vagy bármilyen adathordozó rendszert, kivéve nem kereskedelmi és magánjellegű használatra az Athena Intézet írásbeli engedélye nélkül. Kutatási és hírekhez kapcsolódó anyagként felhasználható, amennyiben megfelelő hivatkozás történik az Athena Intézetre. Írta: Manuel Mireanu, Vendégkutató, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Politikatudományi, Közpolitikai és Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájának PhD hallgatója A tanulmány megjelentetését az támogatása tette lehetővé. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 2
3 Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány június Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 3
4 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 6 ÖSSZEFOGLALÓ 9 BEVEZETŐ 15 A BIZTONSÁGIASÍTÁS KERETEI 17 Biztonság és fenyegetések 17 Mi a biztonság? 17 Az állam, mint a (nemzet)biztonság szolgáltatója 19 Nemzeti túlélés és háború 21 Fenyegetések az állam biztonságára nézve 23 A fenyegetések kiterjesztése az államról az egyénekre 24 A biztonságiasítás elmélete 27 A biztonságiasítás elméletének alapvetései 28 A biztonságiasítás elméletének főbb elemei 31 Társadalmi biztonság 37 EXTRÉMISTA ERŐSZAK ÉS AZ ÁLLAM 43 Állam és erőszak 43 Biztonságkereslet és kínálat 47 Politikai extrémizmus 51 TOVÁBBI OLVASMÁNYOK 56 Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 4
5 A biztonságiasítás elmélete 56 Politikaelmélet az állam és az erőszak összefüggéseiről58 Egyéb felhasznált források 59 HÁTTÉRELEMZÉS SOROZAT 60 AZ ATHENA INTÉZETRŐL 61 Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 5
6 Előszó Az Athena Intézet azért döntött e tanulmány megjelentetése mellett, mert az mélyreható és árnyalt képet ad a belföldi extrémizmus hátteréről, amely alapján ez a jelenség könnyebben érthetővé válik napjaink Európájában. A nagy alapossággal megalkotott tanulmány először egy az elmúlt húsz évben kialakult elméletet tárgyal, majd ennek segítségével járja körbe a belföldi extrémizmus jelenségét, működésének mechanizmusát. A figyelmes olvasók számára rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy ennek a jelenségnek a következményei széleskörűek, különös tekintettel a 21. századi technológia által befolyásolt demokratikus politikai folyamatok (inherens) gyengeségeire. A tanulmány külön ki is emeli a fősodorhoz tartozó politikusok felelősségét, akik esetleg nem is sejtik, hogy nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozataik milyen módon formálják a valóságról alkotott felfogásunkat. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 6
7 Mégis, a legfontosabb része ennek a tanulmánynak az utolsó fejezet, amelyben a szerző kiválóan alkalmazza az elméletet a belföldi extrémista csoportok működésének bemutatására. Példaként rögtön Magyarországot említhetjük, ahol egy mára betiltott extrémista csoport, a Magyar Gárda, és a vele szövetséges politikai erő sikeres kísérletet hajtott végre, átalakítva a társadalmi diskurzust annak érdekében, hogy fontos parlamenti erővé váljon a szociális és gazdasági egyenlőtlenségek, valamint egyes társadalmi avagy állami diszfunkciók fenyegetésként való újraértelmezésével ( cigánybűnözés ). A toulous-i dráma első napjai újabb bizonyítékként szolgáltak arra nézve, hogy Európa fél a belföldi extrémizmustól, továbbá az is megállapítható, hogy a norvég extrémista Anders Behring Breivik legalább részleges sikert ért el egy olyan támadással, amely ugyanezen politikai stratégián alapult. Az Athena Intézet azért indította útjára a Háttérelemzés Sorozat kutató programot, hogy a belföldi extrémizmus kulcsfontosságú elméleti aspektusait megértse és leírja. A program keretei között végzett kutatások arra törekszenek, hogy széleskörű elméleti keretet adjanak a Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 7
8 jelenség, mint a 21. század egyik kulcsfontosságú, növekvő fenyegetésének megértéséhez, valamint hogy segítsék a szakpolitikai véleményformálást és döntéshozatalt. A tanulmányt minden érdeklődőnek bátran ajánljuk, különösen azoknak a szakembereknek, akik meghatározó szerepet töltenek be az európai biztonságpolitika alakításában. Domina Kristóf igazgató Athena Intézet Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 8
9 Összefoglaló Jelen tanulmány amellett érvel, hogy az extrémista csoportok a nemzet biztonságára fókuszálnak annak érdekében, hogy legitimálják cselekedeteiket. Fel szeretnénk hívni a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyeket ezek a csoportok jelentenek, és amelyek egyenesen az állam erőszak monopóliumának a gyökeréhez hatolnak. Annak érdekében, hogy az érveink közérthetővé váljanak, az első részben a biztonság jelenségét értelmezzük. A biztonság mindig fenyegetésekhez kapcsolódik, mindig biztonságot jelent valamitől (valamely veszélytől, fenyegetéstől, kockázattól). A modernitás korában a társdalom képes rá, hogy a biztonság iránti szükségletét egy mindenki fölött álló hatóságra ruházza, amelyet általában államnak hívunk. Az állam legfontosabb érdeke saját túlélése. Az állam a biztonság letéteményese, de ugyanakkor a biztonság korlátja is lehet. Nemcsak kifejezetten a Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 9
10 nemzetbiztonság az, amely rendkívül fontos, hanem a társadalom biztonsága, a különböző társadalmi csoportok biztonsága és persze az egyén biztonsága is. Az alapvető feltételezés ebben az esetben az, hogy van, amikor az állam maga jelent fenyegetést a saját polgáraira nézve. Ennek megfelelően tudósok amellett érvelnek, hogy terjesszük ki a biztonság fogalmát a fenyegetések tekintetében és ne csak és kizárólag az államra koncentráljunk, hanem a társadalomban jelenlévő összes fenyegetést átfogóan vizsgáljuk. Ezekbe a fenyegetésekbe nem csak a katonai természetű jelenségek tartoznak, nem csak tankok és puskák, hanem ugyanannyira a természeti katasztrófák, a drogok, a terrorizmus, a járványok, avagy a globális felmelegedés. Ezekkel az elképzelésekkel az a probléma, hogy ha a biztonság definícióját túl szélesre tágítjuk, maga a biztonság fogalma semmit sem fog jelenteni. Azért, hogy ez a probléma megkerülhetővé váljon, kialakult a biztonságiasítás elmélete (securitization), amely feloldja ezeket a nehézségeket. Ezen tanulmány a biztonságiasítás elméletét alkalmazza elemzése során, melynek főbb logikai építőelemei a következők. Először, biztonsági fenyegetések nem léteznek csak úgy maguktól odakint a nagyvilágban. A fenyegetések Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 10
11 társadalmi produktumok. Valami csak akkor válik fenyegetéssé, ha a társadalmi közeg annak határozza meg az adott dolgot (személyt, stb.). Másodszor, a biztonságiasítás elmélete azt állítja, hogy a fenyegetéseket a társadalom a nyelv segítségével konstruálja, a beszéden keresztül fogalmazva meg, hogy mi számít fenyegetésnek és miért. Harmadszor, a biztonságiasítás folyamata egy beszédbeli aktus, amelyen keresztül az aktor valamit fenyegetésnek nyilvánít, amely egzisztenciális, és amellyel szemben sürgős intézkedéseket kell hozni. Egy egzisztenciális fenyegetés azonnali, közeli fenyegetést jelent, amely az adott állam eltűnéséhez vezethet, ha figyelmen kívül hagyják, vagy nem foglalkoznak vele megfelelően. A legfontosabb feltétele a sikeres biztonságiasításnak az, hogy egy releváns közösség elfogadja és legitimálja. A biztonságiasítás egy speciális esete a társadalmi biztonság, ami az identitásra leselkedő fenyegetésekkel foglalkozik. A biztonság tárgya ebben az esetben nem az állam, hanem a társadalmi csoportok, amelyeknek van egy bizonyos közösségi mi érzetük, amit az adott vélt vagy valós kockázattól egzisztenciálisan fenyegetve éreznek. A társadalmi biztonság esetében tisztán látható egy alapvető biztonsági mechanizmus, amely határokat Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 11
