Kezelési Szabályzat. a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap

Átírás

1 Kezelési Szabályzat a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap mint nyíltvégű, határozott futamidejű, az ÁÉKB Irányelv alapján nem harmonizált értékpapír befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazásához A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Nyilvántartásba vételi határozat száma és dátuma: KE-III.365/2011., kelt július 7. Alapkezelő Pioneer Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1011 Budapest, Fő u. 14.) Forgalmazók UniCredit Bank Hungary Zrt. (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.) Letétkezelő UniCredit Bank Hungary Zrt. (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.) október 3. Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az alap tőkéjének egy részét származtatott ügyletekbe fekteti ezért kockázati szintje a szokásostól eltérő. 1

2 Tisztelt Befektető! Köszönjük, hogy megtakarításai értékének gyarapítása céljából a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alapot választotta. Bízunk benne, hogy eredményességünk folytán hosszú távon befektetőink között üdvözölhetjük. Jelen dokumentum egységes szerkezetben, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény és a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény által előírt módon és alakisággal tartalmazza a Pioneer Alapkezelő Zrt., mint befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapok sorába tartozó és nyilvános forgalomba hozatal keretében létrehozott és az UniCredit Bank Hungary Zrt. által forgalmazott Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap elnevezésű, nyíltvégű értékpapír befektetési alap jellemzőit, illetve az Alap befektetési jegyei megvásárlásának, visszaváltásának, folyamatos forgalmazásának szabályait. Jelen Kezelési Szabályzat figyelmes áttanulmányozása folytán megfelelő képet kaphat, hogy az Alapba történő befektetésével mi történik, mit várhat tőle, illetve milyen kockázatokkal kell számolnia. Amennyiben kérdése merülne fel a befektetéssel kapcsolatban, ügyintézőink készséggel adnak felvilágosítást a forgalmazási helyeken. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap nyilvános befektetési alap, amelyre a befektetési jegyek nyilvánosan kerülnek kibocsátásra. Ezúton is sikeres befektetést kívánunk Önnek. Pioneer Alapkezelő Zrt. 2

3 KEZELÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉKE 1. BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE, TÍPUSA, FŐBB JELLEMZŐI: A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI, VALAMINT AZOK A KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK MIATT A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTHETŐ A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI, TŐKE ÉS HOZAMÍGÉRET ESETÉN ENNEK PONTOS FELTÉTELEI A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJA A BEFEKTETÉSI ALAP RÉSZLETES BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI A BEFEKTETÉSI ALAP TULAJDONÁBAN LÉVŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNZÉSÉNEK, AZ ESZKÖZÖK TERHELHETŐSÉGÉNEK SZABÁLYAI A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐ VAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐ DÍJAK, VALAMINT A FENTIEK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MÓDJÁNAK, ÖSSZEGÉNEK ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA AZ ÖSSZESÍTETT ÉS AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSI MÓDJA, GYAKORISÁGA, KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA, HELYE, IDEJE, IDEÉRTVE A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS MIATT SZÜKSÉGES ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK SZABÁLYAI, ANNAK MÓDJA, HELYE, IDEJE ANNAK A HELYNEK A MEGNEVEZÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA, VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ JELENTÉSEK BESZEREZHETŐK A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI ÉS ALAPKEZELŐI HATÁROZATOK SZÁMA, IDEJE KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK AZ ALAPKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA, ÁLTALA KEZELT TOVÁBBI BEFEKTETÉSI ALAPOK FELSOROLÁSA A LETÉTKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, AZ UTOLSÓ FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL ELLÁTOTT SZÁMVITELI BESZÁMOLÓJA SZERINTI SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA A FORGALMAZÓK NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, AZ UTOLSÓ, FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL ELLÁTOTT SZÁMVITELI BESZÁMOLÓJA SZERINTI SAJÁT TŐKÉJE

4 5.4. A KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉG NEVE A JOGI FORMA MEGJELÖLÉSÉVEL, SZÉKHELYE, KAMARAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA; TERMÉSZETES SZEMÉLY KÖNYVVIZSGÁLÓ ESETÉN NEVE, CÍME, KAMARAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐ ADÓZÁSI SZABÁLYOK RÖVID LEÍRÁSA KOCKÁZATI TÉNYEZŐK EGYÉB RENDELKEZÉSEK SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉRDEKÜTKÖZÉS HÁTTÉRSZABÁLYOK JOGHATÓSÁG, JOGVITÁK RENDEZÉSE NYILATKOZAT

5 A Kezelési szabályzat célja A jelen magyar nyelvű Kezelési szabályzat amelyre a magyar jog, különösen a Batv. és a Tpt. rendelkezései az irányadóak a Befektetőknek tájékoztatást nyújt a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap jellemzőiről és befektetési jegyeinek jegyzéséről. A befektetési alap kezelésének szabályait a Felügyelet részére benyújtott Tájékoztatóban és Kezelési szabályzatba kell foglalni. A Tájékoztatónak és Kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Kezelési szabályzatban foglalt adatok és információk valódiságát az Alap nyilvántartásba vétele során nem vizsgálja és nem vállal felelősséget. Jelen dokumentum a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a Kibocsátó nevében eljáró befektetési alapkezelő által szolgáltatott információ alapján készült. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Az Alapkezelő tevékenységét, mint magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő végzi. Az Alapkezelő tevékenységét a befektetési alapokról szóló évi LXIII. törvény (korábbi Bat.) előírása szerint, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (ÁÉTF) /1992 számú engedélye alapján kezdte meg 1992-ben, jelenleg pedig a Felügyelet által kiadott III./ /2002., illetve III/ /2003. számú határozatban kiadott engedély birtokában a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény alapján látja el. Az Alapkezelő rendelkezik, minden hatósági engedéllyel, melyet a jogszabályok előírnak egy Alap létrehozásához és kezeléséhez. Az Alapkezelő a Batv ának megfelelően április 30-ig teljesítette a Batv.-nak történő megfeleltetést. Az Alapkezelő az említett megfeleltetés eredményeként a Batv. alapján végzi majd a kollektív portfóliókezelési, vagyis befektetési alapkezelési tevékenységét. Az UniCredit Bank Hungary Zrt. mint Letétkezelő rendelkezik a letétkezelői feladatok ellátásához szükséges feltételekkel, a befektetési alap letétkezelési tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-1523/2003. számú határozatával engedélyezte. Az Alapkezelőn és Forgalmazón kívül senki nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a Kezelési szabályzatban foglaltakon túl bármiféle tájékoztatást vagy ajánlatot adjon a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatást vagy ajánlatot nem szabad hitelt érdemlőnek, azaz olyannak tekinteni, amely a Pioneer Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapul. Kiemelten felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt alaposan vizsgálják meg a Kezelési szabályzatban foglalt adatokat, különös tekintettel a Kockázati tényezők című fejezetre. Befektetési döntés meghozatala során a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A Befektetők a jelen Kezelési szabályzat tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a Befektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét. 5

