A VÁLLALATOK IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE A vállalatok növekedését meghatározó tényezők vizsgálata Az általános vélemény szerint a kis- és középvállalatok gyorsabban nőnek, mint az ismert nagyvállalatok. Egy 186 részvénytársaságra kiterjedő összehasonlító elemzés meglepő eredménye megcáfolja ezt a vélekedést. Eszerint nem a rugalmasnak tartott kis- és középvállalkozások növekednek a leggyorsabban, hanem a legfeljebb 2000 főt foglalkoztató nagyvállalatok, vagyis a nagyok közül a kicsik. Emellett a tanulmány arra is rámutat, hogy a tőzsdei bevezetés nagyobb növekedést eredményez, és a növekedés motorja lehet. A kicsiknek a befektetői kapcsolatok és átláthatóság terén kell felzárkózniuk, ami a tőzsdén pozitív hatást válthatna ki. Tárgyszavak: kis- és középvállalkozás, nagyvállalat; növekedés; statisztika; Svájc. A növekedés mutatói A nemzetgazdaságok és az egyes vállalatok növekedésének dinamikája egy sor tényezőtől függ. Hosszú távon bizonyosan a keretfeltételek különösen a szabályozás, verseny, adók, bér és munkajog játszszák a legfontosabb szerepet. Adott keretfeltételek mellett a vállalatok és a befektetők szempontjából azon tényezők növekedésre gyakorolt hatásának elemzése érdekes, amelyeket maguk a vállalkozók vagy vállalatok képesek befolyásolni. Az alábbi tanulmány a következő öt tényező hatását vizsgálta a svájci részvénytársaságok növekedésére: 1. ágazat, 2. vállalat nagysága, 3. részvényesi szerkezet, 4. tőzsdére bocsátás, 5. befektetői kapcsolatok és átláthatóság. 2005-ben a portfoliómenedzsmentre és vállalati tanácsadásra szakosodott svájci KK Research társaság értékelést készített a leggyorsabban fejlődő, tőzsdén jegyzett svájci részvénytársaságokról, aminek
eredményeként jelentős adathalmaz állt rendelkezésre. A Cash gazdasági szaklapban ennek alapján közzétett ranglista és további adatok bevonásával lehetővé vált a sikeres vállalatok növekedési dinamikájának újabb értékelése. Ezeket az adatokat kiegészítették a vállalatok mérlegadataival, valamint a részvényesi szerkezetre és a tőkepiaci orientációra vonatkozó információkkal. A leggyorsabban fejlődő vállalatok listáját megtisztították a nem svájci illetőségű cégektől, és azoktól, amelyekre nem voltak meg a kiegészítő adatok, így az elemzésbe 186 tőzsdén jegyzett svájci részvénytársaság került be. 1. táblázat 186 tőzsdén jegyzett svájci részvénytársaság növekedése 1999-től 2004-ig ágazat és vállalatnagyság szerint Forgalomnövekedés, Nyereség (NOPAT) növekedése, Foglalkoztatottak számának növekedése, Jövedelem (EBITDA) növekedése, Növekedés értékelési pontszáma Tőzsdei érték változása, Vállalatok száma Ágazat Egészségügy 13,3 15,6 14,4 3,0 4,17 11,6 15 Élelmiszer/ital 6,6 12,5 5,9 4,4 3,83 15,1 9 Építőipar 6,7 5,8 4,6 8,2 3,50 6,5 8 Technológia 5,0 19,8 0,9 12,8 3,50 6,7 14 Alapanyagok 1,7 23,7 5,6 1,5 2,88 12,7 4 Pénzügyi szolgáltatók 4,8 8,6 4,0 0,2 2,75 0,8 4 Bankok 3,1 3,7 4,0 0,1 2,61 9,0 26 Nem szezonális áruk 3,5 13,0 2,1 1,3 2,54 6,0 6 és szolgáltatások Kiskereskedelem 6,2 4,5 11,9 0,3 2,48 0,5 10 Biztosítók 6,8 1,3 0,7 2,9 2,42 2,5 9 Ipari termékek és 2,1 0,9 1,1 0,5 2,29 0,1 49 szolgáltatások Vegyipar 0,3 0,5 1,5 1,3 1,77 6,9 11 Szezonális áruk és 1,9 2,1 4,7 5,1 1,77 1,7 12 szolgáltatások Média 2,4 6,4 3,7 5,4 1,39 10,0 7 Foglalkoztatottak száma 249-ig 5,1 1,9 1,8 7,3 2,30 5,4 25 250 999 6,8 4,7 5,7 1,3 2,42 3,2 52 1000 1999 6,6 8,5 6,4 0,9 3,33 7,9 34 2000 4999 3,7 2,9 1,5 0,9 2,64 1,2 33 5000 9999 4,0 0,9 1,5 4,4 2,33 0,7 21 10 000 és több 4,2 4,3 0,9 6,3 2,73 0,5 21 Mind a 186 vállalat 3,8 3,9 3,2 2,0 2,63 3,2 186 A táblázat ágazat és vállalatnagyság szerint tagolja az adatokat, amelyek középértékek.
