PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAM

OM azonosító: 028429 Mottó: Egyszer mindent elér az ember, Azt is, mi most még messze cél, Csak küzdj és ne csüggedj el, S győzelem lesz a harci babér. Brecht EÖTVÖS JÓZSEF ISKOLAALAPÍTVÁNY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAM Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. A pedagógiai program elfogadásának időpontjai: Nevelőtestület 2004. június 14. Módosítás és érvényesség meghosszabbítása: Nevelő testület 2008. június 24 Érvényes:2012.június 30. Fenntartó 2008. június 30 1

Bevezető Az Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája 1994-ben alakult. A létrehozók több évtizedes iskolavezetési, iskolaszervezési tapasztalatuk birtokában új típusú iskola megvalósítását tűzték ki célul. A szándék az volt - 6 év eltelte után is aktuális -, hogy az érettségizett, a felsőoktatásban valamilyen ok miatt tovább nem tanuló fiatalok számára kitörési lehetőséget, nagyobb esélyt adjon további életük alakításához. Az iskola célcsoportját alkotó fiatalok különböző előképzettséggel, képességgel, motivációval, alapkultúrával rendelkeznek, gyakran tanulási kudarcot éltek át. Ebből következően a kitörési lehetőség, az esélyadás biztosítása is különböző formákban jelenik meg. A hallgatók egy része számára a munkaerőpiacon elhelyezkedési lehetőséget biztosító szakma, a külföldi munkavállalás lehetősége, mások számára a felsőoktatásban való továbbtanulás, vagy mindkettő jelenti az előrejutást. A szakközépiskola cél- és feladatrendszerének meghatározásakor alapkövetelmények: - a piacképes szakképesítés biztosítása - a felsőoktatási intézménybe való bejutás elősegítése Az oktatási-nevelési program súlyponti területeit a szakmai képzés mellett olyan oktatási területek, illetve tevékenység formák alkotják, amelyek a fentiekben említett esélyadás szempontjából a legfontosabbak. Nevezetesen: - az idegen nyelvi képzés - az informatika oktatás - a viselkedéskultúra, az üzleti kommunikáció oktatása - a külföldi kapcsolatok építése, erősítése, amelyek lehetővé teszik minél több hallgató számára a hosszabb-rövidebb idejű külföldi tartózkodást. 2

Hisszük, hogy a megálmodott cél megvalósul. Az elmaradott megye, régió sok fiatalja számára tudunk kitörési lehetőséget biztosítani. Az intézmény minden oktatóját, alkalmazottját vezérelje e cél. Ha a cél megvalósul, mindannyian sikert könyvelhetünk el. 3

Az intézmény adatai: Név: Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája Cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 11-17. Telefon/fax: 66/446-220 e-mail: eotvos@eotvos.bmk.hu http://eotvos.bmk.hu Működési engedély száma: 02/74-3/1999. Működési engedélyt kiadta: Békés Megye Főjegyzője OM azonosító: 028429 Fenntartó neve: Eötvös József Iskolaalapítvány Fenntartó címe: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 11-17. 4

I. A SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLDETÉSE A szakközépiskola olyan fiatalokat kíván képezni, akik korszerű konvertálható szaktudásuk, idegen nyelvi kommunikációs készségük, viselkedéskultúrájuk, széles látókörük alapján sikerrel pályázhatnak a magyarországi és a külföldi munkaerő piacon. Felkészültségük lehetővé teszi a sikeres felvételt főiskolára, egyetemre. Az Eötvös József iskolaalapítvány Szakközépiskolája alapvetően a megye és a Dél-Alföldi Régió olyan középfokú szakképző intézménye, amely: - a képzési irányok, a képzési szintek megválasztásában és a képzés tartalmi elemei meghatározásában is alkalmazkodik a megye és a régió változó munkaerő-piaci igényeihez; - az adott szakmai területen a magas szintű szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt helyez a nyelvi, a számítástechnikai képzésre, a hallgatók viselkedéskultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére, - képzési programja kialakításában figyelembe veszi az Európai Unió munkaerőpiaci igényeit is; - a képzés jellegétől függően biztosítja a hallgatók számára a felsőfokú szakképzésbe, illetve a felsőoktatásba való továbblépés feltételei; Az iskola középfokú és felsőfokú szakképzést folytat. Az iskola nyitott a környezete, partnerei, megrendelői előtt, a város életének alkotó, hasznos résztvevője kíván lenni. Az intézmény belső légkörét a kölcsönös tisztelet, a végzett munka, a hagyományok, az értékek megbecsülése jellemzi, ez a fejlődés, a növekedés és az egyén felemelkedésének záloga. 5