12 von közénk és közéjük, a mi és az ők közé. Bármi is fenyegessen minket az ellenségnek tekintendő, amelyet eltörölni vagy semlegesíteni kell mielőtt megöl minket. A biztonság fogalmának tartalommal való megtöltése bizonyos értelemben ilyen határvonalak felrajzolásából áll. Így amellett érvelünk, hogy az erőszak a biztonság integráns része. A barátok és ellenségek közötti távolság logikája egy erőszakos logika a kirekesztés és konfliktus logikája. A tanulmány második részében két további állítást teszünk. Először: az állam és az erőszak nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az állam definíciója szerint egy olyan intézmény, amely az erőszak alkalmazásának monopóliumával rendelkezik egy adott területen. Másodszor: az embereknek szüksége van a biztonságra, csakúgy, mint arra az érzésre, érzetre, hogy egy nagyobb közösséghez tartoznak. Emiatt az állam népességének igénye van a biztonságra. Ha az állam ezt a társadalmi igényt nem tudja hitelesen kielégíteni, az ajtó hirtelen kinyílik más csoportosulások előtt, hogy biztonságiasítsanak a társadalom nevében. A biztonságra való igény a fenyegetettség olyan mélyen gyökerező percepcióinak a formájában jelenhet meg, amelyek az állam politikájától függetlenül is tudnak funkcionálni. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 12
13 A fenti két állítással együttvéve azt állítjuk, hogy azon csoportok, amelyek extrémista ideológiákat vallanak, illetve azokon alapuló cselekedeteket hajtanak végre, a biztonságon keresztül legitimálják az erőszakos cselekményeiket. Az extrémista csoportok a biztonságiasítás mechanizmusait alkalmazzák annak érdekében, hogy cselekedeteiknek legitimációt nyerjenek. Az extrémista csoportok vezető személyiségei olyan retorikát alkalmaznak, ahol az egész társadalom nevében beszélve megpróbálják a társadalmi képzelet által létrehozott fenyegetéseket biztonságiasítani, majd ezt követően azonnali intézkedéseket javasolnak e fenyegetések megszüntetése érdekében. Az erőszakot egy olyan sürgős intézkedésként állítják be, amelynek azonnali alkalmazása szükséges máskülönben a nagyobb értelemben vett csoport identitása eltűnik. Az extrémista csoportok cselekedetei leginkább úgy értelmezhetők, mint biztonság nyújtása olyan társadalmi csoportoknak, amelyek bizonyos problémákat (akár csak távolról) fenyegetésként élnek meg az identitásukkal szemben. Ezen cselekedetek a biztonság és az identitás különböző elemeit kombinálják. Ebből kifolyólag az extrémista csoportok megkérdőjelezik az állam erőszak monopóliumát, végső soron a saját kezükbe veszik a dolgok irányítását. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 13
14 A fenti állításokból a tanulmány végén azt a következtetést vonjuk le, hogy bár esetenként úgy tűnhet ezek az extrémista csoportok csak meg akarják óvni a társadalom kulturális és történelmi identitását, azonban ha ezek a gondolatok megerősödnek a kirekesztés, az erőszak és fegyverek beszerzése által, az identitás egy halálos eszközzé fog válni, amelyet a biztonság nevében fognak alkalmazni. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 14
15 1 Bevezető Az extrémista csoportok megnyilvánulásaiban és diskurzusaiban számos példát találunk egy bizonyos mechanizmusra, amelyen keresztül cselekedeteiket igazolják. Ez a mechanizmus biztosítja a csoportok számára a legitimációt, koherenciát és a lehetőséget, hogy növeljék a befolyásukat és tagjaik számát. Ez egy mechanizmus, amelyen keresztül egy extrém cselekményt - amely emberek, csoportok, emlékművek, vagy infrastruktúra ellen irányul jogos önvédelemként legitimálnak. E módon az extrémizmus igazolttá válik, mint egy védelmező és biztonságot nyújtó tevékenység, amely úgy prezentálható és értelmezhető, mint a kétségbeesés utolsó mentsvára; nem romboló erőszak, hanem egy veszély elfogadható elhárítása. Ezen tanulmány elemezni fogja ezt a mechanizmust, valamint a hozzá kapcsolódó narratívákat és gyakorlatokat. Ennek érdekében egy olyan tudományágra a biztonságpolitikára fog támaszkodni, amelynek keretein belül már rengeteg tanulmány
16 és szilárd alapokon álló elméleti magyarázat, érv született. Jelen tanulmány két részre tagolódik. Az első rész főként elméleti és bevezeti az olvasót a biztonság fogalmának egy elméletébe. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megalkothassuk az elméleti hátteret, illetve hogy kifejthessük azokat a koncepciókat, amelyeket a tanulmány második részében fogunk alkalmazni. A második részben a politikai extrémizmus kerül elemzésre a biztonságiasítás mechanizmusainak perspektívájából. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 16
17 2 A biztonságiasítás keretei BIZTONSÁG ÉS FENYEGETÉSEK Mi a biztonság? Absztrakt formában a biztonság mindig fenyegetésekhez kapcsolódik. Akkor vagyunk biztonságban, ha sikerül elkerülnünk a veszélyt. Ha van tető a fejünk felett, elég bevételünk, hogy megéljünk, védve vagyunk a bűnözéstől, az erőszaktól, a természeti katasztrófáktól, vagy betegségektől. A biztonság mindig biztonságot jelent valamitől. Biztonságban lenni annyit jelent, mint veszélyérzet és félelem nélkül élni és védettnek lenni a
18 fenyegetésektől. 1 A biztonság egyike az alapvető emberi szükségleteknek, majdnem olyan alapvető, mint az élelem vagy a víz Maslow szükséglet-hierarchiájában. 2 Ezért nem is meglepő, hogy ennyit foglalkozunk a biztonságunkkal és védettségünkkel. Ez a védettségre való igény azt is jelenti, hogy tudni akarjuk honnan leselkednek ránk veszélyek, mik azok a fenyegetések, amelyekre ügyelnünk kell. Egyénenként különböző módokon érhetjük el ezt a védettséget. Jobb minőségű zárak az ajtóinkon, önvédelmi technikák elsajátítása, fegyverek beszerzése, stb. Ám emberi létünk során rájöttünk, hogy ez a védettség könnyebben elérhető csoportokban, mint individuálisan. A családoktól a törzsekig, törzsek egyesülésétől egészen a városállamokig, majd a modern nemzetállamokig az egyik legfőbb ok a nagyobb csoportok létrehozására a biztonságra való igény volt. A társadalmak ezekből a közösségi szerveződésekből jöttek létre. Az élet egy társadalomban megváltoztatja az individuumot, továbbá megváltoztatja annak szükségleteit és a biztonság elérésére irányuló cselekedeteit is. Egy társadalmon belül az egyéneknek több lehetőségük van a védettség elérésére, ám a fenyegetések is nagyobb szám Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 18
19 ban vannak jelen. Ezen okokból kifolyólag a modern társadalmakban az egyének képesek rá és bele is egyeznek, hogy biztonság iránti szükségleteik kielégítését átruházzák egy mindenki fölött álló hatalomra, amit általában államnak hívunk. Az állam, mint a (nemzet)biztonság szolgáltatója Az állam létezése közvetlen kapcsolatban áll az emberek által érzett biztonság iránti igénnyel. Az állam egyik legfőbb funkciója, hogy óvjon és biztonságot nyújtson, valamint, hogy elriasszon minden, a polgáraira leselkedő veszélyt. Az állam véd és elrettent, ez a politikai filozófia egyik alapvetése. Az államot a polgárai hozzák létre, az a polgárai nevében cselekszik. Ez azt jelenti, hogy a személyi biztonság nagyon nagy részben az állam hatáskörébe tartozik. A rendőrség, a csendőrség, a tűzoltók, a hadsereg és még az egészségügy is olyan intézmények, amelyek az állam irányítása alatt állnak és ennek biztonsági funkciója van. Ez azonban azt is jelenti, hogy az államnak nem csak joga van védelmet nyújtani, hanem képes is rá, hogy védelmet nyújtson. Az állam szuverenitása szoros kapcsolatban áll abbéli képességével, hogy polgárait megvédje a fenyegetésektől. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 19
