Csóti András bv. altábornagy úr büntetés-végrehajtási főtanácsos országos parancsnok Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Budapest Tárgy: A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának../2015. (...) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálattervezésének és szolgálatszervezésének végrehajtásáról szóló tervezet véleményezése Tisztelt Altábornagy Úr! A tárgyban hivatkozott BVOP utasítás tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket, javaslatokat tesszük: II. fejezet Szolgálatteljesítési idő, szolgálati időrendszerek 5. A vezetők ellenőrzési tevékenysége során csak a ténylegesen ellenőrzésre fordított idő - melynek el kell érnie a minimum 4 órát - számolható el szolgálatteljesítési időként. Javasolt a törlése, mivel az ellenőrzési tevékenység elszámolása (amennyiben az túlszolgálatot eredményez) a Hszt. 140., és a 350. alapján valósul meg, külön szabályozás szükségtelen, és számos esetben életszerűtlen is. Pl.: a szállítás útba indításának ellenőrzése, Ünnepi végrehajtási és ellenőrzési terv, hőségriadó idején szolgálati kutyák tartása nem 4 órás ellenőrzési feladat. Látható, hogy ez a szabályozás már korábban is problémás volt, mivel a korábbi szövegezés szerint: A vezetők ellenőrzési tevékenysége során csak a ténylegesen ellenőrzésre fordított idő számolható el szolgálatteljesítési időként. Ez ellentétes volt a Hszt. 135. (1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet négy óránál rövidebb, és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve tizenkét óránál hosszabb.
A fentieken túlmenően kérdéses, hogy miért a Szolgálatteljesítési idő, szolgálati időrendszerek címszó alatt szerepel, holott a túlszolgálat címszóban lehetne helye, amennyiben olyan ellenőrzésről van szó, ahol az ellenőrzés ideje túlszolgálatot eredményez, de ekkor egyértelműen a Hszt. 140. és 350. az irányadó, egyéb estekben pedig egyértelműen a napi szolgálatteljesítési idő részét képezi. A fentieken túlmenően még problémás a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzéséről szóló 2/2015.(VII. 10.) BVOP utasítás 85. pontja (bár ekkor már hatályos volt az új Hszt.), mely szerint: A hivatali munkaidőn kívüli, illetve a munkaszüneti, ünnepnapon és éjszaka történt vezetői ellenőrzésre fordított időt - a túlszolgálattal kapcsolatos előírások figyelembevételével - szabadidő-megváltással kell kompenzálni. Ez a rendelkezés ellentétes a Hszt. 350. (4) bekezdésével: A 140. (2) és (3) bekezdésétől eltérően 2018. december 31-ig a túlszolgálat ellentételezéseként a hivatásos állomány tagját az állományilletékes és annál magasabb parancsnok kivételével választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A túlszolgálatért díjazásként annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni. A fentieken túlmenően szükséges meghatározni a túlszolgálat fogalmát az egyes szolgálati időrendszereken belül is. Ez ne állományilletékes parancsnoki feladat, hanem központi szabályozási feladatnak kell lenni. 7. Rugalmas szolgálati időrendszer egyéni kérelem alapján engedélyezhető. A törzsidőt a bv. szerv vezetője határozza meg, azonban annak 9 és 14 óra közé kell esnie. Ezen munkaidő alkalmazása a szolgálati feladatok teljesítését nem késleltetheti, és nem akadályozhatja. Rugalmas szolgálati időrendszerben dolgozók körét a parancsnok határozza meg. Így lehetőség lenne munkakörökre meghatározni, nem kéne egyéni kérelmekkel bajlódni. Törzsidő: 9 és 13 óra közé javasoljuk, mivel a hivatalokban nagyon sok esetben 14 óráig van lehetőség ügyintézésre, vagy 9 és 14 óra közé kell esnie, de a parancsnok ettől eltérő időt is meghatározhat. 12. Vezényléses szolgálati időrendszerben a Rendelet 72. (5) bekezdése szerint kerülhet maghatározásra. 3 bekezdést ír a tervezet, de a vezényléses időrendszer a Rendelet 5 bekezdésben található.