II. AZ ISKOLA ARCULATA Az arculat alapjait az iskola küldetése határozza meg. Az arculat három összetevője: 1. Vizuális jegyek Az intézmény logója, szín és képi világa az európaiságot és a magyas szintű szakmai képzést sugallja. Az iskola színvilágát a kék uralja. Motívum rendszereiben utal a sokoldalú külföldi kapcsolatra. 2. Az intézményi kommunikáció Az intézmény szlogenje "oktatás a jövődért" minden írásbeli kommunikációs eszközön megjelenik. A szlogen az intézmény elkötelezettségét közvetíti; szakmailag és emberileg mindent megtenni a hallgatókért. A szlogen vezérfonalul szolgál a tanárok és a hallgatók számára. 3. Az intézményi magatartás Az intézmény szabályozza: - A tanulók beiskolázásával kapcsolatos tennivalókat, a tanulókkal és a középiskolákkal való kapcsolatfelvétel módját, a kapcsolatok ápolásának módját. - Az intézmény nagy hangsúlyt helyez partnerei véleményének megismerésére, az esetleges problémák azonnali kezelésére. Az intézmény szabályozza a partnerekkel való kapcsolattartás módját - Az intézmény elvárja minden munkatársától a szóbeli és írásbeli kommunikációban az udvarias hangnemet, az ügyek gyors és rugalmas intézését. 6

III. A SZAKKÖZÉPISKOLA PROFILJA A szakközépiskola alapító okirata szerint iskolarendszerű képzés keretében középfokú és felsőfokú OKJ szerinti szakképzést folytat. A képzési formák közül a szakközépiskola a piaci igényeket figyelembe véve évente határozza meg képzési struktúráját. Az iskolarendszerű képzésen túlmenően a szakközépiskola iskolarendszeren kívüli szakképzést is folytat. Tanulói számára lehetővé teszi az e képzési formákba való bekapcsolódást is. Így a végzettek több szakképesítést szerezhetnek. Esélyük a munkaerőpiacon növekszik. IV. A SZAKKÖZÉPISKOLA TANULÓLÉTSZÁMA A hallgatói létszám szakok, képzési irányok szerinti megoszlását a már említett piaci igények határozzák meg. A szakmai tantervekben meghatározott tantárgyakat az intézmény csoportbontásban oktatja. A csoportbontások megvalósításának szempontjai: A csoportbontással tanított tantárgyak körét a szakmai tantervek tartalmazzák. A csoportok létszámára vonatkozóan a törvényi rendelkezések az irányadóak. A csoportok összetételének meghatározásánál figyelembe veendő speciális szempontok: - nyelvi és számítástechnikai csoportok esetében az azonos előképzettség a meghatározó - idegenvezetői gyakorlatok esetén az azonos nyelvet tanulók kerüljenek egy csoportba - egyes szakmai tárgyaknál a tantárgy jellegének megfelelően csoport nagyságot kell kialakítani 7

V. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei A szakközépiskola az oktató-nevelő munkája során az alábbi alapelvek érvényesülését tartja kiemelkedően fontosnak: - korszerű szakmai tudással rendelkező, széles látókörű, az új iránt fogékony, az életre szóló tanulás eszméjét elfogadó céltudatos emberek nevelése - a folyamatos önművelés, az önálló ismeretszerzés igényének kifejlesztése - a szakma gyakorlásához szükséges személyes, társas és módszer kompetenciák fejlesztése - a másság, a különböző értékrendszerek, világnézetek elfogadása, a tolerancia fejlesztése, a saját vélemény értékrend kialakítása, - környezet nevelés (külön program szerint) - a racionális gondolkodásra, önálló döntéshozatalra képes fiatalok nevelése (külön program szerint) - az egészséges és kulturált életmód iránti igény fejlesztése - a társadalmi jelenségek, problémák megértése, megoldásában való részvétel igényének fejlesztése A fentiekben megfogalmazott alapelvekből az alábbi konkrét célokat határozza meg az intézmény: a/ Kultúrált környezet biztosítása a tanulók számára A szakközépiskola a kultúrált környezetet fontos nevelési tényezőnek tekinti. Elvárja tanulóitól, hogy az iskola épületét, berendezési tárgyait óvja, ügyeljen azok kulturáltságára. A környezeti kultúra különös fontossággal bír a szakképzés szempontjából is, hiszen a képzési struktúrában legnagyobb arányt képviselő idegenforgalmi, kereskedelmi képzésben végzők számára szakmai követelményként jelentkezik a környezeti kultúrára való odafigyelés. Az iskola színvilágát a meleg színek jellemzik. b/ Magas szakmai követelmények támasztása a tanulókkal szemben A középfokú szakképesítést adó képzési formáknál biztosítjuk, hogy viszonylag rövid idő alatt a tanulók megszerezhessék az adott szakterületen a felsőfokú szakképesítést. A felsőfokú szakképesítést adó képzési 8

formáknál, valamint a felsőfokú szakképzésnél olyan szakemberek képzése a cél, akik széles körű ismeretekkel rendelkeznek, képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok sokoldalú elemzésére, értékelésére. Szakmai ismereteik alkalmassá teszik őket arra, hogy a vállalkozásoknál középvezetői feladatokat lássanak el, képesek gazdasási döntések meghozatalára, illetve a felsőszintű vezetés döntés-előkészítő munkájában való részt vállalásra. A fentiek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha az iskola a széles alapú szakmai alapozásra kellő mennyiségű speciális képzést biztosít hallgatói számára. c.) A munkavállaláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése A szakképzésben résztvevő tanulók munkavállaláshoz szükséges általánosan szükséges kompetenciáit a szakmai képzéssel párhuzamosan kell fejleszteni. A munkáltatók a szaktudás, az elemző készség, a döntésképesség mellett akaraterőt, önálló munkavégzésre való képességet, elkötelezettséget, felelősségtudatot is várnak, illetve az hogy tudjanak dolgozni. A munkáltatók által elvárt kompetenciák két csoportba sorolhatók a személyes és a társas kompetenciák. Az elvárt legfontosabb személyes kompetenciák (adottságok és személyiség jellemzők, amelyek meghatározzák és befolyásolják az egyén teljesítményét): felelősségtudat, kitartás, precizitás, pontosság, önállóság, önfegyelem, stresztűrő képesség, szorgalom, önfejlődés, elkötelezettség. A társas kompetenciák (olyan személyes tulajdonságok, képességek, készségek, amelyek jellemzően társas helyzetekben nyilvánulnak meg): kapcsolatteremtő és fenntartó készség, csoportmunkára való alkalmasság, udvariasság, kezdeményezőkészség, határozottság, empátia, tolerancia, motiválhatóság, segítőkészség, irányíthatóság. Fontosak továbbá a módszerkompetenciák, amelyekkel a megszerzett szakmai tudást jól megválasztott módszerekkel alkalmazzuk. Ilyenek: a gondolkodás, problémamegoldás, munkastílus. d/ Emberközpontúság Az iskola arra törekszik, hogy tanulóiról sokrétű információs bázissal rendelkezzen és ezen információk birtokában segítséget nyújtson számukra a magánéleti, szakmai problémák megoldásában. e/ Nyitottság a környezet felé A szakközépiskola sokrétű kapcsolatot tart fenn a környezetével, mivel működésével a megye és a régió gazdasági érdekeit szolgálja. A kapcso- 9

