ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2010-2011 TANÉV ÖMIP 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN, A SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTÉSEKKEL I. Minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer I.1. Az intézmény minőségpolitikájának megvalósítása:a minőségirányítási rendszert működtetjük. Minőségpolitikánk alapeleme a partnerközpontú minőségfejlesztés. Minőségpolitikai nyilatkozatunk értelmében a nevelési tanácsadó a kerületben lakó vagy itt intézménybe járó gyerekek tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségein kíván segíteni. Szemléletünket a prevenció jelentőségének felismerésével formáltuk (szűrés). Munkánkat a szakma szabályai szerint, az etikai kódex tiszteletben tartásával a fenntartó által biztosított keretek között a partnerek lehető legnagyobb megelégedésére kívánjuk végezni. Iskolakezdési vizsgálatokkal segítjük a gyerekek lehető legjobb beiskolázását. Szükség esetén szakvéleményt készítünk. Munkánk gerincét és elsődleges fontosságát számunkra a terápiás megközelítés jelenti: erőnkhöz és lehetőségeinkhez képest maximális támogatást, terápiát, segítséget biztosítunk a hozzánk kerülő gyerekeknek. A rendelkezésünkre álló statusok függvényében igyekszünk enyhíteni az iskolák, óvodák gondjain. A kerület minden iskolájában, óvodájában kihelyezett rendelési időben fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus dolgozik, feladatuk az SNI és a TMB-s szakvéleménnyel diagnosztizált gyerekek ellátása.2010. Január 1.- től iskolapszichológusok, 2011. jan.1-től utazó gygypedagógus kezdték meg munkájukat. Rendszeres kapcsolattartással biztosítjuk a folyamatos információáramlást, a gyermekmegfigyelést, konzultációt. Felismerve, hogy munkánk sikerének kulcsa a bonyolult, leggyakrabban sokszereplős helyzetek dinamikájának figyelembevétele, egyensúlyozása, folyamatosan törekszünk a partnerekkel való korrekt együttműködésre. Munkánkat egymással együttműködve, team szellemben és keretben végezzük. I.2. A minőségfejlesztési rendszer működtetésének tapasztalatai: az éves minőségirányítási beszámolót elkészítettük, mellékeljük. A Nevelési Tanácsadó minőségfejlesztési munkáját 2002 óta folyamatosan végzi, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a fenntartói minőségpolitika intézményre vonatkozó az ÖMIP-ben meghatározott célkitűzéseinek megfelelően. Folyamatosan zajlik a teljesítmény értékelés. A munkatársak döntő többsége kiválóan végzi szakmai 1
munkáját, magasan képzett, az esetleges hiányosságok pótlása folyamatosan történik. A minőségirányítási program keretében kapott visszajelzésekből egyértelmű, hogy a szolgáltatásainkat igénybe vevő partnereink, és a Nevelési Tanácsadó kapcsolata egyre hatékonyabb, sokrétűbb. A fenntartó és a partner intézmények az együttműködést kiválónak ill. jónak értékelték, a kapcsolattartásban semmilyen fennakadást nem észleltek, munkatársaink minden szakmai kérdésben készséggel állnak rendelkezésre. A Nevelési Tanácsadó munkáját az oktatásinevelési intézmények és a gyermekek, szülők érdekében magas szakmai színvonalon, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek keretei között, maximális teljesítményre törekedve végzi. Minőségirányítási szempontból a szakma etikai szabályait betartva, a titoktartási kötelezettség mellett. Az intézmények és a szülők részéről a korábbi években felmerült igényeket a NT szakemberei a rendelkezésre álló kapacitásoknak megfelelően folyamatosan igyekeznek kielégíteni. A szakvélemények egyeztetése, a visszajelzések alapján nagyban segítette a pedagógusok gyakorlati munkáját, erősítette szakmai kompetenciájukat. A minőségbiztosítási visszajelzéseket figyelembe véve, a BTM vizsgálatokat egész tanévben, folyamatosan végezzük, ezzel csökkentve a várakozási időt és a szakvélemények gyorsabb elkészültét. Az intézmények több jelenlétet igényelnének a pszichológusoktól, ami részben