20 Ennek megfelelően az állam arra is képes, hogy definiálja a fenyegetéseket, azaz, hogy megmondja mi jelent veszélyt és mi nem. A nemzetbiztonság fogalma így jön létre. Az állam, mint a nemzet képviselője rendelkezik az előjoggal és a képességgel, hogy megoldja az adott nemzet összes biztonsággal kapcsolatos problémáját. Ebből kifolyólag a nemzetbiztonság összességében egyenlő minden egyes olyan egyén biztonságával, aki az adott államhoz tartozik. A biztonság megteremtésére már nagyon régóta úgy tekintünk, mint az állam előjogára. Az emberek demokratikus képviselőjeként az állam a polgárainak érdekeit is reprezentálja. Mivel az egyik legalapvetőbb érdek a veszélyektől való védettség, a nemzetbiztonság nemzeti érdekként jelenik meg. Úgy tartjuk, hogy az állam összes cselekedetét, mind bel-, és külföldön ez a nemzeti érdek irányítja. Gondolkodjunk el egy pillanatra, hogy mit is értünk általánosságban nemzeti érdek alatt! Általában úgy gondolunk rá, mint az állam jólétére, azaz szuverenitására, prosperálására, békéjére, integritására. Mi is lehet a legnagyobb veszély erre a jólétre nézve? Biztosan nem a gazdasági összeomlás, hiszen államok már éltek túl csődöket. Az államra leselkedő legnagyobb veszély a saját halála. De mégis hogyan tud egy állam Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 20
21 meghalni? Többek között leigázhatják, eltörölhetik, beolvaszthatják egy birodalomba, akarata ellenére elvesztheti a szuverenitását és így tovább. Természetesen ez nem jelenti az adott állam teljes népességének a pusztulását, csak az államnak, mint a népesség képviselőjének a megszűntét. Ennek megfelelően a legfontosabb nemzeti érdek a túlélés, és a túlélés legjobb módja, ha annyi hatalmunk van, amennyi csak lehetséges. Nemzeti túlélés és háború Mindezt megnehezíti ugyanakkor az a tény, hogy bolygónkon rengeteg állam található, amelyek mind arra törekednek, hogy minél több hatalom megszerzésével biztosítsák túlélésüket. Mi történik akkor, ha konfliktus tör ki az államok között? Ha a társadalmon belül alakul ki konfliktus az állam döntőbíróként működik az érdekelt felek között, azonban a nemzetközi színtéren nincs ilyen döntőbíró. Az államok szabadon követhetik az érdekeiket és növelhetik a hatalmukat, amíg bele nem ütköznek egy másik állam érdekeibe. Természetesen ez ilyen vegytisztán szinte sohasem történik meg, hiszen az államok szövetségeket köthetnek (mint a NATO), vagy Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 21
22 létrehozhatnak hatalmi egyensúlyokat (mint az USA és a Szovjetunió 1945 és 1989 között). Ám a logika ugyanaz marad: mivel nincsen egy világállam, amely az összes többi fölött állna, minden egyes állam magáért felelős, a saját túlélését kell biztosítania. Ez azzal is jár, hogy a nemzetbiztonság az állam politikájának kulcsfontosságú aspektusává válik. Mivel az állam legfőbb érdeke önmaga túlélése, a biztonságot a legfőbb prioritássá teszi. Így amikor egy bizonyos állam nemzeti érdekei összeütközésbe kerülnek egy másik állam nemzeti érdekeivel, háborús szituáció alakul ki. Ugyanakkor ezzel nem azt állítjuk, hogy minden államközi konfliktus háborúvá fejlődik. Ezért alkottuk meg a diplomácia eszközét. Ám biztonsággal kijelenthetjük, hogy amikor egy állam úgy érzi, hogy a nemzeti érdekei és túlélése fenyegetve van, hajlandó háborút kezdeményezni akár szövetségben más államokkal, akár önállóan. A lényeges tényező e tanulmány szempontjából az, hogy ez a katonai akció, ez a háború (a modern időkben) mindig a nemzetbiztonságra hivatkozva történik. 3 Ennek megfelelően a nemzetbiztonsággal kapcsolatos 3 Ez a hódító háborúkra is igaz. Ne felejtsük el, hogy a II. világháborút nem csak Németország területszerzési vágya indította el, hanem a zsidók és kommunisták elleni ádáz támadások, mivel úgy vélték, hogy ezek a csoportok veszélyeztetik a német nemzetet. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 22
23 aggodalom a legfőbb mechanizmus a nemzetközi kapcsolatokban. Az államok szövetségre lépnek egyes államokkal és hadat viselnek más államokkal szemben, mert úgy döntenek, hogy ez biztosítani fogja államként való fennmaradásukat és megvédi a nemzet egységét és értékeit. Fenyegetések az állam biztonságára nézve E mechanizmus különböző változatai az idők során ugyanazon logika (biztonság kontra fenyegetettség) természetének köszönhetőek. 4 Azon fenyegetések, amelyekre az államok érzékenyen reagálnak, időszakonként változhatnak és földrajzilag eltérőek 4 Az USA például azért csatlakozott mindkét világháborúban a Szövetségesekhez, mert úgy vélte, hogy Németország hatalmának erősödése fenyegeti a szuverenitását. Franciaország azért harcolt Algériában, mert úgy gondolták, hogy a lázadók a francia gyarmatbirodalom integritását fenyegetik. Az Egyesült Királyság azért lépett be az iraki háborúba, mert úgy vélték, a terrorizmus alapvető fenyegetést jelent azokra az értékekre nézve, amelyeken az ország alapul. Ennek megfelelően az okok, amelyek miatt az államok hadba lépnek, változóak a fenyegetés általuk alkalmazott definíciójának függvényében. Különböző államok különböző fenyegetésekre érzékenyek. Például, ha Albánia hadat üzenne az Egyesült Államoknak, a Fehér Ház valószínűleg indifferenciával reagálna, ám ha kiderülne, hogy Albánia terroristáknak ad otthont, akik támadást akarnak végrehajtani amerikai földön, az USA reakciója homlokegyenest más lenne. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 23
24 lehetnek. Ugyanakkor egy állam sem venne komolyan manapság egy támadást, amelyben nehézpáncélos lovasság rohamozza határait. A fenyegetések általában olyan jelenségek, amelyek képesek az állam létét veszélyeztetni. Általában katonai jellegűek, hiszen az államok háborúznak és katonai eszközökkel védelmezik magukat: fegyverek, páncélozott járművek, katonai technológia, kémkedés, nukleáris töltetek és így tovább. Minél több ilyen forrással és eszközzel rendelkezik egy állam, annál valószínűbb, hogy a többi állam komoly fenyegetésként fog rá tekinteni. Miután nincs nemzetközi döntőbíró és minden állam abban érdekelt, hogy maximalizálja önnön hatalmát saját túlélésének biztosítása érdekében, bárminemű növekedés a másik fél katonai potenciáljában automatikusan lehetséges fenyegetést jelent. Ez történt például Európában az első világháború kitörése előtt. A fenyegetések kiterjesztése az államról az egyénekre A valóság ilyesféle leírása rendkívül sötétnek tűnhet, de rengeteg példa van rá a történelemben, hogy általában ez a helyzet. Azok az emberek, akik valamilyen pozitívabb képet akartak festeni a nemzetközi küzdőtérről, általában Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 24
25 az államok közötti együttműködésekre és kölcsönös segítségnyújtásokra koncentráltak. Az államokat tanulmányozók közül sokan bebizonyították, hogy lehetséges a háború elkerülése, illetve a prosperitás és a biztonság, ha az államok nem csak katonailag működnek együtt, mint például egy katonai védelmi szövetség keretein belül, hanem egyéb színtereken is. Ez utóbbiak általában gazdaságiak és leggyakrabban a kereskedelmet jelentik. A kölcsönös gazdasági előnyök meg tudják akadályozni, hogy az államok háborúba lépjenek egymással, hiszen az veszélyeztetné a kereskedelmi kapcsolataikat és elpusztítaná a prosperitást, amelyet ezek jelentenek. Az itt említhető egyik legjelentősebb példa az Európai Unió. Az EU tagállamai között 1945 óta egyáltalán nem volt katonai konfliktus és olyan mértékű gazdasági együttműködés és prosperitás figyelhető meg, amely precedens nélküli. Ezek a pozitív megközelítések abból a feltételezésből indulnak ki, hogy az egyének és a társadalmak közötti kapcsolatok fontosabbak, mint az államköziek. Az állam a biztonság letéteményese lehet, de ugyanakkor annak korlátozója is. Mi több, ebben a megközelítésben az állam nem is lehet a biztonság legfőbb referenciapontja. Nem csak és kizárólag az nemzetbiztonság a fontos, hanem a Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 25
