E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2015.február VII. évfolyam 2. szám Tartalom A hónap témája Társasági adótörvény 2015. évi változásainak számviteli összefüggései Olvasói kérdések Saját gépjármű használati költségének elszámolása Személygépkocsi áfája esetén érvényesíthető levonási jog Visszafizetett prémium számviteli elszámolása Nyitómérleg összeállítása EVA-s végelszámolásnál Havi osztalékelőleg kifizetésének dokumentálása Jegyzett tőke emelése a hathónapos szabály szerint Törzstőke leszállítása Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! aival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel Közvetített szolgáltatás elszámolása exportértékesítés esetén Kötelező értékcsökkenési leírás Önellenőrzés során feltárt hiba Elévült adótartozás könyvelése Év végi egyeztető számlák helyes elszámolása Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Megújult honlapunkról www.szamvitelszaklap.hu a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. január 25.. 1
A hónap témája Társasági adótörvény 2015. évi változásainak számviteli összefüggései Üzleti vagy cégérték A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (a továbbiakban Tao. tv.) 1. számú melléklete 5/b. pontjának 2015. január 1-jétől hatályos előírása szerint a számviteli törvény 3. -a (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10% értékcsökkenési leírást érvényesíthet a vállalkozás, feltéve, hogy az adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. A társasági adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírás tekintetében azonban a Tao. tv. 1. számú mellékletének 4. pontjának előírását is figyelembe kell venni, mely szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközökre, amelyre a számviteli törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A számviteli törvény előírása alapján üzleti vagy cégérték kimutatására társaság (részesedés) vásárlása vagy üzletág vásárlása esetén van lehetőség, illetve kötelezettség. Ebből következően saját döntés alapján, adás-vételi ügylet hiányában egy adott társaság üzleti vagy cégértéke a könyvekbe nem vehető fel. Ha a részesedés csere útján kerül adott társaság tulajdonába, akkor is kerülhet üzleti vagy cégérték kimutatásra, mert a csere a Ptk. szabályai és így a számviteli törvény szabályai szerint is adás-vételnek minősül. Az üzleti vagy cégérték lehet pozitív vagy negatív. A pozitív cégértéket az immateriális javak között, míg a negatív cégértéket az időbeli elhatárolásokon belül halasztott bevételként kell kimutatni. Az immateriális javak között kimutatott üzleti vagy cégérték után lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A számviteli törvény 49. -a (3) bekezdésének előírása szerint részesedés vásárláskor a részesedés bekerülési értéke a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár). Ha csere útján szerzi meg a társaság a részesedést, akkor az üzleti vagy cégérték kimutatása során a számviteli törvény 50. -ának (2) bekezdésére figyelemmel kell eljárni. A számviteli törvény előírása szerint részesedés vásárlás esetén csak akkor kell üzleti vagy cégértéket kimutatni, ha a vállalkozás a megvásárolt társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez. Minősített többséget biztosító befolyás akkor keletkezik, ha a szavazati arány a 75%-ot meghaladja. Részesedést több részletben is lehet vásárolni. Ha több részletben vásárolnak részesedést, akkor az üzleti vagy cégérték számítása csak arra a részesedés vásárlásra vonatkozik, amely vásárlással a társaságban minősített többséget biztosító befolyást szereznek. Így például, ha először vásárolnak 50%-os szavazati arányt biztosító részesedést, másodszor 10%-os szavazati arányt biztosító részesedést, harmadik alkalommal pedig 20%-os szavazati arányt biztosító részesedést, akkor üzleti vagy cégértéket a 20%-os szavazati arányt biztosító részesedésnél kell (lehet) számolni. Az alábbi pontokban szereplő a) és c) esetekben az üzleti vagy cégérték számításához a megvásárlás időpontjára vonatkozóan vagyonértékelést kell végrehajtani, mert az eszközök, kötelezettségek és saját tőke piaci értéke csak így állapítható meg. A b) esetekben az üzleti vagy cégérték számításához kapcsolódó piaci érték nem más, mint a részvényvásárlás időpontját megelőző tőzsdei átlagár. 2