megvalósult azzal, hogy 6 intézményben dolgoznak már iskolapszichológus kollégáink, a fennmaradó két intézmény is szeretné ha ez megvalósulhatna. A jelenlegi szakemberekkel arra van lehetőség, hogy ezekben az intézményekben kihelyezett konzultációs órákat tartsunk. Minden iskolában/ óvodában kihelyezett rendelési időben fejlesztőpedagógus dolgozik, rendkívül nagy esetszámmal. Jelentősen megnőtt a BTM-es gyermekek száma, ezért nagy az igény egy óvodapszichológusi hálózat létrehozására. Az SNI szakvéleménnyel rendelkező gyermekek számának növekedése miatt utazó gyógypedagógussal tudjuk a speciális ellátást igénylő gyerekek számára a foglalkozásokat biztosítani. A pszichológusok/gyógypedagógusok év végén ellenőrzik az intézményekben a szakvéleményben foglaltak betartását. Újonnan megfogalmazódott igény az is, hogy a pszichológusok a szülőkkel is foglalkozzanak. A szülők és a gyermekek igen nagy arányban ítélik jónak a munkánkat, a gyerekek szeretnek járni, a szülők szívesen ajánlanák másoknak is intézményünket. Népszerűek a csoportfoglalkozások, ami segíti azt, hogy egyszerre több gyereket tudjunk ellátásba venni. Az érdemi iskolai/óvodai pszichológiai ellátás biztosításához több szakemberre lenne szükségünk. 2
Összességében elmondhatjuk, hogy a partneri elégedettség mérés az intézmények működéséhez rugalmasan alkalmazkodva a határidők betartásával, rendben zajlott. Visszajelzéseikkel segítették munkánkat, az információ csere hatékonysága nőtt. A minőségirányítási részletek a mellékelt éves beszámolóban olvashatók. 2. Az intézményi erőforrások felhasználásának eredményei 1.1. tárgyi és eszközellátottság: a nevelési tanácsadó tárgyi és eszközellátottsága jónak mondható, de folyamatos pótlást, fejlesztést igényel. A nevelési tanácsadó székhelyén illetve az oktatási-nevelési intézményekben biztosít ellátást. A kinti fejlesztőpedagógusok és az iskolapszichológusok munkáját a nevelési tanácsadó saját eszközein kívül az intézmények által biztosított eszközök is segítik. Az intézményvezetők igyekeznek beszerezni a szükséges eszközöket, ezzel is segítik kollégáim munkáját illetve a gyerekek fejlődését. A nevelési tanácsadó együttműködési megállapodás keretében az SNIellátásban is részt vesz. 2.2. humán erőforrás fejlesztés: 2011. január 1.-jével állásfejlesztés történt: egy fő gyógypedagógusi álláshelyet kaptunk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására. Az SNI ellátás jelenleg heti 42 órában történik (21 az új gyógypedagógusi álláshelyről és 21 kötelező óra emelés formájában, négy kollégára elosztva). Utóbbi gazdaságosabban lehetne finanszírozni, ha fix státusról történne az ellátás, mert a szakszolgálati normatíva miatt ebben az esetben a fenntartóra kevesebb költség hárulna. Továbbképzések: kollégáim rendszeresen képezik magukat. Hetenként 4 óra kötelező team értekezlet keretében szakmai szupervízió, esetmegbeszélés biztosítja a szakmai munka egyenletes színvonalát, a munkaközösségek rendszeres megbeszéléseket tartottak. A kollégák továbbképzési kötelezettségeiken túlmenően is képezik magukat, saját forrásból fedezve a költségeket. A továbbképzési támogatást döntően soros képzésekre (akiknek a 7 évenkénti képzésben aktuális a teljesítés) illetve szakképzésre fordítjuk, de amennyire lehet, igyekszünk azokat is támogatni, akik önszorgalomból, jelentős saját erőt felmutatva képezik magukat. Utóbbira sajnos gyakorlatilag nincsen jelenleg lehetőségünk. 3
