12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának vizsgálata. Ekkor két felsıoktatási intézményben történtek kérdıíves vizsgálatok a BME mőszaki szakoktatóképzésén és az Általános Vállalkozási Fıiskola hallgatóinak körében. Ez utóbbiaknál a Bevezetés az információs társadalomba választható tantárgy hallgatói töltöttek ki kérdıíveket, akik felölelik a fıiskola minden szakán tanuló hallgatókat. A két csoport kiválasztása annak érdekében történt így, hogy a kutatási hipotézisek bizonyítása vagy cáfolata a minta alapján megtörténhessen. Ezért kerültek a mintába korban széles (18 50 éves), képzéstípusban nappali és levelezı egyaránt, a képzési célt tekintve mőszaki pedagógiai és közgazdasági jellegő hallgatók. A vizsgálatok akkori eredményei publikálásra kerültek, de más kutatások kapcsán ezen hallgatói csoportok internet-használati jellemzıinek változása volt feltételezhetı. A 2002 2006 közötti idıszak a hazai internethasználat jelentıs változását hozta. Az internethasználók tábora a teljes lakosság körében a várakozásoktól elmaradóan ugyan, de növekedett, széles körően rjedté vált a széles sávú átalánydíjas hozzáférés, amely a használati mutatókra befolyással volt. Az oktatás, ebben az idıszakban történt IKT-ra épülı innovációi megalapozottá tették a vizsgálatok megismétlését, azonos hallgatói közegben. Így a kutatás lezárásával nemcsak a hallgatói csoportok összehasonlítása válik lehetıvé, hanem panelvizsgálatként az idıben változó használati szokások is feltárhatók. A második adatfelvétel 2006 ıszi félévében történt, mintaként a mőszaki szakoktatóhallgatók és az ÁVF hallgatói mellett az ELTE hallgatói is részt vettnek a kutatásban. Ennek a mintakiegészítésnek a célja, a még pontosabb hazai felsıoktatási helyzetkép felvétele. Az adatfelvétel az ÁVF és mőszaki szakoktató hallgatóknál két ütemben zajlott, a félév elején és a végén két, nagyrészt azonos kérdıív felvételével. Ennek célja a félév során az IKT- használathoz kapcsolódó tantárgyak ismereteinek a használati attitődre gyakorolt hatásainak az indikálása. A 2002-es kutatási célokkal összhangban a kutatási folyamat négy fı elembıl állt össze. 1. Internetes attitőd kérdıíves vizsgálata 2. Internetes ismeretek felmérése 3. Tananyagfejlesztés / módosítás 4. Eredmények értékelése, visszacsatolás E folyamat iteratív alkalmazásával elérhetı volt, hogy a csoporthoz illeszkedı tananyag alakuljon ki. Az ismeretek témaköreinek folyamatos frissítésével megoldható, hogy a hallgatók mindig naprakész információkhoz jussanak, amely ezen a területen elengedhetetlen.
2006-ra a tananyagfejlesztések szintje is indokolta a kérdıíves vizsgálat megismétlését. A kérdıív az alábbi adatblokkokból áll: 1. Személyi és szociális adatok 2. Informatikai környezet és hozzáférés 3. Internethasználat 4. Internetes tudás és hozzáállás (attitőd) A felmérésben kizárólag anonim kérdıíves minták szerepelnek, így az egyes válaszok valóságtartalma nem ellenırizhetı. Más kutatások alapján feltételezhetı, hogy az így önbevallott adatok jobb képet festenek a valóságnál. E torzulás mértékére az Internetes ismeretek felmérésekor derült fény. A továbbiakban részben terjedelmi okokból a 2006-os vizsgálati eredmények kerülnek publikálásra. 12.1. Minta A vizsgálat során összesen 230 hallgató szolgáltatott adatokat. Közülük 91 fı a félév végén ismétn kitöltötte a kérdıív meghatározott kérdéseit, lehetıséget biztosítva attitődváltozásuk indikációjára. A felsıoktatási intézmény szerinti megoszlásban a az Általános Vállalkozási Fıiskoláról 84, a BME mőszaki szakoktatói szakáról 69, az egyetemi és fıiskolai szintő mérnöktanárképzésrıl 12, ill. 10, az ELTE hallgatói közül 52 személy töltött ki értékelhetı kérdıívet. Oktatási intézmény ELTE 23 Más Fıiskola 0 Más Egyetem 1 ÁVF 37 BME MTL 4 BME OMTL 5 BME Mőszaki Szakoktató 30 1. ábra Kitöltık megoszlása oktatási intézmény szerint Az évfolyamok szerinti megoszlás az összesített adatokban nem jelentkezik releváns információként, mert az egyes képzések idıtartama eltérı. Például a mérnöktanári képzésnél 2, az ÁVF-en 4 év a képzési idı.