Az alábbi a) pontban szabályozott cégvásárlásnál a vevő társaság nem az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betétjét vásárolja meg, hanem az adott társaság egészének vagy valamely elkülönült, önálló szervezeti egységének, telephelyének, üzletágának, üzlethálózatának összes eszközét és kötelezettségét veszi meg az eladó társaságtól. Ez esetben az eladó társaság a vevővel kötött megállapodásnak megfelelően az eszközöket piaci értéken értékesíti, a kötelezettségek elismert értékét a vevőre átterheli úgy, hogy azt az eszközértékesítés miatti követelése összegébe beszámítja. Üzleti vagy cégértéket ezen túlmenően akkor kell kimutatni, hogyha az lényeges. Az üzleti vagy cégérték számításánál mi minősül lényegesnek, azt a számviteli politikában kell rögzíteni. Pozitív üzleti vagy cégérték Pozitív üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített a számviteli törvény 3. -a (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott többletkifizetés összegét, azaz: a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek a számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott értékével csökkentett értéke közötti különbözetet, ha a fizetett ellenérték a magasabb, vagy b) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözetet, vagy c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözetet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenértéket. Mivel az üzleti vagy cégérték számítása a piaci érték alapján történik, ezért a számítás során meghatározott pozitív üzleti vagy cégérték tartalmát tekintve a megvásárolt társaság, üzletág jövedelemtermelő képességét takarja, azaz a vásárló társaság a vásárlással milyen jövőbeni gazdasági haszonra (pl. osztalék formájában), milyen időtartamon keresztül tud szert tenni. Az immateriális javak között kimutatott pozitív üzleti vagy cégérték után a számviteli törvény általános szabályai szerint terv szerinti értékcsökkenés számolható el, mivel a számviteli törvény nem tartalmaz olyan tiltó előírást, amely szerint az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke után nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni (ebben az esetben a társasági adóalapnál is érvényesíthető terv szerinti értékcsökkenés). Ugyanakkor a terv szerinti értékcsökkenés megállapításánál figyelembe kell venni a számviteli törvény 52. -a (6) bekezdésének az előírását is, mely szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Mivel a pozitív üzleti vagy cégérték az előbbiekben leírtak szerint a megvásárolt vállalkozás, üzletág jövedelemtermelő képességét takarja, ezért üzleti vagy cégérték is lehet olyan, hogy annak értéke nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, évről évre 3
nő. Ebben az esetben számviteli szempontból nem indokolt terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, de ekkor a társasági adóalapnál sem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni. Az előbbiekben leírtakból következik, ha a megvásárolt társaság, üzletág jövedelemtermelő képessége ugyan megvan, de az folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, akkor indokolt lehet terv szerinti értékcsökkenés elszámolása. A pozitív üzleti vagy cégértékre a számviteli törvény ide vonatkozó előírása alapján terven felüli értékcsökkenés is elszámolható. A számviteli törvény 53. -a (1) bekezdésének e) pontja alapján az üzleti vagy cégértéknél terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). A számviteli törvény előírásából következik, hogy a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál mind a két feltételt tartós és jelentős a veszteség teljesíteni kell. A jelentős nagyságrendet a számviteli politikában kell