26 társadalom biztonsága, illetve a társadalmon belüli csoportok és egyének biztonsága is. Az alapvető elképzelés ez esetben az, hogy van, amikor épp az állam jelent fenyegetést saját polgáraira nézve. A legkézenfekvőbb példák erre az esetre a különböző diktatúrák és totalitárius rezsimek. Ennek megfelelően sokan amellett érvelnek, hogy terjesszük ki a biztonság fogalmát a fenyegetések tekintetében és ne csak és kizárólag az államra koncentráljunk, hanem a társadalomban jelen lévő összes fenyegetést átfogóan vizsgáljuk. Ezekbe a fenyegetésekbe nem csak a katonai jellegű dolgok tartoznak, nem csak tankok és puskák, hanem ugyanannyira a természeti katasztrófák, a drogok, a terrorizmus, a járványok, avagy a globális felmelegedés. Összefoglalva, azok, akik megkérdőjelezik a nemzetbiztonság jelenlegi fogalmát amellett érvelnek, hogy az állam nem lehet a biztonság egyedülálló tárgya, és hogy a biztonság nem csak és kizárólag más államok katonai fenyegetéseitől való védelmet jelent. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 26
27 A BIZTONSÁGIASÍTÁS ELMÉLETE A (nemzet)biztonság fogalmának kiterjesztésével az a probléma, hogy ezáltal bármi biztonsági problémává válhat. Ha az állam ezentúl nem a legfontosabb tárgya a biztonságnak, és ha nem az állam összesíti és próbálja megoldani külön-külön az összes biztonsággal kapcsolatban felmerülő problémát a társadalomban, akkor ki vagy mi léphet a helyébe? Első ránézésre a válasz az lehetne, hogy minden fenyegetett személy vagy tényező számára a specifikus biztonsági kérdés megoldása saját feladatkörbe kerül át. Azonban ez a lehetőség egy ugyanolyan paradoxonhoz vezet, mint az államközi biztonsági dilemmánál felmerülő önellentét. Az én megoldásom (például megnövelt védelem) lehet, hogy egy másik egyén számára fenyegetéssé válik. Így az állam, mint szabályozó hiányában, az én törekvéseim, hogy megnöveljem a biztonságom szintjét, mások számára fenyegetést jelenthetnek. Ha a biztonság fogalmát mindenre kiterjesztjük, a biztonság, mint fogalom értelmét veszíti. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 27
28 Mindemiatt néhány kutató 5 kifejlesztett egy elméletet, amely úgy fogalmazza meg a biztonságot, hogy teret ad ennek a fogalomnak a kiterjesztésére, ugyanakkor magában foglalja a tradicionális biztonságfelfogást is, a biztonságot, mint túlélést. Röviden ezt hívjuk a biztonságiasítás elméletének. A biztonságiasítás elméletének alapvetései Mielőtt megvizsgálnánk az elmélet alaptételeit, ki kell emelnünk annak kiindulópontjait. Először is, a biztonság és a nemzetközi kapcsolatok alapos tanulmányozása nem történhet a társadalom tanulmányozása nélkül. Ezen tanulmányok világa a társadalmi valóság és ennek megfelelően elsősorban társadalmi tények és jelenségek jönnek létre. Ez nem azt jelenti, hogy a társadalmi valóság az egyetlen létező valóság, de ez az egyetlen, amelyet a társadalomtudósok tanulmányozni tudnak. 6 A 5 Általában úgy utalnak rájuk, mint a biztonságpolitika koppenhágai iskolája. 6 Ez az érvelés megtévesztő, hiszen ontológiai következtetéseket von le episztemológiai érvekből, ami azt jelenti, hogy azt állítja, hogy a világ csak annyi amennyit képesek vagyunk megérteni belőle, de mivel ez jelenti mind a konstruktivista-, mind a realista szociológiai elmélet alapját, ezért muszáj ezzel dolgoznunk. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 28
29 társadalmi valóságon belül a legalapvetőbb cselekvők a társadalmi aktorok, amelyek fel vannak ruházva a cselekvés és a társadalmi jelenségek befolyásolásának képességével, tehát alapvetően egyének és a nagyobb csoportok, amelyeket ezen egyének alkotnak. Ez talán túlzottan elméletiesen hangozhat, de kritikus fontosságú megállapítás. Ha a társadalmi realitás emberi aktorokból áll össze, akkor ezek az aktorok alkotják a társadalmi valóságot, az alkotni szó legalapvetőbb értelmében. A társadalmi valóságot emberek hozzák létre. Ha ezt elfogadjuk, akkor az ajtó tágra nyílik rengeteg olyan érv előtt, amelyek a különböző társadalmi jelenségeket konkrét és elemezhető emberi cselekedetek alapján magyarázzák. Minden, a normáktól kezdve (értékek, törvények, erkölcsök, hitek) az intézményeken keresztül (állam, iskola, hadsereg, egyház) egészen a szélesebb értelemben vett struktúrákig (kultúrák, ideológiák, uralkodási rendszerek, a politikai és gazdasági szférák) társadalmi jelenség és ennek megfelelően emberi alkotás. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes ember képes ilyen jelenségek létrehozására, avagy érdemi befolyásolására, de ehhez a megállapításhoz majd visszatérünk később. Csak annyit jelent, hogy a társadalmi tények nem a természetből, Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 29
30 Istentől, a történelemből, avagy bármilyen más külső forrásból eredeztethetőek, hanem mi magunk alkottuk őket. Ez azt az alapvető feltevést az is alátámasztja, hogy a társadalmi tényeket az embercsoportok képesek megváltoztatni, hiszen nem állandóak és nincsenek kőbe vésve. 7 A biztonságiasítás elméletének második kiindulópontja, hogy a nyelvhasználat az egyik legegyszerűbb módja a társadalmi tények emberi aktorok általi megváltoztatásának. A nyelv képes arra, hogy társadalmi valóságokat alkosson: olyan aktusokra kell gondolnunk, mint egy házasság kijelentése, háború indítása, avagy egy bírói ítélet. 8 A nyelvnek hatalma van a realitás felett és ez egy olyan tulajdonság, amelyet az ókortól egészen napjainkig újra és újra felismernek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy képesek vagyunk bizonyos jelenségeket előidézni valamilyen mágia vagy varázslás 7 Ez továbbá azt is jelenti, hogy a társadalmi tények annyira általánossá és mélyen gyökerezővé válhatnak, hogy már teljesen magától értetődőnek tűnnek, hiszen befolyásolják az egyének viselkedését. Ez egy spirális érvelés: az emberek társadalmi tényeket kreálnak, amelyek visszahatva befolyásolják az emberek viselkedését, akik változtathatnak ezeken a társadalmi tényeken és így tovább. 8 A filozófiában ezt a nyelv perlokúciós hatásának nevezzük. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 30
31 folytán. A valóság, amely fölött a nyelv hatalommal bír, a társadalmi valóság. 9 A biztonságiasítás elméletének főbb elemei A fent említetteket szem előtt tartva már körülírhatjuk a biztonságiasítás elméletének főbb érveit és állításait. Először is, a biztonsági fenyegetések társadalmi produktumok és ennek megfelelően nem léteznek csak úgy maguktól. Valami tűnhet fenyegetésnek valaki számára, míg ugyanaz a jelenség lehet más számára kifejezetten pozitív, egy harmadik személy számára pedig tökéletesen semleges. 10 Bizonyos dolgok fenyegetésként való kategorizálása nem egyik napról a másikra történik, valami csak akkor válik fenyegetéssé, ha társadalmi aktorok fenyegetésként fogalmazzák meg. 9 Az emberek és a nyelv viszonya ugyanúgy spirális, mint az emberek és a társadalmi tények viszonya az emberek hozzák létre a nyelvet, ám a nyelv determináló faktorrá válhat, amely az emberi viselkedést alakítja. 10 Gondoljunk csak az Egyesült Államok és Kanada viszonyára. Kanada sohasem érezte fenyegetésnek magára nézve Washington hatalmas katonai és nukleáris arzenálját. Ez csak amiatt lehetséges, mert a két országnak van egy bizonyos történelme, együttműködési hagyománya, közös ideológiája, politikai felfogása és így tovább. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 31
32 Másodszor, a biztonságiasítás elmélete szerint ezeket a fenyegetéseket a társadalom a nyelven keresztül konstruálja, még pontosabban olyan nyelvi cselekedeteken (mindközönségesen beszédeken) keresztül, amelyek tisztán meghatározzák, hogy mi számít fenyegetésnek és miért. Ezeket a nyelvi cselekedeteket beszédaktusoknak hívjuk, és ezek számítanak az elmélet egyik legfőbb újításának. A beszédaktus egy olyan cselekmény, amelyen keresztül a társadalmi aktor verbálisan 11 megfogalmaz valamit, amellyel az a célja, hogy változást idézzen elő a társadalmi valóságban. Ahhoz, hogy egy beszédaktus elérje a célját, rengeteg tényezőnek kell megfelelnie, amelyek nélkül nem lehet sikeres, és amelyek nélkül a bejelentett és elérni kívánt társadalmi változás nem következik be. Harmadszor, a biztonságiasítás folyamata egy beszédbeli aktus, amelyen keresztül az aktor valamit fenyegetésnek nyilvánít, amely egzisztenciális, és amellyel szemben sürgős intézkedéseket kell hozni. Ez rendkívül fontos és később részletesebben is tárgyalni fogjuk. Először, a biztonság nem egy adott tény és nem is egy állapot, hanem egy 11 Habár az elmúlt pár évben egyes írók felhívták a figyelmet a biztonsági beszédaktusok részét képező nem-verbális kommunikáció fontosságára. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 32
