Növényrendszertan gyakorlatok 7. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Rosidae (Hypericaceae, Violaceae, Euphorbiaceae, Cucurbitaceae, Brassicaceae, [Pyrolaceae], Primulaceae, Cistaceae, Malvaceae, Saxifragaceae, Crassulaceae)
A rózsaalkatúak alo. Rosidae rendszere 1. Malpigiavirágúak r. Malpigiales Orbáncfűfélék cs. Hypericaceae (Hypericum) Ibolyafélék cs. Violaceae (Viola) Kutyatejfélék cs. Euphorbiaceae (Euphorbia, Mercurialis) Tökvirágúak r. Cucurbitales Tökfélék cs. Cucurbitaceae (Echinocystis, Bryonia) Repcevirágúak r. Brassicales Keresztesvirágúak cs. Brassicaceae (Alliaria, Cardamine, Capsella, Lunaria) Erikavirágúak r. Ericales [Körtikefélék cs. Pyrolaceae] (Pyrola, Monotropa) Kankalinvirágúak r. Primulales Kankalinfélék cs. Primulaceae (Primula, Lysimachia) Mályvavriágúak r. Malvales Szuharfélék cs. Cistaceae (Helianthemum, Fumana) Mályvafélék cs. Malvaceae (Lavathera) Kőtörőfűvirágúak r. Saxifragales Kőtörőfűfélék cs. Saxifragaceae (Chrysosplenium) Varjúhájfélék cs. Crassulaceae (Sedum)
Orbáncfűfélék Hypericaceae (Guttiferae) elsősorban cserjék és fák, ritkábban lágyszárúak (nálunk csak lágyszárú fajok élnek) keresztben átellenes levélállás, pálha nincs a levelek illóolaj tartalmúak (hypericin, hyperforin) K 5 C 5 A 5 G (3-5) tok termés a porzók öt falkába (kötegbe) egyesülnek Hypericum
Hypericum perforatum közönséges orbáncfű H 4 20-100 cm magas, hengeres szár 2 léccel elliptikus, áttetsző pontozott június-október, sárga szirmok, 3 falkás porzótáj, bogernyő tok fényigényes, száraz talajokon is megél, bolygatástűrő szárazabb vágásterületek, kaszálók, parlagok, utak mente, üde lomberdők bőrgyulladást, halált okozhat, gyógynövény (depresszió ellen)
Hypericum perforatum közönséges orbáncfű H 4
Hypericum perforatum közönséges orbáncfű H 4
Hypericum perforatum közönséges orbáncfű H 4
Közönséges orbáncfű Hypericum perforatum
Ibolyafélék Violaceae egyéves vagy évelő lágyszárúak, világszerte 20 nemzetség, 800 faj szórt levélállás, pálha van K 5 C 5 A 5 G (3) tok termés a magános virágok sarkantyúsak két porzónak a sarkantyúban mézfejtő függeléke van magvaikat hangyák terjesztik Viola
Kicsi, tőlevélrózsás, tőkocsányos, kúszólegyökerező indás évelő (He) Levél: tojásdad, lekerekített v. tompás csúccsal, szíves vállal, pálhalevelei rojtosak. Virága sötét ibolyaszínű, illatos Termés: kerekded, visszahajló kocsányú tok. Virágzás: III-V. üde, tápanyagban gazdag, humuszos termőhelyek üde lomberdők és kultúrerdők bolygatott szegélyén, néha gyepekben. Országosan gyakori Illatos ibolya Viola odorata
Illatos ibolya Viola odorata
Illatos ibolya Viola odorata
Illatos ibolya Viola odorata
Illatos ibolya Viola odorata
Erdei ibolya Viola sylvestris Kis termetű, felálló v. felemelkedő, leveles szárat fejlesztő évelő (He) Levél: kicsi, széles tojásdad, a pálha rojtos Virág: levélhónalji, szagtalan, világoslila Termés: kopasz, elliptikus tok. IV-V. Árnyéktűrő. Üde-félszáraz termőhelye- ken, enyhén mészkerülő Üde lomberdők, mészkerülő erdők, néha keményfás ligeterdők domb- és hegyvidékeinken elterjedt és gyakori
Erdei ibolya Viola sylvestris
Erdei ibolya Viola sylvestris
Erdei ibolya Viola sylvestris