meghatározni, a tartós fennállást pedig az értékelés időpontját megelőző múltbeli időszak tapasztalati adatai alapján és az értékelés időpontját követő, jól előrevetíthető időszakra vonatkozó, bizonylatokkal megbízható módon alátámasztott adatokkal (információkkal) kell igazolni oly módon, hogy a figyelembe vett időszak együttesen legalább 12 hónapos időintervallumot öleljen fel. Jellemzően terven felüli értékcsökkenés elszámolása akkor merülhet fel, ha a megvásárolt társaságnál a tevékenység veszteségessé válik, vagy ha az érintett tevékenységet megszüntetik. Pozitív üzleti vagy cégérték kivezetése történhet átalakuláshoz, egyesüléshez kapcsolódóan is. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átalakulási tv.) 15. -a szabályozza, hogy milyen részesedéseket kell a vagyonmérlegben kiszűrni. A vagyonmérlegben a kiszűrendő részesedésekhez azonban kapcsolódhat üzleti vagy cégérték is. Attól, hogy az Átalakulási tv. szabályai szerint a részesedést ki kell vezetni a vagyonmérlegben, abból még nem következik, hogy a hozzá kapcsolódó üzleti vagy cégértéket is ki kell vezetni. Azt, hogy az állományba vett üzleti vagy cégértéket részben vagy egészen meg kell-e szüntetni vagy az változatlan összegben az egyesülés után is kimutatható, azt kell mérlegelni, hogy a jogutódnál a jövedelemtermelő képesség részben vagy egészben fennmarad-e (azaz az üzleti vagy cégérték állományba vételekor figyelembe vett jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó elképzelések, a várható megtérülésként meghatározott összegek a jogutódnál fennállnak-e). Ha a jogutódnál a jövedelemtermelő képesség részben, vagy egészben megszűnik, akkor a vagyonmérlegben az üzleti vagy cégértéket részben vagy teljes összegében le kell értékelni, ki kell vezetni. Így például, ha a jogutód nem viszi tovább, megszünteti a jogelőd (megvásárolt vállalkozás) tevékenységét, akkor a vagyonmérlegben az üzleti vagy cégértéket ki kell vezetni, mert e tekintetben a jövedelemtermelő képesség megszűnik. Negatív üzleti vagy cégérték Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén a számviteli törvény 3. -a (5) bekezdésének 2. pontja szerinti különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket, azaz a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): ha a fizetett ellenérték kevesebb, mint a cégvásárlás időpontjában az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek a számviteli törvény szerinti értékeléssel megállapított értékével csökkentett összege és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg, a fennmaradó többlet a negatív üzleti vagy cégérték, vagy 4
b) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): ha az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a különbözet a negatív üzleti vagy cégérték, vagy c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): ha az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti negatív különbözet a negatív üzleti vagy cégérték. A számviteli törvény 45. -a (4) bekezdésének az előírása szerint a negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. (Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell.) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják. Ezen előírásból következően, ha a vállalkozás például értékesíti a részesedését, üzletágát, telephelyét, stb., akkor a hozzá kapcsolódó, a halasztott bevételek között kimutatott negatív üzleti vagy cégértéket az egyéb bevételek közötti elszámolással az állományból ki kell vezetni. Így pl. ha a részesedés felét értékesíti a cég, akkor ha eltérő eljárásra okot adó körülmény nem merül fel a részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték felét is el kell számolnia egyéb bevételként, fel kell oldania. Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása A Tao. tv. 1. számú melléklete 14. pontjának 2015. január 1-jétől hatályos előírása szerint az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás a korábban még használatba nem vett, műszaki gégek, berendezések és a járművek kivéve a személygépkocsi között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembehelyezése adóévében a bekerülési érték (bruttó érték) 100%-ának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A Tao. tv. új szabályával összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy a számviteli törvény értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályai nem változtak, így továbbra is a 100e Ft alatti bekerülési értékű tárgyi eszközöket lehet egyösszegben, használatbavételkor értékcsökkenési leírásként elszámolni. Ha a Tao. tv-ben előbb nevesített tárgyi eszközök bekerülési értéke a 100e Ft-ot eléri vagy meghaladja, akkor a számviteli törvény általános szabályai szerint, a használati évekre kell a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, egyösszegű értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. 5
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYE- NES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Saját gépjármű használati költségének elszámolása Egy kft. tagja a cég érdekében használja a saját gépjárművét, mely egy Toyota Hilux pickup kisteherautó, 2494 cm3, össztömege: 2675 kg. Hogyan lehet elszámolni a saját gépjármű használat költségét? A NAV állásfoglalásban az alábbiak szerepelnek: c) pont: Amennyiben a magánszemély saját tulajdonú tehergépjárművét használja a kifizető érdekében, akkor költségei megtéríthetőek útnyilvántartás alapján. Lényeges különbség azonban, hogy a 9 forint személygépkocsi-normaköltség tehergépjárművek esetén nem alkalmazható. Milyen módon és milyen összeg számolható el költségként, ami nem számít jövedelemnek? Amennyiben a magánszemély saját tulajdonú tehergépjárművét használja a kifizető érdekében, akkor költségei megtéríthetőek útnyilvántartás alapján. Térítés esetében a magánszemélynek önálló tevékenységből származó bevétele keletkezik, így a bevétellel szemben a költségelszámolás az Szja tv. 3. számú mellékletében leírtak szerint történhet. A 3. számú melléklet IV/1. pontjának előírása szerint a bevétellel szemben a jármű fenntartásának, javításának és felújításának számlával (bizonylattal) igazolt költségei számolhatóak el a hivatali és a magáncélból megtett utak arányában (melyet az útnyilvántartás támaszt alá). Ezen túlmenően a melléklet IV/2. pontja alapján a jármű használatbavételének (üzembelyezésének) évében a jármű értékcsökkenési leírása is figyelembe vehető az éves bevétel 1%-áig, de legfeljebb a jármű nyilvántartási értékének az 50%-áig. Személygépkocsi áfája esetén érvényesíthető levonási jog A személygépkocsit (vtsz. 8703) terhelő általános forgalmi adó tekintetében érvényesíthető adólevonási joggal kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. Cégünk 2014. decemberében nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében lízingelt egy személyautót. Az első részlet megfizetése - a személygépkocsi vételárának az 50%-a lízing szerződés megkötésével egyidejűleg megtörtént, a havi lízingdíj 36 hónap alatt egyenletesen kerül megfizetésre és a maradványérték a személygépkocsi vételárának 10%-a. A futamidő végén lehetőség van a személygépkocsi megvásárlására a maradványértéken a lízingbe vevő cégnek, magánszemélynek vagy egyéb harmadik félnek. A személygépkocsit a cég teljes mértékben adóköteles termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz használja és hasznosítja, olyan megfelelően részletezett nyilvántartást fog vezetni, amelyből ez egyértelműen megállapítható lesz. : a kibocsátott számla és a havi részleteket tartalmazó számla áfa tartalmát visszaigényelhetem-e? A kérdésben hivatkozott nyílt végű pénzügyi lízing csak számvitelben minősül pénzügyi lízingnek (termékértékesítésnek), ezért az így használt személygépkocsit a számviteli törvény 23. -a (3) bekezdésének előírása szerint a lízingbe vevőnél tárgyi eszközként aktiválni kell, az után értékcsökkenési leírást kell elszámolni. Az áfa tv. előírása szerint viszont az ilyen ügylet - az induló részlet és a 36 havi 6