lattartás kétirányú: folyamatos információszerzés a gazdaságról, illetve a környezet állandó tájékoztatása a működésről. f/ Európaiság A szakközépiskola jelenlegi tanulói egyben az Európai Unió polgárai. Ezért az iskola kulcsfontosságú feladatának tekinti, hogy megismertesse hallgatóit Európa társadalmi, gazdasági helyzetével, kultúrájával, az uniós tagságból eredő lehetőségekkel, előnyökkel, hátrányokkal. E feladat megoldása részben tantervi kérdés, másrészt közvetlen tapasztalatszerzést igényel. A szakközépiskola nagy hangsúlyt helyez a nyelvi képzésre. Cél, hogy a tanulók középfokú államilag elismert nyelvvizsgát szerezzenek a képzési idő alatt. Az intézmény tantárgyai között szerepel az Európai ismeretek. Az iskola arra törekszik, hogy a tanulók közvetlen tapasztalatokat is szerezzenek. Ezért svájci, németországi, angliai gyakorlati lehetőséget biztosít tanulói számára. A képzési idő alatt minden tanuló számára biztosít egy, jelentős számban két külföldi tanulmányi kirándulást. g/. A megye, a régió munkaerőigényének figyelembe vétele A szakközépiskola beiskolázási területe Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye. A képzési profil meghatározásánál abból indulunk ki, hogy a megye a régió számára olyan szakembereket képezzünk, akik a gazdaság progresszív ágazataiban képesek helytállni, hozzájárulva ezzel az elmaradt régió fejlődéséhez. A vázolt célkitűzések megvalósításának eszközei: - A nevelési célokat szolgáló tanórai és tanórán kívüli tevékenységek - Az oktató pedagógusok kiválasztása. Az intézmény olyan pedagógusok munkájára számít, akik saját és a tanulók munkája iránt igényesek, akik fegyelmezett, pontos munkavégzésre képesek, akik képesek a tanulókat motiválni, és képesek a folyamatos megújulásra. - A tananyag tartalom megválasztása és közvetítése terén arra kell törekedni, hogy olyan ismereteket közvetítsünk, amelyek a tanuló egyéni boldogulását szolgálja, a szakmára vonatkozó kötelező követelményrendszeren túl. - Az oktatás sokrétű módszereit kell alkalmazni, olyan munkál- 10

tatási formákat biztosítani, amelyekkel a tanuló sikerélményt szerez önálló munkára, önálló véleményalkotásra ösztönöz. Az Országos Képzési Jegyzék a tananyag egységenként sorolja fel a fejlesztendő személyes, társas és módszer kompetenciákat. Ezek fejlesztése az OKJ-ben körülhatárolt tananyag tartalom mellett az oktatási módszerek megválasztásával történik. Minden pedagógusnak arra kell törekedni, hogy olyan oktatási módszereket válaszszon, amelyek e kompetenciák fejlesztése a legjobban megvalósítható. A felsorolt kompetenciák fejlesztésében képzési formánként változó mértékben, de törekedni kell a munkatapasztalat szerzésére. - Az ellenőrzés szigorú, következetes, de emberséges módszereinek alkalmazása. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolában olyan pedagógiai munkát kell végezni, amelyben a tanulók tudásának, képességének, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. A személyiségfejlesztés legfontosabb színterének a tanítási órát tartjuk. A személyiségfejlesztés azonban nem korlátozódik a tantárgyi órára. A szakközépiskola a tanítási órán kívüli tevékenységek sokaságát ajánlja a tanulóknak. Ezen kívül sokrétű kapcsolatot tart fenn közművelődési, sport intézményekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók szára további lehetőségeket nyújtanak. A személyiség fejlesztés szempontjából is döntőnek tartjuk a bel és külföldi szakmai gyakorlatokat. 11