6 1. Befektetési alapra vonatkozó általános információk 1.1. A befektetési alap neve, típusa, főbb jellemzői: az Alap neve: Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap az Alap működési formája: nyilvános az Alap fajtája: nyíltvégű az Alap elsődleges eszközkategóriájának típusa: értékpapíralap az Alap harmonizációja: ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált alap az Alap futamideje: határozott, július 1-ig az Alap és az arra kibocsátott Befektetési jegyek denominációja: magyar forint Az Alap által kibocsátott befektetési jegy sorozatok jellemzői: A sorozat: névértéke: (tízezer) Ft. ISIN kódja: HU Komfort sorozat: névértéke: (tízezer) Ft. ISIN kódja: HU Az Alap által kibocsátott egyes sorozatok eltérnek egymástól (i) a Befektetőknek felszámított díjak és jutalékok tekintetében; (ii) atekintetben, hogy az egyes sorozatokat alkotó Befektetési jegyek megvételére a Forgalmazó megbízásából eljáró Közvetítő közreműködésével vagy anélkül (közvetlenül a forgalmazási helyen) adható-e bizományosi megbízás az Ügyfél által a Forgalmazónak; Az (i) ponthoz: A Befektetőknek felszámított, sorozatonként különböző díjak és jutalékok ismertetését a jelen a Kezelési szabályzat 1.7. pontja tartalmazza. Az (ii) ponthoz: A Befektetési Jegyek forgalmazásának módját érintő ezen sorozatok közti eltérés abban nyilvánul meg, hogy az A sorozatba tartozó Befektetési Jegyek értékesítésénél Közvetítő közreműködésére nem kerül sor, azaz a vételi bizományosi megbízás az Ügyfél által közvetlenül a forgalmazási helyeken adható a Forgalmazó, illetve a Vezető Forgalmazó részére; a Komfort sorozatba tartozó Befektetési Jegyek értékesítése kizárólag Közvetítő közreműködésével, közvetítésével történik, azaz a vételi bizományosi megbízás az Ügyfél által a Közvetítő közvetítésével, közreműködésével, (s nem közvetlenül a forgalmazási helyeken) adható a Forgalmazó részére; A Közvetítők felsorolását a Közvetítőt igénybevevő Forgalmazó honlapja tartalmazza A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma Határozat száma Határozat jogcíme Határozat dátuma KE-III.365/2011. Nyilvántartásba vétel július 7. 6

7 1.3. Elszámolási és hozamfizetési napok Jelen nyilvános, nyílt végű Alap esetében a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit kivéve az Alap futamideje alatt a Forgalmazó, minden munkanapon köteles elfogadni a Befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat. Az Alap esetében minden munkanap egyben forgalmazási elszámolási nap. A Befektető által leadott és jelen Kezelési szabályzatban meghatározott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzat 1.4. és 1.5 pontjában meghatározott forgalmazásteljesítési napig kell a Befektető számára jóváírni, kifizetni. Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel. Hozamfizetési napok Az Alap működése során nem fizet hozamot tőkenövekménye terhére, az Alap a teljes tőkenövekménye befektetési politikájának megfelelően újra befektetésre kerül. A Befektető az Alap tőkenövekményét a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatja. Az Alap esetében nincsen hozamfizetési nap A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei Az Alapkezelő a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalának és visszaváltásának lebonyolításával Forgalmazót (az UniCredit Bank Hungary Zrt., székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.) bíz meg. A Befektetési Jegyek az Alap indulásától az Alap befektetési jegyeinek megkeletkeztetését követő első munkanaptól - kezdődő folyamatos forgalmazása a jelen pontban részletesen leírtak szerint történik. A folyamatos forgalmazás során forgalomba hozható Befektetési Jegyek mennyisége az Alapnál nem korlátozott. A Forgalmazók a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalát és forgalmazását nyilvánosan meghirdetett pénztári órái alatt végzi. A Befektető a megadott forgalmazási helyeken a Forgalmazó részére adott vételi megbízással bármely munkanapon, forint ellenében, napi eszközértéken, a vételár Pénzszámlán történő biztosításával megvásárolhatja az Alap Befektetési jegyeit. Az A sorozatba tartozó Befektetési jegyek értékesítésénél Közvetítő közreműködésére nem kerül sor, azaz a vételi bizományi megbízás az Ügyfél által közvetlenül a forgalmazási helyeken személyesen, meghatalmazottja útján vagy - a Számlaszerződés vonatkozó kiegészítéseként erre lehetőséget biztosítva - telefonon keresztül, illetve elektronikus úton adhatják meg a Forgalmazó részére. 7