33 folyamat. Mint minden folyamatnak, ennek is van kezdete, vége és logikája is. Ennek a logikának a tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, hogyan válnak bizonyos problémák biztonsági fenyegetéssé. Másodszor, a biztonságiasítás egy beszédaktus, amelyet egy társadalmi aktor hajt végre; nem feltétlenül egy személy, de legtöbbször valaki, aki egy intézmény, vagy egy csoport nevében nyilvánul meg. Ahhoz, hogy ez a beszédaktus sikeres legyen, ennek az aktornak olyan társadalmi pozíciót kell betöltenie, amelyből hitelesen beszélhet. Ez a társadalmi pozíció vagy státusz általában, de nem mindig, hatalmi pozíciót jelent, olyan pozíciót, amely legitimációt ad arra, hogy az illető fontos dolgokat mondjon és ezt elhiggyék neki. Az az állítás, hogy a fenyegetés egzisztenciális, kiterjedtebb magyarázatot igényel. Ahogy már említettük, a biztonság a túléléssel áll kapcsolatban, és mint ilyen, alapvető szükségletnek tekintendő mind az egyének, mind pedig a csoportok és államok számára egyaránt. A biztonságot fenyegető veszély az érintett csoport túlélését fenyegeti. Ebből kifolyólag egy probléma biztonságiasítási folyamata során az adott aktor amellett fog érvelni, hogy egy probléma leküzdése létkérdés, ergo egzisztenciális fenyegetést jelent. Ez Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 33
34 annyit tesz, hogy az államot képviselő aktor úgy biztonságiasítja a problémát, hogy azt állítja, az adott probléma az állam túlélését fenyegeti. Egy egzisztenciális fenyegetés azonnali, közeli fenyegetést jelent, amely az adott állam eltűnéséhez vezethet, ha ignorálják, avagy nem foglalkoznak vele megfelelően. Ebből az is tisztán látható, mikor egy problémát biztonságiasítunk, az a probléma azonnal prioritást nyer minden mással szemben. Ez a biztonsági problémáknak elsőbbséget és sürgősséget biztosít. Mindent félre kell tenni, hogy az egzisztenciális fenyegetést meg tudjuk oldani. Ez az állam politikájára nézve azt jelenti, hogy adott állam rengeteg erőforrást fog mozgósítani annak érdekében, hogy kezelje a biztonsági fenyegetéseket. Konkrétabban: ez általában háborút jelent. Ha egy állam fenyegettetve érzi magát külső erők által, akkor háborúba lép velük szemben. Háborús helyzetben az állam olyan lépéseket is meg tesz, amelyeket egyébként normális esetben (békeidőben) nem tenne: besorozás, kijárási tilalom, a szabadságjogok megnyirbálása, titkolózás, az erőforrások nagyfokú mozgósítása a harci tevékenység érdekében és így tovább. A biztonság egy kivételes dolog, hiszen a biztonsági fenyegetések egzisztenciálisak és ezért Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 34
35 azonnali és sürgős figyelmet kívánnak. Ennek a következő a logikája: ha nem cselekszünk azonnal és teszünk meg mindent, akkor létezésünk (mint állam) kérdésessé fog válni. Ez természetesen lehetőséget ad az államnak, hogy visszaéljen a hatalmával és több példát is fel tudunk hozni olyan esetekre, amikor egy állam biztonsági fenyegetéseket használt annak érdekében, hogy igazoljon olyan cselekedeteket, amelyek elképzelhetetlenek lennének békeidőben. 12 Ez az elemezni kívánt mechanizmus a lényeg, amelyen keresztül a biztonságra való igény legitimál olyan intézkedéseket, amik normális esetben a törvényeken kívül esnek. Egy másik egyértelmű tény, hogy nem minden rendkívüli intézkedést legitimálnak a biztonságra való hivatkozással, azonban egy egzisztenciális fenyegetésre hivatkozva sokkal könnyebb legitimációt szerezniük azoknak, akik rendkívüli intézkedéseket akarnak bevezetni. Így végre elérkeztünk a biztonságiasítás elméletének biztonságfogalma körüli utolsó megmagyarázandó problémához, vagyis, hogy nem elég ha egy aktor csak megkísérli egy adott probléma biztonságiasítását. Még 12 Például a Guantánamo Bay és Abu Ghraib börtönökben történt incidensek. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 35
36 akkor is, ha magas hatalmi pozícióban van, más feltételeknek is fenn kell állniuk ahhoz, hogy ez a folyamat sikeresnek legyen tekinthető. Először is az aktornak figyelembe kell vennie a biztonsággal kapcsolatos beszédaktusok logikáját, azaz egy olyan fenyegetést kell felvázolnia, amelyet azonnali hatállyal meg kell oldani. Másodszor, a fenyegetésnek hitelesnek kell lennie, azaz kapcsolódnia kell a múlt tapasztalataihoz, avagy a jelen félelmeihez, stb. Valószínűleg senki sem lenne képes a biztonságiasítás mechanizmusán át azonnali fenyegetésként beállítani a dinoszauruszokat. Harmadszor, és ez a legalapvetőbb: a biztonságiasító beszédaktust el kell fogadnia és legitimálnia kell a megfelelő közönségnek. A közönség fogalma rendkívüli fontossággal bír, mert ez az, ami a biztonságot a társadalmi realitás talajára helyezi. Az aktor egymaga nem bírhat akkora hatalommal, hogy képes legyen önállóan biztonságiasítani valamit, éppen ezért szüksége van a társadalom jóváhagyására. Ahogy azt már fentebb említettük nem mindenki képes a társadalmi valóság megváltoztatására. Egy ilyen változás csak akkor következhet be, ha a társadalmi tények és struktúrák megváltoznak. Ez nem mindig jelenti azt, hogy az egész Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 36
37 társadalom az adott beszédaktus közönsége. Ám azt mindenképpen jelenti, hogy a beszédaktusnak koherensen össze kell kötnie az aktort, a fenyegetést és a társadalom különböző részeit egy biztonságról szóló történetté. A társadalomnak továbbá el kell fogadnia az aktort, mint akinek előjoga az emberek nevében beszélni. Nem csak a beszédet mondó aktor az, aki fenyegetve van, hanem mi mindannyian. A fenyegetésnek hitelesnek és relevánsnak kell lennie, valamint közvetlenül érintenie kell mindannyiunkat. Ehhez az elképzeléshez a következő fejezetben visszatérünk, most azonban foglaljuk össze a biztonságiasítás elméletének legfőbb tényezőit: a biztonságiasítás egy beszédaktus, amelyben az aktor egy bizonyos problémát egzisztenciális fenyegetésként jelenít meg, továbbá beszédaktusként csak akkor tekinthető sikeresnek, hogyha egy szélesebb közönség legitimálja. TÁRSADALMI BIZTONSÁG Eddig főként az állam biztonságát tárgyaltuk. Azonban azt is megemlítettük, hogy a biztonságiasítás elméletének pont az a célja, hogy megtalálja az arany középutat a tradicionális államközpontú megközelítés és az újabb Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 37
38 tendenciák között, amelyek ki akarják terjeszteni a biztonság fogalmát, hogy az más típusú fenyegetéseket is magába foglaljon. Az egyik módszer ezen cél elérésére pont a biztonság fentebb vázolt logikájának hangsúlyozása volt, amely főként az állam túlélésének tradicionális felfogásán alapszik. A másik módszer a társadalmi biztonság fogalmának bevezetése volt. A társadalmi biztonság legfontosabb alapvetése, hogy a társadalmak egyénekből állnak össze, de mégis többek, mint ezen egyének összessége. Egy társadalmi csoport nem csupán összegyűlt egyéneket jelent, hiszen az emberek ilyen csoportosulása közös jellemzőket hoz létre: sok más mellett közös kultúrát, viselkedésmintákat, normákat és értékeket, még közös beszédtípusokat és gondolkodásmódokat is. Még ha az emberek pont azért is egyesülnek csoporttá, mert osztoznak ezekben a közös dolgokban, akkor is megerősítik ezeket a közösségi elemeket és újakat adnak hozzájuk. Más szóval, a társadalmi csoportok közös identitással rendelkeznek. Ez a közös identitás leginkább olyan nagyobb embercsoportoknál figyelhető meg, amelyek már rendelkeznek közös történelmi múlttal. A közös történelem biztosítja, hogy a csoport tagjai képesek legyenek kötődni egymáshoz méghozzá az olyan - Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 38