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladatok: Színterek Tanórai feladatok Tanórán kívüli feladatok Az értelem kiművelésgében ismeretszerzés, A tantárgyak összessé- tudásgyarapítás Egészséges és kultúrált életmódra előadások, kiselőadás- Ismeretterjesztő filmek, nevelés ok, viselkedéskultúra tantárgy A szakmai képességek kialakítása mai tárgyak Tanterv szerinti szak- A munkára nevelés A tantárgyak összességében Iskolai, megyei könyvtárlátogatás, szakkörök, előkészítők munkáiban részvétel Városi szintű rendezvényeken részvétel, drogmegelőző előadások, az iskolai környezet hatása, külföldi szakmai gyakorlat. Az iskolai forrásközpont lehetőségének kihasználása, külföldi szakmai gyakorlatok Szakmai gyakorlat 3. Iskolánk közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai Ha az egyént formáljuk, reá gyakorolt hatásunk minden pillanatban szükségszerűen, hatással lesz a közösségre is, és megfordítva: minden érintkezésünk a közösséggel feltétlenül hatással lesz minden egyénre is, aki a közösség tagja. A személyiségalakítás és a közösségformálás a nevelőmunkában szorosan összefügg. A legfontosabb személyiségjegyek az önállóság, a felelősség, az életben való tájékozódó képesség, a szolidaritás, az alkotó tevékenység, stb. elsősorban a közösségfejlesztés eszközeivel alakíthatók ki. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Jó együttműködő közösség létrejötte hosszú, pedagógiailag céltudatosan befolyásolt folyamat eredménye. Az osztály az iskola része, tehát nyilvánvaló, hogy az osztályfőnök az egész iskola előtt álló célkitűzés szolgálatában old- 12

hatja meg nevelési feladatát. Osztályközösség optimálisan csak akkor fejleszthető, ha az iskola egészét egységes nevelési koncepció hatja át. A pedagógiailag szervezett közösség létfeltétele a következetes nevelési követelmények támasztása, azok megtartása. Ennek sikere attól függ, melyen mértékben tudjuk elérni, hogy tanítványaink az iskola követelményeit sajátjuknak érezzék, megvalósításukat fontosnak tartsák. A közösséggé válás nélkülözhetetlen eleme a diákönkormányzat. A diákönkormányzat tevékenységét önállóan, pedagógus segítővel szervezi. Az önkormányzat működtetésének célja az önkormányzás képességének kialakítása. Az önkormányzat részt vesz minden, az iskolai közösséget érintő rendezvény szervezésében: - tanulmányi kirándulások szervezésében, - hagyományos iskolai rendezvények (karácsonyi ünnepség, diáknap) szervezésében - diáknap szervezése A közösségi nevelés szempontjából nagyon fontosnak tartjuk a szakmai kirándulásokat. A szakmai kirándulások az iskolai közösség különböző területeit érintik. Az intézmény évfolyam kirándulásokat, osztálykirándulásokat is szervez. Az idegenforgalmi képzésben résztvevő tanulók esetén a terepgyakorlat a csoportszintű szervezéseket preferálja. 4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, a beilleszkedési zavarok leküzdését segítő programok A szakközépiskolába kerülő tanulóknak rendkívül heterogén az összetétele. Különböző típusú iskolákból (gimnázium, szakközépiskolák) érkeznek. Tanulmányi átlaguk 3,2-4,2 között mozog. Az átlag mögött azonban nagyon különböző egyéni képességek húzódnak. Néhányuk már kudarcnak élte meg, hogy nem vették fel egyetemre, főiskolára. Másik részüknél az előző középiskola nem tudta biztosítani a tanuló érdeklődésének felkeltését, a továbbtanulásra való motivációt. A középiskolai tanulmányait kudarcként élte meg. A tanuók jelentős részénél tapasztaljuk, hogy - rossz a tanulási technikája - az előző tanulmányaiból eredően sok a hiányossága - írásbeli, szóbeli kommunikációs problémája van. 13