8 A Forgalmazó Befektetési jegyek értékesítése körében, a Befektetési jegyek Komfort sorozatának vételére adandó bizományosi megbízás kizárólag Közvetítő igénybevételével történik. A Forgalmazó a Közvetítő tevékenységéért a Befektetők felé, mint sajátjáért felel. A Közvetítő a Forgalmazó megbízásából jár el, a Forgalmazó képviseletére azonban csak a Pmtv. szerinti ügyfélazonosítás körében eljárva jogosult, egyebekben a Forgalmazó nevében jognyilatkozat tételére nem jogosult. A Közvetítő az Ügyfél pénzét és egyéb eszközét nem kezelheti. A befektetési jegyek visszaváltása a Forgalmazó meghirdetett pénztári órákban leadott visszaváltási megbízás alapján lehetséges a jelen pontban meghatározott forgalmazási rend szerint. A befektetési jegyek visszaváltása a kitöltött megbízás Forgalmazóhoz történő eljuttatásával vagy a Számlaszerződés alapján telefonon keresztül, illetve elektronikus úton történő megbízás leadásával történik. A Befektető cégjegyzésre jogosult személy, illetve meghatalmazottja útján adhat le vételi és visszaváltási megbízásokat. A Befektető, illetve meghatalmazottja a Forgalmazó Üzletszabályzata alapján köteles magát azonosítani. A megvásárolt befektetési jegyek szabadon transzferálhatóak más, értékpapírszámlavezetési szolgáltatást nyújtó befektetési szolgáltatóhoz. Amennyiben a Befektető vissza kívánja váltani befektetési jegyeit, azokat vissza kell transzferálnia a jelen Szabályzatban megjelölt Forgalmazóhoz. Mind a vételi, mind a visszaváltási megbízások teljesítéséhez a Befektetőnek hatályban lévő értékpapírszámla szerződéssel kell rendelkeznie a Forgalmazónál. Az Alap által kibocsátott Befektetési jegyek névre szólóak, előállításuk dematerializált formában történik, így azok nem kerülnek kinyomtatásra. A dematerializált formában előállított befektetési jegyeket az Alapkezelő vagy a megbízásából eljáró (Vezető)Forgalmazó kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. Az Alap által kibocsátott dematerializált formában előállított befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az Alapkezelő megbízásából eljáró Forgalmazó utasítása alapján. A Befektetési jegyek megvásárlásakor a Befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülnek a megvásárolt Befektetési jegyek, melyek tulajdonjogát a Számlavezető által kiállított számlakivonat (tulajdonosi igazolás) igazolja. Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a Számlavezető számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonos részére. A számlakivonat a Befektetési jegyek tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. A befektetési jegyek vétele, a vételi megbízás elszámolási napja A Befektető a Befektetési jegyeket az értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó hatályban lévő Számlaszerződés megléte esetén (azonosítójának megadása mellett), a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízás megadásával, azok Forgalmazókhoz történő eljuttatásával, és a vételár, illetve a vételi jutalék forintban történő megfizetésével szerezheti meg. A Befektető a Befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a Kezelési Szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a Befektetési jegyekhez fűződő kockázatokra és a saját kockázatviselő képességének megfelelősségére. A Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízást a Befektetők (i) a forgalmazási helyeken személyesen, meghatalmazottjuk útján vagy - a számlaszerződés vonatkozó kiegészítéseként erre lehetőséget biztosítva - telefonon keresztül, illetve elektronikus úton adhatják meg a Forgalmazó részére. (i) a Komfort sorozat esetében a Forgalmazó megbízásából eljáró Közvetítő útján, a Közvetítő bevonásával; 8

9 A vételi megbízáson megjelölt vételár, illetve a Forgalmazó által felszámított vételi jutalék kiegyenlítése a fedezet pénzszámlán történő biztosításával teljesíthető. A Forgalmazó a Befektető Befektetési jegyekre vonatkozó vételi megbízását az alábbi metódus alapján, az ott megjelölt időszakok egyedi teljesítési rendjének megfelelően számolja el: Alap neve Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap A Sorozat Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap Komfort Sorozat A fedezet biztosítása a Befektető Pénzszámláján történik Megbízás napja Megbízás teljesítésének napja (Befektetési jegy jóváírás) Megbízás teljesítési árfolyama (pénzszámla terhelés) T T+3 T+1 (A fedezet biztosításának a napja, amely a vételi megbízás Forgalmazóhoz történő beérkezésétől maximum 30 nap) T T+3 T+1 A forgalombahozatali ügyletek esetében a Befektetési jegyek jóváírása a megbízás / fedezetbiztosítás napját követő harmadik munkanapon esedékes a megbízást követő napi árfolyamon. Azon vételi megbízás, amelyet a Befektető megadott a forgalmazási helyen, azonban a vételi jutalékkal növelt vételár nem áll rendelkezésre a Befektető Pénzszámláján nem kerül teljesítésre. Részteljesítés nem lehetséges, azaz azon megbízások esetében, ahol a megbízási szerződésen megjelölt forgalomba hozatali jutalékkal növelt vételár több, mint a Befektető Pénzszámláján rendelkezésre álló összeg, a Forgalmazó nem teljesíti a megbízást A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető A Befektető a tulajdonában lévő Befektetési jegyeket az értékpapírszámla-vezetésére vonatkozó hatályban lévő Számlaszerződés megléte esetén, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó, kitöltött megbízás Forgalmazóhoz történő eljuttatásával vagy a Számlaszerződés alapján telefonon keresztül, illetve elektronikus úton történő megbízás leadásával, illetve a nem a Forgalmazónál nyilvántartott Befektetési jegyek Forgalmazóhoz történő transzferálásával válthatja vissza. A Befektető a Befektetési jegyek visszaváltására irányuló megbízásban a visszaváltás ellenértékét és darabszámot is megjelölhet. 9