1,92 3,85 17,31 11,54 65,38 4,00 4,00 32,00 10,14 8,70 40,58 36,00 11,59 24,00 28,99 Falu Község Kisváros Nagyváros Budapest 1,20 6,02 22,89 3,61 66,27 0 20 40 60 80 100 2. ábra Kitöltık megoszlása lakóhely szerint A hallgatók lakóhelyét vizsgálva az ELTE és Az ÁVF esetén a budapesti hallgatók voltak többségben. Ennek oka az intézmények budapesti elhelyezkedése, valamint az, hogy az itt felvett minták hallgatói nappali képzésben folytatják tanulmányaikat. 12.2. Informatikai infrastruktúra Számítógép hozzáférés Egyéb helyen 9,21 Ismerısnél 33,33 Munkahelyen / Iskolában Otthon 91,67 84,21 Nem férek hozzá sehol 0,00 0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00 80,00 90,00 100,00 3. ábra Kitöltık számítógép hozzáférése
5,77 28,85 53,85 11,54 0,00 28,00 60,00 12,00 nagyon lassú, elavult elfogadható sebességő, minıségő 5,80 46,38 36,23 11,59 olyan gyors, annyit tud, hogy optimálisan ki tudom használni gyorsabb és többet tud, mint amit ki tudok használni 1,20 34,94 55,42 8,43 0 20 40 60 80 100 4. ábra Leginkább használt számítógép jellemzése A hallgatók által elérhetı informatikai infrastruktúrát vizsgálva megállapítható, hogy túlnyomó többségük otthonában és/vagy munkahelyén rendelkezésre áll számítógép. A korábbi felmérésekkel összehasonlítva ezek az értékeke további emelkedést mutatnak, és ırzik a vizsgált minta jelentıs elınyét a hazai számítógép-ellátottság tekintetében. Internethozzáférés nem férek hozzá 1,75 Igen, egyéb módon 5,24 Igen, analóg modemmel telefonvonalon 5,24 Igen, forgalmi korlátozással, szélessávú eléréssel 12,66 Igen, forgalmi korlátozás nélkül, szélessávú (ADSL, kábeltv) eléréssel 63,32 Igen, helyi hálózaton, nagy sebességő eléréssel 11,79 0,00 10,00 5. ábra Kitöltık internet-hozzáférése Az internet elérési lehetıségét felmérve nem az internetelıfizetés meglétét, hanem az elérhetı internetkapcsolat jellegét vizsgáltuk. A korábbi 2002-es vizsgálatokhoz képest jelentısen megnıtt a széles sávú átalánydíjas hozzáférések aránya. Ez összhangban áll a hazai összpopulációban az utóbbi években történt változással. A kapcsolt vonalon történı elérés visszaszorulása az internethasználat jellegének változását indukálja. Az ábrán a helyi hálózaton történı elérés a munkahelyi, iskolai, és más közösségi internetelérésre utal. 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00
16,00 46,00 38,00 12,00 44,00 44,00 Ön ért legkevésbé az internethez. Ön úgy ért az internethez mint általában a többiek. 23,19 52,17 24,64 Ön az "internetszakértı". 1,20 61,45 37,35 0 20 40 60 80 100 6. ábra Internetes tudás általános önértékelése Az internetes ismeretek önértékelésénél a korábbi vizsgálatokhoz hasonló eredményeket kaptunk. A hallgatók többsége úgy érzi, átlagos ismeretanyaggal rendelkezik az internettel kapcsolatban. Mindazonáltal minden csoportban nagyobb azok aránya, akik környezetükben internet-szakértınek számítanak mintsem azoké, akik rendszeres segítséget igényelnének a világháló használatához. 12.3. A diagramok értelmezése A további kérdésekben ötfokozatú rangskálát alkalmaztunk. A skálaelemek egy adott állítás, paraméter szubjektív megítélését jelentik. A sávdiagramokon a bal oldalon az elutasító, nemleges válaszok, középen a neutrális válasz, jobb oldalon a helyeslı, pozitív válasz található. Az alábbi példa, amely nem mért értékeket tükröz, segítséget jelenthet a további diagramok értékelésében. A példán a skála elemei a következık voltak: nem fontos, kicsit fontos, közepesen fontos, fontos, nagyon fontos. Mivel az így meghatározott kategóriák egymáshoz való viszonyát ismerjük ugyan, de távolságaikat nem lehet meghatározni, a rangskáláknak megfelelıen addíciót tartalmazó mőveletet (pl. átlagszámítás) a kapott értékekkel nem végezhetünk. A százalékos értékek az adott részkérdés az összes értékelhetı válaszszámhoz mért arányát mutatják. A rangskálás kérdések értékeléséhez az alábbi diagramminta nyújt segítséget.