A tanulók korábbi rossz tapasztalatai nehezítik az iskolai közösségbe való beilleszkedést is. A szakközépiskola egyik fő céljának tekinti, hogy feledtesse e tanulókkal a megélt kudarcokat és új sokoldalú lehetőségek feltárásával motiválja a hallgatókat. A tanulók motiválását szolgáló lehetőségek: - a nyelvtanulás és a szakma területén jelentős motivációt jelent a külföldi szakmai gyakorlaton való részvéte lehetősége, ami biztosítja a későbbi külföldi munkavállalást, - a szakképzés sikeres befejezése esetén a főiskolai továbbtanulás lehetősége, - a jó megélhetést biztosító szakma megszerzése. A megélt kudarcok enyhítését szolgáló további eszközök: - tanulói megismerés, beszélgetés, a tanulók gondjaival való törődés - kommunikációs tréningek tartása, - felzárkóztató foglalkozások tartása, - az egyéni tanulási képesség fejlesztését szolgáló oktatási módszerek alkalmazása, amelyek közül kiemelt szerepet szánunk a prezentációknak, házi dolgozatoknak - egyéni konzultációs lehetőségek biztosítása - tanulási módszerek megismertetését szolgáló előadások. - az elért teljesítmények folyamatos értékelése és a dicséret eszközeivel való élés. A felzárkóztató segítő programban részt vesznek: - a szaktanárok, - az osztályfőnök, - a viselkedéskultúra, üzleti kommunikáció tanára. A fenti módszereket a szakközépiskola eredményesen alkalmazza. Az eredményeket mutatja a középiskolából hozott és a szakközépiskolában elért tanulmányi átlag különbözete, a nyelvvizsgák nagy száma, a felsőoktatásban továbbtanulók nagy száma. 14

5. Tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési folyamatának kialakításához, fejlesztéséhez. A szakmai órákon a szaktanár feladata a tantárgyi tehetségek feltárása, képességeik kibontakoztatása. A tehetséggondozás három területére különös hangsúlyt helyez a szakközépiskola b/ A középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók számára felsőfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokat szervez és segíti a külföldi szakmai gyakorlaton való részvételt, amely a nyelvgyakorlást is szolgálja. Az idegen nyelvből különösen tehetséges tanulók számára lehetővé teszi a harmadik idegen nyelv tanulását. c/ A közgazdasági tantárgyak iránt különösen érdeklődők számára szakköri foglalkozások szervezése, ennek keretében egyetemi, főiskolai oktatók meghívása. d/ A számítástechnika tantárgy iránt különösen érdeklődők számára biztosítja az ECDL vizsga letételét. A képességek kibontakozását, erősítését segíti az iskolai számítástechnikai laboratórium által nyújtott forrásközpont lehetőség, ahol előre meghatározott rend szerint a tanítási időn túl is a hallgatók: - bővíthetik informatikai ismereteiket, - kihasználhatják az Internet adta lehetőséget, - nyelvi ismereteiket bővíthetik, mivel a számítógépteremben korszerű nyelvi oktatóprogramokat alkalmaznak - önállóan tanulhatják, gyakorolhatják a gépírást, A külföldi szakmai gyakorlatok segítik, előmozdítják: - a nyelvtanulást, - az európai szakmai kultúra, munkaszervezés, munkaerkölcs elsajátítását. Az iskolai könyvtár szakkönyv, video, CD és hanganyag állománya szintén biztosítja az érdeklődési területnek megfelelően az elmélyülést. A szakdolgozati konzulensi rendszer a hallgató által választott témában segíti az önálló kutatómunka végzését. 15

