Peking+15 Az ENSZ Pekingi Nők Világkonferenciájának (1995) Cselekvési Terve megvalósulásának értékelése Magyarországon - 2009 I. rész: Eredmények és buktatók áttekintése a nemek közti egyenlőség és a nők nagyobb döntési jogkörben részesítése területén A Magyar Köztársaságban a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát az Alkotmány 66. (1) bekezdése rögzíti. Magyarországon a 2003-ban elfogadott, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (továbbiakban: Ebtv.) határozta meg a különböző így többek közt a nemi alapú diszkrimináció fogalmát, és rendelkezik annak tilalmáról. A törvény alapján 2005-ben megkezdte működését az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Ebtv. rendelkezései és a 362/2004. (XII. 26.) számú Kormányrendelet rendelkezései alapján látja el feladatait. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód érvényesülésének ellenőrzését szolgáló országos hatáskörű közigazgatási szerv. A hatóság fő céljai között az egyedi ügyek vizsgálata után második kiemelt célként a diszkriminációval szembeni fellépésben a társadalmi tudatosság, a jogérvényesítéssel kapcsolatos ismeretek terjesztése szerepel. Ha a hatóság megállapítja az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezések megsértését, akkor az alábbi szankciókat alkalmazhatja: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, c) a jogsértést megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja, d) (diszkriminációs) bírságot szabhat ki. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak számos további hatásköre van, így például: közérdekű igényérvényesítés joga alapján per indítása, véleményezési jogkör az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok tervezetei esetében, tájékoztatás stb. A hatóság feladatait a miniszterelnök által felkért Tanácsadó Testülettel együttműködve látja el. A testület tagjai az emberi jogok védelme és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkező független szakértők. A 2005 nyarán megalakult Tanácsadó Testület állásfoglalásokat fogadott el, például a diszkriminációs eljárások bizonyítási kérdéseiről szólót. Fontos azt látni, hogy a jogilag garantált egyenlőség mellett ma már sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szabályok gyakorlati megvalósításának elősegítésére. Ehhez többoldalú összefogás, a célok és eredmények időről időre történő felülvizsgálata szükséges. A kormányzat ennek megfelelően rendszeresen értékeli a pekingi Cselekvési Tervben foglaltak megvalósulását. Az Európai Uniós tagság jól érzékelhető pozitív hatással van a gender kérdések magyarországi kezelésére. Az európai irányvonalak követendő utat jelölnek ki, valamint támogatást is biztosítanak a közös célok eléréséhez. Megkerülhetetlenné teszik a társadalmi nemek szempontrendszerének beépítését a közpolitika valamennyi területébe és a közgondolkodásba is. Az Európai Parlamentben dolgozó magyar képviselők, a jelöltállítás során a kormányzó párt által önként vállalt kvótának is köszönhetően, 30% feletti. 1
2009-re Magyarországon létrejött a nők és férfiak közötti egyenlőséget biztosító és támogató jogszabályi környezet, és az annak megvalósítását elősegítő intézményrendszer. Az Ebtv. kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. A 2003-ban létrejött Esélyegyenlőségi Kormányhivatal jogutódjaként működő Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, majd 2006-tól Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosítja a megfelelő kormányzati hátteret a gender kérdésekkel foglalkozó állami szakemberek számára. A Nőképviseleti Tanács utódjaként létrejött a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács, mely biztosítja a nem kormányzati szervek és szakértők bevonását a magyarországi nőpolitika alakításába. (Lásd: 3. fejezet) A nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak, különösen a családon belüli erőszak megelőzése és kezelése terén is számos, jól működő mechanizmusról számolhatunk be. (Lásd: 