Tipikus válaszadói minták segédlet a diagramok értelmezéséhez megosztott csoportok határozott véleménnyel 40 8 4 8 40 neutrális többség 5 20 50 20 5 általános bizonytalanság 20 20 20 20 20 nem fontos kicsit fontos közepesen fontos fontos nagyon fontos általános vélemény: fontos 5 10 15 30 40 általános vélemény: kevéssé fontos 40 30 15 10 5 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 7. ábra Tipikus válaszadói minták Az alsó két sávhoz (általános vélemény: kevéssé fontos/fontos) hasonló eredményeloszlás esetén arra következtethetünk, hogy a válaszadók a kérdésben egységes véleményt alkotnak, az adott paraméter fontosságát egységesen ítélik meg. A középsı sáv (általános bizonytalanság) mintájához hasonló eloszlás esetén a válaszadók ítéletei teljesen megoszlanak, a kérdésfvés hibáira hívva fel a figyelmet. A neutrális többség jelzéső sáv eloszlásai a válaszadók az adott kérdésben megfogalmazott bizonytalanságát, a határozott vélemény hiányát mutatják. A legfelsı sávon (megosztott csoport) a válaszadók csoportjai megoszlanak az adott kérdésben. Mindkét csoport határozott, egymással ellentétes véleményt képvisel. Felmerülhet a kérdés, miért nem az egyszerőbb eldöntendı kérdésekkel mértük fel a véleményeket. Ebben az esetben egy átlagszámítás megmutatta volna az adott kérdés fontosságát. A válasz erre, hogy a felsı három sáv, így számított átlagértékei azonosan 50- ot mutatnának, elfedve az információt a válaszadók bizonytalanságáról, neutrális vélekedésérıl, vagy az adott kérdésben megmutatkozó megosztottságukról.
Az alábbi diagramok mindegyikén hat sáv szerepel. A sávok a minta részcsoportjaira utalnak. Jelentésük a következı: : ELTE hallgatók által kitöltött kérdıívek : Okleveles és fıiskolai szintő mérnöktanárképzés hallgatói által kitöltött kérdıívek (a két képzés hasonlósága, a minták összetételének hasonló jellege és a többi mintához képest relatív alacsony mintaszám miatt került összevonásra) : Mőszaki szakoktató képzés hallgatóinak elsı, 2006 októberében kitöltött kérdıívei 2: Mőszaki szakoktató képzés hallgatóinak második, 2006 decemberében kitöltött kérdıívei : Az Általános Vállalkozási fıiskola hallgatóinak elsı, 2006 októberében kitöltött kérdıívei : Az Általános Vállalkozási fıiskola hallgatóinak második, 2006 decemberében kitöltött kérdıívei 12.4. Internetes ismeretszerzést gátló tényezık A hallgatóknak ebben a kérdésblokkban az alábbi kérdést tettül fel: Véleménye szerint mi az, ami gátolja az Internet használati ismereteinek gyarapodását? Nem érdekel Nincs rá idım Nincs gép / nincs lehetıség Nem tudom honnan a szükséges ismereteket megszerezni Egyéb Minden paramétert értékelhettek, hogy ez mennyiben jelenti gátját az internetes ismeretek megszerzésének. A sávok bal oldala azt jelzi, hogy az adott paraméter nem gátló tényezı, a jobb oldalon a tényezı gátló hatását megjelölı válaszok aránya szerepel. A Válaszadók többsége az érdeklıdés és lehetıség/infrastruktúra hiányát nem jelölte gátló tényezıként, a két következı diagram az idıhiány és az ismeretforrás hiányára hivatkozók válaszait összegzi. 12.4.1. Idıhiány A mérnöktanár-hallgatók kivételével minden csoportban volt olyan mérés, ahol az idıhiányt a válaszadók legalább 35 százaléka említette jelentıs vagy kevésbé jelentıs gátló tényezıként.