39 mélyre ágyazott - társadalmi tényekre támaszkodva, mint tapasztalatok, szimbólumok, történetek, hősök, stb. Leegyszerűsítve: a közös identitás az, amely azt mondatja az emberekkel, hogy mi, vagy bennünket. A mi érzése az, amely alapján a legkönnyebben felismerhető, hogy egy társadalmi csoport közös identitással rendelkezik. A társadalmi biztonság alapvetően az identitásra leselkedő fenyegetésekkel foglalkozik. A biztonság tárgya ebben az esetben nem az állam, hanem adott társadalmi csoportok, amelyek rendelkeznek egy ilyen közösségi mi érzéssel, amelyet egzisztenciálisan fenyegetve éreznek. Ha nem foglalkoznak ezzel a fenyegetéssel, a közös identitás a semmibe vész. Ha az identitás eltűnik, akkor a csoport, mint olyan is eltűnik, ugyanakkor a csoport tagjai szükségszerűen nem tűnnek el. Persze lehet egyezés a társadalmi csoport és az állam identitása között, de akkor a biztonság tárgyává ismét az állam válik. Azok az érdekes esetek, amelyek olyan csoportok biztonságát érintik, amelyek többé vagy kevésbé elkülönülnek az államtól, mint például etnikai csoportok egy adott államon belül (magyarok Romániában és Szlovákiában), államnélküli etnikumok (a kurdok, vagy palesztinok), avagy az európaiak, mint egy közös identitás a nemzetállamok felett, stb. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 39
40 A biztonságiasítás folyamata ugyanúgy történik, ahogy azt fentebb vázoltuk: egy aktor egy beszédaktust hajt végre, amelyben egy problémát egzisztenciális fenyegetésként definiál egy társadalmi csoport identitására nézve amellyel azonnal kezdeni kell valamit, méghozzá rendkívüli intézkedések bevezetésével. Természetesen ugyanazon körülmények együttállása ez esetben is szükséges: a beszédaktusnak hitelesnek kell lennie és ezt a közönségnek el kell fogadnia. Ennél a pontnál néhány fontos tényezőt tisztázni kell. A nemzetbiztonság esetében általában az állam k épviselői (elnökök, miniszterelnökök, hadügyminiszterek, stb.) rendelkeznek a legitimációval, hogy az állam nevében beszéljenek. A társadalmi biztonság esetében azonban bárki beszélhet a társadalom nevében, de persze ez nem azt jelenti, hogy bárki sikeresen is tudna biztonságiasítani egy problémát. A következő példákat tudjuk felhozni többek között a sikeres társadalmi biztonságiasításra: muszlim bevándorlók Nyugat-Európában, akik fenyegetik az európai (judeokeresztény) identitást, zsidók a Harmadik Birodalom határain belül s kívül fenyegetve az ária identitást, kurdok Törökországban, akik a török identitást fenyegetik. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 40
41 Ezután felmerül a kérdés, hogy mik azok a kritériumok, amelyek alapján valaki képes a társadalom nevében biztonságiasítani, míg mások nem? Erre nincsen egyértelmű válasz, csak esetenként lehet a kérdést vizsgálni. Az azonban teljesen egyértelmű, hogy a biztonságiasító aktornak muszáj valamilyen szintű legitimációt szerezni a közönségétől. Ilyen esetekben viszont két közönséggel kell számolni, a népességgel és az állammal. Mind a kettő közönséget meg kell győzni bizonyos mértékig, hogy a biztonsági intézkedések életbe léptetését engedélyezzék. Ez egy másik alapvető kérdést is felvet. Hogyan képesek a társadalom berkeiből jövő (nem az államhoz tartozó) aktorok olyan hitelesekké válni, hogy elhiggyük, hatékonyan képesek megoldani egy fenyegetést? Az állam esetében ez nem kérdés, hiszen rendelkezik a képességekkel egy fenyegetés megszüntetésére: hadsereg, rendőrség, stb. Társadalmi aktorok esetében azonban, hogy lehetséges ez? Ha az aktorok állami erőforrásokhoz nyúlnak a probléma megszűnik társadalmi lenni és az egész államot érintővé válik. Ha viszont az aktorok az állammal párhuzamosan akarnak cselekedni, akkor hiteles eszközöket kell felmutatniuk az általuk megfogalmazott fenyegetések megoldására. A Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 41
42 tanulmány következő részében be is mutatjuk, ez hogyan lehetséges. De egy utolsó problémát még tisztáznunk kell ezelőtt. A társadalmi biztonság esetében tisztán látható a biztonság alapvető mechanizmusa, a határok húzása közénk és közéjük. Mivel a társadalmi biztonság egy adott csoport identitásával foglalkozik, és mivel ez az identitás a mi -n keresztül kerül kifejezésre; teljesen egyértelmű, hogy bármi is fenyegesse ezt a mi -t az ellenségnek tekintendő, és az őket, másokat el kell söpörni, vagy semlegesíteni kell mielőtt megöl bennünket. Ez a logika létrehoz egy különbségtételt a megvédendő csoport és a fenyegetést jelentő csoport között. Bizonyos értelemben a biztonság pont ilyen distinkciók megfogalmazása. Továbbá ez egy elkerülhetetlen mechanizmus, ami legitimációt ad a biztonságiasítást célzó beszédaktusnak. Azáltal, hogy vonalat húz közénk és közéjük, a biztonságiasítás aktusa még közös identitást is kialakíthat ott, ahol az addig nem létezett. A biztonság nevében különböző csoportokhoz tartozó emberek összegyűlnek a közös védekezés érdekében egy közös ellenséggel szemben, és pont ez az, amely közös identitást ad nekik. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 42
43 3 Extrémista erőszak és az állam ÁLLAM ÉS ERŐSZAK A klasszikus szociológia és politikatudomány kifejezetten úgy definiálja az államot, mint egy intézményt, amely erőszak-monopóliummal rendelkezik egy adott területen belül. A tanulmány ezen szekciójában megvizsgáljuk ezt az állítást és körülírjuk, hogyan is kapcsolódik az Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 43
44 extrémista csoportok által használt biztonságiasítási mechanizmusokhoz. 13 Az állam és az erőszak közötti kapcsolat kiemelése már a legkorábbi politikai gondolkodók műveiben is fellelhető. Thomas Hobbes híres magyarázatában amellett érvelt, hogy ha az állam nem létezne, akkor az emberek örök konfliktusban élnének, egy az erőforrásokért és hatalomért folytatott állandó polgárháborúban. Az állam hiányában az egyének szabadon támadhatnák, vagy akár ölhetnék is meg egymást konfliktus esetében. Mivel nincs mindenki felett álló hatalom, amely elsimíthatná a nézeteltéréseket, ezért mindenki másra lehetséges ellenségként kell tekinteni és ennek megfelelően teljesen szabadon használható bármilyen módszer önmagunk megvédésére. Ebben a sötét társadalmi helyzetben az állam megoldásként jelenik meg, egy olyan felsőbb hatalomként, amely képes rá, hogy csökkentse a konfliktusokat. Azonban ez az állam elveszi ezt a teljes szabadságot az egyénektől, hogy bármily módon megvédjék magukat és a saját kezében összpontosítja azt. 13 Az Athena Intézet definíciója szerint a belföldi extrémizmus olyan formális vagy informális csoportokat jelent, amelyek egy ideológia mentén verbális, szimbolikus vagy fizikai agressziót követnek el bizonyos személyek vagy egy jól körülírható közösség ellen többnyire azok vélt vagy valós tulajdonságai miatt, amik lehetnek nemzetiségiek, etnikaiak, fajiak, vallásiak vagy szexuális orientációból fakadóak. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 44