részlet - nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás (bérlet), ezért ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető, hogyha a vállalkozás (lízingbevevő) - jellemzően útnyilvántartás vezetésével dokumentálni tudja, hogy csak és kizárólag üzleti célú használat valósul meg. Megjegyzem, hogyha a futamidő végén a lízingbevevő vállalkozás megszerzi a tulajdonjogot és ehhez kapcsolódóan maradványértéket kell fizetnie, akkor ez a számla már nem szolgáltatásnyújtásról, hanem termékértékesítésről fog szólni, ennek áfáját azonban már nem lehet levonásba helyezni. Visszafizetett prémium számviteli elszámolása Az állami vállatoknál a vezetők a 2 millió Ft feletti prémiumot visszafizették. em, hogy a visszafizetett összeget a számviteli tv előírásait figyelembe véve, hogyan kell elszámolni? A visszafizetett vezetői prémiumot a számviteli törvény 77. -a (1) bekezdésében megfogalmazott alapelvből levezetve egyéb bevételként indokolt elszámolni. Nyitómérleg összeállítása EVA-s végelszámolásnál Szeretném a segítségét kérni egy cég vonatkozásában. A betéti társaság 2008-ban alakult, 2010-től bevételi nyilvántartást vezető EVA adóalany lett. A 2009-es beszámolójának mérlegében volt 1694e Ft tagnak adott kölcsön követelés, 803e Ft pénzeszköz, továbbá 100e Ft jegyzett tőke 17e Ft eredménytartalék, 1811eFt mérleg szerinti eredmény és 569e Ft rövid lejáratú kötelezettség. A 2009-es beszámolóban sem a tárgyévi, sem a korábbi évi eredmény nem került osztalékként történő előírásra, viszont az előírásoknak megfelelően az 1827e Ft-ra 457e Ft osztalékadót kiváltó adót vallottunk be neki, amit 3 év alatt be is fizetett. 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban és 2014.10.31-ig alig volt bevétele, mivel a tulajdonosok külföldön munkaviszonyban dolgoztak. Költségei ennek ellenére voltak a cégnek egy szerencsétlen (borzasztó drága) bankszámlacsomag, az évi kb. 144e Ft + áfás könyvelési díj és egyéb apróságok miatt. Ezt folyamatosan tagi kölcsön nyújtással finanszírozták, aminek az összege most 2349e Ft. A tagok most úgy döntöttek, hogy megszüntetik a céget, így 2014. 11. 01-jével elindult a végelszámolás. Mivel ezáltal kikerült az EVA hatálya alól, így nyitómérleget kell csinálnunk, ahol a kötelezettségeket fel kell tüntetnünk, majd a végelszámolás alatt azok rendezéséről is gondoskodnunk kell. Ebben a környezetben kérném a segítséget, hogy a nyitómérleget hogyan állítsuk össze, illetve a végelszámolást hogyan folytassuk le? Először is fontos hangsúlyozni, hogy az EVA bevételi nyilvántartás választásával a betéti társaság követelései, kötelezettségei nem szűnnek meg, azokat bevételi nyilvántartás vezetése esetén is nyilván kell tartani. Így a nyitómérleg összeállítása során a betéti társaság követeléseit, tartozásait, ha azok fennállnak a nyitómérlegben szerepeltetni kell akkor is, hogyha azok a társaság tulajdonosaival szemben vannak. Amennyiben a kérdésben szereplő taggal szembeni 1 694e Ft tagnak adott kölcsönkövetelés visszatéréskor is fennáll, mert azt evás időszakban nem fizette meg, akkor azt a nyitómérlegben követelésként szerepeltetni kell. Az evás időszakban a társaságnak nyújtott tagi kölcsön kérdésben szereplő 2 349e Ft-os öszszegét is kötelezettségként ki kell mutatni. A kérdésben nem szerepel, hogy visszatéréskor mennyi pénzeszköze, illetve egyéb eszköze van a betéti társaságnak. Mivel a betéti társaság tartozása meghaladja a követeléseit, ezért ha a kettő különbözetében nincs annyi pénzeszköz 7