Csodás ibolya Viola mirabilis csak EMH Kis termetű, a tavaszi levelek és virágok tőállók (He) Levél: fényes sötétzöld, kopasz, széles szív alakú, ép szélű pálha Virág: a tavasziak tőállóak, a későbbiek a szárlevelek hónaljából erednek; szagtalan, világoslila, IV-V. Termés: kopasz, elliptikus tok.v-vii.. félárnyéktűrő. Üde-félszáraz termőhelye- ken, mészkedvelő Üde lomberdők, (bükkös, gyertyános-tölgyes), mészkedvelő erdő, néha keményfás ligeterdő Domb- és hegyvidékeken elterjedt, az Alföldön ritka
Csodás ibolya Viola mirabilis
Csodás ibolya Viola mirabilis
Borzas ibolya Viola hirta tőkocsányos évelő (He). Levél: tőálló, gyengén szíves vállból tojásdad, sűrűn elállóan szőrös. Pálhák lándzsásak, épek, élükön nem rojtosak Virág: középlila, nem illatos Termés: szőrös, gömbölyű tok Virágzás (III-)IV-V. Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő Száraz gyepek, erdőszegélyek, tisztások Síkságoktól a hegyvidékekig előforduló, gyakori faj
Borzas ibolya Viola hirta
Borzas ibolya Viola hirta
Borzas ibolya Viola hirta
Illatos, erdei és csodás ibolya pálhalevelei
Kutyatejfélék Euphorbiaceae főleg fásszárúak, kevés lágyszárú faj, de hazánkban csak lágyszárú képviselőik élnek szórt v. keresztben átellenes levélállás, pálhák vannak (Mercurialis) vagy többnyire hiányoznak (Euphorbia) egyivarú virágok, változatos felépítéssel tok termés 1. Mercurialis: P 3 A ill. P 3 G (2) 2. Euphorbia: speciális virágzat (cyathium) = 5 színes fellevél + 4 nektárium + 5 porzós részvirágzat + termős virág (G (3) ) tejnedvet tartalmaznak, egylakiak: Euphorbia tejnedvet nem tartalmaznak, kétlakiak: Mercurialis
cyathium = színes fellevelek + 4 nektárium + 5 porzós részvirágzat + termős virág (G (3) ) álcsésze Euphorbia sp. nektárium porzós termős virág hímnős cyathium 2 porzós és 1 hímnős cyathium murvalevél (fellevél)
Euphorbia cyparissias farkaskutyatej 15-50 cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások, szaporítógyökeres (Ge) szórt, keskeny szálas - lándzsás április-október, gallérkalevelek szálasak, sárgák v. vöröslők tok országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, száraz erdők széle, homok- és szikes puszták mérgező
Euphorbia cyparissias farkaskutyatej G 3 borsórozsda (Uromyces pisi) köztigazdája
Euphorbia cyparissias farkaskutyatej G 3
Farkas kutyatej Euphorbia cyparissias
Farkas kutyatej Euphorbia cyparissias
Erdei kutyatej Euphorbia amygdaloides közepes termetű évelő (He) Levél: keskeny tojásdad v. lapát alakú, ép, részben kitelelő, sötét (gyakran bíboros) színű Virág: 5-10 sugarú álernyőben fejlődnek, a fellevelek a vállukon összenőttek. A virágok aprók, zöldesek, a nektáriumok félhold alakúak. IV-VI. Termés: kerekded, három rekeszű tok Árnyéktűrő. Kiegyenlített vízellátottságú, humuszos erdőtalajokon Üde lomberdők, keményfaligetek, főként hegy- és dombvidéken
Erdei kutyatej Euphorbia amygdaloides
Színeváltó kutyatej Euphorbia polychroma (E. epithymoides) közepes, felálló szárú évelő (He) Levél: tojásdad, ép szélű, mindkét oldalukon erőteljesen szőrös Virág: 5-6 sugarú bogernyőben, a virágzati fellevelek élénksárgák majd vörösödnek. IV-V. Termés: bibircses tok, éréskor megvörösödik Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő Száraz, meszes talajú tölgyesek, erdőszegélyek, bokorerdők, főleg a hegy- és dombvidékeken
Színeváltó kutyatej Euphorbia polychroma
Színeváltó kutyatej Euphorbia polychroma
felálló, egyszerű szárú évelő, hosszan kúszó tarackkal (Ge) Levél: tojásdad, nyeles, csipkésfogas Kétlaki, virágai a levelek hónaljában, felálló füzérekben nyílnak, a virágtakaró 3 tagú zöldes lepel. III.-V. Termés: kerekded rekeszű, szőrös tok Árnyéktűrő, üde-félnedves, humuszos talajokon Üde lomberdők, ligeterdők; főként hegy- és dombvidékeken Erdei szélfű Mercurialis perennis