45 Így az állam egy totalitáriánus szörnnyé válik (egy Leviathánná) korlátlan hatalommal, amelybe alattvalói életének kioltása is beletartozik. Ez rendkívül antidemokratikusnak tűnhet, de Hobbes számára mégis jobbnak ígérkezett, mint az örök polgárháború állapota, amellyel egy államnélküli populációnak kellene szembenéznie. Ez a politikai tradíció 14 az idők során tovább fejlődött és finomodott, de az állam és az erőszak közötti bensőséges viszony továbbra is jelen van a modern demokráciákban. A béke fenntartásának érdekében az állam intézményei döntőbírókként működnek és biztosítják, hogy polgáraik nem bántják vagy ölik meg egymást. Ezen cél eléréséért pedig korlátozza az emberek erőszakos cselekmények elkövetéséhez való szabadságát. Sőt, az államnak azt is biztosítania kell, hogy az erőszak bármilyen alkalmazása állampolgárai körében korlátozott legyen. Éppen ezért az állam magának tartja fönt az erőszak alkalmazásának végső jogát. Ilyen erőszakot az állam használhat a polgárai nevében külső fenyegetés esetén, avagy a polgárai ellen belső villongások vagy törvényszegés esetében. Természetesen az állam az erőszak 14 Ezt realizmusnak hívjuk, amely ugyanannak a filozófiai és politikai tradíciónak a része, amely a fentebb leírt nemzetbiztonság gondolatát is inspirálta. Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 45
46 alkalmazásának ezt a jogát részben átruházhatja, de alapvetően az erőszak alkalmazása minden szuverén állam egyik meghatározó előjoga, amelyet általában a rendőrségen és a fegyveres erőkön keresztül gyakorol. Képzeljünk el egy szituációt, amelyben nem ez lenne a helyzet, amelyben nem az állam lenne az egyetlen aktor, aki erőszakot használhat a társadalomban. Tegyük fel, hogy más aktorok is maguknak követelnék ezt az előjogot és alkalmaznák is. Erőszakot alkalmaznának konfliktusok rendezésére, erőforrások megszerzésére, hatalmuk növelésére, vagy egyszerűen csak l art pour l art módon. Ha ezek az aktorok megfelelő erőforrásokat és elég hatalmat szereznének, még az is előfordulhatna, hogy megkérdőjeleznék az állam szuverenitását egy adott terület és népesség felett. Ez nagyon gyorsan általános polgárháborúhoz vezetne, amelyben az állam hatalma lecsökkenne. A szituáció még akár az állam eltűnéséhez is vezethetne, hogy a helyébe más aktorok hatalma kerüljön, legyenek azok katonai junták, fanatikus vallási csoportok, vagy paramilitáris szervezetek. Azonban az állam végül is az egyetlen olyan entitás, amelyet a nemzetközi arénában a többi állam magával egyenrangúnak tekint. Bármilyen aktor aki magát az állam helyébe helyezi, azt kockáztatja, hogy a többi Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése 46
A Progress eredményeinek biztosítása
A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek
RészletesebbenPetrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenBiztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához
Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenVÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens
Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során
RészletesebbenTárgyalástechnika. www.gordio.hu
Tárgyalástechnika 1 A TÁRGYALÁSRÓL ÁLTALÁBAN A tárgyalás során kell elérnünk, hogy a kezdetben meglévő szembenállás, a talán egymásnak ellentmondó elvárások ellenére sikerüljön közös megoldást találni
RészletesebbenPRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések
1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. április 28. (OR. en) 7815/09 Intézményközi referenciaszám: 2006/0266 (ACC)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. április 28. (OR. en) 7815/09 Intézményközi referenciaszám: 2006/0266 (ACC) COMER 45 PESC 373 CONOP 14 ECO 37 UD 58 ATO 28 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A
RészletesebbenKonfrontációs levelek
Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)
RészletesebbenDr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
Részletesebben1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma
1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma 337 1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma A közgyűlés által 2006. január 26-án (a 7. ülésen) elfogadott szöveg 1 1. 2003-ban a Parlamenti Közgyűlés megvitatta
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2009R0428 HU 15.06.2012 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 428/2009/EK RENDELETE (2009. május 5.) a kettős
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 675 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés 2015. május 1-december
RészletesebbenEtikus üzletvezetés a gyakorlatban
Jelige: Etikus üzletvezetés 1_ Etikus üzletvezetés a gyakorlatban 1. Bevezető Pályázatom az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által kiadott,,az Üzletvezető Hivatása című tanulmány kapcsán bennem megfogalmazódott
RészletesebbenDoktori Értekezés Tézisei
Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE
L 216/76 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.20. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI
Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi
Részletesebben1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás
1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós
RészletesebbenRiedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben
Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:
RészletesebbenBIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
RészletesebbenKÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
Részletesebben8. Fejezet. Stafétaátadás az életért
8. Fejezet Stafétaátadás az életért 8. Fejezet Stafétaátadás az életért Az előző fejezetekben kijózanító elemzést közöltünk azokról a módszerekről, ahogyan az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor korábbi
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
Részletesebbendr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet
RészletesebbenEmber embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.6.19. COM(2012) 286 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az emberkereskedelem felszámolására
RészletesebbenPUBLIC LIMITE HU AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA. Brüszel,2012.november23.(30.11) (OR.en) 16471/12 LIMITE
ConseilUE AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA Brüszel,2012.november23.(30.11) (OR.en) PUBLIC 16471/12 LIMITE JAI816 ECOFIN962 TRANS404 RELEX1064 PESC1417 COTER113 ENFOPOL380 COSDP996 PROCIV187 ENER477 ATO157 DATAPROTECT130
RészletesebbenAz SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,
RészletesebbenSzékelyföld területi autonómiája
Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
RészletesebbenAZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
Részletesebbenpanorama Eredmények célba vétele inforegio A kohéziós politika finomhangolása 2012. tavasz
panorama inforegio 41 2012. tavasz hu Eredmények célba vétele A kohéziós politika finomhangolása AZ OLVASÓKHOZ Johannes Hahn KÜLÖNLEGES TÉMA A JÖVŐ KOHÉZIÓS POLITIKÁJA Az eredmények középpontba helyezése
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenAZ ÜZLETI MAGATARTÁS IRÁNYELVEI
AZ ÜZLETI MAGATARTÁS IRÁNYELVEI HUNTSMAN AZ ÜZLETI MAGATARTÁS IRÁNYELVEI* Módosítva: 2005. február 10. *Az Üzleti magatartás irányelveiben a Huntsman és a Vállalat kifejezések a Huntsman LLC, a Huntsman
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja
RészletesebbenEFT Továbbképzés. Biztonságos-e megváltozni? 2011. szeptember 21. 1132 Budapest Visegrádi u. 60. I. 6 www.humanharmony.hu Tel: 270-2281 Fax: 786-6104
EFT Továbbképzés 2011. szeptember 21. Biztonságos-e megváltozni? Human Harmony Életmód Stúdió info@humanharmony.hu 1132 Budapest Visegrádi u. 60. I. 6 www.humanharmony.hu Tel: 270-2281 Fax: 786-6104 Biztonságos-e
RészletesebbenPolitikai kérdések doktrínája
Antal Attila Politikai kérdések doktrínája There is broader reason for a relatively uncritical approach to constitutional courts within the postcommunist world. While these courts are esentially political
RészletesebbenTIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa
RészletesebbenKommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról
Részletesebbenhttp://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenNémedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata
Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!