10,71 7,14 42,86 17,86 21,43 14,52 14,52 45,16 16,13 9,68 2 19,23 17,31 26,92 11,54 25,00 nem gátolja 8,33 0,00 54,17 16,67 20,83 leginkább gátolja 13,04 15,94 28,99 20,29 21,74 16,67 27,38 33,33 15,48 7,14 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 8. ábra Idıhiány mint ismeretszerzést gátló tényezı Az ismételt vizsgálatoknál az ÁVF hallgatóknál a sávok balra tolódását láthatjuk, ami a második vizsgálata ennek a gátló paraméternek az erısödését jelenti. Ennek oka, fhetıen a második mérés idején fenyegetıen közelítı vizsgaidıszakban rejlik. A szakoktatók két vizsgálatát összehasonlítva a csoport a kérdésben alkotott megosztottságának a kialakulását láthatjuk. Az elsı felmérésben az idıhiányt jellemzıen gátló tényezınek tartó csoport, a második vizsgálatra kettéoszlott, megerısödött az idıhiányt nem jelentıs problémának tartók alcsoportja. Ez a folyamat a neutrális választ adók számának csökkenését is hozta. 12.4.2. Ismeretforrás hiánya Az ismertforrás hiányát arányaiban jóval kevesebben tartják gátló tényezınek, de az ismételt vizsgálatok eredményei érdekes megállapításokat tesznek megalapozottá. Mind a szakoktató mind az ÁVF hallgatóinak körében a második adatfelvétel ennek a paraméternek az erısödését hozta. Ezen hallgatók a félév során egy-egy tárgy keretében tanultak az internetrıl mégis növekedett az ismeretforrás hiányát megjelölık aránya. A látszólagos ellentmondás azzal oldható fel, hogy a második kitöltésig tanult ismeretek, mintegy kitágították az internetes ismeretek spektrumát, a hallgatók saját tudásának átértékelését hozva. A hallgatók már szélesebben értelmezik ezeket az ismereteket, és bár saját tudásuk jelentısen nıtt az idıszak alatt, ezáltal olyan kérdéseik fogalmazódtak meg, amely a korábbiakhoz képest szőkebb információforrások használatát igényli. Sarkítva a jelenséget, aki keveset tud, szinte bárkitıl juthat értékes információhoz, aki már sokat tud jóval kevesebb helyre fordulhat. A mérések és az elıbbi gondolatmenet következményeként közvetett módon az ismeretek bıvülése is bizonyítást nyert.
46,43 21,43 17,86 10,71 3,57 33,87 30,65 25,81 4,84 4,84 2 48,08 13,46 11,54 13,46 13,46 nem gátolja 65,22 13,04 4,35 4,35 13,04 leginkább gátolja 46,38 17,39 18,84 8,70 8,70 40,48 30,95 17,86 4,76 5,95 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 9. ábra Az ismeretforrás hiánya, mint ismeretszerzést gátló tényezı 12.5. Internetes ismeretszerzést serkentı tényezık A hallgatóknak ebben a kérdésblokkban az alábbi kérdést tettül fel: Mi az, ami motiválja az internet egyre részletesebb megismerésében? A családdal lépést tudjak tartani A munkában / tanulásban sokat segítene Egyre többen értenek hozzá és én is szeretnék Hatékonyabb kapcsolattartást tesz lehetıvé Élvezem a használatát Egyéb Minden paramétert értékelhettek, hogy ez mennyiben jelent motivációt az internetes ismeretek megszerzésében. A sávok bal oldala azt jelzi, hogy az adott paraméter nem motiváló erı, a jobb oldalon a tényezı serkentı hatását megjelölı válaszok aránya szerepel. A legnagyobb motiváló tényezınek a munka és a tanulmányok bizonyultak. Itt minden mérésben legalább a válaszadók háromnegyede jelölte meg a tényezıt kisebb vagy nagyobb motiváló erıként. Hasonlóan jelentıs motiváló erıknek számít a hatékony kapcsolattartás és a hálózat használatának élménye. Ebben a két kategóriában nagyjából azonos eloszlások születtek eltérést néhány esetben tapasztaltunk: A mőszaki szakoktatók elsı vizsgálatuknál a kapcsolattartást kiugróan magas arányban jelölték meg motiváló erıként, de a második vizsgálat során a mért értékek a többi csoport eloszlásainak megfelelıen alakultak.