A fiatal kollégák és az iskolapszichológusi munkacsoport rendszeres szupervízióban részesülnek. A heti team megbeszélések rendszeres kapcsolattartást is biztosítanak a kinti és benti dolgozók között. 2.3-Gazdálkodás: pályázati forrásból jelentősebb eszköz és informatika fejlesztést tudtunk végrehajtani. A szakvélemények készítéséhez a könyvtárszobában elegendő számú számítógép, nyomtató és fénymásoló áll rendelkezésre, a kinti fejlesztők szobájába külön számítógépet és fénymásolót tudunk biztosítani, további fénymásoló segíti a munkát az irodában. A fénymásolók állapota már nem volt kielégítő, pályázati pénzből kicseréltük őket újra. Az alábbi pályázati pénzeket nyertük el: pedagógiai szakszolgálatok szervezésének támogatása: 1M Ft, ebből 55e Ft-ot továbbképzésre költöttünk, a fennmaradó összeget pedig eszközök, felszerelések beszerzésére fordítottuk. Informatikai fejlesztés 2M Ft, ebből 3 db fénymásolót, 1 db notebookot és 1 db asztali gépet vásároltunk Pedagógus továbbképzés: 1,250M Ft, ebből 995e Ft-ot használtunk fel, 255e-t visszafizettünk. Az első félévben 5 fő, a másodikban 3 fő támogatására került sor. Gazdálkodásunk takarékos, igyekszünk nagyon körültekintően szervezni kiadásainkat. Jeleznem kell, hogy a BKV bérletet meg kellett vonnunk, a költségvetési keretek nem tették lehetővé a kigazdálkodását. 2.4. Feladatnövekedés: SNI ellátásban folyamatosan növekvő eset- és óraszámok miatt egy fő gyógypedagógusi álláshely fejlesztés történt. 3. tanulókkal összefüggő statisztikai adatok és azok elemzése Hivatalos statisztika okt. 1-jén készül, nyáron még fogadunk gyerekeket. Az eddig feldolgozott adatok szerint: Ellátott gyerekek száma: Részletezve: Nyilvántartásba vett gyerek: 1802 fő 4
Szűrés: 754 fő Iskolakezdési vizsgálat: 94 fő Pszichológiai gondozás 572 fő Pedagógiai gondozás 1275 fő TMB vizsgálat: 333 fő Családgondozás 45 fő Egy gyermek többféle ellátásban is részesülhet (pl. pszhichológiai+fejlesztő, vizsgálat+gondozás). A gondozás vizsgálatot és/vagy terápiát jelent. A tavalyi tanévhez képest bizonyos vizsgálatok száma (szűrés, iskolakezdés) kicsit nőtt, másoké gyakorlatilag nem változott, esetleg enyhén mintha csökkent volna. A tendenciát a prevenciós munka hatékonysága magyarázhatja. Megfigyelésünk, hogy az összetett problémával küzdő gyerekek száma (azaz a többféle ellátást vagy heti többszöri ellátást igénylőké) nőtt. Ugyanakkor kapacitásunk korlátai nem teszik lehetővé ennek a növekedésnek a megfelelő menedzselését, sajnos nem tudjuk növelni sem az óraszámokat sem a szakemberlétszámot. A foglalkozások egyéni és/vagy csoportos formában történtek, ezen belül növeljük a csoportos ellátási formák arányát. Gyógypedagógiai és fejlesztőfoglalkozás már szinte csak csoportokban történik (ide számítva a jogszabály szerint még egyéni foglalkozásnak minősülő 2-3 fős minicsoportokat is). Egy-egy kolléga igen magas esetszámmal dolgozik, jellemzően 100+ körüli gyermeket lát el egy tanév során (folyamatos ellátás illetve csak vizsgálat együtt). A kinti fejlesztők jellemzően 60 körüli gyermeket látnak el folyamatosan a tanév során, ehhez jön a tanév eleji szűrés. A BTM és iskolakezdési vizsgálatok jóval hosszabb időt vesznek igénybe, mint a szűrések, illetve a tanév során folyamatosak, így a benti kollégák óraszámában a vizsgálati órák aránya nagyobb, mint a kintiekében. Tehát: egy tanév során a nevelési tanácsadó egy szakdolgozója jellemzően 100+ körüli gyereket lát el, az ellátás vizsgálatot vagy folyamatos fejlesztést, terápiát jelent. A magas esetszám miatt egyre több csoportos ellátási formát alkalmazunk, sok kolléga szerint ez már a minőségi ellátás rovására megy, több egyéni foglalkozásra illetve magasabb heti óraszámokra lenne szükség. 4. pedagógiai munka Munkaterv alapján A munkatervben foglalt feladatok teljesültek. (ld. ott). A szűrések 5