1999 óta pozitív vagy negatív a fejlődés? A 186 társaság elemzésének eredményét ágazat és vállalati nagyság szerinti bontásban mutatja az 1. táblázat. A KK Research és a Cash egy pontozásos modell alapján minősítette a növekedést, mégpedig a táblázatban feltüntetett első négy tényező azonos súlyozásával: forgalom; adózás utáni nettó működési eredmény (net operating profit after taxes: NOPAT); kamat, adófizetés, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti jövedelem (earnings before interest, taxes, depreciation and amortization: EBITDA) és foglalkoztatottak száma. Mindegyik növekedési mutató esetében minden egyes vállalat 1999-2004 évi átlagértékéről van szó (mértani közép), százalékban kifejezve. A táblázatban az egyes vállalati értékekből az adott ágazatra képzett átlagok szerepelnek. Az ágazatonkénti átlagos növekedési pontértékek a KK Research által adott 0 10 közötti pontokon alapulnak, ahol a 10 pont a legjobb, a 0 pedig a legrosszabb érték. Az ágazatokat a növekedés átlagos pontértéke alapján osztályozták, ennek során néhány területet csak kevés vállalat képviselt. A csak 1 1 vállalattal szereplő telekommunikációt és ingatlanokat kihagyták az elemzésből (ezért van az, hogy az elemzés csak 184 vállalatot tartalmaz a 186 helyett), valamint az energiaellátást már előzőleg teljesen kihagyta a KK Research. Az ágazati besorolást a svájci tőzsde hozamindexéhez alkalmazott besoroláshoz hasonlóan végezték el. Ágazat Annak elemzése során, hogy a növekedés mennyire függ az ágazattól, kiderült, hogy az egyes területek átlagértékei részben jelentősen eltérnek egymástól, különösen a nyereség (NOPAT) növekedése tekintetében. A foglalkoztattak száma az egészségügyben és a kiskereskedelemben nőtt a legjobban. Az egészségügy érte el a legmagasabb átlagos növekedési pontszámot (4,17), jóllehet ez a szám a KK Research értékelési skálája szerint csak elégséges osztályzatot jelent. Az élelmiszer/ital, építészet és a technológia szintén viszonylag jó pontszámot ért el. Erős létszámleépítés állapítható meg a szezonális termékek és szolgáltatások csoportjában, amit elsősorban a Swiss, Mövenpick és Calida létszámcsökkentése okozott. Miközben a legtöbb ágazaton belül a vállalatok egyedi értékei jelentősen szórnak az átlagérték körül, a média viszonylag egyöntetűen gyengén fejlődött. Hét médiavállalat közül hat
gyenge vagy elégtelen osztályzatot kapott, ami az ágazatban zajló versengés és szerkezetváltás következménye. A KK Research és Cash által közölt vállalati toplista élén öt, a legkorszerűbb ágazatokba tartozó cég áll: a félvezetőgyártó SEZ és a mikrocsipgyártó Micronas vezeti a mezőnyt, majd az implantátumgyártó Straumann, a mobiltelefon-kereskedő Mobilzone és a fogászati termékeket előállító Nobel Biocare következik. Ez az öt vállalat a KK Research és Cash minősítése szerint a nagyon jó jegyet kapta a növekedésére. Vállalati nagyság A növekedés és a vállalat nagysága közötti összefüggéssel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a kis- és középvállalatok sajátosságai a nagyvállalatokénál nagyobb vagy kisebb növekedéshez vezetnek-e? Ennek vizsgálatához először nagyság szerinti csoportokba kellett besorolni a vállalatokat. A mikro-, kis- és középvállalatok három csoportja az EU meghatározása szerint a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatokat fogja át, a legújabb definíció szerint az 50 millió eurónál kisebb forgalmú vagy a 43 millió eurónál alacsonyabb mérlegfőösszegű vállalatokat. 