10,71 14,29 28,57 21,43 25,00 1,59 17,46 34,92 44,44 21,92 5,77 13,46 28,85 50,00 nem motivál 0,00 4,00 24,00 20,00 élmény 52,00 leginkább motivál 8,96 8,96 17,91 26,87 37,31,38 8,33 15,48 28,57 45,24 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 10. ábra Az internethasználat mint élménye motiváló tényezı Az internethasználatot élményként megélı többségi populáció mellett, az ELTE mintája esetén inkább megosztott csoportról beszélhetünk. Az ÁVF-en folytatott két adatfelvétel ennek kialakulási folyamatát is megmutatja, ahol szintén ez az ELTÉ-n mért eloszlás formálódik. 42,86 3,57 32,14 14,29 7,14 2 53,97 69,23 31,75 13,46 7,94 11,54 4,76 1,59 3,85 1,92 nem motivál 56,52 13,04 4,35 13,04 13,04 48,48 10,61 19,70 10,61 10,61 leginkább motivál 71,43 17,86 3,57 7,14 0,00 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 11. ábra Lépéstartás a családdal mint (nem) motiváló tényezı A 2002-es hipotézisek nagy meglepetése volt a családdal mint mikrokörnyezettel való lépéstartás, motiváló erejének alacsony szintje. A 2006-os vizsgálatok is ezt erısítették meg, miszerint a családhoz való felzárkózás egyik csoportban sem jelentıs erı. A szakoktatók egynegyede még elsı vizsgálatukkor megjelölte motiváló tényezıként, de két hónappal késıbb már arányuk 10 alá került. Ez arra is enged következtetni, hogy a továbbtanulás a felsıoktatásban, a családban olyan státuszt jelent, amely az informatikai tudás beleértve az internet használat megszerzését kevéssé motiválja, inkább a többi családtag felzárkózását igényelheti. A megállapítás érvényes elsı vagy másoddiploma megszerzésekor (ELTE, MOL, ÁVF vs. (O)MTL), a képzés nappali vagy levelezı jellegétıl függetlenül (ELTE, ÁVF vs. MOL, (O)MTL) és ez utóbbi következtében a továbbtanulás életkorára nézve is.
12.6. Vélemények az internetrıl A hallgatóknak ebben a kérdésblokkban az alábbi kérdést tettül fel: Értékelje az alábbi állításokat! Az internet használata olyan bonyolult, hogy csak annak érdemes megtanulni, akinek munkájához, tanulmányaihoz elengedhetetlenül szükséges. Az internet használata közben olyan adatok kerülhetnek mások birtokába a felhasználóról, amelyek ismerete sérti a felhasználó személyiségi jogait. Az internet mint kommunikációs eszköz hasznosabb, mint a mobiltelefon. Napjainkban az interneten keresztül elérhetı információk és elérésük sebessége az átlagember számára kifizetıdıvé teszik internetelıfizetés vásárlását. Az interneten lévı adatokat cenzúrázni kell a gyerekek érdekében. Az internet terjedése elidegeníti felhasználóit a többi embertıl. Napjainkban a vásárlás az interneten ugyanolyan biztonságos, mintha egy boltban tennénk azt. Ha valaki most kb. 50 éves és eddig nem használt számítógépet/internetet, már nem érdemes megtanulnia használni ezeket. Ön szerint az internet terjedése kapcsán a világ milyen irányba halad? Az alábbi A és B változat alapján válasszon. A: Óriási monopóliumok, kereskedelmi és politikai manipuláció, információs káosz, csökkenı szabadságjogok B: Szélesedı demokratikus jogok, aktív szubkultúrák, fogyasztóvédelem, információs szabadság A válaszadók minden állítást értékelhettek ötfokozatú skálán. A skála értékei: egyáltalán nem ért egyet, inkább nem ért egyet, nem tudja, inkább egyetért, és teljesen egyetért voltak. 12.6.1. Az internet használatának bonyolultsága 75,00 17,86 3,57 3,57 0,00 79,03 16,13 3,23 1,61 0,00 egyáltalán nem ért egyet 2 80,77 79,17 13,46 1,92 3,85 0,00 20,83 0,00 inkább nem ért egyet nem tudja inkább egyetért 75,36 20,29 0,00 4,35 0,00 teljesen egyetért 83,13 16,87 0,00 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 12. ábra Az internet használata olyan bonyolult, hogy csak annak érdemes megtanulni, akinek munkájához, tanulmányaihoz elengedhetetlenül szükséges.