2. fejezet) Ma már elmondhatjuk, hogy a nők helyzetét javító projektek sora valósult meg Magyarországon, részben az Európai Unióval társfinanszírozásban (pl.: EQUAL, HEFOP stb.). Az szemléletformálást elősegítendő konferenciák, workshopok kerültek megrendezésre. Továbbra is (2000-től kezdve) évről évre kiadjuk a Nők és Férfiak Magyarországon című statisztikai zsebkönyvet (magyar és angol nyelven), mely ma már elektronikusan is elérhető. A CEDAW Egyezmény és a CEDAW Bizottság ajánlásai magyar nyelven elektronikus és nyomtatott formában is mindenki által ingyenesen hozzáférhetőek. Magyarország 2006-ban adta le hatodik országjelentését a Bizottságnak, melynek értékelésére 2007-ben került sor. A jelentés elkészítése széles bázison alapult: a kormányzati oldal mellett szakértők és civil aktivisták bevonásával készült el. A Nők joga című kiadványban már a legutóbbi ajánlások is megjelentek. A könyvet a női civil szervezetek és aktivisták bevonásával több csatornán keresztül folyamatosan terjesztjük. A Pekingi Cselekvési Terv végrehajtása ellen ható akadályok és nehézségek: A gender mainstreaming stratégia, a kormányzati munkában még nem eléggé elterjedt. Optimizmusra ad azonban okot az, hogy 2008-ban megtörtént az első (nagy sikerű) gender képzés a minisztériumokból jelentkező dolgozók részére, továbbá hogy 2009-ben a magyarországi fejlesztési források elosztásában meghatározó szerepet játszó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai számára nyújtunk többnapos képzést. A társadalomban már meghonosodott a nők és férfiak közötti egyenlőségről, egyenlőtlenségekről való gondolkodás, ám a nők jogismerete és jogérvényesítő készségei és képességei még mindig alacsony szinten vannak, így ezen a területen feltétlenül erősíteni kell a kormányzati politikát. A meglehetősen konzervatív társadalmi attitűdök, dacára az aktív szemléletformáló munkának, igen lassan változnak, számos nemi sztereotípia felszámolása nehézséget okoz. A fiatalabb generációk körében azonban már érezhető elmozdulás: nyitottabbak a nemek közötti egyenlőség kérdéseire. 2
II. rész: A Pekingi Cselekvési Program által meghatározott 12 kritikus területen elért haladás 1. A nők és a szegénység Magyarországon az országos szegénységi ráta nem mutat különbséget férfiak és nők között, a női háztartásfővel rendelkező családok szegénysége is csak csekély mértékben magasabb, mint a férfi háztartásfőjűeké. Mégis, bizonyos háztartástípusokban nagyobb a nők szegénységi kockázata. Ilyenek az egyszülős családok, melyekben jellemzően az anya neveli egyedül gyermekét és a 65 évesnél idősebb, egytagú háztartások, melyekben a nők szegénységi aránya jelentősen meghaladja a férfiakét, elsősorban a rövidebb szolgálati idő, az alacsonyabb kereset és a hosszabb várható élettartam miatt. Az egyedülálló nyugdíjas férfiak száma 2006-ban 132438, a nőké 534619 fő volt. E két családtípusban nem csupán a jövedelmi szegénység kockázata magasabb, hanem a halmozott anyagi deprivációé is. A nők foglalkozási struktúrában elfoglalt, átlagosnál rosszabb pozíciója nemcsak a nőknek a férfiakénál kisebb keresetében tükröződik vissza, hanem az ebből származtatott szociális jövedelmek alacsonyabb szintjében is. Ezek közül a nők öregségi nyugdíját emeljük ki, ami 2007-ben mintegy 25%-kal volt alacsonyabb a férfiakénál. Ez az elmaradás a munkaerő-piaci pozíciók különbözőségén túl arra vezethető vissza, hogy a nők szolgálati ideje átlagosan 2-3 évvel rövidebb, mint a férfiaké, továbbá az előrehozott nyugdíjazásnál a nők jelenleg még kedvezőbb feltételek mellett, a férfiakéhoz képest 3 évvel korábban mehetnek nyugdíjba. Fontos kiemelni azt is, hogy éppen a hátrányos helyzetű romák által felülreprezentált településeken az utóbbi időkben a fiatal roma nők egyre korábban kezdenek szülni, s a fiatalkorú népesség száma jelentősen növekszik ezeken a településeken. A tizenéves korukban, akár több gyereket is szülő nők teljesen kiszorulnak az oktatási