Erdei szélfű Mercurialis perennis
porzós termős virág Erdei szélfű Mercurialis perennis
Erdei szélfű Mercurialis perennis
Erdei szélfű Mercurialis perennis
10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő, kúszó tarackkal (Ge). Levél: széles tojásdadok, ülő v. legfeljebb 1-2 mm-es nyelű Kétlaki, virágai a levelek hónaljában, felálló füzérekben nyílnak, a virágtakaró 3 tagú, zöldes lepel. III.-V. Termés: kerekded rekeszű, szőrös tok, rekeszenként egy-egy maggal melegigényes, szárazságtűrő, meszes talajokon Száraz, meszes talajú tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, erdőszegélyek, bokorerdők. Csak a Dunántúlon Pusztai szélfű Mercurialis ovata
Pusztai szélfű Mercurialis ovata
Kabakfélék Cucurbitaceae elsősorban egyéves (Th) lágyszárúak, főleg lián természetűek, levél eredetű kacsokkal kapaszkodnak szórt levélállás, pálhák nincsenek egyivarú virágok: K (5) C (5) A (2)+(2)+1 ill. K (5) C (5) G (3) álbogyó vagy kabak termés egyéves, kabak termés: Echinocystis évelő, álbogyó termés: Bryonia
Echinocystis lobata süntök T 4 vékony szárú, kúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó öt hasábú július-augusztus, fehér pártájú, a porzós virágok füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak négymagvú, tüskés kabak üde, nedves talajon folyók és patakok mentén, ligeterdők észak-amerikai eredetű egyéves (Th)
Echinocystis lobata süntök T 4
Echinocystis lobata süntök T 4
Echinocystis lobata süntök T 4
Echinocystis lobata süntök T 4
Süntök Echinocystis lobata
Süntök Echinocystis lobata
Fekete földitök Bryonia alba Hosszú, kúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó szárú évelő lián, nagy földalatti gumóval (Ge) Levél: érdes, szórt állású, 3-5 karéjú, széle szabálytalanul fogas Egylaki, a virág zöldesfehér, kevésvirágú fürtökben a levelek hónaljában áll. V.-VII. Termés: fekete bogyó. Fényigényes, nedves, tápanyagokban gazdag termőhelyeken Sík- és dombvidéki élőhelyeken, ligeterdők, üde lomberdők, szegélytársulások
Fekete földitök Bryonia alba
Fekete földitök Bryonia alba
Keresztesvirágúak Brassicaceae (Cruciferae) elsősorban lágyszárúak szórt levélállás, pálhák nincsenek K 2+2 C 4 A 2+4 G (2) becő vagy becőke termés becő termés: Alliaria, Cardamine, Dentaria becőke termés: Capsella, Lunaria
Capsella bursa-pastoris pásztortáska T 1 10-70 cm magas, tőlevélrózsás változatos tagoltságú (a tagolatlantól a szeldeltig) március-december, fehér, 4 szirmú, szív alakú becőke, növényenkénti magszám 38500 nedves talajon egész évben csírázhat művelt és bolygatott területeken, csemetekertekben tömeges lehet fűszer- és gyógynövény
Capsella bursa-pastoris pásztortáska T 1
Capsella bursa-pastoris pásztortáska T 1
Pásztortáska Capsella bursa-pastoris
Réti kakukktorma Cardamine pratensis 20-50cm magas, felálló szárú, tőlevélrózsás évelő (He v. Ge). Levelei páratlanul szárnyaltak, 3-13 levélkével, ezek alakja a szálastól kerekdedig, széle az éptől durván fogasig változhat. Virágai sátorozó fürtvirágzatban nyílnak, fehér vagy rózsaszín szirmúak. Termése szálas, hosszú becő. Virágzás III-VI, termésérés V-VII. Fény- és tápanyagigényes, nedves termőhelyeken. Nedves réteken, liget- és láperdőkben élő.