vagy egyéb eszköz, amivel a tartozásokat ki lehet egyenlíteni, akkor betéti társaság végelszámolással nem tud megszűnni, a társaságot felszámolással lehet megszüntetni. Ha mégis végelszámolással szeretnének megszűnni, akkor a tagi kölcsöntartozásból az eszközzel (követeléssel, pénzzel stb.) nem fedezett részt a tagnak el kell engednie, de ehhez kapcsolódóan a társaságnak a társasági adót (ha az elengedés miatt nyereséges lesz), illetve az ajándékozási illetéket meg kell fizetnie. Ha a társasági adóra, illetékre nincs pénz, akkor azt megint tagi kölcsön teljesítésével tudják rendezni, és kezdődik a kör elölről (mert ennek a tagi kölcsönnek sem lesz eszközfedezete, amit újra el lehet engedni ). Ezért az elengedést megelőzően ki kell számolni a várható adó- és illetékhatásokat, ezt még tagi kölcsönként betéve kell a kölcsöntartozást elengedni, hogy ne keletkezzen újabb tagi kölcsön. Havi osztalékelőleg kifizetésének dokumentálása A kft tagjai minden hónapban osztalékelőleget vesznek fel. em, hogy az új Ptk. előírása alapján minden hónapban könyvelőként közbenső mérleget kell az ügyfelünknek készítenünk? A 2014. évi beszámoló 2015 májusában fog elkészülni, ebben a hónapban fogják a tulajdonosok elfogadni. Amennyiben 2015. januárban, februárban, márciusban, áprilisban is vesznek fel osztalékelőleget, akkor az első négy hónapban felvett osztalékelőleg 2015. évre felvett osztalékelőlegnek tekinthető-e? A 2014. évre elfogadott mérlegben még a fennmaradó, jóváhagyott osztalékot is ki fogják fizetni 2015. május hónapban. Szabályos-e ez így? Az Ptk. előírása szerint valóban az osztalékelőleg kifizetéséhez közbenső mérleget kell öszszeállítani, ezzel kell dokumentálni, hogy az osztalékelőleg kifizetéséhez a fedezet rendelkezésre áll. A régi Gt-vel szemben az új Ptk. nem szabályozza, hogy a közbenső mérleg meddig használható fel fedezet dokumentálásra. A számviteli törvény 2015. január 1-től hatályos szabálya mely 2014-re is alkalmazható azonban kimondja, hogy a közbenső mérleg a mérlegfordulónapot követő hat hónapig használható fel fedezetvizsgálatra, feltételezve, hogy a közbenső mérlegben szereplő fedezetet ezen időszak alatt nem használták még fel. Így a kérdés első részére a válasz az, hogyha havonta vesznek is fel a tagok osztalékelőleget, nem kell a könyvelőnek havonta közbenső mérleget készíteni, ha hat hónap alatt nem veszik fel osztalékelőlegként a közbenső mérlegben lévő fedezetet. A kérdés második fele, mi szerint 2015. január-április hónapokban is vesznek fel osztalékelőleget nem szabályos, jogszabályi előírásokkal ellentétes. A közbenső mérleg is két oszlopos, előző év és tárgyév adata. Ha a tagok 2015-ben akarnak osztalékelőleget felvenni, akkor a közbenső mérleg előző év oszlopában a 2014-es beszámoló adatoknak kellene szerepelnie, ami a tulajdonosok által elfogadott, jóváhagyott beszámolót jelenti. Mivel a 2014-es beszámoló elfogadása 2015. májusában történik, ezért 2015. január-április hónapokra nem tud a könyvelő közbenső mérleget összeállítani, így a tulajdonosok 2015. január-április hónapokra osztalékelőleget sem tudnak felvenni. Így fel sem merülhet az a kérdés, hogy az osztalékelőleg 2014. vagy 2015. évinek tekintendő-e. Megoldás lehet az, hogy előrehozzák a beszámoló készítést és a 2014. évi beszámolót 2015. januárban elkészítik, 2015. január hónapban a tulajdonosok azt elfogadják, mely elfogadáskor rendelkeznek az osztalék kifizetésének jóváhagyásáról is. Így 2015-ben osztalék és nem osztalékelőleg kerülhet kifizetésre akár több részletben is. 8
Jegyzett tőke emelése a hathónapos szabály szerint em, hogy a hathónapos szabályt hogyan kell értelmezni? A 2014. május 31-éig elfogadott, közzétett beszámoló alkalmas-e jegyzett tőkeemelésre, ha a jegyzett tőke emelése eredménytartalék terhére történik és a taggyűlés 2015. szeptember 1-jén döntene a jegyzett tőke emeléséről? Vagy a hat hónap letelt, mert 2014. december 31-től kell figyelni a hat hónapot? Az új Ptk. és a számviteli törvény is ebben a tekintetben egyértelmű szabályokat ad. E szerint a hat hónapot a beszámoló/közbenső mérleg mérlegfordulónapjától kell számolni és nem a beszámoló leadásától, közzétételétől. Így az éves beszámoló 2014. december 31-es mérlegfordulónapjától kell a hat hónapot számítani, ezért 2015. június 30-áig kellene a taggyűlésnek a jegyzett tőke emeléséről döntenie ahhoz, hogy a 2014-es beszámolót fedezet dokumentálásra fel lehessen használni. Ha a taggyűlés 2015. szeptember 1-jén fog dönteni