intézményrendszerből, következésképpen a munkaerő-piacról is. A helyzet javítására kidolgozásra került a Lépj egyet előre! program, melynek célja a magyar felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése érdekében olyan képzések indítása, amelynek során a korábbi képzettségi, tudásszintjüktől egy szinttel magasabb szintre kerülnek. A képzés a résztevők számára ingyenes, vagyis a képzésbe bekapcsolódó felnőttek a képzési költségek, plusz egy havi minimálbér mértékéig támogatást kapnak. A nőknek a férfiakéhoz képest hátrányosabb pozíciója és alacsonyabb keresete megmutatkozik alacsonyabb szociális jövedelmükben, így kihat a várható nyugdíjukra is. A nyugdíjhatár meghatározásánál a nők pozitív diszkriminációja fokozatosan megszűnik, és 2009-re megvalósul a nemenként egységes 62 éves nyugdíjkorhatár. Egyéb területen a magyar nyugdíjrendszer biztosítja a teljes jogegyenlőséget a nemek között. 2. A nők oktatása és képzése Az oktatásra vonatkozó Magyarország által követett irányelvek azt hangsúlyozzák, hogy lehetőséget kell adni mindenki számára a személyes fejlődésre, az új nemzetközi környezet által megkívánt legmagasabb szintű teljesítmény elérésére és a társadalmi integrációhoz szükséges forrásokhoz való hozzájutásra. Ezért olyan oktatásirányítási stratégiákat kell kimunkálni és alkalmazni, melyeknek deklarált alapelve, hogy (1) nem fogadhatja el a társadalmilag tartósan és visszafordíthatatlanul kizárt személyek létét; hogy (2) elő akarja segíteni a személyiség fejlődését és az aktív polgárok nevelését. Magyarországon a nők iskolai végzettsége általánosságban valamivel magasabb, mint a férfiaké. A munkaképes korú nők nagyobb százalékának van középfokú, illetve felsőfokú végzettsége, mint a hasonló korú férfiaknak, a férfiak viszont magasabb arányban rendelkeznek szakképesítéssel. A lányok a gimnáziumokban jelentősen felül, a szakiskolákban jelentősen 3
alulképviseltek. Ez azt jelenti, hogy a lányok inkább általános középfokú képzést kapnak, és ritkábban is tanulnak szakmát ezen a szinten. Az oktatás jelenleg Magyarországon nemek szerint szegregált, ami főleg a szakoktatásban és a felsőoktatásban érhető tetten. A lányok felülreprezentáltak a középiskolai oktatásban is. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény számos strukturális és tartalmi változás iránytűje a közoktatási rendszerben. Az Európai Uniós irányelvekkel egyező elvi és stratégiai alapozás mellett a törvényi kereteket biztosítja ahhoz, hogy az oktatási intézmények a tanulói szükségleteknek megfelelően dolgozzák ki helyi oktatási profiljukat. A taneszközök és tankönyvek minősége kimondja, hogy a tankönyvek elbírálása során vizsgálni kell a tananyag tartalmát többek között a nemek egyenlőségét sértő, illetve az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiák, kijelentések, ábrák, fotók grafikák használat szempontjából. A felsőoktatás és benne a tanárképzés jelenlegi helyzetében a létező gender kurzusok egyértelműen személyhez/oktatóhoz kötöttsége látszik a meghatározó tényezőnek, azaz ott tud élni a kurzus, ahol az oktató státusza létezik. A széleskörű szakmai és tudományos választék létrejötte ellen ható tényező a felsőoktatás tartalmi és minőségi értelemben vett homogenizálódása, annak ellenére, hogy a bolognai folyamat egyik hivatása a nyitás a társadalom szélesebb rétegei felé, és a diverzifikáció. A szakképzésben és felnőttoktatásban a célcsoportok és a fenntartók sokfélesége miatt kevéssé nyomon követhető a diszkrimináció és szegregáció. Az elkövetkezendő években azonban ezeken a területeken várhatóak a legnagyobb strukturális és tartalmi változások. Ezért olyan kutatások szükségesek, amelyek eredményeire alapozva a felnőttoktatás pedagógiájának módszertani alapozásakor eleve megfogalmazott már a társadalmi nem szempontja. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzetéről 2003-ban készített értékelés szerint az elmúlt egy évtizedben a közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok esetében az átlagos életkor és a nők aránya növekedett, a képzettség átlagos szintje viszont csökkent, miután a fiatalabb korcsoportokban a főiskolai végzettségűek aránya nőtt. Ez a megállapítás továbbra is megerősíti a közoktatásban dolgozóknak a nemek tekintetében megnyilvánuló munkaerő-piaci szegregációját. Bár a tanárok nagy része nő, a nők aránya a vezetésben a pozíció presztízsével és szintjével egyenes arányban csökken. Kormányzati, szakértői és civil összefogással elkészült egy oktató DVD (és az azt kísérő fogalommagyarázó füzet), mely több, a nemi szerepekkel foglalkozó kisfilmet tartalmaz, valamint a Nők és férfiak története a hosszú 20. században című tankönyv, melyek kísérleti oktatása 2009-ben kezdődik meg. 3. A nők és az egészség A felnőtt népesség egészségi állapotának két legfontosabb jellemzője a várható élettartam és ezzel szoros összefüggésben az idő előtti halálozás aránya, valamint a megélt életévek során elérhető életminőség. A felnőtt magyar népességet ebből a két szempontból éppen ellenkező irányú tendenciák jellemzik. Magyarországon a férfiak jelentősen korábban halnak meg, mint ami az ország gazdasági fejlettsége alapján várható volna. A UNDP Human Development Report (2008) adatai szerint annak valószínűsége, hogy egy nő illetve férfi túléli a 65. életévét, Magyarországon 84%. Az idő előtti halálozás tekintetében elsősorban a férfiak életkilátásai tekintetében nagy a lemaradásunk. 4
A társadalmi-gazdasági tényezők meghatározó szerepet játszanak az idő előtti halálozás alakulásában. Az 1986-1990-es évek átlagában 8,9 év volt a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb végzettségű férfiak várható élettartama között, ez 2004-re 16,5 évre nőtt. A nők esetében a korábbi 4 évnyi hátrány 10,2 évre emelkedett a legalacsonyabb végzettségűek rovására. Hasonló a különbség abban, hogy a 30 évesek hány százaléka éli meg a 65. évét. Ennek valószínűsége a legalacsonyabb iskolai végzettségű férfiak esetében csupán 43%, a nőknél pedig 70%, ezzel szemben a legmagasabb iskolai végzettségű férfiak és nők körében 85%, ill. 91%. A hazai várható átlagos élettartamtól a romák mindkét nemnél még 8-10 évvel elmaradnak. Amennyiben a cigány népesség mutatóit az iskolai végzettséggel korrigáljuk, már nem tapasztalunk eltérést a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű roma és nem roma népesség adatai között. A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) országgyűlési határozat többek között a romák egészségügyi állapotának javítása érdekében is számos intézkedést megfogalmaz, melyek végrehajtása folyamatban van. A halálokok közül az emésztőszervi és a külső ok gyilkosság, öngyilkosság miatti halálozás 65 év alatt lényegesen gyakoribb a férfiak között. A szív-érrendszeri és a daganatos halálozás a nők esetében nagyobb részt az idősebb életkorra tolódik, de ezek miatt is lényegesen többen halnak meg, mint az európai átlag. Míg a 70 évnél fiatalabbak 8,1%-át jellemzi súlyos, feltétlenül kezelésre szoruló depressziós tünetegyüttes, ami a tartós egészségromláshoz vezető stressz következménye, a nyolc általánosnál kevesebbet végzettek között ez az arány 15%, a nyolc általánost végzettek között 11%, a felsőfokú végzettségűek között pedig 5,6%. A népegészségügyi szűrővizsgálatok kiemelt fontosságúak. Prioritást élveznek az alábbi szűrések: a 45-65 év közötti nők kétévenként végzett emlőszűrése lágyrészröntgenvizsgálattal (mammográfia); a 25-65 közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után 3 évenként megismételt, sejtvizsgálatot (citológia) is alkalmazó nőgyógyászati szűrővizsgálata; valamint az 50-70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján. A Nemzeti Alaptanterv testi és lelki egészséggel foglalkozó részében erőteljes hangsúlyt kap, hogy az iskola nyújtson támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a családi életre nevelés, HIV AIDS prevenciós területén. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van, az iskolai program megvalósulásához folyamatos szakmai támogatást nyújtunk elsősorban a középfokú, de az alapfokú nevelési-oktatási intézményeknek is. Az Egészségügyi Minisztérium 2007 elején megbízta az Országos Epidemiológiai Központot azzal, hogy a HIV terjedésének monitorozása c. projekt keretében szervezze meg a gravidák sentinel HIV szűrővizsgálatát. A vizsgálat célja a nők HIV-fertőzöttségének monitorozása, a trendek időbeni változásának mérése a terhes nők HIV-prevalenciájának keresztmetszeti vizsgálata révén. 2007-ben 12 területen élő, 8000 terhességi szűrővizsgálaton szeptember 3 és október 15 között megjelent nő vérmintája került vizsgálatra. Valamennyi vérminta negatívnak bizonyult, ami arra utal, hogy a nők HIV-fertőzöttsége igen alacsony, és az előző, 2003-ben kivitelezett vizsgálat óta a prevalenciában nem történt mérhető változás. Magyarország támogatja az anonym HIV/AIDS szűrést is: az önkéntesség elvén nyugvó, az egyén számára térítésmentes szűrővizsgálatokra van lehetőség 17 HIV/AIDS Tanácsadóban. 4. Nők elleni erőszak 5
A nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak megelőzése terén kezdeményezések egész soráról számolhatunk be legutóbbi jelentésünk óta, azzal együtt, hogy az addig elért eredményeket továbbra is fenntartja az ország. Családon belüli erőszak A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/ 2003. (IV.16.) országgyűlési határozat és a 115/2003. (X.28.) országgyűlési határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája előírja és meghatározza a kormány feladatait. Magyarország a fentiek értelmében egyedi, állami támogatással működő intézményrendszert hozott létre. Elemei: Regionális Kríziskezelő Hálózat jelenleg 10 működik, országos hatáskörrel Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat nap 24 órájában ingyenesen hívható az ország minden pontjáról Titkos Menedékház, mely szintén országos befogadó intézmény Köztudatformálás- szemléletváltás érdekében a média szerepe, országos road-show-k szervezése, konferenciák, kerek-asztal beszélgetések rendszeres szervezése szakemberek számára. Félutas-kiléptető rendszer elindítása- minisztérium- önkormányzat krízisközpontot működtető civil szervezetek közötti együttműködés eredményeként önkormányzati lakás biztosítása., ahol a bántalmazott öt évig lakhat, ahol szakemberek segítik a családot. Miniszter által kijelölt módszertani központ működtetése (Titkos menedékház) Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 2004. október 25-én Regionális krízis-szolgáltató hálózat felállítására meghívásos pályázatot írt ki, azon családok és gyermekek átmeneti otthonai számára, melyek a családon belüli erőszaktól fenyegetett, illetve áldozataivá vált személyeket (szülőgyermek nő) befogadja és számára komplex segítségnyújtást biztosít. Lehetőség volt személyi és tárgyi feltételek kialakítására, illetve azok javítására, amivel legalább 4 férőhellyel tudja bővíteni a jelenlegi szolgáltatását. Pályázatot azon átmeneti otthonok adhattak be, amelyek a programhoz tartozó települések tekintetében, további együttműködést fejlesztenek-alakítanak ki. A nyertes pályázók: 7 civil szervezet és egy önkormányzati fenntartású intézmény. A pályázható összeg vissza nem térítendő támogatás volt, mely kizárólag a pályázati feltételeknek megfelelően a családok átmeneti otthonainak fejlesztésére, szolgáltatások biztosítására lehetett felhasználni. A program 2005. januártól elindult kísérleti jelleggel. A nagyszerű eredmények hatására a programot indítása óta folyamatosan működtetjük, elemeit fejlesztjük. 