Az ábrán látható, hogy túlnyomó többség minden mérésben legalább 90 95 úgy tartja, hogy az internet használata azok számra is fontos, akik nem csak munkájuk vagy tanulmányaik miatt kényszerülnek használatára 12.6.2. Adatbiztonság 21,43 32,14 14,29 21,43 10,71 9,52 34,92 9,52 38,10 7,94 egyáltalán nem ért egyet 2 15,38 16,00 14,49 28,85 20,00 30,43 11,54 16,00 21,74 36,54 40,00 26,09 7,69 8,00 7,25 inkább nem ért egyet nem tudja inkább egyetért teljesen egyetért 9,64 25,30 25,30 32,53 7,23 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 13. ábra Az internet használata közben olyan adatok kerülhetnek mások birtokába a felhasználóról, amelyek ismerete sérti a felhasználó személyiségi jogait. Arra a kérdésre, hogy az internet használata közben olyan adatok kerülhetnek mások birtokába a felhasználóról, amelyek ismerete sérti a felhasználó személyiségi jogait, tipikusan megosztott válaszokat kaptunk. Az ÁVF hallgatóit kivéve igen alacsony a neutrális válaszok aránya. Minden csoportban nagyjából azonos az állítással egyetértık és egyet nem értık aránya. Bár a megosztottság aránya az ismételt vizsgálatoknál nem jelentısen változik, a hezitálók száma mindkét esetben csökkent. 12.6.3. Az internet-hozzáférés értéke Két kérdéssel vizsgáltok az internethez való hozzáférés helyét a hallgatók értékrendszerében. Az egyikben a relatív érékre voltunk kíváncsiak a mobiltelefon-használattal történı összehasonlításban, a másikban az abszolút értékességet kívántuk felmérni azzal, hogy megkérdeztük megéri-e internetelıfizetést vásárolni. 14,29 10,71 14,29 28,57 32,14 1,59 20,00 0,00 31,75 25,00 16,00 19,23 28,00 17,46 33,33 30,77 44,00 15,87 25,00 12,00 egyáltalán nem ért egyet inkább nem ért egyet nem tudja inkább egyetért 4,41 20,59 23,53 19,12 32,35 teljesen egyetért 5,95 23,81 14,29 35,71 20,24 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 14. ábra Az internet mint kommunikációs eszköz hasznosabb, mint a mobiltelefon.
Az internet-elıfizetést a mobiltelefon-elıfizetéssel összehasonlítva, a gyenge támogatások és a gyenge ellenzések mellett az internet-elıfizetés került ki gyıztesen. Határozott véleményalkotás azonban nem mondható ki, amit a neutrális válaszok néhol magas aránya és a gyenge támogatók és ellenzık mindenhol érzékelhetı túlsúlya támaszt alá. Az ismételt vizsgálatokban az internet mellett határozottan elkötelezettek csoportja minkét minta esetén növekedett. 0,00 21,43 10,71 32,14 35,71 0,00 4,84 6,45 40,32 48,39 2 1,96 5,88 4,35 8,70 11,76 13,04 10,14 8,70 21,74 41,18 27,54 52,17 44,93 39,22 8,70 egyáltalán nem ért egyet inkább nem ért egyet nem tudja inkább egyetért teljesen egyetért,38 8,33 5,95 41,67 41,67 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 15. ábra Napjainkban az interneten keresztül elérhetı információk és elérésük sebessége az átlagember számára kifizetıdıvé teszik internet-elıfizetés vásárlását. Hasonlóan a relatív érékítéletekhez, az abszolút ítéletek is az internet szükségessége mellett mutattak többséget. Itt jelentısebb volt az egyértelmően elkötelezettek tábora, és az ismételt vizsgálatok ebben a körben is erısödést mutattak. A neutrális válaszok száma itt jelentısen alacsonyabb volt, amely inkább az ismételt vizsgálatoknál mutatkozik meg. Érdekes, nehezen magyarázható eredmény, hogy a megismételt vizsgálatokban a két vizsgált csoport elutasító (nem éri meg) döntései ellenkezı irányban változtak. A szakoktatóknál a várt módon csökkent, míg az ÁVF hallgatóinál növekedett ez az arány. 12.6.4. Internet, cenzúra, gyerekek 7,14 10,71 3,57 46,43 32,14 2 14,29 17,31 16,67 11,59 17,46 5,77 11,54 20,83 8,70 13,04 9,52 12,50 28,99 36,51 48,08 16,67 22,22 17,31 33,33 37,68 egyáltalán nem ért egyet inkább nem ért egyet nem tudja inkább egyetért teljesen egyetért 4,76 19,05 16,67 35,71 23,81 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 16. ábra Az interneten lévı adatokat cenzúrázni kell a gyerekek érdekében.