2001-ben Svájcban a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 308 227 kis- és középvállalat volt, 2,179 millió foglalkoztatottal. Csak 1001 vállalatnak volt 250 főnél több alkalmazottja. A nemzeti és a nemzetközi statisztikákban a nagyság legfontosabb kritériuma a foglalkoztatottak száma, és a kutatók azért is választották ezt a jellemzőt, mert a jelenlegi gazdaságpolitikai viták egyik fő témája a munkahelyprobléma. Az eredménytáblázatban a vállalatokat nagyság szerint hat csoportba sorolták be, a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalatok további felosztása a vállalatok csekély száma miatt értelmetlennek tűnt. A foglalkoztatottak számának adatai 2003-ra vonatkozó éves átlagszámok. A forgalom, nyereség (NOPAT), foglalkoztatottak és jövedelem (EBITDA) növekedési adatainak nagyságcsoportok szerinti kiértékelése azt a meglepő eredményt adta, hogy nem a gyakorta rugalmasnak tekintett kis- és középvállalatok növekedése volt a legnagyobb, hanem a 250 és 2000 közötti létszámmal, ezen belül elsősorban az 1000 1999 foglalkoztatottal működő cégeké. Ezek a vállalatok a legkülönfélébb ágazatokhoz tartoznak, ahogy azt a KK Research és Cash ranglistáján a nevek mutatják. Az ide tartozó 34 vállalat mindegyike fő tevékenységében erős, nem diverzifikált. Míg ezek a vállalatok foglalkoztatottaik számát évente átlagosan 6,4-kal növelték, a 2000 5000 munkatárssal dolgozó vállalatok évente 1,5-kal csökkentették a lét-
számot. A 21 legnagyobb vállalat (10 000 fő fölött) csak szerény, átlagosan évi 0,9-os létszámbővülést ért el, azt is csak három vállalat jó értékeinek köszönhetően. Ezek az eredmények hasonlóak, mint egy 2003. évi tanulmányéi, amely a német vállalatokról készült a német tőzsde megbízásából, az 1987-1997 évekre. Abban is a tőzsdén jegyzett vállalatok közül az 1000 2499 közötti foglalkoztatottal rendelkező csoport évi átlagos 2,4-os létszámnövekedése volt a legnagyobb, amit a még nagyobb vállalatok csoportja követett (2,0), ezután következtek a csak 100 999 főt foglalkoztató cégek (0,0). Részvényesi szerkezet A növekedés és a vállalatirányítás szempontjából Svájcban azt is vizsgálták, hogy a részvényesi struktúra mennyiben befolyásolja a részvénytársaságok növekedését. Fontos azonban a családi vállalatokat megkülönböztetni a többi vállalattól. Ez azért jelentős, mert feltételezhető, hogy a családi részvényesek szorosabb kötődése a vállalathoz hoszszú távon stabilabb viszonyokhoz vezet. Ezt a feltételezést 2004-ben empirikusan sikerült bizonyítani, kimutatva, hogy a családi vállalatok nyeresége stabilabb. Az Ernst & Young 2004 évi tanulmánya a tőzsdén szereplő svájci családi vállalatokkal foglalkozik. Családi vállalatoknak azokat a cégeket tekintették, amelyekben a szavazati jogok 20-át közvetlenül vagy közvetve egy magánszemély vagy egy család gyakorolja. Ezek a vállalatok az 1990 2003 években a többi vállalatnál jobban szerepeltek a tőzsdén. A siker okának azt tartják, hogy a családi vállalatok hosszú távra terveznek. Ez a stratégiai beállítottság a családi rt.