A tanulási, magatartási és beilleszkedési vizsgálatok Az iskolakezdési vizsgálatok az ellenőrzés És a folyamatos feladatok vonatkozásában egyaránt. A pedagógusok segítése érdekében a szakvéleményeket személyesen egyeztették kollégáim a beküldő pedagógussal. Tapasztalatok: hasznos kezdeményezés volt, továbbra is jól beválik. Tisztázásra kerülhettek fogalmi kérdések: pl. fejlesztés és felzárkóztatás közötti különbségek, a szakvéleményben foglaltak kötelezősége, plusz információk, nevelési kérdések, stb. Az intézmények jelzése alapján szülői értekezleteken, problémamegoldó csoportokon, mediációs folyamatban, szülők akadémiáján, stb. vettek részt munkatársaim, pedagógustréninget tartottak, a visszajelzések pozitívak voltak. Az iskolapszichológus munkacsoport első teljes tanévét zárja, kiemelkedő munkát végeztek, egyre jobban beilleszkednek az iskolák életébe és egyre több módon igyekeznek az iskolai rendszer fejlesztését, az iskola pszcihológiai kultúrájának emelését szolgáló munkájukat végezni. Munkájuk egyik vonatkozását a kerületi újság is bemutatja. Órát látogattunk, pedagóguskonzultációkon vettünk részt, részben az iskolák, óvodák, részben a saját kezdeményezésünk alapján. Létszám gondok miatt ez a munka mennyiségében nem tudja teljes mértékben kielégíteni az intézmények igényeit. A kinti fejlesztő kollégák rendszeres fogadóórát biztosítottak a szülők együttműködésének biztosítása érdekében, a pedagógusokkal rendszeres konzultációkat folytattak. A minőségirányítási rendszert működtettük, elvégeztük a teljes körű dolgozói értékelést. A kéttanítós modellből kerülti bemutatót tartottunk. Kinti fejlesztők fogadóórákat, nyílt órákat tartottak, szülői fórumra hívták őket, szervesen részt vettek az intézmények életében (értekezletek, egyeztetések). Az óvodapedagógusok számára játékgyűjteményt állítottak össze Fejlesztési lehetőségek az óvodában címmel, amit a Budapesti Nevelő is leközölt. Baba mama klub Főv. Szabó Ervin könyvtárban A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása egyre nagyobb terhet ró kollégáimra, az utóbbi időben ugrásszerűen növeli a szakértői bizottság az 6
ilyen szakvélemények számát és az előírt kötelező órák számát is. A tavalyi 40 hez képest az idén 70 sajátos nevelési igényű gyermeket kell ellátnunk. Újítások, fejlesztések Honlapunkon folyamatos tájékoztatást nyújtunk programjainkról, induló csoportjainkról illetve ismeretterjesztési céllal előadásainkat is felrakjuk. Kérdezz-felelek rovatot indítottunk, a beérkező kérésekre, kérdésekre folyamatosan reagálunk. Rendezvényeinket, induló csoportjainkat a helyi újságban is ismertetjük A kerületi újságban rendszeres megjelenéssel tájékoztatunk munkánkról, intézményünkről. a munkatársak saját email fiókot és fakkot kaptak, így a kapcsolattartás mind a kollégák között mind az intézményekkel hatékonyabbá válhat. az óvodai szűrővizsgálatok, fejlesztések és többéves tapasztalatunk alapján a nevelési tanácsadó kinti fejlesztőpedagógusi munkaközössége Fejlesztési lehetőségek az óvodában címmel kézikönyvet állított össze óvodapedagógusok részére, ami az idei tanévben a Budapesti Nevelőben is megjelent. Az iskolapszichológus munkacsoport az iskolai agresszió visszaszorítása érdekében csoportos foglalkozásokat indított ebben az évben kísérleti jelleggel a Vörösmarty iskolában, s a program sikeressége következtében a foglalkozások mind a hat iskolapszichológussal ellátott iskolában be fognak indulni ősztől. Kirándulni vitték a gyerekeket egy másik program keretében. Mukaközösségek tapasztalatai Kinti fejlesztők: sikeres tanévet zártak, tavaly összeállított kézikönyvük megjelent a Budapesti Nevelőben, tovább képezték magukat, előadásokat tartottak, gyeseseket helyettesítették, ami igen nagy megterhelést jelentett. Az intézményekben továbbra is kiváló együttműködést valósítanak meg, az intézményvezetők eszközökkel is segítik munkájukat. A benti kollégákkal is zökkenőmentes, jó együttműködés alakult ki. Kreatív, konstruktív munkamorál jellemző. Pszichológusok: a benti munkát többé-kevésbé hatékonyan tudták ellátni, a szakvélemények igen kicsi kivétellel időben elkészültek. Növekedett a terápiás ellátás aránya, ez kedvező. Hasznosnak tartják a szakvéleményegyeztetéseket. A kollégák a külső intézményi meghívások, előadások után kiváló visszajelzéseket kaptak, a minőségbiztosítási kérdőíveken a szülők, gyerekek elégedettek. A fiatal és az idén beálló kollégák lelkesedése, 7