10 A Forgalmazó a Befektető által - az Alap mindkét sorozata tekintetében - megadott visszaváltási megbízást az alábbi metódus alapján teljesíti: Alap neve Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap A és Komfort sorozat A visszaváltott árfolyamérték kifizetése Pénzszámlán jóváírással történik Megbízás napja Megbízás teljesítésének (pénzszámla jóváírás és Befektetési jegy terhelés) napja Megbízás teljesítési árfolyama T T+3 T+1 Mindezek alapján a Befektető T napon megadott, Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízását a Forgalmazó a megbízást követő harmadik munkanapon (T+3) teljesíti a megbízást követő napra (T+1) vonatkozó nettó eszközértéken. A teljesítés napján kerül teljesítésre a Befektető részére a visszaváltott árfolyamérték. A Forgalmazó által a Befektető által visszaváltott befektetési jegyek ellenértéke, amennyiben a Forgalmazó kondíciós listája alapján a visszaváltást jutalék terheli, ezen összeggel csökkentésre kerül. Amennyiben a Befektető tulajdonában lévő (vagy a Forgalmazóhoz transzferált) Befektetési jegyek mennyisége kevesebb, mint a Befektető által a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési jegy mennyiség, avagy a visszaváltási megbízásban megjelölt visszaváltandó árfolyamérték és a napi forgalmazási árfolyam, továbbá a visszaváltási jutalék (amennyiben van) alapján kiszámított Befektetési jegy mennyiség, úgy a Forgalmazó a megbízás teljesítését elutasítja. Felfüggesztés és szünetelés szabályai A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a Befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a Letétkezelő, illetve a Forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről a Befektetőket egyértelmű értesítéssel kell tájékoztatni. A szünetelésről a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatni szükséges. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazást a vételt és a visszaváltást egyaránt kizárólag a Befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Forgalmazó 3 munkanapra szóló felfüggesztés esetkörének kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni; c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. Az Alapkezelő a Befektetési jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt veszélybe kerül. Amennyiben az Alap befektetési jegyeinek elkülönítése válik szükségessé illikvid sorozat( IL ) létrehozatala - a befektetési jegyek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni. A Felügyelet a Befektetők érdekében felfüggesztheti a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a fentiekben meghatározott esetekben. 10

11 A felfüggesztés időtartama a Befektetési Alap esetében legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. Az Alapkezelő fenti esetekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőt és a Felügyeletet. A Befektetési Jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. Az Alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 117. (2) bekezdése alapján a Felügyelet elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a Psztv. 4. -ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra egyes, a Psztv. 4. -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti. A Felügyelet elnöke a fent hivatkozott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy a) nagyszámú, a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken. Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a Felügyelet elnökének rendeletében úgy kell meghatározni, hogy az a jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, tőke és hozamígéret esetén ennek pontos feltételei Az Alap működése során tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot, az Alap teljes tőkenövekménye az Alap befektetési politikájának megfelelően újrabefektetésre kerül. A Befektető az Alap tőkenövekményét a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatja. Az Alap tőkenövekményének újrabefektetése a következő előnyökkel jár a Befektetők részére: az Alapot nem terhelik tranzakciós költségek a portfóliókban lévő értékpapírok bizonyos hányadának hozamkifizetés miatti - értékesítése által; az Alap vagyona tőkenövekménye újrabefektetése miatt nem csökken, s így az Alap méretgazdaságossági előnyökkel bír; az Alap nincsen kitéve annak a kockázatnak, hogy a hozamkifizetés, s így a hozam összegének portfólióból történő kivonása kedvezőtlen piaci körülmények között (pl. alacsony állampapír-piaci árfolyamok mellett) kell, hogy megtörténjen. Jelen Kezelési szabályzatban meghatározott Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap esetében az Alapkezelő a Batv. 23. (2) bekezdésében meghatározott a tőke megóvására vonatkozó (tőkevédelem) ígéretet tesz. 11

12 Felhívjuk a Befektető figyelmét, hogy az Alap futamidejének lejáratára nyújtott tőkevédelem biztosítása érdekében jelen szabályzat 2. pontjában meghatározott befektetési politika végrehajtásán és a Batv. és a 345/2011. számú Kormányrendeletben rögzített keretrendszerben foglalt korlátok maradéktalan betartásán túl sem az Alapkezelő, sem más harmadik személy nem vállal garanciát vagy fizetési kötelezettséget. A tőkevédelem működése Az Alap a befektetési politika keretében az alap vagyonát egy ún. dinamikus eszközallokációs modell (ld. kifejtve a következő alpontban) alapján kezeli. Ennek során biztosítja a lejáratra vonatkozóan a tőkevédelmet, valamint megfelelően diverzifikált globális részvény- és árupiaci befektetések révén az elérhető hozam maximalizálására törekszik a kockázati szint kézben tartása mellett. Az Alap lejáratakor az utolsó banki munkanapon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket fizeti ki a befektetőknek, ami azonban nem lehet alacsonyabb, mint az alábbi két tőkevédelem közül a lejárat időpontjában magasabb értéket képviselő: 1) az Alap befektetési politikája biztosítja a névértékre vonatkozó tőkevédelmet, vagyis a forintot. Ez a tőkevédelem első, úgynevezett statikus szintje. 2) az Alap ezen túl a lejárati dátumra vonatkozóan biztosítja a mindenkori legmagasabb egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (történeti maximum) 80%-át. Ezt nevezzük dinamikus védelemnek vagy biztosítéknak. Ez a biztosíték nem csorbítja az 1) pontban foglalt biztosítékot: azaz, ha az egy jegyre jutó nettó eszközérték mindenkori történeti maximumának 80%-a alacsonyabb, mint az új befektetési politika induláskori egy jegyre jutó nettó eszközérték, az Alap a lejáratkor ekkor is biztosítja legalább az új befektetési politika induláskori egy jegyre jutó nettó eszközértéket. Más szavakkal: a fenti két tőkevédelem közül a lejáratkor minden esetben a befektető számára kedvezőbb (magasabb értékű) érvényesül. Képletben: kifizetés lejáratkor Max 1) induláskori névérték ; 2) történeti max imum 80% a Példa (legyen a névérték 100): Egy befektetési jegyre jutó NEÉ a befektetési politika indulásakor (tőkevédelem 1. szintje) Történeti maximum (tőkevédelem 2. szintje) Történeti maximum 80%-a Minimum kifizetés lejáratkor Az 1. esetben a történeti maximum 80%-a kisebb, mint a névérték, így lejáratkor a tőkebiztosítékok közül a névértékre vonatkozó (statikus) védelem aktivizálódik. A 2. esetben a két védelem szintje egybeesik, így az alap legalább a névértéket biztosítja lejáratkor. A 3. esetben a történeti maximum 80%-a meghaladja a névértéket, így lejáratkor ez lesz a minimum kifizetés. A fenti példában bemutatott kifizetési forgatókönyvek a lejáratkori minimális kifizetési szinteket mutatták be, a tényleges végső kifizetés természetesen a piaci folyamatok függvényében ettől eltérhet. Az Alapkezelő az Alap vagyonát egy dinamikus eszközallokációs modell (ld. kifejtve a következő alpontban) keretében kezeli. Az Alap a futamidő alatt nem fizet hozamot, lejáratakor minden befektetési jegy után az utolsó banki munkanapon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket fizeti ki a befektetőknek, ami azonban nem lehet alacsonyabb, mint a befektetési jegyek névértéke. 12