-be befektetett tőkétől való erős függőségből következik a tanulmány szerint a befektetett tőke a családi vagyon 70-át is kiteheti. A tanulmányhoz mellékelték a családi részvénytársaságok listáját, amelynek alapján a már elemzett 186 rt.-ből 77 családi vállalatként sorolható be. A többi részvénytársasággal összehasonlítva ezek a vállalatok jobb eredményt értek el a forgalom növekedését tekintve (4,03, ill. 3,67), éppen úgy, mint a nyereség (NOPAT) növekedésében (5,17, ill. 2,96), valamint a foglalkoztatottak számának emelkedésében (4,27, ill. 2,46) (2. táblázat). A középértékek alapján látható a családi részvénytársaságok jelentős előnye a tőzsdeérték változásában, másrészt viszont az egy foglalkoztatottra jutó jövedelem (EBITDA) növekedése lényegesen kisebb,
mint a többi társaság esetében, ami részben a foglalkoztatottak számának nagyobb emelkedésével magyarázható. Összességében ez a vizsgálat is a családi vállalatok jobb fejlődésére mutat rá, ami azonban nem eltérő nagyságukkal függ össze, mivel a legnagyobb svájci részvénytársaságok között is vannak a fenti definíció értelmében vett családi vállalatok. 2. táblázat Családi részvénytársaságok növekedése a többi részvénytársasággal összehasonlítva 1999-től 2004/5-ig Növekedés mértéke Családi részvénytársaságok A többi részvénytársaság Forgalom növekedése, 4,03 3,67 Nyereség (NOPAT) növekedése, 5,17 2,96 Foglalkoztatottak számának növekedése, 4,27 2,46 Egy foglalkoztatottra jutó jövedelem (EBITDA) növekedése, 0,47 3,71 Növekedés értékelési pontszáma 2,56 2,68 Tőzsdei érték változása, 3,79 2,71 Részvénytársaságok száma 77 109 A családi részvénytárságok a nyereség és a foglalkoztatás növekedése terén egyértelműen jobbak. Tőzsdei jegyzés Ezekután felmerül a növekedés és a tőzsdei jelenlét közötti összefüggés kérdése. Utóbbival kapcsolatban mindenekelőtt két kérdésnek van jelentősége: 1. A tőzsdén való megjelenés nagyobb növekedést tesz-e lehetővé a társaságoknak? 2. A vállalati növekedés mennyiben jár együtt a jobb tőzsdei teljesítménnyel? A foglalkoztatás vállalati szintű növekedése és a tőzsdei jelenlét közötti pozitív összefüggés mellett két érv szól: a cégek jobb finanszírozási lehetősége és a hatékonyabb vállalati ellenőrzés. A tőzsdére bocsátás ellen mindenekelőtt a részvénypiaci befektetők rövid távú érdekeltsége szól. A részvényesi érték rövid távú növelésére irányuló stratégiák, mint pl. a munkaerőköltségek csökkentése, a vállalat