Réti kakukktorma Cardamine pratensis
Réti kakukktorma Cardamine pratensis
Réti kakukktorma Cardamine pratensis
Réti kakukktorma Cardamine pratensis agg.
Réti kakukktorma Cardamine pratensis agg.
Réti kakukktorma Cardamine pratensis agg.
Hagymás fogasír Dentaria bulbifera 30-60 cm magas, kúszó gyöktörzses faj (Ge). Levelei szórt állásúak, az alsók páratlanul szárnyaltak 5 levélkével, a felsők hármasak vagy egyszerűek; a levélkék lándzsásak, fogasak. Sarjhagymái vannak. Virágai sátorozó fürtben nyílnak, rózsaszínek vagy halvány lilák. Termése hosszú, szálas becő. Virágzás III-V, termésérés V-VI. Árnyéktűrő. Üde, humuszos talajokon él. Üde lomberdők, ritkán keményfás ligeterdők domb- és hegyvidéki faja.
Hagymás fogasír Dentaria bulbifera
Hagymás fogasír Dentaria bulbifera
Bókoló fogasír Dentaria enneaphyllos 20-40 cm, hosszan kúszó gyöktörzsű geofiton (Ge). Örvben álló, három megnyúlt lándzsás, fűrészes levélkéből álló A fürtös virágzat kezdetben bókoló, terméséréskor felálló, a szirmok sárgásfehérek. Termése szálas, hosszú csőrű becő. Virágzás III-V, termésérés IV-V. Árnyéktűrő. Üde, általában szivárgó vizes, humuszos talajokon. Természetközeli üde erdők, szivárgóvizes völgyoldalak, szurdokerdők, égerligetek növénye.
Bókoló fogasír Dentaria enneaphyllos
Bókoló fogasír Dentaria enneaphyllos
Évelő (erdei) holdviola Lunaria rediviva 80-150 cm, erőteljes évelő (He). Tőlevelei és alsó szárlevelei hosszú nyelűek, szív alakúak, fogasak. A felső levelek ülők, megnyúltabbak, kisebbek. A virágzat kevésvirágú fürt, a szirmok nagyok, élénk rózsaszínűek. A termés 5-7 cm hosszú, 2-3 cm széles, lapos becőke. Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. Hűvös, párás klímát, üde, tápanyagban gazdag, meszes, félárnyékos termőhelyeken. Hegyvidéki bükkösök, szurdokerdők, égerligetek növénye. Védett!
Erdei holdviola Lunaria rediviva
Erdei holdviola Lunaria rediviva
Erdei holdviola Lunaria rediviva
Hagymaszagú kányazsombor Alliaria petiolata 30-50(-100) cm magas, alig elágazó, felálló szárú kétéves növény (TH). Tőlevelei vese alakúak, csipkések, szárlevelei kihegyezett-tojásdadok vagy háromszög alakúak, durván, öblösen fogasak. Virágai fürtben állnak, fehérek. Termése felálló, szálas, hosszú becő. Virágzás IV-VI, termésérés VI-VIII. Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde termőhelyeken. Üde lomberdők, ligeterdők, nitrofil kultúrerdők gyomtársulások.