Arra a kérdésre, hogy az interneten lévı adatokat cenzúrázni kell a gyerekek érdekében, minden mintánál megosztott csoportokat tapasztaltunk. A válaszok alapján két vélekedés lelhetı fel a vizsgált csoportokban: A többségi vélemény szerint az internet szabályozatlansága, olyan tartalmak megjelenését hozta magával, amelyek a gyerekek lelki fejlıdésére károsak. Az ilyen tartalmak és kommunikáció korlátozását, valamilyen központi testület által vélik megoldani. Inkább korlátoznák saját szólás- és információszabadságukat ennek megvalósításának érdekében. Felvetıdhet a (potenciális) szülı/nevelı felelıssége mit enged meg a gyerekeknek az interneten, illetve hogyan ellenırzi tevékenységüket. A többségi csoport ezt a felelısségvállalást át kívánja hárítani. A kisebbségi vélemény szerint az internet adta információs szabadság értékesebb annál, mintsem ezt korlátozni szabadna valamilyen központi szervezet által. A gyerekek lelki egészségének megırzését ık inkább a mikrokörnyezet (pl. család) feladatának tekintik. A fenti társadalmi dilemma gyökere ott lelhetı fel, hogy a probléma még túl friss ahhoz, hogy ebben társadalmi konszenzus alakulhasson ki. A kérdésben döntést hozók vagy véleményt alkotók sokszor nincsenek birtokában a felvetett kérdés részleteivel, nincsenek minták, megoldások, amelyek objektív érvrendszert szolgáltatnának. A helyzet sajátosságát az is mutatja, hogy a gyerekek sokszor nagyobb kompetenciával rendelkeznek a hálózati kommunikációban, mint a róluk döntı felnıttek. A neutrális válaszok száma az ismételt vizsgálatokban az elvárásoknak megfelelıen csökkent. Nem volt várható azonban, hogy a második megkérdezésre a gyerekek lelki egészsége és a cenzúra szólásszabadságot korlátozó réme közül a gyermekek kerülnek ki fontosabb elemként. 12.6.5. Az internet elidegenít 21,43 25,00 25,00 21,43 7,14 2 25,81 30,77 22,73 32,35 38,71 30,77 31,82 26,47 4,55 14,52 15,38 22,73 14,71 11,29 9,68 19,23 3,85 18,18 19,12 7,35 egyáltalán nem ért egyet inkább nem ért egyet nem tudja inkább egyetért teljesen egyetért 20,48 36,14 12,05 22,89 8,43 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 17. ábra Az internet terjedése elidegeníti felhasználóit a többi embertıl. Az internet elidegenítı hatását felvetı állítás inkább cáfolásra került a válaszadók által, de a vélemények korántsem egységesek. Az ELTE válaszadói nehezen tudták értelmezni a kérdést, és minden csoportban megoszló véleményeket mértünk. A neutrális válaszok aránya is jelentısen ingadozik.