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A diákjogokat különböző dokumentumok rögzítik (Közoktatási Törvény 10-11. Diákjog Charta). Iskolánkban diákönkormányzat működik, fontosnak tartjuk, hogy a DÖK tevékenysége a diákoktól induljon ki, a segítő tanár munkája e tevékenységek koordinálására szorítkozik. Az új társadalmi elvárások (pl. az európai integráció előkészületei), a szakmai elvárások is fontossá teszik az állampolgári tudatosság, a törvénytisztelő polgári attitűd kialakítását, fejlesztését az iskolában. Az iskola légkörét jellemzi a diákok problémáinak kezelése. Ez leggyakrabban szaktanári, osztályfőnöki szinten megoldást nyer. Az iskola vezetése minden esetben nyitott minden egyéni vagy csoportosan jelentkező probléma kezelésére. Iskolánk fontosnak tartja, hogy a diákokat is érintő tantestületi, illetve vezetőségi döntések magyarázattal együtt jussanak el a diákokhoz, ne pedig tekintélyelvű döntésként. Tudatosan figyelnünk kell arra is, hogy a diákságot érintő döntések előkészítésébe a Közoktatási Törvény szerint a Diákönkormányzatot is bevonjuk. Az iskola szempontjából közvetlen veszélyt az alkohol- és a drogfogyasztás jelentheti. Iskolánkban az elmúlt években ilyen jellegű problémával nem találkoztunk. Ettől függetlenül fontosnak tatjuk, hogy a tanulók az alkohol és a drogfogyasztással kapcsolatos minden tájékoztatót megkapjanak. A társadalomismeret és egyéb tantárgyak keretében megismerik e probléma társadalmi vonatkozásait. Az esetlegesen felmerülő problémás esetek kezelése az osztályfőnök feladata. A segítő kapcsolatok: - a szülők, - az iskolaorvos, - -pszichológus (megbízásos munkaviszonyban foglalkoztatott). 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Békés megye gazdasági, munkaerőpiaci helyzetéből adódóan az utóbbi tíz évben rohamosan emelkedett a munkanélküliség, ez maga után vonta az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók számának növekedését is. 16

Az iskola igyekszik segítséget nyújtani a hátrányos helyzetben lévő tanulőknak. A hátrányos szociális helyzetben lévő hallgatók kiszűrése évenkénti felméréssel történik. Programunk célja, segíteni azokon a tanulókon, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: - a családi környezetükből adódóan, - iskolai körülményeiket tekintve, - csonka családban élő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva, állami gondozott gyerekek) - munkanélküli szülők gyermeke - átmenetileg hátrányos helyzetűek (áttelepült, lakóhelyváltoztatás, tartós betegség, stb.) A szociális hátrányok enyhítése érdekében az alábbi területeken tudunk segítséget nyújtani: - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezleteken, fogadóórákon) - tankönyvkölcsönzés - szakmai utakra támogatások biztosítása - a külföldi szakmai gyakorlatokon való részvétel kiemelt támogatása, ezzel kiemelkedő anyagi lehetőségek biztosítása. 8. Környezetnevelési program A szakközépiskola a szűken vett szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt helyez a környezeti nevelésre is. a/ Helyzetelemzés A szakközépiskola megalakulása óta olyan mikrokörnyezetet biztosít a tanulók számára, mely segít a környezettudatos magatartás kialakulásában. - Az intézmény rendje, tisztasága fegyelmezően hat a tanulókra. Óvják az iskola berendezési tárgyait, vigyáznak az intézmény tisztaságára. - Az intézményi kommunikációban jelentős hangsúlyt helyezünk a környezeti tényezőkre. - Az intézmény oktatói fontosnak érzik, hogy saját tantárgyuk keretében éljenek a környezeti nevelés lehetőségeivel. 17

b/ A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés főbb céljaként az intézmény az alábbiakat határozza meg. A szakközépiskolában végzett tanulók képes legyen: - a környezet változásának, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. c/ A környezeti nevelés színterei az iskolában c/1. Tanórai foglalkozások A szakközépiskola tantárgyi struktúrájában több olyan tantárgy is szerepel, ahol a tananyag szerves részét képezi a környezeti nevelés. Néhány példa: - gazdasági ismeretek, közgazdaságtan a fenntartható fejlődés kérdése externáliák - Marketing a vállalati környezeti magatartás megjelenése a reklámban a vállalati környezeti magatartás megjelenése a PR a fogyasztóvédelem kérdése - Vállalati gazdaságtan a "felelős vállalat" koncepció oktatása a környezetvédelem költségei - Számvitel A környezetvédelem helye a beszámolóban - Jogi ismeretek Az alapvető emberi jogok megismertetése, köztük az egészséges és elviselhető környezethez való jog. Azon kívül, hogy a szakképzésben több tantárgyban tantárgyanként jelenik meg a környezeti nevelés, az intézményben minden szaktanár kötelessége, hogy tantárgyába beépítse a környezeti neveléshez kapcsolódó témaköröket. 18