Hagymaszagú kányazsombor Alliaria petiolata
Hagymaszagú kányazsombor Alliaria petiolata
[Körtikefélék Pyrolaceae] újabban a családot az Ericaceae családba olvasztják többnyire tőlevélrózsás évelő növények mikotróf táplálkozásúak (mikorrhiza) K 5 C 5 A 5+5 G (5-2) tok termés elsősorban N-szegény és mészmentes talajon élnek klorofill nélküli szaprofiton: Monotropa klorofillt tartalmazó, örökzöld: Pyrola
Körtike fajok Pyrola spp. Kis termetűek, vékony gyöktörzsesek (Ge-Ch). Leveleik örökzöldek, tagolatlanok, egyes fajoknál kissé fogas vagy csipkés szélűek. Pyrola: laza, hosszú fürt virágzat, a virágok fehéresek, zöldesek vagy kissé rózsaszínesek. Termésük tok, magvaik igen aprók, porszerűek. Virágzási idő V-VII, termésérés VI- VIII. Eléggé fényigényes, mészkerülő jellegű fajok, pionírok. kereklevelű körtike - Pyrola rotundifolia
Nálunk mészkerülő erdőkben fordulnak elő, csak a Nyugat- Dunántúlon és a Magyar-középhegység egyes pontjain találhatók említésre méltó populációik. Ültetett fenyvesekben néha másutt is megtelepedhetnek. Hazánkban 8 fajuk él, közülük a fenyőspárga (Monotropa hypopitys) egészen más megjelenésű. A fennmaradó hét faj mindegyike védett, ezek négy nemzetségbe sorolhatók: Moneses egyvirágúkörtike, Chimaphila ernyőskörtike, Orthilia gyöngyvirágoskörtike, Pyrola valódi körtike: kereklevelű (P. rotundifolia) és a kis körtike (P. minor). kis körtike -Pyrola minor
Körtike fajok Pyrola spp.
Körtike fajok Pyrola spp.
Fenyőspárga (Monotropa hypopitys)
fenyőspárga (Monotropa hypopitys)
Kankalinfélék Primulaceae lágyszárú évelő növények szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek K (5) [C (5) A 5 ] G (5) tok termés szórt levélállás, tőlevélrózsás növények: Primula keresztben átellenes (v. örvös) levélállás: Lysimachia
Tavaszi kankalin Primula veris 10-25(-40) cm magas, tőlevélrózsás, tőkocsányos évelő (He). Leveleinek alakja tojásdad vagy visszástojásdad, nyélbe keskenyedő, ráncos, fonáka molyhos. Virágai a tőkocsányon ernyőben állnak, kocsányuk különböző hosszúságú, pártájuk kénsárga, narancsszínű torokkal. Termése kissé megnyúlt, sokmagvú tok. Virágzás III-IV(-V), termésérés V-VII. Inkább fényigényes, szárazságtűrő, humuszos talajokon. Száraz lomberdők, üde lomberdők szélei és tisztásai, hegyvidéki irtásrétek. Középhegységeinkben gyakori
Tavaszi kankalin Primula veris
Tavaszi kankalin Primula veris
Tavaszi kankalin Primula veris
Tavaszi kankalin Primula veris
Primula vulgaris Primula veris
5-10 cm magas, tőlevélrózsás, tőkocsányos évelő (He). Szártalan kankalin Primula vulgaris Levelei visszás-tojásdadok, nyélbe keskenyedők, ráncosak. Virágkocsányai 1-3 cm-esek, pártájuk világos kénsárga, narancsszínű torokkal. Termése kissé megnyúlt, sokmagvú tok. Virágzás II-IV, termésérés IV-V. Félárnyéktűrő; üde, humuszos talajokon. Üde gyertyános-tölgyesek, bükkösök, hegy- és dombvidéki ligeterdők növénye, a Dél- és Nyugat-Dunántúlon gyakori, Helyenként egészen tömeges, de mivel sokfelé gyűjtik-gyűjtötték, védett faj.
Szártalan kankalin Primula vulgaris
Szártalan kankalin Primula vulgaris
Szártalan kankalin Primula vulgaris
Szártalan kankalin Primula vulgaris
bibe portok heterosztília (Szártalan kankalin Primula vulgaris)
Heterosztilia portok bibe 1. 3. 2. 2. 4. 1. portok 3. bibe 1. termő 2. porzó 3. bibeszemölcs 4. pollen 4.