kreativitása és friss tudása dinamikusabbá tette az esetmegbeszélőket. Néhány kollégánál javítandó az adminisztrációs fegyelem, a többségnél azonban jó. Az iskolapszichológusi munkacsoport igen aktívan és magas színvonalon végzi munkáját, sok és változatos tematikus csoportfoglalkozást indítottak (pl. együttműködés és szabálykövetés, pályaorientáció, szociális készség rendező csoport, szexuális nevelés, magatartásrendező Varázsjáték csoport, közösségalakító osztályfoglalkozások, kirándulások). Benti fejlesztők: Nagyon jól tudtak együttműködni a kintiekkel is, a szakvélemény egyeztetéseket hasznosnak találták. Oroszlánrészt vállaltak az SNI ellátásból, túlmunkában is. Egymás munkáját hatékonyan segítették, tanult új módszereket megosztották. Az új, utazó kolléga beilleszkedett, hatékony együttműködést alakított ki. Családgondozók: két családgondozónk van, az egyik a Gyöngyszem óvodában végzi munkáját, az óvodapedagógusok illetve a szülők által jelzett gyerekekkel foglalkozik az óvoda mindennapi életébe beágyazottan, de a szülőket is bevonva. A másik családgondozó a nevelési tanácsadó belső munkatársa, a kollégák jelzése illetve a szülők, gyermekek jelentkezése alapján végzi munkáját. A családgondozás mellett tanulás szocializációs foglalkozásokat is tart. Munkájukat a team többi szakemberével szoros együttműködésben végzik, a gyermekvédelmi jelzőrendszerben aktív szerepet vállalnak, a Gyermekjóléti Központ munkatársaival élő és személyes a kapcsolatuk. A munkaközösségek a tanév végén megrendezett belső szakmai napokon külön-külön illetve együttesen különböző kombinációkban egyeztetéseket, értekezleteket tartanak, ezeken az év közben felmerült tapasztalatokat egyeztetik, cselekvési tervet dolgoznak ki a gyenge pontok javítására, meghatározták a következő tanév során szükséges változtatásokat, módosításokat, új ötleteket. Vezetői ellenőrzések: A munkaközösség vezetők rendszeresen ellenőrizték a naplókat, probléma esetén az igazgató interveniált. A helyettes a jelenléti íveket rendszeresen ellenőrizte A heti teameken a minőségi munka ellenőrzése történt Egyéb ellenőrzések a szokásos rend szerint megtörténtek 8
A kartonok és naplók leadása szervezetten, vezetői ellenőrzéssel egybekötve történik a szakmai napok keretében. Intézkedések Ellenőrzési naplóban kerültek rögzítésre a tapasztalatok Teameken hangzottak el intézkedések Kisvezetőségi teameken kerültek egyeztetésre Együttműködés, kapcsolattartás Ebben a vonatkozásban az oktatási-nevelési intézményekkel való kapcsolattartás és a gyermekek érdekében folytatott együttműködés további pozitív változásairól számolhatok be. A kinti rendszeres jelenlét érezhetően javítja a hatékonyságot. Az iskolában dolgozó pszichológusok is arról számoltak be, hogy azokban az iskolákban is jelentős javulás volt tapasztalható, ahol a tanév elején még esetleg döcögött az együttes munka. Mind a fejlesztőpedagógusok, mind a pszichológusok elmondják, hogy a pedagógusok igénylik a segítségüket. Mindenképpen érzékelhető a javulás, a benti kollégák is említik, hogy a pedagógusok már jobban megkeresik őket gyermekekkel kapcsolatosan és vagy telefonon konzultálnak vagy a nevtanos kolléga kimegy az intézménybe. Még mindig ritka, hogy a pedagógusok jönnének be konzultációra, de már előfordul és minden esetmegbeszélés nagyon hasznosnak bizonyul, különösen, ha több szakember is foglalkozik a gyerekkel. Az iskolapszichológusok esetében határozott fejlődés értékelhető elfogadottságukban, de sajnos vannak olyan pedagóguskollégák, akik nem látják át/be ennek a munkának a jelentőségét és kereteit és nehezítik kollégáink gyermekek érdekében végzett munkáját. Szerencsére nem ez az általános hozzáállás. A pszichológusok jelenléte az intézményben sokat javult, de még mindig jogos igény a pedagógusok részéről, hogy a kialakulófélben lévő iskolai pszichológusi hálózat mellett óvodapszichológusi hálózat is segítse konkrét, mindennapi munkájukat. A pszichológus folyamatos jelenléte