Részletesebbenelőször is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával
az alapjogok, a jogállamiság És a demokrácia ÉrtÉkeire ÉpÜló igazi unió van születó be n. rui tavares európai parlamenti képviseló v e l halmai gábor beszélget A Journal de Negócios című portugál lap 2013.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános
RészletesebbenKorszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat
Gépészmérnöki és Informatikai Kar Mérnök Informatikus szak Logisztikai Rendszerek szakirány Korszerű raktározási rendszerek Szakdolgozat Készítette: Buczkó Balázs KOKIOC 3770 Sajószentpéter, Ady Endre
RészletesebbenFÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.
Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly
RészletesebbenSegédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz. I. félév. Tóth-Matolcsi László
ELŐADÁSVÁZLATOK Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz I. félév Tóth-Matolcsi László 1. A politikatudomány elméleti alapjai. A tudományág kialakulásának
RészletesebbenA HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását
RészletesebbenA szociális partnerek mint kedvezményezettek
A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása
RészletesebbenA szabadság motívuma
Tartalom A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a
Részletesebben15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról
A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenLászló Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)
László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan
Részletesebben14 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2013. február 7-én 17 órakor megtartott üléséről készült J E G Y Z Ő K Ö N Y V E A Képviselő-testület döntései Határozat 7/2013.(II. 7.) A
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenMEDIÁCIÓ (KÖZVETÍTÉS)
MEDIÁCIÓ (KÖZVETÍTÉS) KÉSZÍTETTE:ÉLES CSABÁNÉ LÁNYI MÁRIA, OROSZ IBOLYA AURÉLIA, SZATMÁRI SÁNDORNÉ DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONTJA A mediáció lényege abban áll, hogy
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN.
Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN Rácz Sándor Debreceni Egyetem BTK 2014 LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS
RészletesebbenA mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények
RészletesebbenA lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.
Szerkesztőbizottság Szepessy Péter (elnök) Szabó-Tóth Kinga Urbán Anna Horváth Zita Kotics József Graholy Éva (olvasószerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet A
RészletesebbenA BIZTONSÁG DIMENZIÓI, BIZTONSÁGI STRATÉGIA NAPJAINKBAN, HAZÁNKBAN
A BIZTONSÁG DIMENZIÓI, BIZTONSÁGI STRATÉGIA NAPJAINKBAN, HAZÁNKBAN A katasztrófavédelem szerepe napjainkban felértékelődött. Sohasem volt olyan központi fogalom a biztonság, mint napjainkban. A biztonság
RészletesebbenTartalomjegyzék. Napirendi javaslat 4
Ikt. sz.: MB/121-1/2012. MB-34/2012. sz. ülés (MB-82/2010-2014. sz. ülés) J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának 2012. október 31-én, szerdán 9 óra 3 perckor a Képviselői Irodaház
RészletesebbenIsmertesse a föderáció és a konföderáció közötti legfontosabb különbségeket!
Nemzetközi jog 1. írásbeli kollokvium Egy kis ízelítő az eddigi dolgozatokból. A válaszok reprodukciója szöveghű; azaz a nyelvtani és szintaktikai hibákat nem javítottam ki. A felelős állam köteles a nemzetközi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés
RészletesebbenApedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit
Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a
RészletesebbenA lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.
Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős
RészletesebbenHORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete
HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának
RészletesebbenSZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
RészletesebbenKiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba
Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400
RészletesebbenPedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302
2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenEURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
2008.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 54/1 IV (Egyéb jogi aktusok) EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA 85/06/COL (2006. április 6.) az állami támogatások anyagi jogi
RészletesebbenAz kiabál, akinek a háza ég
Az kiabál, akinek a háza ég Ez nem baj, sőt szükségszerű. De az már baj, ha csak azt kiabálja az égő ház gazdája, hogy oltani kell a tüzet, de nem veszi észre (különösen nagy baj, ha nem akarja észrevenni),
RészletesebbenÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció
ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához közös Stratégia 3.3 Akció A szerző: Prof. Richard Stiles, Város- és Tájépíteszeti Intézet Műszaki Egyetem, Bécs Ez a tanulmány hat különálló munkadokumentum alapján
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1
MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.
RészletesebbenAz első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv
Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet a Parlament Több mint 50 évvel az ötvenes években elfogadott, majd több százszor módosított Polgári
RészletesebbenCsontos László A politika tanulmányozása és a közgazdaságtan
Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. július augusztus (557 568. o.) Csontos László A politika tanulmányozása és a közgazdaságtan Egy olyan kéziratot adunk most közre, amelynek anyagát Csontos László
RészletesebbenSUCCESS INSIGHTS Vezetõi verzió
SUCCESS INSIGHTS Vezetõi verzió "Aki másokat ismer, az tanult, aki önmagát ismeri, bölcs." -Lao Ce MINTA Anna 2004.2.16 BEVEZETÉS A viselkedéstudomány szerint a legeredményesebb emberek azok, akik tisztában
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenGlobális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.
Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.
RészletesebbenNEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT
NEMZETKÖZI MOZGALOM AZ INTERNET SZABADSÁGÁÉRT BEMUTATKOZÁS A Global Internet Liberty Campaign 1 (GILC), azaz Nemzetközi Mozgalom az Internet Szabadságáért nevû szervezetet 1996 júniusában alapították kormányzatoktól
RészletesebbenEurópa szocialistái, egyesüljetek!
LAURENT FABIUS PIERRE MAUROY MICHEL ROCARD Európa szocialistái, egyesüljetek! Kinyílik a világ, hatalmas gazdasági, kulturális és technológiai robbanásnak vagyunk tanúi, a globalizáció idejét éljük, és
RészletesebbenA Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző
RészletesebbenVitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II
C 297 E/98 P6_TA(2006)0199 Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a
Részletesebbenaz új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel
az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel Összeállította: Szabó Imre, HÖOK elnökségi tag, egyetemi hallgató, PPKE JÁK HÖOK KIOSZ Közreműködtek: Dr. Czuglerné Dr. Ivány Judit ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenAUTHERIED 100 KONFERENCIA
AUTHERIED 100 KONFERENCIA SOPRON, SZÉCHENYI GIMNÁZIUM 2014. FEBRUÁR 3-4 1 A közpénzekkel és a közvagyonnal való elszámolás/elszámoltatás helyzete Magyarországon (Nyikos László előadása) Az előadásban használt
Részletesebbentekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,
C 37/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.2.10. Az európai adatvédelmi biztos véleménye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és az 561/2006/EK európai
RészletesebbenInternet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.
ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai
RészletesebbenA nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről
Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA
BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi
Részletesebben