14. A kombinált szolgálati időrendszer bevezetésére akkor kerülhet sor, ha a ht. állományú tagjának ténylegesen teljesített éves túlszolgálati időkerete meghaladja a kettőszáz órát. Javaslatunk a 14-es bekezdés teljes törlését. Álláspontunk szerint intézeteknél, a kombinált szolgálati időrendszert kell bevezetni a jelenleg váltásban dolgozó állományi tagok estében. Fogvatartotti előállításokat és egyéb feladatokat, melyek hivatali munkaidőben történnek, a váltásban dolgozó biztonsági felügyelői állomány hivatali szolgálati időrendszerben történő berendelésével lehet végrehajtani. Amennyiben ez a szabály nem kerül törlésre az előállítási feladatok, illetve egyéb fogvatartotti programok szakszerű végrehajtását veszélyeztetheti. 15. A kombinált szolgálati időrendszer bevezetése nem járhat a ht. állományú tagok aránytalan szolgálati leterhelésével, a szolgálati időrendszerek közötti váltások során a járulékos időn kívül a 8 óra pihenő idő betartása kötelező. Tervezet a szolgálatok közti pihenőnapot teszi kötelezővé tehát két szolgálat közé, ha így marad nem szervezhetsz 8 órás munkarendet. 16. A kombinált munkarendre történő áttérés során a ht. állományi tagok bevezetést megelőző munkarendjét minden esetben figyelembe kell venni és alapként kezelni. Ennek értelmében, amennyiben az állományi tag a Rendelet 71. a,d,e, szolgálati időrendszerben teljesít szolgálatot, akkor a kombinált munkarend kialakítása során azt kell alapul venni. Szintén hasonló eljárásrend érvényesül a váltásos munkarendben szolgálatot teljesítő állományi tagok esetében. III. fejezet Munkaközi szünet, pihenőidő, heti pihenőnap A címszó a munkaközi szünetet nem szabályozza, nem taglalja, csak a heti pihenőnapot, és a pihenőidőt. 27. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálati feladatot ellátó ht. állományú tagnak, amennyiben a szolgálat befejezésétől a következő szolgálat kezdetéig 24 óránál rövidebb idő áll rendelkezésre, az pihenőnapként nem jelölhető ki. Ahol a két szolgálat között az egybefüggő időtartam a 47 órát eléri, ott két pihenőnap kiadható. Javaslatunk, a 27. bekezdést a fent leírtak alapján utasításba foglalni. Intézeteknél sajnos előfordulhat, hogy az éjszakás szolgálatból lelépő állományi tag úgynevezett rövidet vált, és ebben az esetben a két szolgálat között nincs meg a 24 óra, de az utasítás nem tiltja a pihenőnap kijelölést
IV. fejezet Szolgálattervezés és szolgálatszervezés 28. A szolgálattervezést a nexontime szolgálattervezési és szervezési számítógépes programban (a továbbiakban: program), illetve azzal párhuzamosan az 1. melléklet szerinti szolgálatszervezési naplóban kell rögzíteni. A nexontime szoftver a mai napig problémás, bv-s viszonyok között nehezen kezelhető, jelenleg is párhuzamos a papír alapú nyilvántartással, ami többletmunkát generál. Pl.: piros jelzetű napon (pihenőnap) nem lehet átrendelésre (vezénylésre) küldeni a hiv. szolgálati viszonyban álló személyt, holott a gyakorlatban előfordul ilyen berendelés. Az elvárásoknak való megfelelés a gyakorlatban - a nexontime alkalmazására szakterületenként 1-1 főt von el más feladatokról. 34. A havi szolgálatteljesítési idő összesítésénél, a szolgálati időrend alapján meghatározott, de értelemszerűen az eligazítás, és a szolgálati felszerelések átvételének idejével csökkentett óraszámokat kell a távollét napjaira jóváírni, valamint a programban kiválasztani (pl. 12 óra, 8 óra, 8,5 óra, 10,5 óra stb.). Javaslatunk, az egészségügyi szabadság esetében kerüljön meghatározásra az egy hónapban kereső tevékenységet folytatható időszak kötelező óraszáma, és a ledolgozott idő túl szolgálata a kapott óraszámból kerüljön megállapításra. 35. pontban szerepel, hogy hivatali munkaidőn kívül, a biztonsági tiszt által végrehajtott berendelést a programba is rögzítse. Ez jelenleg más osztály beosztottai esetében hozzáférési jogosultságok hiányában nem megoldható. 41. számú pontban, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben, a betegállományok hivatali munkanapokra, napi 8 órával történő jelölése ellent mond a 33. pontban foglaltaknak, továbbá így előfordulhat, hogy a váltásos műszakban szombat, vasárnapi napokon tervezett szolgálatok nem kerülnek elszámolásra. VI. fejezet Túlszolgálat 47. Túlszolgálatnak minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban Hszt.) 139. -ban, valamint a Rendelet 76. -ban meghatározottak értelmében elrendelt szolgálatteljesítés. Célszerű lenne megemlíteni a Hszt. 350. -t is, mert sokan nem ismerik, igaz a nyomtatvány már szerepelteti a válsztási lehetőséget.