13 Jelen Kezelési szabályzatban meghatározott Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap esetében az Alapkezelő nem vállal a Batv. 23. (1) bekezdésének megfelelő a tőke, illetve a hozam megóvására vonatkozó garanciát (tőke-, illetve hozamgarancia) A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása A Forgalmazó a folyamatos forgalmazás során bármely forgalmazási napon fogadja a Befektetőktől a visszaváltási megbízásokat. A vételi megbízások fogadására a Kezelési Szabályzat 1.4. pontjában leírtak irányadóak. A vételi megbízás azon a napon minősül a Forgalmazó által felvettnek, amely napon a Befektető által adott megbízást a Forgalmazó elfogadta az Üzletszabályzatában erre meghatározott módon. Mind a vételi, mind pedig a visszaváltási megbízások teljesítési árfolyama az Alap egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke. Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértéke minden forgalmazási napra az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kerül meghatározásra. Az Alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva a Letétkezelő rendelkezésére bocsátani. Az Alap egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő T értéknapra vonatkozóan T+1 napon állapítja meg. A nettó eszközérték számítás algoritmusa eltérő lehet annak függvényében, hogy az Alap T-1 értéknapon hány és milyen kondíciókkal kibocsátott Befektetési jegy sorozattal rendelkezik. Egy, illetve több azonos devizában denominált, azonos alapcímletű és valamennyi nettó eszközértékben meghatározásra kerülő díj és egyéb kondíció tekintetében azonos Befektetési jegy sorozat esetén a nettó eszközérték oly módon kerül megállapításra, hogy devizanemek szerint elkülönítve T napi árfolyamadatok felhasználásával értékelésre kerülnek az Alap T-1 napi eszközei, az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások szerint, majd abból levonásra kerül valamennyi, az Alapot T értékelési napig terhelő költség. Az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a T napra kiszámított nettó eszközérték és az előző bekezdés szerinti kritériumainak eleget tevő sorozat vagy sorozatok T-1 napi összdarabszámának hányadosaként határozható meg, így a homogén sorozatok egy Befektetési jegyre jutó eszközértéke azonos lesz. Az Alap nem forintban meghatározott eszközeinek, illetve kötelezettségeinek más devizanemekben kalkulált, T napra vonatkozó értékét a Magyar Nemzeti Bank által T napon közölt hivatalos devizaárfolyamon kell a T napi nettó eszközérték meghatározása céljából forintra átszámítani. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét két tizedesjegy pontossággal állapítja meg. 13

14 A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásával kapcsolatban felszámított költségek: A Forgalmazó a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és forgalmazása során a Befektetők felé vételi- és visszaváltási jutalékot számít fel, melyek mértéke a következőképpen alakul: Alap neve Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap A sorozat Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap Komfort sorozat Forgalomba hozatal jutaléka 0%, maximum:.2% maximum 5% (pontos mértékét a Forgalmazó mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza) maximum: 2% Visszaváltás jutaléka 0%* (a kiegészítő és feltételes befektetési politika életbe lépésétől) 0%* (a kiegészítő és feltételes befektetési politika életbe lépésétől Megjegyzés: a maximum összegeken belüli pontos értékét a Forgalmazók mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza. A felszámított visszaváltási jutalékok fele az Alapot, fele az Alapkezelőt illeti meg. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított vételi, illetve visszaváltási jutalékok megfizetése a Befektetési jegyek vételének, illetve visszaváltásának teljesítésével egyidejűleg esedékes. A befektetési jegyek forgalomba hozatali és visszaváltási árának közzétételének helye, módja és gyakorisága: Az Alap T napra vonatkozó, T+1 napon megállapított eszközértéke legkésőbb T+2 napon kerül megjelentetésre a hivatalos közzétételi helyeken: a Pioneer Alapkezelő Zrt., mint az Alap törvényes képviselőjének című honlapján és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által üzemeltetett című honlapján. 2. A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai 2.1. Az alap befektetési célja Az Alap a befektetési politika keretében az alap vagyonát egy ún. dinamikus eszközallokációs modell alapján kezeli. Ennek során biztosítja a lejáratra vonatkozóan a tőkevédelmet, valamint megfelelően diverzifikált globális részvény- és árupiaci befektetések révén az elérhető hozam maximalizálására törekszik a kockázati szint kézben tartása mellett A befektetési alap részletes befektetési politikája és céljai Az Alap a befektetési politika keretében az alap vagyonát egy ún. dinamikus eszközallokációs modell (ld. kifejtve a következő alpontban) alapján kezeli. Ennek során biztosítja a lejáratra vonatkozóan a tőkevédelmet, valamint megfelelően diverzifikált globális részvény- és árupiaci befektetések révén az elérhető hozam maximalizálására törekszik a kockázati szint kézben tartása mellett. A tőkevédelem az alapkezelő ígérete, melyet a befektetési politika támaszt alá és arra harmadik személy garanciát nem vállal. 14

