Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2008. (II.15.) önkormányzati rendelete Vas megye területrendezési tervéről * A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. (1) bekezdés c) pontja, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés b) pontja felhatalmazása alapján az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásainak megfelelően Vas megye területrendezési tervéről az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja és hatálya 1. (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére. (2) A rendelet hatálya Vas megye területére terjed ki. A megye területéhez tartozó települések felsorolását (kistérségi bontásban) jelen rendelet 1.számú szöveges melléklete tartalmazza. Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 2. a) Térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg, b) Erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban erdőterületek és az erdőfejlesztési tervben erdőtelepítésre szánt területek tartoznak. c) Mezőgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak. d) Belterjes mezőgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szőlő, illetőleg gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület. e) Települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban települési területek tartoznak. f) Városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség jellemzően 15 fő/ha fölötti. g) Hagyományosan vidéki települési térség: megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városi ranggal nem rendelkező települések, illetve a 15 fő/ha-nál kisebb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak. * A 8/2006. (IV.28.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott terv és a Szombathely-Hévíz közötti 400 kv-os távvezeték beillesztéséről szóló módosítás tartalma egységes szövegszerkezetben 1
h) Építmények által igénybe vett térség: az országos és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak. i) Vízgazdálkodási térség: országos és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a vízgazdálkodási területek tartoznak. j) Területrendezési övezet: olyan területegység, amely valamilyen térségi, vagy ágazati szempontból, illetve érdekből egységes szabályozást igényel. A megyei területrendezési tervben lehatárolt övezetek nem fedik le szükségképpen a megye területét, egymással átfedésben lehetnek. Az övezetek területére a Megyei Területrendezési Szabályzat területhasználati előírásokat (kötelezettségeket és korlátozásokat), valamint irányelveket állapít meg. II. Fejezet A megyei területrendezési terv 3. (1) A megyei területrendezési terv a megye szerkezeti tervét, valamint a megye térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) A megye szerkezeti tervét a rendelet M = 1:50.000 méretarányú 1. számú rajzi melléklete, a megyei övezetek határait a rendelet M = 1:100.000 méretarányú 2. - 11. számú rajzi melléklete tartalmazza. Vas megye szerkezeti terve 4. A megye szerkezeti terve a térségi területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a megye területrendezési tervében meghatározó terv. 5. Vas megye térségi területfelhasználása és a műszaki infrastruktúra hálózatok térségi rendszere A megyei szerkezeti terv - az alapvető rendeltetés szerint jellemző területhasználat szempontjából - az OTrT-ben meghatározott keretek figyelembevételével az alábbi térségi területhasználati egységeket különbözteti meg: Erdőgazdálkodási térség Belterjes és külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség (az országos és térségi műszaki infrastruktúra -hálózatok és egyedi építmények területe) részeként az alábbi elemeket tartalmazza: 400 kv-os távvezeték az átviteli hálózat része 2
Gyorsforgalmi út, főút (csomópontjai) Térségi jelentőségű mellékút Országos kerékpárút törzshálózat és térségi jelentőségű kerékpárút Nemzetközi és országos vasúti törzshálózat Vasúti mellékvonal Gyorsforgalmi úthoz, főúthoz és vasúthálózathoz tartozó híd Határátkelők Országos és térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér Országos jelentőségű logisztikai részközpont Térségi ellátást biztosító ivóvíz ellátó rendszerek A szennyvíz elvezetés és tisztítás térségi rendszerei Szükségtározó Tározási lehetőségek (1M m 3 kapacitást meghaladó) A megyei területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályok Erdőgazdálkodási térség 6. (1) A megyei szerkezeti tervben erdőgazdálkodási térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. E szabály alól kivételt képeznek azok a települések, amelyek közigazgatási területének legalább 50%-a védett. E térségben városi beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. Mezőgazdasági térség 7. (1) A megyei területrendezési tervben a belterjes mezőgazdasági térség legalább 75%-ban belterjes, vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági kategóriába oszlik, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. (2) A megye mezőgazdasági térségen belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban, a külterjes mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. (3) Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I.