Pénzlevelű lizinka Lysimachia nummularia Apró termetű, kúszó, legyökerező szárú évelő (He). Levelei a fekvő száron átellenesek, rövid nyelűek, kerekdedek vagy széles tojásdadok. Virágai levélhónaljiak, hosszú kocsányúak, a szirmok 10-15 mm hosszúak, élénksárgák. Termése sokmagvú, gömbölyű tok. Virágzás VI-VIII, termésérés VII-X. Fényigényes. Nedves, humuszos, tápanyagban gazdag talajokon. Nedves réteken, liget- és láperdőkben, erdei utak nyomain, árkain élő, országszerte elterjedt faj.
Pénzlevelű lizinka Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka Lysimachia nummularia
Pénzlevelű lizinka Lysimachia nummularia
Pettyegetett lizinka Lysimachia punctata 60-80 cm, egyszerű szárú évelő (He). Levelei 3-5-ös örvökben állnak, 3-5 cm-esek, lándzsásak vagy tojásdadok, mirigyes-szőrösek (fonákukon mirigyesen pontozottak). A virágok 1-3-asával a levelek hónaljában tömött virágzatokban állnak, sárgák. A csésze és a szirmok éle mirigyes. Termése gömbölyded tok. Virágzás VI-VIII, termésérés VII-X. Fényigényes, mészkerülő faj, üde vagy változó vízellátottságú talajokon él. Cseres- és gyertyános-tölgyesek, erdeifenyvesek, bükkösök növénye.
Pettyegetett lizinka Lysimachia punctata
Pettyegetett lizinka Lysimachia punctata
Pettyegetett lizinka Lysimachia punctata
10-15 cm-es, tőkocsányos, gumós geofiton (Ge). Tőálló levelei vese vagy szíves alakúak, finoman csipkések, gyakran márványozottak. Virágai feltűnő rózsaszínűek, illatosak, szirmai visszatörtek. Termése gömbölyded tok, éretten a talajra visszahajlik. Virágzás VII-IX, termésérés IX-X. Árnyéktűrő faj, savanyú talajokon, humuszos vagy erodált talajfelszínű részeken él. Nyugat-Dunántúl bükköseiben és gyertyános-tölgyeseinkben sokfelé előfordul. Védett! Erdei ciklámen Cyclamen purpurascens
Erdei ciklámen Cyclamen purpurascens
Erdei ciklámen Cyclamen purpurascens
Szuharfélék Cistaceae cserjék, félcserjék vagy lágyszárúak szárazságtűrők (macchia) szórt v. keresztben átellenes levélállás, pálhák lehetnek levelek illóolajokat tartalmaznak K 2+3 C 5 A G (3) tok termés szirmok könnyen lehullnak keresztben átellenes levélállás: Helianthemum szórt levélállás: Fumana
Közönséges napvirág Helianthemum ovatum bokrosodó szárú törpecserje (N) Levél: átellenes, elliptikus, ép, tövükön pálhákkal Virág: szár végén kunkor virágzatban, a szirom aranysárga. IV.-X. Termése megnyúlt tok Fényigényes, száraz, napsütötte helyeken Száraz gyepek, száraz tölgyesek, bokorerdők tisztásai, hegy- és dombvidékeinken gyakori, Alföldön homokpusztákon
Közönséges napvirág Helianthemum ovatum
Közönséges napvirág Helianthemum ovatum
Naprózsa Fumana procumbens Elfekvő szárú, fásodó tövű, mély karógyökerű törpecserje (N) Levél: szórt, ár alakú, tűlevélszerű, könnyen lehulló Virág: magános, végálló v. levélhónalji, sárga. V.-VIII. Termése tojásdad tok Fényigényes. Igen száraz, napsütötte helyek mészkedvelő növénye. Bázikus alapkőzetű sziklagyepek, főleg a Dt.i-khg.-ben, ill. az alföldi homokpusztákon
Naprózsa Fumana procumbens
Naprózsa Fumana procumbens
Naprózsa Fumana procumbens
Mályvafélék Malvaceae fás- és lágyszárú növények szórt levélállás, pálhák vannak K (5) C (5) A G (4- ) tok (vagy ún. hasadó papsajt) termés a csészén kívüli fellevelek álcsészét alkotnak a porzószálak porzóoszlopot (columna) képeznek nemzetsége: Lavatera
Madármályva Lavatera thuringiaca 70-150 cm magas, selymesen molyhos évelő (He). Levelei három karéjúak, a karéjok fogasak lehetnek; a tőálló levelek néha majdnem tagolatlanok. Virágai levélhónaljiak, a külső (ál)csésze 3, a csésze 5 tagú, a szirmok 3-5 cm-esek, rózsaszínek, kicsípettek. Termése korong alakú, sarló alakú részterméskékre széteső papsajt. Virágzás VII-IX, termésérés IX-X. Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő. Másodlagos (leromlott) gyepek, száraz gyepekben, parlagokon, legelőkön.