15 Az Alap lejáratakor az utolsó banki munkanapon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket fizeti ki a befektetőknek, ami azonban nem lehet alacsonyabb, mint az alábbi két tőkevédelem közül a lejárat időpontjában magasabb értéket képviselő: 1) az Alap befektetési politikája biztosítja a névértékre vonatkozó tőkevédelmet, vagyis a forintot. Ez a tőkevédelem első, úgynevezett statikus szintje. 2) az Alap ezen túl a lejárati dátumra vonatkozóan biztosítja a mindenkori legmagasabb egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (történeti maximum) 80%-át. Ezt nevezzük dinamikus védelemnek vagy biztosítéknak. Ez a biztosíték nem csorbítja az 1) pontban foglalt biztosítékot: azaz, ha az egy jegyre jutó nettó eszközérték mindenkori történeti maximumának 80%-a alacsonyabb, mint névérték, az Alap a lejáratkor ebben az esetben is legalább a névérték kifizetését biztosítja. Más szavakkal: a fenti két tőkevédelem közül a lejáratkor minden esetben a befektető számára kedvezőbb (magasabb értékű) érvényesül. Képletben: kifizetés lejáratkor Max 1) induláskorinév érték ; 2) történeti max imum 80% a Példa (legyen az új befektetési politika induláskori névérték:100): Egy befektetési jegyre jutó NEÉ a befektetési politika indulásakor (tőkevédelem 1. szintje) Történeti maximum (tőkevédelem 2. szintjének alapja) Történeti maximum 80%- a Minimum kifizetés lejáratkor Az 1. esetben a történeti maximum 80%-a kisebb, mint a névérték, így lejáratkor a tőkebiztosítékok közül a névértékre vonatkozó (statikus) védelem aktivizálódik. A 2. esetben a két védelem szintje egybeesik, így az alap legalább a névértéket biztosítja lejáratkor. A 3. esetben a történeti maximum 80%-a meghaladja a névértéket, így lejáratkor ez lesz a minimum kifizetés. A fenti példában bemutatott kifizetési forgatókönyvek a lejáratkori minimális kifizetési szinteket mutatták be, a tényleges végső kifizetés természetesen a piaci folyamatok függvényében ettől eltérhet. Az Alapkezelő az Alap vagyonát egy dinamikus eszközallokációs modell (ld. kifejtve a következő alpontban) keretében kezeli. Az Alap a futamidő alatt nem fizet hozamot, lejáratakor minden befektetési jegy után az utolsó banki munkanapon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket fizeti ki a befektetőknek, ami azonban nem lehet alacsonyabb, mint a befektetési jegyek névértéke. a) A befektetések kialakítása, a dinamikus eszközallokációs modell működése Az Alap befektetési politikája egy összetett algoritmus alapú módszerre épül, amit dinamikus eszközallokációs modellnek nevezünk. Ennek több eleme van melyek egymásra épülve adják ki a végső modellt. Ezek: - konstans hányadú portfólió biztosítás (CPPI), ez az alapmodell, - részvényfeltöltés a kezdeti szakaszban - kiegészítő algoritmus - eredmény befagyasztási modell a feltöltési szakaszt követően - stop-loss, azaz veszteségminimalizáló modell csökkenő piaci szintek idején Az alapmodell a Constant Proportion Portfolio Insurance, rövidítve: CPPI. Jelentése: konstans hányadú portfólió biztosítás. 15

16 A konstans, az úgynevezett multiplier (M: szorzótényező), az a szorzó, ami azt mutatja meg, hogy a lejáratkori tőkevédelmet biztosító összeg jelenértéke módosítva egy biztonsági tartalékkal (puffer, ami általában 2%) feletti eszközérték hányad (ezt nevezzük cushion-nak) hányszorosát lehet kockázatos eszközbe esetünkben részvény- illetve árupiaci eszközökbe - fektetni. A multiplier értéke jellemzően 0 5 között változik. A multiplier a maximálisan elviselhető piaci veszteség reciproka. Tehát egy 3-as multiplier azt jelenti, hogy long pozíciók esetén - a portfólió kockázatos elemei (részvény-, illetve árupiaci eszközök) maximum napi 33%-os esést bírnak ki. Ilyen mértékű általános részvény-, illetve árupiaci esés még nem volt történeti alapon, ezért ez a multiplier lesz az alap esetében az átlagos cél multiplier. A multiplier maximális értéke 5: ez 20%-os maximális egy napon belüli korrekciót jelent, ami még szintén igen konzervatív befektetési filozófiát tükröz. A multiplikátor növelésére akkor kerül sor, amikor a piacok trendszerűen emelkednek. Ekkor azonban egy növekvő nagyságú puffert is képezünk (eredmény befagyasztási modell), ami a lejáratkori jelenértékén felül szintén kockázatmentes eszközben kerül elhelyezésre. Azaz újabb befektetési elemmel támogatjuk meg a tőkevédelmet, különösen annak dinamikus részét, a történeti maximum 80%-át biztosító részt. Ahogy emelkednek a mögöttes piaci árfolyamok, úgy növekszik a CPPI bázison működtetett alap eszközértéke, valamint a részvény- és árupiaci kitettség abszolút, illetve viszonylagos mértéke, így az alap eszközértékének egyre kisebb hányadát teszi ki a lejáratkori tőkevédelem biztosítására hivatott portfóliórész. A CPPI technika lényege nem az algoritmus bonyolultságában, sokkal inkább a fegyelmezett, napi szintű portfólió kiegyensúlyozáson van, amivel biztosítható, hogy még egy nagyobb napi korrekció esetén is az Alapkezelő időben és gyorsan tudjon reagálni. Így a kockázatos portfólió részt (részvény-, illetve árupiaci kitettséget) a megváltozott piaci körülményekhez igazítva fenntartsa az Alapnak a modellhez képest vett megfelelését és belső integritását, úgy hogy annak kockázati szintje (a kockázatos eszközök hányada a multiplikátor arányában) ne változzon meg érdemben az akármilyen gyorsan is lezajló piaci hatások következtében. Az alap CPPI modell kiegészítésére alkalmazott algoritmusok elsősorban a nagyobb biztonságot szolgálják, az alapmodell alapján adódó maximális részvénykitettség lefelé történő korrekcióján keresztül. A feltöltési időszakban alkalmazott kiegészítő algoritmus célja, hogy az Alap indulását követő néhány hónapban tompítsa a kockázatos eszközök esetleges hirtelen piaci árfolyam-esésből fakadó kockázatokat, melyek negatív hatással lehetnek az alap további működésére. Ebben az időszakban az alap fokozott védelemre szorul, hiszen eszközértéke még igen közel van a védendő értékhez. Mivel ekkor még nem tudott felépülni nagyobb biztonsági tartalék, emiatt ebben a szakaszban célszerű lehet a fokozottabb óvatosság. A feltöltési szakaszt követően alkalmazott eredmény-befagyasztási technika célja, hogy ha az alapnak már sikerült érdemi árfolyam-növekedést elérnie, akkor a megengedettnél kisebb kockázatvállalással csökkentse egy esetleges piaci árfolyamesés során elszenvedhető potenciális veszteségeket. Ezzel egyúttal pótlólagos tartalék (puffer) képződik, ami az alap által ígért tőkevédelmen felül a korábbi hozamok egy részének megőrzését is lehetővé teheti. A stop-loss (azaz veszteségminimalizáló) kiegészítő elem célja, hogy csökkenő piaci szintek idején mérsékelje az elszenvedhető veszteségeket. Ez elsősorban trendszerű árfolyam-esés esetén jelenthet pótlólagos védelmet a befektetők számára. Bizonyos, az alap kezelője által meghatározott piaci árfolyamszintek lefelé történő átlépése esetén az alap kezelői a CPPI modell által indokoltnál nagyobb mértékű kockázatcsökkentést hajthatnak végre. Így az alapban a kockázatos eszközök súlya a megengedettnél akár 16