2005. január 25-27-én és február 2-3-án a nyertes családok átmeneti otthonok és a hozzájuk kapcsolódó alapellátást végző szolgáltatók számára egy 33 órás képzés zajlott le, valamint régióként eset feldolgozási, illetve az együttműködést elősegítő eset megbeszélési folyamat. A HÁLÓZAT CÉLKITŰZÉSEIT ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Működési cél Szakmai, módszertani munka Szakmai tevékenységek 1. A krízishelyzetbe jutott kliensek szakszerű ellátásához kapcsolódó képzettség megszerzése és alkalmazása minden régióban biztosított 2. Információk gyűjtése és feldolgozása, felmérések, elemzések készítése témában jártas szakemberek megbízása minisztérium részéről 2006- tól folyamatos, A feladat szakszerű ellátásának széleskörű biztosítása a szakmai háttér információk karbantartásával - képzések szupervízió-eset megbeszélések minisztérium szervezésében 3. Adekvát információtechnológia humánszolgáltatások területén 4. Szakmai tanácsadás települési önkormányzatok és civil szervezetek részére, a célcsoportok közvetett ellátásának támogatása regionális 6
Kliensek ellátása Családon belüli erőszak, és krízis helyzetek számának csökkentése kommunikációs és tájékoztatási eszközökkel Hálózatépítés, kapcsolattartás Szakmai támogatás (TA) 1. Szociális, ügyintézési és egyéb ellátások biztosítása, az erőszak áldozatain, a krízis helyzetbe került személyeken való közvetlen segítés, a speciális szükségletekkel rendelkező áldozatok és segítségre szoruló személyek számára. 2. Elhelyezkedési, képzési, pszichológiai, jogi tanácsadás és információs szolgáltatás megszervezése és fenntartása. 3. Mentortípusú szolgáltatások, mediáció, családi csoport konferencia 4. Az áldozatok szakszerű elhelyezése és reintegrációja biztonságos társadalmi közegbe. 1. A társadalmi nyilvánosság, a média lehetőségeinek igénybevétele a személyiségi és az adatvédelmi jogok tiszteletben tartásával. 2. A családon belüli erőszak visszaszorítását célzó intézkedések, programok tervezésének és megvalósításának kommunikálása, tájékoztató anyagok terjesztése- a hálózat tagjai igénybe veszik a régióban működő médiát, helyi Tv, sajtó 1. A kríziskezelő hálózat fejlesztését célzó intézkedések, programok tervezése, szervezése és megvalósítása., folyamatos bővítés 2. Forrásfejlesztés, projektmenedzsment. 3. A krízissel kapcsolatos megbízói és civil kezdeményezések feltárása, a tapasztalatok elemzése, közreadása. 1. monitoring rendszer 2. Szakmai programok, konferenciák műhelyfoglalkozások 3. Kommunikációs tevékenység megtervezése-végrehajtása, kiadványok 4. Közigazgatási egyeztetés 5. Tapasztalatok átadása a szakpolitikákban A program figyelemmel kisérése és minőségbiztosítása érdekében egy Monitoring Bizottságot hoztunk létre a családon belüli erőszak területén dolgozó minisztériumi dolgozókkal. Célul tűztük ki, egy olyan megfigyelő-, értékelő és jelzőrendszer kiépítését, amely a programot és a fenntartó részéről nyújtott támogatások pénzügyi felhasználását követi nyomon. Ezen kívül, a program folyamatos szakmai véleményezése által biztosítja céljainak megvalósulását, elvégzi az elért eredmények és hatások elemzését, előkészíti a sikeres elemek elterjesztését, továbbá segítséget nyújt az esetleges hibák, hiányosságok kiküszöböléséhez. A programért felelős szereplők folyamatos visszajelzést kaptak a program végrehajtásáról elsősorban a problémákra és hiányosságokra koncentrálva, és ennek eredményeképpen készült cselekvési terv a következő időszakra, mely azt tükrözi, hogyan tudják a jövőben korrigálni a problémákat. A monitoring rendszer két alapvető komponensből tevődött össze: a szakmai és pénzügyi folyamatok értékeléséből. 2008-ban már külső szakértőket kértünk fel a monitorozási feladatok ellátására. A program legfontosabb jellemzője az azonnali védelem nyújtása bántalmazott emberek számára. További cél volt a fent nevezett célcsoport számára komplex segítő (intenzív szociális munka, jelzőrendszer hatékonyabb működtetése, szociális támaszok azonnali segítségül hívása, mentálhigiénés és jogi segítségnyújtás folyamatos biztosítása), kríziskezelő program kialakítása, továbbá prevenció, ellátás, utógondozás megvalósítása. A hálózatot folyamatosan bővítjük, 2007-ben egy 25 fő egyidejű fogadására képes, majd 2008- ban 10 fő bántalmazott fogadására alkalmas ingatlant kialakító szervezet csatlakozott a programhoz. A regionális programvezetők 2005. decemberében kezdték meg a helyi szakmai protokoll kidolgozását, 2006-tól már a szakmai protokoll alapján végzik tevékenységüket. 2008-ban a krízisközpontokba felvett személyek száma: 1347 fő volt, ebből 421 fő a nők száma, 9 fő férfi - gyermekkel, 8 fő férfi bántalmazott, 858 gyerekek száma, egyedül álló nők 51 fő volt. 7