sajátos humán tőkéjének elvesztéséhez vezethet, ami által csökken a vállalat hosszú távú növekedési potenciálja. A német vállalatokról készült említett tanulmány arra az eredményre jutott, hogy Németországban a tőzsdén jegyzett vállalatoknál a foglalkoztatottak száma 1987 1997 között átlagosan 1,8-kal jobban emelkedett, mint a tőzsdén kívüli cégeknél. Míg a tőzsdén jegyzett vállalatok évi átlagban 1,3-kal tudták növelni a létszámukat, a nem jegyzett cégeknél 0,5-os csökkenés volt. Az elemzésbe bevont 186 svájci részvénytársaság mindegyike jelen van a tőzsdén, ezért vizsgálható volt a növekedés és a tőzsdei szereplés közötti összefüggés. Az 1. táblázatból először is az tűnik ki, hogy a tőzsdei érték változása erősen függ a szakágazattól: az élelmiszerek/italok ágazatoban évi plusz 15, ezzel szemben a médiavállalatoknál mínusz 10. A vállalatok nagysága szerinti elemzésben itt is az 1000 1999 főt foglalkoztató cégek állnak elől, tőzsdei értékük átlag 7,9-kal emelkedett. Az egyes növekedési értékek és a tőzsdei hozam közötti korreláció vizsgálata statisztikailag szignifikáns eredményt adott (3. táblázat). A számok azt mutatják, hogy a tőzsde a nyereség növekedését jutalmazza a legerősebben, emellett figyelembe kell venni, hogy a nagyobb tőzsdei értékek egy része tőkeemelésekre vezethető vissza. Mindazonáltal érvényes, hogy a növekedés, elsősorban a nyereségé, a jó tőzsdei teljesítmény hajtóereje. 3. táblázat Korreláció 186 részvénytársaság 1999 2005 évi növekedési mutatói és tőzsdei hozama között Növekedés mértéke Korrelációs együttható Forgalom növekedése, 0,260 Nyereség (NOPAT) növekedése, 0,498 Foglalkoztatottak számának növekedése, 0,166 Jövedelem (EBITDA) növekedése, 0,202 Növekedés értékelési pontszáma 0,393 A növekedés a jó tőzsdei teljesítmény hatóereje. Befektetői kapcsolatok és átláthatóság Bár a nagyok közül a kicsik növekedése bizonyult a legerőteljesebnek, befektetői kapcsolataik és mérlegük, valamint éves beszámolójuk
átláthatóságának minősítése messze elmarad a legnagyobb svájci vállalatoké mögött. A rendelkezésre álló 2004. évi adatok alapján el lehetett végezni a vonatkozó minősítések kiértékelését (7 és 1 közötti skálán) a vállalati nagyság függvényében (4. táblázat). Az eredmény csaknem általánosan pozitív kapcsolat egyrészt a vállalat nagysága, másrészt a befektetői kapcsolatok és az átláthatóság minősége között. Ebből az következik a nagyok közül a leggyorsabban növekvő kicsik számára, hogy befektetői kapcsolataik kiépítésével és még jobb átláthatósággal elérhetnék, hogy vállalati politikájukat jobban elismerje a tőzsde. Erre rendkívüli lehetőséget nyújt az elszámolás átállítása a nemzetközi számviteli standardra (IFRS), amennyiben ez még nem történt meg, hacsak nem tekintik magukat továbbra is jellegzetes családi vállalatnak, amely a külső befolyásolást inkább korlátozni szeretné. 4. táblázat Összefüggés a befektetői kapcsolatok, az átláthatóság és a vállalatnagyság között Foglalkoztatottak száma A befektetői kapcsolatok átlagos minősítése Az átláthatóság átlagos minősítése 249-ig 3,68 3,80 250 999 4,15 4,21 1000 19999 4,44 4,85 2000 4999 4,55 4,79 5000 9999 4,81 5,29 10 000 és több 5,29 5,52 A vállalatnagyság és a befektetői kapcsolatok minősége közötti összefüggés többnyire pozitív. Összeállította: Kaposi Mária Schmidt, R.: Die Kleinen unter den Grossen wachsen am stärksten. = io new management, 74. k. 11. sz. 2005. p. 22 26. Seidensticker, F.-J.: Wege zu nachhaltig profitablem Wachstum: Vom empirischen Erfolgsmuter zur Individuellen Unternehmesstrategie. = Die Unternehmung, 59. k. 4. sz. 2005. p. 309 333.