12.6.6. Internetes vásárlás biztonsága 14,29 28,57 28,57 14,29 14,29 12,70 38,10 19,05 20,63 9,52 egyáltalán nem ért egyet 2 17,31 16,67 20,59 26,92 17,65 41,67 23,08 38,24 16,67 21,15 20,83 13,24 11,54 4,17 10,29 inkább nem ért egyet nem tudja inkább egyetért teljesen egyetért 13,10 27,38 32,14 20,24 7,14 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 18. ábra Napjainkban a vásárlás az interneten ugyanolyan biztonságos, mintha egy boltban tennénk azt. Az adott kérésben volt az egyik legmagasabb a neutrális válaszol száma. Ezt követi a gyenge támogatók és ellenzık aránya és szinte minden mért csoportban, a legkisebb sávok találhatók a határozott vélemények mellett. Ebbıl arra következtethetünk, hogy a kérdésre válaszadók nem rendelkeznek kellı ismerettel, tapasztalattal, ahhoz hogy egyértelmő ítéletet mondjanak. 12.6.7. Információs világ ötven év felett 78,57 17,86 0,00 3,57 0,00 77,78 14,29 3,17 3,17 1,59 egyáltalán nem ért egyet 2 69,23 23,08 3,85 3,85 0,00 inkább nem ért egyet 83,33 16,67 0,00 nem tudja inkább egyetért 75,36 15,94 2,90 4,35 1,45 teljesen egyetért 71,43 23,81 1,19 3,57 0,00 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 19. ábra Ha valaki most kb. 50 éves és eddig nem használt számítógépet/internetet, már nem érdemes megtanulnia használni ezeket. Azt az állítást, hogy ha valaki most kb. 50 éves és eddig nem használt számítógépet /internetet már nem érdemes megtanulni használni ezeket, a válaszadók nagy többsége elutasította. Minden csoportnál a határozott vagy gyenge elutasítás összességében 90 felett volt. Ezzel a megkérdezett hallgatók véleménye szembe került a korábban más kutatások által leírt a hazai digitális szakadék leírásánál életkori megosztottságként jellemzett tényezıvel, valamint a 2004-ben publikált az internettıl és általában az informatikától elforduló (a digitális szakadék lemaradó oldalán érintett) általános hazai helyzetkép megállapításaitól.
12.6.8. Az információs társadalom jövıje 3,57 14,29 35,71 28,57 17,86 3,17 11,11 20,00 11,76 4,00 16,00 1,45 7,25 24,64 27,45 33,33 36,00 40,58 43,14 39,68 36,00 12,70 17,65 8,00 26,09 A modell inkább A modell egyenrangú inkább B modell B modell 1,19 13,10 30,95 46,43 8,33 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 20.ábra Ön szerint az internet terjedése kapcsán a világ milyen irányba halad? A: Óriási monopóliumok, kereskedelmi és politikai manipuláció, információs káosz, csökkenı szabadságjogok B: Szélesedı demokratikus jogok, aktív szubkultúrák, fogyasztóvédelem, információs szabadság A kérdésblokk utolsó elemeként az információs társadalmi utópiákat leíró két állítást kellett értékelni: A állítás: az orwelli forgatókönyv szerint a jövıt az óriási monopóliumok, kereskedelmi és politikai manipuláció, információs káosz, csökkenı szabadságjogok képeként vetíti elıre B állítás: az Athén forgatókönyv egyre szélesedı demokratikus jogok, aktív szubkultúrák, fogyasztóvédelem, információs szabadság világát vizionálja A válaszadók ebben a kérdésben adták a legtöbb neutrális választ, (25 36) amely jelentıs bizonytalanságot sejtet. Jelen vannak mindkét oldalon a határozott értékítéletek, de inkább a gyenge támogatások és ellenzések jellemzik a válaszokat. Emellett megállapítható, hogy a válaszadók inkább az optimista forgatókönyv felé hajlanak, amely az ismételt adatfelvételek tekintetében további növekedést mutat mindkét csoportnál. 12.7. További kutatási feladatok A terjedelmi korlátok miatt a kutatás további eredményeinek ismertetésére ebben a cikkben nem nyílik lehetıség. Az internet használati szokásainak bemutatása, az internetes ismeretek felmérésének tapasztalatai így más publikációk tárgyát képezik majd. További feladatot jelent a 2002-es adatok összevetése az itt bemutatott eredményekkel. A négy, a hazai internet-penetrációban jelentıs változásokat hozó év, a vizsgált csoportok szokásaira gyakorolt hatásainak indikációja további eredményekkel kecsegtet. Az adatbázisokból fhetıen korrelációs elemzésekkel kinyerhetıek a tipikus tanulói profilok, amelyek meghatározása, részletes jellemzése, közvetlenül az oktatásban felhasználható információkat adhat.
13.