17 jóval alacsonyabb lehet egészen addig, amíg a piacok ismét a referencia szint fölé emelkednek. Az alap új tulajdonsága, hogy a fentiekben bemutatott, kiegészítő elemekkel támogatott CPPI modellben a részvénypiacok trendszerű csökkenése esetében az Alapkezelő short pozíciót is felvehet, az Alap saját tőkéjének 25%-a erejéig. Ezek a pozíciók olyan származtatott eszközöket jelentenek, melyek a részvénypiaci árfolyam-csökkenés esetén biztosítanak nyereséget. Természetesen a short részvénykitettség felvételére a long pozíciókhoz hasonlóan - szintén a kockázatos portfóliórészen belül kerülhet sor. Csökkenő részvénypiacok idején maga a CPPI alapmodell, valamint az ezt kiegészítő stop-loss részmodell is folyamatosan csökkenti, egy bizonyos ponton pedig meg is szünteti a részvénykitettséget, így tompítva, illetve kiküszöbölve az eső piacok hatását az alap eszközértékére. Amennyiben a részvénypiacok további esése esetén az árfolyamcsökkenést trendszerűnek értékeli az Alapkezelő, úgy jön szóba a rövid (short) pozíció felvétele. Amennyiben az esés folytatódik, akkor a short részvénypozíciókon nyereség keletkezik, ami javítja a befektetők által elért hozamot. A short pozíciók felvételének kulcsa a tartós trend felismerése. Ezt a feladatot a Pioneer Alapkezelő szakembereinek piacismeretén és tapasztalatain kívül az erre a célra kifejlesztett kvantitatív modellek is segítik. b) Piacok és alkalmazott eszközök Az Alapkezelő a tőkevédelmet biztosító portfóliórészt (mely várhatóan 50 és 100% között alakul) pénz- és kötvénypiaci eszközökből alakítja ki, melynek értéke a lejárathoz igazodó duration managementnek köszönhetően az Alap lejáratára eléri vagy meghaladja a teljes befektetésijegy-állomány névértékét. Az Alap a többlethozamot biztosító részt részvény- és árupiaci eszközökbe fekteti. Az Alap a kockázatos eszközök terén gyakorlatilag a teljes globális eszközpalettát igénybe veheti, nincs előre meghatározott regionális, szektorális, vagy más korlátozás. Az Alapkezelő saját megítélése alapján dönti el, hogy milyen országok, illetve eszközök kerülnek a befektetési célpontok közé. Miután a részvénypiaci befektetések esetében az Alapkezelő részben származtatott eszközök segítségével valósítja meg a kitettséget, ezáltal az alapban tőkeáttétel keletkezhet. Ennek köszönhetően a teljes részvény- és árupiaci kitettség meghaladhatja az alap saját tőkéjének 50%-át, miközben a kockázatmentes eszközök súlya ezzel egyidejűleg akár 100% közelében is tartózkodhat. Az Alap a hagyományos hosszú pozíciók mellett a részvénypiacok esetében korlátozott mértékben, a nettó eszközérték legfeljebb 25%-áig rövid (short) pozíciókat is felvehet. Ezek a pozíciók olyan származtatott eszközöket jelentenek, melyek a részvénypiaci árfolyam-csökkenés esetén biztosítanak nyereséget a befektetőknek. Erre olyan helyzetekben kerül sor, amikor az Alapkezelő belső modelljei, illetve elemzései jelentős valószínűséget adnak a részvénypiaci esésnek. Az Alap nem csak a piacok, hanem az azokat leképező eszközök tekintetében is széles bázisból merít. A részvénypiaci kitettség a következő eszközökből állhat: 1) az adott piacokat lefedő hagyományos befektetési alapok 2) az adott piacokat lefedő ETF (Exchange Traded, azaz tőzsdén kereskedett és egyben szorosan indexkövető) befektetési alapok, illetve 3) az adott piaci indexre szóló határidős kontraktusok (long, illetve short pozíciók). Az árupiaci befektetéseket befektetési alapokon keresztül tervezi megvalósítani az Alapkezelő, a vonatkozó jogszabályi limitek betartása mellett. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját a saját megítélése szerint, kizárólagos jogkörben eljárva hajtja végre. A befektetési korlátokat tekintve a mindenkori jogszabályi előírások az irányadóak. 17