-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlő művelési ágban nyilvántartott földterület művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg. 3
Vízgazdálkodási térség 8. A vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhető ki. Városias települési térség A városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. 9. Hagyományosan vidéki települési térség 10. A hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. Építmények által igénybe vett térség (az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területe) 11. (1) Az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok elemeit és az egyedi építményeket a megye területén - az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal - a megyei szerkezeti tervet tartalmazó 1. számú rajzi melléklet, illetve jelen rendelet 2. számú szöveges mellékletében felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani. (3) E térségi területfelhasználási kategóriába tartozó műszaki infrastruktúra hálózatok elemeit, valamint a nem települési területekhez tartozó egyedi építmények területét a települések településszerkezeti terveiben - a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosításáról szóló 2004. évi LXXV. Törvény 18. -ban rögzített eltérési szabályok figyelembevételével - be kell építeni. Vas megye területrendezési övezetei 12. Országos övezetek a) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete b) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete c) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Vas megyében nincs. Megyei övezetek: 4
a) Megyei ökológiai hálózat övezetei a. Védett természeti terület övezete b. Természeti terület övezete c. Ökológiai zöld folyosó övezete b) Tájképvédelmi terület övezete c) Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete d) Rendszeresen belvízjárta terület övezete e) Hullámtér és nyílt ártér övezete f) Csúszásveszélyes terület övezete g) Vízeróziónak kitett terület övezete h) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete 1 Védett természeti területek védőövezete az Őrségi Nemzeti Park vonatkozásában nem került lehatárolásra. A területrendezési övezetekre vonatkozó szabályok (1) A megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok előírásait is alkalmazni kell. 13. (2) Ahol az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény külön övezeti előírást nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírást tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. (3) A településrendezési tervek készítésekor figyelembe kell venni az övezetekre a megyei önkormányzati határozatban elfogadásra kerülő irányelveket. Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek 14. (1) Az országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: a) védett természeti terület övezete, b) természeti terület övezete, c) ökológiai (zöld) folyosó övezete. (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. 1 Tartalmilag megszűnt övezet. A Magyar Honvédséggel közvetlenül a terv véglegesítése előtt lefolytatott egyeztetés alapján a Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete tartalmilag megszűnt. Ennek oka, hogy a Magyar Honvédség valamennyi Vas megye területén lévő korábbi honvédségi területe időközben átadásra került. 5
(3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Védett természeti terület övezete 15. Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. Természeti terület övezete 16. Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható. Ökológiai (zöld) folyosó övezete (1) Az ökológiai (zöld) folyosó az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket köti össze. 17. (2) A megyei területrendezési tervben megfogalmazott (megyei szintű) ökológiai folyosó övezet legfontosabb építőelemei a kisvízfolyások menti élőhelyek, valamint a domborzati adottságokból adódó extenzívebb művelésű (természetközelibb) területek. A folyók hullámtere teljes egészében olyan természeti terület, mely alakzatánál fogva ökológiai folyosónak minősül (Kormány 46/1999. /III.18./ rendelete). (3) Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. Tájképvédelmi terület övezete 18. (1) A tájképvédelmi terület övezetben a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére szabályokat kell tartalmaznia. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 19. (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, 6