a jegyzett tőke emeléséről, ahhoz már 2015. évre közbenső mérleget kell készíteni, a 2014-es beszámoló már nem használható. Törzstőke leszállítása Törzstőke jegyzett tőkén felüli saját tőke javára történő leszállítása mellett szeretnénk dönteni., hogy ebben az esetben korlátot jelent-e a törzstőkén felüli vagyon, azaz csak olyan összeggel lehet a törzstőkét leszállítani maximum, amekkora a törzstőkén felüli vagyon? A törzstőke kérdésben szereplő leszállítása tekintetében az új Ptk. nem tartalmaz ilyen korlátot. A tőkeleszállítás során az új Ptk. minimum jegyzett tőke követelményét kell teljesíteni, ami kft. esetében 3 millió Ft, azaz a jegyzett tőkét kft esetében 3 millió Ft alá nem lehet leszállítani. Ezen túlmenően, ha a kft jegyzett tőke leszállítást határoz el jegyzett tőkén felüli saját tőke javára, annyit szállít, le amennyit szeretne. Közvetített szolgáltatás elszámolása exportértékesítés esetén A számviteli törvény 2015. évi változásaihoz kapcsolódóan a korábbi e-számvitel számban leírtak szerint 2015. január 1-jétől az exportértékesítés nettó árbevételét nem lehet csökkenteni a külföldi szakaszra eső fuvarköltséggel. Amennyiben a számlán, szerződésben feltüntetésre kerül, hogy az árbevétel közvetített szolgáltatást is tartalmaz, lehet-e a fuvardíjat nem igénybe vett szolgáltatásként, hanem elábéként (szolgáltatásként) kezelni, iparűzési adó tekintetében így figyelembe venni? Közvetített szolgáltatásként el lehet számolni a kérdésben szereplő fuvardíjat, ha az teljesíti a számviteli törvény közvetített szolgáltatás fogalmát. Ennek érdekében úgy kell leszerződni a külföldi vevővel export vonatkozásában, hogy a termék eladási ára a fuvart nem tartalmazza, a fuvar árát külön kell az értékesítési szerződésben rögzíteni és a külföldi vevő a szerződésben hozzájárul, hogy a fuvarozás teljesítésébe harmadik felet is be lehet vonni. Ezek után, ha a fuvart harmadik fél bevonásával teljesítik, akkor az exportértékesítésről szóló kimenő számlán a fuvar árát külön kell feltüntetni és a fuvarnál nevesíteni kell, hogy az közvetített szolgáltatás. Így a harmadik fél által számlázott fuvardíjat a 8-as számlaosztályban közvetített szolgáltatásként el lehet számolni, az iparűzési adónál adóalap csökkentő tételként figyelembe lehet venni. 9
Kötelező értékcsökkenési leírás A cég jövedelmezősége (nyeresége) szempontjából lehet-e az, hogy a tárgyévben nem számolnak el értékcsökkenési leírást? A válasz röviden az, hogy nem. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem függ össze a vállalkozás nyereségességével. Az üzembehelyezéskor megállapított terv szerint értékcsökkenést akkor is el kell számolni, hogyha emiatt a vállalkozás veszteségessé válik. Az üzembehelyezéskor megállapított terv szerinti értékcsökkenést csak akkor lehet megváltoztatni, hogyha az eszköz használati körülményeiben változás következik be, melyet dokumentálni is kell. Azonban a használati körülményváltozás is jellemzően csak azt jelenti, hogy kevesebb értékcsökkenési leírást számolnak el az eszközre, de nem nullát. Például, hogyha nem használnak egy tárgyi eszközt, akkor az a számviteli törvény előírása alapján használati körülményváltozásnak minősül, így a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható. A tárgyi eszköznek azonban állásában is van erkölcsi avulása, fizikai állagromlása, így azt terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával ki kell fejezni, csak alacsonyabb összegben, mint a használat alatt. Ezen túlmenően a terv szerinti értékcsökkenést akkor lehet megváltoztatni, hogy a tárgyi eszközre beruházást, felújítást ráaktiválnak, mert ekkor új üzembehelyezés lesz, új használati idő és új maradványérték kerülhet megállapításra. Az új üzembehelyezésnél előfordulhat, hogy a tárgyi eszköz maradványértéke a tárgyi eszköz nettó értékével egyezik meg, és emiatt nem számolnak el terv szerinti értékcsökkenést. Önellenőrzés során feltárt hiba Megbízási szerződéshez kapcsolódó több éves járulék önellenőrzés