49. Túlszolgálat elrendelésének minősül a havi és a napi szolgálatszervezési okmány, a belföldi kiküldetési utasítás és költség elszámolási okmány, az ellenőrzési terv, továbbá más, helyileg rendszeresített irat (pl. szolgálati jegy, egyedi utasítás, "túlszolgálat elrendelése" nyomtatvány stb.) bv. szerv vezetője általi aláírása. Javasoljuk, a rendelet 77. alapján a következőkkel kiegészíteni: Túlszolgálat elrendelésének minősül a havi és a napi szolgálatszervezési okmány, a belföldi kiküldetési utasítás és költség elszámolási okmány, az ellenőrzési terv, továbbá más, helyileg rendszeresített irat (pl. szolgálati jegy, egyedi utasítás, stb.) bv. szerv vezetője, illetve a bv. szerv vezetője által meghatalmazott, túlszolgálat elrendelésére jogosult személy általi aláírás. 53. A túlszolgálat következő hónapban szabadidővel történő megváltása nem tekinthető havi kötelező óraszám alatti teljesítésnek. A nexontime, nexonhr és a KIRA (bérszámfejtő program) összehangolása esetén ez nem valószínű, hogy működni fog. (a nexontime, nexonhr most sincs szinkronban) 7. melléklet a BVOP utasításhoz A szolgálatszervezés elkészítése során alkalmazható jelölések: A V vezényelt bejegyzés kérdéses, hogy annak kell-e tekinteni. Mivel a Hszt. már az átrendelés kifejezést alkalmazza. 57. Javasoljuk 5. mellékletet törlését, illetve a 4. és 6-os melléklet egy táblázatba foglalását. Az 5. melléklet talán vezethető lenne abban az esetben, ha az intézetnél csak egy dolgozó kapná meg a jogosultságot túlszolgálat elrendelésre, illetve a melléklet vezetésére. Javasoljuk továbbá, hogy a 33/2015 Bm. rendelet 13. alapján a kerekítésből adódó többlet kifizetés elkerülése végett a töredék idők görgetésére az utasítás adjon lehetőséget. VII. fejezet 60. Amennyiben a hivatásos jogviszonyú egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény14/b. szakaszában foglaltak figyelembevételével illeti meg a délutános és éjszakai műszakpótlék. Feszültséget okozhat a személyi állomány tagjai között.
További észrevételeink: - Szabadság nincs szabályozva. Annak mennyisége, módosulása, különös tekintettel a kombinált szolgálati időrendszerre. A szolgálati időrendszerekben szabályozni szükséges a szabadság kezdetét és végét. Pl. folyamatos váltásos időrendszerben egy éjszakai, illetve egy nappali szabadság mettől meddig tart. Szabadságok megszakításának rendjének, az azt követő teendők, számolások meghatározása szükséges. - A 3. számú mellékletben nyilatkozik a kolléga, hogy az elrendelt túlszolgálat ellentételezését díjazással, vagy szabadidőben kéri. Ez gyakorlatban, hogy működhet? Mi történik, ha szabadidő biztosításával kérik az ellentételezést az állományi tagok? Meddig görgethető? Tárgyévet követő év első félévéig? Utána a kifizetésre intézkedni kell, amely a nyilatkozattal ellentétes? - Heti munkaidőkeret meghatározása (50-52 óra) szükséges, melyet szolgálati időrendszerektől függetlenül túllépni nem lehet. Ez garantálná az egységes és arányos szolgálatszervezést, továbbá a szükséges pihenőidők biztosítását a hatékonyabb szolgálatellátás érdekében. - A HSZT. 169. (1) pontjának értelmezése szükséges, különös tekintettel, annak c) pontjában foglaltakra. Kérjük észrevételeink, javaslataink megfontolását. Budapest, 2015. október 09. Tisztelettel: Kucsera Miklós főtitkár