b) védett természeti területen és annak védőövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdőben, e) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvízjárta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken - a jelentős mértékű zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges terület kivételével -, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében, l) a kulturális örökség szempontjából fokozottan érzékeny és érzékeny területeken, regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 20. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 21. Felszíni vizeket veszélyeztető környezetből érkező vizeket a veszélyeztetés fokának megfelelően kezelni kell. Csak olyan felszíni vizeket szabad továbbvezetni, amivel a környezet veszélyeztetése kizárt. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 22. (1) A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. (2) Beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. 7
Hullámtér és nyílt ártér övezete 23. A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Csúszásveszélyes terület övezete 24. A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható. Vízeróziónak kitett terület övezete 25. (1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható. (3) Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelőművelési ága erdőre vagy - borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén - szőlőre változtatható. Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete A Magyar Honvédséggel közvetlenül a terv véglegesítése előtt lefolytatott egyeztetés alapján a Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete tartalmilag megszűnt. Ennek oka, hogy a Magyar Honvédség valamennyi Vas megye területén lévő korábbi honvédségi területe időközben átadásra került. 2 (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. III. fejezet Záró rendelkezések 26. (2) E rendelet hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e rendelet hatályba lépését követő 3 éven belül összhangba kell hozni e rendelettel. (3) Az összhangba hozási kötelezettség nem vonatkozik azokra a területekre, amelyek e rendelet kihirdetéséig jogszerűen önkormányzati határozattal vagy rendelettel elfogadott településrendezési eszközökben (településszerkezeti tervben, szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban) beépítésre szánt területként kerültek meghatározásra és nem ellentétesek e rendelet 1. számú térképi mellékletét képező térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló területek kijelölésével. (4) A megyei területrendezési terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik. 2 Korábbi tervezési fázis óta a tervezéstől függetlenül bekövetkezett változás. A terv újbóli egyeztetését nem igényli. 8
Szombathely, 2008. február 15. Dr. Kun László sk. megyei főjegyző Kovács Ferenc sk. a közgyűlés elnöke 9
Mellékletek 1. Vas megye településrendszere Városok: Bük *, Celldömölk, Csepreg, Jánosháza *, Körmend, Kőszeg, Őriszentpéter, Répcelak, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár Nem városi rangú települések (kistérségenként): Celldömölki kistérség települései: Boba, Borgáta, Csönge, Duka, Egyházashetye, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck Csepregi kistérség települései: Bő, Chernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd Körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nádasd, Nagykölked, Nagymizdó, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja Kőszegi kistérség települései: Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Velem Őriszentpéteri kistérség települései: Bajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, Velemér, Viszák Sárvári kistérség települései: Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Káld, Kenéz, Meggyeskovácsi, Megyehid, Nick, Nyőgér, Ölbő, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Sitke, Sótony, Szeleste, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Zsédeny Szentgotthárdi kistérség települései: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály * Városhiányos térségek (társ) központjai, részben városi funkciókkal. 10