Testi erőszak: 348; lelki erőszak: 462; szexuális bántalmazás: 111; gazdasági erőszak: 190; szeparálás: 236 esetben történt. A modellkísérletben résztvevő krízisközpontok szoros együttműködésben dolgoznak mind az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal, mind a kliensek ügyében eljáró hatóságokkal, szociális-gyermekvédelmi és egyéb szervezetekkel. (jelzőrendszer tagjaival) A kríziskezelő hálózaton kívül Magyarországon 2901 férőhellyel rendelkező Családok Átmeneti Otthona rendszer is működik, akik jogszabály értelmében, családon belüli erőszak áldozatait is fogadnak, van ahol 100%-ban és van, ahol csak várólistáról fogadnak áldozatokat. A krízisközpontok, jól használja ki a civil szervezetekkel, médiával való együttműködést. Bemutatták a programot a regionális, ill. városi TV-ben, több város a bántalmazottak részére befogadó család keresésével segítette a programból kilépőket. A civil szervezetek álláskeresésben, illetve szálláslehetőséggel segítették a programot. Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) A modellkísérletének keretében a telefonos szolgáltatás modernizációjára 24 órás ingyenes, az ország egész területéről elérhető segítségnyújtást biztosító szolgáltatást hozott létre a kormányzat: 2005. április elsejétől működik az OKIT. A szolgálat munkatársai mentálhigiénikus, szociálpolitikus, szociális munkás végzettségűek. Munkájukat az általuk készített szakmai protokoll szerint végzik. A 24 órás telefonszolgáltatás keretében két fő a nap 24 órájában fogadja a hívásokat és a hálózat tagjaival a kapcsolatot fölvéve azonnali intézkedéseket kezdeményez, illetve az azonnali intézkedést nem kívánó ügyekben szakmai jelzést ad azon szervezetek számára, amelyek helyileg a legközelebb vannak a kliensekhez. A munkatársak a problémák megoldását nyomon követik, visszacsatolást kérnek (és kapnak) a kliensektől, a hivataloktól, intézményektől, a hatóságtól, amellyel közösen segítették az ügyfél élethelyzetének javítását. A munkatársak az OKIT működésének megkezdése előtt átfogó szakmai felkészítő képzésen vettek részt, folyamatos szakmai képzésük a telefonos szolgálat beindulását követően is szerves részét képezi az intézmény működésének (pl. emberkereskedelem). Ezen túl team ülések, esetmegbeszélések, szupervízió és korszerű adatbázis segíti a mindennapi munkájukat. A krízistelefon a nemzetközi alapelvek figyelembevételével (IFOTES), a hatályos jogszabályok és a szakma etikai követelményeinek megfelelően jött létre és működik. 2008-ban 53 426 hívás érkezett, ebből a sikeres hívások száma 68, 26% volt, mely az előző évekhez viszonyítva 10%-al nőtt. Az eddigi tapasztalatok szerint lényegesebben több a női, mint a férfihívó. 2008-ban a női hívók 68,42%, míg a férfi hívók aránya 31,58% volt. A nők elsősorban anyák több gyermekkel, kevés köztük az egyedül álló. Legnagyobb számban a családon belüli erőszakkal kapcsolatos hívások érkeznek. Gyakoribb a tanácsadásra való igény, mint az elhelyezésre irányuló kérés. Minden hatósággal, intézménnyel és civil szervezettel, amelyek tenni tudnak és tesznek a családon belüli erőszak ügyében kapcsolatot tartanak. (Rendőrség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Határőrség Országos Parancsnoksága stb.) A jelzőrendszer tagjaival - intézményekkel és civil szervezetekkel egyaránt- jó szakmai kapcsolatot építettek ki. A regionális kríziskezelő hálózattal napi kapcsolatban vannak, jelzik, hogy hol van elhelyezésre lehetőség. A kormányzat támogatásával és szervezésében több alkalommal közös szakmai napok történtek, történnek. Titkos menedékház A menedékház megnyitására 2006. februárjában került sor. A titkos menedékház funkciója, a súlyosan bántalmazott gyermekkel menekülő vagy gyermektelen nők befogadása, problémáik komplex segítése. Módszertani Központ 8