Néhány példa: - Idegen nyelv a környezeti nevelés az egyik kommunikációs téma - Idegenforgalmi ismeretek a turizmus és a fenntartható fejlődés a turizmus és a környezetvédelem - Informatika Az informatikai eszközök mint veszélyes hulladékok, azok megsemmisítése c/2. Tanórán kívüli foglalkozások - Az intézmény minden hallgatója számára minden esztendőben biztosítja egy kiránduláson való részvétel lehetőségét. E kirándulásokon pozitív vagy negatív példaként mindig megjelennek környezeti kérdések. - Az iskolai faliújságon rendszeresen jelennek meg különböző témájú cikkek, közöttük környezetvédelmi is. - A szakdolgozat több szakképzési formával jelentkezik. A környezetvédelmi kérdések a szakdolgozati témakörök egy részénél elkerülhetetlenek. Vannak szakdolgozati témák kifejezetten e témakörben. c/3. A szakmai gyakorlatok helye a környezeti nevelésben A szakmai gyakorlatok helye a környezeti nevelésben. A szakmai gyakorlatok minden tanuló számára közvetlen gyakorlati tapasztalatok szerzését teszik lehetővé az adott szakterületen. Az idegenforgalomban különösen jó nevelő hatása van a tanulókra. Az idegenforgalomban csak magas szintű környezeti kultúrával lehet versenyképes a vállalkozás. Így a hallgatók megismerik - a szép környezet jelentőségét, annak kialakításának módját - a környezet tisztaságának szerepét - a veszélyes hulladékok kezelésének módját, stb. 19

Különös jelentőséggel bírnak a külföldi szakmai gyakorlatok. Németország, Svájc, Anglia a környezeti nevelés csúcsát jelenti. Tanulóink kb. 30 %-a vesz részt külföldi gyakorlaton. Amikor intézményünk a külföldi gyakorlatokat szervezi a környezeti nevelés leghatásosabb módszerét alkalmazza. c/4. A mikrokörnyezet Az intézmény jelentős anyagi eszközöket áldoz a következőkre: - környezetkímélő tisztítószerek beszerzése - kellemes hangulatot árasztó illatosítók alkalmazása - kultúrált szeméttartók - "firkálás nélküli" asztalok, padok - környezetkímélő technikai eszközök. d/ A környezetvédelem pénzügyi forrásai A környezetvédelmi nevelés pl. a környezeti kultúra magas szintje, kirándulások, külföldi szakmai gyakorlatok szervezése többletkiadást jelent. E többletkiadások forrása az iskolai költségvetés. 9. Egészségnevelési és egészségfejlesztési program Az egészség a testi, lelki, szociális jól-lét állapota, amely egy folyamat. Fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, amely magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés egy folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos összes ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. A prevenció területei: Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megelőzésére irányul. 20

Ide tartozik: - az egészséges táplálkozás - a mindennapos testmozgás - a személyes higiéné - a lelki egyensúly megteremtése - a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, családtervezési módszerek, egészséges és biztonságos környezet kialakítása, egészségkárosító formák elkerülése, járványügyi biztonság megvalósítása. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza. Az iskola egészségfejlesztése, egészségnevelése A megelőzés Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg: - genetikai tényezők - környezeti tényezők - életmód - az egészségügyi ellátó rendszer működése A tanulók, tantestület egészségének védelme, fejlesztése célként jelenik meg, amely meghatározza a feladatokat, módszereket, eszközöket. Az iskola a leírtakat az alábbi módszerekkel kívánja megvalósítani: - tanórai foglalkozásokba ágyazva - iskolai előadássorozat keretében - ismétlődően prof. Czeizel Endre genetikus előadásával - faliújságon közzétett anyagokon keresztül - tanulmányi, turisztikai kirándulásokon keresztül - környezetre gyakorolt hatásokkal. Meghatározó e célok, feladatok, módszerek, témák esetében, hogy iskolánk tanulóifjúsága 18-21 éves. Nemek szerinti megosztásban 80-20 % az arány a lányok javára. - Az órák keretében szinte minden tantárgy lehetőséget ad az egészségfejlesztésre, nevelésre. Alapvető a tanári felkészültség ezen a téren is. 21