kapcsán egyéni járulék téves levonására tettünk megállapítást. Ezt már a magánszemélyekkel kapcsolatosan nem tudjuk elrendezni. hogy hogyan szerepeltessük a könyvelésünkben? A kérdésből nem derül ki, hogy az önellenőrzés járulék hiányt vagy többletet jelent-e, de az egyéni járulékfizetési kötelezettség a magánszemélyt és nem a vállalkozást terheli. Így az egyéni járulék különbözetet előjelétől függően a magánszeméllyel szembeni követelésként vagy kötelezettségként kell kimutatni, melyet pénzügyileg rendezni is kellene. Amennyiben a pénzügyi rendezés nem fog megtörténni, akkor az így kimutatott követelést/kötelezettséget elévüléskor kell egyéb ráfordításként vagy rendkívüli bevételként elszámolni. Elévült adótartozás könyvelése Egy cég adótartozását a NAV elévülés miatt törölte. Hogyan kell ezt a számvitelben elszámolni? Van-e ennek adókövetkezménye? A cég végelszámolással szeretne megszűnni, ha adót kell emiatt fizetni, azt nem tudja kifizetni. Akkor végelszámolással nem tud megszűnni? Az elévült adótartozást rendkívüli bevételként kell elszámolni. Az így elszámolt bevétel a társasági adóalap része, azzal nem lehet társasági adóalapot csökkenteni. Ha az elszámolt bevétel miatt a vállalkozás nyereséges lesz, akkor társasági adófizetési kötelezettsége fog keletkezni. Ha ezt a kötelezettséget a vállalkozás nem tudja rendezni, akkor végelszámolással nem fog tudni megszűnni. Mivel a társasági 10
adófizetési kötelezettségnek nincs fedezete, ezért csak felszámolással tud megszűnni. Lehet az is, hogy a tulajdonos az adófizetési kötelezettség teljesítésére kölcsönt nyújt, de akkor a tulajdonossal szemben lesz a vállalkozásnak tartozása. Amennyiben ennek a tartozásnak sincs eszköz fedezete (bármilyen eszköz lehet, nemcsak pénz), akkor szintén nem tud végelszámolással megszűnni. Társasági adóalap csökkentésként jellemzően az adóellenőrzés, önellenőrzés keretében elszámolt bevételt vagy költség, ráfordítás csökkentést lehet figyelembe venni, illetve a bírságot, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben meghatározott jogkövetkezményeknek az elengedése miatt elszámolt bevételt, ha azt társasági adóalap növelő tételként az adóévben, vagy megelőző adóévekben figyelembe vették (pl. késedelmi pótlék elengedése). De a kérdésben nem ezekről az esetekről van szó. Év végi egyeztető számlák helyes elszámolása Az év végi záráshoz kapcsolódóan a folyószámla egyeztető leveleket ki kellene küldenünk. Ehhez volna kérdésem, hogy hogyan kell helyesen kezelni a bejövő és a kimenő számlákat? Mit kell követelésként, kötelezettségként és mit kell aktívpasszív időbeli elhatárolásként kimutatni? A 2014-es üzleti év mérlegfordulónapjáig jellemzően december 31-éig a szerződés szerint teljesített ügyleteket vevőkövetelésként és szállító tartozásként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az áfa teljesítésük esetleg 2015. évi, illetve függetlenül attól, hogy a számlát 2014-ben vagy 2015-ben állították ki. Ezeknek a számláknak a folyószámla egyeztetőkön szerepelniük kell. Ebből következően időbeli elhatárolásba egyrészt olyan számlák szerepelhetnek, amelyeknek a szerződés szerinti teljesítése 2015. évi, de a bevétel, a költség 2014. évet terheli/illeti, mert ezek a számlák 2015. évben kerülnek vevőkövetelésként és szállítói tartozásként kimutatásra (ezek nem szerepelhetnek a 2014. évi folyószámla egyeztetőkön). Másik eset az lehet, hogy a szerződés szerinti teljesítés 2014. évi, ekkor a számlák a vevő-, szállítói folyószámlákon 2014. évre elszámolásra kerülnek így a folyószámla egyeztetőkön is szerepelnek, de a bevétel, a költség egy része 2015. évet illeti/terheli, ezt a 2015. évet illető/ terhelő bevétel, költség lehet még az időbeli elhatárolások között. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forummedia.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel VII. évfolyam második szám, 2015. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. E-számvitel 2015. febuár, VII. évfolyam 2. szám