A kríziskezelő modellprogram egységben tartása érdekében, a kormányzat egy civil szerveztet bízott meg módszertani központként való működéssel, a modellprogram szakmai feladatának ellátására. Félutas kiléptető program Ahhoz, hogy a bántalmazottaknak a krízisellátás után ne keljen vissza mennie a bántalmazóhoz, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008-ban modellprogramként, három megyében elindította a félutas-kiléptető programot. A Program alapján, a bántalmazott 5 évig lakhat a helyi önkormányzat által biztosított lakásban, (ahol szakemberek segítik álláskeresésben) melynek feltétele, hogy a beköltöző bántalmazottnak takarékoskodnia kell, életcéljának kell lennie, a programban töltött időszak alatt pedig olyan anyagi hátteret kell szereznie, hogy képes legyen kölcsönnel önálló lakást vásárolni, illetve jogosulttá válhasson, az 5 év folyamán önkormányzati bérlakás igénylésre. A modellprogramban jogász, pszichológus, szociál- pedagógus segíti a beköltözött bántalmazót. Ezen költségeket a kormányzat biztosítja. Köztudatformálás szemléletváltás 2005. őszén indult társadalmi információs program a családon belüli erőszakkal kapcsolatos információknak, valamint az OKIT telefonszámának a lakosság legszélesebb körével való megismertetése céljából. (szóróanyagok elkészítése és terjesztése). A köztudatformálása érdekévben a kormányzat2006-tól évente szervez road-show-t szakemberek, illetve a média részére. 2007-ben a média részére sajtópályázat díjat hirdetett meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a hiteles tájékoztatás érdekében. A díj kiírása folyamatos, minden évben meghirdetjük. Távoltartás Az Országgyűlés 2006. február 14-én fogadta el a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LI. törvényt, amelyet 2006. március 3-án hirdettek ki, s amelynek rendelkezései 2006. július 1-én lépnek hatályba. A rendelkezés értelmében szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény alapos gyanúja esetén, tíztől harminc napig terjedő időtartamra a büntetőeljárás megindítása után, a nyomozási bíró elrendelheti a távoltartást, amelynek hatálya alatt a terheltnek a használat jogcímétől függetlenül el kell hagynia a sértettel közös lakóhelyet, és nem látogathatja azokat az intézményeket/helyeket, amiket a sértett látogatni szokott. A távoltartás személyes találkozás, valamint a kommunikációs eszközök útján, így például a telefonon, vagy elektronikus úton történő kapcsolatfelvétel tilalmát is jelenti. A szabályok megsértése esetén elrendelhető az előzetes letartóztatás illetve rendbírsággal sújtható a terhelt. A távoltartás elrendelését az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője indítványozhatja. A hatálybalépés óta eltelt időszak tapasztalatinak felhasználásával 2008-ban megkezdődött a jogintézmény felülvizsgálata. Emberkereskedelem Az emberkereskedelem és a tanúvédelem jogi szabályozásában az elmúlt években nem történt változás. Megszületett azonban a 1018/2008. (III. 26.) Korm. határozat az emberkereskedelem elleni, 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról. Az emberkereskedelem önálló törvényi tényállása 1999-től hatályos a magyar büntetőjogban, jelentős módosítására 2001-ben került sor tekintettel arra, hogy az ENSZ határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni egyezményének ú.n. Palermói Jegyzőkönyve ezt szükségessé tette. A korábbi Belügyminisztérium, a Rendőrség, a korábbi Határőrség, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) részére 2005 júniusában Intézkedési Terv készült az emberkereskedelem elleni fellépés feladatairól. Az ORFK és az egyes megyei rendőrfőkapitányságok elkészítették a kapcsolódó belső szabályozásukat. Az ORFK utasításának 9