Szombathelyi kistérség települései: Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Horvátlövő, Ják, Kisunyom, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Perenye, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szentpéterfa, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát, Vép, Zsennye Vasvári kistérség települései: Alsóújlak, Andrásfa, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Egervölgy, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Kám, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári, Rábahidvég, Sárfimizdó, Szemenye, Telekes, 11
2. A közlekedési hálózatok Vas megyét érintő elemei (A meglevő elemek jel nélkül, a tervezett elemek *-gal, a meglévő határátkelőhelyek **-gal, a tervezett határátkelőhelyek ***-gal szerepelnek.) Közúthálózat Gyorsforgalmi utak M8: (Ausztria)-Rábafüzes***-Veszprém* M9: (Ausztria)-Sopron***-Szombathely térsége*-zalaegerszeg* M86: M1 Mosonmagyaróvár térsége*-csorna*-m9 Sárvár térsége* Főutak 8. sz. főút: Veszprém-Rábafüzes**-(Ausztria) Főútkorrekció: Körmend, Jakabháza 74. sz. főút: Zalaegerszeg-8. sz. főút Vasvár Főútkorrekció: Vasvár 76. sz. főút: M9 Zalaegerszeg-8. sz. főút Körmend 84. sz. főút: 71. sz. főút Balatonederics-Sárvár-M9 Sopron** Főútkorrekció: Sárvár, Rábapaty 86. sz. főút: Csorna-Szombathely-M8 Körmend-Zalalövő Főútkorrekció: Egyházasrádóc 87. sz. főút: 8. sz. főút Kám-Szombathely-Kőszeg**-(Ausztria) Főútkorrekció: Kőszeg, Lukácsháza, Szombathely, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécseny, Csempeszkopács 88. sz. főút: M9 Vát térsége-sárvár 84. sz. főút Főútkorrekció: Sárvár 89. sz. főút: 87. sz. főút Szombathely-Bucsu***-(Ausztria) Főútkorrekció: Szombathely, Sé, Torony (o.h.)-bajánsenye-felsőjánosfa-(zalalövő) Térségi jelentőségű mellékutak Kőszeg-Bozsok-Torony-Ják-Körmend Répcelak-Ostffyasszonyfa-Celldömölk-Jánosháza (Bozsok) Velem-Nemescsó-Csepreg-Tompaládony Térségi jelentőségű Rába hidak Szentgotthárd (új híd az elkerülő úton) Körmend 8. sz. főút (Rábahídvég) M9 (Püspökmolnári-Vasvár) M8 (Zsennye-Kám) 84. sz. főút régi és új nyomvonal (Sárvár) Kenyeri-Nick (M86 megépítésekor) 12
Határátelők a gyorsforgalmi és főhálózaton, valamint a vasúti főhálózaton Közúti főhálózaton Ausztria felé: Meglevő: Rábafüzes (8. sz. főút) Bucsu Kőszeg Tervezett: Rábafüzes (M8) Vasúti főhálózaton Szlovénia felé: Meglevő: Őrihodos (Bajánsenye) Ausztria felé: Meglevő: Szentgotthárd Vasúti közlekedés Nemzetközi törzshálózati fővonalak Székesfehérvár*-Boba*-Celldömölk*-Szombathely*-Szentgotthárd*-országhatár* Győr-Pápa Celldömölk Boba*-Ukk*-Zalaegerszeg*-Bajánsenye* Szombathely*-Sopron*-országhatár* Hazai törzshálózati fővonalak Rajka-Hegyeshalom-Porpác Szombathely-Nagykanizsa Körmend*-Zalalövő* Mellékvonalak Szombathely-Kőszeg-(o.h.-Oberpullendorf) Szombathely-Narda-(o.h.-Schandorf) Bobai delta megépítése Légi közlekedés Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejlesztendő: Szombathely. Kerékpáros közlekedés Országos kerékpárút törzshálózat Fertő-Hanság kerékpárút részeként: Fertőrákos**-(Ausztria)-Bük-Zsira**-(Ausztria)-Kőszeg**-(Ausztria) Alpokalja-Őrség kerékpárút részeként: (Ausztria)-Kőszeg**-Bozsok-Szombathely-Körmend-Szentgotthárd-Rábafüzes**-(Ausztria)- Felsőszölnök**-(Szlovénia)-Őriszentpéter-Lenti Alpokalja-Balaton kerékpárút részeként: Szombathely-Kám-Keszthely Térségi jelentőségű kerékpárutak Kőszeg-Szombathely-Sárvár-Celldömölk-(Pápa) Szombathely-Bük-(Fertőtó) Rába menti kerékpárút Celldömölk-Jánosháza-(Balaton) Körmend-Felsőjánosfa Vasvár-Telekes-(Zalaegerszeg) 13
Országos jelentőségű logisztikai központ Országos jelentőségű részközpont: Szombathely 14
Szombathely, Vép, Táplánszentkereszt, Sorkikápolna, Sorkifalud, Rábahidvég, Püspökmolnári, Vasvár, Hegyhátszentpéter, Pácsony, Győrvár, Olaszfa. 3. A Szombathely - Hévíz közötti távvezeték által érintett települések Vas megyében 15
Rajzi mellékletek 1. Szerkezeti terv 2. Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek 3. Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete 4. Tájképvédelmi terület övezete 5. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 6. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 7. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 8. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 9. Hullámtér és nyílt ártér övezete 10. Csúszásveszélyes terület övezete 11. Vízeróziónak kitett terület övezete 16