Madármályva Lavatera thuringiaca
Madármályva Lavatera thuringiaca
Kőtörőfűfélék Saxifragaceae lágyszárú növények, gyakran pozsgás szárral, párnás vagy tőlevélrózsás felépítéssel szórt levélállás, pálhák nincsenek K 4 v. 5 C 0 v. 5 A 4+4 v. 5+5 G (2) tok termés Chrysosplenium (a virág 4-tagú, a párta hiányzik)
Aranyos veselke Chrysosplenium alternifolium kis termetű, tarackos tövű évelő (He) Levél: vese alakú, csipkés szélű Virág: apró, sárgásra színeződő fellevelek tövében ül. Szirom nincs, a 4 csésze sárga. III.-IV. Termés: kevés tagú tüszőcsokor Árnyéktűrő, nedvességigényes, patakok mellett, vagy szivárgóvizes helyeken Hegy- és dombvidéki égerligetek kora tavaszi aszpektusában, ritkábban bükkösökben, gyertyánostölgyesekben vagy keményfás ligeterdőkben
Aranyos veselke Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke Chrysosplenium alternifolium
Aranyos veselke Chrysosplenium alternifolium
Varjúhájfélék Crassulaceae elsősorban lágyszárú növények, levélszukkulens, tőlevélrózsás vagy párnás felépítéssel szórt levélállás (ritkán keresztben átellenes: Sedum maximum), pálhák nincsenek K 5 v. C 5 v. A 5+5 v. G 5 v. tüsző termés a csésze maradó öttagú virágok: Sedum
Hatsoros varjúháj Sedum sexangulare 3-25 cm-es, pozsgás évelő (Ch). Levelei aprók, hengeresek, szórtan (látszólag majdnem szabályosan hat sorban) állnak. Virágai 8-10 mm átmérőjűek, 5 kihegyezett, sárgás szirommal. Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. Fényigényes, szárazságtűrő faj, fátlan termőhelyeken él. Főként száraz gyepek, bokorerdők növénye. Magyarországon mindenütt megtalálható. Kamefiton (Ch): Évelő lágyszárúak, a föld feletti hajtástengelyek hosszabb életűek, több mint egy vegetációs időszakig élnek, legyökeresedhetnek, átvészelő szervük talajfelszín felett található fedetlen rügy, melyet rendszerint a hótakaró véd.
Hatsoros varjúháj Sedum sexangulare
Hatsoros varjúháj Sedum sexangulare
Hatsoros varjúháj Sedum sexangulare
Borsos varjúháj Sedum acre
Borsos varjúháj Sedum acre
Bablevelű varjúháj Sedum maximum 15-40 cm, felálló szárú évelő (He). Levelei keresztben átellenesen állnak, laposak, ülők, hullámos vagy csipkés szélűek. Virágai sárgás vagy zöldes, sűrű bogernyőben nyílnak. Virágzás VII-IX, termésérés VIII-X. Fényigényes, szárazságtűrő faj, amely meszes és mészmentes alapkőzeten is előfordul. Száraz lomberdőkben, cserjésekben, főként hegy- és dombvidéken.
Bablevelű varjúháj Sedum maximum
Bablevelű varjúháj Sedum maximum
Bablevelű varjúháj Sedum maximum