18 A befektetések lehetséges elemei: 1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bankbetétek, repo megállapodások A) állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így többek között a diszkontkincstárjegyek, közép és hosszú lejáratú, fix, illetve változó kamatozású államkötvények; B) jegybank által kibocsátott, illetve jegybanki garanciával rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; C) devizabelföldi és devizakülföldi társaságok által kibocsátott kötvények, kereskedelmi kötvények; D) belföldön és külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevelek; E) Látraszóló és lekötött betétek. F) Repo-, és inverz repo megállapodások 2. Részvények A) Tőzsdére bevezetett részvények B) Tőzsdére be nem vezetett, egyéb nyilvános forgalomban szereplő részvények 3. Származtatott eszközök A) Tőzsdén jegyzett származtatott ügyletek: kötvényekhez, részvényekhez, árupiaci eszközökhöz, indexekhez, devizákhoz és kamatlábakhoz kötődő határidős és opciós ügyletek; B) Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek: kötvényekhez, részvényekhez, árupiaci eszközökhöz, indexekhez, devizákhoz és kamatlábakhoz kötődő határidős és opciós ügyletek, valamint kamat-, deviza- és tőkecsere-ügyletek 4. Kollektív befektetési értékpapírok Döntően a fentiekben felsorolt eszközökbe fektető nyílt-, és zártvégű értékpapír befektetési alapok vagy más kollektív befektetési formák által kibocsátott Befektetési jegyek, illetve ETF-ek A portfólió lehetséges elemei, illetve arányai (az alap eszközeihez viszonyítva): Eszköz típusa Arány Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, minimum 20% bankbetétek, repo megállapodások Származtatott eszközök maximum 80% Kollektív befektetési értékpapírok maximum 80% Az Alap kiegészítő és egyben feltételes befektetési politikája a) Az Alap kiegészítő befektetési politikájának feltétele Amennyiben az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke eléri a Ft-ot, az Alapkezelő meghatározott időn belül (maximum 10 munkanap) megváltoztatja az Alap befektetési politikáját. A befektetési politika módosításának következtében a dinamikus eszközallokációs modellt felváltja egy döntően hazai pénzpiaci eszközökbe befektető stratégia. b) Az Alap módosított befektetési célja és alkalmazott eszközök Az Alap módosított befektetési célja a hátralévő futamidőre vonatkozóan, hogy a Befektetési jegy tulajdonosok számára viszonylag kiszámítható értéknövekedést biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap tőkéjének döntő részét alacsony 18

19 kockázati szintet képviselő pénzpiaci eszközökbe (elsősorban hazai állampapírokba, bankbetétekbe és egyéb pénzpiaci eszközökbe) fekteti. Az Alapkezelő a piaci kamatláb, illetve a hozamszintek változása miatt jelentkező árfolyam-ingadozások minimalizálása érdekében úgy alakítja ki a portfóliót, hogy az Alap eszközeinek lejáratig számított összesített átlagos futamideje ne haladja meg a 365 napot. Az alap származtatott eszközökbe kizárólag kockázatcsökkentési céllal fektethet. c) Befektetési korlátozások a megváltoztatott befektetési politikában A portfólió lehetséges elemei, illetve arányai (az alap eszközeihez viszonyítva): Eszköz típusa Arány Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, minimum 70% bankbetétek, repo megállapodások Származtatott eszközök maximum 30% Kollektív befektetési értékpapírok maximum 30% A jelen pontban meghatározott kiegészítő befektetési politika alkalmazásának életbe léptetéséről az Alapkezelő a közzétételi helyeken, hirdetményi úton tájékoztatja a befektetőket. Az Alapkezelő olyan eszközökbe fektet, amelyek az alábbi többek között harmadik országokban működő elismert, nyilvános és szabályozott piacokra kerültek bevezetésre, illetve kereskednek velük. A fentiekben felsorolt befektetési eszközök lehetséges befektetési helyszínei az EGTállamok szabályozott piacain kívül az alábbi tőzsdék: Ahmedabad Stock Exchange Hong Kong Stock Exchange Nigeria Stock Exchange Algiers Stock Exchange Iceland Stock Exchange (NASDAQ) Nikkei American Stock Exchange (AMEX) Istanbul Stock Exchange Pacific Stock Exchange Armenian Stock Exchange (NASDAQ) Jakarta Stock Exchange Nasdaq OMX PHLX Australian Stock Exchange Jamaican Stock Exchange (JSE) Philippine Stock Exchange Bahrain Stock Exchange Johannesburg Stock Exchange Rio de Janeiro Stock Exchange Beirut Stock Exchange Karachi Stock Exchange Santiago Stock Exchange Belgrade Stock Exchange (Belex) Kazakhstan Stock Exchange Shanghai Stock Exchange Bermuda Stock Exchange (BSX) Kosdaq Shenzen Stock Exchange Bolsa de Bogota (Bolsa de Colombia) Kuala Lumpur Stock Exchange Singapore Stock Exchange Bolsa de Comercio de Buenos Aires Kuwait Stock Exchange South Korea Stock Exchange Bolsa de Valores de Caracas Lusaka Stock Exchange Stock Exchange of Thailand Bolsa de Valores de Guayaquil Macedonian Stock Exchange (MSE) Swiss Stock Exchange (SWX) Bolsa de Valores de Lima Bolsa Mexicana de Valores Taiwan Stock Exchange Bolsa de Valores de Nicaragua Montreal Exchange (ME) Tel Aviv Stock Exchange (TASE) Bolsa de Valores de São Paulo Moscow Stock Exchangee (MICEX) Tokyo Stock Exchange Boston Stock Exchange (BSE) Mumbai Stock Exchange Toronto Stock Exchange Calcutta Stock Exchange Nagoya Stock Exchange Tunis Stock Exchange Casablanca Stock Exchange Namibian Stock Exchange Ukrainian Stock Exchange Cayman Islands Stock Exchange NASDAQ PSX Zagreb Stock Exchange (ZSE) Chicago Stock Exchange (CHX) NASDAQ Zimbabwe Stock Exchange Colombo Stock Exchange National Stock Exchange Egypt Stock Exchange National Stock Exchange of India Fukuoka Stock Exchange New York Stock Exchange (NYSE) Ghana Stock Exchange New Zealand Stock Exchange A fentiekben felsorolt befektetési eszközök lehetséges befektetési helyszínei az EGTállamok szabályozott piacain kívül az alábbi kereskedési platformok: 19