kívánatos, látható, hogy a fejlesztőpedagógusi állandó jelenlét is milyen nagy előrelépést, segítséget jelentett. Ehhez képest azokban az iskolákban, ahol már dolgozik pszichológus, még nagyobb az előrelépés. Az óvodai, iskolai rendszerszintű pszichológiai beavatkozások teljes körű biztosítása (strukturált megfigyelés, strukturált pedagógus konzultáció, problémamegoldás, konfliktuskezelés, pszichés prevenció, szakellátásba segítés) még mindig meghaladja a jelenlegi szervezeti kereteinket, további álláshelyek létesítését igényli. A fejlesztőpedagógusi ellátáshoz hasonló szintű teljes kerületet ellátó iskolapszichológusi ellátás 9
megszervezése égetően fontos, két intézményre egy pszichológus szakember alkalmazása lenne minimálisan szükséges, bár az iskolák részéről igény lenne a teljes állású pszichológusra! Az óvodákba a pszichológusok csak eseti alapon tudtak kimenni, előadásokra, szülői találkozókra hívták őket. A magatartászavaros gyerekek illetve az integráció miatt új de égető szükségként merült fel gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazása az iskolákban. A nagy osztálylétszámok mellett ugyanis a szükséges egyéni figyelem, bánásmód egy pedagógustól alig elvárható feladat! Külön örömmel szeretném kiemelni, hogy a kollégák egyéni év végi beszámolóinak tanúsága szerint egyre többször tapasztalható, hogy az oktatási nevelési intézményekben a gyerekekkel való foglalkozásban és az értékelési folyamatban megértésre és elfogadásra kerülnek javaslataink. Az intézmények általában jó együttműködésről számoltak be a minőségirányítási visszajelzésekben. A mindennapi munka során az intézményvezetők segítőkészek, fejlesztőeszközök, fogyóeszközök biztosítása egyre gördülékenyebb. Ez is bizonyítja, hogy igen szükséges volt a rendszeres jelenlét megvalósítása és ez mindenképpen szükséges lenne az óvodákban is. Partnerintézményeinktől kiváló visszajelzést kaptunk, a munkánk iránti bizalom és igény megnyilvánulását jelezheti, hogy egyre több vizsgálati, beszámolási kérést kapunk a Jegyzői gyámtól is, a családsegítőtől, gyerekjóléttől már megszokottan sok megkeresés érkezik. A tanév főbb rendezvényei, eseményei tematikus csoportok óvodásoknak, alsósoknak, felsősöknek kéttanítós bemutató tanítás a Hajós iskolában 5. tervek, célkitűzések, javaslatok, kérések Tervek: a munkacsoportok közötti kommunikáció, hatékony együttműködés folyamatos monitorozása, javítása belső továbbképzés keretében speciális konfliktuskezelési eljárás megtanulása (resztoratív eljárások) és iskolapszichológusi alkalmazása az átmenet segítése az alsó és felső tagozat között (iskolapszichológusok) pályaorientációs foglalkozások 8. osztályosoknak (iskolapszichológusok) 10
tematikus csoportok indítása továbbra is az iskolai fejlesztések illetve a gyermekek haladásának hatékonyabbá tétele: igény és lehetőség esetén délutáni fejlesztések az óráról történő kihozás helyett (az iskolával egyeztetve) illetve tanórai ellátás, kéttanítós modell további terjesztése, alkalmazása jogszabályi változásokhoz és minőségirányítási szempontokhoz igazodóan formanyomtatványaink aktualizálása, átdolgozása Célkitűzések: Az elért eredmények megtartása Pedagógusok további folyamatos bevonása a segítő munkába, kölcsönös, egyenrangú kapcsolat hátterén A pedagógusok és szülők erőteljesebb bevonása a kinti fejlesztő munkába: óvodában fejlesztő hatású programok ajánlása illetve mentorálása, iskolában a kéttanítós modell további terjesztése az iskolában végzett pszichológusi munka további fejlesztése az iskolapszichológusi hálózat kiteljesítése (egyetlen status kellene) óvodapszichológusi hálózat fontosságának kommunikálása Budapest, 2011. június 27. A beszámolót a szakalkalmazotti munkaközösség 2011. június 27-i tanévzáró értekezletén megismerte, átbeszélte és elfogadta, a mellékletben foglalt minőségbiztosítási értékeléssel együtt. Sütő Magdolna KT elnöke Dr. Szakács Katalin igazgató 11